"Garda Dezső képviselő a parlamentben kifogásolta az erdővisszaadás során elkövetetett törvénytelenségeket, melyet a hatóságok segítettek. Szept. 3-ai beszédében leszögezte: segítséget kért az Országos Erdészeti Felügyelőség igazgatójától a Gyergyói-medencében a famaffia ellen folytatott harcban. Azonban az Országos Erdészeti Felügyelőség áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Az ellenőrző szerveket a törvénytelenségek elkövetői lefizették. Az ellenőrzők munkáját mind a helyi, mind a megyei rendőrségi szervek, illetve az Országos Erdészeti Felügyelőség, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium egyes alkalmazottai akadályozták. A megyei rendőrség ahelyett, hogy megindította volna az eljárást a valódi bűnösök ellen, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen indított bűnvádi eljárást. Amikor végre a tulajdonba adás megtörtént, akkor a csendőrség és a rendőrség közbelépését kérték a békés emberekkel szemben, a rendfenntartó szervek megfélemlítették őket, a szóban forgó területen a birtokba adás alkalmával nem végeztek alapellenőrzést, nem számolták meg a lopások után maradt csutakokat. Garda kérte ezen törvénytelenségeket elkövetők megbüntetését és tisztségükből való felmentését. /B. K.: Nem volt szükség a csendőrökre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"

"A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola tízéves hagyománya a nyári szünidőben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. Az elmúlt években főként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Két éve jelent meg az Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élő több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata. Egyik céljuk a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre, magyar népiskolákra. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élő gyermekek részére. Ennek a háznak a rendbetételére hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat, ide indultak a főiskolások. Az 1992-es népszámlálás óta a Hunyad megyei magyarság lélekszáma 25 százalékkal csökkent, jelenleg 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szűnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvű iskolájukról. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidőben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! /Bölöni Domokos: Szórványtanítók kellenek! Pusztuló magyarság a huszonnegyedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 8-án Kökösben felavatták a református egyház imaházát. A Csatlós Huba tervezte épület tulajdonképpen közösségi ház. A református templom mellett felépült Ház helyet ad egy közösségi nagy teremnek, irodának, tanácsteremnek, mellékhelyiségeknek, és két vendégszobának is. Ide bárki - felekezetre való tekintet nélkül - betérhet majd imádkozni is, de sokféle tevékenységnek nyújthat majd, ha megfelelőképpen sikerül berendezni. Az avató-ünnepséget megnyitó istentiszteleten jelen voltak a szükséges anyagiak oroszlánrészét nyújtó svájci testvérgyülekezet, valamint a holland Stellendam-i gyülekezet képviselői. /(Éltes Enikő): A Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/ Szentgyörgyi István Tagozatának vezetője elmondta: bővült a beindított szakok száma, a magyar tagozaton rendezőosztály indul hét hallgatóval, a román tagozaton bábművészeti osztályba vettek fel diákokat. Tervek szerint bábművészeti osztályba jövőben a magyar tagozaton is hirdetnek felvételit. A nyáron tizenkét magyar színész hagyta el az egyetem padjait, ugyanannyi hallgatóval kezd az egyetem Szentgyörgyi István Tagozata színészosztályának első évfolyama. A Tanügyminisztérium az intézet fejlesztésére az idén jelentősebb pénzalapokat biztosít, amivel a Pálffy-ház architekturális költségeinek jó részét fedezi. Az intézet megpályázza a ház berendezésére szükséges összegeket, de jelentős a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a Teleki Alapítványon keresztül biztosított 2 millió forintos támogatása. Az egyetem tervezi egy tudományos kutatóközpont létrehozását, a Symbolum című folyóirat további kiadását és tudományos ülésszakok szervezését. /Lokodi Imre: Elkészül a Pálffy-ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Szept. 9-től két marosvásárhelyi restaurátor, Kiss Loránd és Pál Péter hozzáfogott Csíkdelne Szent János műemléktemploma freskójának konzerválásához. A háromosztatú, XV. századi freskókompozíciót egyelőre csak konzerválják, restaurálására később kerülhet sor. Az értékes freskót még a múlt század harmincas éveiben tárta fel Vámszer Géza akkori csíkszeredai muzeológus. /Kristó Tibor: Helyreállítják a csíkdelnei templom freskóit. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"

"A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"Szept. 14-én Medgyessy Péter a CEFTA-tagországok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján több kétoldalú megbeszélést is folytatott, így találkozott román kollégájával is. Mint elmondta, Adrian Nastase kormányfő december első napjaiban Budapestre látogat, amikor "várhatóan a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírjuk és a kedvezménytörvényről is szót tudunk ejteni." Kettejük pozsonyi megbeszélésén a kedvezménytörvényről érintőlegesen, "annyiban esett csupán szó, hogy megegyeztünk a szakértők további tárgyalásaiban, s hogy négy alaptézist akarunk érvényesíteni." A négy alapelv: "a kedvezménytörvény módosítása a határon túli magyarság számára kedvező és jó kell legyen, továbbá a kedvezménytörvényt fenn akarjuk tartani, és azt akarjuk, hogy az európai uniós normáknak megfeleljen. Ezzel együtt azt szeretnénk, hogy módosítása a szomszédos országok kormányai számára is elfogadható legyen." A román kormányszóvivő ugyanerről a megbeszélésről azt közölte, hogy a két miniszterelnök megállapodott egy olyan szakértői bizottság létrehozásáról, amely a Gozsdu-örökség ügyével kapcsolatos jogi kérdéseket próbálja majd tisztázni. Szóba került a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának előző napi, gyulai tanácskozása, s Medgyessy bizakodóan szólt arról, hogy hamarosan megoldható lesz a két ország között felmerült problémák többsége. /Magyar-román kormányfői megbeszélés Pozsonyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Minden vitás ügyben közvetlen egyeztetések alapján hoznak döntést a CEFTA-tagországok, határozták el szept. 14-én Pozsonyban Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország miniszterelnökei. A tagok által aláírt közös nyilatkozat segít abban, hogy elkerülhetővé váljanak a kereskedelmi kapcsolatok kapcsán kialakuló feszültségek. A miniszterelnökök megegyeztek, hogy megvizsgálják a létező kereskedelmi akadályok felszámolásához, valamint az ipari termékek teszteredményeinek és igazolványainak kölcsönös elismeréséhez szükséges intézkedéseket, az EU és a CEFTA-tagországok között aláírt megállapodás alapján. /Egyezményt írtak alá a CEFTA-tagországok kormányfői. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szept. 15-én ünnepélyes keretek között kezdte meg kilencedik tanévét Kolozsváron az Unitárius Kollégium. Az istentisztelet után Popa Márta igazgatónő rövid tanévnyitó beszéde hangzott el. A kollégium friss diákjai nem csupán a megyéből érkeztek, hanem az ország legkülönbözőbb részeiből: Petrozsényből, Küküllődombóról, Dicsőszentmártonból, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Homoródalmásról és Homoródújfaluból. A vidéki diákok többségét az Unitárius Egyház korszerű bentlakásában helyezik el. A volt diákok többsége - 85 százalék - egyetemen tanul tovább, öregbítve az iskola jó hírnevét. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kollégium épületének templom fölötti részében unitárius óvodát avattak. /V. K.: Erdélyt képviselik az Unitárius Kollégium új diákjai. Az idéntől unitárius óvoda is működik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Föl akarják számolni Marosfőn a magyar tannyelvű iskola V-VIII. osztályát, a szülők és pedagógusok felháborodtak. Szeptember 12-én újabb tanácskozást tartottak Marosfőn. A tanácskozáson elhangott: a két iskolából egyik, a Ion Creanga román iskola maradjon fenn és a magyar diákok is ide járjanak. A döntés: a magyar tannyelvű iskola V-VIII. osztálya megszűnik, diákjai a román iskolába fognak járni, ahol biztosítanak nekik magyar tanárt a magyar nyelv és irodalom oktatására, de a többi tantárgyat románul tanulják. Ez a megoldás a magyar tannyelvű iskola feladását jelenti Marosfőn, annak ellenére, hogy a faluban van magyar gyermek utánpótlás: a magyar I-IV-ben 18-an tanulnak, a magyar óvodások száma pedig meghaladja a 20-at. /(Gál Éva Emese): Lesz-e magyar tannyelvű iskola Marosfőn? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ "

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"A Bod Péter Tanítóképzőben /Kézdivásárhely/ az idei tanévet 302 diák kezdte meg négy filológia-idegennyelv, négy tanító-óvodapedagógus két matematika-informatika és két természettudományi osztályban. Idén 28-28 tanulóval három kilencedik osztály indult. Bajcsi Ildikó igazgató és Prezsmer Imola tanfelügyelő köszöntötte a tanárokat és diákokat. A megnyitón Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, a képző címzetes tanára és Ferencz Attila alpolgármester volt jelen. /Iochom István: A Bod Péter Tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ "

"A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A legutóbbi népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megyében közel 700 személlyel nagyobb azoknak a száma, akik magyar nemzetiségűeknek, de román anyanyelvűeknek vallották magukat. Az így nyilatkozók zöme Maroshévízről (327), Galócásról (44), Balánbányáról (80) és Gyimesközéplokról (177) került ki, ez azt jelenti, hogy ezekben a helységekben bizonyos okokból kifolyólag viszonylag jelentős azon nyilatkozók száma, akik bár magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, az anyanyelvük a román. A vallási megoszlást illetően szembeötlő egyes neoprotestáns felekezetek számbeli előretörése a történelmi egyházak rovására. /Nagy Benedek: Sirámok és a valóság. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"Szept. 20-án Gyergyószentmiklóson tudományos rendezvényen emlékeztek az 1902 szeptemberében tartott csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulójára. A Székelyföld 2000 Munkacsoport kezdeményezte a tanácskozást. Dr. Garda Dezső képviselő, a rendezvény főszervezője felhívta a figyelmet arra, hogy a száz éve megtartott kongresszus irányelveinek gyakorlatba ültetését két háború és a kommunizmus évei megtörték, lehetetlenné tették, ezért ma ugyanazokkal a gondokkal küzd Székelyföld társadalma, mint akkor. A székelyföldi településtörténeti vizsgálatok egy lehetséges jövőkép kialakítására is alkalmasak, annál is inkább, mivel az előadók (Botár István, Garda Dezső, Kassay János, Köllő Miklós, Mara Gyöngyvér, Rácz Tibor, Sófalvi András, Vofkori László, majd a vitadélutánon a Naturland, az Amőba Ökoközpont és a Viridis természetvédő szervezetek képviselői) az egész Székelyföldet számbavették a településtörténet és annak lehetséges fejlesztése terén. /Bajna György: Székelyföldi településtörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"Azokban az erdélyi városokban, ahol államilag támogatott felsőoktatási képzés működik, minden tanévkezdéskor bentlakáskrízissel küszködik a diákság. Az egyetemisták számához képest elenyésző a bentlakások biztosította szálláshelyek száma, így a diákok többsége kénytelen havi 30 és 70 dollár közötti összegekért albérletbe költözni. A hallgatónak kiutalt bentlakáshelyek "eladása" évek óta virágzó üzlet a kincses városban. A hat kolozsvári állami egyetemen - a Babes-Bolyai, Műszaki, Orvosi és Gyógyszerészeti, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Gheorghe Dima Zene- és Képzőművészeti Akadémián - összesen mintegy 60 ezer diák tanul, ehhez még hozzáadódnak a magánegyetemek hallgatói is. Kolozsváron az oktatási intézmények bentlakásaiban összesen 15 ezer személynek van hely. Becslések szerint a kolozsvári lakhellyel rendelkező diákok létszáma mintegy tízezerre tehető, a fennmaradó 35 ezer diáknak albérletet kell keresnie, amely ára egy személyre mintegy havi 30 dollár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain háromágyas szobákban egy diáknak 600 ezer lejébe kerül az egyhavi szállás. Becslések szerint körülbelül 10-20 egyetemistának nem jut majd hely a bentlakásban, ők helyet kereshetnek a város középiskoláinak bentlakásaiban, vagy albérlet után nézhetnek. Az EMTE marosvásárhelyi diákjai közül mintegy száz személynek nem jutott egyelőre szálláshely, a vezetőség a város gimnáziumaival tárgyal, hogy az üresen maradt bentlakásokban szállásolják el az egyetem hallgatóit. /Lakáskrízis az egyetemi év kezdetén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"Fey László ismét támadta Tőkés László püspököt. Legutóbb a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsának nagyváradi nagygyűlésén Tőkés László püspök olyan állásfoglalást követelt, amely szerint „etikai szempontból egyenlőséget kell tenni a kommunizmus és a fasizmus közé”, de javaslatát nem fogadták el. Fey ezt az egyenlőséget cáfolta, hozzátéve, Fey tévesen nevezték kommunizmusnak, mert hivatalosan soha sehol sem illették magukat ezzel az elnevezéssel. Fey szerint a sztálinizmus elnevezés volna a helyesebb. Általában arra hivatkoznak, hogy mindkét szélsőséges rendszer kegyetlen, embertelen elnyomó diktatúra volt, amely sok millió áldozatot követelt. A nácik létrehozták a koncentrációs táborokat, a bolsevikok a Gulágot, illetve a kommunista csatlós államok a maguk börtöneit és kényszermunkatáborait. Mindkettőben a terror, s félelem tartotta rettegésben az embereket. Fey idézte Hitlert az alacsonyabb rendű népekről, a zsidókkal szembeni bánásmódról. Fey megvédte a diktatúrát: a szocialista-kommunista tanításban ilyesmit nem lehet találni. Szörnyű visszaélések történtek; a háború idején Sztálin egész népeket deportált keletebbre. A kommunisták célja az osztályok megszüntetése volt, nem a „kizsákmányolók” fizikai megsemmisítése. Őket megfosztották a vagyonuktól, de elvileg élni hagyták őket. A fasizmus viszont nem tett lehetővé ilyen egérutat: a zsidót akkor is elpusztították, ha kikeresztelkedtek. A kommunisták, ha valakit börtönbe vetettek, vagy kivégeztek, többnyire legalább egy látszatpert rendeztek, családját szabadon hagyták, állította Fey. Szerinte: „Ha a kereszténységet nem ítélhetjük el sommásan az inkvizíció túlkapásai alapján, az úgynevezett kommunizmus fogalmát sem szűkíthetjük le a CSEKA, GPU, KGB tevékenységére. Ez nem a lényege volt, hanem a vadhajtása.” /Fey László: Kommunizmus = fasizmus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"A Szabadság sorozatában bemutatta Kolozsvár 13 kerületének RMDSZ-szervezetét, az elnökökkel készített beszélgetések alapján. Bitay Levente ügyvezető elnök megfogalmazta a tanulságokat. Arra volt kíváncsi, hogy az elnökök mennyire reklámozzák szervezetüket. Felmerült a székház-probléma. Nincs szükség tizenhárom székházra, szögezte le, jelenleg négy székház van. További probléma a tagsági díj. A városban 50 ezer tagja van az RMDSZ-nek. A tagoknak csak elenyésző hányada fizet tagdíjat. Jelentkezik az elöregedés problémája. A nyilatkozatok mind borúlátók, a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében. Bitay szerint nem lehet örökké keseregni, hanem okosan kell dolgozni. /Sándor Boglárka Ágnes: Kerületi megmaradásunk tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelő röplapokat osztogattak a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye több településén - közölte szept. 26-i számában az Adevarul című napilap. A román lap szerint az irredenta röplapokat az internetről töltötték le, és fénymásolóval sokszorosították a budapesti székhelyű Magyar Revizionista Mozgalom szélsőséges szervezet helyi szimpatizánsai. "Magyarország megszállt ország, mivel jelenlegi határain túl a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek szülőföldjükön olyan országok elnyomása alatt, amelyek még nem is léteztek, amikor ezek a földek Magyarországhoz tartoztak" - idézett a röplapok tartalmából az Adevarul. /A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ A román sajtóban nagy port felvert röpcédula-ügyet kérte számon Adrian Casunean Vlad kormánypárti parlamenti képviselő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) vezetőitől. Victor Raica, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének elnöke ugyanis azt állította, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyei kórházban magyar nyelvű, területkövetelő röpcédulák tűntek fel. Végül kiderült, hogy a helyszínelés nem erősítette meg a röpcédulák létezését és terjesztését. /Domokos Péter: Légből kapott cédulák. Nem találtak bizonyítékokat Raica állításaira. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./ "

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./"

"Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./"

"Az Apáczai Közalapítvány által tavaly és tavalyelőtt meghirdetett hallgatói ösztöndíjak a határon túli magyar fiatalok szülőföldön folytatott tanulmányainak támogatását és az otthonmaradást célozták meg. A közalapítvány a 2000-2001-es tanévben 1420, a tavalyi tanévben pedig 1605 diáknak folyósított ösztöndíjat. A várakozásokkal ellentétben idén nem számíthatnak hallgatói ösztöndíjra a határon túli magyar diákok. /Idén nem hirdetik meg az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj-programot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"

"Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

ó"Az iskolák nagy részének tanszerekkel, szemléltető és didaktikai eszközökkel való felszereltsége oly szegényes, hogy gyakran még a krétát is a diákoknak kell otthonról hozniuk. Temes megyei RMDSZ oktatási munkacsoportja és a Bartók Béla Alapítvány az Apáczai Közalapítványnál pályázott meg oktatási támogatást. Pályázatukat az alapítvány kuratóriuma kedvezően bírálta el, és ötmillió forintot ítélt meg. A program első részeként júniusban összesen 2,5 millió forint értékben több Temes megyei vidéki iskola kapott korszerű felszerelést. Színes televíziókat, CD- és videólejátszókat osztottak ki, többek között az igazfalvi, ötvösdi, bodófalvi, zsombolyai iskolák magyar tagozatának. A program folytatásaként a múlt héten újabb tanszerekkel gazdagodhattak a megye magyar iskolái. Ezúttal inkább a magyar alsó tagozatos (I-IV. osztályok) iskolák kaptak könyveket, szemléltető eszközöket. A fennmaradó részéből több oktatási programot támogatnak. /Jantó-Petneházy István: Támogatás a magyar iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"

"Az elmúlt hét évben folyamatosan csökkent a háromszéki diákok száma, ebben a tanévben az elmúlt évhez viszonyítva 1200-zal esett vissza a tanulólétszám. Legnagyobb a probléma a gimnáziumi osztályoknál, ahol több mint ezerrel csökkent a fiatalok száma, ami azzal magyarázható, hogy jóval több nyolcadikos végzett, mint amennyi ötödikes kezdte meg az új tanévet. Az elemistáknál idén a tavalyhoz képest 10 963-ról 10 561-re, az inasiskolások esetében 79-ről 53-ra csökkent a diáklétszám. Míg két évvel ezelőtt 1101-en iratkoztak be posztlíceumokba, tavaly csak 806-an, idén pedig 482-en választották ezt a továbbtanulási formát. Jelentkezők hiányában megszűntek a mesteriskolák. Egyre csökken a szakképzetlen pedagógusok aránya. A 2001-2002-es tanévben a tanügyben dolgozók 13,44 százaléka volt szakképzetlen, míg idén ez a arány 5 százalék alatt van. Az óvodákban már kizárólag szakképzett személyzet foglalkozik a gyerekekkel. Keresztély Irma szerint a félreeső településeken továbbra is szükség lesz helyettesítőkre, mert csak így biztosítható az oktatás folytonossága. /Némethi Katalin: Nő a szakképzett pedagógusok száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./"