"Immár a 14. ingatlanperét veszítette el a strasbourgi Emberjogi Bíróságon a román állam. A nov. 26-án kihirdetett öt ítélet egyike egy aradi magyar nyugdíjasnak szolgáltat igazságot a szüleitől örökölt központi ház visszaszerzéséért folytatott kilencéves pereskedés végén. Nem hétköznapi türelem és kitartás kell ahhoz, hogy valaki az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben - vonta le a következtetést az aradi N. Z. azt követően, hogy kedvező ítéletet mondtak ki számára Strasbourgban. N. Z. szerint a lakók fenyegetésébe halt bele a felesége is 1998-ban. E megélt tragédia következtében rótt ki 5000 eurós fájdalomdíjat is a strasbourgi bíróság a 400 eurós perköltség mellé. A pert nyert aradi nyugdíjas azt tanácsolta a hozzá hasonló helyzetben lévőknek, ne adják fel, járják végig a pereskedés útját. Strasbourghoz egyébként csak akkor fordulhatnak, ha a jogorvoslat valamennyi hazai lehetőségét kimerítették. /Gazda Árpád: Kitartás kell a győzelemhez. Újabb strasbourgi ítéletek születtek Románia ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"

"Idén 13 ezer olyan kisdiák kap tanszersegélyt, aki magyar nyelven kezdte a tanulást az általános iskolában Romániában. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a gyerekek karácsonyra kapják meg a tanszersegélyt. Ezt a támogatási formát az Apáczai Közalapítvány hirdette meg. Az Iskolatáska elnevezésű program keretében a romániai, a jugoszláviai és az ukrajnai közoktatás magyar tanítási nyelvű osztályaiba járó elsőosztályos diákok kapnak támogatást. A meghívásos pályázat lebonyolítására Romániában az RMPSZ-t kérték fel. Tavaly közel 14,5 ezer magyarul tanuló romániai magyar elsős részesült a 2390 forint értékű támogatásban. Az idei pályázatot a román oktatási minisztérium tanév eleji becsült adatai alapján készítették el. Mintegy 11 ezer magyarul tanuló elsősre számítottak, de októberre kiderült, hogy a tényleges szám nagyobb: mintegy 13 ezer elsős kezdte az iskolát Romániában magyar nyelven. A készülő csomagokba idén az énekkönyv mellé tanszerek, taneszközök, típusfüzetek kerülnek. Burus-Siklódi Botond hangsúlyozta, hogy a tankönyv, akárcsak a tavalyi elsősök által kapott matematika munkafüzet, az RMPSZ tankönyvkiadója, az Ábel Kiadó által megjelentetett munka, amely a romániai tanterv szerint készült. /Tanszersegély magyarul tanuló elsősöknek. Karácsonyi ajándéknak szánják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"Sógor Csaba szenátor jelen volt a Székelyföld-konferencián. Ez a harmadik székely konferencia, 2000-ben volt a második, az első pedig száz évvel ezelőtt. A legutóbbin megállapíthatták, hogy a száz évvel ezelőtti gondok a mai napig fennállnak. A gazdasági élettől a társadalomszervezésig, egyháztól a kultúráig ugyanazok a problémák léteznek. Sokan gondolják úgy, hogy az egyház nemigen tud válaszolni a társadalom kihívásaira. Az egyház hármas küldetése: megmaradjon egyháznak, eleget tegyen a missziós feladatának és végezze a diakóniát. Sógor Csaba politikusként is úgy látja a világot, mint lelkészként. Ha fennáll a szakadás veszélye az RMDSZ-ben, mindannyian felelősek vagyunk a helyzetért, jelentette ki Sógor Csaba. - Székelyföldet gyarmatként kezelik. Elég csak végignézni Székelyföld útjain, mintha e vidék a világ végén lenne. Amíg nem a helyi közösségek döntenek a saját sorsukról és bejövő adóikról, addig lassan fog valami is javulni. Sógor Csaba egy évvel ezelőtt kimondta, hogy dec. 1. nem lehet a magyarság ünnepe. "Ha tudatosítjuk a román társadalomban, hogy egy olyan napot ünnepelnek, amikor semmit nem ők döntöttek el, hanem a nagyhatalmak, és elmondjuk a helyi hatalmasságoknak, hogy nem ildomos kihívni a hadsereget, a tankokat e napon egy olyan országrészbe, ahol legfeljebb a Gyulafehérvári Kiáltvány pontjairól emlékezhetünk meg, és a régi módszerekkel nem szabad a gyerekeket felvonulásra kényszeríteni, s ezt megértik, akkor csend lesz. /Román Győző: Gondterhelt szavak a százéves gondokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"

"Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Romániában a magyar többségű megyékben a legmagasabb az öngyilkosságok számaránya. Hargita megye a magyar öngyilkosságok legkirívóbb példája: november elejéig 120 ember dobta el az életét. Ezzel Romániában az első három közé tartozik a megyék öngyilkossági ranglistáján. Mint minden esztendőben, most is csaknem száz százalékban magyar nemzetiségűek vetettek így véget életüknek. Dr. Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász főorvos egy tízéves (1991-2001) időszakot vizsgálva dolgozta fel a hargitai öngyilkosságok jelenségét. Szerinte az okok társadalmi, lélektani és biológiai, de nem örökletes tényezőkkel magyarázhatók. "A depresszió legfőbb kiváltója Hargita megyében az alkoholizmus" - véli a főorvos. A megye tíz éve őrzi "előkelő" helyét az egy főre eső alkoholfogyasztás statisztikájában. Az elkövetett öngyilkossági esetek 54 százalékában valamilyen módon az alkohol a döntő tényező. Hargita megye Bihar és Kovászna megyével vetekedik az első három helyért, utánuk Maros, Kolozs és Szilágy megye következik. Mindenütt nagy a magyarság számaránya. /Hargita megye vezeti a listát. Erős a romániai magyaroknál az öngyilkossági hajlam. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./"

"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 7-én a nagyvárad-réti református templomban megrendezték az I. Nagyváradi Középiskolás Találkozót. A találkozó szervezője, Svalecz Tímea vallástanár volt. Rendhagyó módon mutatták be magukat a diákok. A nap témájáról, az adventi reménységről beszélt Csűry István lelkipásztor. Volt énektanulás, pantomim, és bemutatkoztak a találkozón részt vevő iskolák is egy-egy rövid műsorral. Este a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba mentek a résztvevők, ahol ruhaadományokat is átnyújtottak az advent jegyében. /Tököli Magdolna: Diáktalálkozó advent jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Dec. 5-én tartotta alakuló ülését az Euroatlanti Klub a Partiumi Keresztény Egyetemen. Szilágyi Zsolt képviselő és Tőkés Edit, az egyetemen működő integrációs iroda vezetője a klub fő irányvonalait, a szervezendő előadások témáit megbeszélte az érdeklődő diákokkal. Céljaik között van az integráció folyamatának követése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az Európai Unió intézményeinek megismertetése a diákokkal. /Klub alakult a PK egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Dec. 7-én Nagyváradon a helyi Zabhegyezők Egyesülete az Ady Endre Középiskolában szervezett a gyermekek számára mókás programot, közös játékokat. A játszás mellett ünnepi díszeket készítettek a kisebbek s nagyobbak a Mikulás-sapkás Zabhegyezők irányításával. /Rénszarvasnap a Zabhegyezőkkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Dec. 7-én díjátadással egybekötött gálaünnepséggel zárult Kolozsváron az ötödik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A rendezvény fővédnöke dr. Magyar Bálint, magyar oktatási minisztere volt. A verseny dec. 6-án kezdődött. A diákok összesen huszonöt különböző tagozaton mérhették össze tudásukat. A szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke, Lokodi Csaba elmondta, hogy a 254 résztvevő összesen 183 dolgozattal jelentkezett. A díjakat a Sapientia Alapítvány és az Iskola Alapítvány biztosította. /Kónya Klára: V. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"

"Dec. 7-én tartotta Marosvásárhelyen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre évi konferenciáját. A rendezvényre eljött Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Deé Anikó történész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője, a Szabadegyetem Erdélyi Körének vezető értelmiségi tagjai. A rendezvény témája: Erdélyi társadalom, erdélyi értelmiség a Bolyaiaktól a 21. századig. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre még mindig alakulóban van, noha már negyedik ülését tartotta. Az Erdélyi Kör eddigi találkozói Nagyenyeden, Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen zajlottak. Dr. Deé Anikó történész a XIX. századi magyar értelmiségi létről tartott előadást, Fülöp G. Dénes az egyházi értelmiség, az erdélyi magyar szellemiség szerepéről beszélt, Csiha Kálmán nyug. ref. püspök szerint az erdélyi magyar értelmiséget több veszély is fenyegeti: elvándorlás, az értelmiségi bérmunka és a passzív hozzáállás. Csiha Kálmán eszmefuttatásában valamiféle szellemi lovagrendet sürgette. Kántor Lajos úgy vélte, a sokat vitatott kedvezménytörvény szellemileg Illyés Gyulától származik. Ő fogalmazta meg: történelmi okok miatt bár földrajzilag elszakadtunk, de nem vagyunk idegenek a magyar nemzettesttől. Gálfalvi György a véleménynyilvánítás akadályairól, az értelmiség függetlenségéről szólt. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi magyar értelmiség közérzete rossz. /Lokodi Imre: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének marosvásárhelyi konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Balánbányán a szakközépiskolában román és magyar nyelven folyik az oktatás, a román és magyar diákok aránya hűen tükrözi a város lakosságának nemzetiségi összetételét. A kis diáklétszám miatt csak egy-egy osztályt lehet indítani. 1969-ben, amikor az iskolát átadták, és a rákövetkező pár évben az eszközellátottság jó volt, az akkori viszonyoknak megfelelő. Az Apáczai Közalapítvány pályázatán egy lakatosműhely felszerelésére nyertek támogatást, értéke 120 millió lejt (920.000 Ft). November 27-én az Iskola Napok alkalmával bemutatták az új felszerelést. /Keszler András: Nem szabad megrekedni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"

"Kevés a családorvos Tordaszentlászlón, azonban az építkezési engedélyek kibocsátását szabályozó törvény miatt idén egyetlen engedélyt sem bocsátottak ki. Az építkezési engedélyeket egy bizottság adhatja ki. A bizottságot a helyi tanácsnak kellene fizetnie, s mivel erre nincs pénz, nincs bizottság sem. Az iskolabusz reggel kétszer fordul Magyarfenesen, majd Kisfenesről, Románlétáról Hesdátra viszi a diákokat, végül Magyarlétáról szállítja a gyerekeket Tordaszentlászlóra, a községközponti iskolába. Ily módon viszont a magyarlétai gyerekek minden reggel tíz percet késnek /K. E.: Tíz percet késnek a magyarlétai diákok. Idén egyetlen építkezési engedélyt sem adtak ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Csak Albertini Zoltán vállalja Maros megye főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget a versenyvizsgán. A törvényes előírás szerinti harminc nappal szemben alig öt nappal előbb hirdetett versenyvizsgát a Maros megyei tanfelügyelőség a főtanfelügyelő-helyettes és pedagógusház-igazgatói tisztségre. A megye magyar nemzetiségű főtanfelügyelő-helyettese, Dónáth Árpád egészségi okokra hivatkozva nem hajlandó újabb mandátumot vállalni, a tanfelügyelőséget az iskolai év végéig viszi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség megyei szervezetének ülésén a négy lehetséges utódot nevezett meg Albertini Zoltán, Andrássy Árpád, Horváth Gabriella és Nagy Edit személyében. Az újságíró megkérdezte, hogy Albertini miért nem volt hajlandó az épületre kitenni a helyhatósági törvény által előírt kétnyelvű táblát. Albertini válasza: nem tartja fontosnak ezt a lépést, ennél lényegesebb dolgokra szeretné fektetni a hangsúlyt. /Szucher Ervin: Új versenyvizsgát hirdetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 7-én Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ képviselőivel tanácskoztak a magyar iskolaigazgatók és aligazgatók. Nagy Olga aligazgató elmondta: a magyar aligazgatókat sokszor kizárják a döntéshozatalból. Az érvényben levő törvények értelmében a helyettesek feladatait az igazgató osztja el, s ez jelentős esetben hátrányosan érinti mind a magyar aligazgatót, mind a magyar tagozaton tanuló diákokat. A jelenlevők háromtagú bizottságot alakítanak, amely összegzi az igazgató- helyettesek jogait és kötelezettségeit. Kovács Júlia szaktanfelügyelő, az RMPSZ alelnöke elmondta: a magyar pedagógus-közösség előnyben részesítette az RMPSZ által szervezett, illetve Magyarországon tartott továbbképzőket. Azonban sem az RMPSZ által szervezett, sem a magyarországi továbbképzőket nem ismeri el a szakminisztérium. /Simon Virág: Tanügyi gondok megoldásáról tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"

"Jövő héten első alkalommal kerül kiosztásra a Nagybányán tanuló diákokat segítő Teleki Ösztöndíj. A közel 140 pályázat elbírálása során mindenekelőtt a szociálisan rászoruló és a vidékről ingázó, illetve bentlakó diákokat részesítették előnyben, 129 pályázat kapott kedvező minősítést. /(dávid): Teleki Ösztöndíjas diákok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 13./"

"Megjelent Dr. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból, Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892-1966 /METEM Kiadó, Budapest/ című könyve. A munka Pakocs Károly szatmári püspöki helynök életrajzának kereteit felhasználva a romániai római katolikus egyház történetével foglalkozik a 20. század elejétől kezdve egészen 1966-ig. Az olvasó megismerheti az erdélyi békepapi mozgalom történetét, a hierarchia (püspökök, helyettes és titkos ordináriusok) elkeseredett védekezését az eszközeiben nem válogató kommunista államapparátus különböző egyházellenes intézkedései ellen, a papság és szerzetesség ellenállását, a hívek hűségét az ún. "joghatósági vita" ideje alatt, amikor az állami hatóságok rájuk akartak kényszeríteni egy "állambarát" hierarchiát, és beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyházi személyek a több mint kaotikus helyzet megoldását kérték a Szentatyától. Felvetődik a kérdés: hű maradt-e egyházához a szatmári vértanú püspök, dr. Scheffler János vikáriusa, a nagynevű költő, akit háromszor csuktak le, sőt a végén agyonvertek a kommunista pribékek? Napvilágot látott a 2003-as Szatmári Római Katolikus Évkönyv. A kiadvány összefoglalja a 2002-es év eseményeit, ugyanakkor a jövő évre is kitekint, bemutatja a különböző egyházmegyei intézmények működését, ismerteti az egyházmegye történelmi múltját. /E. Gy.: Új könyvek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

"Megjelent a Haza a magasban nemzetismereti tankönyv /Antológia Kiadó, Lakitelek/. Dr. Bakos István, a könyv szerkesztője szerint a kétkötetes kiadvány a külhoni diákok nevelését szolgáló magyar nemzetismereti könyv. A gazdagon illusztrált, vonzó olvasmány magyar nyelv és irodalom, magyar történelem és földrajz fejezetei a magyarországi 5-8. osztályos tananyag lényegi részeinek egyszerűsített reprodukálása, valamint az alapfokú oktatási kerettanterv hon- és népismereti tananyagát tartalmazza. Ezenkívül áttekintést ad a magyar képzőművészet, az építészet, a zenetörténet, a filmművészet és a sport kiemelkedő alakjairól és eredményeikről. A tudománytörténeti rész a külföldön világhírűvé vált magyar tudósok és Nobel-díjasok portréit közli (már szerepel benne Kertész Imre is.) A tankönyv bemutatja a külhoni magyar közösségeket, a világban szétszórt magyarság történetét és helyzetét (a kötet erdélyi munkatársai: dr. Vofkori László és dr. Péntek János). /Sylvester Lajos: Haza a magasban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ "

"A Bolyai-évet és a jubileumi rendezvénysorozatot bensőséges ünneppel zárták Marosvásárhelyen a nagy matematikus nevét viselő líceumban is. A Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre dec. 14-én azoknak köszönte meg a munkáját, akik hozzájárultak a Bolyaiak, az iskola szellemének a fenntartásához. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke felsorolta mindazok nevét, akik elsősorban lehetővé tették azt, hogy az idén olyan gazdag eseménysorozattal emlékezzenek a két Bolyaira. Megemlítette az emlékszoba-avatást Bólyán, a képzőművészeti tábort, az öregdiák-világtalálkozót, s nem utolsósorban a magyar és román akadémiák közös emlékülését, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Illyés Kinga és Kozsik József színművészek versösszeállítása , valamint Molnár Tünde orgonaművész, illetve a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi tanárok vegyes kara előadása növelte a rendezvény színvonalát, rangját. Legvégül megkoszorúzták a két Bolyai sírját a református temetőkertben. /Vajda György: A Bolyai-év záróünnepélye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi a jövő évtől az államtitkokat és hivatali titkokat tartalmazó levelezés lebonyolítását - mondja ki egy kormányhatározat, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben. A parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a Legfelsőbb Védelmi Tanács és a minisztériumok hivatalból bekerülnek a rendszerbe és át kell adniuk az RHSZ-nek az összekötő személyek lakcímét és nevét. A kormányhatározat szerint az RHSZ biztosítja a hatóságok, közintézmények, állami vállalatok vagy egyéb személyek közti, államtitkokat vagy hivatali titkokat tartalmazó levelek, küldemények begyűjtését, szállítását, kézbesítését és védelmét. A kormányhatározat három hónap múlva lép életbe, a titkos információk védelméről szóló törvény alapján. /Belföldi krónika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./"

"Dec. 22-én, aranyvasárnap, az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel közösen fognak imádkoznak a nagyváradi volt püspöki palota visszaadásáért, jelentette be Tempfli József római katolikus megyéspüspök, egyben kérte híveit, hogy minél többen vegyenek részt a tüntetésen. Rajtuk keresztül valamennyi gyülekezet bekapcsolódik a váradi egyházmegye ingatlanáért folytatott csendes harcába, amit meg is köszönt az egyházfőknek. Tempfli püspök elmondta, hogy levélben fordultak a legfelsőbb bírósághoz, kérve, hozza egy korábbi időpontra a fél évvel elnapolt pert. Hangsúlyozta, hogy hasonlóképpen tisztázandó a gyulafehérvári Batthyaneum sorsa. A tömeg dec. 15-én, vasárnap is békésen vonult a múzeum bejáratához imádkozni. A polgári engedetlenségi mozgalomban folyamatosan részt vesznek a hívek és a város politikai és társadalmi közéletének személyiségei is. /(Balla Tünde): Közös ima a püspökökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Vekov Károly RMDSZ-képviselő dec. 12-én a tanügyminiszternek címezve interpellált a képviselőházban amiatt, hogy a kisebbségi diákoknak 2-3, mi több, egyes esetekben 5-6 órát kell várniuk, amíg az érettségi tételeket anyanyelvükre fordítják a vizsgáztatók. Az oktatási miniszter több ízben ígérte a megoldást, de semmi sem történt. Mindez az egyenlő esélyek biztosításának halasztását jelenti. /Vekov Károly: esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Adventi koszorú címmel rendezték meg dec. 17-én Déván, a Traian Elméleti Líceumban az adventi versmondó verseny megyei szakaszát. A lupényi, vulkáni, petrillai, vajdahunyadi és dévai magyar diákok meglepően nagy számban jelentkeztek. Így a magyar szakos tanárokból és a civil szervezetek képviselőiből álló zsűrinek nehéz volt eldönteni, ki szavalta legszebben a szabadon választott vallásos verset. /Az adventi versmondó versenyre hihetetlenül sok diák jelentkezett. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"

"Ferencz Éva /Marosvásárhely/ tanárnője megtudta, hogy a Nyárádszentlászlón levő i I-IV. osztályos iskolának nincs könyvtára. Gyűjtést indított, s alig két hét alatt 250 magyar nyelvű meséskönyvet hoztak az iskolába a diákok. Ezt vitték ki dec. 15-én a szentlászlói iskolába. A tanárnő újabb gyűjtési akciót tervez, s más helységek iskoláit is megajándékozzák meséskönyvekkel. /Könyvtár Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./"