"A Romániai Írók Szövetsége minden évben díjazza az előző esztendőben megjelent, legsikeresebbnek értékelt művek szerzőit. A "Szótárak és kritikai kiadások" kategóriájában az egyik esélyes jelölt a Párizsban élő Cicerone Ionitoiu, aki 2000-ben jelentette meg A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak című szótárának első kötetét, míg a betűrendben következő három kötet 2002-ben látott napvilágot a Bukarestben. Cicerone Ionitoiu 1924-ben született Craiován. A Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetében vállalt vezetőségi munkát. A diktatúra vészbírósága 26 esztendei szabadságvesztésre ítélte... Tíz évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Franciaország akkori elnöke, Valérie Giscard d Estaing közbenjárt érdekében a román hatóságoknál, és így 1979-ben elhagyhatta az országot. A politikai rendőrség nem tudta, hogy Cicerone Ionitoiu a kommunista hatalmat vádló dokumentációt vitt magával Franciaországba. Cipőjének talpába mikrofilmeket rejtett el, amelyek sokszor ártatlanul letartóztatott, bebörtönzött, meggyilkolt honfitársainak nevét, olykor hiányos életrajzi adatait és fogvatartásának helyét tartalmazták. Ionitoiu segíti ma is a Memoria című folyóiratot, amelyben közli a bebörtönzöttek, az Oroszországba, a Baraganba száműzöttek névsorait. Gyakran hazalátogat és szélesíti kutatásai körét. Tanulmányozza a börtönök, katonai bíróságok és kórházak irattárait. Nem kerülték el a figyelmét a temetők fejfái, a sírkertek gondnokságának megsárgult lajstromai. Felkutatja a még élő, ismerős vagy ismeretlen politikai foglyokat, az elhaltak hozzátartozóit, barátait. Adatokat gyűjt. Sziszifuszi munka. Hiszen a kommunista hatalom politikai okokból kifolyólag kétmillió embert börtönzött be, hurcolt munkatáborba. Közülük kettőszázezren odavesztek. A tragédia méreteiről az egyre szaporodó tanulmányok, könyvek, dokumentumfilmek, rendezvények tanúskodnak. És az eddig megjelent legszomorúbb szótár négy kötetében sorakozó nevek: románok, magyarok, szászok, svábok, szerbek, zsidók, ukránok, törökök, tatárok, kivétel nélkül minden vallási felekezet hívei. /Balogh József: Szomorú szótár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"

"A zilahi tanítóképzőben az iskolanapokon a kisiskolások voltak a díszvendégek. A zilahi református kollégiumban inkább a tantárgyakhoz kötődő, illetve az általános műveltségi versenyek voltak túlsúlyban. Közel tíz napja Kolozsváron találkoztak a minisztérium és a környező megyék tanfelügyelőségeinek képviselői - ekkor véglegesítették volna a "beiskolázási keretterveket", de még mindig bizonytalan volt a felekezeti oktatás helyzete. A végleges tervet csak máj. 26-án hozta nyilvánosságra a tanfelügyelőség. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a legtöbb helyen létszámhiánnyal küszködnek az iskolák, de ez általános, nem csak a magyar oktatásra jellemző jelenség. Ennek ellenére az általános iskolai oktatás kerete nem változik, nagyjából a tavalyihoz hasonló lehetőségeket nyújt a végzős negyedikesek számára. A líceumi oktatásban viszont némi csökkentést alkalmaztak. A tavalyi 88 elméleti líceumi osztály helyett idén csak 81 indul. A magyar nyelven folyó oktatás számára ez azt jelenti, hogy az eddigi 12 helyett most csak 10 indul, és megmarad a teológiai osztály a református kollégiumban. Emellett két szakmai líceumi osztály indul - mindkettő Szilágysomlyón. A szakiskolai oktatás hat magyar osztályra bővül, a mesterségekben a textilipari, a géplakatos és autószerelői szakmák vezetnek. Az eddigi tapasztalat szerint a szakiskolák iránt nagyon alacsony az érdeklődés. /Józsa László: Bővülő szakoktatás Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Fiatal művészek pódiuma címen indít rendezvénysorozatot a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által a múlt héten életre hívott Nagyváradi Magyar Művelődési Céh (NMMC). A nyitórendezvény a Partiumi Énekkar koncertje lesz, máj. 30-án, az egyházkerület székházának dísztermében. Mátyás Imre Zsolt, az NMMC ügyvezető igazgatója szerint a rendezvénysorozat célja, hogy konzervatóriumi és színművészeti egyetemi hallgatóknak, valamint művészeti középiskolás diákoknak biztosítson fellépési lehetőséget Nagyváradon. A program keretében lesz kamarakoncert, kóruséneklés, egyéni előadás és pódiumműsor. /Pengő Zoltán: Pódium fiataloknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Máj. 26-án Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ szervezésében sor került a VI. Tudász vetélkedőre. A középiskolások általános műveltségi vetélkedőjének témaköre ez alkalommal a görög kultúra és civilizáció volt. A részt vevő diákok történelemmel, földrajzzal, kultúrával, valamint mitológiával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. /Tudász vetélkedő Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ "

"Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a máj. 27-i napirend előtti felszólalások során újból említést tett a Gyergyószentmiklós környéki erdőlopásokról. Elmondta, hogy a 2001-es év folyamán a parlamenti kivizsgáló bizottság lopás közben érte utol a fatolvajokat, az ügyészség mégis felmentette a kárért felelősöket. A 2003-as év folyamán tovább folytatódott a gyergyószentmikósi erdős területek szervezett tönkretétele. A 18-as földtörvény alapján visszaadott erdőket kivágták, s hogy eltüntessék a nyomokat, a törvénytelenségeket elkövetők meggyújtották a csutakokat. Annak ellenére, hogy ismeretes, kik a gyújtogatók, senki sem meri nevüket kiejteni, hiszen ezek a személyek kapcsolatban vannak azokkal, akik akadályozták a jogos tulajdonosokat erdős területeik visszaszerzésében - mondta a képviselő. /Lopják az erdőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"A Brassai-hét záróeseményei közé tartozott a múlt héten az iskola legújabb évkönyvének /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2001-2002-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2003./ bemutatása is. Az iskola történetének többnyelvű (magyar, román, angol) bemutatásával kezdődik a kiadvány. A Dolgozatok fejezetcím alatt öt tanár tudományos jellegű értekezése olvasható. Az elmúlt tanév eseménynaptárát a sikeresebb köri tevékenységekről szóló beszámolók követik. Az évkönyv legfontosabb része az Adattár: a tanárok és diákok névsora. A Brassainak a múlt tanévben 36 nappali és 19 estis osztálya volt, az utóbbiakból 14 román, 5 magyar tannyelvű. A nappali tagozaton összesen 865-en tanultak. Az 505 estisből 119-en jártak magyar osztályokba. Az iskolai könyvtárnak 2001 januárjában 27 849 kötet volt az állománya, s ez egy év alatt mindössze 499 kötettel gyarapodott. /Gergely Gyula: A Brassai új évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Máj. 30-án először szervezték meg az aradi Minorita Kultúrházban az Arad megyei magyar iskolák egyházi napját. Az egész napos rendezvény főszervezője, Matekovits Mária elmondta: ez az első ilyen jellegű műsor, melynek célja rávezetni a diákokat a szeretet, hit, egymás közötti kommunikálás és az anyanyelv ápolásának az értékeire. Az Egyházi Napon a Csiky Gergely Iskolacsoport, a kisiratosi, nagyiratosi, majláti, borosjenői, szapárligeti iskolák, valamint az aradi 21-es, 10-es és a pécskai iskola tanulói vettek részt. /Sólya Emília: Hit, szeretet, anyanyelvápolás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./"

"Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. A balliberális lapban kifejtette, hogy soha nem folyamodott - marosvásárhelyi magyarként -a magyar igazolványért. "Pedig amikor ultraliberális magyar politikusok és újságírók a státustörvény vitájának kezdetén fanyalogtak az ötlet ellen, igencsak kinyílt a székely bicskám." Most már nem tudja, hogy van-e értelme magyarigazolványért folyamodnia. "Olvasom a Kovácsok, Markók és más jeles vezetők jól fésült mondatait arról, hogy most milyen jó fiúk és lányok vagyunk, mert nem haragszik ránk sem Európa, sem Nastase. Jól működött a Máérten a politikai öncenzúra, a mindenképpen megfelelni akarás. Bizonyára a nyáron majd Eric Jürgenstől is vállveregetést fog kapni Frunda György és Tabajdi Csaba, amikor találkoznak Strasbourgban." Tehát úgy néz ki: a nemzetegyesítés még gondolatban is elmarad. "Magyarigazolvánnyal vagy anélkül vagyunk, de fogyunk." /Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó szerkesztőbizottságának tagja: Igazolatlan magyar. = Magyar Hírlap 2003. május 31. "

"Magyarországon valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítsenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük" - fejtette ki a SZET kolozsvári ülésén Markó Béla.Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a fórummozgalomnak nincs megfelelő támogatottsága. "A szervezők azt remélték, hogy komoly tömegtámogatást szerezhetnek, de ez szerencsére nem történt meg. A közember sokkal bölcsebb, mint egyik-másik frusztrált politikusunk. Tudomásom szerint Sepsiszentgyörgyön már sokkal kevesebben voltak, mint néhány hete Székelyudvarhelyen - nyilatkozta a Krónikának a szövetségi elnök. - A fórumosok zsákutcába kerültek, hiszen a nemet már kimondták, de hogy mire akarnak igent mondani, mindmáig nem derült ki a számomra." /Salamon Márton László: Markó: csökkenőben a fórumok támogatottsága. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"

"Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Nyilvánvalóvá vált a sepsiszentgyörgyi fórumon, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezési jogát, autonómiáját senki nem adja ajándékba, azt a román parlamentnek el kell fogadnia. Csapó. I József volt szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című, 2002-ben Székelyudvarhelyen kiadott munkájában megírta az államon belüli önkormányzást, a Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a nemzeti közösségek regionális autonómiájának statútumát, és elkészítette a keret-törvénytervezetet a nemzeti közösségek egyéni és kollektív jogairól. Kiderült mind Tőkés László, mind Toró T. Tibor, mind más szónokok, köztük Fodor Imre vagy Király Károly beszédeiből is: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ideiglenes ügyvezetőinek partnereket kell találniuk. Elsősorban az RMDSZ parlamenti frakcióit kellene megnyerniök. Párbeszédet kell kezdeményezniök az európai gondolatot felvállaló román elitértelmiséggel. A választásokon az RMDSZ-szel együtt kell indulniok. /Simó Erzsébet: Hogyan tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./"

"Demonstrációt tartott az 1920. jún. 4-i trianoni döntés évfordulójára emlékezve a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen a budapesti Hősök terén jún. 1-jén, vasárnap délután; a szónokok a diktátum felülvizsgálatát szorgalmazták. A tömeg, amely a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére, a nemzetközi döntést bírálta, melynek során Magyarország a többi közt elvesztette területének kétharmadát. A rendezvény résztvevői a "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!" táblák, illetve nemzeti színű zászlók alatt a "Vesszen Trianon!"-t skandálták, miközben lassú menetben átvonultak a városon. A táblák tanúsága szerint a Kárpát-medencéből és a szórvány magyar területekről összesereglett civil szervezetek - köztük a Magyarok Világszövetsége mellett a Trianon Társaság (TT), a Honfoglalás 2000 Egyesület, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) képviselői bekiabálásaikban igazságtalannak nevezték a 83 évvel korábbi döntést, és annak felülvizsgálatát követelték. /Demonstráció a trianoni döntés ellen a Hősök terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./"

"Kinek lehetnek hasznosak a sepsiszentgyörgyi vagy székelyudvar-helyi fórumok?" - vetette fel Markó Béla szövetségi elnök a szenátus ülésén jún. 3-án elhangzott politikai nyilatkozatában. Az RMDSZ elnöke mindezt Adrian Paunescu kormánypárti szenátor politikai nyilatkozatára reagálva fogalmazta meg, az SZDP politikusa ugyanis a sepsiszentgyörgyi fórum kapcsán nyilatkozott a szenátus plénumában. "Ezek a fórumok kizárólag Önnek használnak, Paunescu úr! Hiszen hogyan építhetne fel Ön hasonló magyarellenes retorikát az én, vagy a dialógust és az együttműködést választó szenátusi kollegáim felszólalásai mentén? Sehogy! Önnek van szüksége hasonló kezdeményezésekre, hogy ilyen, látszólag proromán és magyarellenes vehemenciára szert tegyen. Nekünk nincs szükségünk erre!" - szögezte le Markó Béla. Ugyanakkor hozzáfűzte: "Nem vagyunk hajlandóak arra, hogy egyes önjelölt osztályfőnökök felszólítására egyes eseményektől elhatároljuk magunkat." Markó kitért a fejlesztési régiók kérdésére is. Ennek kapcsán Markó fontosnak tartja a minél nyilvánosabb és minél szélesebb viták megszervezését. "Ne utasítsunk el egy olyan témát, amely nem csak a székelység, és nem csak a romániai magyarság, hanem az egész román társadalom számára igen fontos: életképes fejlesztési régiókra kell gondolnunk a jövő számára." /Markó Béla szenátusi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"

"A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"

"Vajdahunyadon a Christiana Posztliceális Egészségügyi Asszisztensnő-képző Iskola, a 2003/2004-es tanévben is magyar tannyelvű általános asszisztensnő osztályt indít, 25 hellyel. Az iskolában korszerű tantermek, jól felszerelt gyakorlótermek állnak a diákok rendelkezésére. Az iskolába a felvétel az érettségi bizonyítvány alapján történik. /Magyar nyelvű asszisztensképzés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./"

"A legújabb kori magyar történelem botránykövévé vált a magyarországi kedvezménytörvény. Ha nyolcvanhárom esztendők után sem tudnak közös nevezőre jutni a felelős magyar politikusok a kárpát-medencei magyarság iránti felelősség ügyében, akkor bízzák talán inkább az egészet egy következő politikusi nemzedékre, mely könnyen megoldhatja a gordiuszi csomót, főleg, ha nem lesz már számottevő magyarság a határokon túl, s ezzel a ,,jószomszédok" érzékenysége is csökken, sőt: eltűnik, írta Magyari Lajos. Szomorú volt a magyarországi parlamenti vita, melyet az SZDSZ-es szónok okfejtése egyenesen gusztustalanná alacsonyított, csepegvén az ,,EU-s és jószomszédsági" gazsulálástól. Herényi Károly MDF-es képviselő kimondta a valót, hogy hazugság és mese a MÁÉRT 98 százalékos egyetértése, hiszen a határokon túliak kiszolgáltatottan, zsarolt pozícióban szavaztak, s különben is meddő az egész kormánypárti ,,megfelelési" igyekezet, mert sem a szomszédok, sem az EU-bürokraták gusztusának megfelelő törvényt soha nem lehet fabrikálni. /Magyari Lajos: Máról holnapra: A százalékok (sötét) mágiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

"Számos magyar politikus érkezik a hét végén Erdélybe. Jún. 6-án Medgyessy Péter kormányfő teszi meg, aki a Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt nyitja meg román kollégája, Adrian Nastase miniszterelnök társaságában. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyének jún. 6-i avatóünnepségén Medgyessy levelét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvassa fel. A Sapientia-EMTE létrehozásakor hatalmon lévő magyar kormányt Orbán Viktor exminiszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke képviseli majd. Orbán Viktor délután már a csíkszeredai Szent Ágoston templomban a Julianus Alapítvány tavaly megítélt díját veszi át. Máj. 7-én, még mielőtt csatlakozna a csíksomlyói búcsúra igyekvő zarándokok tömegéhez, az exminiszterelnök megtekinti a Sapientia csíkszeredai székhelyét. A tervek szerint a búcsú után találkozik Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A csíksomlyói búcsún a magyar kormány képviseletében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára és Gulyás Kálmán, a MeH egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára vesz részt. /Salamon Márton László: Ismert személyiségek áradata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"

"Ritka manapság az olyan kolozsvári iskolaközpont, ahol a hírt, miszerint ősztől magyar tannyelvű osztállyal gyarapodnak, őszinte örömmel fogadják. Az Alexandru Borza Iskolaközpont, ahol a 2003-2004-es tanév a magyar nyelvű szakiskolai oktatás alapjai letételének éve is, egyike ezen keveseknek. Néhány éves szünet után mezőgépész szak indul magyar nyelven, jelezte Craciun Zorela igazgató. A hároméves képzés alatt a diákoknak lehetőségük nyílik a sofőrvizsgát is letenni. /Szabó Csaba: Mezőgépész szak magyarul Mezőgépész szak magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Vincze Gábor Történeti kényszerpályák- kisebbségi reálpolitikák II., Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989 /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című dokumentumkötetét mutatták be jún. 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári székházában. A kötet a romániai magyar kisebbség második világháború utáni politikatörténetének tanulmányozását elősegítő szöveg-gyűjtemény. Vincze Gábor elmondta, ez azért második kötet, mivel az első még nem készült el, de reméli, hogy az utóbbi még idén nyáron nyomdakész állapotba kerül. Elmondta: több forrásanyagot kellett kihagynia a kötetből a terjedelmi okokra való tekintettel. Reméli, hogy rövid időn belül elkészül majd a kötet CD-változata, és abban helyet kapnak a kimaradt dokumentumok is. /Papp Annamária: Kényszerpályák - harc a túlélésért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Vincze Gábor a romániai magyarság 1944 utáni történelmének forrásértékű dokumentumaiból, például az 1945-ös földreformról, a magyar iskolák kisemmizéséről, az erdélyi magyar vagyon bekebelezéséről rendelkező CASBI-törvényről és kihatásairól is közölt már köteteket. Vincze Gábor kifejtette, hogy a magyar diplomácia ötvenes évekbeli levéltári forrásai távolról sem tükrözik a valóságot. "Mit érdekelt egy magyar kommunista diplomatát, hogy az erdélyi "reakciós" magyarok közül hányat hurcoltak el?" - fogalmazott a történész. /Benkő Levente: Kép a történtekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"

"Hargita megyében 4431 nyolcadik osztályos tanuló fejezte be ezt a tanévet. Az új tanügyi törvény, amelyet a parlament nem szavazott ugyan még meg, előírja, hogy még két évig folytatniuk kell a tanulást. A középiskolákban és szakközépiskolákban összesen 2660an végeztek, 2020-an magyarul, 640-en románul tanultak. A pedagógiai szakközépiskolák XIII. osztályában 50 magyar és 50 román diák végez. Elméleti középiskolában 864-en, vokacionális középiskolában 341-en, szakközépiskolában 1200-en végeznek. Mindannyiuk számára következik az érettségi, amelyet Hargita megyében nyolc vizsgaközpontban és három kihelyezett albizottságban bonyolítanak le. /Takács Éva: Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./"

"Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "

"Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel készített interjút a Szabadság. Kifejtette: "A státustörvénynek két része van: az egyik az, hogy Magyarországon kedvezményeket ad, a másik pedig, hogy a szülőföldön támogatásokat nyújt, egy bizonyos mechanizmus segítségével. Az anyaországi rendszer lényege, hogy erősítse a határon túli magyaroknak az anyaországgal való kapcsolatait, a szülőföldi támogatásnak pedig, hogy elősegítse az autonómia kiépülését a határon túli magyarok körében. Ami igazán sérül a törvény módosításának eredményeként, az a határon túli támogatási rendszer. A státusirodák, a társadalmi szervezetek elismerésének szabályozása, és maga a magyarigazolvány határon túli szerepe csorbul látványosan. Ez leginkább abban ölt testet, hogy elválik egymástól a támogatási rendszer és a magyarigazolvány, tehát az is kaphat támogatást, aki nem rendelkezik igazolvánnyal, vagy adott esetben nem is magyar. Ez pedig a magyarigazolvány elértéktelenedését eredményezheti." Sajnos, a Magyarországra való áttelepülés folyamata 1990 óta tart. A szomszédos országokban a nacionalizmus és a diszkrimináció jelen van a jogi és a politikai életben. Ezért a határon túli és az anyaországi politikának fontos feladata, hogy valamilyen módon fékezze az elvándorlási folyamatot. Németh Zsolt kifejtette: "a mai baloldal, a szocialisták sosem voltak a határon túli magyarok számára anyaország, évtizedeken keresztül inkább mostoha szülők voltak, a legkülönbözőbb okokból. A rendszerváltozás óta ez az anyaország a hivatalos politikába is belépett." Németh Zsolt visszautasította Markó Béla azon állítását, miszerint a Fidesz politikai leányvállalatokat alapít Erdélyben. /Köllő Katalin: Anyaország, avagy mostoha szülő? Interjú Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "

"A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait. Jún. 7-én több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton Csíksomlyón. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. - Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja - mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott. "

"Temesváron 95. életévében elhunyt Boros Béla címzetes római katolikus érsek, a kommunista hatalom által bebörtönzött katolikus főpapok csoportjának utolsó nagy alakja. Életének 95., papságának 70., püspökségének 55., érsekségének 13. évében - így fogalmaz a temesvári római katolikus püspökség közleménye Boros Béla címzetes érsek haláláról. Az érsek hosszas betegeskedés után jún. 6-án éjjel hunyt el. Boros Béla 1908-ban az Arad megyei Erdőhegyen született, 1932-ben Rómában szentelték pappá, és a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai és filozófiai doktori címet. 1934-től a temesvári római katolikus papneveldében a bölcsészet és a dogmatika tanára, később az intézmény rektora. 1948 decemberében titokban szentelték a bukaresti nunciatúrán ressianai püspökké, hogy legyen, aki a papi hatalmat az erdélyi püspökök akadályoztatása esetén is továbbadja. Márton Áront és Mazalik Győzőt ugyanis ekkor már letartóztatta a kommunista hatalom. Azért kellett az akkor már nem működő spanyolországi Ressiana püspökévé szentelni, mert a Vatikán az erdélyi egyházmegyékben továbbra is a bebörtönzött egyházfőket tekintette püspöknek. Boros Béla felszenteléséről később tudomást szereztek, 1951 márc. 10-én őt is letartóztatták, aztán néhány hónap múlva egy koncepciós perben kémkedés vádjával ítélték életfogytiglani fegyházra. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron püspök cellatársa volt, ők ketten a vécék tisztán tartásáért feleltek. 1956-tól két és fél évet magánzárkában töltött a Ramnicul Sarat-i börtönben. Ebben az időszakban a folytonos hangos imádkozás mentette meg a tébolyodástól. A magyarul egy szót sem tudó börtönőr is megtanulta a magyar imádságokat - annyiszor hallotta azokat. Több mint 13 évi rabság után 1964-ben szabadult. Első útja a radnai kegytemplomba vezetett. A déli harangozáskor rongyosan, szakállasan érkezett a templomba, másfél óra múlva azonban már misét celebrált Mária oltáránál. Amint egykor felidézte, ez volt élete egyik legboldogabb pillanata. Boros Béla isteni kegyelemnek tekintette megpróbáltatásait. Kínzóiról is szeretettel beszélt. Mint egy interjúban elmondta: "Megbocsátottam nekik. Annak is, aki összeállította a periratokat. Akkor is és minden nap. Esténként értük is imádkozom." Noha felszentelt püspök volt, és 1990-ben II. János Pál pápa címzetes érseki rangot is adományozott neki, 1992-es nyugdíjazásáig a temesvári erzsébetvárosi plébánián segédlelkészként szolgált. Helytállását 1994-ben a magyar állam a köztársasági érdemrend középkeresztjének adományozásával ismerte el. 1990 után Boros Béla több rendben is kérvényezte rehabilitációját, ez ügyben Ion Iliescu államfőhöz is fordult, az erkölcsi jóvátétel azonban eddig nem történt meg. /Gazda Árpád: Egyházfőként káplánkodott. Temesváron elhunyt Boros Béla címzetes érsek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Az Agache-ügy egyik Magyarországon tartózkodó szereplőjének, Paizs Ottó nyugdíjából a felperes Agache Aurel Dionisienak, a néhai milicista fiának bankszámlájára júliustól bizonyos összeget /nyugdíja egyharmadát/ utalják át. Eddig csak Héjja Dezső betegnyugdíjából érkezett havi rendszerességgel mintegy négyszázezer lej a Feketehalmon élő Agache család számlájára.Jún. 9-én ismét elhalasztották Agache Reiner Antal ellen kezdeményezett pere tárgyalását. Ifjabbik Agache perrel akarja behajtani Reiner "adósságát", mely egy májusi inflációs kiegészítés után 76 471 447 lejre rúg. Az esztelneki lakóhellyel rendelkező férfinak - a 2001-ben véglegesített bírósági döntés szerint - erkölcsi kártérítés és perköltség címen kellene kifizetnie a pénzt a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében meglincselt milicista családjának.A megyében élő ingatlanbecslő szakember különféle okokra hivatkozva visszautasították a bíróság felkérésé a ház felértékelésére, ezért a bíró úgy döntött, hogy egy brassói iroda munkatársához fordulnak. /Bartos Lóránt: Visszatartják Paizs Ottó nyugdíját. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Tordán Balogh András főiskolai hallgató cserkészcsapatot akar létrehozni. A kisdiákok a római katolikus egyház ferences templomának udvarán gyűltek össze. Balogh András ismertette velük a 6-8 hónapos, úgynevezett "cserkész jelölt" periódust. Tervei szerint csapatukat idővel majd a kolozsvári 117-es Donát Csapat avatná fel. /Ladányi Emese Kinga: Cserkészcsapat a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"