Dec. 16-án kezdődött az 1989-es temesvári forradalom 15. évfordulójára történő emlékezés. Temesváron többek között fényképkiállítás, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, filmvetítés, gyertyagyújtás szerepelt a megemlékezési programban. /(Laslavic): Emlékezés 1989. decemberére. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Dec. 16-án folytatódott Temesváron az 1989. decemberi forradalom 15. évfordulójának emlékünnepsége. A résztvevők megtekintették az épülő Új Ezredév református templomot, majd az 1989. Temesvári Forradalom Emlékmúzeumába mentek. Tőkés László püspök a forradalom győzelméért életüket áldozó mártírok és sebesültek emberi nagyságát méltatta, közülük név szerint is kiemelve a hősi halált halt hódmezővásárhelyi Tóth Sándort és Újvárossy Ernőt. A segélyt hozó gépkocsivezető áldozatát Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere és Ágoston Lajos, az akkori konvoj résztvevője méltatta. A nap ünnepi gálaműsorral zárult a Temesvári Kulturális és Művészeti Központban. /(Sipos): Hősök emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Nicolae Bocsan, az Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetem rektora az elmúlt év tevékenységét, valamint a következő tanév felvételi programját mutatta be. 2004-ben a Babes–Bolyai hallgatói létszáma meghaladta a 46 ezres létszámot. Az elmúlt tanévben az intézmény 117 – 105 román, 54 magyar, illetve 13 német nyelvű – szakot működtetett. Az idei tanév újdonsága, hogy ettől az évtől kezdődően 20 magyar nyelvű mesteri fokozatú képzés is működik. A diákság nemzetisége szerint 35 ezer román anyanyelvű, 11 ezer magyar, 210 német és 110 roma nemzetiségű személyre oszlik, de nem minden magyar anyanyelvű diák tanul magyar szakon. Látogatás nélküli tanítási rendszerben 1600 diák részesül képzésben. Az egyetemen a jövő évi felvételi már a Bologna-folyamat szabályzatrendszere szerint áll össze. A leglátványosabb változás a 3 évre csökkentett tanulmányi idő (bár bizonyos szakok: jogi, mérnöki, teológiai képzés 4 évesek maradnak). A tanári bérek átlagosan duplájára nőttek a fizetések, de eltérések tapasztalhatóak az oktatók fokozatától függően. /F. I.: BBTE: Eredményes volt a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

A magyarságot próbáló december 5-i népszavazás után szaporodnak a feszültségek Bihar megyében is. A Duna Televízió egyik stábjától a forgatás lehetőségét tagadták meg a napokban Tarcsa községben. Az egyik köztiszteletben álló helybeli közölte, még Magyarország területére sem teszi többé a lábát, miután gyalázatos módon megtagadta magyar a magyart. Nagyszalontán a testvértelepülés, a magyarországi Túrkeve rendszeresen adveni koncertet adó zeneiskolásainak fellépését mondták le. /(Balla Tünde): Népszavazás utáni feszültségek Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Medgyessy Péter volt kormányfő szerint az egész magyar politikai elit felelőtlenül viselkedett a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében. Párbeszédet szorgalmazott a határon túli magyarság jövőjének kérdésében. A határon túliak feldúltsága „teljes mértékben indokolt, mert nem felelős módon viselkedett a magyar politikai elit”, (...) ebben nem tudom felmenteni a felelősség alól sem a kormánypártokat, sem az ellenzéki pártokat, a Magyarok Világszövetségét, de a köztársasági elnök urat sem, és nem tudom felmenteni az Alkotmánybíróságot sem” – mondta az előző kormány miniszterelnöke. /Medgyessy Péter felelőtlenséget lát a népszavazás ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz identitászavarban szenved, szögezte le László F. Csaba a kormányfőhöz írt nyílt levelében. Abban az egyben hasonlít Gyurcsány Ferenc nagy elődjére, Nagy Imrére, hogy mindketten a határon túlról jövő veszély ellen "kampányoltak". Amíg 56-ban ez valós ellenséget, idegen hadat jelentett, ami ellen tényleg harcolni kellett, Gyurcsány saját fantáziájának szüleményével – egy virtuális magyar "invázióval"– hadakozott. Gyurcsány Ferenc eredményesebb volt elődjénél, győzött. A felelősen gondolkozás hogyan egyeztethető össze a 800 ezer letelepedővel való felelőtlen riogatással? Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a népszavazás eredménytelensége a jövő győzelmét jelenti a múlt felett. „Ön kortesbeszédeivel mélyen megalázott minket, a határon túli nemzetrész tagjait, mert haszonleső koldusokként kezelt, akik a magyar adófizetők pénzére törünk.” – írta László F. Csaba. /László F. Csaba: Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Nem múlt el következmény nélkül az a hecckampány, amelyet a határon túliak ellen folytattak a magyarországi kormánypártok a kettős állampolgárságért kiírt népszavazás előtt. Az anyaországban egyre gyakrabban szólják meg a vasúton kedvezményesen utazókat: azért lett ráfizetéses a MÁV, mert a magyar igazolvánnyal rendelkező határon túliak csupán 10 százalékot fizetnek, A minap egy aradi állampolgár gépkocsija ellopását jelentette be Budapesten. A jegyzőkönyvet felvevő rendőrök amikor megtudták, hogy a bejelentő román állampolgár, azonnal tegezni kezdték az illetőt. Kétségbe vonták, hogy tulajdonában nyugati márkájú új kocsi lehetett. Valószínűleg azért, mert a határon túliakat kéregető koldusoknak mutatták be a népszavazás előtt osztogatott, a postaládákba becsúsztatott riogató cédulákon, írta Ujj János. /Ujj János: Mostoha(anya)ország. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Még mindig naponta több levél érkezik a szerkesztőségbe a kettős állampolgárságra vonatkozó magyarországi népszavazás kapcsán. Az anyaországiak bocsánatot kérnek vagy együttérzésükről biztosítanak, az Erdélyből jött levelekből pedig kiábrándultság, keserűség sugárzik. /Sarány István: Egy a magyar. Egykutya. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Népszavazással, tehát közakarattal utasította el a magyarországi nemzetrész a külhoniakat, írta Fodor Imre. Lesznek olyanok, akik Bukarestben, Kijevben, Belgrádban, Pozsonyban, de Strasbourgban a határon túli magyarok törekvéseket olyan „érvekkel” kísérlik majd akadályozni, hogy a panasz nem hiteles, a népszavazás azt bizonyította, hogy nem kell olyan igényeket kielégíteni, mely mögé még az igénylő sem sorakozik fel egységesen. Az autonómiatörekvés is nehezebben lesz eredményes. A külhoni magyarság úgy érzékeli, hogy cserbenhagyták. Vajdaságban a kettős állampolgárság elvetése bátorítja a kilengéseket, és nem oldja meg a szabad utazás lehetőségét a vajdasági és a kárpátaljai magyarok számára. A kettős állampolgárság nemzetstratégiai kérdés. A Tőkés László által összehívott Kezdeményező Testület, majd az annak nyomán létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács munkájának hatására is, a Kötő József vezetésével kidolgozott Párbeszéd az autonómiáért című választási program most külön fejezetben tárgyalja az autonómiát. (A szerző mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.) /Fodor Imre: Kettős állampolgárság és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Dr. Scholtz Béla három éve a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója. Az összes magyar vezető közül ő tett a legtöbbet az anyanyelv törvényben is biztosított használatáért. Scholtz igazgató egyik első ténykedése az volt, hogy a szaktanácsadó központ mindaddig csak románul kiadott havi folyóiratát, a Curierul Agricol háromnyelvűvé tette. A prefektus egy ízben rászólt, hogy „az állam pénzén” nem lehet ilyesmit csinálni. Riedl Rudolf alprefektus, Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök és Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke Scholtz mellé állt. Most a januárban induló (három- és öthónapos) mezőgazdasági szaktanfolyamokat készíti elő. Ahol kérik és lehetőség van rá, mindenütt a hallgatók anyanyelvén tartják az előadásokat. Hiába az anyanyelv használatát biztosító törvény, ha nincs, aki érvényt szerezzen neki. /Sike Lajos: A mi megfelelő emberünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Az újságíró kultúrotthonokat látogatott. Marosvécsen a kultúrotthon állapota jó, a kultúrotthont kifestették. Bevezették a vizet Marosvécsre és Disznajóra. Marosvécsen van színjátszó- és tánccsoport, fellépnek a szomszéd falvakban, Erdőidecsen és Idecspatakon is, továbbá részt vettek a néptáncfesztiválokon. Az idecspataki tánccsoport rengeteget turnézik. Marosmagyarón a kultúrházban a világítást felújították, ezen a településen is van tánccsoport. Marosmagyarón is jelentkezik az érdektelenség, amely a kulturális jellegű próbálkozásokat megfojtja. A falu lakossága idős, hetven százalékuk nyugdíjas. Holtmaroson példaértékű kultúrház található, kétszázmilliónál is többet költöttek a rendbetételére. Fickó falu az esős időben szinte megközelíthetetlen. A helyi kultúrotthon állapota lehangoló. Csak falubeli ünnepekre használják, műsor, vagy aki azt előadja, nincs. /Nagy Botond: Jó idők és múlt idők. Vidéki kultúrházak, vidéki kultúra – jelentés a gyepűről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Januártól változik az általános iskolák besorolása, megszűnik az eddigi központosítás, s jogilag és gazdaságilag is önállósulnak mindazok az oktatási egységek, amelyek (az óvodásokkal együtt) legalább 200 tanulót számlálnak. Arra kérdésére, hogy vajon nem érinti-e ez az átszervezés hátrányosan a magyarnyelvű oktatást, Kónya László tanár Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettese azt válaszolta, hogy több magyar településen, így Szamoskrassón, Kökényesden, Óváriban és Józsefházán éppen az intézkedés nyomán önállósul a helyi iskola, akkor inkább előnyről lehet beszélni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szükséges tanulólétszám hiánya miatt olyan jelentős magyar településeken, mint Tamásváralja, Dobra vagy Magyargéres nem sikerült önállósítani, a községközponttól leválasztani az iskolát. /Inkább előny, mint hátrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Megjelent egy különleges album: a CD-n a Homoródszentmártoni Művésztelepen készült festmények, akvarellek, grafikák, fotók, szobrok sorakoznak. A Homoródszentmártoni Művésztelep képekben szerzői már múlt időben beszélnek: „2004-től a művésztábor szervezését a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont vette át.” A Hargita Megyei Kulturális Központ ajándéka, a lemezes album tartalmazza az intézményeknek adományozott alkotások leltárát is. A művésztelepen alkotott művek fogadói: a Moldován Galéria, a Gyepesi Unitárius Egyházközség, a Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ, a Homoródszentmártoni Községi Tanács, a Homoródszentmártoni Községi Képtár, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont. /ZS. I.: (1979-2003) Miért múlt időben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Árva, félárva, illetve bántalmazott gyerekek és azok családjának megsegítésére alakult a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Possibilitas Szövetség 2004 elején. A gyermekmentő szolgálatot Vice római katolikus papja, Lőrinczi Károly már 2000 januárjától beindította a csicsókeresztúri filia e célra átalakított plébániáján, 8 gyermekkel. Vicén 2003. januárjában nyitották meg a gyermekotthont. Jelenleg a csicsókeresztúri Szent Anna Házban 10 gyermek, a vicei Szent István Házban pedig 8 gyerek nevelkedik. A központokat – külső anyagi támogatással, segélyekből, adományokból – a Possibilitas Szövetség működteti. Lőrinczi Károly plébános elmondta, hogy az állami intézményekben több száz gyermek nevelkedik. A nagy intézményekben kevés esélyük van arra, hogy kötődhessenek gondozóikhoz, ami személyiségük fejlődésében fontos tényező. Nem kapnak állami támogatást sem a házak működtetésére, sem a nevelők fizetésére. Az állam csak 670 ezer lejt utal át minden egyes gyerek után. Csicsókeresztúron a plébánia épületét alakították át 2000-ben család típusú gyerekotthonná. Az anyagi háttér biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. /Guther M. Ilona: Családjaikban veszélyeztetett gyerekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

A csíkszeredai Öt Kutya kisvendéglőben Antal Imre képzőművész és fia, Antal Cs. András munkáiból nyílt kiállítás. Antal Imre Gyimes nagy festője, képzőművészeti táborok állandó meghívottja. Fia a maga külön útját járja. Jó pár csoportos kiállításon szerepeltek pasztelljei. /Kristó Tibor: Antal Imre és fia az Öt Kutyában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Kós András szobrászművész születésének 90. évfordulójára megjelent Élet és rajz címen (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2004) visszaemlékezése. Rajzokban is kifejezte azt a mondanivalót, amelyet szavakban is meg akart örökíteni. Könyve a Kós család hétköznapjait is feleleveníti. Kós Károly alakja ma is a figyelem központjában áll. /Sas Péter: Kós András ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Szőcs Károly csíkszeredai gyermekorvos Messzelátó /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című most megjelent könyve kultúrtörténeti sétákra invitálja olvasóit. Kuncz Aladár egy elveszejtett félmondatától a nevelés mai kérdéseiig, a Gulágtól a Benczúr Gyula által Németországban állíttatott székely kapuig avagy a balkezesség előnyeinek és hátrányainak, illetve biológiai hátterének tárgyalásáig változatos témákat dolgoz fel az író. /Takács Éva: Messzelátó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

A gyergyószentmiklósi Gergely Edit egyre ígéretesebb költő-író. Középiskolás korában, a ’90-es évek elején a Stafilokópé című diáklap egyik szerkesztője. A kolozsvári egyetemi évek végeztével hazatért, a helyi tévéstúdió munkatársaként művelődési rovatot vezetett Kavalkád címen. Jelenleg a Krónika munkatársa. Előbb a Látó, idén az Irodalmi Jelen és az EMIL közös irodalmi pályázatának nyertese. Ez utóbbit Para című novellájával érdemelte ki. Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete rendhagyó az erdélyi irodalomban. Gergely Editnek honlapja van, bekapcsolódik a világhálón folyó irodalmi életbe. /Bajna György: Gergely Edit szárnyas lova a földön jár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere visszaadja a Ion Iliescutól kapott kitüntetést, mert az elnök szabadlábra helyezte a milicista Corpodeant, írta az Evenimetul Zilei). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A romániai magyar történelmi egyházak közzétették követelményeiket, melyeknek képviseletét az RMDSZ-től feltétlenül elvárják. I. Általános követelmények, melyek az egész erdélyi magyarságot érintik: 1. A magyarság háromszintű autonómiája – az RMDSZ Programjának és célkitűzésének megfelelően, ennek érdekében elvárjuk az RMDSZ-től a székelyföldi népszavazások kiírásának támogatását.; 2. Az állami magyar egyetem helyreállítása, illetve létrehozása.; 3. Az erdélyi magyar közösségnek járó romániai és magyarországi állami támogatások elosztási rendszerének gyökeres, pártsemleges átalakítása, és – ennek megfelelően – az egyházi és civil szféra tényleges bevonása az elosztásba.; 4. A magyar státustörvény alkalmazása terén tiszteletben tartani az egyházi, a civil és a politikai szféra hármas pillérjén nyugvó eredeti rendet.; 5. A létrehozandó erdélyi magyar televízió együttes igazgatása az RMDSZ, valamint a civil szféra és az egyházak által.; II. Egyházi vonatkozású követelmények 1. A vallásügyi törvény megalkotása egy éven belül, az egyházak konzultálásával.; 2. Átfogó keretmegállapodások megkötése az állam és az egyes egyházak között a kölcsönös viszony törvényerejű szabályozása végett.; 3. A Vallásügyi Államtitkárság átalakítása, egyházbarát struktúra kialakítása.; 4. A vagyon-visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsítása, az ingatlan és ingó vagyon, úgymint épületek, földek, erdők, kegytárgyak, könyvtárak, levéltárak, anyakönyvek, ipari javak stb. visszaszolgáltatása.; 5. A felekezeti oktatásról szóló törvény elfogadása és életbeléptetése a 2005/2006-os tanévtől kezdődően A felekezeti oktatás, illetve tanintézetek normatív alapon történő pénzbeli támogatása az állam részéről Az egyházi oktatás autonómiájának törvény általi biztosítása.; 6. Az állami pénzbeli támogatások rendszerének szabályozása A lelkészi és nem-lelkészi javadalmak rendszerének újraszabályozása közös megállapodás szerint A teológiai tanárok és a vallástanárok javadalmazásának rendezése A műemlékek restaurálásának, a visszaszolgáltatott romos épületek helyreállításának és az egyházi építkezéseknek a fokozott mértékű anyagi támogatása.; 7. Az egyházi karitatív intézmények normatív módon való anyagi támogatása – a társadalmi közhasznúság elve alapján.; 8. A magyar nyelvű egyházi pénzügyvitel helyreállítása Mindezen kérdésekben az egyházak rendszeres és folyamatos konzultációra tartanak igényt mind az RMDSZ-szel, mind az illetékes kormányzati szervekkel. Az RMDSZ-től elvárják a negyedévenként egyeztetést az egyházakat és a nemzetet érintő ügyekben. Aláírták: dr. Jakubinyi György,római katolikus érsek; Tempfli József római katolikus püspök; Schönberger Jenő római katolikus püspök; Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök; Pap Géza református püspök; Tőkés László református püspök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /A romániai magyar történelmi egyházak elsődleges követelményei melyeknek képviseletét az RMDSZ országos vezetőségétől feltétlenül elvárják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A Székelyudvarhelyi Városi Tanács Polgári Frakciója felhívással fordul az RMDSZ országos vezetőségéhez, annak érdekében, hogy a kormányzásban való részvételét a magyar közösség sorsdöntő kérdéseinek megoldásához kösse a szövetség. Egyebek mellett a csereháti épület jogi helyzetének rendezése, illetve eredeti rendeltetésének visszaállítása, önálló állami magyar egyetem létesítése és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása érdekében kérik az érdekképviselet közbenjárását. Sajtótájékoztatójukon Vajna Imre frakcióvezető, valamint Fülöp D. Dénes tanácsos közölte, a Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ frakcióját arra szólítja fel a testület, hogy elsősorban a helyi közösség problémáinak megoldásán munkálkodjon, és egyetlen tanácsosi többségét kihasználva ne söpörje le napirendről a helyi referendum, a Szinfo és Tourinfo irodák, valamint az ingyenkonyha működési feltételeinek megvitatását, elfogadását. A helyi Digital 3 Televízió szerkesztőit pedig tárgyilagos tájékoztatásra szólítja fel a kilenctagú Polgári Frakció. /Szász Emese: A Polgári Frakció sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

Az elmúlt évek során sikerre vitt, egy (elnök/párt) kézbe összpontosuló hatalomkoncentráció bosszúja kísért. A tizenöt éve regnáló politikai elit természetes váltógazdálkodását az ellenőrizhetetlen gazdasági összefonódások határozzák meg. Vérre megy tehát az egyezkedés, a politikai befolyással való üzérkedés. Ennek a közember számára láthatatlan, de nyomora folytán mindennapjaiban érzékelhető háttérszövevénynek áldozata a magát egyedüli legitim képviselőnek kikiáltó RMDSZ is, írta Ferencz Csaba, a lap munkatársa. A helyi és központi bárók pártja ugyanis a politikai zsarolás mellett az RMDSZ kemény embereit épp eme háttér-összefonódások okán és folytán szorongatja. Emiatt az önigazgatási modellek gyakorlatba ültetése az egyezkedések közepette szóba sem kerül, annak ellenére, hogy az RMDSZ az autonómia felvállalásával kapott újabb mandátumot. /Ferencz Csaba: A totális hatalom bosszúja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Dec. 16-án a gyergyószentmiklósi tanács egy kifejezés kivételével megismételte döntését az autonómiáról január 30-ra kiírandó népszavazásról. (Mircea Dusa prefektus december 9-én kelt átiratában a tanács e határozatának visszavonására utasított.) A képviselő-testület tagjai tudomásul vették a Nagy István jegyző által ismertetett lehetséges következményeket, beleértve közigazgatási perbehívásának a lehetőségét is. A tanácsülésre ez alkalommal nagy számban megjelent választók megtapsolták az egyhangú döntést, méltányolva a magukat komolyan vevő tanácsosokat. A gyergyói példa – amelynek társaival Gyergyóditróban és Csomafalván is találkozhattunk – egyhangú tiszteletet is kivált azok iránt, akik a közösség gondjainak orvoslása érdekében önös, esetleg pártérdeket félretéve, következetesek maradnak – írta Bajna György, a lap munkatársa. /Bajna György: A tántoríthatatlanok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

A törvényszéki tárgyalás után jó héttel még mindig nincs ítélet a prefektus kontra illyefalvi tanács perben. A háromszéki prefektúra beperelte a tanácsot az autonómia-népszavazás kiírása miatt. A december 9-i tárgyaláson a bírónő, elfogadva a prefektúra jogászának óvását, mely szerint írásos felhatalmazás nélkül a polgármester nem képviselheti a törvényszéken a tanácsot, nem adta meg a szót az illyefalviak képviselőjének. Az ítélet kihirdetést elhalasztották. /(b. kovács): Halasztás az autonómiaperben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./