"Megjelent a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2003-as felvételi tájékoztatója. A füzet tartalmazza az egyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, valamint kolozsvári karainak részletes bemutatását, az egyes szakok követelményeinek leírását. A szakok bemutatóján kívül a kiadvány tartalmazza az egyetem részletes felvételi szabályzatát is. Az EMTE jelenleg tizenöt szakon kínál továbbtanulási lehetőséget, és további három szak - környezetgazdaság, kommunikáció és közkapcsolatok (Csíkszeredában), valamint fotóművészet, filmművészet, média szak (Kolozsváron) - működési engedélyének megadását várja. /K. K.: Felvételi a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"A Rákóczi Szövetség a pannonhalmi bencés apátsággal együttműködve történelmi-művelődéstörténeti vetélkedőt szervezett a Kárpát-medence magyar középiskolásai számára. A II. Cultura Nostra vetélkedőn eredményesen szerepelt a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium csapata. Az 1989-ben létrejött Rákóczi Szövetség a határon túl élő magyarok nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segíti. A II. Rákóczi Ferenc és kora tematikában szervezett verseny döntőjét e hónapban tartották Pannonhalmán. A II. Cultura Nostra verseny döntőjének nyertes csapatai nemrégiben tértek haza a jutalomkirándulásról. A győztes diákok vendéglátója volt a Bábolna Ménes Rt. és a Herendi Porcelángyár. A kirándulás programjában szerepelt a Budai Hadtörténeti Múzeum megtekintése, városnézés Veszprémben, valamint az Országház meglátogatása. A Rákóczi Szövetség 2003-ra meghirdetett, Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőre szintén benevezett a Tamási Áron Gimnázium. Ennek döntőjét október 23-án tartják, az 1956-os forradalom emlékünnepségeinek keretében. /Fábián Kornélia: Cultura Nostra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"A földrajzi tudást új struktúrákba kell rendezni, a földrajztudomány fejlődését alaposan át kell értékelni, írja dr. Vofkori László A földrajztudomány rendszertan /Csíkszereda, 2003/ című, a napokban megjelent tudományos könyvében. A terminológiai bizonytalanság, a magyar kifejezések elhanyagolása, mellőzése, a tértudományok bővülése, a nemzetközi tudományfejlődési sajátosságokkal való szembesülés feladata, a rendteremtés és a rendszerezés igénye késztették a szerzőt e tudományág rendszerelméleti összefoglalására. Dr. Vofkori László évtizedes felhalmozott ismeretei és tapasztalatai alapján rendszerező alapkönyvet írt. Írását nem tekinti lezártnak. Újra- és továbbgondolhatóként teszi a magyar tudományosság, a szaktársak asztalára. A terjedelmi okokból kimaradt interdiszciplinaritás és pluridiszciplinaritás elemzését a következőkre ígéri. /Kassai Thar Sándor: A posztmodern globális kultúrától a földrajztudomány rendszertanáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./ "

"Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Az első nem Magyarországon rendezett nemzetközi építészeti diákkonferencia ápr. 24-én kezdte meg munkálatait Sepsiszentgyörgyön. A Kós Károly Iskolaközpont szervezésében zajló rendezvény megnyitóján Újváry József, az évente tartott konferenciasorozat győri kezdeményezője azt hangsúlyozta, építsünk barátságokat, hogy megmenthessük építészeti örökségünket. Vízi György a budapesti Építéstudományi Egyesület részéről szervezőként köszöntötte a százharminc résztvevőt és közel száz meghívottat, Seenger Pál a Porta Speciosa Egyesület nevében hangsúlyozta az évente tartott értekezés célját: az építészeti szakma gyakorlati oldalainak megismertetése mellett megmutatni az építészeti szakközépiskolás diákoknak azt, hogy milyen szellemi tartalma van épített örökségünknek. Márton Árpád parlamenti képviselő utánpótlás-konferenciának nevezte a rendezvényt, Albert Álmos polgármester a romos állapotban lévő műemlék épületek megmentéséért elengedhetetlen összefogásra hívta fel a figyelmet, Demeter János, a megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a múlt ápolása hitünket erősíti, amivel jövőt lehet építeni, Keresztély Irma főtanfelügyelő pedig a Kós Károly-iskola két évvel ezelőtti, két tanintézmény összevonása általi létrehozása helyességét látja igazolva abban, hogy az új iskola ennek a rangos konferenciának házigazdája lehet. /(fekete): Építsünk barátságokat, hogy megmenthessük örökségünket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./ "

"A Bákó megyei rendőrség semmilyen utasítást nem adott arra, hogy Gaiceana község rendőrőrse a községhez tartozó Magyarfaluban (Arini) a délutáni magyarórák ügyében nyomozzon, nyilatkozta Carmen Sova őrnagy, rendőrségi szóvivő. A gaiceanai rendőrségen április 15-én Vantu őrmester hallgatott ki több beidézett magyarfalui asszonyt arról, hogy miért járatják gyermekeiket a helybéli Bogdán Klára néptáncóráira és a Csoma Gergely által tartott délutáni magyarórákra. Az asszonyokkal nyilatkozatot is írattak. "Az egyiktől azt kérdezték, kéri-e a magyar iskolát. Ő azt mondta, ezt otthon, a családban beszéli meg, nem pedig a zsandárnál" - idézi Bogdán Klára, aki a gyermekektől értesült a történtekről. A rendőrség egy beadvány kapcsán vizsgálódott, amelyet Traian Gatu iskolaigazgató, három tanár, valamint Becze Péter plébános aláírásával nyújtottak be a hatóságokhoz. "Olvasunk, írunk, énekelünk, színházat játszunk - idézi fel a rendőrségnek adott magyarázatát Ladaru Gabriela. A zsandárok azt mondták, vigyázzunk az ajándékokkal, amit Gergely bácsi ad húsvétkor, mert lehet, hogy otrávát (mérget) tesznek bele. Azt is mondták, elvisznek kétszer-háromszor táborba, s aztán eladnak bennünket." A budapesti Csoma Gergely, aki immár nyolcadik hónapja tanítja délutáni órákon a magyarfalui csángó gyermekeket, keserűen állapítja meg: hatásos a megfélemlítés. "Amikor elkezdtük, hihetetlen érdeklődéssel és örömmel jöttek a gyermekek - említi a délutáni oktatási program egyedüli magyarországi tanára. - Egy 16 négyzetméteres kis tanteremben két váltásban 37 gyermeket tanítottam, ma már csak 16-17 gyermek mer eljönni az órákra, ők is remegve, félelemmel. Januártól azonban állandóan ijesztgetik őket, felállítják az iskolában, listát készítenek a róluk, büntetésből gyengébb jegyet adnak nekik. Az a legborzasztóbb, hogy nem tudjuk megvédeni a gyermekeket. A román iskolába nem mehetünk be. Mi a szabadidejüket töltjük ki értelmesen, kultúrával, ezt a szabadidőt akarják tőlük elvenni" - teszi hozzá Csoma Gergely, aki 27 éve jár a moldvai csángókhoz. /G. Á.: Csángókérdés a rendőrségen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Tőkés László püspök Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban címmel tette közzé megjegyzéseit. A március 14-i, kolozsvári Márciusi Fórum mind román, mind magyar részről súlyos elmarasztalásban részesült. Román részről Mircea Geoana külügyminiszter szerint: "Egyre csökken a szélsőségesek száma, már csak ezren maradtak." Sajnálatos, hogy a Markó-féle RMDSZ-es vezetőség nem látta szükségesnek elhatárolódni ettől a durva támadástól. Magyarországi részről Alföldi László főkonzult letiltották nemzeti ünnepünknek a kolozsvári Szent Mihály-templomban megtartott központi rendezvényéről. A Határon Túli Magyarok Hivatala a Fórum Farkas-utcai megrendezését próbálta - közvetett módon - akadályozni. Az RMDSZ mind Bukarestet, mind Budapestet a Márciusi Fórum ellehetetlenítésére igyekezett felhasználni. A román Kultuszminisztérium révén az Erdélyi Református Egyházkerületre gyakorolt nyomást a fórum betiltása végett. Eckstein-Kovács Péter révén pedig kolozsvári magyar iskoláink részvételét próbálta megakadályozni a Szent Mihály-templomi ünnepségén. Mircea Geoana külügyminiszter találóan mondotta, hogy a román és a magyar miniszterelnökök a román nemzeti ünnepen Budapesten - a Kempinski szállóban -, a külügyminiszterek viszont a magyar nemzeti ünnepen Marosvásárhelyen koccintottak a két nemzet jó viszonyára. Valójában a román Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, valamint a magyar március 15-e közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Elítéljük a hivatalos RMDSZ-vezetőséget nemzeti ünnepünk előbbiek szerinti eltorzításáért. Tisztességtelennek tartjuk Március 15-e politikai célokra történő ilyetén felhasználását. Sajnálatos, hogy ezen politikai kisajátítási törekvések miatt Erdély több településén alternatív ünnepi rendezvények megtartása vált szükségessé. - A hazai magyar sajtó egy része a Márciusi Fórum kárhoztatása terén még a román testvérlapoknál is messzebb ment. /Erdélyi Riport , márc. 20., ápr. 10. és 15-16., valamint az Romániai Magyar Szó márc. 28. Tőkés László felvázolta az inkriminált cikkek szerzőinek életrajzát. Stanik István (sz. 1954. dec. 17.) a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán végzett 1985-ben, és ettől kezdve a nagyváradi Fáklya ifjúsági rovatának vezetője volt. Jelenleg az Erdélyi Riport című "bérlap" főszerkesztője. Barabás István (sz. 1939. febr. 26-án) 1963-83 között az Előre riportere, rovatvezetője, főszerkesztő helyettese és főmunkatársa volt. 1983-1990-ben magyar nyelvet és irodalmat tanított a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa méltán jelezte ápr. 8-i nyilatkozatában, hogy az Erdélyi Riport és az RMSZ hivatkozott cikkei "részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba" (RMSZ, 2003. április 11.). Tőkés László különösképpen elítélésre méltónak találta Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Stanik István Pap Géza erdélyi református püspök elleni minősíthetetlen megnyilatkozásait, amelyekben nevezettek attól sem riadnak vissza, hogy a református egyházon belül gerjesszenek megoszlást (lásd: Erdélyi Riport, 2003. márc. 20.). /Tőkés László, püspök: Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Stanik István pontosította életrajzi adatait, vitába szállva Tőkés Lászlóval, idézve az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvet. Eszerint őt 1988-ban politikai okok miatt eltávolították a sajtóból. 1990 után több lapnál volt /1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a kiadóvállalat igazgatója. 1991-95: az Erdélyi Napló főszerkesztője, 1993-ban megszervezi az újságíró oktatást Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégium első igazgatója, 1996-ban megalapítja a Scripta Kiadót./ Stanik szerint Tőkés László nyilatkozatának a sajtóra vonatkozó minősítései súlyosan sértik a demokratikus és alkotmányos jogokat. /Stanik István: Pontosítás. Tőkés László 2003. április 22. dátummal keltezett Nyilatkozatához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Stanik pontosítása azzal egészíthető ki, hogy a Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvnek éppen ő a felelős kiadója"

"Nem lépnek ki az RMDSZ-ből a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban megalakult Magyar Polgári Frakció tagjai. Albert Álmos polgármester felhívta figyelmüket: határozniuk kell, hova tartoznak.Nem áll szándékunkban kilépni az RMDSZ-ből, egyedül Gazda Zoltán függesztette fel már korábban tagságát - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön Tulit Attila, a helyi tanácsban nemrég létrehozott Magyar Polgári Frakció nevű csoportosulás vezetője. A Magyar Polgári Frakcióhoz a húsz tagú RMDSZ-színekben megválasztott tanácsosból tízen csatlakoztak. Tulit Attila azért mondott le az RMDSZ-frakció élén betöltött tisztségéről, mert a március 14-i rendőrségi razziát követő tanácsülésen a tanács - a frakció előterjesztésével ellentétben - nem szavazta meg a rendőrparancsnokok menesztését követelő határozatot. Tulit Attila hangsúlyozta: a Polgári Frakció tagjai vállalják a politikai érdekképviseletet, szolgálni kívánják a kollektív jogok védelmét, a magyar polgári társadalom megerősödését "Nem az a kérdés, mi hogyan viszonyulunk az RMDSZ-hez, hanem az RMDSZ hogyan viszonyul az EMNT-höz. Nem az RMDSZ-tagsággal, hanem a csúcsvezetéssel van gond" - fejtette ki Tulit. Elmondta, amennyiben lehetetlenné válik az együttműködés az RMDSZ-szel, Erdélyi Magyar Polgári Egyesület néven új alakulattal indulnak az önkormányzati választásokon. /Farkas Réka: RMDSZ-tagok maradnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./"

"Mihályfalvi Katalin igazgatónő öt éve tanít Vajdakamaráson, a többségében magyarok lakta faluban. Az idei tanárgárda mind fiatal és lelkes oktatókból áll, akik lelkiismeretesen végzik nevelői hivatásukat. 1998-ban még összevont osztályok működtek a gimnáziumban, három évvel később csak két osztály működött összevonva, és egy évre rá sikerült mind a négy szintet külön választani. Az elemi iskolában 36 diák tanul, a gimnáziumban pedig 42. Csupán hat elsős van az iskolában, és a jelek szerint az elkövetkező tanévekben fennáll annak a veszélye, hogy nem indul első osztály. Jövőre csak két tanítónőnek lesz állása a faluban, mivel mind a négy elemi osztály önállósága megszűnik. Nehéz úgy jó eredményeket elérni, hogy minden évben változnak a tanárok. Az iskolában vannak már számítógépek, van nyomtató, szkenner, tévékészülék, videó. A Kallós Alapítvány is segítette őket. Márciustól iskolai lapjuk is van, a Schulee-lap. Az iskola veszélyben van. Néhány év, és megszűnhet, pedig az egyetlen magyar nyelvű iskola a környéken. Ide nemcsak a falubeli gyerekek járnak, hanem a magyarpalatkaiak is. Ugyanakkor ide járhatnának a keszüi diákok, és a környező falvak még elvétve megmaradt magyar gyerekei. A nagy gond a szállítással van. Sem a magyarpalatkai, sem a keszüi gyerekeknek nincs rá lehetőségük, hogy a szállításért fizessenek; különben sincs szállítási eszköz. A magyarpalatkai református lelkész saját személygépkocsijával hozza-viszi a hat falujabeli gyereket. Jövőre azonban kilenc palatkai gyerek jönne a vajdakamarási iskolába. Ők már nem férnének be a kiskocsiba. Az iskola az idei tanévben öt ötödikes keszüi gyermeket veszített el, szintén a közlekedési gond miatt. Vajdakamarásnak nagy szüksége lenne tehát egy mikrobuszra. Az igazgatónő elmondta: a megyétől hiába várnak támogatást, mivel Magyarkályán, a községközpont tavaly kapott egy mikrobuszt a községi iskolák használatára. A magyarkályáni iskola azonban kisajátította a közlekedési eszközt, Vajdakamarás pedig hoppon maradt. Az elkövetkező években összevonhatják a gimnáziumi osztályokat, és esetleg teljesül a magyarkályáni iskola igazgatójának az a terve, hogy a vajdakamarási önálló magyar iskolát a községközpontba költöztesse. /Valkai Krisztina: Veszélyben a Mezőség magyar gimnáziuma. Látogatóban a vajdakamarási iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./"

"Az elmúlt hat hét alatt Kolozsváron három református lelkészi lakásba törtek be ismeretlen tettesek, jelentős károkat okozva. A rendőrség egyik betörésről sem értesítette szokásos napi sajtóértekezletén az újságírókat. A legsúlyosabb betörést az Iriszi Református Egyházközség lelkészi hivatalában követték el. Nagy Levente lelkész és felesége az egész házat felfordítva találta: a fiókok és a szekrények tartalma a földre borítva, a szobák feldúlva. /Makkay József: Református parókiákra törtek be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ "

"Megbüntették a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumát a magyar főkonzulátus épületében végzett munkálatok miatt. Papp Zoltán, a kuratórium elnöke elmondta: szerinte a polgármesteri hivatalnak a hőszigetelő ablakokat beszerelő céget kellett volna megbüntetnie, nem pedig az épület tulajdonosát, ugyanis a vállalat nem gondoskodott arról, hogy a törmelék ne essen a járdára. Papp Zoltán elmondta: annak ellenére, hogy nem a tulajdonos a hibás, 24 órán belül kifizették a 3 millió lejes büntetést, hiszen ellenkező esetben közel hússzal tartoztak volna a polgármesteri hivatalnak. /K. O.: Pénzbírság a református egyháznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Ápr. 29-én ért véget az a kétnapos továbbképző tanfolyam, amelyet Anyanyelvi művelés mesével és játékokkal címmel óvónők számára szervezett Csíkszeredában a megyei tanfelügyelőség és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza. A 120 résztvevőt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Burus Siklódi Botond, a pedagógusok háza igazgatója köszöntötte. /Takács Éva: Továbbképző meséről, játékról és anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./"

"Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./"

"Megjelent az erdélyi magyar ballagók IX. évkönyve, a Maturandusok évkönyve /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/. A kötet tartalmazza valamennyi erdélyi és az egyetlen bukaresti magyar középiskola végzős osztályainak névsorát, osztályfőnökeinek nevét. Dr. Bartha Zoltán szerkesztő-igazgató beszámolt arról, hogy a könyv zárófejezetében sorakoznak azok a tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt elballagott véndiákok, közéleti személyiségek, tanárok, akik saját életútjuk felidézésével nyújtanak útravalót. /Maturandusok évkönyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ "

"Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. 1909-ben született a gyergyói Kilyénfalván. Tizenhárom év börtön ellenére 84 évet élt népével, egyházával, papjaival. 1990-ben, a Szentszéktől felmentését kérte, előrehaladott korára és egészségi állapotára hivatkozva. Kérését a Vatikán március 14-i hatállyal elfogadta. Ekkor nevezte ki II. János Pál pápa a romániai katolikus püspököket. Jakab püspök visszavonult, 1993. május 5-én elhunyt. Jakab Antalt 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa püspökké szentelte, hogy Márton Áron segédpüspöke legyen. Nagy elődjétől 1980. április 2-án vette át az egyházmegye vezetését, és irányította azt 1990. március 14-ig, nyugalomba vonulásáig. Találóan írta róla Bajor Andor a Keresztény Szó 1990 áprilisi számában: "Dr. Jakab Antal nagy idő pusztításakor, a társadalom mesterséges sötétjében került egyházunk élére. Dr. Jakab Antalnak, nyugdíjba vonuló és híveitől búcsúzó püspökünknek, egy révületbe meredt világgal kellett fölvennie a mindennapi küzdelmet a besötétített élet útjain botorkáló híveiért. ... A látszat szerint megváltozott helyzetben dr. Jakab Antalnak kellett az egyházat védelmeznie és a banditizmus erkölcsi szintjén álló állami vezetőkkel tárgyalnia. Egyenlőtlennek és teljesen reménytelennek tűnhetett az a jogi dialógus, amely papok kinevezéséért, teológiai hallgatók fölvételéért, omladozó templomok kijavításáért, vagy csak épületromok és romló lelkek megtartásáért folyt. Rejtélyes körülmények között meghalt papokért, titokzatosan eltűnt szellemi értékekért, lerombolásra ítélt templomokért, betiltott vallásos ünnepekért küzdött egész napos munkaidejében... Az ő érdeme, hogy egyházunk nincs megosztva és utódja sziklára épült templomot vehet át, nem falmaradványokat és romokat. Vele volt a papság, vele a hívei. És főként vele volt Isten." /Vencser László: Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./"

"A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élő magyar közösségek és szervezetek belső vitáiba - jelentette ki Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár. A politikust a Romániai Magyar Szó kérdezte meg annak kapcsán, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke bírálta a magyar kormányt, mert szerinte az meg akarta akadályozni az általa kezdeményezett fórummozgalmat. - Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet - mondta Szabó Vilmos. Szabó Vilmos elmondta: a határon túli magyar diákok új ösztöndíját Budapest már ősztől be szeretné vezetni. Az Ady Endréről elnevezett ösztöndíjat a tudásalapú társadalom megteremtése keretében a hazájukban tanuló magyar középiskolásoknak és egyetemistáknak folyósítanák. A Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatában Bálint-Pataki József HTMH-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen határon túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem. Bálint-Pataki szerint semmilyen alapjuk sincs a Tőkés László által megfogalmazott vádaknak. Bálint-Pataki hangsúlyozta: azért sem lenne szerencsés a harag, mert a múlt év augusztusában Nagyváradon rendezett Reformátusok Világtalálkozójára ítélt magyar állami támogatás elszámolását "nagyvonalúságok" miatt még nem tudták elvégezni. A rendezvényre a Tőkés László vezette egyházkerület csaknem egymillió dolláros támogatást kapott az Orbán-kormánytól. - A HTMH egy 2001. decemberi kormánydöntésnek köszönhetően felelőse a közel negyedmilliárd forintos támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználásának, ezért messzemenően érdekelt abban, hogy a teljes összeg felhasználásáról, és ne csak annak 90 százalékáról kapjon elfogadható tájékoztatást - mondta. /Budapest az egységet szorgalmazza. Tőkés László nem számolt el az egymillió dolláros támogatással? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"A Medgyessy-kormány "magyartalanítja" a státustörvényt - adta hírül máj. 2-i számában a Cotidianul. A bukaresti napilap úgy tudja, hogy a tervezett módosítás során a jogszabályban kizárólag az oktatási és a kulturális kedvezmények maradnának meg. Ezeket pedig nem csupán a magyar nemzetiségűek, hanem mindazok a románok, szerbek, horvátok, szlovákok és ukránok is megkaphatnák, akik magyar művelődéssel foglalkoznak, illetve gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják. A Cotidianul szerint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke bejelentette, hogy az elkészült tervezet megvitatása végett májusban Budapesten összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek ülésén a magyar parlamenti pártok képviselőin kívül a Magyarországgal szomszédos államok fontosabb magyar szervezeteinek vezetői is részt vesznek. A hír szerint a tervezett módosításokat a Fidesz-MPP fenntartásokkal vette tudomásul. Orbán Viktor pártja szerint az eszközölt változtatások tartalmától ürítik ki a jogszabályt. A Fidesz azt is bírálta, hogy a törvényből a kormány kihagyná az "egységes magyar nemzet" fogalmát, amely pedig jogi szempontból a státustörvény alapját képezte, s ezzel a magyarigazolvány is elértéktelenedik, egyszerű utazási kedvezmények igénybevételére szolgál majd Magyarország területén. Orbánék szerint Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetje csupán az etnikai megkülönböztetés kiiktatását tartotta szem előtt, s nem vette figyelembe az EU-tagországokra vonatkozó különleges, pozitív jogalkotását. Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette: az ET parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága kedden Berlinben elfogadta a státustörvényről készített jelentést, s úgy döntött, hogy a magyar jogszabály kérdését a parlamenti közgyűlés júniusi plenáris ülésének napirendjére tűzik. Elmondta: a jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a szomszédos államok megkérdezése nélkül olyan törvényt fogadott el, amelynek előírásait a magyar állam területén kívül hajtanák végre. /"Magyartalanítják" a státustörvényt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Nicolae Neagu, a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatója szerint, szó sincs arról, hogy az eddig nem létező szakokból magyar tannyelvű osztályokat indítsanak azokban az iskolaközpontokban, ahol eddig csak román nyelven folyt az oktatás. Egy márciusi kormányhatározat értelmében csökkentették az elméleti képzést nyújtó középiskolai osztályok számát. Mivel a közoktatási minisztérium 147 elméleti középiskolai osztály működését engedélyezte Maros megyében, a tanfelügyelőség vezetősége 14 (utólag 13) osztály megszüntetéséről döntött. Mivel ezzel tovább romlott a nyolcadik osztályt végző magyar diákok lehetősége, hogy anyanyelven folytathassák tanulmányaikat, Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes azt az ígéretet kapta, hogy a fent említett iskolákban az európai uniós normáknak megfelelő úgynevezett B típusú magyar tannyelvű osztályokat is létrehoznak. Nicolae Neagunak most cáfolta ezt. Az új beiskolázási tervezet szerint néhány kivételtől eltekintve továbbra is csak a mechanika és a fafeldolgozás szak marad a szakmák iránt érdeklődő magyar diákok számára. A szakmai oktatásban pedig a 72 román tannyelvű osztály mellett mindössze 17 magyar osztályt terveznek. A líceumi oktatásban az arány 54 a 24-hez. /(bodolai): Megint becsapnak! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./"

"Ritka kincs, a gróf Teleki Domokos gyűjteményéből származó hétkötetes füvészkönyv került vissza a marosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonába. A ritka kincs őrzője Kiss József nyugalmazott biológiatanár volt. Az egykori Református Kollégium főiskolává válásának 285. évfordulójára emlékeztek máj. 7-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében. A megemlékezésen Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke hangsúlyozta: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1718. április 30-án iskolánk főiskolai jelleget kapott, 136 évig teológiai fakultás, 165 évig filozófia és bölcsészeti kar, 76 évig pedig jogi akadémia működött falai között." Az ünnepségen Kiss József az 1600-1700-as évekből származó, több mint ötven éven át rejtegetett herbáriumot adományozott a Teleki Tékának. Kiss elmondta, az iskola államosítását követően, az 50-es évek elején értékes irattári anyagokat semmisítettek meg. Amikor erre a többkötetes füvészkönyvére is ez a sors várt, a tanár elhatározta, megmenti a kincset. Az ünnepségen dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány elnöke vette át a hét kötetből álló füvészkönyvet. /Antal Erika: Háromszáz éves herbárium. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"

"Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Máj. 9-11-e között háromnapos rendezvény színhelye volt az elmúlt hétvégén a Bihar községben található földvár. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) ötödik alkalommal rendezte meg a Partiumi Diáknapokat, melyen játékok, sportrendezvények, koncertek mellett a fiatalok kiállításokat látogathattak, kézműves tevékenységeket tekinthettek meg, és előadásokon vehettek részt. Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Szűcs István PKE-kancellár és Tőkés László református püspök tartott beszédet, majd A romániai magyarság reális helyzete a III. évezred elején címmel Dénes László újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával vitafórumot tartottak. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke is, valamint Tőkéczki László egyetemi docens, közíró, történész. /Ferenczi Róbert: Előadások és bulik. V. Partiumi Diáknapokat tartottak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"

"Máj. 10-én díjátadással zárult Felsőboldogfalván a nyolcadik alkalommal megrendezésre került Gyermekszínjátszó Fesztivál, melyen huszonöt helység harminchat gyerekszínjátszó csoportja vett részt. A kétnapos rendezvényen a közönség többféle műfajban tekinthetett meg előadásokat. A mesejáték kategória első helyezettje az etédi (felső tagozatos) csapat, ugyanennek a kategóriának alsó tagozatos diákjai közül az ócfalvi csapat kapott első díjat. Hagyományőrző kategóriában a gyergyóremetei diákok, irodalmi összeállítás kategóriában a marosvásárhelyi versenyzők vihették haza az első díjat. A fesztivál különdíjasa az udvarhelyi Bice-Bóca csapata lett. /Szász Emese: Színjátszó gyereksereg Boldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"

"A Fehér megyei RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) máj. 6-án aláírta az együttműködési protokollumot. A protokollum részletekbe menően tartalmazza a magyar érdekvédelmi szervezet követeléseit; cserébe az SZDP csak együttműködést kér. A sajtótájékoztatón Rácz Levente megyei elnök, Krecsák Albert és Pálosi János RMDSZ-választmányi tagok, az SZDP részéről Ioan Rus prefektus jelentek meg. A tanügyi fejezetben biztosítékok szerepelnek a kis létszámú falusi anyanyelvű iskolák működésére. A megállapodásban szerepel a magyarlapádi népi táncegyüttes, a nagyenyedi festőtábor és a torockói farsangtemetés anyagi támogatása, a romló állapotú műemléktemplomok és kastélyok renoválása. Nem tudtak egyezségre jutni a Batthyaneum ügyében. Azt az RMDSZ véleménye szerint kizárólag a római katolikus egyház tulajdonába és kezelésébe kell visszaszolgáltatni. Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke, prefektus véleménye viszont az, hogy az egyháznak az állammal közösen kell adminisztrálnia az intézményt. /Papp Gy. Attila: Fehér megyei RMDSZ-SZDP protokollum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"

"A román oktatásba történő megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette Adrian Vlad Casunean, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kovászna megyei szervezetének elnöke azt a megállapodást, amelyet a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Véleménye szerint a hazai diákok "magánszemélyként" kaphatnak támogatást Magyarországtól, de mivel a román oktatási rendszerbe tartoznak, a támogatás megengedhetetlen. A román újságírók egy része egy dolgot félreértett: arról írtak, hogy a magyarországi Sulinet program keretében 300 romániai magyar tannyelvű iskola jut hozzá az internethez. Ezzel szemben a magyar miniszter 300 határon túli magyar tannyelvű iskola bekapcsolásáról beszélt. /Kifogásolják az RMDSZ-szel aláírt informatikai megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Újra a Beke György 1980-ban megjelent nagy sikerű riportkötete, a Búvópatakok nyomába indul a Kolozsvári tévé LIMES rovata. Szám szerint ez lesz a sorozat tizedik része. Az eseményről Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a sorozat tanácsadója tájékoztatott. A Kolozsvári Televízió a szórványvidék számára fontos nemzeti identitáserősítő és megtartó tényezővé vált. Sajnálatos, hogy ezen riportokra nem figyel fel a bukaresti magyar adás vagy a Duna Tv. /Szabó Csaba: Búvópatakok tévériport - 10. rész. Szentmátén és Újősön a LIMES. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"