Az a székelyudvarhelyi vendéglős, aki a népszavazás másnapján felírta a bejáratra, hogy magyar állampolgárokat nem szolgál ki, disztingválhatott volna. Legalább a másfél milliónyi magyart, akik igennel szavaztak, továbbra is vendégül láthatná, írta Szalma I. Péter, Miskolcról.  /Szalma I. Péter, Miskolc: Disztingváljunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Nekünk, külhoni magyaroknak óriási lelki megrázkódtatás és mérhetetlen csalódás ez a népszavazás, írta Lőrincz Tamás Felvidékről. Megköszöni Magyarország politikusainak a gátlástalan ellenpropagandát, a polgároknak az érdektelenséget. „Eddig úgy gondoltuk, hogy egy család vagyunk, de most bebizonyosodott, hogy egyeseknek többet ér a multikulturális társadalom, mint az egy kultúrába tartozó és azt valló emberek összetartása.” – állapította meg a levélíró.  „Trianon tragédiájához annak idején a magyarországi baloldali radikális körök magyarellenes propagandája is hozzájárult.” Most megerősítették hitükben a román, szerb, szlovák és ukrán kormányokat. /Lőrincz Tamás mérnök, közgazdász: Levél a Felvidékről. Lelki megrázkódtatás és mérhetetlen csalódás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

„2004. december 5-én én is kisebbségi magyar lettem.” „Magyar állampolgár vagyok Magyarországon, de a magyar állampolgárok többsége nem tagja a magyar nemzetnek.” – vallotta Horváth Ákos. Küzdeni kell a magyar nemzetért, akkor is, ha kisebbségben van. Az előzően megélt diktatúra elvágta az embert a gyökereitől, szétbomlasztotta az emberek közösségeit. A diktatúra bukása után az embereket tovább züllesztették. Magyarország lakóinak élete szüntelen rohanás a pénz után. A demokrácia önmaga szatírájává züllött. /Horváth Ákos: Egy újdonsült kisebbségi levele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A népszavazáson részt vett választópolgárok többsége IGEN szavazatával támogatta a magyar állampolgárság áttelepülés nélküli megszerzésének lehetősége. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezése a kormánypártok agresszív NEM-je miatt –, pártok belpolitikai viszályának martalékává vált, szögezte le dr. Gaudi-Nagy Tamás. A NEM-mel szavazást a hazug és félrevezető kormánypropaganda idézte elő, amellyel a kormány megszegve a népszavazásra vonatkozó jogállami elveket elfogadhatatlan módon beavatkozott a kampányba.   A kormány közpénzen riogatott és valótlan számításait zúdította az információhiányban szenvedő választópolgárokra, nem biztosított egyenlő feltételeket az álláspontok megjelenítéséhez. /Dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakértő, az MVSZ elnökségi tagja: Néhány gondolat a népszavazás eredményéről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Bocsássatok a testvérgyilkos (mostoha) anyaországnak! Szánni kell ezeket a hazátlan, istentelen, testvérgyilkos embereket, írta (Hegedűs) Nagy István Székesfehérvárról. /(Hegedűs) Nagy István, Székesfehérvár: Drága Magyar Testvéreim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Kétséges, hogy létezik-e még egyáltalán magyar nemzet, tette fel a kérdést Metz Éva, Ausztráliából. „Tisztelet, becsület és őszinte együttérzés az 1,3 millió kivételnek, akikkel együtt gyászolunk. Felejtsük el hát véglegesen határon túli testvéreinket”, írta, engedjük, hogy idegen népek telepedjenek be tömegesen országunkba saját honfitársaink helyett. /Metz Éva, Melbourne, Ausztrália: Trianon II. – ez alkalommal Magyarország lakosságának jóvoltából. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A népszavazás arra volt jó, hogy a határon túliaknak még nagyobb öntudatot adjon, szögezte le Somogyi Botond. A népszavazás sok mindenkit megmozgatott. Megszólaltak az ausztráliai és amerikai magyarok, a nyugat-európaiak és a Kárpát-medence anyaországon kívüli magyarjai, az egyházak, az ifjúsági szervezetek, egyesületek, társulások, szövetségek, írók, költők, tudósok, és a felsorolásnak itt még nincs vége. Egymás mellé állt az RMDSZ és az MPSZ, a délvidéki VMDK és VMSZ, a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a felvidéki magyar pártok, a horvátországi és szlovéniai magyarok képviselői. De igenre buzdítottak Magyarországon a jobboldali parlamenti és nem parlamenti pártok, valamint az egyházak mellett számos közéleti személyiség az államfőt is beleértve, a professzorok Battyhányi Köre, közéleti személyiségek, egy napra abbahagyta az ellenségeskedést az örök rivális FTC és Újpest labdarúgócsapata is.   És mindez mégsem volt elég. E nagyszerű összefogást sikerült meghiúsítania a két kormányzópárt néhány vezető tagjának. Akik mögött ott áll a pénz, a média, a manipuláláshoz szükséges összes eszköz. Ideje lenne tenni valamit. /Somogyi Botond: Mire volt jó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Göncz Kinga esélyegyenlőtlenségi vezetőként azt állította a népszavazási ellenkampányban, hogy az új szociális szerződés megkötése a szomszédos államokkal a legszerencsésebb körülmények között is elhúzódik egy-két évig, és addig a kettős állampolgárok nyugdíja vészesen megterhelné a magyarországi társadalombiztosítási kereteket. Valóban vannak olyanok, akik pusztán azért települtek át Magyarországra, hogy gondoskodjanak a magyar személyi igazolvánnyal járó gondtalan öregkorukról. Fodor Gábor (SZDSZ), mondta, hogy vegyék le a napirendről a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ellenben könnyítsék meg a honosítást. Telepedjen le bárki, csak magyarok ne. /Nits Árpád: Köszönjük, Kinga néni. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A népszavazás eredményeképpen nem kell majd félni az átözönlő magyar áradattól, kiknek befogadása tönkreteszi a költségvetést. A patrióta miniszterelnök elkezdheti elfelejteni otthonmaradási programjának megvalósítását is. Már az is felesleges. Magyarország népessége évente ötvenezerrel fogy, s ha ez a szám néha kisebb, csupán az áttelepülők miatt az.  A Horn-kormány idején megjelentek hírek arról, hogy hosszú távon 6-7 millió magyarral számolnak. A népszavazás eldőlt, de harcolni kell tovább, biztatott Szász István Tas. /Szász István Tas: Elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Advent első és második vasárnapján az Úr nevében indult követségbe félezer határon túli református lelkipásztor az anyaországi testvérgyülekezetekbe. Lett is ebből nagy felzúdulás a balliberális médiában, emlékeztetett Varga Károly.   Ő is  elindult Hajdúnánásra igét hirdetni.  Egymástól is eltávolodnak az emberek, ha forintra átszámolva keresik az egymásra találás lehetőségét. /Varga Károly, Koltó: Követségben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Mi történt a magyarokkal? Kiket hoztak vissza 2002-ben? A KGB ügynökeit, KISZ-titkárokat, pártfunkcionárius csemetéket, a “demokráciában” összeharácsolt milliárdjaikkal együtt. Ők mondják meg nektek, anyaországiaknak és nekünk, erdélyieknek, hogy mi a nemzet érdeke, írta Dömötör Tibor. Riogattak: jön a kétmilliós külhoni horda, elveszi a nyugdíjakat, a lakásokat, tönkreszi az országot.  Az agymosás sikerült! /Dömötör Tibor, Nagyvárad: Mi történt a magyarokkal? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Nem érdemes utólag vitatkozni Patrubány Miklós sületlen kérdésén, hiszen már túl vagyunk a sikertelen népszavazáson – jelentette ki Kuszálik Péter. A román kormány nem bízta a döntést a népre, hanem saját hatáskörében megoldotta a problémát. Magyarország bölcsei nem találták meg a kérdés kulcsát. „A magyar állam nem áll olyan jól, hogy milliárdokat dobáljon ki érzelmi alapon kiállított dokumentumokra (az sem mondott igazat, aki azt mondta: egy fillérbe sem fog kerülni a trianoni gyógyír!), helyette a valós kérdések pragmatikus megoldására kellene figyelni – állapította meg a cikkíró. Vízumkényszer köti a délvidéki és a kárpátaljai magyarokat, elsősorban az ő utazási nehézségeikre kell megoldást találni. /Kuszálik Péter: Ugyanarról, komolyabban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Hargita Megye Tanácsa nyílt levelet intézett a testvérmegyékhez, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseinek.    A népszavazás után a határon túli magyarok elveszítettek egy illúziót, azt, hogy saját magukon kívül valakire is számíthatnának. Az elkövetkező hetek, hónapok alkalmasak lesznek arra, hogy újraértékeljék kapcsolataikat testvérmegyéikkel, kiváltképpen azokkal, ahol a NEM szavazatok voltak többségben. /Testvérmegyei kapcsolatok újraértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Huszonhárom közéleti személyiség, köztük a Magyar Koalíció Pártja városi szervezetének elnöke és alelnöke, valamint több Kassa környéki település MKP-s önkormányzati képviselői írták alá azt petíciót, amelyet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, az MSZP vezető személyiségének szántak. A Márai-szobor avatására érkezett politikust Kassán nyolcvan fős tömeg várta tiltakozó transzparensekkel.  A levél szerint az MSZP megtagadóan vélekedett a határon túli magyarokról, s választóit is erre a testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás során.  “Mindezek tükrében érthetetlennek és sajnálatosnak érezzük, hogy megjelenik Márai Sándor szobránál, s beárnyékolja a felvidékiek és a kassaiak ünnepét” – olvasható a levélben. Szili Katalin azt próbálta bizonygatni, hogy nem tehet a történtekről, és ő személy szerint igennel szavazott a kettős állampolgársággal kapcsolatban.  Az incidens után felszólaló Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyugodt, Márai szelleméhez méltó viselkedésre kérte a résztvevőket, és kijelentette, hogy számára megtisztelő Szili Katalin mellett állni a szoboravatáson. A magyar parlament elnöke ugyanis szerinte azon kevesek egyike, akik megértették, hogy nem azért emelnek szobrokat jelentős felvidékieknek, mert el akarják hagyni hazájukat, hanem azért, mert továbbra is itt akarnak élni. /Megtiszteltetés? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A Magyarország határain túl élő magyarságnak rosszulesett az elutasító magatartás, az emberek elkeseredtek. De az elkeseredés még nem ok arra, hogy szimbólumainkat megtagadjuk, írta Sarány István. Megtagadni a himnusz éneklését, elégetni a magyar zászlót – egyet jelent önmagunk megtagadásával, állapította meg. /Sarány István: Méltóság vagy bohóckodás? = Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. dec. 21./

Dec. 13-án ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját Kolozsváron a Szent Mihály egyházközség szeretetszolgálata. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a szervezet védnöke beszédében kifejtette: a rendszerváltás után a Szent Mihály egyházközség vezetősége számos intézményt hozott létre, ezek egyike a Caritas. Fábián Mária, a szervezet ügyvezető igazgatója számolt be a Caritas tevékenységéről. /Farkas Imola: 10 éves a Szent Mihály Caritas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

December 10-én ünnepelte Gyergyószentmiklóson a Gépgyártóipari Iskolaközpont a szakoktatás megszervezésének 130. évfordulóját. Részeg Ildikó, az iskola igazgatónője üdvözölte a vendégeket, majd Czimbalmos Zita tanárnő előadásában kezdeteitől ismertette a gyergyószentmiklósi szakoktatás történetét. Ádám Vencel, aki 1953-től volt az iskola igazgatója, szólt a nehéz kezdetekről. 1954-ben meg akarták szüntetni az iskolát, s Bukarestbe utazva, a minisztériumokat végigjárva és támogatásokat szervezve sikerült érvényteleníttetniük a törvényrendeletet. Az ünnepség az emléktábla fölavatásával folytatódott az iskola előterében, amelyet a gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve történt megszervezésének emlékére és Fogarassy Mihály iskolaépítő püspök tiszteletére állított az iskola közössége. Hajdó István főesperes elmondta, hogy a plébánia gazdasági épületében találta meg a püspök összetört gipszszobrát, amelyet a ’89-es fordulat után újraöntetett, és felállított a templom és az iskola előtti téren. /Gál Éva Emese: A gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Dec. 9-én felavatták Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Emlékházat. A jeles művész 16 évig, 1969-tól haláláig élt a Bolyai utca 6. szám alatti épületben. Ferenczy Miklós református lelkész, a hagyaték gondozója elmondta: az emlékház feladata a művész emlékének ébren tartása. Erdély-szerte egyedinek tekinthető az emlékház, ugyanis kevés olyan magyar alkotó van, akinek hagyatékát egy helyen tudhatjuk. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gy. Szabó Béla művészetének emberközeliségéről beszélt. Murádin Jenő, a hagyaték egyik legkiválóbb ismerője, a mester munkásságáról szóló könyv megszületéséről tájékoztatott. /Szentes Szidónia: Gy. Szabó Béla Emlékház Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Nyárádszeredában 2003-ban újraalakult a Magyar Kertésztársaság, amelynek titkára Kentelky Endre 30 éves kertészmérnök, a Sapientia Egyetem és a nyárádszeredai konzultációs központ tanára, aki több mint egy évet töltött Brüsszelben továbbképző tanfolyamon. Kentelky Endre rámutatott: érdekvédelmi szervezetüket azért alakították meg, hogy megvalósítsák a kertésztársadalom elképzeléseit, célkitűzéseit. Irodájuk Nyárádszeredán, a művelődéi otthonban van. Legfontosabb céljaik: az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása; a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése; a társaság érdekvédelme; információs hálózat kialakítása a szakterületen; a kertészeti ágazatok szövetségeinek (zöldség-termesztők, gyümölcstermesztők, dísznövénytermesztők stb.) létrehozása. A múlt héten Nyárádszeredában tartott tréningen Antal Zoltán, az ákosfalvi SAPARD-iroda jogásza az előcsatlakozási alapok mellett a SAPARD-programot mutatta be. /Kilyén Attila: Elméleti és gyakorlati képzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Nagyváradon újabb épületet kapott vissza a római katolikus püspökség. Az ingatlanok egyike Nagyvárad belvárosában áll, mintegy ötvenméternyire a városházától, és jelenleg egy iskola néhány osztálya működik benne, a legfelső emeleten pedig hat lakás is található. Az általános iskola a törvény által meghatározott öt évig az épületben maradhat. Az egyház szintén oktatási intézményt akar itt működtetni. A másik ingatlant Aradon kapta vissza a püspökség. Az épület Arad belvárosában áll. Tizenhat lakást kaptak vissza, a többiért pedig per folyik, mivel az önkormányzat jogtalanul adta el azokat a kilencvenes évek végén. A visszaszolgáltatott ingatlan továbbra is bérházként funkcionál majd. /Balogh Levente: Egyházi elemi iskolát nyitnának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Budapesten lépett fel, a Hagyományok Háza és a Magyar Kollégium szervezésében. A Szentháromság téren lévő Magyar Kultúra Alapítvány székházában dec. 11-én zártkörű, a téli ünnepkör népi szokásaival megtűzdelt folklórműsort mutattak be. Ez lényegében baráti összejövetelt jelentett, barátaikat és támogatóikat hívták meg. Dec. 12-én a Hargita Együttes a nagyközönség számára tartott előadást. /Guther M. Ilona: Advent a Hargitával Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Dec. 11-én magyar nyelvet oktatók számára szerveztek előadást Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Kovács András Ferenc költő beszélt Balassi Bálintról. /Nagy Botond: Amikor az ének kicsúszik a vers mögül… = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Dec. 12-én tudományos estet tartottak a marosvásárhelyi Bolyai – Gauss Információs és Kommunikációs Központban. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett előadás fő témája a két Bolyai és Gauss tudományos és baráti kapcsolata volt. Köllő Gábor (az EMT országos elnöke) üdvözölte a jelenlevőket, majd Weszely Tibor és Kiss Elemér matematikusok bemutatták Bolyai Farkas és Carl Friedrich Gauss életpályájának és levelezésének momentumait. /Demeter Attila: Bolyai – Gauss tudományos est. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Az Erdélyi Művészet honlapjának Kataszter almenüjében (www.erdelyimuveszet.ro/kataszter) kutatható már néhány tanulmány, olvasmány, különféle információ: Miklósi-Sikes Csaba: Festőművészek, műtermek a 19. századi Kolozsváron, illetve Kortörténeti adatok a helyi sajtó tükrében témákban. A több mint 1200 névhez rövidebb-hosszabb életrajz tartozik. Olyan képzőművészeti adatbázisról van szó, amely az erdélyi képzőművészet és művészettörténet lehető legátfogóbb keresztmetszetét nyújtja. /(bb): Művészeti Kataszter. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./

A korondi Hazanéző 2004/2-es számában olvasható Ferenczi István Száz éve született Kovács István, Erdély egyik legkiválóbb régésze című emlékezése. Kovács István /1880-1955/ mindenkitől elhagyottan, gyomorrák okozta hosszas szenvedés után valósággal éhen halt. Halála után nagyon értékes könyvanyaga jórészt elkótyavetyélődött, kéziratban maradt számos kiváló tanulmánya megsemmisült, a régészettudomány pótolhatatlan kárára. A Sóvidék festőjére, az alsósófalvi Sükösd Ferencre Tófalvi Zoltán emlékezett. A 39 évet élt Sükösd Ferenc a legnagyobb erdélyi festők egyike volt. Nagy Miklós Kund beszámolt arról, hogy Bocskay Vince szovátai műtermében a nagy erdélyi püspököt, Márton Áront örökíti meg. /b. d.: Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutattak két új könyvet. Ujj János aradi történész bevezetője után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke méltatásában elmondta: bár mindkét kötet nagyváradi témájú és kiadású, kötődik Aradhoz. Dr. Fleisz János Nagysándor József életéről alaposan dokumentált, hiánypótló könyvet írt /A leghazafiasabb érzelmű tábornok, Nagysándor József (1804–1849)/. Kupán Árpád történész Szabadkőművesek Nagyváradon című könyvében a szabadkőműveseket körülvevő misztériumot, akarja eloszlatni. A mozgalom Angliából indult, a 19. század végére polgári szervezetté alakult át. Aradon és Nagyváradon is erős volt e mozgalom, amelyet a kommunista diktatúra idején szüntettek meg. /(nagyálmos): Aradhoz kötődő kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Azok a szlovák állampolgárok, akik 2004. május 1-jétől élvezhetik az EU-tagságot, szabadon utazhatnak akár a személyi okmányaikkal is, milyen jogon követelőznek a kettős állampolgárság kérdésében – kérdezte levelében Kutasi Frigyes. Kifejtette, hogy  Erdélyben “magyar testvérei” meglopták, Erdélyben megtapasztalta “testvérei” aljasságát és ott megtanították, hogy csak vodkával, konyakkal, és pénzzel érhet el valamit, ha hivatalos fórumhoz fordul. Kutasi szerint „a legmegdöbbentőbb, hogy Önök csak követelőznek, és követelnek.” „Önök natúr gyűlöletkeltők!” /Kutasi Frigyes: A határon túli magyarok a gyűlöletkeltők. Lőrincz Tamás mérnök-közgazdász úr hozzászólására. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./ A hivatkozott hozzászólás: Lőrincz Tamás mérnök, közgazdász: Levél a Felvidékről. Lelki megrázkódtatás és mérhetetlen csalódás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

"A két választási forduló közötti időszakban aggodalommal szereztünk tudomást arról, hogy az RMDSZ »központi bizottságaként« működő Szövetségi Operatív Tanács, magyar közösségünk demokratikus felhatalmazása nélkül, egyoldalú módon Adrian Nastase elnökjelölt oldalára állott, és az ő megválasztatása érdekében kampányolt. Tizenöt esztendővel Temesvár, a Ceausescu-féle diktatúra bukása után elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyarok szövetsége pártos módon az utódkommunista Szociáldemokrata Párt jelöltjét támogassa. Magyar mivoltomban viszont szégyellem magam, hogy a képviseletünket totalitárius formában kisajátító RMDSZ újból csak azon erők oldalára állott, amelyek az elmúlt tizenöt év romániai kudarcáért, az igazi rendszerváltozás elmaradásáért leginkább felelősek" – áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök gratulált Basescunak. /Tőkés gratulál Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke javasolni fogja az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, hogy az RMDSZ kössön megállapodást az NLP–DP szövetséggel az új kormány támogatásáról. Vekov megpróbálja megszerezni más platformok támogatását is, például az Eckstein-Kovács Péter vezette Szabadelvű Körét, vagy az Erdélyi Magyar Kezdeményezését. /Vekov Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./