"Jogerős ítélet született Bitay Izabella újságírónő ügyében. A csalás és befolyással való üzérkedés vádjával elítélt sepsiszentgyörgyi újságíró, a bukaresti National napilap, majd az Europa FM rádió háromszéki tudósítója hamarosan megkezdheti két év börtönbüntetésének letöltését. A sepsiszentgyörgyi hírlapírót tavaly ítélte két év szabadságvesztésre a megyei törvényszék, és a döntést febr. 25-én jogerőre emelte a bukaresti Legfelsőbb Bíróság. Aznap a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta, és őrizetbe vette az újságírót. A vádirat szerint 2000 májusa és júniusa között Bitay 11 személynek ígért ausztriai idénymunkát egyik ismerőse tiroli moteljénél. Elkérte az érdekeltek útlevelét, hitelesített egészségügyi igazolását és fejenként félmillió lejt. Az újságíró előbb halogatta az ügyintézést, majd kerülte a károsultakkal való találkozást, akik augusztusban feljelentést tettek ellene. A nyomozás alatt Bitay hat panaszosnak visszaadta útlevelét és pénzét, a lakásán folytatott házkutatás során azonban a rendőrség több útlevelet talált nála. Az ellene felhozott vádakra Bitay azzal védekezett, hogy csak az iratok fénymásolatait vette át, a kenőpénzt azonban nem. A védelem a vádlott büntetlen előéletére, fiatalkorára és kiskorú gyermekére való tekintettel kérte Bitay felmentését, ám a törvényszék csalás és befolyással való üzérkedés miatt két év börtönbüntetéssel sújtotta az újságírót. Bitayt egy polgári perben a bíróság tavaly 17 millió lej visszafizetésére kötelezték, az összeget tömbházbeli szomszédaitól gyűjtötte össze egyéni vízóra felszerelése céljából. A pórul járt lakók nem kapták vissza pénzüket. /Domokos Péter: Bitay rács mögött. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28."

"Kilenc magyarországi egyetem rektor-helyettese érkezett febr. 27-én Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytassanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével. A felsőoktatási intézmények vezetői tárgyalnak együttműködésükről, és felvázolják a jövőt illető terveiket. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese elmondta, ebben többek között diákcsere, közös magiszteri és doktorátusi programok, közös ülésszakok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely a diákok számára az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja.A vendégtanár-programok mellett szóba kerül majd az egymásra épülő, kétciklusú képzésen alapuló felsőoktatási rendszer bevezetése is. Néda kifejtette: néhány önálló magyar szak esetében - mint a közgazdasági vagy jogi kar - a megfelelő oktatói testület hiánya miatt rákényszerülnek, hogy más egyetemek oktatóit hívják meg. Az egyetemek közötti szerződés kiegészítésének aláírására Árkosalján kerül sor. /Lázár Lehel: Rektorok találkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./"

"Olvassuk együtt Babitsot! címmel tartottak irodalmi délutánt diákoknak Nagyváradon a tavaly elindult mozgalom irányítói, Molnár Judit magyartanár és Kiss Törék Ildikó színművész. A Babits-évforduló jegyében megtartott rendezvényen a fiatalok a költő verseit olvasták. A versdélutánnak lesz folytatása. /Irodalmi délután. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./"

"Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ "

"A Beszterce-Naszód megyei Árokalján írták alá együttműködési szerződésüket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény vezetői. Többek között az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára az a szerződés. A pécsi, gödöllői, debreceni, veszprémi, szegedi és budapesti tudományegyetemek és a BBTE közötti szerződés kibővíti a felsőoktatási intézmények eddigi együttműködését. Az egyezmény tartalmazza közös magiszteri és doktorátusi programok, ülésszakok, konferenciák szervezését, valamint a kreditrendszer összehangolását. A BBTE 1997 óta együttműködik magyarországi tudományegyetemekkel. /Lázár Lehel: Biztosított az átjárhatóság. BBTE-egyezség magyarországi egyetemekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./"

"Szilágy megyének a tavalyi népszámlálás szerint 248 407 lakosa van, többségük /176 875 fő/ román. A magyarok lélekszáma 57 312, őket a 12 583 roma követik. A szlovák közösség megfogyatkozott, számuk mindössze 1371. A szlovákok kivándoroltak Szlovákiába. A szlovák igazolvány alapján számukra könnyű megtelepedni és munkahelyet kapni. Felekezeti hovatartozás alapján a legtöbben ortodoxok, őket a reformátusok, görög és római katolikusok, baptisták, pünkösdisták, adventisták követik, de akad muzulmán is. /A megye mint az ország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Az idei márc. 15-i erdélyi ünnepségek központja Marosvásárhely lesz, ahol a tervek szerint Kovács László magyar külügyminiszter beszédet mond, kósza hírek terjedtek el a városban arról, hogy valakik füttykoncerttel akarják megakadályozni az MSZP elnökét beszéde elmondásában. Ez szóba került az marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök febr. 28-i értekezletén. A marosvásárhelyi RMDSZ a rendbontás megakadályozására a szokásosnál több rendfenntartó személyt mozgósít, mint máskor. A körzetek élén tisztújítást kell tartani március elején. Felmerült, hogy ellentmondásos az SZKT-jelölés. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen a belső választáson, háromszáz aláírást kell összegyűjtenie. De minden RMDSZ-tag csak egyetlen jelöltet támogathat. Honnan fogja tudni az aláírásgyűjtő, hogy akit felkér, az nem írt-e alá már más listát is? A helyi önkormányzat több mint nyolcvan négyzetméteres helyiséget utalt ki az RMDSZ városi szervezetének, mely eddig a megyei szervezet székházában fejtette ki tevékenységét. /(Máthé Éva): Előkészületek a március 15-i erdélyi főünnepségre. Kifütyülhetik Kovács Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Márc. 1-jén ötödik alkalommal rendeztek népdalvetélkedőt Szentegyházasfaluban. Idén tréfás dalokkal és csúfolódókkal mérhették össze a népdalok eredetiségét a versenyzők. Megjelentek Lövéte, Kápolnásfalu, Szentkeresztbánya és Homoródalmás versenyzői is. Az értékes ajándékokat a Gyermekfilharmónia Alapítvány ajánlotta fel. /Népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./"

"Márc. 1-jén Nagyenyeden megtartották az immár nyolcéves múltnak örvendő hagyományos Bethlen-bált a kollégium végzős diákjai. A díszmagyarba öltözött diákok legelőbb palotást mutattak be, ahol barátok, szülők, tanárok mintegy kétszázan voltak a közönség soraiban. /Palotással nyitották a Bethlen-bált. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Nagy várakozás előzte meg az RMDSZ kongresszusa utáni időszakot, amelytől sokan az ellenzék sorainak rendezését remélték. A változás nem történt meg, hiányzik a központi elgondolás, amelyet össze tudná fogni a helyi kezdeményezéseket. Erre a szerepre, mint 1989 óta mindig, megint Tőkés László vállalkozott. Most azonban ez a szerep azonban legitimitási problémákat is megvillant, jegyezte meg Salamon Márton László.Ezt jó érzékkel lovagolják meg Tőkés politikai ellenfelei. Ennek jele volt az Ady-zarándokhely körül kipattant vita, a Tőkés-Tempfli szembeállítás. A kolozsvári Szent Mihály-templomba meghirdetett Márciusi Fórum ügye újabb feszültséget gerjesztett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és - ezúttal - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között. Aligha véletlen, hogy Potyó Ferenc katolikus érseki helynök éppen Szili Katalin MSZP-s politikus és Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök gyulafehérvári látogatása napján nyilvánította ki az érsekség ellenérzéseit a Márciusi Fórumnak a Szent Mihály-templomban való lebonyolításával szemben. Ebben a templomban 1992-ben maga az RMDSZ ünnepélyes eskütétellel szentesítette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Tehát Potyó érvelése dacára van precedens politikai jellegű megnyilatkozásokra a Szent Mihály-plébániatemplomban. Markó Béla elnök pedig - amikor a magyar nyelvű sajtónak nyilatkozva a "románokkal" szembeni érdekvédelmet hangsúlyozza, miközben Bukarestben a román sajtónak és hatalomnak hízeleg - jól bevált receptet kopíroz le. /Salamon Márton László: Politikai zarándokok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Kökényesden lassan életveszélyes lesz a kultúrotthon. A tetőszerkezet rossz állapotban van, a falak nedvesek, az ajtók lassan darabjaikra hullanak, a kitört ablaküveget, nem pótolták. Ebben a teremben szerveztek álarcosbált márc. 2-án. Több mint 300 ember zsúfolódott össze a teremben. /Simon Levente: Kökényesd: Elképesztő gyorsan romlik a kultúrotthon állapota. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./"

"1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./"

"Márc. 5-én hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Adrian Nastase román miniszterelnök, tárgyalt vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel. A két kormányfő között teljes az egyetértés abban, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabálynak maradéktalanul igazodnia kell az európai jogi normákhoz, márpedig szerintük a kedvezménytörvény jelen alakjában nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nastase a "XIX. századi kérdésekre irányuló" magyar törvényt időszerűtlennek tartja, és úgy ítéli meg, hogy az ennél sokkal fontosabb XXI. századi problémákra kellene inkább összpontosítani. A román miniszterelnök szerint Magyarország érthetetlen okokból késik a módosítással, jóllehet azt már az előző és a jelenlegi magyar kormány is többször megígérte. Ha ez így folytatódik, akkor a jogszabályt előbb vagy utóbb ajánlatos lenne felfüggeszteni - jelentette ki Nastase. A román fél ugyanúgy nem ismeri a módosítás szövegtervezetét, ahogyan Pozsony sem, ezért elvárják, hogy mielőtt a magyar parlament tárgyalni fog a módosításról, Budapest konzultáljon arról Bukaresttel és Pozsonnyal, mégpedig "nem a módosítás elveiről, hanem annak tényleges formájáról" - hangzott el Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase kétoldalú megbeszélését követően. /Pozsony és Bukarest azonos állásponton. Várják a státustörvényt módosító tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"A kilencvenes években jelentős szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatok indultak annak feltárására, hogy milyen az országhatárokon kívül rekedt magyar nemzeti közösségek helyzete. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a demográfiai-etnikai viszonyokra, a jogi, politikai és gazdasági helyzetre, az identitástudatra és az identitás változására, a nemzeti és történelmi tudatra, az iskolázottságra, a műveltségi szintre, a nyelvi helyzetre, a nyelv állapotára, a nyelvhasználatra stb. Az egész magyar nyelvterületre kiterjedő A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című összehangolt kutatási program eredményeit összegező sorozat kötetei sorra jelennek meg. /Csenicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában /Kárpátalján/, Budapest, 1998; Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban), Budapest-Újvidék, 1999; Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában, Budapest-Pozsony, 2000./ A vizsgálat egyértelmű megállapítása, hogy a magyar nyelv a környező országokban alárendelt státusban van. Használata emiatt csak szórványos a hivatalos szférában /magyar többségű önkormányzatokban/, jelentős mértékben korlátozott nyilvános fórumokon és munkahelyen. A korlátozással együtt jár a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés, a megfélemlítés és a megszégyenítés. Ennek a függő, kiszolgáltatott helyzetnek Szlovákiában és Jugoszláviában nyomatékot ad a hatályos nyelvtörvény. Az utódállamok az offenzív, sőt néha agresszív nyelvpolitikához csatlakoznak. A cél az elszigetelés az anyaországtól, a szándékos szétszórás, néha a kollektív bűnösség vádjával, a kiszorítás a társadalom fontos területeiről, pozícióiból. A román hadseregben továbbra is gyakori a magyar fiatalok megszégyenítése, megalázása, a nyelvi tiltás. A magyar többségű régiók igazgatása, többségi felügyelete egy belső gyarmati rendszernek felel meg /kizárólagos államnyelvi igazgatással, fokozottabb katonai és rendőri felügyelettel, például 1990 után szinte minden székelyföldi faluban csendőrlaktanya épült, de iskola vagy tanári lakás nem/. A kilencvenes évek elején egyes nyelvészeknek az volt a véleménye, hogy a kisebbségi nyelvváltozatok szétfejlődnek, eltávolodnak a magyarországitól. A terepkutatás azonban igazolta, hogy a magyar nyelv megőrizte viszonylagos szerves egységét. A nyelvi különbségek pedig áthidalhatók a nyelvi kodifikáció kiterjesztésével. A külső régiók nyelvhasználata archaikusabb, mint a centrumé. Ez sok esetben tartósabb nyelvi hagyományt, nyelvi értéket jelent. A hiányzó vagy töredékesen meglevő szint éppen a közéleti-szakmai szint. Az egyetemi szakoktatás hiánya eredményezte, hogy a szaknyelvi terminológiák különfejlődtek és leépültek. Székelyföldi szakiskolákban például magyar anyanyelvű tanárok tagadják meg szakmájuk magyar nyelvű oktatását arra hivatkozva, hogy nem ismerik a magyar szaknyelvet. Sürgető feladat az intézményteremtés és a szaknyelvi rehabilitáció és képzés. A kisebbségi kétnyelvűség bevezeti a nyelvi asszimilációt. Meghatározó az iskolai oktatás nyelve, a szűkebb családi környezet nyelve, valamint a munkahelyi környezet. A jövőt tekintve negatív tényező a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, a vegyes családok számának növekedése, a nagyvárosokba költözés. Az etnikai arányok megváltoztatásának szándéka ma is fontos eleme minden szomszédos ország nemzetpolitikájának. Rontja a nyelvmegtartás esélyeit a magyar nyelv alárendelt jellege, az etnicista oktatáspolitika, a helyi önkényeskedés, a magyarellenes közhangulat, a publikusan és intézményesen megnyilvánuló magyargyűlölet, az elfogult döntések az igazságszolgáltatásban, a magyar nyelv, a magyar kultúra megbélyegzése. Általában aggasztóan csökken az iskolázottsági és műveltségi szint a magyar közösségekben, nagyobb arányú a tehetséges gyermekek elkallódása. Erdélyben ma mintegy ötvenezren államnyelven, románul végzik tanulmányaikat. Vannak ortodox magyarok, magyarul már nem tudó protestánsok, illetve katolikusok. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor gyarapodtak a nyelvhasználat alkalmai és színterei: létrejöttek magyar intézmények. A sajtó és tömegkommunikáció erősítette a nemzeti kapcsolatot. Bővültek az anyanyelvi oktatás intézményes keretei. A Magyar Tudományos Akadémia újra a magyar nyelv fő intézményévé vált, szervezi, támogatja a kisebbségi szellemi műhelyeket, irányítja a közös nyelvi tervezést. /Péntek János: A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapot és esélyei. = A Hét (Bukarest), márc. 6./"

"Lucian Boia magyarul is olvasható kiváló könyve, Történelem és mítosz a román köztudatban (Kriterion Könyvkiadó, Gordiusz-könyvek, 1999) bizonyítja, hogy azon kevés számú román történészek közé tartozik, akik megpróbálják az ország, a románok történetét előítéletek nélkül, lehetőleg tárgyilagosan szemlélni. Újabb könyvében a románok és idegenek előítéletekkel terhelt viszonyát vizsgálta. A könyvet a bukaresti egyetem professzora egy londoni kiadó felkérésére írta, először angolul jelent meg, a román változat (Romania. Tara de frontiera a Europei. Azaz: Románia, egy ország Európa határán ) 2002-ben látott napvilágot. Ebből közölt egy részletet a Korunk, ezt vette át a Háromszék. /B. L.: Románia - Európa határán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./Lucian Boia arról írt, hogy az idegenek szakadatlan áradata a bezárkózásra hajlamos román társadalmat érintette. A román ember meggyőződése, hogy pozitívan viszonyul az idegenekhez. Senki sem jobb indulatú, barátságosabb és vendégszeretőbb nála. A román képzeletben az idegen a másság jegyeit viseli. Adott esetben őt hibáztatják minden rosszért, amit a románok elszenvedtek. Az az állapot, melyben ma Románia van, a történelmi lemaradottság főleg az idegeneknek köszönhető; a sok invázió nélkül, a törökök, oroszok, magyarok s az összes többi nélkül Románia virágzó ország lenne. A kommunizmus felerősítette a román-idegen ellentétet. Romániának nem sikerült asszimilálnia vagy legalább integrálnia kisebbségeit. Hogy asszimilálhatná a magyarokat, akik nemrégen még az uralkodó elem szerepét játszották a románokkal való viszonyban? Miként asszimilálhatná a zsidókat, akik maguk is egy zárt közösséget alkotnak, és a románokhoz képest általában magasabb gazdasági és kulturális szinten vannak? Miként asszimilálhatná a cigányokat, akik a maguk külön világában élnek? Idegenektől ellepett ország, ez Románia, s ebből adódnak az érzékenységek. Az erdélyi magyarok hivatalosan a román nemzethez tartoznak, de Budapest felé néznek. Céljuk az, hogy minél több nyelvi, kulturális és adminisztratív engedményt vívjanak ki egy minél decentralizáltabb politikai rendszerben (pontosan a fordítottja ez a román központosítási hagyománynak és az ,,egységes nemzetállamnak"). Egy autonóm Erdély (amelyben a magyarok aránya más volna, mint beleveszve Románia egészébe) szóba sem jöhet. Erdély keleti részében a két magyar többségű megye autonómiáját sem fogadnák el a románok. Ezért a magyarok az adminisztrációs decentralizációt erőltetik, társítva a magyar nyelv hivatalos használatával. A magyarok úgy látják, mivel adófizető polgárok, joguk van magyar állami egyetemhez. A románok ezt nem nézik jó szemmel. Boia szerint a kompromisszumos megoldás egy multikulturális egyetem lenne, ahol magyarul, németül folyna az oktatás, de románul is. Románia és Magyarország között a kapcsolat inkább jónak mondható. Ha az európai terv sikerül, megoldódik a kisebbségek kérdése is."

"Márc. 6-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén jóváhagyták az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság bővítésére előterjesztett személyek névsorát. A bizottság tagja az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter szenátor. Megvitatták a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) 2000. és 2001. évre vonatkozó jelentését, valamint a titkosszolgálat tevékenységét felülvizsgáló állandó parlamenti bizottság 2001. évre vonatkozó jelentését. A vitában dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke rámutatott arra, hogy az SRI-ben az átlag életkor 37, 5 év, tehát aránylag fiatal emberek dolgoznak itt, ilyen szempontból a hírszerző szolgálat a jövő szolgálatának is tekinthető. Dr. Verestóy Attila hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy a titkosszolgálat megfeleljen a kihívásoknak. A Nagy Románia Párt bizottsági tagjai nem írták alá a bizottság közös jelentését. Verestóy Attila a jelentést elfogadásra javasolta. A szenátorok és a képviselők megszavazták a jelentést. Ezután szenátorok és a képviselők elfogadták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 2001. évi jelentését. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 6 -i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 6., 2406. sz./ Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy számos olyan esetről számolt be Octav Cozmanca közigazgatási miniszternek, amelyek során prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek próbáltak jogtalanul információhoz jutni a hírszerző szolgálattól. "Semmivel sem teszünk többet annál, mint amit a képviselőház elfogadott, szükség esetén rendelkezünk terroristaellenes intézkedésekkel", fogalmazott Ioan Mircea Pascu védelmi. /Nem áll fenn a támadás veszélye. Megvonták az RHSZ mérlegét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Külföldi érdekcsoportok stratégiai beruházásokon keresztül gyengítik a nemzetgazdaságot - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) igazgatója a parlament plénuma előtt márc. 6-án, az SRI 1999-2001-es tevékenységéről szóló jelentés vitáján. Hozzátette: ezek az érdekcsoportok alulértékelt ipari létesítmények vásárlásával monopolhelyzetet teremtenek bizonyos termelési ágazatok fölött. A csoportok jelentős összegeket fizettek azért, hogy befolyásolják vagy halogassák az igazságszolgáltatási folyamatokat. Timofte elmondta, Iliescu elnök "folytonosan" írásban kéri, hogy a korrupciógyanús eseteket konkrét adatokkal együtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesszék. A köztisztviselők korrupciós eseteiről szóló dokumentumok másolatát a minisztereknek is elküldték, és továbbították az ügyészségnek és a rendőrségnek. Az igazgató arra is kitért, hogy Adrian Nastase megrótta, mert leváltotta a SRI osztályvezetői tisztségéből a miniszterelnök egyik barátját. /Plainer Zsuzsa: Külföldi monopólium. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./"

"A kormány megküldte a parlamentnek a nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezetét. A kormány által kidolgozott nemzetbiztonsági törvénytervezet veszélyforrásként tekinti a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket, és bünteti az államtitkok birtoklását. Jelenleg a hírszerző szolgálatok csak az ügyész engedélyével hallgathatnak le különböző személyeket. A kormány tervezete szerint a jövőben ezt külön jóváhagyás nélkül is megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzetbiztonság ezt megkívánja. A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolja a szuverenitás korlátozását vagy elfojtását, államtitkok átadását idegen államoknak vagy szervezeteknek, államtitkok megszerzését vagy birtoklását, a gazdaság aláaknázását, a korrupciót, a terrorizmust, a fajgyűlöletet, a szeparatizmust és az autonómiát célzó törekvéseket, a kábítószer-kereskedelmet, a nagyarányú adócsalást, kommunikációs rendszerek feltörését, illetve az európai közösség gazdasági érdekei ellen irányuló tetteket. Kötelezik a magán- és jogi személyeket is, hogy kiadják azokat az információkat, amelyek a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. Az államtitkokat "bírósági okokból" át lehet minősíteni, és nyilvánosságra lehet hozni. A tervezet szerint hét intézmény lát el a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE), a Kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), valamint a védelmi, bel- és az igazságügyi tárca./Sz. L.: Veszélyforrás az autonómiatörekvés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Ezek szerint "(megint és mindig) lehallgathatnak, ellenőrizhetnek, követhetnek - hiszen fogalmam nincs, kicsoda és milyen alapon dönti el, hogy helyzet van, vagy nincs helyzet" - írta Ágoston Hugó. Ez a tervezet továbbá tiltja az "autonómiára irányuló akciókat" is. Ez tehát korlátozza a magyar nemzeti közösség politikai törekvéseit. /Ágoston Hugó: Biztonság! = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Sajtótájékoztatót tartott márc. 6-án Markó Béla RMDSZ-elnök a kolozsvári Ügyvezető Elnökség székházában. Elmondta, hogy négy fő témát érintettek az ügyvezető elnökségen. Megbeszélést folytattak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettesével, valamint a magyar egyetemi oktatókkal. Tárgyaltak továbbá a z RMDSZ szatmárnémeti kongresszusi határozatainak életbe léptetését szolgáló előkészületekről, elsősorban a belső választásokkal kapcsolatban. Márc. 22-én Marosvásárhelyen a belső választások előkészítéséről lesz szó, és amelyen mintegy 6-700 meghívott vesz részt, helyi-, és megyei RMDSZ-tisztségviselők. A harmadik napirendi pont márc. 15. megünneplése volt. A központi ünnepségek idén Marosvásárhelyen zajlanak, ennek vendége lesz Kovács László magyar külügyminiszter, az MSZP elnöke. Végül szó volt az RMDSZ és az SZDP között megkötött protokollumról. Markó kitért arra, hogy Kolozsváron márc. 14-én kísérlet történik majd egy alternatív szervezet létrehozására. Szerinte ez kétségbeesett kísérlet azok részéről, akik az RMDSZ-ből különböző okok miatt kiszorultak, vagy úgy érzik, hogy nem kapnak elég teret az RMDSZ-ben. Markó hangsúlyozta, hogy aki "közösségi érdekképviseletre vállalkozott, annak ezt a munkát alázatosan kell végeznie, és tudnia kell, hogy egy olyan szervezetben dolgozik, amelyben időnként alulmaradhat a véleményével" Szerinte alternatív szervezet létrehozására történik kísérlet. "Olyan szervezet megalapítására, amely szembenállna az RMDSZ-szel."Markó szerint "egyesek próbálják behozni a magyarországi szembenállásokat, próbálnak minket jobboldaliakra és baloldaliakra tagolni, holott mi nem engedhetjük meg magunknak, legalábbis egyelőre, hogy például a román politikai életbe jobboldaliként vagy baloldaliként lépjünk fel, vagy a magyarországi kormányokhoz így viszonyuljunk." "Magyarországi személyiségek is eljönnek, és fennhangon hirdetik ezt a megosztottságot, hozzá is járulnak ahhoz, hogy megosszanak bennünket." /Köllő Katalin: Megőrizni a magyarság egységét. Egyetemi oktatókkal találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"A Gyulafehérvári Érseki Hivatal közleményben szögezte le, hogy nem adta hozzájárulását a Márciusi Fórum rendezvénynek a kolozsvári Szent Mihály-templomban való megtartásához. Templomaik szakrális jellegével nem egyeztethető össze, hogy azok kimondottan polgári rendezvények és összejövetelek színhelye legyen; a katolikus egyház óvja papjait a politikai szerepvállalástól; minden politikai csoportosulástól egyforma távolságot tartanak anélkül, hogy valamelyikkel is elköteleznék magukat; minden pozitív kezdeményezést támogatnak és segítenek, amely a szabad vallásgyakorlást, az anyanyelv és kultúra ápolását, a szülőföldön maradást, a kisebbségi jogok érvényesítését stb. szolgálja; fő célkitűzésük, hogy a magyarság megőrizze egységét. Az egyházak közös célkitűzéseinek megvalósításáért a püspökök mindig együtt munkálkodtak az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezlete keretében, ebben a szellemben dolgoztak együtt Tőkés László püspökkel, és remélik, hogy ezután is ebben a szellemben fognak dolgozni. Mindezt fontosnak tartották közölni, hogy a sajtó által mesterségesen keltett katolikus-református ellentétnek még a látszatát is elkerüljék. /A Gyulafehérvári Érseki Hivatal közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Feloszlatta önmagát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja, a márc. 8-án, szombaton Marosvásárhelyen megtartott VI. kongresszusán. Ugyanakkor megalakították a Reform Mozgalom (RM) elnevezésű politikai mozgalmat, amelynek célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése, autonóm közösségi státusának kialakítása és megerősítése. Az RT kongresszusán köszöntötték Tőkés László püspököt, akit a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének neveztek, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, a parlamenti frakció polgári szárnyának megjelent képviselőit, az erdélyi és határon túli meghívottakat, valamint a sajtó képviselőit. Toró T. Tibor, az RT elnöke megvonta az elmúlt két év mérlegét. A pozitívumokhoz Toró az RT-tagoknak az önkormányzatokban való jelenlétét sorolta. A koncepcionális műhelymunkát is a pozitív eredményekhez sorolta. Az RT kulcsszava a belső választás. A sikertelenség külső tényezőiként a magyarországi kormányváltást, a román állampárt "bekeményítését", a folyamatos falnak ütközést sorolta fel a platformvezető, de belső okokat is említett. Voltak, akik nem hittek abban, hogy belső reformmal kell kezdeni a változást. Toró szerint kirekesztő párt lett az RMDSZ-ből. Tőkés László kiszorításával a jelenlegi egy értékrenddel leszámolt. Diktatórikus módon viselkednek velünk, zaklatják a határon a képviselőinket, szekus-besúgónak és volt pártaktivistának nevezik a fórumokon résztvevőket, a polgárok, az újságírók nem merik elmondani véleményüket, sorolta a vádakat a képviselő. A fő kérdés: ha nincs a platformnak helye a szövetségen belül, akkor függesszék fel vagy szüntessék meg a platform tevékenységét. A platform feloszlatásáról zárt ülésen döntöttek. Toró bejelentette: hosszas vita után az RT azt a döntést hozta, hogy megszünteti a platformot, ezzel egyidejűleg megalakítja a Reform Tömörülés Mozgalomnak (RTM) nevezett politikai mozgalmat. A mozgalom nem az RMDSZ ellenében fog működni, nem fog a helyi vagy az általános választásokon az RMDSZ-szel megmérkőzni, nem fogja bejegyeztetni magát politikai pártként. Az új mozgalom alakuló ülésén Szilágyi Zsoltot választották elnökké. Az elnevezés végül Reform Mozgalommá változott. 43-an szavaztak az ügyvivő testület megalakítása ellen, 28-an pedig mellette. Elfoglaltságára hivatkozva, Markó Béla RMDSZ-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni ezzel kapcsolatban. /Köllő Katalin: Feloszlatott ellenzéki platform, újonnan megszülető mozgalom. A Reform Tömörülés színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Megérkeztek Rómából a Püspökkari Konferencia tagjai. A látogatásról Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök elmondta, hogy előzőleg 50 oldalt kitevő kérdéssorozatra kellett írásban választ adni. A kérdések a hívek templomlátogatására, a szentségek vételére, a katolikus iskolák helyzetére, karitatív tevékenységre, más vallásúakkal való kapcsolatra, az állammal való kapcsolatra, a papok, szerzetesek, szerzetesnők életére és tevékenységére, különféle csoportok hitoktatására, katolikus sajtóra, családok életére, az egyházmegye vezetésére, lelkipásztori problémákra, papi és szerzetesi hivatásokra vonatkoztak. Az államtitkárság az államok közötti kapcsolatokat képviseli, és ott a püspököknek az állammal való kapcsolatáról volt szó, s elsősorban az egyházi ingatlanok visszaadásának a kérdése és problémája került elő. A pápa az ortodox egyházzal és a más vallásúakkal való dialógus fontosságát hangsúlyozta, kiemelte a családok pasztorációját, beszédében emlékezett a kommunista rendszer áldozataira, majd kitért arra, hogy a kisebbségben élők lelki ellátásáról gondoskodjanak a püspökök. Ez arra is vonatkozhat, hogy ahol magyarok élnek, ahol igényelik a magyar nyelvű liturgiát, a püspöknek gondoskodniuk kell erről. /Daczó Dénes: Beszámolni voltak a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Markó Béla a Krónikának adott exkluzív interjúban elképzelhetőnek tartotta, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezkedés a parlamenti küszöb alá szorítja a szövetséget a jövő évi választásokon.Szerinte a Reform Mozgalom fából vaskarika, mert bent is maradnak az RMDSZ-ben, de működtetnek egy - az RMDSZ-en kívüli - mozgalmat. Markó leszögezte: a politikai egység megbontása valóban veszélybe sodorhatja a romániai magyarság politikai képviseletét. Aki létrehoz egy alternatív politikai szervezetet, és ezt az RMDSZ-szel szembe akarja fordítani, egyértelműen megbontja az erdélyi magyarság politikai egységét, és olyan történelmi bűnt követ el, amelynek beláthatatlan következményei vannak. /Salamon Márton László: Szilva helyett kökény. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Marosvásárhelyen szervezi meg az RMDSZ a márc.15-i központi ünnepségét. Híre kelt, hogy egyesek megzavarni készülnek az ünnepséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke leszögezte, nem fognak a provokációknak felülni. Brassai Zsombor ügyvezető elnök hallotta: diákokat igyekeznek beszervezni, hogy megzavarják ezt az ünnepséget. Brassai Zsombor szerint a Polgári Körök találkozóján elhangzott néhány zavarják meg a márc. 15-i rendezvényt. Kelemen Atilla kifejtette: nem szeretné, ha Maros megye, a romániai magyarság engedne a megosztó kísérletnek, ami sajnos az anyaországot megosztja az utóbbi időben, "s amit egyesek itt is szorgalmasan kopírozni próbálnak." /Mózes Edith: Az ünnep emberi és nemzeti méltóságunk próbája is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./"

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./"

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester leváltását vagy megerősítését célzó referendumkiírási javaslatot terjesztett a Közigazgatási Minisztérium elé. Döntését a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület által gyűjtött, a polgármester leváltását szorgalmazó 8253 aláírással támasztotta alá. Az egyesület 2002 tavaszától kezdve egy éven át gyűjtötte a Szász Jenő leváltását kérő aláírásokat. A kampány során az egyesület ügynökei majdnem minden udvarhelyi lakásba bekopogtattak, és kérték a referendum kiírását szorgalmazó ívek aláírását. A Krónika úgy értesült, hogy az aláírást megtagadó személyeket több ízben felkeresték az ügynökök. A dokumentumban többek között azzal vádolják az udvarhelyi polgármestert, hogy lassú a tulajdonjogi bizonylatok kiállításának folyamata a városban, rossz az utak és járdák állapota, a lakosságot nem tájékoztatják a 10-es földtörvény alkalmazásáról, valamint az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A prefektúra február elején ellenőrizte az aláírások hitelességét. A két ellenőrt több esetben elkísérte Ferencz István, a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület tagja is. Hárman tiltakozó beadvánnyal fordultak a prefektúrához azzal, hogy az aláírásgyűjtők háromszor is zaklatták otthonukban, ennek ellenére egyikük sem támogatta aláírásával a referendumot kérő listát. Nevük mégis ot t szerepel. Egyikük kifejtette azt is, hogy megtévesztő az egyesület névválasztása, hiszen a "Székelyudvarhelyért biztosan érdemes" Szász Jenő választási jelmondata volt. A prefektus - bár hamis aláírásokról tudott - mégis továbbította a referendumkérést a minisztériumnak. A Krónika megkereste Ferencz Istvánt, ő azonban elzárkózott a beszélgetés elől. A prefektus munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az aláírások hitelességét. Összesen 62 aláírás hitelességével kapcsolatosan merültek fel kétségek, ezek közül hat esetben bizonyultak egyértelműen hamisnak az aláírások. Mindennek ellenére Mircea Dusa szerint az összegyűlt aláírások száma így is magasabb a referendum kiírásához a törvény által előírt aránynál, azaz a felnőtt lakosság 25 százalékánál. Szász Jenő több ponton is kifogásolta a prefektus álláspontját. "Bírósági végzéssel tudom bizonyítani, hogy Székelyudvarhelyen 33 192 szavazópolgár van, tehát a referendum-kezdeményezéshez nem elegendő az összegyűjtött aláírások száma - mondta a Krónikának a polgármester. - Azt is érthetetlennek tartom, hogy miért csak 62 gyanús aláírás esetében vizsgálódott a prefektúra, holott egyetlen kétség felmerülésekor is ellenőriznie kellett volna valamennyi aláírás hitelességét. Erre törvény kötelezi." /Zilahi Imre: Hamis aláírások, prefektusi kifogások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ / Mircea Dusa prefektus szerint a polgármester bizonyos rendeleteivel túllépte hatáskörét, nem készítette el a város vagyonleltárát. A rendőrség és az ügyészség vizsgálatot indított a hamisított aláírások ügyében - tette hozzá. - Engem erről nem értesített senki - jelezte Szász Jenő -, habár tegnap találkoztam a prefektussal, de ő erről egy szót sem mondott. A polgármester a maroshévízi példát hozta fel. Ott, amikor a függetlenként polgármesteri tisztséget nyert Baciu esetében hamis aláírásokat találtak, megsemmisítették a szavazás eredményét. Szász szerint Udvarhelyen is úgy kellene eljárni, mint Maroshévízen. Igaztalannak tart minden olyan állítást miszerint az ő polgármestersége idején nehezült volna az élet Udvarhelyen. Szász szerint működik az SZDP-RMDSZ paktum. Biztosan zavart néhány embert, hogy a Székelyföldön mostanában tartott lakossági fórumokon bírálják az RMDSZ csúcsvezetését. /Haáz Sándor, Szüszer-Nagy Róbert: Leválthatják Szász Jenőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./ Ferencz István a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület nevében válaszolt erre a cikkre, melyet alaptalan vádaskodásnak nevezett. Szerinte aláírás-hamisításról csak abban az esetben lehet beszélni, ha létezik egy elmarasztaló végleges törvényszéki határozat. /Ferencz István, Székelyudvarhely: Alaptalan vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"