Magyarországon a kormány számolt, hogy ennyi meg annyi áttelepülő, szorozva a minimál nyugdíjjal, az éppen összeomlasztja a társadalombiztosítást, megnöveli a munkanélküliséget – és győzelemre juttatja a jobboldalt. Milyen képet látnak az erdélyiekről odaát? Az érzékenyebb magyarországiak elszorult szívvel olvassák Nyírőt és Wass Albertet, eljönnek egy-két hetes körutazásra Erdélybe, s mindazt megnézik, ami ezt a képet megerősíti. Az átlagos otthoni számára idegenek vagyunk, írta Baranyai Péter. Vannak hasonlóságok is. Például elítéljük a szocializmust, mutatott rá, de „mindkét országban demokratikus szavazatokkal hatalomban tartjuk azokat, akik onnan átmentették a vagyont, a titkosszolgálatot, a befolyást.” /Baranyai Péter: Népszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Ismét elégtelenre vizsgáztak a mostohaanya-országiak. Jókat röhöghetnek rajtunk a nacionalista pártok képviselői, hiszen magunktól elintéztük nekik azt, amit ők még álmukban sem reméltek: magyar üldözi a magyart, olvasható a Bányavidéki Új Szóban. /(tami): Hármas állampolgárság. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

A kettős állampolgársággal kapcsolatos a népszavazás eredménytelen volt, kevesen jelentek meg az urnák előtt. Amikor a Magyarországot elözönlő 800 ezer határon túli rémképét bedobták, az ijedt nyugdíjas rögtön félteni kezdte pénzecskéjét. A többiek a munkájukat, a nyereségüket, az uralmon lévők pedig a hatalmukat kezdték félteni, írta dr. Sasi Nagy Béla. A határon túliak hozzászólásaiban a legmegrázóbb a kárpátaljai Kovács Miklósé volt: 80 éve várunk – nem kellett volna. Azok, akik nem szavaztak, Gyurcsány Ferenc szerint „igaz hazafiak". /Dr. Sasi Nagy Béla: Fekete vasárnap. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Trianon után bő 80 évvel már hallani sem akarnak rólunk a testvéreink, olvasható a népszavazásról a hetilapban. A szavazás eredményében benne van a magyar utódkommunista elit unszolása, ijesztgetése. Ők 23 millió románnal jutottak hatalomra, most pedig a 800 ezer határon túli magyarral győztek. Panaszkodnak, hogy apad, öregszik az ország. De a magyarra nincs szükségük. Lehet arab, kínai, japán – csak magyar ne legyen. Vajon hogyan viszonyult volna a népszavazáshoz Lendvai Ildikó – ha Lendván élne? Az izraeli miniszterelnök egymillió ukrán zsidót hívott haza letelepedni. A közelmúltban pedig a francia zsidókat hívta haza. És nem félt, hogy összeroppan az ország, pedig ott lényegében háború van. A román állam több ezer moldovai románnak biztosított állampolgárságot, népszavazás nélkül. A népszavazás eredményének kihirdetése után Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke önelégülten állapította meg: „Elbuktak". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig olyan lendülettel vitte végig a választási kampányt, mintha csak a szocialista pártról lett volna szó, s nem a nemzetről. /– kolozsvári –: Nem vártunk alamizsnát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Az EU házhoz jön címmel rendezett gazdasági fórumot a kolozsvári magyar főkonzulátus és az RMDSZ dec. 9-én Kolozsváron. A fórum a kis- és középvállalatoknak az uniós csatlakozásra való felkészítését szolgálta. Halász János, az ITD-H romániai hálózat igazgatója Az ITD-H szolgáltatásai Magyarország EU-csatlakozása utáni lehetőségek kiaknázásához címmel osztotta meg nézeteit a hallgatósággal. /Ördög I. Béla: Házhoz jött az Európai Unió. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Dec. 8-án Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök a határon túli magyar egyházak vezetőit. Az egyházi vezetők nyilatkozatot adtak át a sajtó képviselőinek, amelyben az áll: „mély megdöbbenéssel szereztünk tudomást a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztése tárgyában rendezett vasárnapi népszavazás érvénytelenségéről." „Egyházaink hívei, határon túlra szakadt magyarságunk a szavazás sikertelenségét úgy értelmezik, hogy magyarországi Testvéreink cserbenhagyták őket, és 84 esztendővel Trianon után tulajdonképpen saját maguk erősítették meg és szentesítették a nemzetünket szétszakító igazságtalan békediktátumot." A szavazás eredményének mérlegén a megcsonkított nemzet „megmérettetett", és – lélekben is „híjával találtatott". A megbeszélés előtt Tőkés László azt mondta: a délvidéki és kárpátaljai magyarok számára jog- és létbiztonságot jelentett volna a népszavazás sikere. Tempfli József szerint: „nagy vigasz volt számunkra", hogy Mádl Ferenc kérte a magyar parlamentet: találjon megfelelő megoldást minden határon túli magyar számára. /Határon túli püspökök Mádl Ferencnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretné fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője a dec. 9-i Magyar Szónak, az újvidéki napilapnak. „Meggyőződésem, hogy miközben egy újfajta nemzetpolitikát próbálunk nemcsak meghirdetni, hanem érvényesíteni is, ez csak arra épülhet, ami az elmúlt 14-15 évben tényleges eredményként felmutatható" – mondta Bálint-Pataki, emlékeztetve arra, hogy a rendszerváltást követően az Illyés Közalapítvány vállalta magára ezt a szerepet, s belőle nőtt ki az Új Kézfogás Alapítvány. A HTMH elnöke szerint szó sincs arról, hogy ez valamiféle összeseprése lenne az eddigi támogatási formáknak. Az eddigi alapítványok megmaradnak, s ezeken túlmenően jön létre az a Szülőföld Alap, amiben a HTMH számít az alapvetően mikro- és kisvállalkozásokat támogató Új Kézfogás közreműködésére. /Megkülönböztetett figyelem a Vajdaságra és Kárpátaljára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Czuszner Ferenc személyében új elnököt választott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) dec. 9-én tartott közgyűlésén. A tiszteletbeli elnöki címet Könczey Elemér és Ferencz Csaba Levente kapta. /A. A., P. B.: Csuszner Ferenc az új KMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Az idei ökumenikus lelkinapon, dec. 8-án Nagyváradon, a Szent László Gimnáziumban a dévai árvaházat vezető, a nyolc gyermekotthonban segítőivel immár 500 árvát gondozó Böjte Csaba ferences pap beszélt az Istenbe és emberbe vetett hitről és bizalomról. – Jó látni, ahogyan a jóság hatására megváltoznak az emberek – sommázta tizenhárom esztendő sok-sok megtapasztalását a szerzetes. A magyarországi népszavazásról kifejtette: „Ha a magyar nemzet a múlt hét végén a bizalom mellett döntött volna, erősebbek lettünk volna. Kár, hogy nincs meg a bizalmuk sem az Istenben, sem a gondviselésben, sem önmagukban, sem pedig az erdélyi magyarokban." Böjte Csaba az erdélyi magyarokat a moldvai csángókért hívta összefogásra. Alapítványi iskola létrehozásáért kérte a támogatást. /Balla Tünde: Elmélkedés Böjte atyával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Harmadik alkalommal rendez Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban az Izraelből érkező David Zinder, a tel-avivi Egyetem Színművészeti Tanszékének tanára. Ezúttal Euripidés Bakkhánsnők című darabját viszi színre. /Köllő Katalin: Görög tragédia a kolozsvári színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Török Éva nemezből készült dekoratív alkotásaiból nyílt kiállítás Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Török Éva nemezmunkái honfoglalás kori motívumkincset őriznek. /Kisné Portik Irén néprajzkutató: Török Éva nemezelt alkotásaiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

2002-ben jelent meg az első monográfia, műértelmező pályarajz Kányádi Sádortól Ködöböcz Gábortól: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében a szegedi Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában, az egyetem Csokonai Univesitas Könyvtár 26. köteteként. A pozsonyi Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma – Kortárs magyar írók című kismonográfia sorozatában látott napvilágot Pécsi Györgyi Kányádi Sándor /Kalligram, Pozsony, 2003/ című kötete. Márkus Béla összeállításában megjelent 2004-ben Tanulmányok Kányádi Sándorról című gyűjteményes kötet. /Bertha Zoltán: Monográfiák Kányádi Sándorról. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10., 23. sz./

Megjelent Sebe Ákos negyedik könyve Nyárádgálfalva és a Szentivániak /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel. A szerző a községközpont és a hozzá tartozó falvak múltját idéző sorozatában ezúttal a Szentivániak szerepét domborította ki. /Nyárádgálfalva és a Szentivániak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Felháborította a kampány, amit ellenünk elkövettek, írta Gazda László A magyar kormánynak hazug retorikával sikerült a külföldre szakadt magyarok ellen uszítani az öntudattal és kellő intelligenciával nem rendelkező tömegeket. Ha ezt a kampányt a cigányok, zsidók, szlovákok vagy bárki más ellen megkísérelték volna, a világ közvéleménye és a gazdasági szankciók özönével találták volna szembe magukat. Így viszont, hogy más népek érdekeit nem sértik, csak testvéreik ellen fordultak, a külföld nem tud beavatkozni.  Nem is a végeredmény a bántó, hanem az a mód, ahogy sikerült magyart a magyar ellen uszítani. /Gazda László: Nem csak érdekből vagyunk magyarok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Ifjainkat lebeszéljük a zászlóégetésről, bár székházunkra fekete szalagos zászlót tűztünk ki a gyász jeleként, a kettős állampolgárság ügyében kiírt magyarországi népszavazás kudarca miatt – mondotta sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Gazda a szervezet nevében felháborítónak találja, hogy az RMDSZ választási ígéreteit megtagadva, a tisztségek elosztásával foglalkozik e napokban, holott most, amikor ,,valóban a mérleg nyelve lehet”, kellene a koalíciós kormányzás előfeltételeként a területi autonómiát kérnie. Mivel nem ezt teszi, újabb négy évet fog elfecsérelni. /(k.): Gyászszalagos zászló a székházon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Jövő februárban Bukarestben folytatják azokat a magyar–román szakértői tárgyalásokat, amelyeken a szociális biztonságról kötendő kétoldalú egyezményt készítik elő. A tervezett egyezmény az áttelepülők nyugdíjának folyósítását érinti. A jelenleg érvényes, 1961-ben kötött szociálpolitikai egyezmény szerint a Romániából Magyarországra áttelepültek nyugdíja a magyar társadalombiztosítást terheli. Az új egyezmény alapján a nyugdíjnak a Romániában ledolgozott évek arányában járó részét Románia lesz köteles kifizetni. /Februárban folytatják a tárgyalásokat a magyar–román szociális egyezményről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót. Ez a mutató a tavaly ilyenkor mért adatoknál 47,2 százalékkal nagyobb. Ebből a magyar export meghaladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki. Rekordszintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak számít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb befektető Romániában. /Borbély Tamás: Újabb rekordszint a román–magyar gazdasági kapcsolatokban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A Hargita Megyei Prefektúra visszautasította a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amelyben népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy Románia parlamentje hozzon törvényt Székelyföld autonómiájának megvalósítási lehetőségéért. /Visszautasítva. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A kolozsvári magyar családok közel harmada 3 és 6 millió lej közötti összjövedelemmel rendelkezik, 14% pedig 3 millió lejnél kisebb összegből gazdálkodik havonta. Többségük elsősorban a tévéből és rádióból szerzi be a politikával kapcsolatos információit, 23,1% az újságokból értesül. A leggyakrabban olvasott lap pedig a Szabadság – derül ki abból a Transindexen közzétett felmérésből, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia karának negyedévesei végeztek. A megkérdezettek több mint fele ruházatra (51%), egészségre (48%) és utazásra (50%) egy lejt sem költött az elmúlt hónapban. Iskolai végzettség szempontjából a kolozsvári magyarok negyedének legmagasabb iskolai végzettsége elméleti líceumi – derül ki a kutatásból. 16% egyetemi végzettséggel rendelkezik, 5,7% technikumot végzett, 2,2% posztgraduláris képzésben részesült. Az elmúlt két évben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya nem egészen 2%-kal emelkedett, és 9,8%-ot ért el. A mobiltelefonnal rendelkezők aránya 20%-kal emelkedett két év alatt. A kolozsvári magyarok 61%-a tömbházlakásban, 29%-a kertes családi házban, 9%-a társasházban (régi bérház), 1%-a pedig villában lakik. A kolozsvári magyar televíziónézők közül a legtöbben (47%) rendszeresen nézik a Duna Tv műsorait. A rendszeres rádióhallgatók között 41% a Kolozsvári Rádiót hallgatja, ezt követi a Kossuth Rádiót hallgatók aránya 22%-kal. A kolozsvári magyarok 70%-a olvas valamilyen sajtóterméket, 94%-uk rendszeresen néz tévét, 70%-uk hallgat rádiót. A lapolvasók közül 72,8% a Szabadságot, 13,7% a Krónikát, 4,6% valamilyen román napilapot, 1,5% valamilyen magyarországi napilapot olvas. /Kolozsvári "hangulatkép" A legolvasottabb napilap a Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Nem kell annyira elkeseredni a népszavazás miatt. Érték az erdélyieket nagyobb megpróbáltatások, s túléltük életerővel, cselekvéssel. „Elhamarkodottan vagdalkozni megbocsáthatatlan” – szögezte le Ferenczi Ilona. A lap munkatársa. „Mert megmarad az egymásrautaltság.” /Ferenczi Ilona: Kerüljük a végleteket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Az Európai Idő Sepsiszentgyörgyön megjelenő kétheti lap felhívást tett közzé: a szerkesztők a sikertelen magyarországi választások kapcsán Anyaországalap létrehozását jelentette be. Adakozásra hívják fel az erdélyi magyarokat a „trianoni Magyarországban rekedt, nemzeti öntudatukban önhibájukon kívül megrokkant polgárok, valamint utódaik történelemoktatásának támogatására". Az összegyűlt összeget – a történelmi egyházak vezetőit kérve fel a pénzadományok kezelésére – átutalják a magyarországi oktatásügyi tárcának, hogy azt a nemzettudat ápolására költsék. S csakis szigorúan e célra. Jelezve ezáltal, hogy a kettős állampolgárság nemigenét méltósággal lehet kezelni, elviselni. /Kristó Tibor: Válasz a nemigenre. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Falusi Tagozatának Elnöksége nyílt levéllel fordult a határon túli magyarokhoz, leszögezve, továbbra is az a cél, hogy minden határon túl élő magyar megkaphassa a magyar állampolgárságot. Megértve az elkeseredést, melyet az eredmény okozott, értetlenül állnak az előtt a harag előtt, melynek az egész magyarországi magyarság célpontja. „Mi, a nemzeti oldalon álló, évek óta közös ügyünkért dolgozó emberek nem érdemeljük ezt” – hangsúlyozták. „Nem lehet, hogy széthúzás és gyűlölködés álljon magyar és magyar ember között.” Az MSZP és az SZDSZ vezetői irányították a gyűlöletkampányt. /Új határok ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Füzi László írt Budapestről nyílt levelet Gelence lelkészének. Szomorúan olvasta a népszavazás után a határon túli magyarok reakcióiról szóló beszámolókat.  Az utóbbi két ciklusban mindkét oldalnak bőséges ideje volt arra, hogy amennyiben a kettős állampolgárság ügyét komolyan gondolja, azt megvalósítsa. Ez azonban egyik politikai erő részéről sem történt meg. Füzi igennel szavazott volna,   de az, hogy a mindez a Fidesz érdekeit szolgálta, legalább annyira a nem felé húzta őt. A levélíró kérte, hogy ne haragudjanak azokra, akik nemmel szavaztak, mert nem azért tettek így, mintha nem ismernék el a magyar nemzet azonos rangú részeként a vajdasági vagy az erdélyi magyarokat, Füzi szerint a nemmel szavazásuk a politika bűne és egyben kritikája.   /Füzi László: A pártok a vétkesek (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A Magyarországra áttelepült Czegő Zoltán elkeseredetten reagált a kettős állampolgárságot elutasító népszavazás eredményére. „ Nem kell a székely, az igaz magyar Felvidékről, nem kell a százszor megpofozott délvidéki, nem kell ide semmi, csak az unió bárkivel, aki nem a mienk.” „Bevitték az Európai Unióba világ szégyenére a kommunista vezetőket innen. Röhej. És erre még rátettek egy lapáttal: megtagadták saját népük ötmillióját.”    „Aki tud, meneküljön innen, mert ez az arculcsapás több, mint a kútmérgezés.”   /Czegő Zoltán: Nemzeti jégverésben (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Apró Lajosné Magyarországról írt levelében figyelmeztetett, érthető a népszavazás utáni elkeseredés, de a   szélsőségeknek viszont nem lenne szabad teret engedni, célzott a nemzeti lobogóra, a testvértelepülési kapcsolatokra. Ha nem a mostani magyar kormány, akkor a következő, de lépni fog, mert lépnie kell. A közelgő ünnepek hozzák el a megbékélést, a szeretet tartson továbbra is össze bennünket, kérte a levélíró. /Az idő elhozza a megbékélést! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A kettős állampolgárságról való szavazás érvénytelen, de az anyaország szája sarkában kínos mosoly: ne búsuljatok, talán egy más alkalommal. Mi meg félrenézünk, írta Cseke Gábor, a lap munkatársa. Szeretné, ha az anyaországban elásnák az egymásra emelt csatabárdot. /Cseke Gábor: Egymásra emelt csatabárd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./