Az RMDSZ-vezetésnek az eddig kormánypárttal, az SZDP-vel való tárgyalása, az elnyertnek vélt pozíciók nyilvánosságra hozatala, Markó miniszterelnök-helyettesi, s a kisvezérkar tagjainak miniszteri bársonyszékbe való biztos bejutásának beharangozása óriási tévedés volt, mint ahogyan az volt a magyarság Nastase melletti szavazásra biztatása is. Azt állították, ha Basescu lesz az elnök, akkor a Nagy-Románia Párttal lép koalícióra, és a szélsőséges nacionalista George Pruteanut nevezi ki tanügyminiszternek. Simó Erzsébet, a lap munkatársa szerint az RMDSZ- csúcsvezetés néhány tagjának személyes üzleti érdeke és a hatalomvágy miatt kockára tették az erdélyi magyarság hosszú távú érdekeit.    Nem vitás, az alakuló új hatalomnak is szüksége lesz az RMDSZ-re, de a köpönyegforgatás bélyege megmarad. /Simó Erzsébet: Levizsgáztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Iliescu leköszönő államfő az elmúlt napokban kitüntetéseket osztogatott. Dec. 10-én Románia Csillagrendjének lovagi fokozatát adományozta Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének. Indoklás: “a törvényhozási aktushoz, az ország fejlődéséhez szükséges egyes alapvető törvények elfogadásához való dicséretes hozzájárulásáért” és Markó Bélának, továbbá különböző fokozatú érdemrendekkel tizenhárom szenátort tüntettek ki. Iliescu elnök Corneliu Vadim Tudor testvérére is gondolt: ez utóbbit dandártábornokká léptette elő. /Kilin Sándor: Ágyő! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

Megsemmisítette a magyar Legfelsőbb Bíróság (LB) az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a népszavazás eredményét megállapító határozatát, és a több mint 1100 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését. A Fidesz álláspontja szerint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntései azt bizonyítják, hogy a kormány nem képes garantálni a jogbiztonságot. /Megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság a magyarországi népszavazás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A magyar kormány külpolitikája a romániai elnökválasztás eredményétől függetlenül változatlan marad, közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök a verespataki beruházás környezetvédelmi kérdésének összefüggésében a Fideszt felelőtlenséggel vádolta. "Nem látok annál felelőtlenebb politikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását" – mondta. Gyurcsány szerint éppen Románia uniós csatlakozása akadályozhatja meg az olyan környezetszennyezéseket, mint amilyen korábban a Tiszán történt. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője erre reagálva kijelentette: a Fidesz "elkötelezetten támogatja Románia mielőbbi, potenciálisan 2007-es európai uniós csatlakozását, már csak a határon túli magyarok érdekében is". Ugyanakkor – tette hozzá – amíg lehetőség van rá, újra kell nyitni a tárgyalások során már lezárt környezetvédelmi fejezetet, és olyan megállapodást kell kötni, "amely nem sodorja veszélybe Magyarországon körülbelül másfél millió ember mindennapi életminőségét, egészségét". /Változatlan marad a magyar külpolitika. Budapesti reagálás a romániai elnökválasztrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyarok magyar állampolgárságának biztosításáról szóló javaslat jó megtervezése után lehet összehívni – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. "A MÁÉRT-et is akkor kell összehívni, mikor kimunkált javaslat van. Az egy politikai fórum; a felelősség nem a nagyotmondás felelőssége, nem a rögtönzés felelőssége, hanem a tervezés, elemzés és javaslattétel felelőssége" – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: türelemre van szükség a kérdés rendezésében. Közölte: a kormány azért utasította el az MDF kedvezményes honosításra tett javaslatát, mert az "az állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztéséről beszél", és így azt véleménye szerint a Fidesz elnöke sem támogatná, mert az adófizetők pénzébe kerülne. "Tárgyalási alapnak a népszavazás után nem elfogadható, éppen ezt a javaslatot nem mondta az ország elfogadhatónak" – mondta az ellenzéki javaslatról Gyurcsány Ferenc. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta: "Gyurcsány Ferencnek és a szocialistáknak igazából fogalmuk sincs arról, hogy milyen álláspontot vigyenek a közeljövőben a kettős állampolgárság ügyében", hiszen a miniszterelnök nem kívánja összehívni a MÁÉRT ülését, és azt sem tudják, hogy milyen javaslatot akarnak megfogalmazni. /Gyurcsány: A MÁÉRT-et kimunkált javaslattal kell összehívni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A szlovák külügyminiszter jelezte, jó néven venné, ha Budapest tájékoztatná Pozsonyt a Szlovákiában élő magyar kisebbség támogatását érintő elképzeléseiről, a magyar külügyminiszter pedig jelezte erre vonatkozó készségét szlovák partnerének. "Megkönnyebbüléssel vettük a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kimenetelét, és örülnénk annak, ha a magyar fél konzultálna velünk jövőbeni elképzeléseiről, amik a szlovákiai magyarságot illetik" – mondta Eduard Kukan külügyminiszter az újságíróknak, miután Somogyi Ferenc külügyminiszterrel tárgyalt Budapesten. Somogyi kiemelte: gyakorlati megfontolásból is célszerű a közvetlenül érintett partnerekkel, nemzetközi szervezetekkel előzetes egyeztetést tartani az ügyben, "hiszen az így kialakítható kedvező légkör előfeltétele olyan megoldásoknak, amelyek valóban segíthetik a határon túli magyarokat". /Igen a szlovák konzultációs igényre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem könnyű szembesülni az érdekből elkövetett nemzetellenes aljasságokkal, írta Csekéné Kolcsár Irén. Amikor a baloldal kijelenti, hogy az ország gazdasága nem bírja el a további terheléseket. A nagycsaládból sem dobnak ki az ablakon két-három fölösleges gyermeket, mert úgymond azok nem fértek bele a költségvetésbe. A hozzászóló Magyarországon utaztában látta azt a mérhetetlen nyomort, amelybe beletaszította a felemás rendszerváltás a magyarok millióit. Megtapasztalta „a primitív és nemzetietlen tudatlanságot, ami miatt újra kormányozhatnak a rendszerváltás (?) nyertesei, Rákosi pajtás fiatal utódai”. Ők jobban tudják, hogy mi jó a kisebbségbe kényszerített magyaroknak. „Tudja ezt Gyurcsány pajti és Iliescu elvtárs. Mi itthon bozgorok vagyunk, túl meg büdös oláhok.” A magyarországiak nem tudják, hogy a magyar diákokkal azt énekeltetik december elsején, a nagynemzeti ünnepen, hogy Noi suntem romani, noi suntem romani! (Mi románok vagyunk, mi románok vagyunk...), és megfenyítik a magyar pedagógusokat, akik menekülnek a megtiszteltetés elől. „Mindig kéznél van a hatalmon levőknek a szolgálatos ellenség. Teszem azt, a földbirtokos osztály, a vidéki parasztság és a fővárosi lakosság, a polgári-kispolgári csökevény, a harácsoló kulák, az erdélyi kétkezi munkás.” /Csekéné Kolcsár Irén: Egy anyabozgor közbekiabálása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A népszavazás után izzik az internet és a telefonvonal, kapják a sajnálkozó és felháborodott nyilatkozatokat, írta Boldizsár Zeyk Zoltán. Kár eltúlozni a népszavazás kapcsán a határon túliakkal szemben megnyilvánuló elutasítás súlyát. Kár második Trianonról beszélni. A kettős állampolgárság kérdését már rég el kellett volna rendezni. A Világszövetség éppen ezért kényszerült kierőltetni ezt a népszavazást: mert tizenöt év alatt nem rendezték a kérdést. Kár válogatás nélkül bántanunk magyarországi nemzettársainkat, figyelmeztetett a hozzászóló. Most az anyaország egyik kormánypárti politikusa fenyegetett: az erdélyieknek "feketeleves" az igen. Levonható következtetés, hogy a mai magyar lakosság már nem egy himnuszt énekel, hanem kettőt. Vannak, akik az Internacionálét éneklik, mint az MSZP kongresszusán. Tegyük hát dolgainkat ezután is, ahogy kell, biztatott Boldizsár Zeyk Zoltán. /Boldizsár Zeyk Zoltán: Igen – nem: szavazás a kétféle Himnuszról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A határon túli magyarság az elmúlt 85 esztendő során bizony egyebet sem tett, mint küzdve küzdött, és bízva bízott. Kísérletek történtek a trianoni probléma orvoslására, de ezek ahelyett, hogy segítettek volna, inkább ártottak az összmagyarság ügyének. Legutóbb kettős állampolgárság körüli hercehurca, írta Sólyom István. A magyarországi kormánypártok a nemmel való szavazásra buzdították híveiket. A Fidesznek az igen szavazatra buzdította a lakosságot. A hozzászóló szerint az egész nem a határon túli magyarokról, hanem politikai pozíciók megszerzéséről, a hatalom birtoklásáról szólt. Sok ország az állampolgárság ügyét mindenféle visszhang és felhajtás nélkül megoldotta Románia rögtön a rendszerváltást követően rendezte a dolgot Moldovával, és az ottani románok kis túlzással, egyik napról a másikra, moldovai–román kettős állampolgárként ébredtek. Az MSZP riogatása hatásos volt a nyolcszázezer áttelepülő hontalannal és az évi kilencszázmilliárdos pluszkiadással. A határon túli magyarság szegényebb lett egy illúzióval. /Sólyom István: Holtan született állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A december 5-i népszavazás eredményének kihirdetése óta a Kárpát-medencében, a leszakított területeken vagy a világban szétszórtan élő magyarságnak nincs anyaországa, állapította meg Gazda József. Sajnálja és   vádolja az anyaországiakat, mert feladták méltóságukat, nemzeti büszkeségüket. Engedtek az agymosóknak, a megtévesztőknek, a hazugoknak. A mostani hatalom, a miniszterelnök szembeállítja a testvéreket. /Gazda József: Nincs anyaországunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Nem tud kellő szavakat találni arra a sunyiságra, nemzetvesztésre, a felelősségteljes nem-re – ahogy a mai magyar miniszterelnök fogalmazott, írta Czompó János. Mert hiába jelenti ki őurasága, hogy ő is lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. „Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc benne marad a magyar történelemben mint a nemzet legnagyobb ellensége.” Nyolcszázezren határon túli magyar csak arra vár, hogy lerohanja, kifossza csonka Magyarországot, hirdették. /Czompó János: A Gyurcsány-vircsaft. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Antal Árpád András újonnan megválasztott Kovászna megyei RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), és módosítani szeretné az RMDSZ „apró lépéses” politikáját. Támogatja a magyar politikai erők együttműködésének gondolatát. A fiatal szociológus egyik alapítója a sepsiszentgyörgyi Pro Regio Kezdeményezésnek, amely a Székelyföld feliratú táblák elhelyezését kezdeményezte. /Egy RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./

Háromszéken idén háromszázzal kevesebb nyolcadikos tanul, mint tavaly, emiatt jövőben tízzel kevesebb IX. osztály indul a megyében.  Az induló osztályokat a maximális 28-as diáklétszámmal hagyja jóvá a minisztérium, ezért a jelenlegi 2906 VIII. osztályos legtöbb 71 magyar tannyelvű és 33 román tannyelvű osztályban folytathatja tanulmányait. Keresztély Irma főtanfelügyelő tájékoztatása szerint minden diáknak lehetősége nyílik elvégezni a kötelező tíz osztályt, és a középiskolai, illetve szakiskolai vonalon tovább tanulhat az érettségiig, illetve a II. és III. fokú szakképesítésig. /(fekete): Kevesebb nyolcadikos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Anyanyelvi vetélkedő zajlott dec. 11-én Ákosfalván, melyre Marosvásárhelyről is jöttek iskolások, negyedikesek. A művelődési házban a helybeli faragókör tagjainak kiállításában gyönyörködhettek a vendégek. /b. d.: Anyanyelvi vetélkedő Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Sok újdonsággal áll az olvasók rendelkezésére a PONT pályázatfigyelő internetes portál (www.pontweb.ro). A PONT 2001 tavaszán jött létre, és alig három év alatt Románia legjobb és legfejlettebb pályázatfigyelő rendszerévé nőtte ki magát. Mivel szolgáltatásai háromnyelvűek – magyar, román, angol –,nagy népszerűségnek örvend a célcsoportjai – romániai vállalkozók, civil szervezetek, közintézmények és magánszemélyek – körében. A PONT.info a honlap kiegészítő része, ez a szolgáltatás a regisztrált tagokat a kiírt pályázatokról e-mailen keresztül értesíti. /Újraindult a PONT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Elhunyt dr. Kiss István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Régóta küzdött a kíméletlen betegséggel, s az utolsó pillanatig dolgozott. Még megérte utolsó könyvének megjelenését, s nyomtatásra előkészítve hagyta a Studia Universitatis Babes–Bolyai Biológia sorozatának utolsó számát. A kiadványnak évekig a főszerkesztője volt. Kiss István 1950-ben végezte a Bolyai Tudományegyetem biokémia tagozatát kiváló minősítéssel, 1952-től tanított a Bolyai, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetemen általános mikrobiológiát, talaj- és ipari mikrobiológiát, mikrobás biotechnológiai tantárgyak keretében. Tudományos tevékenységének fő területe a talajenzimológia volt, ebből doktorált 1964-ben. A biológia, földrajz és földtan kar dékánja volt 1976 és 1984 között. 1991-től professzor és doktorátusvezető, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Mint kutató, egy új tudományág – a környezeti enzimológia – megalkotója volt, mely magába foglalja a talajenzimológiát is. Tudományos dolgozatainak száma meghaladta a 250-et, amelyeket fő vagy társszerzőként, magyar, román, német, orosz és angol nyelven közölt a világ legszínvonalasabb szakfolyóirataiban. Megjelent könyveinek száma nyolc. Az első és az utolsók magyar nyelven jelentek meg, Kiss István írta a dr. Csapó József Talajtan (1958) című európai színvonalú könyvében a Talajenzimek fejezetet. Utolsó könyveit a Sapientia Kiadó adta ki Az erodált talajok enzimológiája (2003) és A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája (2004) címmel. Tudományos munkássága annyira elismert volt külföldön is, hogy olyan világhírű kiadók, mint az Elsevier és a Kluwer Academic Publishers kérték fel szakkönyvek megírására (Kiss I., Pasca D.,Dragan-Bularda M., Enzimology of disturbed soils 1988 és Kiss I., Simihaian M., Improving efficienty of urea fertilizers by inhibition of soil urease activity 2002). Román nyelven két mikrobiológiai tárgyú egyetemi jegyzete és egy környezeti enzimológiával foglalkozó 2 kötetes könyve jelent meg. Különleges nyelvtehetség volt, anyanyelve mellett ismerte a román, latin, görög, francia, német, olasz, orosz és angol nyelvet. /Bartók Katalin: Kiss István (1926–2004). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika festményeinek kiállítás Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A művész absztrakt iránti vonzalma egyértelmű, ugyanakkor figuratív olajképek is helyet kapnak a tárlaton. /N. J.: Ritmikus formák, beszélő színek. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Temesváron dec. 15-én kezdődnek az 1989-es forradalom 15. évfordulójának rendezvényei. Tőkés Máté Egymás tükrében című könyvét is bemutatják Temesváron a rendezvénysorozat keretében. Tőkés László fia elmondta, maga is megdöbbent, amikor elkezdte kutatni, mi is történt a szüleivel 1989-ben. Ő akkor hároméves volt, és csak arra emlékszik, hogy bő egy hónappal a decemberi végkifejlet előtt álarcos betörők rontottak be a lakásukba késsel a kezükben. Tőkés Máté mintegy ötven szemtanúval folytatott beszélgetés nyomán írta meg a történteket. /Gazda Árpád: Megdöbbentő megismerés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

Nem ment el szavazni Czibik István, írta hozzászólását Székesfehérvárról. Igennel nem szavazhatott, mert fogalma sem volt arról, hogy jó, vagy rossz kettős-állampolgársági törvényt alkotna-e az Országgyűlés. Nem tudták, hogy mit szólnának a románok. A levélíró szerint vagy nagyon buta emberek találták ki ezt a kérdést, vagy nagyon gonoszak.  /Czibik István, Székesfehérvár Kedves Székely Testvérem! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14., ugyancsak közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtóértekezletén kijelentette, hogy Traian Basescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető az általa meghirdetett korrupció elleni harcban. Az utóbbi négy évben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonosult a legnagyobb mértékben a korrupció fogalmával. Az ország stabilitását az biztosítja, hogyha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. RMDSZ-nek ehhez kell segítséget nyújtania. /Köllő Katalin: Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az RMDSZ vezetői nem kötelesek az előzőleg megkötött egyezségek betartására, hiszen ők kizárólag a közösség érdekeit kell hogy figyelembe vegyék – jelentette ki a Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó az Euréka – Erdélyi Magyar Vállalkozók Klubjának – elnöke. A magánvéleményét hangoztató vállalkozó szerint az RMDSZ egyes politikusainak gazdasági érdekei fűződnek a kormánypárthoz, ezért támogatják az SZDP-vel való együttműködést. Ezeknek a politikusoknak a kiléte köztudott dolog. /Nem a szerződések, hanem a magyarság érdekei kötelezik az RMDSZ-t Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1989 decembere óta először van esély megváltoztatni az ország irányát, jelentette ki Vekov Károly exképviselő, az RMDSZ Nemzetmentő Platformjának vezetője sajtótájékoztatóján. A változtatásra Traian Basescu, illetve a D.A. Szövetség alkalmas. Az RMDSZ esetében kínos kompromisszumoknak voltunk tanúi, jelentette ki. Az RMDSZ részéről felelőtlenség volt lecsatlakozni az egyik elnökjelölt mellett. /(köllő): Vekov: Megelégeltük az érdekpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Január elsejétől 2,8-ról 3,1 millió lejre emelik a minimálbért. A kormány mellőzte az egyeztetéseket a társadalmi partnerekkel, és a Nemzetközi Valutaalappal konzultált a minimálbérről. /Januártól 3,1 millió lej a minimálbér. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A bocsánatkérés, még ha elnézés-kéréssé silányul is (Horváth György, Budapest: Bocsánatkérés, Szabadság, dec. 13.), valamilyen bűn, sérelem büntetésének elengedésére szólít. Horváth György szajkózza a parlamenti vádakat, a magyar kormány érveit a népszavazás meghiúsítására. „Egy ellenzéki pártnak kötelessége volt ezzel az ocsmány kampánnyal valami módon szembeszállni” – állapította meg a lap munkatársa. Patrubány Miklós bűnbakká faragása nagy hiba. A népszavazás nem a határon túli magyarok megsegítéséről szólt, ahogyan azt a kormány el akarta hitetni, hanem egyszerűen az állampolgárság megadásáról. Ezt Magyarországnak nem kell senkivel megbeszélnie. A határon túli magyarokat a magyar kormány sérti és megalázza, mert a kettős állampolgárságot nem lehet semmilyen alamizsnaosztogatással helyettesíteni. /Y. Szabó Gyula: Furcsa bocsánatkérés. Megbocsátó válasz Horváth Györgynek Budapestre, s nemcsak neki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Az egyik szemem sír, a másik nevet, írta a Postafiók rovatban Darvas-Kozma József. Nevet, „mert a magyar kormány jelen vezetői a legmagasabb csúcsra jutottak, a nemzet-megtagadás csúcsára.” „A népszavazást megelőzte az a közel félévszázados nemzetgyilkos kommunista-ateista erőszakszervezet, amely a magyar emberből a „jobb részt" kiölte.” Magyarországon a kormányzó pártok a gyomorféltést hívták elő az idős és a szegény rétegből. Ezért lett ilyen a december 5.-i végeredmény. A népszavazásnak mégis lett 50% feletti „igenje". /Darvas-Kozma József, Csíkszereda: Egyik szemem sír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./