Születésnapi beszélgetés Bajna Györggyel – A lényeg a derű és a szeretet minden iránt
Kollégák is voltunk, meg nem is. Dolgoztunk egy helyen, egy­ időben és egy másik helyen két különböző időben. Ezért engedtessék meg nekem, hogy ezúttal kissé személyesebb hangneműek legyenek a kérdéseim, és ne tegyünk úgy, mintha nem tegeződnénk.
Nagy gyakorlatod van az interjúkészítésben. Hogyan látod, a mikrofonnak melyik oldalán jobb lenni?
Kérdezni szeretek jobban. Válaszolni ellenben írásban. Kicsit gyáva vagyok. A szó pedig nem mindig repül el, ahogy az írás sem halhatatlan. Ám amit leírunk, az azonnal ellenőrizhető, akkor is, ha más nem így gondolja. Erre egy példám is van. Javítottuk a szülőházam, a kőművesnek is kellett volna segítenem, de írnom is kellett. Mondtam, most írnom kell. „Ugyan – intett le –, vágj ki egy tavalyi cikket és küldd azt be. Úgysem veszi senki észre!”
1947. június 12-én születtél Gyergyószentmiklóson, egy hatgyerekes családban nőttél fel. Úgy tudom, régi szentmiklósiak vagytok, régi városi tisztségviselőkkel. Mit tartasz a legfontosabbnak, mit kaptál/örököltél a felmenőidtől?
Bajna ágon elsősorban édesapámra hagyatkozhatom. Tőle a becsületet és mindenki tiszteletét tanultam meg. Fajra és nemre való tekintet nélkül. Ő Budapesten járt iskolába, ott is érettségizett, nagyrészt zsidók voltak az osztálytársai, mert a Dohány utcában laktak. Hadiözvegy édesanyja Budapesten nyitott varrodát, mivel nem tudott kijönni módos apósával, Bajna Ferenccel. Onnan tehát édesapám olyan kapcsolatokkal, élményekkel gazdagon tért később haza – mert Trianon után nem sikerült letelepednie Hollandiában –, amit még a második román világban is kamatoztatni tudott. Édesanyám Páll leány volt, nagyon szelíd és jóságos asszony, ami ellenben nem zárta ki esetében az óvatosságot, sőt a távolságtartást sem. Ő például soha nem engedett bocsánatot kérni. Azt tartotta, hogy ne tégy olyant, amiért bocsánatot kell majd kérned. Ez a tanítása volt a leghasznosabb számomra egész életemben. Az újságírásban is!
Milyen gyermek voltál? Rossz, huncut, gyámoltalan, szorgalmas, laza? Van kedvenc gyerekkori történeted?
Csintalan, érdeklődő, nagyon kíváncsi, tekergő, laza… Olvasni ellenben nagyon szerettem, tanulni és dolgozni nem annyira. Édesapám egyszer meg is jegyezte, hogy a munka temetésén a legnagyobb szélben is egyedül elvinném a hármas keresztet. Történetem? Folyamregénynyi. Első rabláncra kötésem az egyik kedves eset. Cukorért álltak sorban 1952-ben, a szomszédunkban lévő, dédapám államosított házában működő üzlet előtt. Ott sertepertéltem, természetesen meglógva hazulról, ahol hiába találtak ki csodazárakat a kapura, mert hamar meglestem a kinyitás titkát… Szóval én, a Babszem Jankó – mert eleinte így becéztek a családban – elkezdtem mondani jó hangosan, hogy miért állnak sorban? Nekünk egy egész zsákkal van a kamrában. Az történt ugyanis, hogy mivel lovaink is voltak, édesapám mindig segített a boltosoknak az áruszállításnál, amit ez esetben egy zsák süveges cukorral fizettek ki. Szerencsére leghamarabb édesapám keresztleánya figyelt fel szavaimra, s azzal már kapott is fel, s haza. Édesapám és három barátja ott beszélgetett fügebor mellett az asztalnál. Bori bé, édesapám ki, s amikor visszatért, egy tehén nyakára való lánccal a derekamtól megkötött az asztal lábához. „Be akarsz záratni, szaros kölyök?” – kérdezte. Számomra, az állandóan fülelő számára ennél jobb büntetést ki se találhattak volna. Volt, amit hallgatnom, mert természetesen tovább politizáltak fölöttem.
Másik feledhetetlen emlékem is e négyessel kapcsolatos. Negyedikes voltam már, s hiába ügyeltek, hogy előttem ne beszéljenek, csak elcsíptem ezt-azt. Nagyanyám például, mielőtt elkezdte volna szidni a kommunistákat, mindig figyelmesen körülnézett, hogy „gerenda van-e a házban?” Ez a gerenda én, a „picok kölyök” voltam. Negyedikes koromban a borszéki erdőt megtámadták a lepkék, ellenük pedig repülőgépeket kellett bevetni. Szárhegyen volt reptér, onnan szálltak fel a gépek, orosz pilótákkal, akik élelmezéséért Szálassy bácsi és Rokaly bácsi felelt. Mindkettő állandó vendég volt a háznál. A tanító nénim Szállassy Magdolna volt. Amikor meglátta a táblára írt példamondatomat, alig várta, hogy szünet legyen, s hazavihessen a szomszédba, mert ezt írtam szép betűimmel, a szenzáció hatását lesve: „Nálunk a szovjet pilóták bécsiszeletet és párizsisonkát esznek.” Nyilván tudta a forrást. A férje neki is elmondhatta felháborodva, mert akkoriban még a kenyeret is jegyre adták. Na, itt már fenekesek jöttek… A legsúlyosabb büntetés: öt suhintás, el nem törő orgonaággal, természetesen letolt nadrággal fogadva.
Szülővárosod gimnáziumában érettségiztél. Mit tartasz a legemlékezetesebbnek diákkorodból?
Felvételi után a legjobbakat mindig kiválasztotta Pálfi Andor az ő osztályába. Október vége volt, érkezett családlátogatni. Éppen fát vittünk be édesapámmal, amikor megláttam a kapuban. Gyorsan elkezdtem sorolni a rossz jegyeimet. El is jutottam hét négyesig és három hármasig, persze a francia kilencessel kezdtem. Bementünk, én illedelmesen az első szobába. Egyszer hallom: „Mit hét négyes és három hármas? Tizennégy négyes és öt hármas!” Édesapám ellenben csak ennyit mondott: „Tanár úr, meddőpásztorra is szükség van.” Amikor elment az osztályfőnököm, édesapám egy szót sem szólt. Na, összekaptam magam, s mindenből átmentem az évharmad végére, aztán a következő érettségiig elfoglaltam azt a hétötven-nyolcas általános körüli közepes helyet. Kilencediktől pedig megjelent az osztályban Bereczki Karcsi. A Bajna–Bereczki páros pedig híressé vált azokban az években. A városban is! Pálfi így szabadult meg tőlünk: Bajna, Bereczki, mars a humánba!
Ha jól tudom, többször felvételiztél az egyetemre. Mindig magyar–orosz szakra? Szíved szerint mi lettél volna 18 évesen?
Háromszor, mindig a magyar–orosz szakra. Az elsőn Jókairól írtam olyan tudományos értekezést, amit ráért volna negyvenévesen megírni, ugyanis kritizáltam – én, a taknyos – a nagy Jókait. Második alkalommal nagyon szerelmes voltam – és elfelvételiztünk a kislánnyal. Harmadszor Papp Kincses Emese fogadott testvéreként ügyelt arra, hogy sikerüljön a felvételim. Amikor hazajöttem, a kihallgató tiszt csak annyit jegyzett meg: „Látja, ha segített volna nekünk, sikerült volna.” Ma már örvendek, hogy nem jártam sikerrel Kolozsváron… Egyébként mindig tanár akartam lenni.
Emlékszel a felnőtté válásod pillanatára, időszakára?
Igen. Hatvanévesen történt meg először, hogy úgy éreztem, talán felnőttem.
Saját tapasztalatból is tudom, hogy nincs az embernek egyetlen olyan foglalkozása vagy szakmája sem, ami fölösleges lenne. Minden valamire jó, minden tapasztalatnak hasznát lehet venni: s úgy képzelem, hogy csak tartósan gyakorolt három műszak után lehet igazi novellákat vagy verseket írni… Te hogy vagy ezzel?
Minden munkahelyemen hasznos tapasztalatokat szereztem. Emberismeretből ott készültem fel. Az pedig nélkülözhetetlen tollforgatás közben is. Olyan dolgok történtek velem, velünk – például a lenfonodai három műszakban –, amit ha leírnék, valótlannak tűnne. Pedig igaz történetek lehetnének.
Hogyan korszakolnád az életed? Van kedvenc időszakod, kedvenc munkahelyed, munkaköröd?
A tanügyben eltöltött hét év, a művelődési szakirányítás öt éve, végül az 1990 áprilisától tartó időszak, amit újságíróként jegyezhetek. Ez eddig 39 esztendő. A nagy írók és költők java részének rövidebb volt az élete. Hát lehetnék elégedetlen?
A Gergely Tamásnak adott életút-interjúban átugrottad az 1989-es eseményeket. A készülő – vagy azóta el is készült – könyved miatt?
Nem írtam még meg, vázlatos állapotban leledzik. Érdekes, hogy máris többször szembesültem az emlékek ingatagságával. Az sem úgy emlékszik egy-egy eseményre, akivel együtt voltunk ugyanott. Ha kényelmetlen az epizód, azt mondja, ott se volt. Ilyen például, amikor hárman vittük vissza az esetleges lincselések elkerülése érdekében a szekusdossziékat a mai csendőrségre, az akkori belügyes alakulathoz, 1989-ben, Szent István napján… Egyikünk ott sem volt, szerinte!
Mikor jöttél legutóbbi közös munkahelyünkre? Azt adta az újságírás, amire vágytál? Mit reméltél? Színeket, találkozásokat, világmegváltást?
1990-ben, nevem napján. Világmegváltó szándékom nem volt. Csak boldog voltam, hogy jó társaságba keveredtem, akik közül a még élőkkel ma is kölcsönösen tiszteljük egymást. Soha egyetlen összetűzésem nem volt a lapnál. Senkivel! Az élők közül Borbély Lászlót modoráért, Hecser Zoltánt a törvényismerete miatt tiszteltem. Ferencz Imrével, Kristó Tiborral és Sarány Istvánnal pedig ma is baráti a kapcsolatom. Az újságírás mindent megadott. Hálás vagyok azoknak, akik bíztak bennem és a Hargita Népéhez kerülhettem. Egyikük a néhai Bálint András volt.
Mi a legkedvesebb újságírással kapcsolatos emléked?
Számtalan szép emlékem van, de az elismerések, az olvasók és nem olvasók irányomba mutatott tisztelete a legértékesebb kincse eddigi életemnek. Nyilván hitvesem, gyermekeim és unokám mellett.
És a legrosszabb?
Letiltásunk arról a portálról, aminek létrehozását gyakorlatilag újságíró kolléganőim intézték.
Nemcsak az írott sajtóban, hanem a televíziós újságírásban is jeleskedtél. Melyik áll szívedhez közelebb? Mi a legemlékezetesebb forgatási élményed?
Kitűnő és tehetséges ember, Zsigmond Attila segítője vagyok. Nyilván, én elsősorban az írással segíthetem őt is, hiszen a riporteri munkát az írott rész előzi meg, a kérdésekkel fel kell készülni. Több díjnyertes filmet, dokumentumfilmet, portrét forgattunk együtt. Élményeim között nincs első hely, de feledhetetlen – névsor szerint – a Balázs József festőművésszel, a Berszán Lajos kanonok úrral, a Rafi Lajos cigányköltővel, a Vaszi Levente kósteleki tanár-énekessel készült portréfilmek, a székelyföldi „betyárok” és az Így veszett el Erdélyország című riport-dokumentumfilmek forgatása alatt történtek. Ám talán a legértékesebb az Ervin atyával készült többórás anyag, ami páratlan lehet a maga nemében.
Nyugdíjas vagy, de nem mentél nyugdíjba, hiszen írsz, alkotsz. Min dolgozol most?
Családom történetén, ugyanis két okleveles ág sarja vagyok. Egyiket, a Blénesit 1615 tavaszán Bethlen Gábor, másikat, a Bajnát 1676 áprilisában Apafi fejedelem adta. Utóbbiról már csak annyit kell megtudnom, hogy délelőtt vagy délután írta-e alá a fejedelem. Ha délután, akkor állítólag beborozva tehette, ami ellenben nem vonna le semmit a cím értékéből, de jó lenne mégis tudnom.
Bevallom, kétszer is ellenőriztem a születési évedet, annyira hihetetlennek tűnt, hogy betöltötted a hetvenet. Te hány évesnek érzed magad? Mi a titka a fittségednek? Kerékpározás, kaszálás?
A kaszálás nem. Szekeret szerettem rakni, mert ott mindenki látott. A kerékpár csak az állóképességben segít. A lényeg a derű. Aztán a szeretet minden iránt, ami körülvesz, a csodálat a természet tökéletessége láttán, amit bárhogy igyekszünk, lám, nem tudunk tönkretenni egészen. A mosolygó hölgyek imádatát ki ne felejtsem. Az valóban fiatalon tart. A lélek pedig kortalan.
Daczó Katalin Hargita Népe (Csíkszereda)

Bukaresti Magyar Élet
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy dr. Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója havonta elküldi nekem e-mail-ben a címben jelzett fővárosi magyar lap írásait. Nincs ebben semmi különös, ha csak az nem, hogy a Maszol mellett immár ez a világhálós kiadvány is ötödik éve megmutat valamit a fővárosi magyarság életéből, az ő művelődési igényükről kapunk felvilágosítást.
A legutóbb számban számomra legérdekesebb írás a ballagó 12.-esek elköszönéséről szól. Kilencen végeztek, köztük bizonyára tiszta román családból származó fiatalok is. Eszembe jut, magam is évekkel ezelőtt vizsgáztattam az Adyban, egyik esztendőben nyolcadikosokat, egy másik alkalommal érettségizőket. Mindkétszer meglepett az a komolyság, ahogy a tanulók és szüleik is viszonyultak ehhez az aránylag kis létszámú, de annál szorgalmasabb iskolai közösséghez.
Annak idején, tudom, bukaresti ismerőseim, barátaim közül többen is reggelente hosszú utat tettek meg, hogy csemetéjüket elvigyék az egyetlen magyar iskolába, a tanárok pedig mindannyian ott izgultak a vizsga színhelyének közelében. Kellemes meglepetés volt szóbeli feleleteiket hallgatni, írásbeli dolgozataikat javítani. Olyan nem akadt közöttük, aki legalább három Jókai-regényt el ne olvasott volna, Mikszáthról, Kosztolányiról nem is beszélve. Igényelték, hogy meghallgassuk őket, hogy beszéljenek. Eladdig egyetlen egyszer kért meg az egyik sepsiszentgyörgyi vizsgázó, amikor kiváló felelete közben le akartam állítani, hogy ő még beszélhessen, mert beszélni akar a modern drámáról, ugyanis tanórákon erre nem nyílt lehetősége (ezért is tartom baromságnak, hogy a szóbeli vizsgát teljesen tét nélkülivé tették).
Igen, ott, Bukarestben olvasott diákokat vizsgáztattunk. Egyikük édesapja várt az állomáson gépkocsival, kiderült, magyarul nem tud, a budapesti román konzulátuson dolgozik, s fiát azért adta az Ady Endre Líceumba, hogy elsajátítsa a magyar kultúrát, belőle is diplomatát akar nevelni. Akkor még román nemzetiségű volt a magyar iskola igazgatója, szerencsére, mert ő mentette meg a felszámolástól ezt a tanintézetet, a sírból hozta vissza, ahogy mondani szokás, nem engedte megbuktatni. (Tényleg: milyen könnyű iskolát felszámolni, s milyen nehéz megtartani, újra megalakítani! Nevét meg szokták jegyezni az iskolaalapítónak, de meg az iskola felszámolójának is! Az elsőnek sok helyen szobrot is állítanak.)
Persze, a bukaresti magyar élet nem csupán ennyiből áll, de az Ady Endre Líceum kétségtelenül a fővárosi magyar közösség magyar életének egyik fontos, talán legfontosabb része, rájuk figyelnünk innen távolról is érdemes és tanulságos!
Péter Sándor Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Merkel megköszönte Johannisnak, amit a jogállam megerősítéséért tett
Románia stabil ország, működőképes gazdasággal - jelentette ki Klaus Johannis hétfőn Berlinben, az Angela Merkel német szövetségi kancellárral folytatott megbeszélésén.
„Azt hiszem, hogy sikerült azt az üzenetet közvetítenem, hogy a kormánykoalíció egy belső válsággal szembesült, de Románia egy stabil ország, működőképes gazdasággal. Kértem az érdekelteket, hogy mielőbb találjanak megoldást a kialakult helyzetre és ez minden bizonnyal meg is fog történni’ - nyilatkozta a román államfő a kancellárral közös sajtóértekezleten.
A német újságírók kérdésére, hogy a politikai válság befolyásolja-e az ország külpolitikáját, Johannis nemmel válaszolt. „Párton belül kialakult válsághelyzetről van szó. Ez a válság semmilyen módon nem befolyásolja az ország külpolitikáját” - szögezte le Johannis.
A német kancellár a német kisebbség híd szerepéről
Angela Merkel arról beszélt, hogy a romániai német kisebbségnek híd szerepe van a két ország közötti kapcsolatban, és erre a román államfő a legjobb példa. Közlése szerint egyeztetéseik a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra is kiterjedt, különös tekintettel a digitális technikára. Tárgyaltak továbbá az Európai Tanács e heti brüsszeli üléséről, valamint a romániai reformfolyamatokról, amellyel kapcsolatban a német kancellár köszönetét fejezte ki Klaus Johannisnak „mindazért, amit a román jogállam megerősítéséért tett”.
A német kancellár nem kívánt állást foglalni a romániai politikai helyzettel kapcsolatban. „Mi azt szeretnénk, hogy megerősödjön a jogállam Romániában. A kialakult helyzettel kapcsolatban nem szeretnék állást foglalni, ez Románia belügye” - nyilatkozta Angela Merkel.
A kancellár arról is beszélt, hogy a kétsebességes Európa elvét néha helytelenül úgy értelmezik, hogy egyes országok nem vehetnek részt bizonyos projektekben. „Minden ország részt vehet az összes projektben, amennyiben teljesülnek a kellő feltételek, tehát nincs szó arról, hogy bármely államot kizárnánk” - szögezte le a német kancellár. maszol.ro

Kelemen: a többségnek lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy gondolja, hogy a parlamenti többségnek lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is. „A bizalmatlansági indítvány a többség és bármely frakció eszköze arra, hogy ellenőrizze vagy leváltsa a kormányt. Úgy gondolom, hogy egy elvnek világosnak kell lennie mindenki számára: akiket megszavaztak és ők alkotják a többséget, azoknak lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is, ha ezt szeretnék. Ők most ezt teszik, jó lett volna elkerülni a botrányt, a cirkuszt, de az elvnek működnie kell, függetlenül attól, hogy ki biztosítja a többséget. Ez a mi véleményünk, hétfőn, kedden eldöntjük, de az elvet be kell tartani” - nyilatkozta Kelemen Hunor hétfőn a parlamentben. Arra kérdésre, hogy az általa említett elv alapján az RMDSZ támogatni fogja vagy sem a bizalmatlansági indítványt, az elnök azt válaszolta: „Nem tudom hová gondolnak, nem tudom ezt kitalálni, ez a variáns is lehetséges, ha figyelembe vesszük ezt az elvet. Nekünk február óta, fél éve van egy parlamenti együttműködési megállapodásunk és hetente találkozunk. A vezetők hetente találkoznak a szenátusban és a képviselőházban, mi is találkozunk Liviu Dragneával és Călin Popescu-Tăriceanuval, ha nem is hetente, de havonta kétszer és megbeszéljük a politikai kérdéseket. Én még találkoztam Sorin Grindeanuval is, amióta miniszterelnök, tehát semmi új nincs a nap alatt, nem ma találkoztunk először” - tette hozzá Kelemen. Az RMDSZ vezetősége hétfőn Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, Victor Ponta kormányfőtitkárral és a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetőivel is találkozott. (agerpres) Transindex.ro

Nem tárgyalják a szenátusban március 15-ét 
Levették a szenátus keddi ülésének napirendjéről azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es szenátor. 
Mint mondta, a szociáldemokrata frakció részéről érkezett a javaslat, amely előtt értetlenül állnak, annál is inkább, hogy előző nap ellenszavazat nélkül fogadta el a szakbizottság a tervezetet.  Arra a kérdésre, hogy mi változott ez ügyben hétfő délután óta, az RMDSZ-es szenátor úgy válaszolt: „Nem tudom, mi történt, kérdezzék a kollégákat”. 
Az RMDSZ tervezete kapcsán Cseke azt mondta, több éve érvényben van Romániában két hasonló törvény – a tatár és a roma közösség napjáról szóló jogszabályok -, amelyeket mindössze a dátum és néhány fogalom különbözteti meg a szövetség március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetétől. 
Arra a kérdésre, hogy mindezek fényében veszélyben van-e az RMDSZ és a koalíciós pártok közötti parlamenti együttműködési megállapodás, Cseke úgy válaszolt: „Ezt majd a parlamenti frakciók döntik el”. 
Agerpres Erdély.ma

Az RMDSZ szavazatainak ára? (Bizalmatlansági indítvány)
Elsöprő többséggel fogadta el a szenátus közigazgatási, valamint az állampolgári és emberi jogok szakbizottsága az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná – erősítette meg a sajtóértesüléseket Kelemen Hunor szövetségi elnök a szociálliberális koalícióval a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról folytatott tárgyalásokat követően. Sajtóértesülések szerint a tárgyalásokat követően a közigazgatási nyelv- és szimbólumhasználatról szóló RMDSZ-tervezet kapcsán a képviselőház illetékes szakbizottságai is összeültek, de döntés nem született. A nap folyamán a kormánykoalíció vezetői egyébként bejelentették, rendelkeznek az elégséges többséggel az indítvány elfogadásához, az ellenzéki alakulatok pedig azt jelezték, hogy nem vesznek részt a bizalmi szavazáson. Az RMDSZ tegnap még nem közölte a végső döntést az indítványt illetően. Kelemen Hunor elnök azt mondta: egyetértenek azzal az elvvel, hogy a parlamenti többséget alkotó alakulatoknak jogukban áll személyi változásokat eszközölni saját kormányukban, jelentse ez akár miniszterek vagy a kormányfő menesztését.
Legyen szabad március 15.
A március 15. – szabadnapról szóló tervezet –, melyet a szövetség éppen március 15-én nyújtott be, lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A munkáltatóknak kérésre szabadnapot kellene biztosítaniuk március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolhatna be a közszolgálati televízió és rádió.  Kelemen Hunor újságíróknak a parlamentben kifejtette: ez a tervezet már egy ideje a parlament napirendjén szerepel, akárcsak más hasonló, a szövetség által beterjesztett törvénykezdeményezés. Ezeket az RMDSZ és a szociálliberális kormánykoalíció közötti, mintegy öt hónapja létező parlamenti együttműködési megállapodás értelmében kellene elfogadnia a törvényhozói testületnek. Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tegnapi szakbizottsági szavazásnak köze lenne a kormányválság körüli tárgyalásokhoz. A román sajtó viszont már tegnap úgy értelmezte, hogy a szociálliberális koalíció ezzel a gesztussal próbálja elnyerni az RMDSZ támogatását Sorin Grindeanu miniszterelnök megbuktatásához. A közigazgatási szakbizottság döntése nyomán a tervezetéről várhatóan ma szavaz a szenátus plénuma.
A Hotnews hírportál parlamenti forrásokra hivatkozva ugyanakkor arról számolt be, hogy tegnap kora estére hívták össze szintén sürgősségi eljárással a képviselőház három (jogi, közigazgatási, valamint állampolgári és emberi jogi) szakbizottságát. A testületeknek az RMDSZ által májusban benyújtott, a közigazgatási törtvény kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó előírásait módosító törvénytervezetet kell véleményeznie. Mint ismert, ez a tervezet egyebek mellett tisztázza, hogy az önkormányzatoknak jogában áll az állami jelképek mellett a térséghez kötődő saját szimbólumok szabad használata. Az előírások gyakorlatilag rendeznék a székely zászlóval kapcsolatos vitákat is, hiszen a kék-arany lobogó is a térség lakói nemzeti identitásának, hagyományainak, kulturális és történelmi örökségének a szimbóluma, így szabadon használható.
A Hotnews továbbá ugyanazokra a forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény újratárgyalása is szerepelt a tanácskozás napirendjén, amire a szociálliberális koalíció újból csak áldását adta.
Azért Erdélyt nem adják
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a találkozó kapcsán kifejtette: a kialakult politikai helyzetről egyeztettek az RMDSZ, valamint az LDSZ képviselőivel, hogy miként lehet a jövőben elkerülni hasonló szituációkat. Szó sincs arról – amint azt egyes médiaorgánumok tálalták –, hogy eladnák Erdélyt vagy a haza egyetlen darabját is. Ami az RMDSZ által kezdeményezett tervezeteket illeti, amelyek a parlament napirendjére kerültek, Dragnea elmondta: nem ma éjjel készültek, olyan törvények, mint sok más, amelyek már egy ideje az eljárásoknak megfelelően a törvényhozás útját járják, s amelyek most kerültek sorra. Az RMDSZ még nem döntött
„A bizalmatlansági indítvány a többség és bármely frakció eszköze arra, hogy ellenőrizze vagy leváltsa a kormányt. Úgy gondolom, hogy egy elvnek világosnak kell lennie mindenki számára: akiket megszavaztak, és többséget alkotnak, azoknak lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is, ha ezt szeretnék. Ők most ezt teszik, jó lett volna elkerülni a botrányt, a cirkuszt, de az elvnek működnie kell, függetlenül attól, hogy ki biztosítja a többséget” – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor a bizalmatlansági indítvány kapcsán. Arra a kérdésre, hogy az általa említett elv alapján az RMDSZ támogatni fogja vagy sem a bizalmatlansági indítványt, az elnök kifejtette: nem tudja ezt kitalálni, ez a variáns is lehetséges, ha figyelembe veszik az elvet.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek azt mondta, a szövetség parlamenti frakciói közösen várhatóan ma vagy holnap, de megeshet, hogy a bizalmatlansági indítvány vitája előtt közvetlenül döntenek a kérdésben. Porcsalmi hozzátette: az RMDSZ nem zárkózik el attól, hogy döntő módon befolyásolja az SZDP-n belüli konfliktus kimenetelét, amennyiben a mérleg nyelvévé válik a holnapi bizalmi voksolás alkalmával. A szövetség vezetői egyébként a kormánykoalíción kívül a kormányfővel, valamint Victor Pontával is egyeztetettek tegnap. A román ellenzéki pártok jelezték: a szociáldemokraták belháborújának tekintik a válságot, és nem akarják beleártani magukat az SZDP-n belüli „leszámolásba”, ezért nem vesznek részt a szavazáson. Egyedül a nemzeti kisebbségek frakciója jelezte: támogatják az indítványt, de a honatyáik lelkiismeretére bízzák a sza­vazást.
A szociáldemokraták számításai szerint egyébként nem feltétlenül szükséges az RMDSZ támogatása az indítvány sikeréhez, Marcel Ciolacu, a párt képviselőházi frakcióvezetője bejelentése szerint eddig 245 támogató aláírással rendelkeznek (233 szükséges), de várhatóan több mint 250 igen szavazat is begyűlhet. Nicolae Bădălău, az SZDP ügyvezető elnöke úgy tudja legkevesebb húsz, más párthoz tartozó honatya támogatja Sorin Grindeanu kormányának menesztését. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sorstársak a magyar Golgota útján
Az Új Ezredév Református Központban az elmúlt hét végén a szerző jelenlétében került sor Gazda József A Golgota útján című nemzeti szociográfiájának a bemutatójára. A magyarországi Hét Krajcár Kiadó gondozásában frissen megjelent 500 oldalas kötet bemutatására Szekernyés János helytörténész vállalkozott, aki az emlékező történelem műfajába sorolta a több mint 400 ember vallomását feldolgozó monumentális munkát.
A Golgota útján című könyv szerint a magyarság számára, a szovjet börtönszigetek mellett Gulág lett a második világháború után az egész Kárpát-medence. A szerző szavaival: „A magyar Gulág nemcsak szovjet földön volt, itt volt mindenütt, itt, a haza vagy a régi haza föld­jén is. Ott a leszakított területeken, ott a csonka, maradék ország földjén is ugyanúgy. Mindenütt bűnöd volt a magyarságod, a nyelved és kultúrád, a másképp ejtett szavad, a más tekinteted. Trianon óta és Trianon után mindenben és mindenképpen.” A könyv 400 ember sorsán keresztül mutatja be a magyar Gulág-jelenséget, a magyar holokausztot, ami több százezer ember elpusztítását, lelki megcsonkítását eredményezte immár „békeidőben”. 1945. május 9. után mintegy 700 ezer magyar embert hurcoltak el a Gulágokra, közülük 200 ezren civilek voltak, akiket az utcáról szedtek össze, és annyi bűnük volt, hogy magyarul beszéltek. Szekernyés János a könyv nagy érdemének nevezte, hogy ennek a 400 embernek lehetőséget adott az átélt traumák kimondására, kibeszélésére, ami esélyt jelentett a lelki egyensúlyuk visszanyerésére. Bár nem értett egyet a szerző minden állításával, Szekernyés János kiemelte a szociográfiai munka nyelvi gazdagságát, a régi magyar helynevek felidézését, amelyeknek elemzése szerinte egy külön tanulmányt érdemelne.
Gazda József megköszönte minden jelen lévő magyar sorstársának, „akik a közös Golgotánk útját járják velem együtt”, hogy eljöttek erre a könyvbemutatóra. A szerző hangsúlyozta, hogy a megcsonkított emberi sorsokat bemutató könyvben arra a kérdésre keresi a választ: miért működött velünk szemben másként a történelem, mint ahogyan más népekkel szemben működött. 1945. május 9-én a románok, a szerbek, a bolgárok, a horvátok és a többi nép számára véget ért a háború, a magyarságot azonban a legfőbb bűnösnek kiáltották ki (a német nép mellett), és százezrével hurcolták el a munkatáborokba, ahonnan sokak számára nem volt visszaút. „A vörös holokauszt még ma is tabu”, az emberiség hóhérai közül az emberek csak Hitler nevét ismerik, Sztálin, Lenin, Berija, Blohin bűne nem bűn, soha meg nem neveztetett. A túlélők vallomásai alapján ezekről az elévülhetetlen bűnökről – amelyeknek szenvedő alanya volt az egész Kárpát-medence magyarsága – próbálja meg fellebbenteni a fátylat Gazda József.
A könyvbemutató végén Gazda József kérdésekre válaszolt és dedikálta A Golgota útján című legújabb szociográfia kötetét.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)

BBTE: ellehetetlenítették a tudományos kutatást
Az elmúlt négy-öt évben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége már több átiratot nyújtott be a tanügyminisztériumba, amelyben az egyetemeken folyó tudományos kutatás ellehetetlenült helyzetét kívánták feltárni, és megoldást javasolni, ám a szaktárcától kapott válaszok nem voltak kielégítőek. A vezetőség ezért úgy döntött, hogy a sajtó hatalmát és a közvélemény nyomását felhasználva próbál igazának érvényt szerezni. Az egyetem rektorhelyettesei szerint a problémát csakis az új tanügyi törvénnyel lehet majd orvosolni.
Ahhoz, hogy a BBTE-t world-class típusú egyetemmé minősítsék, szükség van a tudományos kutatás megerősítésére. Ám a jelenleg érvényben levő tanügyi törvény eltörölte az egyetemi oktatók feladatai közül a tudományos kutatást, az egyetem nem alkalmazhatja az általa megfelelőnek ítélt személyeket, sőt, nem tudja magasabb tisztségbe sem helyezni az arra érdemeseket – magyarázta Daniel David rektorhelyettes. Dan Lazăr rektorhelyettes félig viccesen megjegyezte: lehet, még Nobel-díjasokat sem alkalmazhatnának a BBTE-n, ha azok nem rendelkeznek a tanügyi törvény által előírt mennyiségi mutatókkal.
Dan Lazăr szerint az évek óta tartó pénzügyi előre nem láthatóság most már „húsba vág”: az egyetemen dolgozó tudományos kutatók többségét meghatározott időre tudják csak alkalmazni, a 67 főállású kutató számára pedig alig tudják biztosítani a megfelelő kutatási körülményeket és bérezést. Soós Anna rektorhelyettes azt emelte ki: a tudományos kutatás ellehetetlenítése főleg a mesteri és a doktori tanulmányokat végző fiataloknak okoz problémát.
David és Lazăr rektor­helyet­tes elmondta: a helyzetet az is megnehezíti, hogy nem minden romániai egyetemen folyik tudományos kutatás, de ott, ahol ennek hagyománya van, például a Bukaresti Egyetemen, hasonló gondokkal küzdenek, ezért az ott oktatók a kolozsváriakhoz hasonlóan vélekednek erről a kérdésről.
Nagy-Hintós Diana

Merkel erősítene a romániai jogállamiságon
Románia stabil ország, és belpolitikai válságának nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára – jelentette ki Klaus Johannis államfő hétfőn Berlinben az Angela Merkellel folytatott megbeszélése után. A német kancellár közölte, Románia belügyéről lévén szó, érdemben nem kommentálja a fejleményeket, a válságtól függetlenül azonban kiemelte, hogy Bukarestnek tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet.
Újabb jelentős diplomáciai fegyvertényt könyvelhetett el Klaus Johannis, aki a Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel június 9-én folytatott megbeszélése után hétfőn Berlinben kezdett kétnapos hivatalos látogatást. A román államfőt egyaránt fogadta Angela Merkel német kancellár és Frank Walter Steinmeier államfő.
Trump elmélyítené az amerikai–román kapcsolatokat Donald Trump amerikai elnök a Klaus Johannis román államfővel Washingtonban tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai–román viszonyt dicsérte, s reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább mélyítik. 
A Merkellel közös sajtóértekezleten óhatatlanul szóba került a bukaresti kormányválság, amelynek kapcsán Johannis igyekezett megnyugtatni berlini vendéglátóját, hogy Románia stabil ország, és a belpolitikai perpatvarnak nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára.
A román államfő kérdésre válaszolva kiemelte, a „kormánykoalíció belső válsága” nem érinti Románia stabilitását és gazdaságának működőképességét sem. „A válság a külpolitikát és az Európa-politikát sem érinti, mert valamennyi számottevő politikai erő egyetért abban, hogy az eddigi irányvonalat követve megbízható és megfontolt politikát kell folytatni” – idézte az MTI Johannist.
Angela Merkel azt mondta, hogy nem kommentálja a fejleményeket, mert Románia belső ügyeiről van szó. A válságtól függetlenül kiemelte, tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet, mert az eddigi vívmányok esetleges fellazítása azzal a következménnyel járna, hogy meg kellene kérdőjelezni más területeken elért eredményeket, ezért nagyon fontos a reformok folytatása. Krónika (Kolozsvár)

Cseke: „magyarellenes uszítás”
Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint magyarellenes uszítás Traian Băsescu volt államfő és pártja mai parlamenti megnyilvánulása.
Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke 2006-ban így üdvözölte államelnöki üzenetében az erdélyi magyar közösséget: „Üdvözlöm a Magyar Köztársaságot, a világ magyar közösségét március 15. alkalmából, amely remek alkalom arra, hogy számot vessünk jelenről és jövőről”. 2009-es ünnepi köszöntő üzenetében a következőket fogalmazta meg: „Átérzem a büszkeséget, amely eltölti az Önök lelkét e napon, és Önökkel együtt ünnepelek. A történelem során bebizonyosodott a magyarokról, hogy szabadságszerető nemzet. Ezt bizonyították 1956-ban is, amikor fellázadtak a diktatúra ellen. A magyar nemzet kiemelkedő tudósokat, művészeket, sportolókat ajándékozott Európának, a világnak. Megértem, hogy büszkék magyarságukra, mert hiszem, hogy éltán lehetnek büszkék.”
Traian Băsescu 2010-ben a következőket üzente a magyarságnak nemzeti ünnepünkön: „Március 15-e a világ magyarságának ünnepe éppen úgy, ahogy Románia nemzeti ünnepe megható pillanata minden románnak, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él. Ezen az ünnepen szervezett események felidézik a magyar szabadságharcot, amely az Európán végigsöprő 1848–1849-es forradalmi hullám része volt, de ez az ünnep ugyanakkor szimbóluma a magyarok, románok és más európai nemzetek nemzeti modernizációra és emancipációra való igényének.”
Jogos kérések
„Mint a fenti példák is igazolják, Traian Băsescu volt államfő néhány éve még úgy vélte köszöntő beszédeiben, a magyarságot megilleti az a jog, hogy méltóképpen ünnepelhesse március 15-ét, és a magyar szabadságharc eszméit általános érvényűnek vélte. Ezzel szemben ma elutasítja törekvésünket, hogy nemzeti ünnepünket Romániában is hivatalos ünnepként ismerjék el, és aljasnak nevezte azokat a politikai alakulatokat, amelyek a vonatkozó jogszabálytervezetünket támogatták a szenátus szakbizottságaiban. Mi több, a volt államfő pártjának parlamenti képviselői ma román nemzeti színű karszalagot viseltek tiltakozásul az ellen, hogy jogos követeléseinket törvényes úton próbáljuk érvényesíteni. Az RMDSZ törvénytervezetében semmi olyant nem kér, ami más romániai nemzeti kisebbségek esetében már nem lenne biztosított. A romániai tatár és a romániai roma közösség nemzeti ünnepét törvény ismeri el az országban. Ilyen körülmények között érthetetlen számunkra a volt államfő és pártja nacionalista megnyilvánulása” – nyilatkozta ma Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, a Szövetség által kezdeményezett törvénytervezetek mindegyike, amelyet kifogásolt a Népi Mozgalom Pártja, az erdélyi magyarság jogos kéréseinek megvalósítását célozza. erdon.ro

Habzó szájjal támadta Traian Băsescu a magyaroknak „lefekvő” PSD-t
Kiverte a biztosítékot Traian Băsescu volt államfőnél, a Nép Mozgalom Párt (PMP) elnökénél annak a híre, hogy a PSD-ALDE-koalíció beleegyezett - többek között - az RMDSZ azon követelésébe, hogy március 15-ét nyilvánítsák hivatalos ünneppé Romániában.
„A trikolór helyett a PSD és az ALDE a székely zászlót tűzi ki Székelyföldön” – üti fel a hangot Facebook-bejegyzésében Traian Băsescu. Szerinte Liviu Dragnea PSD-elnök és Călin Popescu Tăriceanu „eladták az ország történelmét” cserében azokért a szavazatokért, amelyeket az RMDSZ ígért nekik a bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján.
„A szenátusi szakbizottságokban megszavazták, hogy március 15-e legyen hivatalos nemzeti ünnep Romániában. A gazemberek úgy tesznek mintha nem tudnának arról, hogy 1848. március 15-én a magyar parlament - egyebek között - megszavazta Erdély egyesülését Magyarországgal. (Avram) Iancu mócjai és a szászok kellett fegyvert fogjanak annak érdekében, hogy Erdély ne legyen Nagy-Magyarország része. Erdélyi románok tízezrei vesztették életüket a magyar grófok elleni harcokban, akik egész falvakat tüntettek el a föld felszínéről, románok százezrei kényszerültek elhagyni szülőföldjüket” – írta a volt államfő, hozzátéve, hogy ezek után a PSD és az ALDE nemzeti ünneppé nyilváníttatná március 15-ét. 
„PSD-s és ALDE-s gazemberek! Hogy fogtok ti még ezek után Cebére (Avram Iancu síremléke található a Hunyad megyei faluban – szerk. megj.) menni? Hát Erdélybe?” – teszi fel a kérdést Traian Băsescu. A volt elnök egy utóírattal zárja bejegyzését, amelyben kifejti, hogy az erdélyi magyarokat senki sem akadályozza meg abban, hogy március 15-én Budapesten ünnepeljenek.
A PNL-nek az alternatív anyanyelvhasználati küszöbbel van baja
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta hétfőn a Realitatea tévében, hogy alkotmányellenes az RMDSZ javaslata, amely módosítja az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban, és hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) mindent megadna mindenkinek, csak hogy hatalmon maradjon.
„Nem csak arról van szó, hogy csökkentjük a küszöböt 20-ról 10 százalékra, hanem van egy igen vitatható megfogalmazás is: megfelelő számú... nemzetiségű állampolgár. Figyelem! Mit jelent az, hogy megfelelő számú. Ha ezer lakos között van 15, mondjuk, szlovén vagy más anyanyelvű állampolgár, akkor mit csinálunk? Megváltoztatjuk a hivatalos nyelvet vagy a közigazgatás nyelvét? Nem fogadhatsz el egy ilyen módosítást, amelyet utólag értelmezni lehet, s amely lehetővé teszi az ország minden településén, hogy áldozatként állítsák be egyesek magukat. Nem lehet elfogadni! Véleményem szerint ez a szöveg alkotmányellenes. és ellentmond az európai normáknak” – jelentette ki Orban. 
Hozzátette: a PSD mindent megtenne, csak hogy hatalmon maradjon. „Látszik, hogy a PSD az ördöggel is szövetséget kötne, csak hogy hatalmon maradjon. Mindent megadnának mindenkinek, hogy megtartsák a hatalmat” – hangoztatta Orban.  A PNL elnöke azt mondta: a liberálisok nem fogják megszavazni a javaslatot. Orban úgy véli: ilyen fontos törvényeket, amelyek tudomása szerint nem is szerepeltek a bizottságok napirendjén, nem lehet ’az idő nyomása alatt’ megszavazni. 
Ponta ugyanezt tenné, ha RMDSZ-es lenne
Amennyiben a bizalmatlansági indítvány átmegy a parlamenten, Johannis államfő és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) húzza a legnagyobb hasznot a helyzetből - véli Victor Ponta kormányfőtitkár. Ponta szerint ha megbukik a kormány, egyrészt Klaus Johannis elnököt „hozzák helyzetbe”, akinek - anélkül, hogy lemondásra szólította volna fel a kabinetet, vagy bármi mást tett volna - megadódik a lehetőség, hogy új miniszterelnököt nevezzen ki, másrészt pedig az RMDSZ-nek kedvez ez az állapot, amely így átvihet a parlamenten olyan törvénytervezeteket, amelyek megtárgyalását évek óta halogatja a törvényhozás. A kormányfőtitkár a közigazgatási törvény kisebbségek számára kedvező módosításáról szóló tervezetet, március 15-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítását, illetve a kulturális autonómiára vonatkozó tervezetet hozta fel példaként. 
„Az ő oldalukról közelítve meg a dolgokat teljesen természetes, hogy ezeket követeljék, ha én RMDSZ-es lennék, szüntelenül ezt tenném. Úgy értesültem, hogy mindezeket holnap (kedden - szerk. megj.) megszavazza a PSD-ALDE többség. Így hamarjában. Reggel megtárgyalják a tervezeteket a szakbizottságokban, majd később a plénum elé kerülnek. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy összegyűl a kormány megbuktatásához szükséges szavazattöbbség” – fogalmazott Ponta a Románia TV hétfő esti műsorában.
Hozzátette, az RMDSZ az elmúlt években nem csak a PSD-től, hanem az éppen parlamenti többséget alkotó többi párttól is kérte, hogy támogassák a felsorolt kezdeményezéseket. „Nem igaz, hogy megvan már a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges szavazatszám, ahogyan azt Dragnea állítja, mert ha meglenne, nem kellett volna ilyen tárgyalásokat folytatniuk az RMDSZ-szel” - tette hozzá Ponta. maszol.ro

Kelemen Hunor: az RMDSZ „tárgyalt, nem pedig alkudozott”
Az RMDSZ nem szavazza meg a Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a szavazáson – jelentette be Kelemen Hunor, a párt elnöke.
Erről az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén született döntés, miután eredménytelenül zárultak a PSD–ALDE koalícióval hétfőn kezdődött tárgyalások. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábban még azt mondta: az RMDSZ a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére próbálja kihasználni a kormányválságot, és nem zárkózik el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét.
Ezzel szemben Kelemen Hunor szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az RMDSZ nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint a PSD-ALDE koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem „veszett össze” a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékeli ki az RMDSZ. A szövetség „tárgyalt, nem pedig alkudozott” a PSD–ALDE koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de „nem áll egyetlen tábor mellé sem” – szögezte le a szövetségi elnök.
Az RMDSZ nem mond le egyetlen olyan törvénytervezetéről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak „szemtelen” követelései, nem kért olyasmit, amire Európában nem léteznének példák. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem a „nacionalisták ostobasága” sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista „őrületet” kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak a „szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek”. „Romániában nem tisztelik a magyarokat, a kisebbségek jogait” – válaszolta Kelemen Hunor egy keresztkérdésnek szánt újságírói közbevetésre, s példaként a marosvásárhelyi római katolikus iskola, illetve orvosi és gyógyszerészeti egyetem esetét hozta fel.
Az RMDSZ elnöke Traian Basescu magyarellenes kirohanását is elfogadhatatlannak nevezte egy volt államfő részéről, aki legalább kétszer „koldult” szavazatokat az erdélyi magyaroktól.
[Forrás: MTI] http://itthon.ma/erdelyorszag

Sötét erők diadala
Veszélyben Románia, elárulták a román nemzeti érdekeket, az alkotmányos rendet, eladták Erdélyt – ezektől a jajkiáltásoktól hangos másfél napja az ország, a parlament, ezt harsogják a tévék, lapok politikai szájtartástól függetlenül. Nem győzik egymást túllicitálni a nagy román szószólók, a magyar veszély oly méretűvé dagadt, hogy már a kormányválság is alig téma. S mindez miért?
Mert az RMDSZ támogatása feltételéül szabta néhány olyan jogszabály elfogadását, melyek programjában, választási ígéreteiben is szerepeltek. Nem, nem területi autonómiát kért Székelyföldnek, csupán a nyelvi jogok bővítését kívánta elérni, hogy ne legyen bűn kitűzni a székely zászlót, hivatalos ünnep legyen a magyarok számára március 15. Olyan dolgokat, melyek igazodnak Románia nemzetközi vállalásaihoz, s melyek tulajdonképpen minden normális államban természetesek. 
Oly változatos formában, akkora elementáris dühvel tört elő a gyűlölködés, hogy a nacionálkommunista Ceaușescu is megirigyelte volna. Román nemzeti színű szalagok jelentek meg a parlamentben, hazafias nóták harsogtak a gyűlésteremben, s akinek nem jutott képernyő, mikrofon, az a közösségi oldalakon tett tanúbizonyságot hatalmas hazaszeretetéről, hogy ország-világ lássa, ő nem tartozik az árulók közé. Hemzsegtek a hazugságok az 1848-as forradalom idején megölt több százezer románról, arról, hogy Bukarestben is kötelező lesz a magyar nyelv ismerete, ha átmegy az RMDSZ javaslata, a fenyegetőzés, hogy estére sok tízezren gyűlnek össze a fővárosban tiltakozni. Egyetlen józan hang sem akadt, amely elmagyarázta volna, miről is szólnak ama inkriminált jogszabályok. Senki nem merte kockáztatni a magyarbérenc bélyeget. 
Az RMDSZ megpróbálta, amire vállalkozott: parlamenti eszközökkel bővíteni valamelyest az erdélyi magyarság ugyancsak megnyirbált jogait. Kihasználva remek alkupozícióját – úgy tűnik, Dragneáéknak nagyobb szükségük volt támogatásukra, mint bevallották –, igyekezett mindent átnyomni, amiről úgy gondolta, hogy átmehet. A már két említett jogszabályon kívül előkerült a kisebbségi törvény, egyebek mellett feltételül szabták a marosvásárhelyi iskola és orvosi ügyének rendezését is. Mind-mind olyan rendelkezések, melyek nem vesznek el senkitől, de élhetőbbé tehették volna a magyarok számára is ezt az országot. A románságnak azonban már ez is elfogadhatatlan.
Itt állunk hát 2017 Romániájában, ahol oly példaértékűen rendezték a nemzeti kisebbségek helyzetét. Néhány óra alatt olyan fokú magyarellenesség generálható, mely a sötét középkort idézi, és amely nyerő helyzetből az abszolút vesztesébe taszítja az RMDSZ-t, egyes számú közellenséggé teszi közösségünket. Az már egyértelmű, a most napirendre került tervezetek elfogadtatására esély sem nyílhat a közeljövőben, a kis lépések, alkudozások politikája zsákutcába futott. S hol vannak még az igazán fontos, megmaradásunkhoz elengedhetetlen célkitűzések? Ideje lenne hát mérlegelni, érdemes-e ezen az úton folytatni, vagy ki kellene végre próbálni a radikálisabb, tüntetésekre, polgári engedetlenségre alapozott politizálást. Vesztenivalónk lassan már úgysem lesz. 
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nacionalista roham, nem szavaz az RMDSZ (Bizalmatlansági indítvány)
Az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen terjesztett a parlament elé a szociálliberális koalíció. A szövetség törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a mai szavazáson, miután a kormánykoalícióval folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak – jelentette be az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülése után, tegnap délután Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az egyeztetésekkel kapcsolatos első sajtóértesülések egyébként vad nacionalista kitöréseket eredményeztek mind a média, mind a véleményformálók és a román politikum ellenzéki részéről még hétfő este, a rendkívül vehemens roham pedig tegnap délelőtt is folytatódott. Az RMDSZ döntése eredményeképp a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) alkotta kormánykoalíció,  valamint a nemzeti kisebbségek frakciója az, amelynek honatyái elvileg támogatják az indítványt. A koalíció vezetői ennek ellenére derűlátóak, bejelentéseik szerint rendelkeznek a több, mint kényelmes többséggel az indítvány elfogadásához.
Az RMDSZ visszalépéséről a képviselőházi és szenátusi frakció együttes ülésén született döntés. Ennek előzménye, hogy hétfő délután, valamint tegnap délelőtt napirendre került a parlamentben az RMDSZ több törvénytervezete – egyebek mellett a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító, az anyanyelv- és szimbólumhasználatot kibővítő, a közigazgatási törvényt módosító –, de miután a román ellenzéki pártok vezetői, valamint a román média vehemens magyarellenes hangot megütve tiltakozott a törvénytervezetek elfogadása ellen, levették azokat a napirendről. Kelemen Hunor szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell hogy legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az alakulat nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint az SZDP–LDSZ koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem „veszett össze” a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékelik ki. A szövetség „tárgyalt, nem pedig alkudozott” a koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de „nem áll egyetlen tábor mellé sem”. Nem mondanak le egyetlen olyan törvénytervezetükről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak „szemtelen” követeléseik, nem kértek olyasmit, amire Európában nem léteznének példák.
A „magyar kártya”
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem „a nacionalisták ostobasága” sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista „őrületet” kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak „a szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek”. A szövetségi elnök ezzel arra a román hírtelevíziókban a március 15-ére vonatkozó törvénytervezet szakbizottsági jóváhagyását követően lavinaként elindult magyarellenes rohamra utalt, mely során egyesek egyebek mellett Erdély eladásáról beszéltek a tervezetek kapcsán. A kirohanások tegnap is folytatódtak, az ellenzéki politikusokhoz később a kormánypártiak közül is csatlakoztak. A legvehemensebb alighanem Traian Băsescu exállamfő – jelenleg a Nemzeti Mozgalom Párt szenátora – volt, aki szerint az RMDSZ-szel történt megállapodásaik azt bizonyítják, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége alkalmatlan a kormányzásra, illetve, hogy március 15-e ünneppé nyilvánítása (néhány szavazatért) „olyan, mintha saját történelmedet a budiba dobnád”. A volt államfő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során „magyarok által elkövetett románellenes bűnökről” beszélt, és azt mondta, hogy ő személyesen „soha nem osztogatott kedvezményeket a magyaroknak”. Üzenete zárásaként kijelentette: „Románia nem vállal fel egy olyan ünnepet, amely – egyebek mellett – Erdély Magyarországhoz csatolását jelenti.” „Ha ünnepelni akartok a nemzeti ünnepen, menjetek Budapestre, ingyen osztják a sört, miccset meg mindent” – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint Traian Băsescu kirohanása elfogadhatatlan egy volt államfő részéről, aki tíz évig rombolta az országot, és aki legalább kétszer „koldult” szavazatokat az erdélyi magyaroktól. Az RMDSZ elnöke szerint a nyilatkozatok azt bizonyítják: felelőtlen a volt államelnök. A nacionalista megnyilvánulásokhoz a Nemzeti Liberális Párt (NLP) frissen megválasztott elnöke, Ludovic Orban is csatlakozott. A liberális politikus a Realitatea hírtelevízió – amelynek műsorvezetője, Rareş Bogdan volt az első, aki Erdély eladásával riogatott – műsorában alkotmányellenesnek és az európai normáknak ellenmondónak minősítette az RMDSZ javaslatát, amely módosítja az anyanyelv- és szimbólumhasználati jogot a közigazgatásban, ráadásul beláthatatlan következményekkel járna a közigazgatás működését illetően, és alkalmat adna egyeseknek, hogy áldozatként állítsák be magukat. Orban szerint a Szociáldemokrata Párt mindent megadna mindenkinek, csak hogy hatalmon maradjon. Hasonló álláspontot fejtett ki Iuliana Laura Scântei, a szenátus liberális alelnöke, aki szerint nem szavazhatnak olyan kérdésben, amely ellentmond az alaptörvény 1. cikkelyének. A liberális szenátor szerint a romániai válsághelyzetet az is mélyíti, hogy az RMDSZ támogatásáért cserébe jogokat ajánlottak fel a magyar kisebbségnek. A Nemzeti Liberális Párt törvényhozóinak hozzáállását jól tükrözi, hogy egyik képviselőjük „hazafias zenével”, míg a Népi Mozgalom Pártjának honatyái román nemzeti színű karszalagokkal tiltakoztak az ellen, hogy a szociálliberális kormánykoalíció úgymond „a román nemzeti érdekeket” bocsátja áruba annak érdekében, hogy „megvásárolja” az RMDSZ támogatását. A tegnapi nap folyamán egyébként az országot (mint egységes és oszthatatlan nemzetállamot) és a román népet veszélyeztetőnek nyilvánította az RMDSZ közigazgatási törvényt módosító tervezetét több kormánypárti politikus is, akik jelezték, semmilyen körülmények között nem szavazzák meg azt.
Panaszt emelt az RMDSZ
A diszkriminációellenes és audiovizuális tanácsnál tett feljelentést az RMDSZ Traian Băsescu volt államfő és négy román hírtelevízió ellen magyarellenes megnyilvánulásaik miatt – jelentette be Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azt követően nyilatkozott, hogy a szövetség iktatta a feljelentéseket az illetékes hatóságoknál. Por­csalmi emlékeztetett, hogy az elmúlt 24 órában „a romániai magyar közösséget diszkrimináló nacionalista kijelentések hangzottak el a román médiában”, illetve Băsescu támadta a magyarság ünnepét, március 15-ét. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben ítélte el „az utóbbi napokban szélsőséges formát öltött magyarellenességet az országos román, valamint a közösségi médiában”. Benkő Erika képviselő, a szervezet vezetője közölte: a szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket, és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. „Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekei­ket szolgálja” – nyilatkozta Benkő Erika.
Mindenki optimista
A Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány el fog bukni, és reméli, hogy a csütörtöki kormányülésen minden miniszter részt vesz – nyilatkozta tegnap Victor Ponta kormányfőtitkár. A politikus hozzátette: 246 honatyával beszélt a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének soraiból, és legalább 13 személy nem szavazza meg az indítványt. Elismételte, nem hiszi, hogy a koalíciónak – főképp az RMDSZ visszalépése nyomán – meglenne a kellő számú szavazata a kormány megbuktatásához. Ponta hozzáette, hogy a bizalmatlansági indítvány után az SZDP jövője „tragikus” lesz.  A koalíciós pártok vezetői, Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu tegnap azt nyilatkozták, az RMDSZ-szavazatok nélkül is rendelkeznek kellő támogatással – továbbra is a 245 támogatót emlegettek – a ma megvitatásra kerülő indítvány elfogadásához. Ami a szövetséggel való tárgyalások kimenetelét illeti, mindketten azzal indokolták: nem szerették volna azt az érzést kelteni senkiben, hogy alkukra lennének hajlandóak a támogatás fejében.
Iohannis is beszólt
Különös nyilatkozattal állt elő tegnap Klaus Iohannis államfő, aki arra intette az SZDP-t: az RMDSZ-szel a bizalmatlansági indítvány kapcsán folytatott tárgyalásokon tartózkodjon attól, hogy „bármilyen etnikai alapú önrendelkezéshez” beleegyezését adja. „Egy senki által nem kívánt helyzet nyomása alatt nem szabad olyasmibe beleegyezni, ami Romániában nem kívánt állapotokat idéz elő” – fogalmazott. A Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Iohannis ugyanakkor hozzátette: természetesnek tartja a pártközi egyeztetéseket egy ilyen kaliberű kérdésben, de egyben azt is elismerte, minden mozzanatról nem kap azonnali tájékoztatást. A román jobboldali média tegnap este máris felkapta Iohannis kijelentésének azon részét, mely szerint „etnikai alapú önrendelkezésről” tárgyaltak, és kész tényként tálalta azt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A VI. Majláthfalvi Gazdatalálkozón tájékozódtunk
Erdélyben is alkalmazni a vajdasági tapasztalatokat
A közelmúltban a szerbiai Vajdaságban járt Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-Arad megyei elnök társaságában Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke. Zentán találkoztak Nagy Miklóssal, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) az elnökével, illetve Sóti Ferenc zentai elnökkel, akiktől a határon túli magyar gazdálkodók megsegítésére irányuló magyar kormánytámogatásokank a náluk már beindult gyakorlata felől érdeklődtek. Kihasználva a szombaton megtartott VI. Majláthfalvi Gazdatalálkozót, ahol Nagy Miklós is részt vett Kocsik József AMMGE-elnök társaságában, a vajdasági tapasztalatok felől érdeklődtünk.
Amint elmondta, leginkább a támogatási pénzeknek a leosztási módját, vagyis a Vajdasági Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programra, a magyar kormány által jóváhagyott 50 milliárd forintnak a leosztását taglalták. Ezzel kapcsolatban elmondta: létrehoztak egy alapítványt, amelynek az igazgatótanácsa, a kuratóriuma írja ki a pályázatokat, amelyek vissza nem térítendő támogatásokkal, illetve kedvezményes kölcsönökkel kecsegtetik a kiírásnak megfelelőket.
A vissza nem térítendő támogatásokkal megcélozták a mezőgazdasági családi vállalkozásokat, a mezőgazdasági terményeket feldolgozó kisvállalkozásokat, ezután következtek a nagyobb vállalkozások, amelyek bármilyen jellegű beruházásokra pályázhattak. Természetesen, csak akkor, ha a tevékenységüket bővíteni, fejleszteni kívánták. Ugyancsak támogatásnak számít, hogy a vállalkozások kamatmentes támogatásokat kaptak. Ide a turisztikai részt is bekapcsolták, ugyanis kényelmi fejlesztésre és ingatlanfejlesztésre is támogatást kaptak. A támogatások utolsó szegmensét képezte a fiatal gazdálkodóknak, vagyis a fiatal családok falun maradásának a támogatása. Ez azt jelenti, hogy azok a fiatal családok, akik falun akarnak élni, támogatást kaptak házvásárlásra. Ennek az volt az alapfeltétele, hogy rendelkezniük kellett a vételár 20%-val, amihez a magyar állam 6500 euró támogatást biztosított. E támogatásnak feltételei is voltak: a megvásárolandó ház nem lehetett drágább 10 ezer eurónál; illetve kettős állampolgársággal is rendelkezniük kellett. Tavaly júniusban egy hónapig élt a kiírás, miszerint a családi vállalkozásokat földvásárlásban támogatták. A megvásárolandó föld értékének az 50%-át tudták támogatásból megvásárolni, de nem kaptak többet hektáronként 4 ezer eurónál. Családonként 4 hektár támogatott földet tudtak vásárolni. Jelenleg elbírálás alatt áll a mezőgazdasági gépvásárlásra kiírt támogatás, miszerint 3400 mezőgazdasági vállalkozó számára nyílik lehetőség eszközvásárlásra. A 25 millió euró értékű támogatási program olyan nagy volumenűnek bizonyult, hogy maguk a forgalmazók nem tudták időre, vagyis 30 nap alatt teljesíteni az eszközöknek a leszállítását, ezért határidő-módosításokat kellett beiktatni.
Lehetőség a szülőföldön való boldoguláshoz 
Kérdésünkre, hogy a magyar kormány a hathatós támogatásával komolyan hozzájárul-e a külhoni magyarságnak a szülőföldjén történő boldogulásához,
Nagy Miklós hozzáfűzte: ehhez lehetőséget biztosít. Aki viszont el akar menni, azt semmi áron nem lehet visszatartani. Akik azonban azért akartak elmenni, mert nem volt nekik a megélhetéshez szükséges gazdasági alapjuk, azoknak e támogatás nagyon sokat jelent. Mert a fóliasátrak telepítésétől kezdve többéves ültetvények létrehozásáig, már szinte minden tevékenységhez kaptak támogatást. Tehát ezek a támogatások a gazdálkodás minden vetületére kitértek: a kis területen gazdálkodó személyek fóliasátrakban, primőr árukat termesztve, vagy konyhakertészetből nagyobb jövedelmet tudnak megvalósítani; akik gyümölcsössel rendelkeznek arra, a szántóföldi gazdálkodók a maguk szeletére kaptak hathatós támogatást. A legutóbbi kiírások alapján már nagyobb léptékű beruházások jönnek számításba, ugyanis nagyvállalkozások részére akár néhány millió euró értékű beruházásokra is lehetőség nyílik. Abból már a mezőgazdasági feldolgozó ipart kívánják talpra állítani: amelek olajnövények termesztésében érdekeltek, étolaj sajtoló üzemeket, mások, akik a konyhakertészetben érdekeltek, azok a saját, illetve a környékbeli zöldségfélék nagybani feldolgozásához szükséges kisüzemek létrehozásához kapnak lehetőséget. Mindez azonban egy folyamat, aminek a beéréséhez időre van szükség. Éppen ezért abban bíznak, hogy 2-3 év múlva már pontosan nyomon követhető lesz, hogy milyen ágazatokban növekedik a termelékenység, illetve a feldolgozott árunak a volumene. Természetesen, a sikerhez szükség van a dolgozni akaró emberekre is, akik a szülőföldjükön akarnak maradni, boldogulni.
Biztos élettérben felvirágzik a falu
Nagy Miklós szerint, ami a Vajdaságban gyökeret vert, annak Erdélyben is működnie kell, a helyi jellegzetességeknek a figyelembe vételével. Abban a pillanatban, amikor meghatároznak egy gazdasági struktúrát és irányvonalat, arra a termelők azonnal rákapcsolódnak. Mert a mezőgazdasági termelők mindig azt állítanak elő, amire éppen piacuk van. Természetesen, akinek nagy földterülete van, ahol kevesebb munkával és haszonnal is biztosítani tudja a jövőjét, az nagykultúrák termesztésével foglalkozik, aki viszont kevés földdel rendelkezik, de vállalja a többlethaszonért a nagyobb volumenű munkát is, az konyhakerti termesztésben látja a jövőjét.
Ahol élettér van, ott az emberek biztonságban élve, a gyermekáldást is mind inkább vállalják – tette hozzá Nagy Miklós –, aki az elmúlt héten egy Szerbia déli részén lévő faluban járt, ahol járművel csak óvatosan lehet közlekedni, nehogy elgázoljanak egy-egy gyermeket. Ott ugyanis amióta a 2-3 hektár földdel rendelkező gazdák körében felfutott a fűszerpaprika-termesztés, minden szempontból felvirágzott a falu. A környékbeli dombról nézve a települést, az a sok fóliasátor miatt úgy néz ki, mintha nyáron is hó lepné.
Éppen ezért azt szorgalmazzák, hogy a magyar gazdaságfejlesztési programba is kerüljön bele a fóliasátrak építésére nyújtott támogatás. Egy nagybecskeri cég éppen ezt kívánja bevállalni azzal, hogy a saját üvegházaiban felneveli a palántáikat, amelyeket kiosztanak a velük együttműködő gazdálkodók között, akiknek ha szükséges, segítenek a saját sátraiknak a felépítésében. Azért teszik, mert tőlük kívánják felvásárolni azt az árumennyiséget, amit szerződés alapján egy 150 üzletet ellátó üzletlánc kíván nagyban felvásárolni. Már Szerbiában is rájöttek, hogy nem kell mindent külföldre szállítani, hanem elég, ha a hazai üzletláncokat ellátják friss áruval. 
Információkkal ellátni a gazdálkodókat
Újabb kérdésünkre, hogy mit várnak a szerbiai gazdálkodók az országuknak az EU csatlakozásától, Nagy Miklós kifejtette: „Nem könnyű kérdés, hiszen a termelők főként azt várják, hogy végre ők is megkapják az EU polgárainak nyújtott támogatásokat. Jelenleg ugyanis az EU-támogatásoknak az ¼-1/5-ét kapják.” Köztudott, hogy az uniós gazdák jövedelmüknek a 70-80%-át a támogatásokból kapják. Tehát ha azt nem kapnák, nem tudnák elképzelni a gazdálkodásukat. Erre meg azt szokta mondani: gyertek el hozzánk, nézzétek meg, hogyan boldogulnak a mi gazdálkodóink a magyarországi támogatásoknak a töredékéből, noha azok is jóval elmaradnak a nyugatiaktól. Tehát az uniós támogatásokon kívül is létezik élet olyan viszonyok között, hogy a kiskereskedelmi árak nagyjából azonosak a nyugatiakkal.
Náluk a kommunizmus idején létrehozott, akkori viszonylatban magas színvonalú feldolgozóipar leépült, most azonban lábadozó állapotban van azzal, együtt, hogy a malmaik és a gabonatárolóik megvannak. A keményítőgyártás, illetve más korszerű technológiák azonban nem léteznek. A privatizáció ugyanis Szerbiában is ugyanolyan rosszul zajlott le, mint bármely kelet-európai országban. Példának okáért, Zentán 12 évvel ezelőtt egy olasz befektető megvásárolta a cukorgyárat, amit a tulajdonos most továbbadott. Az új tulajdonos viszont azonnal bezárta. Manapság a profit diktál mindent, annak érdekében bármilyen gyárat képesek bezárni.
Zárszóként Nagy Miklós hozzáfűzte: szerinte az információkat le kell vinni a termelőkhöz. Ők ezt az irányt követik évek óta, hogy ne helyettük gondolkozzanak, hanem lássák el őket információkkal, mert a legjobb gazdálkodó is csak akkor tud helyes döntést hozni, ha minél több szükséges információval rendelkezik. Éppen ezért szorgalmazták a falugazdász hálózatnak a kiépítését. Idén, a magyar kormány támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közvetítésével sikerült a vajdasági falugazdász hálózatot az addigi 3 emberről 13 emberre kibővíteni. Ezzel lefedték Vajdaság magyarlakta vidékének a nagyobbik részét. Valódi sikernek azonban az fog számítani, ha elérik, hogy legkevesebb 25 falugazdász szolgálja szakmai és pályázati információkkal, szaktanácsokkal az ottani magyar gazdálkodókat.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)

Nem vesz részt az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány vitáján
Az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen terjesztett a parlament elé a szociálliberális koalíció - jelentette be kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Erről az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén született döntés, miután eredménytelenül zárultak a PSD-ALDE koalícióval hétfőn kezdődött tárgyalások.
Kelemen Hunor a „szolgálatos nackósokat” okolta a kialakult helyzetért, akik a tegnapi RMDSZ-PSD tárgyalásokat követően beindították lejárató kampányukat megsértve a Romániában élő magyarságot.
A szövetségi elnök elmondta: tegnap tárgyaltak – és nem alkudoztak! - mindkét táborral, de az RMDSZ egyik fél pártjára sem kíván helyezkedni, a szövetség ugyanis nem akarja magát egy párt belügyeibe ártani.
Ami a protokollumot illeti, erről nem esett szó a frakcióülésen. Kelemen Hunor elmondta: ez jelenleg is érvényben van, az RMDSZ a parlamenti ülésszak végén értékeli, mennyit sikerült megvalósítani a kormánykoalíció és az RMDSZ között létrejött együttműködési szerződésből.  
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor minősíthetetlen nevezte Traian Băsescu hozzájárulását a magyarellenes hisztéria felfokozásához. Az ilyen megnyilvánulások nem méltók egy volt államfőhöz, aki maga is nem egyszer kunyerált magyar szavazatokért, amikor megválasztásáról volt szó – fogalmazott a szövetségi elnök.
„A trikolór helyett a székelyzászlót lobogtatja a PSD-ALDE koalíció. Dragnea és Tăriceanu képesek történelmet is kiárusítani, csakhogy megszerezzék az RMDSZ támogatását a bizalmatlansági indítványhoz. A szenátusi bizottságokban megszavazták, hogy Március 15. ünnep legyen Romániában. A gazemberek úgy tesznek, mintha elfelejtenék, hogy Március 15-én Budapesten többek közt Magyarország és Erdély egyesüléséről szavaztak. Iancu mócai, románok és szászok kellett közbelépjenek, hogy Erdély ne legyen Nagymagyarország része. Több tízezer románt gyilkoltak le a magyar grófok hadai, falvak tucatját törölték el a föld felszínéről, százezrek kényszerültek menekülésre” – írta Băsescu mai Facebook-bejegyzésében.
Elhalaszthatják a bizalmatlansági indítvány vitáját
Miután az RMDSZ-szel kötendő megállapodás esett, a szociáldemokraták meglehetősen kényes helyzetben vannak, ami a bizalmatlansági indítvány sorsát illeti. Egyes hírforrások szerint Liviu Dragnea pártelnök időt akar nyerni, hogy – jobb híján - a liberálisok és a Băsescu-párt tagjai köréből szerezzen támogatást a Grindeanu-kormány leváltásához, ezért a bizalmatlansági indítvány vitájának jövő hétre halasztását tervezi.
Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, az ALDE elnöke is beismerte: több liberális parlamenti képviselőt is megkerestek támogatásukat kérve a bizalmatlansági indítvány megszavazásához.
Feljelenti az RMDSZ Băsescut
„Az elmúlt 24 órában nacionalista és közösségünket diszkrimináló kijelentések hangzottak el számos román médiában, illetve a volt államelnök is nyilvánosan kitámadta a magyarok ünnepét, március 15-ét. Ezért ma délután panaszt nyújtottunk be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz Traian Băsescu kijelentései, az Országos Audiovizuális Tanácshoz pedig a Realitatea TV, Nașul TV, B1TV și Digi24 csatornákon elhangzottak miatt”– mutatott rá Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt követően, hogy a Szövetség iktatta feljelentéseit.
Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség elvárásainak törvényi szintre emelése semmivel sem csorbítják a románok jogait, mi több, az RMDSZ nem emberfeletti tettek valóra váltását kérte a kormánykoalíciótól. „A manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját követhettük szemmel az elmúlt napban, amely a magyar közösséget mélyen sérti, ezért jogorvoslatot kérünk. Megengedhetetlen, hogy egy volt államelnök arra kéri a Romániában élő magyarokat, hogy március 15-ét külföldön ünnepeljük, amikor itthon szülőföldünkön jogunk van hozzá. A volt államelnök valószínű tudathasadásos, hiszen elnöki mandátuma alatt számos támogató üzenetet fogalmazott meg a magyarok felé ezen az ünnepen, illetve a tatár és a roma nemzeti közösségek ünnepnapját ő maga ellenjegyezte államfőként 2006-ban” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint, majd hozzátette: „nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Traian Băsescu kétszer is kérte a magyarok bizalmát, szavazatait, most pedig ilyen minősíthetetlenül megbántotta a közösségünket. Ebből okulnunk kell!” – nyomatékosította az ügyvezető elnök. Szabadság (Kolozsvár)

Válság a javából
Lehet, hogy a bizalmatlansági indítvány okán kirobbant magyarellenes hisztéria időben még tovább tolja a kisebbségi jogok bővítését célzó RMDSZ-kezdeményezések elfogadását. Lehet, hogy Dragneáék az RMDSZ-szel való „paktálás szégyenét” kompenzálandó most aztán jól bedurvulnak, hadd lássa ország-világ, hogy ki az igazi hazafi e tájon. Lehet … lehet bármi, de ha arra gondolok, hogy hétfőn a szenátus szakbizottságai – nem sejtve a folytatást – mégis csak megszavazták, hogy március 15. ünnep legyen Romániában, akkor azt mondom, megérte. Plénumba egyelőre biztos nem kerül a tervezet, s ha igen, Isten őrizzen meg attól, de jaj, végignéztem volna a hétfői bizottságban azt a sok reszkető nagyrománt a kormányoldalról, akiknek a nevüket kellett adniuk mindehhez. Mert nem őszinte meggyőződésből, vagy a kölcsönös tisztelet jegyében szavazták meg, az szinte biztos.
Kutyaszorítóba került az RMDSZ, a román politikában kirobbant hatalmi harc forgatagából sem kiszállni, sem győztesként kikerülni nem lehet. A szövetségnek aligha lehetett más választása, mint megkérni borsosan az árát annak a támogatásnak, amelyre a felek igényt formáltak. A minimum március 15-e ünneppé nyilvánítása, a helyi közigazgatási törvény módosítása, sőt a több mint egy évtizede jegelt kisebbségi törvény megszavaztatása, közepén a kulturális autonómia fejezettel – ennél kevesebbért csak nem várhatta el Dragnea a támogatást. Nem is várta.  A szociáldemokraták - a sokévi tapasztalat erről szól – jól értik a kufárkodás műfaját. Mindennek megvan az ára, ellenértéke, és igenis, a történelmüket, hazájukat is eladják kilóra, ha érdekük úgy kívánja. (Pláné, ha nem is az övék ...) 
Ennél aljasabb társaság már csak a Băsescu-félék, az a veszélyes populista bandérium, amelyik viszont nem számol semminek az árával.
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Román Akadémia: az egyesülés centenáriumának megcsúfolása lenne március 15. ünneppé nyilvánítása
Magyarellenes hangvételű, Gheorghe Funar és C. V. Tudor szélsőségesen nacionalista kirohanásait idéző állásfoglalásban tiltakozik a Román Akadémia a javaslat ellen, hogy március 15. legyen hivatalos ünnep Romániában.
A bukaresti tudományos köztestület annak apropóján tett közzé nyilatkozatot honlapján, hogy a román szenátus közigazgatási szakbizottsága hétfőn elfogadta az RMDSZ ama törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná. A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. Az RMDSZ és a román balliberális koalíció között kútba fulladt tárgyalások miatt azonban a tervezet lekerült napirendről, így erősen kétséges, hogy a kezdeményezést elfogadja a felsőház plénuma is.
Állásfoglalásában a Román Akadémia elnöksége felszólította a román politikai osztály képviselőit, ne sértsék meg „több tízmillió román lelkét, ne csúfolják meg azt az évet, amikor a független, modern és nagy Románia száz éves létének megünneplésére készülnek a románok szerte a nagyvilágban”. Az akadémikusok emlékeztetnek, hogy az 1848. március 15-én a Petőfi Sándor vezette „magyar ifjak” által elfogadott, a pesti forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont Magyarország és Erdély egyesülését is kezdeményezte.
„A romániai magyarok ünnepévé nyilvánítani március 15-ét felér a románok történelmi emlékezetének bűnös mellőzésével, akik számára a nyelvi és nemzeti egység történelmi iránytűnek számított. A romániai magyarok ünnepévé nyilvánítani március 15-ét felelőtlen gesztusnak minősül az ország társadalmi békéjének szempontjából is, amely Romániában köztudottan példaértékű, hiszen a nemzeti kisebbségek jogai nálunk meghaladják az európai szabványokat” – szerepel az akadémia állásfoglalásában.
A román akadémikusok szerint március 15. ünneppé nyilvánítása lenullázná a román egyesülés centenáriumának megünneplését, továbbá bátorítást adna a „magyar szélsőséges körök követeléseinek”. A Román Akadémia szerint különböző magyar csoportosulások belföldi és nemzetközi kampányba fogtak a trianoni békediktátum aláírása századik évfordulójának közeledtével. „A Román Akadémia nem engedheti, hogy ilyesmi megtörténjék. Valamennyiünk fölött a tetteink alapján fognak ítélkezni, főleg ha ezeknek a tetteknek a kockázata nemzeti, és nem egyéni jellegű. Senkinek sem áll jogában mellőzni egy nép történelmét” – hívja fel a figyelmet az akadémia. A köztestület felhívással fordul „valamennyi román politikushoz” – nemzeti hovatartozásától függetlenül –, hogy felelősséggel, tisztelettel és jóérzéssel viszonyuljon ehhez a kérdéshez.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: ma Romániában gombnyomásra beindul a nacionalista gépezet
„Ma Romániában egy gombnyomással úgy fel lehet órák alatt korbácsolni a magyarellenességet, a nacionalizmust, a gyűlöletet, hogy még a normálisnak tűnő politikusok is megtorpannak” – jelentette ki a Maszolnak az elmúlt napok tanulságairól Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ csak a későbbiekben dönti el, hogy milyen álláspontot képvisel az elnöki hivatalban jövő héten kezdődő kormányalakítási tárgyalásokon.
- Az RMDSZ külső szemlélője volt a bizalmatlansági indítvány vitájának. Mennyire lepte meg a szavazás végeredménye, a Grindeanu-kormány bukása?
- Semennyire. Felröppentek spekulációk szavazás előtt, de az aritmetika azt mutatja, hogy a PSD-ALDE koalíciónak többsége van a parlamentben. Ez akkor is így van, ha ez a többség most már kisebb, mint amekkora a ciklus kezdetekor volt, de elegendő volt arra, hogy a saját kormányukat leváltsák. A különböző próbálkozások ezt nem tudták felülírni.
- Hétfőn már elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások az elnöki hivatalban. Az RMDSZ – gondolom – három forgatókönyv előtt áll. Kormányra lép (ha felkérik), a parlamentből támogatja a kormányt, ellenzékbe vonul. Milyen alapon döntik el, hogy melyik opciót választják?
- Erre most nem lehet válaszolni. Függ attól is, hogy kérnek-e egyáltalán bármit tőlünk, szükségük van-e ránk kormánytöbbség kialakításához, vagy nem. Mint említettem, aritmetikailag ránk nincs szükség. Ha kérnek valamit, attól is függ, hogy mit kérnek. Függ a miniszterelnök személyétől, illetve attól, hogy az államfő figyelembe veszi-e a parlamenti többség akaratát. Erre a kérdésre ma választ érdemben nem tudok adni, spekulálni nem akarok.
- Kialakul-e már erről az RMDSZ álláspontja az elnöki hivatalban tartott konzultációsorozat előtt?
- Az RMDSZ-ben lesz egy konzultáció erről a következő napokban. De többet mondani, döntést hozni ebben a kérdésben, csak hétfőtől arrafele tudunk.
- Mennyire befolyásolják a döntést az elmúlt napok fejleményei? Konkrétan: neheztel-e az RMDSZ a koalíciós pártokra, amelyek a biztatónak tűnő tárgyalások után hirtelen lesöpörték az asztalról a szövetség által kért törvénytervezeteket?
- Nem az a feladatunk, hogy nehezményezzünk bármit is. Számomra az elmúlt napokban történtek nagyon fontos tapasztalatot jelentettek. Még csak nem is tudok a PSD-ALDE vezetőire neheztelni. A hétfő délutántól kezdődő magyarellenes őrület nem tőlük indult. Ők nem tudták ezt kezelni, tán nem voltak elég bátrak, hogy ezzel szembemenjenek. Talán hibáztak ott, hogy a hétfői tárgyalásainkra nem hozták el az erdélyi képviselőiket. A déli politikusaikkal ugyanis semmi baj nem volt, teljesen kézben tartották őket. Ilyen gyors ütemben ennyi mindent ritkán volt alkalmunk végigtárgyalni. Hétfő este valóban bizakodóak voltunk, de nem tudjuk hozzájuk kötni ezt a magyarellenes hangulatot. Ilyen farizeus társadalmat, mint a román társadalom, Európában nem nagyon látok sehol. Jól példázza ezt, hogy miközben Klaus Johannis Németországban éppen arról beszélt, hogy Romániában példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést, idehaza őrjöngtek a televíziókban a politikusok, a közvélemény-formálók, és magyarellenes hangulatot szítottak. Ez azzal vetekszik, hogy meghívják a pápát Romániába, és egy katolikus iskolát darabjaira vernek. A tapasztalatom ebben a pillanatban inkább arra vonatkozik, hogy ha valakik akarják, megnyomják a gombot, akkor Romániában a magyarellenességet, a nacionalizmust, a gyűlöletet órák alatt úgy fel lehet korbácsolni, hogy még a normálisnak tűnő emberek is megtorpannak, visszalépnek. Liviu Dragneáról és Călin Popescu Tăriceanuval sokat beszéltünk, és azt láttam, hogy – meglepő módon – megoldásokat keresnek a kéréseinkre, úgy látják, hogy a többség-kisebbség viszonyt kezelni kell. Abban a helyzetben, amiben voltunk – és ezt a helyzetet ők okozták –, mi azt mondtuk, lépjünk egyet, nagyobbat, és ők erre fogékonyak is voltak. De a tanulság ebben az, hogy Romániában 2017-ben a kilencvenes évek elejéhez hasonló gyűlöletkampányt, magyarellenességet lehet előidézni. Ennek a magyarázatait érdemes megkeresni.
- Ez a nacionalista delírium nem a koalíciós pártoktól indult, de kétségkívül őket is elérte, elég, ha az erdélyi politikusaik megnyilvánulásaira gondolunk. Lehet úgy fogalmazni, hogy a belső reakciók késztették meghátrálásra az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon Liviu Dragneáékat?
- Egyértelműen ez történt. Hétfőn este, amikor felálltunk az asztaltól, annyi maradt függőben, hogy bevegyük a közigazgatási törvénybe a jogszabály anyanyelvhasználattal kapcsolatos előírásainak megszegéséért járó szankciókat is. Szankciók egyébként most is vannak, de kormányhatározatba foglalva. Azt is javasoltuk, hogy törvényszegés esetén a diszkriminációellenes tanács is büntethessen. Hétfőn este abban váltunk el, hogy alszunk erre még egyet, egyébként minden más kérdésben megegyeztünk. A kisebbségi törvényről is megállapodtunk, a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításával szemben pedig az égvilágon semmilyen kifogásuk nem volta tárgyalópartnereknek, a szakbizottságokon át is ment a tervezet. Ugyanúgy elfogadták a szakbizottságok még hétfőn az oktatási törvény módosításaira tett javaslatainkat is. Úgy váltunk tehát el hétfő este, hogy kedden reggel ezeket még átolvassuk, tíz órakor összeülnek a szakbizottságok, a tervezetek pedig azonnal plénum elé kerülnek. Ám a koalíciós pártok vezetői a nacionalista hisztéria, a saját erdélyi képviselőik nyomására reggelre megijedtek.
- Hogyan látja, ha a tárgyalások témáját képező tervezet-csomag kisebb lett volna, mint amit az RMDSZ az asztalra tett, akkor meghátrálnak a tárgyalópartnerek?
- Olyan kérdések kerültek ebbe a csomagba, amelyekről évek, sőt lassan évtizedek óta beszélünk. Ezeket minden egyes alkalommal az asztalra tettük, akkor is, amikor a jelenlegi ellenzéki pártok voltak a tárgyalópartnereink. Ez egyébként a másik tanulság a román pártokkal kapcsolatban. Az az őrület sem volt korrekt, ami Traian Băsescu vagy Raluca Turcan szájából elhangzott, ezeknek a politikusoknak is van felelősségük. Lehet azt mondani, hogy mi most hirtelen mindent meg akartunk oldani, de mi nem akartunk hirtelen mindent megoldani, mert nem is lehet megoldani. Viszont azt gondolom, hogy helyesen jártunk el. Meggyőződésem, hogy ha ez a csomag csak a kisebbségi törvényt tartalmazta volna, ugyanez a helyzet áll elő. Teljesen mindegy volt, hogy egy tervezetet tűzünk napirendre, vagy hármat, mert ugyanez a hisztéria lett volna. Bebizonyosodott számomra: ma nagyon nagy ereje van azoknak, akik a kisebbségi kérdésben nem akarnak előrelépni, akik ezt nagyon hazug, farizeus állapotot fenntartják. Csak a gombot kellett megnyomniuk, és pillanatok alatt beindult a nacionalista gépezet.
- Ennek az – egyelőre függőben maradt – tervezetcsomagnak az elfogadása feltétele lesz-e annak, hogy az RMDSZ a következő kormány támogassa vagy akár kormányra lépjen?
- A feltételeinkről soha nem beszélgetünk a sajtón keresztül senkivel. Ezek a kérdések jó ideje napirenden vannak, és sajnos továbbra is napirenden maradnak, mert nem tudtunk előrelépni. 
Cseke Péter Tamás maszol.ro

A leváltott Grindeanu-kabinet miniszterei egymás után vonják vissza lemondásaikat
A román parlament által szerdán leváltott Grindeanu-kabinet több, korábban lemondott minisztere írásban jelezte a kormánynál csütörtökön, hogy meggondolta magát, és mégsem kéri felmentését. A déli órákig már 14 tárcavezető kérvényét iktatták a kabinet főtitkárságán.
Múlt héten Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével valamennyi miniszter benyújtotta lemondását, miután a szociálliberális koalíció pártjai megvonták támogatásukat Sorin Grindeanu kormányától. 
A – pártvezetés által kizárással fenyegetett – miniszterek lemondatásától azt remélte Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök, hogy ezzel a vele szembeszálló, tisztségéhez ragaszkodó Grindeanut is lemondásra kényszeríti. Miután ezt nem sikerült elérnie, okafogyottá vált a miniszterek beáldozása a pártvezetés számára.
A lemondó nyilatkozatok közül Grindeanu egyelőre csak Dragnea két bizalmasának, Carmen Dan belügyminiszternek és Sevil Shhaideh kormányfőhelyettesnek a lemondását továbbította az elnöki hivatal felé, de Klaus Iohannis államfő még egyetlen minisztert sem mentett fel tisztségéből. Grindeanu a bizalmatlansági indítvány vitája előtt azzal is megpróbált borsot törni a pártelnök orra alá, hogy felmentette tisztségéből a regionális fejlesztési minisztérium 12 második vonalbeli tisztségviselőjét, hogy a tárca – Dragneához hű – vezetője, a még tisztségben lévő Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes ne tudja „politikai célokra” használva hirtelen szétosztani a mindeddig visszatartott csaknem félmilliárd eurónyi fejlesztési alapokat.
Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter azzal indokolta a lemondó nyilatkozatok visszavonását, hogy Grindeanu sorra váltja le az államtitkárokat, „nincs már aki aláírjon egy hivatalos iratot a tárcáknál”, valamint azzal, hogy a minisztereknek gondoskodniuk kell a központi közigazgatás működőképességéről az új kormány beiktatásáig tartó átmeneti időszakban.
Miután a parlament szerdán megszavazta a szociálliberális koalíció által előterjesztett bizalmatlansági indítványt, a teljes Grindeanu-kormány megbízatása megszűnt, függetlenül attól, ki nyújtotta be korábban lemondását. Az alkotmány szerint a kabinet korlátozott jogkörökkel, ügyvivőként marad hivatalban a következő kormány beiktatásáig.
Baranyi László / MTI Erdély.ma

Egységes magyarellenesség
Az elmúlt napok magyarellenes nyilatkozatait, gyűlölettel telített szónoklatait, valamint soviniszta, fasiszta kirohanásait lehetetlen egyenként elemezni és megválaszolni. 
Elég azonban közülük kettőt, a volt és jelenlegi államfőét kiragadni annak érzékeltetésére, miként viszonyul a román politikum az erdélyi magyarsághoz, de az ilyenkor elengedhetetlen tanulságok is levonhatók belőlük.
Băsescu exelnök keddi Facebook-bejegyzésében például többek között azt állította, hogy 1848-ban a magyar grófok hadseregei Erdélyben tízezer számra gyilkolták a románokat, falvakat törültek el a föld felszínéről, és románok százezreit kényszerítették szülőföldjük elhagyására. 
Felháborító és mélyen elítélendő ez a nyilatkozat, ugyanis durván meghamisítja a magyar múltat, és gyűlöletet szít két egymás mellett élő nép között. Ráadásul ezt olyan történelmi pillanatban teszi, mikor az összefogás nyújtja az egyetlen esélyt a túlélésre és megmaradásra. 
A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy politikai ellenfelei lehengerlése érdekében nem csak az erdélyi magyarság torkának ugrott neki, hanem képes volt felrúgni saját nemzete és országa érdekeit is.
I(J)ohannis jelenlegi elnök sem marad el azonban mögötte magyarellenességben és az ország érdekeinek felrúgásában, ha saját hatalma megtartása, netalán kiszélesítése a tét. 
Ezt ékesen bizonyítja a kedden Berlinben elhangzott üzenete is, melyben arra figyelmezteti a jelenleg kormányzó szociáldemokrata párt vezetőit, hogy vannak dolgok, melyek nem lehetnek politikai alku tárgyai. Szerinte pedig az erdélyi magyarság Romániában nemkívánatos autonómiaigénye is ezek közé tartozik. 
Ez világos beszéd, mint ahogy a Băsescu vagy a többi ellenünk csaholó román politikus szándéka is. Látszatengedményekkel a szekértolóikká tenni minket, ha pedig ez mégsem lehetséges, egységesen és összehangoltan a torkunknak esni, hiszen a fő cél a tőlünk való végleges megszabadulás. 
Éppen ezért reméljük, hogy az eltelt néhány nap történései saját vezetőink előtt is világossá tették, hogy fordulatra van szükség az erdélyi magyar politikában. Az elnyomó hatalom részeseként ugyanis nem lehet az elnyomottakat képviselni. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó Erdély.ma

Magyarellenes kirohanások a román médiában
A diszkriminációellenes tanácshoz és a CNA-hoz fordul az RMDSZ
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CCD) és az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul az RMDSZ Traian Băsescu nyilatkozata, illetve a médiában megjelent magyarellenes kirohanások miatt. „Az elmúlt 24 órában nacionalista és közösségünket diszkrimináló kijelentések hangzottak el számos román médiában, illetve a volt államelnök is nyilvánosan támadta a magyarok ünnepét, március 15-ét. Ezért panaszt nyújtottunk be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz Traian Băsescu kijelentései, az Országos Audiovizuális Tanácshoz pedig a Realitatea TV, Naşul TV, B1TV és Digi24 csatornákon elhangzottak miatt” – mutat rá sajtóközleményében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség elvárásainak törvényi szintre emelése semmivel sem csorbítja a románok jogait, mi több, az RMDSZ nem emberfeletti tettek valóra váltását kérte a kormánykoalíciótól. „A manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját követhettük szemmel, amely a magyar közösséget mélyen sérti, ezért jogorvoslatot kérünk. Megengedhetetlen, hogy egy volt államelnök arra kéri a Romániában élő magyarokat, hogy március 15-ét külföldön ünnepeljék, amikor itthon, szülőföldjükön joguk van hozzá. A volt államelnök valószínűleg tudathasadásos, hiszen elnöki mandátuma alatt számos támogató üzenetet fogalmazott meg a magyarok felé ezen az ünnepen, illetve a tatár és a roma nemzeti közösségek ünnepnapját ő maga ellenjegyezte államfőként 2006-ban” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint, majd hozzátette: „nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Traian Băsescu kétszer is kérte a magyarok bizalmát, szavazatait, most pedig ilyen minősíthetetlenül megbántotta közösségünket. Ebből okulnunk kell!” – nyomatékosította az ügyvezető elnök. „Néhány éve Traian Băsescu még azon a véleményen volt, hogy a romániai magyaroknak joguk van megünnepelni március 15-ét, és általánosan érvényesnek tartotta az 1848-as forradalom és szabadságharc ideáit. Ma ő bírálja azon kezdeményezésünket, hogy ezt a napot tegyük a romániai magyarok hivatalos ünnepnapjává, és gazembernek nevezi azokat, akik ezt a tervezetet a szenátus szakbizottságaiban támogatták” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A volt államelnök, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke kedden élesen bírálta a szociáldemokratákat, hogy alku tárgyává tették az 1848-as magyar szabadságharc évforduló- ját. „A gazemberek úgy tesznek, mintha elfelejtették volna, hogy 1848. március 15-én a pesti országgyűlés egyebek mellett Erdély Magyarországhoz csatolását is megszavazta. Iancu mócainak, más románoknak és szászoknak a felkelésére volt szükség ahhoz, hogy Erdély ne legyen Nagy-Magyarország része. Több tízezer erdélyi románt öltek meg a magyar grófok hadseregei, egész falvakat töröltek el a föld színéről, románok százezrei váltak földönfutóvá. A PSD-ALDE koalíció pedig azt akarja, hogy a bizalmatlansági indítványon kapott pár szavazatért cserébe ezt a napot ünnepként ismerjék el Románia területén” – írta saját Facebook-oldalán Băsescu. „Ti gazemberek a PSD-ben és az ALDE-ban, azt hiszitek, hogy életetekben még elmehettek Cebére? És Erdélybe?” – üzente a volt államfő a két párt elnökeinek. Traian Băsescu leszögezte: senki nem állítja meg a romá- niai magyarokat, hogy március 15-én ünnepeljenek – Budapesten.
(Agerpress) Népújság (Marosvásárhely)

Öntődében a Szent László-szobormakett
A Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és a Bihar megyei RMDSZ által elindított gyűjtésnek megvan az első eredménye: öntődébe került a Szent László-szobormakett.
Több éve készült a nagyváradi Deák Árpád képzőművész arra, hogy méltó alkotással feleljen meg a váradiak kérésének, melyet az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a történelmi magyar egyházak és a Varadinum Kulturális Alapítvány fogalmazott meg felé. A felkérés lényege, hogy városalapító Szent László királyunk számára alkosson meg egy lovasszobor-tervezetet. „Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész.
A megrendelők és a szobrász tervei szerint az alkotás másfélszeres életnagyságú impozáns alkotás lesz, de nyilván a költségvetés és a tér meghatározza a végső méreteket.
Az elmúlt napokban az alkotás makettjét megtekintette Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, mint a Szent László kultusz ápolására leginkább hivatott egyházi intézmény vezetője, és a szobrászművész elmondása szerint tetszésének adott hangot és áldását adta a folyamat következő lépésének elindítására. Ennek megfelelően szerdán már az Arad megyei öntődébe került – oda, ahol a Holnaposok szoborcsoportja készült –, hogy elkészüljenek azok a bronz makettek, amelyek immár a Varadinum Alapítvány, a püspökség és az RMDSZ forrásgyűjtéséhez szükségesek.
Egységben a célért
A mostani makettek kiöntési költségeit már az első sikeres gyűjtésből tudta fedezni a Szövetség, mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. „Egy folyamatról beszélünk. Volt először a gondolat, ehhez meg kellett találni a megfelelő alkotót, és én azt gondolom, hogy Deák Árpád már bizonyított, nem véletlenül esett rá újból a választás, és ugyanakkor meg kellett teremteni a konszenzust. Úgy érzem, hogy a katolikus egyház, valamint a Varadinum Alapítvány, a történelmi magyar egyházak, a civil társadalom és szövetségünk egységben van ezen ügy mellett. Ezért tarthatunk ma már ott, hogy megvan a terv, és már öntődébe kerültek az első makett” – mondta Szabó Ödön.
„Ez egy újabb óriási projektje a nagyváradi magyarságnak, és mint ahogy a Szacsvay-szobor teljes restaurálásánál a teljes összeget a magyar közösség összefogása teremtette meg, a kisemberek és a diákok egylejes adományaitól a vállalkozók több ezer lejes adományaival egyetemben, úgy azt gondolom, itt is sikerülhet közösen céljainkat megvalósítanunk. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki már eddig adakozott, és biztatni szeretnék mindenkit, hogy bátran keresse meg kollégáimat adományaival. Az ügyet ugyanazon az összmagyar összefogást megjelenítő alapítványon keresztül kívánjuk megvalósítani, amint azt tettük a Szacsvay-szobor sikeres projektje kapcsán is. Felkérünk mindenkit, hogy álljon a közös ügy mögé, és álljon az összefogás mellé, támogassák Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított gyűjtést. Minden intézménynek, szervezetnek a jó szándékú hozzáállását ezúton is megköszönjük” – fogalmazott Szabó Ödön, a Festum Varadinum programsorozat kurátora, főszervezője.
A Bihar megyei RMDSZ sajtóirodája erdon.ro

Szamosújvári Téka: több mint oktatás és tánc
Szamosújváron kellemes meglepetés fogad: kis irodahelyiség helyett tágas épület bentlakással, protokollteremmel, kézműves-foglalkozásra felszerelt szobával. Balázs Bécsi Attila, a Téka elnöke mindent megmutat: mi mindent értek el és tettek hosszú évek kemény munkája árán a mezőségi magyarságért. 
Balázs Bécsi Attila nemcsak felismerte, de tett is a mezőségi szórványmagyarságra leselkedő asszimilációs veszélyek ellen. Székelyföldről, tömbmagyar környezetből érkezett Szamosújvárra. Gyergyóremetén nevelkedett, csíkszeredai érettségije után 1982-ben felvételizett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakára, majd a Ceauşescu-rendszer célzott kihelyezései miatt Moldvába került tanárként két és fél évre. Közben megismerkedett szamosújvári feleségével, így már nem volt kérdés: a rendszerváltozás után hazatér Erdélybe. Huszonhét évvel ezelőtt a helyiek kérésére Szamosújváron elvállalta a társadalomtudományok oktatását. A későbbi Téka-elnök érkezésével a magyarságtörténelem-oktatás is elindult. Az új tanár azonban nem elégedett meg a pedagógia nemes feladatával. Bevallása szerint szülei, tanárai, a gyergyóremetei közösség abban a hitben nevelte, hogy egy ember élete – főként értelmiségiként – csak úgy lehet teljes, ha saját nemzeti közösségéért is cselekszik. Amikor tanítani kezdett, nemcsak a leckét adta le, hanem igyekezett nevelni is.
A nyolcvanas évek elején bekerültem a kolozsvári táncház-mozgalomba, amelyet a kommunizmus földalattivá kényszerített egy időre. Akkor jöttem rá, hatalmas közösségformáló ereje van a néptáncnak, így Szamosújvárra kerülve táncházat szerveztem a helyi és a környékbeli fiataloknak. Szerencsére nyitott fülekre találtam” – meséli az alapítvány kezdeti időszakáról a szervezet elnöke. Az indulás nem volt zökkenőmentes: egy idő után a szülők türelmetlenül érdeklődtek, hogy gyermekeik hétvégenként hová tűnnek el órákra, így elsősorban az ők megnyugtatására hozták létre a Kenderkóc Néptáncegyüttest, amelyből később kialakult a ma is aktív Kaláka Néptáncegyüttes. Táncegyüttesből több funkcionális szervezet „Bűn lett volna nem kihasználni a tánc eredményétől felpezsdült fiatalok tenni akarását, így 1993-ban létrehoztuk a Téka Alapítványt. Egyrészt, hogy igényes kulturális keretet adjunk a munkánknak, másrészt, hogy civil szervezetként anyagi támogatásért pályázhassunk. Miután a Kaláka az országot képviselve kijutott egy franciaországi nemzetközi táncfesztiválra, a román városvezetőség felháborodva kitessékelt mindenhonnan, így próbahely is kellett” – tette hozzá Balázs Bécsi Attila. A tanári mesterség mellé ekkor új csapódott: ki kellett ismerni a pályázatírás csínját-bínját. Úgy tűnik, a szervezet elnökének ez nem okozott különösebb fejtörést: hamar megvásárolták a Téka mostani székhelyéül szolgáló épületet, amelyet Magyar Művelődési Központként újítottak fel és fejlesztettek az évek során.
A helyi magyar közösség fiataljainak már nem volt elég a táncház megszervezése. A Művelődési Központ keretében ma már állandó, szeptembertől júniusig évadszerűen működő programokat szerveznek: néptáncoktatást, kézműves-foglalkozásokat, kórust, színjátszókört, az alapítvány saját keramikus műhelyében rendszeres, szakmailag akkreditált képzéseket felnőtteknek is. Hetente több mint 600 érdeklődő látogat el az állandó tevékenységekre, és más alkalmi programok is születnek: nemzetközi néptánc-fesztivál, amelyre egyfajta helyi magyar napokként tekintenek, de az idősödő helyi néptáncosok, népdalénekesek Mezőségi Fesztiválját is 21 éve megrendezik. A környező falvak népi hagyományaira és annak őrzőire kíváncsi látogatók rendszerint év elején lefoglalják a szálláshelyeket a Téka bentlakásában és a helyi panziókban. A további kínálatban Betlehemes találkozók, nyaranta hét – kézművességgel, honismerettel, művészettel-irodalommal, zenével, néptánccal, keramikus-tűzzománccal foglalkozó – tábor, valamint évadnyitó és -záró fesztiválok is szerepelnek. „Gyönyörű és felemelő érzés kórusunkban negyven éneklő kisdiákot látni. Az újabb generációk folyamatosan váltogatják egymást. Nincs elveszett vagy közügyek iránt érdektelen nemzedék. Csak nem figyelünk eléggé rájuk, így kicsúszhatnak kezeink közül. A Téka célja ennek megakadályozása” – vallja az alapítvány elnöke. Hozzáfűzi: sokszor már ő maga sem tudja követni a tempót, de elmondása szerint dinamikus, jól összerázódott csapat áll a háta mögött, akiknek szinte már rutin a programözön megszervezése. A Téka elnökeként az ő szerepe ma a szervezet tevékenységének áttekintése és a működéshez szükséges anyagi alapok előteremtése.
A szervezetben jelenleg több intézmény is működik: a kulturális programokat biztosító Művelődési Központ, a mezőségi diákokat összegyűjtő szórványkollégium és a Tóvidéki Térségfejlesztési Program, amely a turisztikai célra kialakított feketelaki tájházat és táborközpontot, valamint a szépkenyerűszentmártoni közösségi házat működteti. A Tóvidéki programmal igyekeznek a környező vidék lehetőségeit is kihasználni, felvirágoztatni, megmutatni a nagyvilágnak az ottani magyar közösségeket is. Egyik legnagyobb projektjüket idén fejezték be: átadták ugyanis a szórványiskolát a helyi önkormányzatnak, a sportcsarnokkal és bentlakással kiegészített épület mellé azonban játszóparkot is terveznek. A Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum a tervek szerint jövőre felvenné Kemény Zsigmond erdélyi magyar romantikus író, publicista, politikus nevét, aki a Fehér megyei Alvinc faluban született és a Kolozs megyei Pusztakamaráson halt meg. A Téka 2000-ben csatlakozott a Válaszúton elindított szórványoktatási programhoz, amelynek keretében a gyerekeket olyan településekről gyűjtötték össze, ahol nincs oktatás vagy a magyar nyelvű tanítás hiányzik. E program korábban Szamosújváron is elindult, de a bentlakásos helyek hamar beteltek.
Hosszú küzdelem, példátlan színvonalú épület
„Előbb a Művelődési Központunk tetőtéri részét építettük ki, ahova akkor még nagyjából 20 gyereket tudtunk befogadni. Miután a helyi református egyházközség kilépett a programból, nyilvánvalóvá vált, hogy étkezdével is ellátott multifunkcionális, korszerű épületre lesz szükség, így konyhával, tanulóhelyekkel, bentlakási résszel ellátott szárnnyal toldottuk meg a Tékát, amelyben már 110 tanulót is el tudunk szállásolni” – fejtette ki Balázs Bécsi Attila. Az iskolai tanítás után sem maradnak magukra a gyerekek: délutánonként pedagógusok foglalkoznak mindenkire figyelve, hogy szükség esetén segítsenek és pótolják a hiányosságokat – ez pedig komoly vonzóerőt jelent, egyre több szülő íratja be a Tékához a legkisebb családtagot. Az igényesebb, gazdagabb tudású gyermekeket látva az alapítvány működtetői eldöntötték, mindezt iskolai szinten is biztosítani fogják. A szervezet elnöke elmondta, a szórványiskola felépítése előtt négy, román–magyar vegyes intézmény öt épületében tanultak a gyerekek, a románokhoz képest másodrangúként számon tartva, hiszen a magyar kultúra semmilyen formában nem jelenhetett meg az iskolák programjaiban. Az iskolák vezetői nem tagadták, hogy púp a hátukon a magyar osztály, így még örültek is a külön magyar tanintézmény tervének. Négy évbe telt, amíg végiglobbiztuk Erdélyt és Magyarországot támogatásokért. 2008-ban az elinduláshoz szükséges anyagiakat a magyar állami Szórvány Tanácstól kaptuk, két évre rá az új kormány pedig teljes mellszélességgel felvállalta a projekt megvalósítását. Miután pedig felmutattuk az addig elért eredményeket Orbán Viktor miniszterelnöknek válaszúti látogatásakor, megkaptuk a gyors befejezéshez szükséges támogatást is” – foglalta össze a szervezeti vezető az iskola születésének hátterét. Az RMDSZ időközben román állami támogatást igyekezett szerezni, sikertelenül: a támogatásra vonatkozó kormányhatározat megszületése előtt vagy leváltották a végrehajtói hatalom képviselőit, vagy eszükbe jutott, hogy egy civilszervezet csak közhasznú intézményként kaphat állami támogatást, mire pedig ezt bebizonyítva összeállt a határozat, újabb kormányváltás következett, és a téma lekerült a napirendről. Mindezt a helyi tanács és a tanfelügyelőség bürokratikus huzavonája sem könnyítette meg: végül sikerült a román iskolákból az újba átemelni a magyar osztályokat. Az iskola, bár államilag akkreditált tanintézmény, azóta is a Téka Alapítvány és a magyar állam támogatásával működik. A tornatermet is magyar állami pénzből és az RMDSZ támogatásával építették fel.
Okostáblák, tanító lépcsők
Balázs Bécsi Attila körbevezet az épületegyüttesben: a kisebb sportcsarnoknak is megfelelő tornateremben a hideg eső elől menekülve éppen a nyolcadikos diákok ballagnak élő gitárszóval, hangulatos szerepléssel. Hála Istennek sokan vannak. Az udvaron az iskola jelképe, a nagybetűs életbe átvezető híd és kapu, modern, műfüves focipálya, kinti előadásokért felépített színpad, odabent pedig ragyogóan tiszta, otthonos, meleg hangulatú, okostáblákkal, személyes könyvszekrényekkel felszerelt osztálytermek várják a jól döntő szülők gyermekeit. A lépcsőkön haladva a legkisebbek észrevétlenül sajátíthatják el a fokokra kiírt hét napjait, az évszakokat, az ábécét. Szabadidejükben a diákok sószobában olvashatnak, az iskola saját rádióműsorát szerkeszthetik, válogathatnak a gazdag könyvtár kínálatából, és márkás laptopokon tehetik le a számítógépes képességvizsgát. A szamosújvári szórványiskolában, a Mezőség egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézményében jelenleg a környező vidék 26 településéről – Válaszúttól Ördöngösfüzesen át a Tóvidékig – több mint 470 magyar diák tanul. Az elnök szerint azonban az oktatás minősége hagy még némi kívánnivalót maga után.
„Sok mai fiatal pedagógusból hiányzik az elhivatottsági érzés, az önképzés, de ez az egész romániai közoktatásra jellemző. Az iskolánkban azonban egyre ambíciósabb tanári kar kezd kialakulni, de gyenge fizetéssel nehéz őket motiválni” – magyarázza az egykori oktató, majd hozzáteszi, évente 40 tanárnak kiosztott ösztöndíjjal egészítik ki a havi bért. Ugyanakkor kiderült, az egyetemre felvételiző diákokat is tudják ösztöndíjjal támogatni az Ignitas Egyesülettel való kapcsolatuk révén. A tanulmányok után hazaérkező vállalkozó szellemű fiataloknak pedig segítenek pályázatokat is írni.
„Húsz évnyi szórványbeli munka után úgy látom, a legfontosabb nem a sikeresen érettségizők számának növelése, hanem azoké, akik a tanulás után visszajönnek szüleik településére, hogy itt alapítsanak családot” – mondja Balázs Bécsi Attila hozzáfűzve, hogy magyarországi szervezetekkel együttműködve a Téka igyekszik gazdaságilag a Mezőséget vonzóvá tenni a fiatalok számára. Az alapítvány munkájának sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az összes mezőségi település közül egyedül Szamosújváron nem csökkent a magyar lakosság aránya az utóbbi néhány évben.  
Kádár Hanga Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Visszavonják lemondásukat a miniszterek, ideiglenesen tisztségben maradnak
A Grindeanu-kabinet volt miniszterei vélhetően visszavonják lemondásukat, és az új kormány beiktatásáig ideiglenesen ellátják tisztségüket - nyilatkozta szerda este Lia Olguţa Vasilescu. Vasilescu azt mondta, bizonyos minisztériumok tevékenysége teljesen megbénult a miniszterek lemondása óta, mivel egyeseknek közülük nem állt módjukban átruházni hatáskörüket. „A fejlesztési minisztériumot például teljesen szétbomlasztották ezekben a napokban. Sevil Shhaideh lemondása után testületileg menesztették az államtitkárokat, eddig példátlan helyzetet idézve elő. Senkinek nincs aláírási joga. Ki írjon alá európai alapokért? A portás? Mi, miniszterek mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az új kormány hivatalba iktatásáig el kell látnunk tisztségünket” - fogalmazott Lia Olguţa Vasilescu a Románia TV műsorában. Hozzátette, úgy érzi, munkaügyi miniszterként teljesítette a kormányprogramban előírtakat, ezért arra számít, hogy az elkövetkezőkben is ő vezetheti a tárcát. Lia Olguţa Vasilescu szerint a miniszterek egy része azért nem teljesített az elvárásoknak megfelelőn, mert Sorin Grindeanu kormányfő akadályozta őket. (agerpres) Transindex.ro

Szent László-szobor helyett makett
Régi vágya a nagyváradi magyarságnak, hogy a városalapító Szent László egy méltó lovasszobrot kapjon lehetőleg a város főterén. Ennek érdekében civil kezdeményezésre nem is olyan régen több mint 8000 aláírást gyűjtöttek össze, az ügy mégis elhalt politikai támogatás híján. Most úgy tűnik, szobor helyett legalább egy makettet kapnak a váradi magyarok.
A civil kezdeményezést a maga idején még félszívvel sem támogató RMDSZ a színfalak mögött felkérte Deák Árpád képzőművészt arra, hogy mintázzon meg egy lovasszobor-tervezetet a városalapító királyról.
„Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész.
A megrendelők és a szobrász tervei szerint az alkotás másfélszeres életnagyságú impozáns alkotás lesz, de nyilván a költségvetés és a tér meghatározza a végső méreteket. Az elmúlt napokban az alkotás makettjét megtekintette Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, mint a Szent László kultusz ápolására leginkább hivatott egyházi intézmény vezetője, és a szobrászművész elmondása szerint tetszésének adott hangot és áldását adta a folyamat következő lépésének elindítására. Ennek megfelelően szerdán már az Arad megyei öntődébe került – oda, ahol a Holnaposok szoborcsoportja készült –, hogy elkészüljenek azok a bronz makettek, amelyek immár a Varadinum Alapítvány, a püspökség és az RMDSZ forrásgyűjtéséhez szükségesek.
A mostani makettek kiöntési költségeit már az első sikeres gyűjtésből tudta fedezni a szövetség, mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. „Egy folyamatról beszélünk. Volt először a gondolat, ehhez meg kellett találni a megfelelő alkotót, és én azt gondolom, hogy Deák Árpád már bizonyított, nem véletlenül esett rá újból a választás, és ugyanakkor meg kellett teremteni a konszenzust. Úgy érzem, hogy a katolikus egyház, valamint a Varadinum alapítvány, a történelmi magyar egyházak, a civil társadalom és szövetségünk egységben van ezen ügy mellett. Ezért tarthatunk ma már ott, hogy megvan a terv, és már öntődébe kerültek az első makett” – mondta Szabó Ödön.
A kezdeményezés egyetlen szépséghibája, hogy a nagyváradi RMDSZ nincs túl jó viszonyban a várost vezető liberális Ilie Bolojannal, aki a maga során már többször is kifejtette, hogy elképzelhetetlennek tartja egy Szent László szobor felállítását a város főterén. A polgármester mint a szobor felállításának  esetleges alternatív helyszínét a nagyváradi várat nevezte meg, de a mostani fagyos viszony a kezdeményezők és a város vezetése között kétségessé teszi, hogy ez megvalósulhat-e. A Szabó Ödön által említett egység pedig finoman szólva sem teljes tekintettel arra, hogy a szobor felállításának eredeti kezdeményezőjét, Sztuflák Gyula Ede fogorvost, és a hozzá csatlakozó civileket senki sem kereste meg mostanában ebben a kérdésben.
[A maszol.ro nyomán] http://itthon.ma/kult

Magasabbra teszik a mércét (RMDSZ-képviselők az autonómiáról)
A székelyföldi autonómia megvalósításának ügyében csak akkor lehetünk eredményesek, ha előbb sikerül konszenzust teremtenünk az erdélyi magyar társadalomban, ha a partiumi, közép-erdélyi magyarok épp úgy fontosnak érzik, mint e térség lakói, illetve ha ezt követően elkezdődik egy jól kidolgozott stratégia alapján a kommunikáció a románság felé, mert míg közösségük nem érti meg lényegét, hogy nem hordoz veszélyeket, addig a politikum sem tud eredményesen lépni – hangzott el tegnap Benkő Erika háromszéki és Csoma Botond Kolozs megyei képviselő közös sajtótájékoztatóján.
Nagyon fontos a párbeszéd a tömbben és szórványban élő magyarok között, eltérő élethelyzetünk, sok gondunk különböző, de számos problémánk azonos, szükségünk van egymásra, szolidárisnak kell lennünk – fejtette ki Benkő Erika. A székelyföldiek számára kardinális kérdés az autonómia, de el kell érnünk, hogy ne csak nekünk legyen fontos, minden magyar ember támogassa, ebben nagyon nagy a politikum felelőssége, éppen ezért hívta meg Sepsiszentgyörgyre Csoma Botondot, hogy közösen mérlegeljék az együttműködési lehetőségeket. Csoma Botond elmondta, igen sok székelyföldi él Kolozsváron, első kézből értesülnek az itteni helyzetről. Úgy látja, az autonómiáról nem csak itt kell beszélni, szolidaritásra van szükség, nem lehet magyar–magyar versengés tárgya, nem egymást kell túllicitálni. Ha magyar térfélen sikerül konszenzust teremteniük, akkor fontos lenne a román társadalom meggyőzése, hogy megértsék, nem ördögtől való, nem vezet Románia széteséséhez. Ehhez elsősorban az értelmiség, majd a politikum körében kell partnereket keresniük, igyekeznek stratégiát kidolgozni, hogy ez minél hatásosabb, eredményesebb legyen.  Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a hét elején kialakult magyarellenes hangulat nem késztethet meghátrálásra, Benkő Erika szerint „még magasabbra kell tenni a mércét”. Csoma Botond emlékeztetett, hogy 2001-ben a közigazgatási törvény elfogadását hasonló dühös hangulatkeltés előzte meg, ám a jogszabály mégis átment, és a világ sem dőlt össze. Mint fogalmazott, Dél-Tirolban is ötven évbe telt az autonómia kiharcolása. Benkő Erika megjegyezte, paradox módon a mostani magyarellenes hisztéria elősegíti nemzetközi munkájukat, a Mikó Imre Jogvédőszolgálat jelentését minden nagykövetséghez, az összes fontos intézményhez eljuttatják. 
Bűnügyi feljelentés Băsescu ellen is
Három ügyészségi feljelentést tett a Mikó Imre Jogvédőszolgálat, és öt panasszal fordultak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) a hét eleji magyarellenes megnyilvánulások miatt. Rareș Bogdan újságíró, Traian Băsescu volt államfő, szenátor és Marius Pașcan Maros megyei képviselő esetében az ügyészséget kérik, vizsgálják ki, vádolhatóak-e bűncselekménnyel közösség elleni izgatás, uszítás miatt. Mindhármuk esetében kérik az ODT eljárását is, s mellettük egy szélsőséges honlap, illetve Cristian Tudor Popescu újságíró diszkriminatív kijelentéseinek vizsgálatát.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: ritka farizeus a román társadalom
Kelemen Hunor meggyőződése, hogy akkor is nacionalista hangulatkeltésbe torkollnak a román koalícióval folytatott tárgyalások, ha rövidebb az RMDSZ igénylistája. A szövetségi elnök a Krónikának adott interjúban elmondta, az alakulat nem mondott le a magyar közösség számára kedvező javaslatokról, amelyek egy részére szerinte ősszel vissza fognak térni. A politikus a parlamenti pártok közül a PSD–ALDE-koalíciót tartja párbeszédképesnek, és az RMDSZ a jövő héten dönt az új kormány esetleges támogatásáról.
Adott pillanatban úgy tűnt, hogy sínen vannak a román balliberális koalícióval folytatott tárgyalások, és sikerül elfogadtatni számos, a magyar közösségnek kedvező törvényjavaslatot. Milyen RMDSZ-es indítványokat volt hajlandó támogatni a hatalmon lévő két párt elnöke? – Kezdtük a parlamentben még a Tăriceanu-kormány idején beterjesztett kisebbségi törvénnyel, amelynek elfogadtatása érdekében jóformán valamennyi párttal tárgyaltunk 2005 óta. Ez nagyon régi célja az RMDSZ-nek, nincs benne semmi újdonság, jobbról-balról szétszedték már. A tavaszi ülésszak kezdete óta iktatott többi tervezet is szerepelt pár hónapja a szakbizottságok asztalán, ezekről a közvéleményt tájékoztattuk, a partnerek is ismerték.
Azt mondtuk, próbáljuk meg a június végén befejeződő ülésszak végéig elfogadtatni ezeket. Amikor mindezekről hétfőn reggel egyeztettünk, a koalíciós pártok vezetői a legnagyobb nyitottsággal, mindenféle fenntartások nélkül, a kényes pontokról is hajlandóak voltak tárgyalni.
A március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását célzó tervezet például még a korábbi parlamenti ciklusban elkészült, csak most nyújtottuk be, és nagyjából azokat a törvényeket követi, amelyek a romák, tatárok számára egy-egy ünnepnapot megjelölve már elfogadott a parlament, és éppen Traian Băsescu hirdette ki elnökként.
A közigazgatási törvény anyanyelvhasználatról szóló cikkelyeit módosító javaslatok is a képviselőház napirendjére kerültek, sőt a minisztériumok és a törvényhozói tanács is véleményezte, és mindössze technikai javaslattal élt, de alapvetően nem utasította el. Tehát ezek a kezdeményezések mind benne voltak a körforgásban.
A március 15-ével kapcsolatos törvénytervezettel volt a legkevesebb problémájuk, itt egyedül azt javasolták, hogy a hivatalos ünnepen járó szabadnap ne legyen kötelező, hanem a munkaadóra bízzák. A nyelvhasználati törvény esetében ugye mi azt javasoljuk, hogy a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkenjen a küszöbérték, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.
Ők tizenöt százalékot támogattak, mire mi elfogadtuk ezt a kompromisszumot, ugyanakkor beiktattunk egy alternatív küszöböt is, ami azt jelentené, hogy Temes, Arad és Brassó magyar közösségei számára is biztosítva lennének az anyanyelvhasználati jogok. Újra beemeltük a tervezetbe, hogy a későbbi demográfiai változás nem befolyásolja a nyelvhasználati jogokat, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve pedig felsoroltuk a prefektúrákat, dekoncentrált intézményeket, utcanévtáblákat és útjelző táblákat is. Még a kisebbségi törvényt is elfogadták, mindössze más javaslatot tettek a kulturális autonómia megnevezésére, mert nem bírták elfogadni az autonómia szót, de a hatásköre maradt. Egyedül a nyelvhasználat megtagadása esetén járó szankciók témaköre maradt nyitva, mi ugyanis azt javasoltuk, hogy ezek a büntetési tételek ne kormányhatározatban szerepeljenek, mint eddig, hanem magában a jogszabályban.
A tárgyalásokról kiszivárgott hírekre viszont beindult a nacionalista hangulatkeltés. Erre hivatkozva visszakozott Liviu Dragnea PSD- és Călin Popescu-Tări­ceanu ALDE-elnök? – A hétfőn délután elkezdődött hisztériakeltés nyomán a koalíció erdélyi képviselői ültek farhámba. Talán ott hibázott a két román párt, hogy a velünk folytatott tárgyalásokra nem hozták el az erdélyi képviselőiket. Miközben a déli megyék politikusaival nem volt semmi baj, az erdélyi román képviselőket agresszíven, hatékonyan manipulálták a sajtóban, Facebookon. Emiatt kedden reggel a koalíció vezetői már azt mondták, nagy a kockázata annak, hogy a saját pártjukon belül kialakul egy olyan viszonyulás, ami a tervezetek végszavazásánál már problémát okozhat, ezért most nem vállalják mindezt. Nem vesztünk össze velük, nem alakult ki olyan helyzet, hogy letépjük egymásról a zakót, egyszerűen megijedtek, megtorpantak a hihetetlenül erős nacionalista manipulációtól. Ekkor mindenki visszalépett egyet. A türelem is nagy kvalitás a politikában, ezért azt mondtuk, semmi baj nincs, ha most ezt nem tudják vállalni. Már csak azért is, mert aritmetikailag megvan a többségük, tehát a történet nem arról szól, ahogy a román média beállította, hogy adok-kapok folyt volna. Mi nem üzleteltünk, hanem nagyon tisztességesen tárgyaltunk.
Sokan úgy látják, sok volt egyszerre a kisebbségeknek, de elsősorban persze a magyaroknak tett engedményekből, és ez verte ki a román médiában, a politikusok körében a biztosítékot. Erről mi a véleménye?
Én is feltettem a kérdést, sok volt-e, hogy három dolgot próbáltunk egyszerre megoldani, vagy esetleg lehetett volna kisebb csomagban adagolni. Meggyőződésem, hogy bármivel állunk elő, ugyanez a hangulatkeltés lett volna. Ha a szenátus szakbizottsága hétfőn nem fogadja el a március 15-i hivatalos ünnepet, akkor a nyelvhasználatnak mennek neki, mindössze ürügy kellett. Bár sokan nem látják be, most is az volt a fontos, hogy megmutassák ugyanazt a manipulációs technikát, amit januárban már lefolytattak: ha megnyomják a gombot, pillanatok alatt olyan helyzetet lehet teremteni, hogy a politikusok egy része megtorpan. Ennek ellenére nekünk nincs miért lemondanunk ezekről a dolgokról, ők pedig megoldják maguk a saját kormányuk megbuktatását.
Ön szerint az elmúlt napok hisztérikus magyarellenes kirohanásai ismeretében terítékre kerülhetnek-e még a közeljövőben kisebbségi jogok bővítését célzó kezdeményezések? Már csak azért is, mivel a román egyesülés centenáriumának közeledtével ez a hangulatkeltés várhatóan csak fokozódni fog.
Azt gondolom, hogy a közigazgatási törvény módosítása mindenképpen napirendre fog kerülni szeptemberben, ha okosan dolgozunk, akkor át is fogjuk tudni vinni. Dragnea és Tăriceanu sem gondolja, hogy ezt el kell felejteni és le kell venni napirendről. Viszont mindannyian úgy gondoljuk, hogy a nyár folyamán meg kell próbálni intenzívebbre venni a párbeszédet a román emberekkel annak érdekében, hogy a mostani hangulatkeltés ne forduljon át egy teljesen más logikát követő pályára. Ez közös felelősségünk. A kisebbségi törvényről is hasonlóképpen vélekedem, de hát erre tizenkét éve várunk, tehát esetünkben a türelem a politikában még erősebb kvalitás, mint egy normális országban. Az nem megoldás, hogy mi sündisznóállásba bújunk. Másrészt vannak legalább ilyen súlyú, a jogállamra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó kérdések, amelyeket ennek a koalíciónak meg kell tudni oldani. Hogy a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, ne ellenőrizhetetlen helyeken, a sajtónak, nacionalista hőzöngéseknek kitéve. Ha nem sikerül rendezni a jogállamiság kérdését, akkor minden egyéb kérdés, beleértve a kisebbségiekét is, veszélybe kerülhet. Nem hiába javasoltam az államelnöknek 2015-ben a többség-kisebbség közötti megállapodást, tudtuk, hogy közeleg 2018, ami sok problémát fog jelenteni. Megáll az eszem, hogy az ország egyik legjobb egyetemének, a kolozsvári BBTE-nek a rektora azzal fenyegeti a románokat és a magyarokat, hogy a puliszka mindjárt felrobban. Valakit nem azért választanak rektornak, még ha fasiszta történész is, hogy fenyegesse a társadalmat, a politikusokat. Európában nem nagyon látni ilyen farizeus társadalmat, mint amilyen a román. Miközben itthon üvölt az elképesztő magyarellenes, nacionalista hangulatkeltés, az államfő Berlinben kijelenti, hogy Romániában példaértékűen meg van oldva a kisebbségi kérdés. És a két vonat nem csattan össze a fejükben hatalmas robajjal.
Említette, hogy nem vesztek össze a koalícióval. Ezek szerint a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás érvényes a most következő kormányalakításra is? Vagy további alku tárgya, hogy az RMDSZ támogatja-e az új kabinetet?
Nem azért küldtek bennünket a parlamentbe, hogy összevesszünk valakivel, ez a politikában nem lehet cél. Ha valakivel össze kellene veszni, akkor az végképp nem a koalíció, hanem például Orbán Lajos PNL-elnök és Traian Băsescu. A megállapodásunk négy évre szól a PSD–ALDE-koalícióval, azzal a kitétellel, hogy minden parlamenti ciklus után kielemezzük, és eldöntjük, miként megyünk tovább. Bizonyára lesznek tárgyalásaink, mindig a kontextusában kell elemezni valamit. A kérdés mindig az, mire vagyunk képesek a hat és fél százalékunkkal, illetve kivel tudunk normális párbeszédet folytatni, márpedig e téren sok lehetőség nincs a jelenlegi parlamentben. Van az ellenzék Traian Băsescuval, akiről most is az a véleményem, mint volt mondjuk 1997-ben; senki nem gondolhatja, hogy vele konstruktív, előretekintő együttműködést lehetne folytatni. Láttuk azt is, hogy Orban Ludovic hogyan gondolkodik, ő ugyanaz az ember, akiről Emil Cioran mondta a Párizsi füzetekben, hogy jó román lehet egy római katolikus, egy protestáns is, de román, minden jelző nélkül csak egy igazi ortodox lehet. A félmagyar, unitárius vallásban megkeresztelt Orban is folyamatosan azt bizonygatja, hogy jó román, tőle nagy áttörésre nem számítok. A Mentsétek meg Romániáról (USR) nem tudjuk, jön vagy megy, fiú vagy lány. Ezen kívül pedig ott van a PSD–ALDE. Ha nem akarunk beszorulni valahová a hat és fél százalékunkkal, akkor valakivel párbeszédet kell tudni folytatni. A jó persze az lenne, ha mindenkivel sikerülne, de falusiasan fogalmazva ezek a borkánok sorakoznak a polcon. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy ne engedjük fokozni a magyarellenes hangulatot, mert a közösségünk nagyon megsínyli, főleg interetnikus környezetben. Másrészt úgy kell előrébb mozdítani a dolgokat, hogy ne adjunk fel semmit a közösség célkitűzéseiből.
Tekintve, hogy csak a kisebbségi frakció tagjainak szavazatával tudta megbuktatni a Grindeanu-kormányt, a koalíciónak szüksége van az RMDSZ-re. Afelé hajlik tehát az RMDSZ, hogy támogassa az új kormányt?
Erről a jövő héten, a frakciókban fogunk dönteni, ez teljesen racionális, korrekt megközelítése lehet a döntésnek. Mindenki spekulál ugyan arról, hogy a koalíciónak kivel sikerült megbuktatnia a kormányát, de azt nehéz lenne megmondani, hogy a nem magyar kisebbségi frakció tagjai miként szavaztak, miközben biztos, hogy most nem volt meg az a többségük, amellyel januárban indultak. Ennek ellenére ahogy eddig is, ezután is szükségük lesz a mi szavazatainkra, ilyen szempontból nem vagyunk se jobb, se rosszabb helyzetben, mint egy héttel ezelőtt. A politikai válság kirobbanása előtt, például az egységes bértörvény megszavazásakor is egyértelmű volt, hogy nélkülünk nem ment volna át a jogszabály, ami annak tudható be, hogy nem elég fegyelmezettek. Tehát szükség lesz ránk, és úgy látom, hogy ők sok szempontból – beleértve a többség és kisebbség viszonyát – a parlamenti együttműködést kérik, ajánlják a következő időszakra.
Miként látja, a mostani belpolitikai zűrzavar közepette lehet-e áttörést elérni a magyar–román államközi viszony terén?
Nem tudom ezt ma megjósolni, de bízom benne, hogy igen. Vannak próbálkozások, főleg magyar oldalról, de román részről sem látom azt a fajta elzárkózást, amit egy-két évvel ezelőtt tapasztaltunk. Nem egykönnyen lehet előrelépni, a következő fél év ilyen szempontból bizonyára sok mindent előrevetít, Teodor Meleșcanu februári budapesti látogatásának a viszonzásaképp ősszel lesz egy bukaresti külügyminiszteri találkozó. Vannak különböző szintű egyeztetések a tárcák között, tárgyalnak határ menti együttműködésről, energetikai, védelmi, határőrizeti kérdésekről, hiszen számos olyan ügy van, ami nem etnikai, és ezeket a két országnak vinnie kell. Még messze vagyunk az áttöréstől, de figyelembe kell venni azt is, hogy Romániában a külpolitikát nemcsak a kormány alakítja, az alkotmány szerint az államelnöknek is nagy szerepe, feladata van, tehát ez nem kizárólag kormányfüggő.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Katolikus gimnázium: a tanfelügyelőség nem vette figyelembe a szülők kérését
Döntött a tanfelügyelőség: Maros megyében 53 magyar tannyelvű 9.osztály indulhat, a Római Katolikus Teológiai Líceum által kért három osztály viszont szétoszlik a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Constantin Brâncuşi építészeti- és a faipari szakközépiskola között. A szülők értetlenül állnak a döntés előtt, az RMDSZ lemondásra szólította fel a főtanfelügyelőt.
A katolikus gimnázium szülői csoportja csütörtökön azzal a kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához és a tanfelügyelőséghez, hogy az iskolájuk a Bolyai Farkas Elméleti Líceum alá sorolt struktúraként működhessen a 2017/2018-as tanévben. A szülőket képviselő Csíky Csengele a Maszolnak elmondta, az egyeztetés során a kérésüket elfogadta a városháza, a prefektúra, valamint a katolikus iskolát működtető Státus Alapítvány is.
A tanfelügyelőséget azonban ezt nem vette figyelembe a jövő tanévi iskolahálózatot összeállításakor. Csíky Csengele szerint ezzel a magyar gyerekeknek a tanuláshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való joga csorbult, hiszen a három osztályból csupán egy elméleti, a másik kettő vegyes tannyelvű szakközépiskolai osztály.
Az egyetlen megoldás volt
Arra a kérdésünkre, hogy két nappal ezelőtt még nem volt szó a katolikus gimnáziumnak a Bolyaiba történő besorolásába és ezt mindkét tanintézmény vezetője megerősítette, Csíky Csengele azt mondta: ezt az egy megoldást látták elfogadhatónak, amíg a katolikus iskola jogi helyzete tisztázódik.
„Ha a Bolyai struktúrájaként működne tovább a katolikus gimnázium, akkor lehetőségében állna cikluskezdő osztályokat indítani” – magyarázta a szülői csoport szóvivője, aki szerint a Bolyai vezetősége rosszul döntött, amikor elzárkózott a katolikus iskola „átvételétől”.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója, Hajdú Zoltán és a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Székely Szilárd arról tájékoztatta a sajtót, hogy egyelőre fel sem merült megoldásként a katolikus iskola besorolása a Bolyaiba, mert a felekezeti intézmény önállóságának megőrzése a cél. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy ha arra szükség lesz, természetesen segítenek, befogadják a katolikusokat.
Maros megyében 4837 azoknak a száma, akik a 2016/17-es tanévben elvégezték a nyolcadik osztályt, közülük 3936-an iratkoztak a kisérettségi vizsgára.1325-ön magyar, 64-en német tannyelvű osztályban végeztek.
„Csúfot űztek a magyar közösségből”
A Maros megyei tanfelügyelőség csütörtök délutáni döntését döbbenten fogadta Novák Csaba Zoltán szenátor is, aki szerint „a tanfelügyelőség nem megoldást keresett, hanem szabadulni akart az ügytől, és a gyerekek érdekeit, valamint a szülők és pedagógusok kéréseit figyelmen kívül hagyva megkérdőjelezhető, törvénytelen döntést hozott”.
A tanügyi kérdésekkel foglalkozó szenátor a Maszolnak elmondta, mivel közeledik a nyolcadik osztályt végzett tanulóknak a kilencedikbe való beiratkozásának ideje, a minisztérium is sürgette az ügy megoldását. Végre több hónapi tárgyalás után született egy konszenzusos megoldás, „a tanfelügyelőség azonban a döntésével csúfot űz a magyar közösségből”.
RMDSZ: mondjon le a főtanfelügyelő!
Lemondásra szólítja Maros megye főtanfelügyelőjét csütörtökön Novák Csaba Zoltán szenátor, aki elfogadhatatlannak tartja a döntést, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum három 9. osztályából kettőt két gyenge tanintézménybe sorolt. „Úgy vélem, hogy gúnyt és csúfot űznek a Maros megyei és marosvásárhelyi magyar közösségből, hiszen a tegnap úgy is dönthettek volna, hogy az építészeti és faipari líceum helyett a pedagógiai vagy Elektromaros Líceumban indítják ezt a két osztályt” – hangsúlyozta a politikus.
Novák szerint a döntés nemcsak elvi és erkölcsi szempontból elfogadhatatlan, hanem oktatásügyi szempontból is kérdéses, hiszen tudomása szerint a faipari líceumban például nincs elegendő magyar szaktanár. Ezekbe az iskolákba még a román szülők sem szívesen iratják be gyerekeiket – mutatott rá a szenátor, aki szerint a magyar közösség számára elfogadhatatlan és teljes mértékben diszkriminatív, ha a magyar gyerekek számára a szakmai tantárgyakat román nyelven oktatják. .
A Római Katolikus Teológiai Líceum jogi helyzetének tisztázásáig az RMDSZ azon az állásponton van, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a katolikus iskola a Bolyai Farkas Elméleti Líceum alá sorolódna, mint oktatási struktúra – olvasható a sajtónak kiküldött közleményben.
„Az RMDSZ rendkívül aggasztónak tartja, hogy a tegnapi tanfelügyelőségi döntés értelmében ősztől nem indulna római katolikus profilú osztály. Ennek indítására csak a Római Katolikus Teológiai Líceumnak lenne joga. Az általunk is elfogadott konszenzusos megoldás szavatolhatta volna ennek az osztálynak az indulását. Érthetetlen számunkra, hogy azt követően, hogy több hónapja mind a szaktárca, mind a tanfelügyelőség azt javasolta, hogy a katolikus iskola oktatási struktúraként működjön tovább, mára ezt a megoldási lehetőséget is elutasítják. Bízunk benne, hogy ez nem egy újabb megnyilvánulása a hét elején és több napja tartó magyarellenes megnyilvánulásoknak” – olvasható a közleményben. 
Antal Erika maszol.ro

Nem foglalkoztatja a kormányra lépés gondolata az RMDSZ vezető testületét
új miniszterelnök kinevezésének folyamata hétfőn kezdődik, Klaus Johannis államfő délután egyeztet a parlamenti pártokkal és csoportokkal. Az RMDSZ delegációja délután 6 órakor kerül sorra, a Szövetségi Állandó Tanácsa pénteken, Kolozsváron tartott gyűlésén egyeztettek a szövetségi vezetők mandátumáról, illetve arról is döntés született, hogy az új kormány felállításáig tartó periódusban melyek az RMDSZ teendői. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a SZÁT ülése után nyilatkozott a Transindexnek. Elmondta, elemezték a múlt heti eseményeket, és arra a megállapításra jutottak, hogy az RMDSZ jól használta ki ezt a helyzetet, és jól döntött, hogy a magyar kisebbség számára fontos kérdéseket a PSD-ALDE vezetőkkel zajló tárgyalások napirendjére tűzte, függetlenül attól, hogy mi lett ennek a kimenetele.
Az RMDSZ a 215-ös helyi közigazgatási törvény 20%-os kisebbségi küszöb leszállítására és egyéb tételeire vonatkozó módosító javaslatai mellett tárgyalóasztalra tette a 2005 óta fiókban levő kisebbségi kerettörvényt is, az oktatási törvény módosítására pedig négy javaslatot nyújtott be.
Ugyanakkor a SZÁT tagjai beszéltek a jövő héten esedékes, az új kormány kialakítása körüli helyzetről is. "Azt fogalmaztuk meg, hogy továbbra sem kell lemondanunk, vagy háttérbe helyeznünk prioritásainkat, nem kell behúzzuk a kéziféket azért, mert most kialakult egy nacionalista hangulat" - mondta az ügyvezető elnök. Kérdésünkre, hogy milyen lehetőséget lát a tárgyalások folytatására annak figyelembe vételéve, hogy a feszült hangulat még nem múlt el, Porcsalmi azt válaszolta, meggyőződése, hogy ez a rossz hangulat mérsékelődik. Hangsúlyozta, a szövetség kérései a magyar közösség számára fontosak, ezek a tervezetek semmiféle illegális, vagy alkotmányellenes dolgot nem tartalmaznak és a PSD-ALDE vezetők számára nem voltak ismeretlenek. "Bárki is lépjen kormányra, ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden tartjuk" - mondta az ügyvezető elnök. Az államfővel zajló egyeztetés kapcsán Porcsalmi elmondta, elsősorban meghallgatják Johannis mondanivalóját, majd a hét első felében folytatják a tárgyalásokat a koalícióval az RMDSZ által a múlt héten is felvetett törvénytervezetek kapcsán. Porcsalmi elmondta, az RMDSZ-t most nem foglalkoztatja a kormányra lépés gondolata, és ezzel a kérdéssel addig nem is foglalkoznak, míg az hivatalos megkeresés során fel nem merül. „A SZÁT-ban az a vélemény dominál, hogy az RMDSZ-nek most nem kellene kormányzati szerepet vállalnia, de ez továbbra is egy nyitott kérdés. Ahogy az elmúlt időszakban eléggé markánsan megfogalmazódott számunkra, most a parlamenti projektjeink, nem pedig a kormányzás, a miniszteri tisztségek vagy beosztások jelentik a prioritást” - hangsúlyozta az ügyvezető elnök. A román nyilvánosság irányába történő kommunikáción is javítanának A SZÁT ugyanakkor egyetértett abban, hogy újra kell gondolni a románság irányába történő kommunikációt. "Már a jövő héten megkeressük azokat a toleránsan gondolkodó román közvélemény-formálókat, akik ebben a kérdésben az RMDSZ partnerei tudnak lenni. „Nem gondolom azt, hogy ezzel meg lehet fordítani a magyarellenes retorikát, mert ez elsősorban nem azok részéről érkezik, akik hajlandóak az általunk felvetett kérdéseket megérteni” - mondta az ügyvezető elnök. (hírszerk.)  Transindex.ro