Borbély Ágnes, pszichológus lett az új kisebbségi tanfelügyelő Hunyad megyében, miután elődje sikertelenül vizsgázott a tanfelügyelői versenyvizsgán. A Maros megyei születésű Borbély Ágnes szakképzett tanítónőként került a megyébe, először Csernakeresztúron tanított a magyar elemiben. Időközben elvégezte a pszichológia szakot és jelenleg a dévai Sigismund Toduta Művészeti Gimnázium pszichológiai tanácsadója, illetve betanító tanár a Téglás Gábor Iskolacsoportban. Gáspár-Barra Réka: Új kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A helyhatósági választásokon tapasztalt csekély magyar részvétel egyaránt szólt a hitelét vesztett román és magyar politikai osztálynak, az RMDSZ által megtestesített helyi hatalomnak, valamint a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság mindkét pártnak feladta a leckét. Az MPP „gyenge alternatívát” kínált az RMDSZ-szel szemben, és nem volt képes megszólítani a kiábrándult választókat. Tőkés szerint az RMDSZ-nek a kizárólagos pártegység erőltetése helyett a befogadó jellegű nemzeti egység szellemében kellene keresnie a megegyezést magyar testvéreivel. /Tőkés: Feladta a leckét a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az Erdélyi Társadalom (ET) legutóbbi két lapszámát mutatta be június 4-én a Kisebbségkutató Intézet és a Kriza János Néprajzi Társaság, a társaság székhelyén, Kolozsváron. Keszeg Vilmos, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője beszélt a Peti Lehel és Pozsony Ferenc által szerkesztett, a moldvai csángók kutatásának szentelt lapszámról. Elemezte a szerzők (Agnieszka Barszczewska, Tánczos Vilmos, Peti Lehel, Meinolf Arens, Ilyés Sándor, Kinda István, Iancu Laura, Miklós Zoltán, Gergely Orsolya, Szabó Á. Töhötöm) által alapos kutatásokkal elkészített, lapszámot. Ezután Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta a Kiss Dénes által szerkesztett, négy fejezetből álló vallástudományi számot és a szerzők (Gagyi József, Fosztó László, Iuliana Conovic, Fejes Ildikó, Sárközi Csongor, Máthé-Tóth András, Peti Lehel, Kiss Dénes, Nagy Réka, Bernáth Krisztina, Nagy Attila) munkáit. Megjegyezte: a tizedik akár ünnepi lapszámnak is tekinthető a kerek évforduló miatt. /Bende Attila: Erdélyi Társadalom a Kriza-társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Június 14-15-én Los Angeles után Nagyváradon is bemutatják Szép Ernő Tűzoltó és Kávécsarnok című egyfelvonásos darabjait. „Óss Enikő 1965–1977 között volt a nagyváradi színház tagja, majd Amerikába költözött, és létrehozta a Thália Stúdió – Los Angeles-i Magyar Színkört. Az ő meghívására mentem ki tavaly október közepén az Egyesült Államokba, ahol színpadra vittük a Tűzoltó és a Kávécsarnok című egyfelvonásosokat. Egy hónapig próbáltunk a San Fernando-völgyi református egyház gyülekezeti termében, és több mint 400 néző előtt játszottunk a Los Angeles-i Madrid Színházban” – számolt be Hajdu Géza színművész, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának tagja, aki rendezőként jegyzi a vendégszereplő előadásokat. A váradi előadásokra hazalátogató Óss Enikő mellett D. Vásárhelyi Katalin is fellép. /Fried Noémi Lujza: Kávécsarnok és Tűzoltó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Hetvenhárom polgármesterjelöltet indít az RMDSZ a helyhatósági választások második fordulójában, s közülük legalább 30–35 befutóra számít – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Súlyát tekintve, az RMDSZ az ország negyedik politikai alakulata, ez a legfontosabb eredménye a választások első fordulójának. A június 1-jei szavazás fontos üzenete pedig az, hogy a szövetség az MPP-vel folytatott verseny körülményei között is bebizonyította: az alternatíva az RMDSZ-en belül van, nem azon kívül – hangsúlyozta Markó. Kifejtette: az RMDSZ jelöltjeinek átlagkora (40,5 év) mintegy tíz évvel kisebb, mint az MPP jelöltjeié (49,2 év), ez igazolja, hogy a fiatalítás az RMDSZ-ben nem puszta szólam. Markó szerint az MPP-nek nincs esélye a parlamenti bejutásra, de a következő választáson szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül valamennyi alakulattal hajlandó együttműködni, a sorrend a Nemzeti Liberális Párttal, a koalíciós partnerrel kezdődik, de nyitottak a szociáldemokratákkal vagy pedig a demokrata-liberálisokkal történő közös fellépésre is. /Markó Béla: Az alternatíva az RMDSZ-en belül van! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ, és nem a Magyar Polgári Párt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /”Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./ „Az első forduló után a négy évvel ezelőtti eredményeket értünk el” – összegezte Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások eddigi eredményeit, hozzátette: ha az MPP nem gyengítette volna le az RMDSZ-t, eredményesebbek lehettek volna. /Fleischer Hilda: Voks, második nekifutás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Horváth Loránd nyugalmazott lelkész-költő Marosvásárhelytől Torontóig és vissza küzdelmes, de sikerekben gazdag utat járt be. Erről vall lírai naplónak is beillő számos kötete, melyekből Erdélyt és a tengerentúli távoli világot is magába foglaló életfonala és hitvallása is kirajzolódik. Ő szerkesztette az Amerikai és magyar költők hitvallása című vers-antológiát. Marosvásárhelyen a Bernády téri református esperesi hivatal tanácstermében került sor a Világot járt szívem vallomásai című találkozóra, amelyen elsősorban a Vásárhelytől Windsorig és az Új Jelenések című könyvei köré csoportosultak. A költő saját előadásában tolmácsolta kedvenc verseit. Az esten rögtönzött kiállítás is volt. Horváth Loránd egykori és mai festő, grafikus, szobrász barátainak, alkotásai illusztrátorainak – Zsigmond Attila, Nagy Pál, Nyilka Róbert, Vass Albert, Balázs Imre, Kedei Zoltán, Hunyadi László, Porzsolt Borbála, Zolcsák Sándor, Fekete Zsolt, Ősz Zoltán, V. Szász István – műveiből állított ki néhányat. /(nk): Ige és poézis. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Puskás Attila kiadta édesapja, Puskás Lajos 1947-es börtönnaplóját a vele együtt raboskodó magyarok névsorával, és szekus-dossziéjának néhány válogatott darabjával. /Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam. Napló, dokumentumok. Szerkesztette és magyarázó jegyzetekkel ellátta Puskás Attila. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008./ Az 1982 tavaszán elhunyt Puskás Lajos tanárra sokan emlékeznek Kolozsváron: többek között volt diákjai is. A harmincas évek végén a Magyar Népközösség keretében, majd 1940–1944 között a Tizes Szervezet élén végzett szociális és családvédelmi munkát. A Sziguranca már 1944 őszétől figyelte, internálták, szabadulása után pedig a „Legfelsőbb Tisztogató Bizottság” úgy döntött, hogy „semminemű vezető állami állást nem vállalhat”. 1947. május 5-én újból elhurcolták. A naplófeljegyzéseket olvasva, Dávid Gyula összehasonlíthatta az 1947-es és az 1956 utáni börtönt, 1956 után ugyanis ő került börtönbe. 1947-ben még rendszeresen kaphatnak csomagot hozzátartozóiktól, az internáltak maguk főzhették meg ebédjüket, a csomagban kaphattak olvasnivalót is. Az internáltak nap közben felkereshették egymást, sőt az akkor még meglevő kápolnában felváltva tartottak misét-istentiszteletet az ortodoxok, római katolikusok ér protestánsok. Ha pedig konfliktusba kerültek a börtön vezetőségével, az esetet a rabokból alakult „komité” tárgyalta meg a börtönparancsnokkal. Szabad idejükben előadásokat hallgattak. Idilli élet? Aki úgy gondolja, megpróbálhatja, írta Dávid Gyula. A Puskás Lajos által feljegyzett névsor, fontos dokumentum. Köztük volt Kakassy Endre író, műfordító, Koncz Rudolf kolozsvári, Kovács Károly zilahi és Elekes Viktor nagyenyedi református. kollégiumi tanár, Lévai Lajos és Haáz F. Rezső tanárok a székelyudvarhelyi ref. kollégiumból, Hadnagy János, a híres zetelaki plébános, Pásztai Géza szociáldemokrata politikus, Kiss Bertalan szatmári, Sass Kálmán érmihályfalvi ref. lelkész. Összesen 146 magyar értelmiségi, akiket a „demokrácia ellenségei”-ként, ítélet nélkül tartottak fogva 1947-ben Szamosújváron. Puskás Lajost szabadulása után állandóan megfigyelték, ezt mutatják a besúgói jelentések közölt válogatott dokumentumai. Fiát, Puskás Attilát 1958-ban húsz évre ítélték, 1964-es szabadulása után őt is a megfigyelték. /Dávid Gyula: Így éltünk Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A hét végén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés fennállásának 15. évfordulója alkalmából Kolozsváron író-olvasó találkozót szervezett. Szőcs István elismerően szólt az eltelt tizenöt év terméséről, javasolta: a kiadó a néhány évtizeddel ezelőtt igen sikeresnek és főleg hasznosnak bizonyuló Népdalaink című sorozat mintájára mielőbb indítson hasonló, a magyar dalkincs megismertetésére vállalkozó sorozatot. A szerzőként megjelent Markó Béla úgy fogalmazott: méltányolandók azok a kiadók, amelyek nem hagyják békén a szerzőket, hiszen ennek az unszolásnak köszönhetően születnek az újabb és újabb kéziratok. A Pallas–Akadémia-esten Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi tanár saját verseiből olvasott fel, Sas Péter budapesti művelődéstörténész pedig a P. Benedek Fidél néhai szerzetesnek a ferences kolostorok történetét összefoglaló, szerkesztése alatt nemrég megjelent kötetét ismertette /Ferences kolostorok és templomok/. A Benkő Levente–Papp Annamária szerzőpáros a második világháborús keleti, illetve nyugati fogságot megjárt magyar hadifoglyok és internáltak kálváriáját élő visszaemlékezések, naplórészletek és levéltári források alapján összefoglaló kétkötetes munkájának /Magyar fogolysors a második világháborúban/ bemutatóján Papp Annamária elmondta: ritka az olyan kiadó, amely úgy figyelne a szerzőkre, az olvasókra és a könyvek megjelenés utáni sorsára is, minként a Pallas–Akadémia. /Szélesedő horizontok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Marosvásárhelyen a Bernády Művelődési Központban június 21-én létrehozzák a Sütő András Baráti Egyesületet. Az egyesület alapvető célkitűzése a közelmúltban elhunyt erdélyi magyar író emlékének ébren tartása, gazdag életműve jelentőségének tudatosítása. Ennek érdekében Sütő András születésnapján, június 17-én évente ünnepi találkozót rendeznek. Támogatja azt, hogy az író pusztakamarási szülői háza a közösségi kultúra otthona legyen. /Bölöni Domokos: Megalakul a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Rodostó város tanácsa a múlt héten Beder Tibort, a Magyarok Székelyföldi Társasága és a Julianus Alapítvány elnökét díszpolgárává választotta. Beder Tibor elsősorban nem székelyföldi tisztségeiért és Kárpát-medence szerte ismert teljesítményéért kapta a rangos kitüntetést, hanem azért a teljesítményért, amelyet a székelyföldi magyar ember küldetéstudata alapozott meg. A most kitüntetett már a diktatúra éveiben II. Rákóczi Ferencnek, bujdosótársainak és Mikes Kelemennek a nyomába szegődött. Zágonból elindulva többszöri nekifutamodással próbálta Törökországot elérni, amire csak a diktatúra bukása után kerülhetett sor. Az első igazi útján – egyébként Hargita megyei főtanfelügyelőként – Rodostó érintésével az antaliai Macarköyig jutott el, rácsodálkozva a magyar megmaradás búvópatakszerű, jelképi értékű históriai ,,teljesítményére”, amint a törökországi ,,magyarfalusiak” fél évezrede nyelvvesztés után is féltve őrzik magyarságtudatukat, és személyi irataikba büszkén íratják be a ,,Macar” (Magyar) szót. Beder Tibor szervezésében a székelyföldiek, erdélyiek százai keresték fel a törökországi magyar emlékhelyeket. Csíkszentdomokosi székely kapu került Macarköybe, Csernátonban faragott és az alkotók által felállított székely kapu a rodostói Magyar utca bejáratához, ezt megelőzően a budapesti Rodostó Alapítvánnyal és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve háromalakos térplasztikai alkotás Rodostó városligetébe. Rodostóban központi helyre került a török nyomdászat megalapozójának, a török ősnyomtatványok létrehozójának, a világi könyvkiadás elindítójának, Ibrahim Müteferrikának – Székely Ábrahámnak – Köpe Csaba által kisbaconi cserefából faragott, monumentális szobra. Beder Tibor törökországi utazási élményeit könyvekbe, alkalmi kiadványokba foglalta. A magyar–török kapcsolatépítés kétoldalú: az évek során számos török küldöttség látogatott Székelyföldre, testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre. Ezeknek a létrehozásában a Magyarok Székelyföldi Társaságának partnere volt a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. /Sylvester Lajos: Rodostó székelyföldi díszpolgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

A választáson az MPP, a frissen bejegyzett magyar párt nem szerepelt a várakozásnak megfelelően, még ott sem sikerült fontos funkciókat megszerezniük, ahol egyébként nagyon jó jelölteket indítottak. Azzal indokolják az eredményt, hogy a szervezetet alig két és fél hónappal a választások előtt sikerült hivatalossá tenni, nem tudták kiépíteni megfelelő struktúráit. Azonban évek óta készülnek a pártbejegyzésre. Ha acsarkodás helyett idejében munkához látnak, akkor talán nem kellett volna azzal szembesülniük, hogy sok ismeretlen, kétes értékű egyén próbál felkapaszkodni az új párt szamárlétráján, hogy az RMDSZ-ből (nem politikai nézeteik miatt) kikopott személyek hirdetik a megújulást. Az új párt ennek ellenére egy lépéssel közelebb vitt a romániai magyar politikai élet megújulásához. Most az alternatíva képviselőinek be kell bizonyítaniuk, képesek józan politizálásra. Ehhez kongresszust kell tartaniuk, hiteles vezetőket választaniuk. Ha ez nem történik meg, nincs esély magyar–magyar megegyezésre. /Farkas Réka: Újabb kihívás előtt az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Megalakult Csernátonban a tizenhárom tagú községi tanács, amelybe hét RMDSZ-es, öt MPP-s és egy független képviselő jutott be. Beiktatták az újraválasztott Bölöni Dávid polgármestert. /Kisgyörgy Zoltán: Felállt a csernátoni tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Elfogadta Tőkés László tárgyalási felkérését az RMDSZ elnöke. Várhatóan július elején sor kerül a Tőkés László és Markó Béla közötti megbeszélésre, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ elnöke a romániai helyhatósági választások eredményét, valamint az erdélyi magyar együttműködés megteremtésének esélyeit elemezné. Tőkés arra kérte az RMDSZ vezetőségét, vizsgálják felül „hatalmi optikájukból” eredő helyzetmegítélésüket. Válaszlevelében Markó Béla július 3-át vagy 5-ét, helyszínként pedig a marosvásárhelyi Bernády-házat ajánlotta Tőkésnek. /Rostás Szabolcs: Markó Béla is egyeztetne. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében válaszolt Tőkés László személyes találkozót javasoló levelére, kifejtve, ő is hasznosnak tartja a kialakult helyzet megvitatását. /Markó július 3-án találkozna Tőkéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének egyik vezetője szerint a versenyhelyzet, amelyet a Magyar Polgári Párt színrelépése teremtett, nem vezetett a szavazók számának növekedéséhez. A cikkíró szerint a nézetkülönbségeket az RMDSZ-en belül kell megoldani. A választásról elmaradók száma miatt is az MPP a felelős, nem tudtak igazi alternatívát állítani. Nagy Károly szerint az MPP elfogadta olyan külföldi politikai líderek segítségét, akik a saját hazájukban az ellenzékiség politikáját már rég felcserélték az ellenségeskedés, a gyűlöletkeltés politikájával. Az RMDSZ a nemzeti egyenjogúság kivívását vállalta fel, de ez nem elegendő. Vállalnia kellett volna a magyarság legsúlyosabb gazdasági-szociális bajainak legalább a szóvá tételét. /Nagy Károly, Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Miért maradtak távol a választók? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium tanulói szerkesztik a Transz Bolyai Rádiót, melyben iskolai hírek és sok-sok zene hallható. Az iskola vezetőségének, a saját gyűjtésnek köszönhetően műszaki felszereléssel berendezett stúdióban dolgoznak. A Transz Bolyai Rádió főszerkesztője Ilyés Enikő, főtechnikusa Szabó Bernadett, mindketten az iskola diákjai. László József fizikatanár húsz szerkesztőt és húsz technikust irányít a rádiós munkában. /Antal Erika: Ízlésformáló sulirádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Csíkszeredából Magyarországra áttelepült két alkotó, Bakos Erzsébet textilművész és Ferencz Ernő szobrászművész közös kiállítása. A tárlat méltatását az egykori iskolatárs, majd kolléga és barát, Márton Árpád csíki festőművész vállalta el. Bakos Erzsébet monumentális mértékű, csodálatos szőnyegszövése már első, csíkszeredai kiállításán fantasztikus volt, emlékeztetett. /Nagy Botond: Színekben szőtt kárpitok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Tőkés László, EP-képviselővel folytat tárgyalásokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke július 5-én, Marosvásárhelyen. Markó sajtótájékoztatóján közölte: a tanácskozás célja az esetleges együttműködési lehetőségek feltérképezése az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romániai magyarok 85%-a továbbra is az RMDSZ-t tekinti hiteles érdekképviseleti szervezetének. Az RMDSZ július 4-én, Székelyudvarhelyen tartja újonnan megválasztott polgármestereinek találkozóját. /Markó–Tőkés találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ A magyar választók elutasították a kétpólusú érdekképviseletet – jelentette ki Markó Béla. Kizárta az RMDSZ–MPP-koalíció lehetőségét. Arra a felvetésre, miszerint a módosított választási törvény elvileg lehetővé tenné egy pártszövetség számára is a parlamenti képviselet alternatív küszöb (egyéni választókerületben szerzett hat képviselői és három szenátori mandátum) révén való elérését, Markó kifejtette: nem akarnak az RMDSZ irányvonalán változtatni, mert „nem erre kaptak felhatalmazást a választóktól”, de nyitottak az RMDSZ-en kívüli csoportok felé. /B. S. : Markó Béla: nincs irányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Június 14-én megalakult a Sütő András Baráti Egyesület Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Domokos „Úgy szeretem Marosvásárhelyt, hogy sosem feledhetem Pusztakamarást” címmel számolt be az eseményről a Népújságban /jún. 23./ „Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek, és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön” – hangsúlyozta előadásában dr. Bertha Zoltán egyetemi tanár, irodalomkritikus. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Cs. Nagy Ibolya szavait hallhatta félre mind Kovács András Ferenc, aki elhagyta a helyszínt, mind Sebestyén-Spielmann Mihály, a neves történész-levéltáros, aki a jeles költő és főszerkesztő távozta után nyomban KAF „védelmére kelt”. Cs. Nagy Ibolya hiába próbálta magyarázni az álláspontját, Sebestyén kikérte magának, hogy őt szülővárosában idegenek oktassák ki Sütőből és helytállásból. A marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlap június 27-i számában megjelent egy glossza, Sebestyén Mihály tollából. Azt írta, hogy „a meghívott előadó, debreceni egyetemi tanár gyöngécske apológiával, méltatlan színvonalon méltatta Sütő András munkásságát, irodalomtörténeti helyét. Vásárhely többet érdemel. A felkért szerkesztő, Cs. Nagy Ibolya az „erdélyi magyar irodalom megosztására tett kísérletet”. A hölgy a debreceni Digitális Irodalmi Akadémia bennfenteseként közölte, hogy az idei díjazott Kovács András Ferenc, »különben nagyon tehetséges költő« lett, de ezzel ki- vagy elütötte az elismeréstől Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) kolozsvári főszerkesztőt, Kossuth-díjast. A kormányzat beleszólt, és most különböző írói csoportosulások szavazhatnak be akárkit, „olyan jöttment nemzetietlen taknyosokat is, mint KAF. ” Sebestyén Mihály felállt, jelezte, hogy „nem kérnek a magyarhonui pártvitákból és országmegosztó agyarkodásból, a hölgy férje, maga is nevetlen irodalomtörténész, felkért, hogy tartsam a számat. ” Az ügyben Bölöni Domokos megkérdette Cs. Nagy Ibolya véleményét, idézett leveléből. Cs. Nagy Ibolya leszögezte, nem tett kísérletet az erdélyi magyar irodalom megosztására. Nincs mit megosztani: nincs egységes erdélyi magyar irodalom. Ennek n kirívó példája lehet a három évvel ezelőtti esemény is: amikor a Sütő András elleni, A Hét-beli sajtóhadjárat miatt szükség lett volna az »egységes« erdélyi (de legalább vásárhelyi) magyar irodalmi kiállásra, az író védelemére. Mellesleg kik írták a Sütő-monográfiákat (az elsőt már 1986-ban): a „nevetlen“ magyarországi irodalomtörténészek, vagy az egységes erdélyi magyar irodalomtörténetírás jelesei? Cs. Nagy Ibolya sorolta Sebestyén tévedéseit: nincs »debreceni Digitális Akadémia«, s ő nem »bennfentes«., nem mondta, hogy Kovács András Ferenc »ki- vagy elütötte« az »elismeréstől« Szilágyi Istvánt, nem mondta, hogy a »kormányzat beleszólt«, és átalakította a régi rendszert, nem mondtam, hogy »KAF jöttment, nemzetietlen taknyos«. A másik »nevetlen irodalomtörténész«, a »hölgy férje«, nem mondta, hogy Sebestyén »tartsa a száját«, a »magyar demokratikus chartáról« sem esett egyetlen szó sem. A két megrótt irodalomtörténész, Bertha Zoltán és Márkus Béla csak azért nevetlenek, mert Sebestyén Mihály nem írta le a nevüket. Bölöni Domokos jelen volt, jegyzetelt, tanúsíthatja: Cs. Nagy Ibolya igazat mondott. /Bölöni Domokos: Amik elhangzottak és amik nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra is koalíciót javasol az őszi parlamenti választásokra. Az MPP vezetői július 4-én találkoztak a Tőkés László vezette EMNT-küldöttséggel, és megvizsgálták, milyen formában működhet együtt az RMDSZ és az MPP az őszi választásokon. Szász Jenő MPP-elnök elmondta: továbbra is kitartanak a választási koalíció megkötése mellett, a jogszabály szerint az alternatív parlamenti küszöb a választási szövetségekre is érvényes., az MPP Székelyföldön szerezheti a szükséges 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azonban tévesnek tartja ezt az értelmezést. Márton szerint az a legbiztosabb megoldás, hogy az MPP-sek az arányosság elve alapján az RMDSZ listáin méretik meg magukat. /Borbély Tamás: Tőkésék alternatív küszöböt akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Vajdahunyadon és Petrozsényban több százan vettek részt a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának közönségtalálkozóján. A nézők találkozhattak a Duna Tv közönségszolgálatának képviselőjével, illetve Banner Gézával, a képernyőről már jó tíz éve ismert, közkedvelt műsorvezetővel. A nagysikerű rendezvény zárómomentuma volt egy átfogó programnak, melyet a református teológusok a Vetési László lelkész által vezetett szórványmisszió keretében tartottak meg. Immár 17-18 éve rendszeresen járják a régiókat. A teológusok nyári gyakorlatuknak részeként bekapcsolódnak a helyi közösség-felmérő, -építő munkába, jelezte Vetési László. Az idei szórványmisziós munkában Rákosd, Kalán, Hosdát, Alpestes, Kisbarcsa, Csernakeresztúr környékén, illetve a petrillai és lónyai lakótelepeken végzett családlátogatások mellett a teológusok a helyi lelkészek vezetésével nagyhetet, illetve gyermekfoglalkozást tartottak a gyülekezetekben. Kutatók is jelen voltak a csapatban. Vass Erika, a szentendrei szabadtéri múzeum munkatársa közölte, a szentendrei múzeumban sikerül egy határon túli épületegyüttest is felállítani, aminek egyik darabja egy lozsádi családi ház lesz, egy másik pedig egy rákosdi csűr. Eljött a kolozsvári Incs Miklós régi helynévgyűjtő, aki Lozsádon, Rákosdon illetve Haróban előforduló településnevek felkutatását végezte. Missziós, illetve kutató munkával lélek-, nyelv és önazonosságerősítőként szolgálnak az itteni közösségnek – foglalta össze ittlétük lényegét Vetési László lelkész. /Gáspár-Barra Réka: Lélekerősítés a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Idén első ízben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem főszervezője. Sándor Krisztina lemondott MIT-elnöki tisztségéről, mégis vállalta a főszervezői szerepet. Elmondta, hogy gazdagabb lesz a kulturális műsorkínálat, megjelennek az alternatív művészeti ágak, elsősorban a Metrion művészsátorban, az Olimpiai stúdióba pedig régi és jelenkori magyar olimpikonokat hívtak meg. Ugyanitt zajlik hétvégén az első költérverseny (költőverseny) a Székelyföld folyóirat szerzőinek bevonásával. Lesznek környezetvédelmi beszélgetések. A szervezéshez szükséges anyagi fedezetet pályázati úton, illetve a szabadegyetem támogatói révén próbálják biztosítani. Tőkés László és Markó Béla találkozója immár kezd Tusványos hagyományaihoz tartozni. A magyar és román EU-integráció társadalmi hatásait és a biztonságpolitika jelenlegi helyzetét taglaló előadások, magyar befektetők beszélgetése és sok más program várja az érdeklődőket. Tíz programsátor működik a tábor területén. A Sapientia–PKE sátor programja az egyetem bemutatásáról és szakmai előadásokról szól. A Keskeny út sátor ökumenikus programmal jelentkezik. Több zenekar fellép. /Bálint Eszter: Tusványos tizenkilencedszer. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke július 15-i, Markó Bélához írt levelében meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ vezetője újabb találkozásuk helyszínéül Tusnádfürdőn kívüli településeket javasolt. Az EP-képviselő leszögezte: a július 5-i megbeszélésükről azzal álltak fel, hogy a következő találkozóra Tusnádfürdőn kerítenek sort, illetve kilátásba helyezték, hogy Markó Béla a tusványosi nyári tábor előadójaként is fellépjen. Ezért indokolatlannak tartja, hogy más helyszínre utazzanak. Tőkés László hozzáfűzte: kissé mulatságos volna, ha a tábori rendezvény helyszínéről megbeszélés miatt máshová utaznának, ugyanis – tudomása szerint – a Tusnádfürdőn tartózkodó Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is egy – másik – találkozó van előkészületben. Ezért azt javasolja, hogy következő megbeszélést Tusnádfürdőn tartsák. Ha azonban az RMDSZ elnöke mégis ragaszkodna a helyváltoztatáshoz, Bálványosfürdőt javasolja helyszínnek. Az EMNT elnöke ugyanakkor kedvezőtlen előjelnek tekinti hogy Markó a tényként kezelhető politikai pluralizmus viszonyait, másfelől a nemzeti összefogás imperativuszának ügyét olyan lekicsinylő módon fogalmazza meg, hogy: „az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás”; (az RMDSZ 85%-os választási eredménye és ennek ellenére:) „odafigyelés a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15%-ra”. „Ezek után nemigen tudom, hogy mit higgyek az RMDSZ megegyezési szándékáról. Az Elnök úr politikai paternalizmusa tiszteletre méltó, de nem elégséges… Ilyen viszonyok között nehezen tudom elképzelni, hogy elkötelezett közvetítési erőfeszítéseim miképpen vezethetnének eredményre” – szögezte le. /Markó–Tőkés egyezkedés a találkozó helyszínéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Nem kecsegtet nagy reményekkel a magyar–magyar összefogás ügyében a Markó–Tőkés találkozó. A két héttel ezelőtti tárgyalás óta nem közeledtek az álláspontok, az RMDSZ és az MPP kitart korábbi, egymással szöges ellentétben álló álláspontja mellett. Tőkés László közvetítő szerepet vállalt, és a július 5-ei marosvásárhelyi megbeszélésen több együttműködési lehetőséget vázolt Markó Bélának. Az RMDSZ azonban egyetlen alternatívát lát, a belső koalíciót, visszavonzaná a szövetség kötelékébe az eltévelyedett báránykákat. Szász Jenő, az MPP elnöke minderről hallani sem akar. Csapdahelyzetbe sodródtak Szász Jenőék, hisz, ha nem fogadják el az RMDSZ ajánlatát, esélyük sincs képviselői, szenátori helyeket szerezni. /Farkas Réka: Esélytelen az együttműködés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Közvélemény kutatók arról kérdeztek meg magyarországi lakosokat, büszkék-e magyarságukra. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az utóbbi három évben csökkent az igennel válaszolók száma. A megkérdezettek négyötöde nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, 32 százalékuk volt nagyon büszke (három éve ez az arány 40 százalékot tett ki), 15 százalékuk nem túl büszke, 3 százalékuk pedig egyáltalán nem táplál ilyen érzést lelkében. A vállalkozók és a fiatalok a legkevésbé lelkes hazafiak, az idősebbek és a vallásosak meg a leginkább azok. A rendszerváltás előtt a nemzeti identitás és büszkeség kérdése sokáig tabutéma volt az internacionalista szellemiségű közéletben. Ennek következményeként a magyarországi fiatalok semmit sem, vagy csak vajmi keveset tudtak az ország határain kívüli nemzetrészeikről. Nyolcvankilenc után javult a helyzet, de mára – az ominózus 2004-es népszavazás és a közvélemény-kutatás eredményeiből is erre lehet következtetni –, ismét apadni kezdett a büszkeségforrás. Apadóban a nemzeti büszkeség, fájdalmas tendencia ez, nekünk, erdélyi magyaroknak (és felvidékieknek, kárpátaljaiaknak, délvidékieknek), írta a lap munkatársa. Megmaradásunk biztosnak hitt támaszát érezzük veszélyeztetve. Vigaszsugár lehet, hogy az Erdély-járó anyaországiak feltöltődhetnek, leckét kapnak magyarságból. /Borbély László: Apadó büszkeség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./