A hatodik alkalommal megszervezett Félsziget Fesztivál július 23-án kezdődik, az eddigieknél gazdagabb és változatosabb programkínálattal, jelezte Szepessy Szabolcs főszervező és Bodor László, a MIÉRT társelnöke. Négy napos idén a fesztivál, a jazz-blues, az alternatív és klasszikus rock, valamint az elektronikus zene kedvelői is találnak kedvükre valót. Hozzávetőlegesen 50 ezer résztvevőre számítanak. /Elkezdődött a 6. Félsziget Fesztivál! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Tőkés László EP-képviselő az RMDSZ-szel folytatott párbeszéd elkötelezett híve. Nem veszélyezteti ez a Magyar Polgári Párt identitását? – kérdezte Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Tőkés László kifejtette, politikatörténeti fontosságúnak tartja a Magyar Polgári Párt megalakulását, és ezáltal a politikai pluralizmus létrejöttét a romániai magyar társadalomban. A püspök esélyt lát a romániai magyar közéletben a politikai rendszerváltozásra, ahol az MPP valós alternatívát képviselhet. A helyhatósági választásokon azonban ezt nem sikerült megvalósítania, a székelyföldi régión kívül szerény eredményeket ért el. Tőkés László fontosnak tartja, hogy MPP parlamenti képviseletre szert tegyen. Ha a Magyar Polgári Párt kimarad a parlamentből, akkor a székelyföldi területeken kívül vagy stagnálni fog, vagy elsorvad. A parlamenti részvétel politikai partnerré és alternatívává avatja a Magyar Polgári Pártot. /Makkay József: Az MPP megerősödéséhez parlamenti jelenlétre van szüksége. Interjú Tőkés László EP-képviselővel az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalásokról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 30./

Mostanában alig telik el hét, hogy valahonnan ne érkezne tudósítás a turulmadár körüli elutasító vagy igenlő vitákról. Honfoglaló őseink totemállata a turul. Az erdélyieknek szerencsés a helyzetük, mert a román hatalom nem esküdött fel a turulemlékek ellen, mint a mostani magyar. Ennek jó példája, hogy Vetró András műterméből visszaszállni készül a felsőcsernátoni emlékműre a turul, s a nagybaconi honfoglalási emlékművön mai napig is ott van a turulmadár. Sajnálni lehet, hogy mit rendeztek Budapesten, a XII. kerületi emlékmű körül, melyet lebontásra ítéltek. /Márkó Imre: Turulcsont beforr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Fetés András tanár a háború után Háromszékről származott Budapestre. Fetés András ötlete, hogy a rákosszentmihályiakkal – Csíkszentmihály testvértelepülésével – karöltve a nyergestetői Székely Termopüléhez kopjafát állítanának, és hagyományt kellene teremteni, hogy a csíksomlyói búcsún részt vevő sokaságból a búcsú másnapján, ki-ki tetszés szerint, látogasson el Gyimesbükkbe vagy a Nyergestetőre. Fetés András azt kérte Sylvester Lajostól, hogy tollforgató emberként felkarolja javaslatát. Fetés András hozta napvilágra dr. Rákossy Árpád feledésbe merült élettörténetét, s neki köszönhető, hogy a múlt évben szobrot állítottak neki szülőfalujában, Csernátonban, az avatást részvételükkel vagy üzenetükkel a legnagyobb magyar méltóságok is megtiszteltek. A Székely Termopüle, Nyergestető székelymagyar kegyhely lehet majd, ahol a tisztást megtölti a kopjafa és keresztekből álló erdő. Nyergestetőn 1897-ben, a magyar millenniumi évében állították Bukarestben élő csíkkozmási székely honfiak és honleányok adományaiból az 5,40 méter magas emlékoszlopot. A száztíz évvel ezelőtt állított obeliszk egy Fetés Andráshoz hasonlatos férfiú, Ábrahám István kezdeményezése volt. /Sylvester Lajos: A Székely Termopülé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

A hagyományos történelmi székek szerint jelölték ki az egyéni választókerületeket Kovászna megyében: a képviselők esetében négy, míg a szenátoroknál két kerület van. A két szenátori kerületnél egyszerűen kettéosztották a megyét. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő elégedetlen a felosztással, mert lélekszám szempontjából nagy a különbség a kerületek között. Valós esély van arra, hogy az RMDSZ mind a négy képviselői mandátumot megszerezze, hangsúlyozta Márton Árpád. Szerinte minden MPP-re leadott szavazat elvész, vagy a román pártokat erősíti, ha a polgáriak az alternatív küszöb szerint sem jutnak be a parlamentbe. Az RMDSZ megőrizheti jelenlegi mandátumait. Az MPP még nem döntötte el, hol és kit indít a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: Történelmi körzetek alakultak. Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

A képviselőház augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésszakán letette az esküt Háromszék új képviselője, Haszmann Pál. A csernátoni múzeum igazgatója azért került be a parlamentbe, mert két Kovászna megyei képviselő, Antal Árpád és Tamás Sándor lemondott mandátumáról az önkormányzati választások után. Haszmann Pál mellett még tizenegy új képviselőt iktattak be, köztük egy RMDSZ-est, Nádudvary Györgyöt, aki Kovács Attilát váltja a parlamenti székben. /Farcádi Botond: Képviselő lett Haszmann Pál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Környezetvédelmi engedély nélkül termel ki andezitet több vállalkozás a Hargita megyei Székelyszelterszen, a borvizes turistaparadicsomban. Az üdülőben tábla hirdeti ugyan, hogy tilos a kőfejtés, de az andezittel tömött kamionok a valamikor pisztrángot is látott patakon át szállítják a sziklát. Székelyszeltersz menedékházát a Szent Gellért Alapítvány működteti. Többen panaszt tettek a Környezetvédelmi Hivatalnál, a minisztériumnál, de eredmény nélkül. Egy idős házaspár kérte, ne említsék a nevünket. Megfenyegették őket: ha nem akarják, hogy leégessék a házunkat, akkor hagyják, hogy vigyék a követ. Az egyik cég, a Rapid Kft. tulajdonosa, Orbán Lőrinc azt állította, cége nagyon kevés követ termel ki, és nem a patakon át szállítja az anyagot. Fazakas András, az Andezit Kft. igazgatója ugyanezt mondja: nem az ő cége hordja a patakon át a követ, és ki van zárva minden környezetszennyezés. Egyed József, a Transland vezetője bevallotta, hogy a patakon át is szállítanak követ, de csak szekérrel. Lázár Zoltán lövétei polgármester is azon a véleményen van, hogy a lakók rosszindulatúak. Bernát Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezési osztályának vezetője elmondta: a három cég közül csupán a Transland kapott engedélyt. /Barabás Márti: Szeltersz: kő kövön nem marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Huszonöt éve, 1983-ban mutatták be Budapesten, a Városligetben az István, a király című, mára klasszikussá lett rockoperát. A szerzőket – Boldizsár Miklós drámaírót, a zeneszerző Szörényi Leventét és a szövegíró Bródy Jánost – már a hetvenes évektől foglalkoztatta a magyar államalapítás kora. A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat. Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a magyarországi színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek – Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos – mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. A rockoperát egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében a Dóm téren játszották, majd 1986-tól a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre rendezésében került színre. Ez a változat 1989-ig 224 előadást ért meg és mintegy 180 ezer nézőt vonzott. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Népstadionban mutatták be (a létesítményben ez volt az első magyar koncert), a két estére összesen 120 ezren váltottak jegyet. A darabot 1992-ben a sevillai Expón, majd Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is játszották, húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt adták elő. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. A bemutató negyedszázados évfordulóján a Magyar Televízió tehetségkutató műsorban válogatta ki a jubileumi előadás szereplőit, az újrafogalmazott produkciót júniusban mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta a közönség. /25 éves az István, a király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Isa Schneider, alias Szálasi Izabella orvos, író, akvarellista, otthona és rendelője van Aachenben és Budapesten, pedig szülőföldje Erdély, Marosvásárhely, innen indult, emlékei ide kanyarodnak vissza. Kis ház titka című kötete a Föld utcai szülőházba vezet vissza. Judit szimfóniája c. regénye borítólapján a szerző egyik impresszionista akvarellje látható. A különös szerető című könyve a diktatúra idején játszódik. A Hordalék című regényében fény derül arra, hogy Frizeczky Pétertől a Ceausescu-diktatúra csupán az emberhez méltó életet rabolta el. A Rablómesék történeteket jelenít meg, míg a Köntörfal a nemrég megrendezett ötvenéves találkozó szinopszisát adja az olvasó kezébe. A tizenegyedik parancsolat mellett felfrissíti az olvasót a Falevelek c. verseskötete. Marosvásárhelyen a Bernády Házban szeptember 2-án Káli Király István fogadja majd az írónőt. /Ismét hazanéz az orvos, író, akvarellista Izabella…= Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Kevesebb résztvevővel, de meghitt hangulatban zajlott a hétvégén a 32. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó. A rendezvényen a szenvedésről és félelemről hallhattak előadásokat a fiatalok. Kerényi Lajos, Budapestről érkezett piarista atya szentmiséjével zárult augusztus 31-én, vasárnap a találkozó. „Úgy hiszem, hogy a találkozó elérte a célját. Kerényi atya karizmatikus személyisége nagyon megfogta a fiatalokat. Valóban nyomot hagyott a fiatalok lelkében a tanítás. „Én személyesen meg vagyok elégedve a találkozóval, olyan lett, amilyennek elképzeltem, csendes, nyugodt volt, méltó a címéhez, hogy Életünk a szenvedő Jézussal” – értékelte az idei rendezvényt Asztrik atya, a csíksomlyói ferences testvérek vezetője. A szervezők változatos programokat kínáltak. A kiscsoportos beszélgetéseken kívül volt fáklyás körmenet, tűzijáték, illetve sor került még párkapcsolatról, szexualitásról, kézművességről, drogmegelőzésről, családról, médiáról szóló alternatív programokra is. A találkozó Ézsaiás könyvéből származó mottóját, „Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy!” a szervezők megpróbálták beépíteni a rendezvények többségébe. A találkozón a Mária Rádió is bemutatkozott. A Mária Rádió világszerte közismert, 59 országban hallható, a tapasztalat az, hogy a fiatalok nem hallgatják. /Ifjaknak a szenvedésről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Dr. Isa Schneider, azaz Szálasi Izabella Németországban élő regényíró egy könyvbemutató erejéig hazatért szülővárosába, Marosvásárhelyre. A budapesti K. u. K Kiadó által megjelentetett köteteire sokan voltak kíváncsiak a Bernády Házban. Művei – A különös szerető, Csókolj meg utoljára, Judit szimfóniája, Tizenegyedik parancsolat – méltatását Veress Pál vállalta el. /Nagy Botond: Isa Schneider Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

Attila király halálának 1555. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében szeptember 7-én, vasárnap Árpád fejedelem-díjjal tüntetik ki Kubik Anna színművésznőt Alpáron, ahol a legenda szerint hármas koporsóban a Tisza medrébe temették a hunok királyát. A díjat a Magyar Művészetért Alapítvány Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította 2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján. Az Árpád fejedelem-díj kuratóriuma úgy döntött, ebben az évben a díjat Kubik Annán kívül az Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrfi Sándor, Dunaszerdahely városa, valamint posztumusz Illyés Gyula és Wass Albert kapja meg. A Háromszék szerkesztősége a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében október 23-án tartandó ünnepségen veszi át az Árpád fejedelem-díjat. Ugyanakkor adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, a Magyar Művészetért Díjat Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésznek és Benedikty (Horváth) Tamás írónak, az 1956-os forradalomról szóló Szuvenír című regény szerzőjének. /Szekeres Attila: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

Karácsony Benő (eredeti nevén Klarmann Bernát) 120 éve, 1888. szeptember 7-én született Gyulafehérváron. A polgári foglalkozására nézve kolozsvári ügyvéd elbeszélésekkel, színművekkel, regényekkel volt jelen a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban. 1944-ben Auschwitzben pusztították el. Az 1936-ban megjelent Napos oldal című regénye megjelenése után transzilván pikareszk műként emlegették írását, Felméri Kázmér Tamási Ábelével, Nyírő József Uz Bencéjével rokonítható keserű kópéságait. A megnyugvás ösvényein című könyvének a megjelenését már nem érhette meg, 1946-ban posztumusz kiadásként látott napvilágot Kolozsvárott. Karácsony Benő születésének évfordulója alkalmából a Duna Televízió 60 perces portréfilmmel adózik emlékének. /120 éve született Karácsony Benő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Az MPP azt választotta, ami reális alternatívaként megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. A függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek. Az MPP megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik. A pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében lemaradt az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Felemásságok keresztútja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Az elmúlt napokban zajlott Déván az a régészeti konferencia, melyen bemutatták a dévai vár felújítását megelőző régészeti feltárás eredményeit. A rendezvényen részt vett Szabó Bálint, a kolozsvári műszaki egyetem építészeti professzora, aki a vár tartószerkezetét tanulmányozó, újratervező csoportnak a vezetője. Elmondta, hogy építészeti szempontból sok újdonságot hozott a feltárás, olyannyira, hogy teljesen át kell tervezni az eredeti felújítási koncepciót. Azt eddig is tudták, hogy e vár a kora középkorban épült, így a XIII. századi falak feltárása nem jelentett túl nagy meglepetést. Azonban a várról fennmaradt dokumentumokhoz képest rendkívül sok elem került felszínre. A kora középkori lakótornyot, sőt úgy tűnik a várbeli ciszternát is sikerült kiásni. A feltárást vezető brassói régésznő, dr. Daniela Marcu említést tett dák leletekről, de nagyon óvatosan fogalmazott. Nincs bizonyíték arra, hogy itt e helyen dákok illetve rómaiak éltek volna. A környékbeli hegyeken voltak dákok, de hogy a várhegyen lett volna állandó lakóhelyük, még korai lenne nyilatkozni. Egy-egy itt talált edényt, pénzérmét későbbi korok emberei is idehozhattak. /Gáspár-Barra Réka: Egészen újratervezik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Egy újabb Markó–Tőkés-találkozó legfeljebb akkor hozhat újat, ha a kudarcot már a tárgyalás előtt bejelentik. Tőkés László inkább beszélni akarhat, mégpedig azokhoz, akik majd megjelennek az urnák előtt, írta Szőcs Levente a vezércikkben, továbbá megállapította, hogy „a püspök úr vagy fogalmi zavarral küzd, vagy nem őszinte”. Azt mondta ugyanis, hogy nem együttműködést javasolt a szövetségi elnöknek, hanem „kooperatív viszonyulás kialakítását”. Az újságíró szerint ez együttműködést jelent. Az MPP kudarca mutatja, hogy nincs többé „rommagyar rendszerváltás. Hogy ez mellesleg az erdélyi magyar jobboldali gondolkodás csődje is egyben? Az.” A „nemes elvekből – a választás szabadságából és a belső demokrácia alternatívák révén történő erősítéséből – nem maradt más, mint némi ugródeszkára való és esetleg a magyarság küszöb alá szorításának lehetősége. ” /Szőcs Levente: Nicsak, ki beszél(get)? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szeptember 13-án avatták fel Erdőszentgyörgyön a városi kórház gyermekrészlegének új épületét, mely egy svájci egyesület anyagi támogatásával készült el. Dr. Keresztes Csaba kórházigazgató elmondta, a beruházás 300 ezer euróba került, ebből 100 ezer euró svájci adomány, a fennmaradó részt a megyei, valamint a helyi tanács biztosította. Az Erdőszentgyörgyön működő Lion International cég tíz új gyermekágyat ajánlott fel a kórháznak, a svájci testvértelepüléstől pedig még idén tizenöt újabb ágyat várnak. /Menyhárt Borbála: Korai kórházavató. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Pontosan száz évvel ezelőtt a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején rakták le az iskola főépületének alapjait – hangzott el Bálint István igazgató évnyitó beszédében szeptember 15-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium ünnepségén. 52 elemi, gimnáziumi és középiskolai évfolyamon 1090 diák kezdte el a tanévet ebben az iskolában. Az év során felújítják a kémia-, biológia- és kis fizikalabort, a sportpályát, s átadják a negyedik informatika-laboratóriumot, amelynek bútorzatát a szülői bizottság támogatásával vásárolták meg. /(bodolai): "Iskolába ment a jövő". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Tanácskozást szerveznek a közművelődési szemléletváltásban érdekelt szakemberek számára Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban, szeptember 20-án. Azért ekkor, mert a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete (SZEME) és a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE) szeretné bevinni a köztudatba a székely kultúra napját. Megünneplését a Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.) születésnapjához legközelebb eső hétvégére rögzítették. A SZEME szerint belső megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért az idei székely kultúra napját elsősorban nem "nagyrendezvényként" szervezik meg, hanem tanácskozás formájában. Tematikája: helyzetelemzés, és a teendők megbeszélése. Négy társegyesület közös kiadványa a TájÉk (a cím feloldása: tájban élő közösség), a SZEME, a SZEKE, a HUREF (Human Reform Alapítvány) és a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Egyesület periodikája következő számát a székely kultúrának szenteli. A TájÉk két-három eddig megjelent száma megtekinthető az interneten is, a www.zoldsziv.ro, vagy a www.huref.ro honlapokon. /(bölöni): Szeptember 20-án tartják a székely kultúra napját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Hunyad megyében talán Csernakeresztúr az egyetlen település ahol nem kell még két nyelven végezni a misét a nagyobb ünnepek alkalmával. Vasárnap, Szentkereszt ünnepén zsúfolásig megtelt a templom, a helybelieken kívül Vajdahunyadról és Déváról is jöttek. Sikerült szebbé tenni templomunkat, ablakokat, ajtót cseréltünk, székely motívumokkal faragott oszlopokon álló előtér fogadja a templomba lépőket – mondta örömmel Tóth János plébános. Megújult a helyi magyar iskola is: vadonatúj ablakokkal, padlócsempével, lambériával, fürdőkkel felszerelve fogadja a frissen festett osztályokban a kisdiákokat. Ez a közösség 98%-ban magyar tudott maradni a szórványban és őrzi a Bukovinából száz évvel ezelőtt hazatért ősei hagyatékát. /Gáspár-Barra Réka: Szentkereszt búcsú Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Az Erdon.ro hírportál beszámolója szerint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kommunikációs igazgatója és szóvivője, valamint dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő néhány megdöbbentő kijelentést is tett. Nyakó István kampánytechnikákról, műhelytitkokról beszélt: „Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgysem lehet soha meggyőzni. ” „Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz neki hírt, vagy kitalál ő valami hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valami hülyeséget neki. Ha politikát akarunk eladni és mozgósítani, azt sajnos a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel” – árulta el meglepő őszinteséggel Nyakó. A kampányokról is beszélt. „Minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki” – oktatta a Miért Akadémia résztvevőit a politikus. Néhány kampánytrükköt is elárult, mint például: „ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ”A romániai helyzetről Újhelyi István országgyűlési képviselő beszélt. Az RMDSZ – MSZP párhuzam kapcsán azt mondta, hogy a Fidesszel ellentétben ezek a pártok nem tartják a kapcsolatot a választóikkal, mindkét szervezet lelassult, elfáradt. Szerinte az RMDSZ-ben megkoptak az arcok, s ha nem sikerül újítani, akkor mást talál majd meg az, aki alternatívát keres, ha elindul. „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. ”A Magyarországon közeledő választások vonatkozásában Nyakó István MSZP-szóvivő ezeket mondta: „Hitelességi problémánk fog támadni, nem fogjuk tudni ugyanis ellensúlyozni azt, hogy a Fidesz hangszóróiból a választások előtt az őszödi beszéd azon tíz másodperce fog állandóan menni, amely szerint hazudtunk és elkúrtuk. Igazából nem tudom erre a megoldást. ”Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta Újhelyi István állításait, miszerint az MSZP sokat segített a szövetségnek, és hogy az alakulat vezetői ennek elhallgatását kérték. /Beszámoló. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 19-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Dorin Florea polgármesterrel és Csegzi Sándor alpolgármesterrel a városházán Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet. A találkozón a városi tanács RMDSZ-frakciója is képviseltette magát. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városban élő nemzetiségek viszonyát a békés együttlét jellemzi. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a városba beáramlott tőke inkább nemzetközi, mint magyar, jelentős magyar cégekként a MOL és az OTP telepedtek meg a városban. Füzes Oszkár kifejtette, a látogatás célja az együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. Füzes Oszkár a felsőoktatás helyzetéről a megyeszékhely egyetemein tájékozódott, és meglátogatta a marosvásárhelyi magyarság művelődési, művészeti életében jelentős szerepet betöltő Bernády Művelődési Központot is. /(benedek): Marosvásárhely kiemelt fontosságú város Magyarország számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Marosvásárhelyen a Bernády Ház a Homoródszentmártoni Alkotótábor 1991–2008 közötti időszakának válogatott anyagát látta vendégül földszinti galériáiban. A jelenlegi táborszervező Homoródmente Művészetéért Alapítvány 1991-ben alakult, de maga a rendezvény jóval régebbi múltra tekint vissza: az idén immár a harmincegyedik alkalommal szervezték meg. Elsőként az alapítvány elnöke, dr. Sata Attila szólt a közönséghez. Az alapítvány munkáját ismertette, beszámolva arról, hogy a tábornak már több mint 250 munkát adományoztak a részt vevő művészek, ezért felvetődött egy ingatlan megszerzésének a kérdése, ahol az alkotókhoz méltó galériát tudnának berendezni, illetve a művészek nyugodtabb körülmények között dolgozni. Nagy Attila nyugalmazott tanár, az alapítvány tiszteletbeli elnöke és táborszervező ötletgazda elmondta: 1978-ban Cseke Péter javaslatára szervezte meg az első alkotótábort. A tábornak vannak már halottai – Zsigmond Attila vagy Maszelka János –, de munkájuk és nevük fennmaradt, képeik a tárlaton is láthatók. /Nagy Botond: Homoródmenti gyűjteményes. Nívós tárlattal nyitott a Bernády Ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Az 1988. szeptember 6-án megszületett, a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás szövege: A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közösségének folyamodványa A Kolozsvári Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Nagyváradi Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Románia Szocialista Köztársaságban lévő Református Egyház Főtiszteletű Zsinatának. A hazai tájékoztatási eszközök híradása szerint az ország területrendezési terve köztudomásúlag mintegy 8000 falusi települést érint. A családok, a hagyományos falusi közösségek, a népi kultúra tűzhelyei kényszerű átrendeződésnek néznek elébe, melynek nyomán azok részben vagy egészükben megszűnhetnek, mindaz ami bennük érték, elpusztulhat. A tervnek politikai, gazdasági, társadalmi, etnikai vonatkozásai mellett egyházi vetülete is van. A 8000 falu, számításba véve, hogy a helységek legalább felében 2–5 vagy több vallásfelekezet él együtt, legalább kétszer annyi templomot és imaházat jelent. A falvak felszámolása templomok és gyülekezetek ezreinek a felszámolásával jár együtt. A különböző egyházak és vallásfelekezetek számára nem lehet közömbös gyülekezeteiknek, kultuszhelyeiknek jövőbeli sorsa. Ezért javasoljuk a két egyházkerület vezetőinek, a két igazgatótanácsnak, az egyházkerületi közgyűléseknek, illetve a zsinatnak, hogy vegyék fel a kapcsolatot a testvéregyházak, az elismert vallásfelekezetek vezetőségével, s rámutatva a közös érdekekre, hassanak oda, hogy az egyházak közös, külön-külön mindegyik egyház szempontjait figyelembe vevő akcióterv alapján folytassanak párbeszédet a területrendezést előkészítő megfelelő állami szervekkel és személyiségekkel, s jussanak velük egyezségre. Amennyiben a gazdasági-politikai megfontolások nagyobb súllyal esnének latba, mint a felszámolással járó veszteségek anyagiakban, lelkiekben, szellemiekben, s a pusztítás elkerülhetetlen, feltétlenül ragaszkodni kell valamiféle kompromisszumhoz. Az egyházaknak ki kell alakítaniuk a szükséges szempontokat, s azokat érvényesíteniük kell. 1. Elengedhetetlenül ragaszkodni kell ahhoz az elvhez, hogy a területrendezés nyomán kialakított új központok közé számítson minden olyan település, melynek területén muzeális értékű templomok, imaházak, temetők s egyéb történelmi, építészeti, vallásos szempontból értékes épületek (kolostorok, kastélyok, várak stb.) vannak, illetve a román és együtt élő nemzetiségek jelentős kulturális személyiségeinek szülőhelyei. Ha ezeket felszámolják, a múltat semmisítik meg. Bármely nép jelene és jövője talajtalanná, torzzá válik, ha múltját egyszerűen eltörlik a föld színéről. 2. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a gyülekezetek az előző lakhelyükhöz legközelebb eső, újonnan kialakított központban telepedhessenek meg, hogy az elszakadás minél kevesebb szenvedést okozzon a népességnek. 3. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a lerombolt parókiák, templomok helyett az állam építtessen új templomokat és parókiákat. Ha nem is a leromboltak számával azonosat, de megfelelő számút ahhoz, hogy a kultikus tevékenység ne szenvedjen károsodást – például: - 1000 léleknek egy templom és parókia – átlagos létszámhatár; - 500 lélek – minimális létszámhatár (ha több helyről kerülnek össze);- létszámhatár nélküli jog, amennyiben egészében ültetnek át egy önálló gyülekezetet egy másik helyre;- létszámhatár nélküli jog, állami támogatással és jóváhagyással, saját és egyházi alapokból, valahol erre igény van. 4. Általános alapelvként követendő szempont legyen, hogy a lebontással és áttelepítéssel járó veszteségekért az elérhető legnagyobb előnyökkel igyekezzenek kárpótolni a híveket, illetve egyházi közösségeket. Az „előnyösség elve" azt jelenti, hogy semmiképpen ne kerülhessenek a megelőzőnél hátrányosabb helyzetbe, s ezzel együtt az egyetemes egyházi létérdekek se szenvedjenek alapvető károsodást. Így például ragaszkodni kell a pillanatnyi felekezeti egyensúly fenntartásához, az egyházkerületek, egyházmegyék, régi és új gyülekezetek szervezeti épségéhez, illetve ezeknek az egyház számára lehető legelőnyösebb átalakításához. Közelebbről: - az egyes vallási közösségek (gyülekezetek) teljes épségükben kerüljenek át új lakóhelyükre (ne osszák szét őket); - a gyülekezetek száma és a lélekszám adott egyház közigazgatási területen (egyházmegyében) ne csökkenjen, illetve az egyes egyházak területi-történelmi folytonossága fenntartassék; - a gyülekezetek száma abszolút értékben se csökkenjen, a felszámolandók helyett újak alakuljanak, minimális és indokolt eseteket kivéve; - a lelkipásztorok, egyházi szolgák létszáma legalábbis a jelenlegi szinten tartassék; - az új gyülekezetek létrehozása járjon a megerősödés előnyével, így például a szórványok, leányegyházak teljes értékű, önálló gyülekezetekké szerveződjenek; - tiszteletben kell tartani a hívek és egyházi közösségek akaratát, kívánságát, követeléseit; - a rendezés, átszervezés során – alternatív – választási lehetőségeket kell biztosítani az egyes települések lakosságának, vallási közösségeinek. Mindezen túl, az egyházak egyenként és együttesen, részletekbe menően dolgozzák ki a létérdekeiknek megfelelő, az „előnyösség elvén” alapuló követelményeiket, hogy ezáltal is elejét vegyék a területi átrendezések reájuk nézve esetleg katasztrofális következményeinek. 5. Ki kell dolgozni a gyülekezetek átmentésének komplex programját (létszám, hova, hogyan; tervszerűség, egyeztetés, koncepció stb.). 6. A területrendezés folyamán, amikor a gyakorlati lépésekre kerül sor, de már a tervezés stádiumában is, jelöljenek ki az egyházak részéről biztosokat, akiknek jog- és hatáskörük legyen arra, hogy megakadályozhassák az esetleges visszaéléseket, melyek ilyen nagyléptékű változások alkalmával óhatatlanul kitermelődnek. Arad, 1988. szeptember 6. A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közössége. FÜGGELÉK: A jelen folyamodványt elfogadó lelkészi gyűlést követően folytatódó csoportos megbeszélések során az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a leírottakat a következőkkel szükséges kiegészíteni: 1. A lelkipásztorok tudomására hozzák egyházi vezetőiknek és vezető testületeiknek, hogy gyülekezetük körében, híveik között lépten-nyomon szembetalálkoznak a felvetett kérdéssel, illetve annak számtalan vonatkozásával, melyek megválaszolása elől tiszta lelkiismerettel és hitelveszteség nélkül nem tudnak kitérni. Jelen folyamodásukban következésképpen nemcsak saját aggodalmaiknak és véleményüknek adnak kifejezést, hanem gyülekezetük tagjai iránti kötelességüknek is eleget kívánnak tenni. 2. Másfelől a lelkipásztorok tájékozatlannak érzik magukat az úgynevezett területrendezéssel kapcsolatban általában, annak egyházi vonatkozásaival kapcsolatosan pedig különösképpen. Ennek következtében mértékadó – központi – egyházi tájékoztatást kívánnak az ügyben. Arad, 1988. szeptember 6./Erdely. ma, szept. 21. 21,23./

Demszky Gábort tojással megdobálták, a budapesti Történeti Múzeum ezt a tojáspecsétes öltönyt kéri. A „gúnyévek múltán visszafojtott lélegzettel fogják hallgatni” a történteket, írta nagy tisztelettel a lap munkatársa, Lokodi Imre. A Demokratikus Charta újjáélesztését Gyurcsány Ferenc találta ki, akit már zsigerből elutasít a magyarországi jobboldal. A kormányfőnek be kell látnia, alternatíva van: ha félreáll. /Lokodi Imre: A politikus öltönye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében élénk érdeklődés közepette került sor a székely kultúráról szóló beszélgetésre. A meghívott vendég Sylvester Lajos és az erdővidéki gyökerű Benedek Huszár János volt. Megállapodtak abban, ha van igény a Székely Kultúra Napjainak megszervezésére, akkor indokolt a rendezvény lebonyolítása. A Tortoma Önképző Kör névadó szava tizennyolc erdővidéki bronzkori halomsírt őrző, mondákat és legendákat szülő hegy neve. /(csernátoni): A Székely Kultúra Napjai Baróton (A Tortoma Önképzőkör kezdeményezése) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Példa nélküli összefogást kezdeményezett négy sepsiszentgyörgyi általános iskola, mert úgy véli, a mamutiskolák elszippantják előle a diákokat. Az I. és V. osztályok létszámának csökkentését követelik, valamint azt, hogy tartsák be a lakókörzetek szerinti beiskolázást, ami szerint csak azok iratkozhatnának más körzeti iskolába, akik alternatív, illetve sport-, valamint művészeti oktatást választanak. A Váradi József, Gödri Ferenc, Nicolae Colan és Ady Endre Általános Iskola vezetősége kezdeményezését a Tanügyiek Szabad Szakszervezete is támogatja. /Fekete Réka: Kisiskolák harca (Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./