Tusványos: összmagyar összefogást sürgetett Semjén Zsolt
Ha az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének.
Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat.
Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki.
Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus.
Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének.
Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá.
Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak.
„Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt.
Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba.
Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás
A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.”
Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené.
Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos: a romániai magyar koalíció esélyei és buktatói
Nem túl jók a kilátások arra, hogy létrejöjjön az együttműködés a romániai magyar politikai szféra szereplői között – ezt a következtetést lehet levonni azon beszélgetésből, amelyet szakértők részvételével tartottak az EMNT Jakabffy sátorban szerdán délután Tusványoson.
Ifjabb Toró Tibor politológus vitaindítójában megállapította: a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) esélyeit jelentős mértékben nehezíti, hogy nem biztos, hogy Tőkés László EMNT-elnök népszerűsége átvihető az általa létrehozni kívánt politikai alakulatra. A kérdés az: van-e harmadik út az egységparadigma és a hárompólusú erdélyi magyar politikai élet között? Megállapította: bizonyos kérdéseket ki kell vonni a napi politikai harcból, a versenytársaknak pedig kölcsönösen el kell ismerniük egymást.
Székely István Gergő politológus rámutatott: az erdélyi magyar politikai szféra szereplői között nincs akkora konfliktus, mint a délvidéki és a felvidéki magyar pártok között, arról ugyanis konszenzus van, hogy a romániai magyarságot nem egyének szintjén, hanem teljes entitásként kell a többségi társadalomba integrálni. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy az EMNP autonómiája hiányos lehet – amennyiben ugyanis túlságosan összefonódik az őt támogató Fidesszel, a magyarországi kormánypárt érdekeit is képviselnie kell, ami azonban ütközhet az EMNP tagságának és szimpatizánsainak érdekeivel. Ráadásul az, hogy Tőkés László nem vállalta el a pártelnökséget, nehezíti, hogy karizmája átsugározzon a pártra. Rámutatott: jelenleg a konfliktushoz, nem pedig a versengéshez áll közelebb a viszony az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között, az EMNP-nek akkor lehet a kiegyezésre esélye, ha abban az RMDSZ-t is érdekeltté teszi valamilyen módon.
Kósa András László szociológus rámutatott: Románia erős központosítottsága miatt jelenleg az RMDSZ azon elve tűnik hatékonyabbnak, hogy Bukarestben kell hangsúlyosabban jelen lenni, mivel a magyar kisebbséget érintő fontos kérdésekről ott születik döntés – ez azonban csak addig működik, amíg kormányon van, helyi szinten, a helyi közigazgatásban viszont gyakran nem tud hatékonyan politizálni.
Bakk Miklós politológus, lapunk korábbi munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy konszenzust kell kialakítani arról, mely területeken versenyeznek és mely területeken működnek együtt a romániai magyar politikai alakulatok. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ne csupán a célok, hanem az eszközök és prioritások tekintetében is konszenzus legyen.
Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke szerint a siker érdekében az EMNP-nek a jövő évi önkormányzati választáson szavazatmaximáló technikát kell alkalmaznia, vagyis minden olyan településen saját jelöltet kell indítania, ahol akár csak egy szavazatot is kaphat, mivel az így kapott voksokat felhasználhatja alkupozíciói erősítésére a parlamenti választások előtt. Az önkormányzati választásokon várható éles versenyhelyzet ugyanakkor tovább mélyítheti a konfliktust, ami rontja a megegyezés esélyét az RMDSZ-szel – mutatott rá. Székely hozzátette: egyik magyar politikai alakulat sem beszél az alternatív választási küszöb meglétéről, pedig az abban az esetben is kedvező eredményt hozhat számukra, ha amúgy nem érik el az öt százalékos parlamenti küszöböt.
(Nem jön Băsescu? „Nem tudunk arról, hogy Traian Băsescu eljönne Tusványosra” – mondta el a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Mint ismeretes, a román államfő az elmúlt években részt vett az Orbán Viktor magyar kormányfő szereplésével megtartott szombati beszélgetésen, most azonban a tábor tematikája miatt – Összenő, ami összetartozik – nem kapott meghívót. Ennek ellenére fölmerült, hogy mégis eljönne. Toró közölte: jelenlegi tudomásuk szerint nincs szó arról, hogy Băsescu Tusnádfürdőre készülne.)
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos: a bejegyzés előtt álló EMNP terveiről beszéltek az ideiglenes vezetőség tagjai
Bukarest több gondot okoz, mint amennyit megold – hangzott el abban a panelben, amelyben a bírósági bejegyzés folyamatában a múlt heti, alapfokú elutasító ítélet nyomán időlegesen megrekedt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jövőjéről, céljairól, valamint a többi magyar politikai képviselettel kialakítani szándékozó kapcsolatról beszéltek a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki, második napján a jövendő párt ideiglenes vezetőségének tagjai. Toró T. Tibor, a párt létrehozása fölött bábáskodó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, az ideiglenes pártvezetés feje a beszélgetés elején a pártbejegyzés eddigi történetét ismertetve rámutatott: álláspontjuk szerint az elutasító ítéletet meghozó bukaresti törvényszék erős politikai nyomás alatt dolgozott, Romániában ugyanis a pártbejegyzés a mai napig kőkemény politikai döntés.
 „A pártokrácia továbbra is van annyira fejlett, hogy nem szívesen enged új szereplőket megjelenni, emellett a romániai magyar politikai képviselet sem látja szívesen az új riválist: az RMDSZ egy-két túlbuzgó aktivistája is megpróbálta megakadályozni a párt bejegyzését, de az ő érveik elbuktak” – ecsetelte az előzményeket Toró Tusnádfürdőn. Leszögezte: várhatóan augusztusra megkapják az alapfokú elutasító ítélet indoklását, amelyet azonnal megfellebbeznek a bukaresti táblabíróságon, és reményét fejezte ki, hogy a folyamat hamarosan – immár pozitív döntéssel – lezárul.
Temesvár protestáló szellemisége
Az EMNP keretprogramja kapcsán Toró kifejtette, a párt kezdeményezői Temesvár protestáló szellemiségét tekintik alapnak, elvetik ugyanakkor „a posztkommunista értékhálót és az illúziókon alapuló rossz kompromiszszumokat”, mint ahogy a központi érdekkoalíción alapuló rendszert is. Ezek helyett a romániai magyar közösség jövőjét szolgáló közjogi kereteket kívánják megalapozni. „Az érdekérvényesítő összefogás és a verseny helyes arányát akarjuk megvalósítani” – szögezte le a politikus arról szólva, milyen viszony kialakítására törekszik az EMNP a többi magyar politikai képviselettel, hozzátéve, vissza szeretnék állítani az egység fogalmának valós tartalmi töltetét, azt ugyanis – szerinte – az eddigi politikusok kiüresítették.
Toró azt is elmondta, hogy az olyan megoldásokat kívánják támogatni, amelyek megalapozzák a közösségi integrációt és az önkormányzatiságot. Emellett a határok fölötti nemzetegyesítés és a Kárpát-medencei magyar szolidaritás eszméjét is képviselni kívánják, amelyek leghitelesebb képviselőiként Toró Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, az EMNT elnökét, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt nevezte meg. Toró leszögezte: az EMNP öt alapértéke a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. Emellett alapelvnek tekintik az alkotmányos régiók szolidaritását, és az aszimmetrikus regionalizmust szorgalmazzák. Toró szükségesnek nevezte, hogy a tervezett romániai közigazgatási reform ebbe az irányba induljon el, ehhez viszont – mint fogalmazott – alkotmánymódosításra is szükség van.
Leszögezte: az EMNP konszenzusorientált alakulatként kíván szerepet vállalni az erdélyi magyar politikában, nem a többségi, hegemonisztikus rendszert támogatják, amelyet jelenleg Toró szerint az RMDSZ képvisel. Kifejtette, az együttműködési eljárások intézményesítését szeretnék, erre állandó testület felállítását tartják szükségesnek. „Mindezek biztosítására erdélyi stabilitási egyezmény megkötését kezdeményezzük, amely keretbe foglalja mindezeket” – mondta Toró.
Eltérő régiók, eltérő programok
A továbbiakban a párt regionális vezetői ismertették programjukat, lévén, hogy az EMNP a tervek szerint mindegyik régió számára sajátos programot kíván kidolgozni. Zatykó Gyula partiumi régióelnök leszögezte: legfőbb célkitűzésük a magyarság megmaradása, ennek három pilléreként a gazdaságot, a kisebbségi jogokat és a családpolitikát nevezte meg. „A cél, hogy a magyarországi gazdasági teret kiterjesszük a határ partiumi oldalára is. Fontos a két országot öszszekötő autópálya továbbépítése, addig is azonban kétoldalú kezdeményezések révén gyorsforgalmi utakat kell építeni a gazdasági fellendülés érdekében” – mutatott rá Zatykó. Fontosnak nevezte emellett a határt átszelő gyorsvasutak megépítését, a két ország települései közötti állandó tömegközlekedés beindítását, valamint a mobiltelefon-hálózatok kiterjesztését a másik ország határától számított 30-40 kilométeres sávban, hogy ezáltal is megkönnyítsék a határ mentén élők munkavállalását a másik országban.
Ugyancsak szükségét látja a kis- és középvállalkozók támogatásának, a középosztály megerősítésének, az oktatás stratégiai fejlesztésének, valamint annak, hogy a politikai képviselet tagjai is gyakorolják a nyelvi jogokat. Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök rámutatott: az általa képviselt, öt tájegységből álló régió igencsak heterogén, szinte minden egyes megyében eltérő helyzetben van a magyarság. Így van olyan, amelyben tömbben is élnek, de olyan is, ahol szórványban, ezért mindegyik számára más program szükséges. Külön említette a régió központját, Kolozsvárt, amelynek kiemelt szerepet szánnak. Rámutatott: az RMDSZ azon gyakorlatával szemben, hogy a jobb szakembereket Bukarestbe viszi, „kiürítve” így a megyéket, az EMNP célja az, hogy regionális szinten is maradjanak hozzáértő szakemberek. Ennek érdekében a Sapientia-egyetem diákjainak bevonásával monitorozni kívánják az önkormányzatok munkáját, egyfajta „árnyéktanácsokat” hozva létre, így próbálva javítani az önkormányzatok munkáját. Papp Előd székelyföldi régióelnök elöljáróban leszögezte: autonómiára van szükség. Indoklásul kifejtette: a Székelyföld gazdasági, politikai és kulturális értelemben is egységes régiónak tekinthető, ugyanakkor azt is elmondta, hogy „kibővített” Székelyföldben gondolkodnak, azaz olyanban, amelynek Hargita, Kovászna és Maros megye mellett a Csángóföld és Brassó megye egyes régiói is részét képezik.
Autonómia, mint stabilitási tényező
Szilágyi Zsolt, az EMNP külpolitikai koordinátora a jövendő párt külpolitikai célkitűzéseit vázolta. Mint kifejtette, határokon átívelő nemzetegyesítés és erős külpolitika szükséges. Ez utóbbit konszenzusos eszközökkel a Kárpát-medencei magyar politikusok bevonásával szükséges megvalósítani. „E külpolitika révén az euro-atlanti értékeket kell megvalósítani. Fontos, hogy a közösségek jól érezzék magukat, ehhez hatalommegosztás, valamint autonómia kell. Enélkül nem lesz stabilitás, Románia nem lesz jóléti állam, ha a Székelyföldnek nem lesz területi autonómiája” – hangsúlyozta Szilágyi. Hozzátette: van európai megoldás Közép-Európa stabilitására: ez a Kárpát-medencei autonómiák megvalósulása. „Bukarest több problémát okozott közösségünknek, mint amennyit megoldott – e helyzet feloldására a devolúció, az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása, valamint az önrendelkezés jelenthet megoldást” – mutatott rá Szilágyi Zsolt.
Bakk Miklós politológus az EMNP programbizottságának szakmai koordinátoraként felszólalva elmondta, a programnak – német mintára – tartalmaznia kell a párt által felvállalt értékeket, mivel az egyben integrációs eszköz is, amely eligazítja az alakulat politikusait. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy meg kívánják újítani a közbeszédet, illetve a politikai nyelvezetet. Rámutatott: a képviseletet az önrendelkezés révén le kell vinni megyei szintre, emellett azonban kormányszinten is változtatni kell, az RMDSZ ugyanis szerinte eddig egypártrendszerként uralta az elosztó rendszereket. Az EMNP kulturális autonómiakoncepciójával kapcsolatosan elmondta, az abban különbözik az RMDSZ-étől, hogy míg az RMDSZ a kisebbségi törvény révén olyan kulturális autonómiatanácsokat akar létrehozni, amelyeket a kormányszint mellé rendelne – továbbra is biztosítandó hegemóniáját, az etatista modell fennmaradását –, az EMNP ezirányú programja a decentralizációra épít: a kulturális autonómiát a jövendő régióknak kellene megtölteniük tartalommal.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos – Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbb
Erdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján.
Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett. Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki.
Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel.
Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen.
Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le.
A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság.
Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra.
Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus.
Autonómiától a nacionalista hisztériáig
A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is.
Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket.
A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába.
A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Hanyatlás
Sokan felkapták a fejüket Orbán Viktor tusványosi kijelentésére, amelyben a Nyugat hanyatlásáról beszélt, ennek nyomán pedig arról, hogy az eddig példaként tekintett földrajzi-kulturális-gazdasági régió további utánzása helyett Közép-Európának meg kell próbálnia a saját útját járni.
Az ellenzéki publicisták azóta hol kommunista, hol szélsőjobboldali jelzővel illették a miniszterelnököt, attól függően, hogy épp melyik lemez következett soron, így mi is csak egyetérteni tudunk Török Gábor politológussal abban, hogy a kijelentés elvetése ma nem józan megfontolás, hanem hit kérdése. Tény persze, hogy a Nyugat összeomlásáról szóló kép meglehetősen apokaliptikus, ezt talán soroljuk a retorikában hiperbolaként ismert fogás kategóriájába, amely a figyelem felkeltését szolgálja. Ám az is tény, hogy a Nyugat óriási válságban van, az adósságspirálból való kilábalás egyre kilátástalanabbnak tűnik, miközben a feltörekvő BRIC-országok egyre inkább helyzetbe kerülnek – olyannyira, hogy az amerikai gazdaság lélegeztetőgépét immár éppen Kína működteti. Konzervatív szempontból a kulturális és morális hanyatlás is evidenciának tűnik, hiszen a „progresszív” Nyugat-Európában, amely önmagát a felvilágosodás racionalista eszméinek örököseként határozza meg, gyakran épp a józan ésszel ellentétes, emberellenes eszmék kerülnek előtérbe – gondoljunk csak arra, hogy az EU megfeddte Magyarországot a magzatok életének védelmét célzó kampányért.
Amúgy az, hogy a magyar kormány az állam nagyobb szerepvállalásában látja a gazdasági válságból való kilábalás útját, még csak nem is nóvum: az amerikai New Deal is erre épült a 30-as években, igaz, azt baloldali megoldásként szokás emlegetni. Hogy a válság a nemzetek megerősödését hozza, azt már a bevándorlók miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő országok korlátozó intézkedései is jelzik: inkább a hazai munkaerőt védenék. (Ennek viszont nem szabad kikezdenie az európai szolidaritást.) Az pedig, ha nem tekintünk ájult hódolattal szentírásnak mindent, amit a „Nyugat” diktál, józan ésszel végiggondolva nem jelentheti azt, hogy ki akarunk iratkozni abból a közegből, amelyhez több mint ezer éve tartozunk: ha a Keletről jött magyarok Kínával tárgyalnak, azt ma egyértelműen a nyugati kultúrkör és civilizáció örököseiként teszik. Még akkor is, ha bizonyos kérdésekben esetleg a saját útjukat járják.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Nem vagyunk koldusok!
A most nyilvánosságra került sajtóinformációk eléggé egyértelműen igazolják, hogy a dél-romániai, illetve moldvai megyei tanácsok többsége sokkal nagyobb arányban kap vissza az államkasszába befizetett helyi adókból és illetékekből, mint az erdélyiek.
Ezek a számadatok azok igazát látszanak alátámasztani, akik szerint – a fővárosi mivoltánál és munkaerejénél, tehát beruházási lehetőségeinél fogva nyilvánvalóan előnyt élvező Bukarestet leszámítva – tulajdonképpen Erdélyt tartja el Romániát, de legalábbis annak nagyobb részét, és nem fordítva. Ugyanakkor ezek a számadatok azt a politikusok és magánszemélyek által is úton-útfélen hangoztatott rosszindulatú és hangulatkeltő valótlanságot is egyértelműen cáfolják, miszerint a Székelyföld amolyan eltartott régiója volna Romániának.
Ha csak egy futó pillantást is vetünk a 2010-et összesítő kimutatásokra, láthatjuk, hogy például Maros megye majdnem a felét, Hargita és Kovászna megye pedig arányaiban nem sokkal többet, azaz 59-60 százalékot kapott vissza az elmúlt esztendőben a befizetett helyi adókból és illetékekből. Maros megye például – Bukarestet leszámítva – a hetedik helyet foglalja el a, mondjuk úgy: támogatásra szoruló megyék sorában, de Hargita, valamint Kovászna megye is huszonhárom megye előtt áll ugyanabban a képzeletbeli rangsorban. Ez a székelyföldi arány messze jobb sokkal népesebb, esetenként még úgynevezett húzóágazatokkal vagy azok lehetőségeivel is rendelkező moldvai és dél-romániai megyénél, de akár néhány erdélyinél is. Sőt az egy lakosra eső befizetett adók és illetékek tekintetében is a székelyföldi megyék az első tizenhárom megye között foglalnak helyet.
E számok tükrében a Székelyföldet koldusoknak nevezőknek illene azonnal bocsánatot kérniük, de még a tervezett közigazgatási átszervezés kapcsán a Hargita és Kovászna megyéket ugyane tekintetben becsmérlő marosvásárhelyi polgármesternek is el kellene gondolkodnia. Mert az erdélyi, ezen belül székelyföldi embert csak egy kicsit kell(ene) békén hagyni, s kedvét nem szegni holmi rosszindulatú és hangulatrontó valótlanságokkal, s máris úgy menne itt a munka s az élet, mint a karikacsapás.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Cseke Attila lemondott az Egészségügyi Minisztérium éléről
Lemondott csütörtökön tisztségéből Cseke Attila egészségügyi miniszter. Az RMDSZ-es politikus rövid sajtótájékoztatón közölte: azért döntött így, mert kevesli a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárcának szánt juttatásokat, amelyek összegéről ráadásul nem egyeztettek vele. Azt is elárulta, hogy miniszteri mandátumának időtartama alatt több ízben is vitába keveredett a pénzügyminisztérium képviselőivel.
Mint Cseke Attila közölte, a költségvetés módosításáról szóló adatokat csupán szerdán délután kapta meg. A lemondott miniszter rendkívül súlyosnak nevezte, hogy előzőleg nem egyeztettek vele az összegről, és tarthatatlannak nevezte, hogy mindig a pénzügyminisztérium dönt az egészségügyi tárca költségvetéséről. Kifejtette: már a szerdai kormányülésen is hangot adott elégedetlenségének, majd csütörtökön Emil Boc miniszterelnökkel is egyeztetett, akinek át is nyújtotta lemondását. A kormányfő ugyanakkor Cseke szerint arra kérte őt, hogy maradjon meg tisztségében.
A politikus elmondta, hogy még a múlt héten hivatalos átiratban kérte a pénzügyi tárcától, hogy tartsanak háromoldalú egyeztetést a két minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőivel a költségvetés-kiegészítésről, a pénzügyminisztérium azonban nem tett eleget a kérésnek.
Cseke végezetül reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ – a koalíciós megállapodás szerint a szövetséget illeti az egészségügyi miniszter jelölésének joga – rövid időn belül megtalálja utódját, mivel az egészségügy terén elkezdett reformokat folytatni kell.
Cseke Attila – aki 2009 decembere, az RMDSZ kormányra lépése óta töltötte be az egészségügyi miniszteri tisztséget – az utóbbi hetekben bírálatok kereszttüzébe került. Múlt héten Traian Băsescu államfő a közszolgálati televízióban jelentette ki: az egészségügyi miniszter és az egészségbiztosító vezetője vagy megállapodnak egymással, és rendbe hozzák az intézmények pénzügyi helyzetét, vagy mindkettejüknek távoznia kell. Az elnök akkor azt mondta: már tárgyalt az ügyről a kormányfővel, akivel egyetértettek abban, hogy gyors megoldásra van szükség. Az államfő emlékeztetett, hogy 2010 utolsó negyedévében a kormány 2,5 milliárd lejt vont el más ágazatoktól, hogy azt az egészségügyi rendszer által felhalmozott adósságok törlesztésére fordíthassák. Mára azonban újra ismét közel kétmilliárd lejnyi adósság halmozódott fel. Băsescu azt mondta: már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének közelmúltbeli Bukarestbe érkezésekor jelezte, hogy a továbbiakban a kormány nem hajlandó a fejlesztésekre szánt pénzeket egy olyan ágazathoz átirányítani, amely képtelen a reformra.
"Beteg az egészségügy"
Betegnek nevezte az egészségügyet Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is, aki a nemzetközi pénzintézet és Románia közötti hitelmegállapodás feltételeiek teljesítését ellenőrizte Bukarestben. Franks hétfőn, a delegáció látogatása végén szintén az egészségügyi reform szükségességéről beszélt, ezt nevezve meg az egyik legfontosabb prioritásként az ország számára.
Cseke ugyanakkor még július 13-án azt mondta, az egészségügyi rendszernek további négymilliárd lejre van szüksége. A legnagyobb gondokkal az egészségbiztosító küszködik, a kért összeg háromnegyedét ide kellett volna irányítani. Ennek ellenére a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárca csupán 341,2 millió lejt kapott.
Ellentétek az egészségbiztosítóval
Kormányközeli források szerint egyébként Emil Boc azzal próbálta jobb belátásra bírni Csekét, hogy megígérte: az októberben esedékes újabb költségvetés-kiegészítés során további pénzeket kap az általa vezetett tárca. Cseke azonban felrótta a miniszterelnöknek, hogy nem tárgyaltak vele, a költségvetés kiegészítés során diszkriminációt alkalmaztak az általa vezetett tárcával szemben, a PDL irányította egészségbiztosító javára, akinek vezetőjével viszont konzultáltak a költségvetés-kiegészítés előtt.
A megbeszélésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki megjegyezte: a biztosító „gátlástalanul” költekezik, hatékony ellenőrzés nélkül, azonban mégis az egészségügyi tárcát vonják felelősségre a rendszer rossz pénzügyi helyzete miatt.
Mint arról beszámoltunk, Cseke több ízben is kérte, hogy az egészségbiztosítót utalják az általa vezetett tárca irányítása alá, hogy hatékonyabb legyen a pénzek elköltése – ez azonban nem történt meg.
Markó Béla szerint Cseke nagyon jó miniszter volt, aki komoly reformot indított el, amely során sikerült elindítani a kórházak decentralizációját és az alacsony hatékonysággal működő közgyógyellátási intézmények bezárását. Az egészségügyi rendszer legnagyobb gondjának azt nevezte, hogy az egészségbiztosító független intézményként működik. Ugyanezt mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki szerint nem létezhet „két egészségügyi minisztérium”, és amíg a biztosító nem kerül a minisztérium irányítása alá, nem lehet megoldani az egészségügyi rendszer problémáit. Emellett létfontosságúnak nevezte a megfelelő pénzügyi támogatást is.
Kelemen: 15 napon belül meglesz az utód
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a lemondás hírére közölte: sajnálja ami történt, de megérti Csekét, és köszönetet mondott eddigi munkájáért. Azt is közölte, hogy a szövetség 15 napon belül kijelöli a lemondott miniszter utódját. „Cseke Attila kiváló munkát végzett az egészségügyi minisztériumban. Az elmúlt egy év és hét hónap során, amíg a tárcát irányította, komolyságról és következetességről tett tanúbizonyságot, és olyan reformokat hajtott végre, amilyeneket az elmúlt 11 évben senki” – mondta Kelemen.
Cseke a következő 15 napban, utódja kijelöléséig a helyén marad. Roberta Anastase a PDL első alelnöke megerősítette, hogy az utód kijelölése az RMDSZ hatáskörébe tartozik, annak személyéről a koalíción belül egyeztetnek majd. Azt is elmondta, hogy Cseke lemondása egyoldalú lépés volt. Eugen Nicolăescu volt egészségügyi miniszter, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt képviselője szerint véget ért egy cirkusz. Csekének szerinte azért kellett távoznia, mert egyértelmű volt, hogy nem ő, hanem az egészségbiztosító vezetője élvezte az államfő és a miniszterelnök támogatását. Haoonlóan vélekedett a másik ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt is.
A jogász végzettségű Cseke 2009 december 18-a óta töltötte be a miniszteri tisztséget, 2007-tl a 2008-as kormányváltásig kormányfőtitkárként tevékenykedett. Korábban a nagyváradi városi közgyűlés tagja is volt, és a Bihar megyei RMDSZ-ben is vezető tisztséget tölt be.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Összevont választások jöhetnek
Miután Traian Băsescu államfő a tisztán egyéni választókerületes választási rendszerre való áttérést szorgalmazta már jövő évtől, a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) újabb, a választásokkal kapcsolatos módosítást szorgalmaz: ezúttal a rendszerint nyáron megrendezett önkormányzati választásokat vonná össze az őszi parlamenti választásokkal. A PDL javaslatát koalíciós partnere, az RMDSZ is támogatja, és az ellenzék sem utasítja el, így megvalósulására nagy az esély. Arról ugyanakkor, hogy melyik időpontban rendeznék meg az összevont voksolást, még nincs javaslat.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője tegnap kifejtette: azért jó ötlet összevonni a helyhatósági választásokat a parlamentiekkel, mert „rossz román szokás szerint” külön választásokkal az intézmények egy évre lebénulnak, a politikusok pedig „megbolondulnak”. Voinescu elmondta, a PDL tárgyal koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, mert törvénymódosítás csak politikai többséggel valósítható meg, és leszögezte: a demokrata-liberálisok a koalíció javaslatát akarják a parlament elé terjeszteni. Voinescu elmagyarázta, miért jó ötlet a két választás összevonása. „Így tanulták meg a román köztisztviselők az elmúlt húsz évben: választási évben semmit nem csinálnak. Mi több, választási évben a politikusok is elveszítik a fejüket, mert a két választási megmérettetés köti le minden pillanatukat. Következésképpen Románia számára jobb lenne, ha egyszerre kerülne sor az önkormányzati és parlamenti választásokra, majdnem egy évről egy, legfeljebb két hónapra csökkenne a választási forrongás ideje” – magyarázta. Elmondta, az összevonás mellett szól az is, hogy olcsóbb lenne, és jelen körülmények között Románia nem engedheti meg, hogy „megmaradjon a rossz hagyományok mellett”.
Voinescu szerint szükség lesz néhány törvénymódosításra a helyi közigazgatási törvényben, de ez csak akkor valósítható meg, ha létezik ilyen irányú többségi politikai akarat. A választási rendszerrel kapcsolatban Voinescu elmondta, hogy a 2008-as választásokon alkalmazott szabályokat meg kell változtatni, mert a „kiegyenlítés címén olyan emberek kerültek a parlamentbe, akik elveszítették a választásokat, és nem jutottak be olyanok, akik megnyerték”. Emil Boc miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy elméletileg lehetséges az önkormányzati és parlamenti választások összevonása 2012-ben, ennek időszerűségét a koalícióban elemzik, és ott hoznak döntést is a kérdésről. A miniszterelnök azt is elmondta, a koalíció elemzi az egyéni választókerületes, mandátum-visszaosztásos rendszer kiiktatását. „A koalíció jövő héten kezdi elemezni a választási rendszer kérdését. Tárgyalunk az ellenzékkel is. Egyelőre nincs koalíciós szinten elfogadott forma, mert még nem kezdtünk el tárgyalni” – tette hozzá Boc.
Az RMDSZ is benne van
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap elmondta, a magyar szervezet támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások egyidejű megrendezését. „A koalíciós ülésen szó esett erről, és azt mondtuk, hogy szerintünk jó ötlet. Mi magunk is szorgalmaztuk még 2008-ban” – mutatott rá. Kelemen szerint egyrészt gazdasági, másrészt mobilizációs szempontok is indokolják az összevonást, mivel az önkormányzati választásokon rendszerint nagyobb a részvételi arány, mint a parlamentieken. Az egyéni választókerületes rendszer kapcsán kifejtette: ebben az esetben az RMDSZ csupán azon kerületekben nyerhetne, ahol a magyarok többségben élnek, a szórvány elveszne, ezért az arányos képviseletet tartja jobbnak. Kifejtette ugyanakkor, hogy még elemzik a kérdést, így egyelőre nem tud konkrét választ adni arra, hogy jó lenne a választási rendszer módosítása, vagy sem. Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Erdélyben általában a PDL-nek kedvezhet az összevonás, míg Kovásznában az RMDSZ-nek kedvezhet, mivel az emberek jórészt elégedettek a szövetség polgármestereinek tevékenységével. Az ellenzék sem zárkózik el: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint pártja akár összevont rendszerben is minél hamarabb megrendezné a választásokat, „csak ne csalják el azokat”. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) másik társelnöke szerint az USL számára nem lesz tragédia az összevonás, de a PDL sem ér el vele sokat.
„Ellenzéki” hangok
Az RMDSZ elnökével ugyanakkor a szövetség berkeiből nem mindenki ért egyet: Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, aki rendszerint bírálja azon kormány döntéseit, amelynek saját pártja is tagja, úgy vélte, nem jó összemosni a dolgokat, mert így az önkormányzati választások átpolitizálódnának, és nem a helyi kérdésekről szólnának. Biharban egyébként az ellenzéki pártok képviselői is „rebellisek”: Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a PNL városi elnöke a Lakatoséhoz hasonló érvek alapján utasítja el a kezdeményezést, és Ioan Mang PSD-s vezető sem támogatja, mivel szerinte a PDL mindezt azért akarja, hogy a parlamenti választásokat a még meglévő saját polgármesterei és megyei vezetői szervezhessék meg, és így elcsalhassák azokat. (A megyében amúgy az országos helyzettel ellentétben a PDL van ellenzékben, az RMDSZ a két ellenzéki alakulattal kötött együttműködési megállapodást.) Cristian Preda, a PDL európai parlamenti képviselője szerint ugyanakkor jó ötlet összevonni a két választást, ám a pusztán egyéni választókerületes voksolás bevezetése esetére úgy vélte, sem a százalékos, sem az alternatív küszöböt nem lehet megtartani. Rámutatott, az ilyen reform kedvezne a kis alakulatoknak, és demokratikusabbá tenné a választásokat. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint egyébként ahhoz, hogy a választásokat összevonják, új törvényre van szükség, amely mindenféle szavazást szabályozna. Marian Muhuleţ, a hatóság alelnöke elmondta: a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásához új jogszabályra van szükség, semmiképpen nem lehet azt sürgősségi rendelet révén elfogadni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsán
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón.
Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat.
Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt.
Emil Boc: tíz régió is lehet
Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett.
Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón.
Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Elmaradt a döntés Románia schengeni csatlakozásáról
Bizonytalan ideig halasztódik Románia és Bulgária csatlakozása a belső uniós határok megszűnése nyomán létre jött schengeni övezethez, miután a lengyel EU-elnökség az előre bejelentett holland és finn vétó miatt nem is bocsátotta szavazásra az Európai Unió belügyi és igazságügyi bizottságában a kétlépcsős csatlakozásról szóló kompromisszumos tervet. Az európai uniós belügyminisztereknek az EU belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki, brüsszeli ülésén kellett volna dönteniük a schengeni bővítés kérdésében. Azonban Hollandia és Finnország korábban jelezte, hogy nem támogatja a két ország felvételét, mivel nem tartják megbízhatónak a külső határok védelmét, és a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát is megkérdőjelezik.
Miután a belügyminiszteri értekezleten a 22 tagállam belügyminiszterei ismertették álláspontjukat, a tanácskozást felfüggesztették, és a tagállamok EU-nagykövetei folytatták az egyeztetést arról a kompromisszumos tervről, amelyet a lengyel EU-elnökség dolgozott ki, és amelynek értelmében két lépcsőben történne meg a bővítés: először csak a légi és a vízi határátkelőkön oldanák fel a határellenőrzést, a szárazföldi határok ügyében pedig csak jövőre döntenének.
Az EU soros lengyel elnöksége bejelentette: két állam – Hollandia és Finnország – lehetetlenné tette a döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozása tekintetében. „Ígéretszegés történt”, mivel a két tagjelölt állam uniós csatlakozása alkalmával ígéretet kapott arra, hogy a feltételek teljesítése esetén tagjai lesznek a Schengen-övezetnek.
„Ennek alapján pedig szomorú következtetést kell levonnunk a tagállamok közti kölcsönös bizalom tekintetében” – nyilatkozta csütörtökön Brüsszelben Jerzy Miller lengyel belügyminiszter. „Április óta tudjuk, hogy a két állam teljesítette a csatlakozási feltételeket. Az uniós csatlakozásuk alkalmával Romániának és Bulgáriának tett ígéretet nem sikerült betartani” – tette hozzá a lengyel miniszter.
Hollandia és Finnország már a tanácskozás előtt megismételte csütörtökön: egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez.
A tanácskozására érkező Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.
A zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről később diplomatáktól az szivárgott ki, hogy Hollandia mellett Finnország is elutasította a két ország idén márciusi csatlakozását megtorpedózó franciák és a németek által elfogadhatónak gondolt kompromisszumos javaslatot.
Az uniós tagállamok zöme egyébként a bővítés mellett foglalt állást: Wilfried Martens, a konzervatív alakulatokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki a néppát háromnapos nyári egyetemére érkezett Bukarestbe csütörtökön, biztosította az őt fogadó Emil Boc miniszterelnököt arról, hogy az EPP-tag belügyminiszterek – a hollandon kívül – támogatják a két ország schengeni csatlakozását. Martens közölte, a többi EPP-s miniszter megpróbálja meggyőzni holland kollégáját a román ésa bolgár csatlakozás szükségességéről.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott Martensszel, kifejtette, nehéz elfogadni, hogy újabb feltételeket szabnak Románia számára, amikor a csatlakozás technikai felktételeit már teljesítette. Szerinte a baj forrása Hollandián belül található, az ottani belpolitikában.
Mint ismeretes, a hivatalos román álláspont az, hogy a holland ellenkezés a hágai kormánykoalícióban részt vevő euroszkeptikus Szabadságpárt ellenkezésének tudható be.
Traian Băsescu román államfő az ügy kapcsán elmondta: amennyiben Hollandia fenntartja elutasító álláspontját, Románia az Európai Tanács októberi ülésén napirendre kívánja tűzetni a bővítés kérdését.
A bukaresti belügyminisztérium schengeni osztályának vezetője, Marian Tutilescu ugyanakkor azt mondta: nem kizárt az sem, hogy Románia az európai bírósághoz fordul a vétó miatt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

NATO-játszmák
Komoly nemzetközi játszmák részesévé vált Románia, amikor beleegyezett, hogy a NATO európai rakétavédelmi rendszerének részeként amerikai elfogórakéta-ütegeket telepítsenek az országba – ezt jelzi az is, hogy a katonai szövetség parlamenti közgyűlésének Bukarestben zajló tanácskozásán is központi téma a rakétaelhárító rendszer ügye.
Az, hogy Washington Bukarestet választotta, nem csupán az ország kedvező fekvésének tudható be – emlékezetes, hogy a 2004-es NATO-csatlakozás annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok háborút indított Afganisztánban és Irakban, ehhez pedig szüksége volt a közel-keleti régióhoz közel fekvő európai szövetségesre. Bukarest azóta is hálás azért, hogy befogadták, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy jelenleg Románia Amerika leglojálisabb európai partnere – emiatt még konfliktusba is került a nyugat-európai tagállamokkal. A rakétarendszer ide telepítésével az Egyesült Államok még szorosabbra fűzi ezt a viszonyt, továbbra is biztosítva a korlátlan bukaresti lojalitást.
Băsescu román államfő ugyanis szeretné Romániát regionális középhatalmi státusban látni, a washingtoni döntés pedig valamelyest hozzájárulhat ezen imázs kialakításához. Fölmerült ugyanakkor, hogy Amerika az egyre inkább önálló politikát folytató és a regionális hatalmi státushoz szükséges gazdasági és katonai infrastruktúrával is rendelkező Törökország helyett keres új szövetségest. Ez azonban vélhetően nem így van – igaz ugyan, hogy Ankara egyre markánsabb véleményt képvisel például Izrael kérdésében, és igyekszik befolyást szerezni az arab világban, de ezt úgy kívánja elérni, hogy demokratikus átalakításra buzdítja az arab országokat, és jelenleg már csak ezért sem tűnik életszerűnek, hogy súlyos konfliktusba keveredne Washingtonnal. A rakétapajzs Romániába telepítésének ugyanakkor árnyoldalai is vannak. Oroszország ismét megerősödőben, már csak presztízsokokból sem nézi jó szemmel, hogy érdekszférája közelében amerikai rakétákat telepítenek. A komolyabb gond azonban az, hogy Románia túlságosan is elkötelezi vele magát egy olyan projektben, amelyet még az európai partnerek egy része is fölöslegesnek tart. Közben pedig még mindig nem tudni, mi is a kommunista blokk összeomlása után ellenség nélkül maradt NATO pontos célja és szerepe.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

PDL-szóvivő: nincs semmiféle „autonómiás” térkép
Cáfolta csütörtökön Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szóvivője, hogy a nagyobbik kormánypárt bármiféle térképek alapján folytatna alkut az RMDSZ-szel az ország közigazgatási átszervezéséről.
Mint arról beszámoltunk, a Gandul című portál szerdán arról írt, hogy a PDL egy, az ország 1960 és 1968 közötti közigazgatási felosztására emlékeztető térképet javasolt, amely nem a jelenlegi megyék határain alapulna. A 12 vagy 14 tartomány egyes megyék felszámolása nyomán jönne létre.
A székely régió ugyanakkor nem lenne egységes: Maros megye keleti részét ugyan Hargita megyéhez csatolnák, ám Kovászna megye Szebennel együtt Brassóhoz tartozna. Szilágy megye nyugati felét Körösvidék, keletit pedig Kolozs régióhoz csatolnák, és létre jönne a Bánság és a Máramaros régió is.
Voinescu csütörtökön leszögezte: az RMDSZ-szel és a többi koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások nem térképek alapján zajlanak, a PDL pedig sohasem javasolta és nem támogatja, hogy az 1952 és 1968 között létezetthez hasonló autonóm magyar tartomány jöjjön létre.
A szóvivő közölte, az ország közigazgatási átszervezése alapvető fontosságú a fejlesztés szempontjából, ezért a nemzeti érdek az, hogy még a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások előtt megvalósuljon.
Olguţa Vasilescu, az ellenzéki Szociáldemokrta Párt szóvivője szintén csütörtökön leszögezte: a román államnak soha sem engedhet a székely régió kérdésében.
Mint arról beszámoltunk, a PDL és Traian Băsescu államfő korábban azt javasolta, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió kapjon közigazgatási státust, az RMDSZ ugyanakkor ezt elvetette, mivel a nyolc megamegyében kedvezőtlen lenne a magyarság számaránya.
A szövetség olyan regionális felosztási tervet dolgozott ki, amely a történelmi és kulturális hagyományokat is figyelembe veszi. Így Maros, Hargita és Kovászna egy önálló székely, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Vétó
Bár a horvát európai uniós csatlakozás Szlovénia általi késleltetése után nem lenne precedens értékű, mindenképpen komoly jelzés lenne az EU vezetői és többi tagállama felé, ha Magyarország valóban megvétózná Szerbia tagjelölti státusát a kárpótlási törvény magyarellenes cikkelyei miatt.
A belgrádi parlament által elfogadott restitúciós jogszabály ugyanis minden alapvető emberjogi egyezménnyel ellentétes, hiszen a kollektív bűnösség elve alapján zárja ki a kárpótlásból a magyarokat és a németeket azon az alapon, hogy a második világháború idején együttműködtek „a fasiszta megszállókkal”. Ezért egyetlen, a demokratikus alapelveket és az emberi jogokat tisztelő uniós kormány sem találhat kivetnivalót abban, hogy a közösség egyik tagja ilyen radikális lépés kíséretében emeli föl a szavát ellene. Pláne úgy, hogy a szerbiai kisebbségekkel szembeni visszaélések ügyében váratlan szövetséges is akadt Románia képében, hiszen a kormánypárti PDL egyik szenátora, Viorel Badea épp a héten jelentette ki, hogy a Szerbiában élő románokkal szemben a népszámlálás alkalmával elkövetett visszaélések román vétót is maguk után vonhatnak.
A vétó meglebegtetése arra is jó alkalom, hogy Budapest nyomatékosan felhívja a figyelmet a Magyarországtól elszakított területeken élő magyar közösségek létére és problémáira – ez vélhetően sokkal hatékonyabb lenne, mint a kézzel fogható eredménnyel nem vagy alig járó EP-viták, hiszen az EU-tagállamok egy része saját kisebbségi problémái miatt rendszerint inkább szőnyeg alá söpörné a kérdést. Ha a budapesti kormány megvétózná a szerb tagjelöltséget, azzal keményebb kiállásról tenne tanúbizonyságot a határon túli magyarok mellett, mint az előző kabinetek – emlékezzünk csak a szlovákiai nyelvtörvény ügyében tanúsított tehetetlenségre, bár tény, hogy Pozsonnyal szemben kevesebb eszköz állt rendelkezésre, lévén, hogy szintén EU-tagállam. A határozottabb fellépés ugyanakkor elvárható lett volna. Igaz, előfordulhat, hogy amit a jelenlegi kormány elődein számon kért, azt „bepótolhatja:” a Radicova-kormány bukása után fennáll a veszélye, hogy jövőre ismét a kisebbségpolitikájában gyakran fasisztoid intézkedéseket alkalmazó Robert Fico alakítson kormányt. Az EU-n, sőt az eurózónán belüli Szlovákián pedig jóval nehezebb lesz fogást találni, mint a kapuk előtt kuncsorgó Szerbián.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A MOGYE rektorával tárgyalt a magyar nagykövet
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar intézetek létre hozása kapcsán kialakult ellentétekről tárgyalt hétfőn Marosvásárhelyen a felsőoktatási intézmény rektorával, Constantin Copotoiuval Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna területileg illetékes csíkszeredai főkonzul.
Mint azt a Krónikának a megbeszélést követően Füzes Oszkár elmondta, a mintegy két órán át zajló tárgyalásokon a diplomaták leszögezték: a magyar kormány és a magyarországi közvélemény számára a marosvásárhelyi egyetemen zajló magyar orvosképzés ügye alapvető fontosságú kérdés, megoldása pedig alapvetően befolyásolja Magyarország és Románia kapcsolatait. „Közöltük a rektorral, hogy Magyarország álláspontja szerint csak az a megoldás jó, ami a magyar oktatók és a magyar oktatás számára is megfelelő” – mondta el a Krónikának a nagykövet.
Füzes Oszkár azt is hozzátette, hogy Constantin Copotoiu tudomásul vette a magyar álláspontot, és nyitottnak mutatkozott a felvetett problémák megvitatására. „Ellentétes nézeteket is nyíltan kifejtő beszélgetés volt, a rektor úr biztosított arról, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás” – fejtette ki a nagykövet.
Az egyetem vezetője arra is ígéretet tett, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek révén a magyar oktatók száma nem csökken, hanem nő az egyetemen. A Krónika ugyanakkor úgy tudja, a rektor továbbra sem tartja szükségesnek a magyar intézetek létrehozását.
Füzes Oszkár elmondta: a tárgyalás során arról is tájékoztatta a rektort, hogy a magyar kormány és a magyarországi közvélemény továbbra is kiemelten figyel a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyére. A rektor zárásként ígéretet tett arra, hogy összhangot igyekszik teremteni a magyar oktatás érdekei és a törvényes lehetőségek között. Emellett arra is ígéret hangzott el, hogy újraindul a párbeszéd az egyetemen belül a magyar és a román oktatók között. Füzes Oszkár azt is elmondta lapunknak, hogy a témában további tárgyalásokat tervez az érintettekkel és az ügyben illetékes hatóságokkal is.
Copotoiu kitérő válasza
A megbeszélések folyamán Constantin Copotoiu a magyar fél tudtára adta, hogy sem ő, sem román kollégái soha nem fognak beleegyezni abba, hogy a politikum diktáljon az egyetemnek. „Lehet, hogy ma ez a kormány van hatalmon, holnap más lesz, és akkor visszacsinálunk mindent?” – tette fel a költői kérdést a MOGYE rektora, amikor a tárgyalásokon elhangzottaklról kérdeztük. Copotoiu a Krónikának továbbá elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar vonal létrejöttét, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy szimulálást, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta lapunknak az intézményvezető. Kérdésünkre, hogy a szenátus hajlandó-e tiszteletben tartani a tanügyi törvényt, és annak függvényében módosítani az oktatási miniszter által is leszögezettekkel együtt a chartát, Constantin Copotoiu kitérő választ adott. „Módosítjuk a chartát, de egyetlen mondattal, amely az oktatási törvény betartásáról szól” – szögezte le. A román fél éppen az oktatási törvény ama cikkelyére hivatkozva tagadta meg a magyar tagozat létrehozását, miszerint Romániában az egyetemek autonómiával rendelkeznek.
Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese szerint nem árt, hogy érezzük az anyaország aggodalmát és pozitív hozzáállását az egyetem ügyéhez. „Azonban nem hinném, hogy a tegnapi beszélgetés valamiféle eredményre vezetne. Már csak azért sem, mert a rektor azt magyarázta, hogy mit miért nem lehet megoldani” – nyilatkozta lapunknak a megbeszélések után. Szerinte egy kis jóakarattal, ha nem is egyből, de lépésenként ki lehetne alakítani az önálló magyar struktúrát. „Van kiút, csak meg kell találni, különben nem tudunk nekilátni az építkezésnek” – vélekedett Nagy professzor.
PSD: Magyarországnak az orvosok kellenek
Az ügy kapcsán tegnap megszólalt Dragoş Popa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezetének elnöke, az egyetem tanára is, aki nyomásgyakorlásnak minősítette Füzes látogatását, és elítélte az oktatás etnikai alapon történő szétválasztását. Álláspontja szerint Magyarország azért áll ki a magyar oktatás önállósodása mellett, mert – szerinte – a MOGYE-n végzett hallgatók kilencven százaléka Magyarországra megy dolgozni, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy olyan, másik országban képzett szakembereket „importáljon,” akiknek a képzésébe nem kellett befektetnie.
Mint arról beszámoltunk, a MOGYE-n azért robbant ki konfliktus az egyetem román vezetése és a magyar oktatók között, mert a rektor és a román többségű egyetemi szenátus nem hajlandó végrehajtani az új oktatási törvény 135. cikkelyében foglalt rendelkezést, miszerint három romániai multikulturális oktatási intézménynek – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a MOGYE-nek – létre kell hoznia az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Az orvosi egyetem rektora a jogszabály végrehajtására vonatkozó oktatási minisztériumi felszólítást az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó figyelembe venni. A magyar oktatás bővítését ellenző Copotoiut egyébként a budapesti Semmelweis Egyetem tavaly avatta díszdoktorává.
 Szucher Ervin, Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kérdéses hitelesség
Lassan a tavalyi magyarországi országgyűlési választások első fordulójához hasonló tragikomédiává válik a romániai népszámlálás. Ahogy akkor az Országos Választási Bizottság szerencsétlenkedése miatt botrányba fulladt a voksolás, mivel a nem saját lakhelyükön voksolók településenként csupán egyetlen szavazókörben szavazhattak, úgy szerencsétlenkedik Romániában is az Országos Statisztikai Intézet a cenzussal kapcsolatosan.
A hivatal a távol levő rokonok nemzetiségének bediktálásával kapcsolatos „véletlen” félretájékoztatás ügyét is képes volt überelni a személyi szám rögzítése körüli botránnyal, miután először arról tájékoztatták a polgárokat, hogy nem kötelesek a személyi azonosítót megadni, majd arról, hogy megadása nemcsak hogy kötelező, de elmulasztása még bírságot is maga után von. Ezek után a számlálóbiztosoknak vissza kell térniük azokhoz, akik nem adták meg személyi számukat, akik pedig továbbra sem hajlandóak megosztani, azokét a népesség-nyilvántartóból szerzik meg.
A bohózatba illő eseményeken túllépve ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy van, ahol a személyi szám nélkül is megoldható a népszámlálás – Magyarországon például alkotmánybírósági ítélet tiltotta meg általános használatát a személyes adatok védelmében. Romániában viszont aggályosan sok helyen kérik el az ember személyi számát, nem csupán hivatalokban, de a bankokban, egyetemeken is ez alapján azonosítják az ügyfeleket – ami rendkívüli mértékben megkönnyíti, hogy csupán ezen kód felhasználásával bármelyik polgárról kideríthessen mindent az, akinek hozzáférése van az adatbázisokhoz.
Ennél jóval aggályosabb azonban, hogy valakik ismét csak „meghekkelték” a népszámlálást: azon körlevelek, amelyekben arra biztatják az erdélyi településeken lakó román hivatalnokokat, hogy ne vallják be, mikor költöztették ide őket, és hol dolgoznak, egyértelműen arra szolgálnak, hogy elfedjék a román hatóságok által az etnikai arányok megváltoztatása céljával alkalmazott betelepítési politikát. Márpedig ez, a személyi számos, a nemzetiséggel kapcsolatos botrány és az, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideig távol levő családtagokat is beszámolják az állandó lakosok közé, egyre inkább megkérdőjelezhetővé teszi a népszámlálás majdani eredményének hitelességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kizárták a PSD-ből Mircea Geoanăt
Nem tagja többé a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) Mircea Geoană volt pártelnök, a szenátus jelenlegi elnöke, miután az ellenzéki alakulat országos végrehajtó testülete tegnap este a PSD-ből való kizárása mellett szavazott az ellene felhozott fegyelmi vádak miatt. A kizárásra ötvenen, ellene öten szavaztak, hárman pedig tartózkodtak. A nem sokkal este nyolc előtt véget ért voksolást követően Geoană hagyta el először a parlamenti üléstermet, és zaklatottan közölte: kizárását a sztálinista időket idéző döntésnek, „nyilvános kivégzésnek” tartja.
Azzal vádolta meg Victor Ponta pártelnököt, hogy megzsarolta a testületet, azt közölte ugyanis, hogy ha nem zárják ki Geoanát, lemond. Geoană továbbra is jogtalannak tartja a kizárására vonatkozó javaslatot. Álláspontja szerint a PSD rossz irányba tart, ezért szükséges egy rendkívüli kongresszus öszszehívása. A politikus Ion Iliescu volt államfőt, a PSD tiszteletbeli elnökét és a hozzá hű kört vádolta azzal, hogy rossz irányba viszik a pártot, szerinte Adrian Năstase és Ponta Iliescu bábjai. Leszögezte: nem távozik a politikából, a hozzá közel állókkal újra találkoznak majd, egyesekkel viszont soha többé. „Isten veletek, elvtársak, viszlát, barátaim!” – zárta nyilatkozatát. Victor Ponta közölte: a történtek nem tesznek jót a pártnak, de meg kell válni mindazoktól, akik nem tudnak csapatjátékosok lenni.
Az eredményt előrevetítette, hogy a 48 megyei, illetve bukaresti kerületi PSD-szervezet közül 38-at arra hatalmazott fel a helyi szervezet, hogy jóváhagyja a kegyvesztetté vált politikus kizárására vonatkozó javaslatot. Az egyik Geoană-párti megye, Giurgiu PSD-szervezetének elnöke viszont közölte: a kizárás ellen, ezáltal pedig „a párt egysége mellett és a diktatúra ellen” szavaz, Geoană eltávolítása esetén pedig a megyei elnökség testületileg lemond.
A testület tegnap délutáni ülése meglehetősen feszült hangulatban telt. Victor Ponta ismét fölkérte Geoanát, hogy mondjon le a szenátus éléről Ioan Chelaru alelnök javára, Geoană azonban ezt elutasította, mondván: a szenátusi szavazáson a kormánytöbbség úgysem fogadná el a cserét. Geoană egyébként felrótta a párt nagy öregeinek, Ion Iliescu volt államfőnek, a PSD tiszteletbeli elnökének, valamint Adrian Năstase volt kormányfőnek, a párt választmányi elnökének, hogy Ponta mellé álltak. Năstase később közölte is, hogy Geoană kizárására szavaz. A felszólalásokat követően felkérték Geoanát, hogy a szavazás előtt hagyja el a helyiséget, ő azonban ezt megtagadta, mondván: a barátai szemébe akar nézni, amikor azok szavaznak, ezért nyílt voksolást követelt. A Geoană-párti tábor – amelynek legfőbb szószólója Oana Mizil, Marian Vanghelie és Adrian Popescu volt – ugyanakkor azt követelte, hogy a kizárásról a párt országos választmánya döntsön.
Mint arról beszámoltunk, Geoană kizárására azt követően tett javaslatot a PSD fegyelmi bizottsága, hogy a politikus nem volt hajlandó tudomásul venni a párt döntését, amelynek értelmében leváltanák őt a szenátus elnöki tisztségéből. A korábbi indoklás szerint azért kívánták leváltani, mert egyrészt a PSD több, Victor Pontához hű politikusát bírálta, másrészt pedig a párt megkérdezése nélkül utazott az Egyesült Államokba politikai tárgyalásokat folytatni. Később azonban Ponta elárulta, hogy azért akarják eltávolítani a felsőház éléről, mert nem bíznak benne maradéktalanul, ezért nem szeretnék, hogy ő töltse be az ideiglenes államfői tisztséget abban az esetben, ha a parlament az ellenzék kezdeményezése nyomán felfüggeszti tisztségéből Traian Băsescu államfőt.
Az ezt célzó folyamat beindítását hétfőn jelentette be az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két társelnöke, Victor Ponta, valamint Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Victor Ponta szerint ugyanakkor Geoană sorsa már a 2009-es államfőválasztás december 6-ai második fordulója előtt eldőlt, akkor, amikor néhány nappal a voksolás előtt ellátogatott a számos bűncselekménnyel gyanúsított médiamogulhoz, Sorin Ovidiu Vîntu üzletemberhez. Geoană elveszítette a 2009-es választásokat Traian Băsescuval szemben, ezt követően 2010-ben a párt kongresszusa meglepetésre leváltotta a PSD éléről, és Pontát választotta meg a helyére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Egyszerű felvetés
Túl egyszerű, túl logikus és túl sok politikai érdeket sért – nagyjából így jellemezhető az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőjének tegnapi felvetése, miszerint az új választási törvényben rögzíteni kell, hogy a romániai magyarság számára a bukaresti parlamentben alanyi jogon biztosítsák a számarányának megfelelő mandátummennyiséget, amelyért aztán a magyar politikai szervezetek egymással versengenének.
A felvetés megvalósulása esetén nem kellene aggódni a magyar képviselet parlamentből való kiesése miatt. Ugyanakkor vélhetően megfosztaná a romániai magyarságot attól az esélytől, hogy a románokénál nagyobb arányú szavazói mozgósítás esetén számarányánál nagyobb mértékben is részese lehessen a törvényhozásnak. De ne szaladjunk ennyire előre: a választási törvény módosítása a kormánykoalíció két vezető pártján, a Demokrata-Liberális Párton és az RMDSZ-en múlik, amelyek közül jelenleg egyiknek sem áll érdekében az, hogy a felvetés megvalósuljon.
Az RMDSZ huszonegy, zömmel kormányon eltöltött év parlamenti tapasztalatával bír, ezen időszak alatt pedig – bármilyen közhelyes is ez immár – gyakorlatilag monopolhelyzetbe manőverezte magát. Komoly kihívó nélkül hajthatott rá a magyarok szavazataira, és bár a magyar választók voksolási hajlandósága a románokéhoz hasonlóan drámaian csökkent, az, hogy versenytárs nélkül vehetett részt a parlamenti választásokon, még így is 6-7 százalék közötti eredményt jelentett számára. Parlamenti szereplőként, gyakran kormánytényezőként pedig hagyományosan egyedüli képviseletként sáfárkodik a romániai magyarságnak járó állami támogatásokkal és a rendelkezésére álló egyéb forrásokkal. Ezek elosztásának privilégiumáról pedig – mivel mind bukaresti, mind országos szinten kiterjedt apparátust és klientúrarendszert épített ki – nem szívesen mondana le.
A PDL szempontjából egyszerűbb a képlet. Nem valószínű, hogy most, amikor egy újabb magyar versenytárs is megjelent az RMDSZ-szel szemben, ezért megnőhet annak az esélye, hogy ne legyen magyar képviselet a parlamentben, meg kívánná gátolni ezt. Az EMNP felvetése tehát érdekes – megvalósulásához azonban előbb az RMDSZ-t kellene meggyőznie, hogy felvállalja, majd ezt követően az RMDSZ-nek kellene elfogadtatnia a PDL-vel. Egyik sem tűnik könnyű feladatnak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Számít a stílus
Vitathatatlanok a budapesti kormány tagjainak azon kijelentései, melyek szerint tűrhetetlen, ha magyar embereket másodosztályú állampolgárként kezelnek a környező országokban. Az is dicséretes, hogy Magyarország védelmére kíván kelni a vegzált magyaroknak, ahogy ezt a magyar állampolgárság felvétele miatt a szlováktól megfosztott Boldoghy Olivér esetében is teszi.
A kérdés ugyanakkor az, hogyan tudja Budapest megakadályozni, hogy a környező országokban élő magyarokkal szemben diszkriminációt alkalmazzanak. Bár a felek a kétoldalú tárgyalások szükségességét hangoztatják – és tény, hogy ezek nélkülözhetetlenek – , ma, amikor immár egy fasiszta vétetésű törvény alapján fosztanak meg valakit szlovák állampolgárságától, elkerülhetetlennek látszik a nemzetközi fórumok bevonása a vita rendezésébe. A baj csak az, hogy – fasiszta szlovák állampolgársági törvény ide vagy oda – a nemzetközi közösség nem Szlovákiát, hanem Magyarországot tekinti a térség fekete bárányának. Persze ezért részben hibáztatható a magyar ellenzék, illetve európai partnereinek hisztériakampánya is, amelyben a könnyített honosítás, a médiatörvény és az új alaptörvény kapcsán a szélsőjobb térnyerését vizionálták, de megvan benne a magyar kormány és a diplomácia felelőssége is. Az ugyanis nem elég, ha mi meg vagyunk győződve a saját igazunkról. Mivel Magyarország nem nagyhatalom, szüksége van befolyásos pártfogókra a nemzetközi porondon, ezekre pedig aktív, kifinomult diplomáciai eszközökkel lehet szert tenni. Persze jogos hozzáállás, hogy a magyar ügyekben csakis a magyar érdek számít – de az érdekérvényesítéshez fontos, hogy a befolyásos fórumokkal megértessék, mely intézkedést mi indokol. Ez érvényes a gazdasági jellegű döntésekre is. Az, hogy Magyarországot csodabogárként kezelik külföldön a „nem ortodox” gazdasági intézkedések miatt, és nem csodálják, ha bóvlivá minősítik, nem csupán a külföldi spekulánsok sara. Ha a polgárok földönfutóvá válásának elkerülését szolgáló, kényszer szülte döntéseket pátosz és keménykedő, háborús retorika helyett higgadtan, tárgyilagosan magyarázzák el, ha elismerik, hogy – mivel emberekből áll – a kormány sem tévedhetetlen, és elfogadják az ésszerű kompromisszumos javslatokat, talán a nemzetközi közvélemény is másképp viszonyul az országhoz.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Összevont választások: feltételt szab az RMDSZ
Az RMDSZ csak akkor támogatja a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások összevonását, ha megmarad a jelenlegi választási rendszer, és a parlament létszáma sem változik – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a szövetség parlamenti frakcióinak ülését követően.
„A frakciók döntése az, hogy meg kell őrizni a jelenlegi választási rendszert és képviselői létszámot. Az arányos rendszer nem tökéletes, de legalább biztosítja az arányos képviseletet. Csak így tudjuk támogatni a választások összevonását” – szögezte le Kelemen.
Kelemen Hunor elmondta, a módosítást ugyan nem az RMDSZ kezdeményezte, de – a költséghatékonyság és a mozgósító erő miatt – elfogadhatónak tartják.
A politikus emlékeztetett, hogy az RMDSZ vegyes választási rendszer bevezetését szerette volna, a koalíciós partnerek támogatása nélkül azonban ez nem valósítható meg, így marad a jelenlegi, egyéni választókerületes rendszer, annak minden kiszámíthatatlanságával együtt. (Mint ismeretes, a mostani rendszer szerint csak az nyer egyéni mandátumot, aki a szavazatok több mint ötven százalékát megszerzi választókerületében, a többi mandátumról az arányos rendszerekre jellemző képlet alapján döntenek.)
Kelemen úgy véli, a választási törvénynek meg kell maradnia a jelenlegi formájában, mivel az év végéig már nem módosítható, az RMDSZ pedig nem ért egyet azzal, hogy a rendszert kilenc hónappal a választások előtt módosítsák. Kifejtette, a koalíción belül hétfőn döntenek arról, hogy felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével vagy a hagyományos módon fogadtassák el az összevonásról szóló jogszabályt, ugyanakkor nagy az esély a felelősségvállalásra. Leszögezte: ő is a felelősségvállalást támogatja.
Mint arról beszámoltunk, annak ellenére, hogy november 14-én az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megállapodott arról, hogy 2012-ben összevont választásokat tartanak, és a képviselőház létszámát 300-ra, a szenátusét pedig 88-ra csökkentik, a PDL a hét elején visszatáncolt a megállapodástól, és a belügyminisztérium által nyilvános vitára bocsátott választási törvény tervezetében már nem szerepel a parlament létszámának csökkentése. A nagyobbik kormánypárt szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt rendszer arányain felüli szenátusi mandátumot biztosítana a magyar szervezet számára. Traian Băsescu államfő egyébként a 300 fős, egykamarás parlament mellett kardoskodik, ennek létrehozásáról írt ki népszavazást 2007-ben, amelyen a többség támogatta az államfő javaslatát.
A PDL több vezető politikusa is ezt a verziót támogatja, ehhez azonban az alkotmányt is módosítani kellene, az ugyanis kimondja, hogy az ország törvényhozása kétkamarás. Az RMDSZ viszont ragaszkodik a felsőház megtartásához, Kelemen tegnap leszögezte: miután a PDL nem fogadta el az RMDSZ javaslatát, marad a jelenlegi parlamenti szerkezet, a szövetség ugyanis nem támogatja az alkotmánymódosítást. Arról egyébként, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a választások összevonását, hétfőn született elvi döntés a koalíciós ülésen. Mint ismeretes, a felelősségvállalás során elmarad a parlamenti vita, az ellenzéknek azonban jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen. Ha az indítvány elbukik, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül. A kabinet akár már pénteken rendkívüli ülésen fogadhatja el a jogszabályt, amelyet aztán várhatóan a jövő héten felelősségvállalással terjesztenek be a parlament elé.
Frunda: nem kell összevonás
Nem mindenki támogatja egyébként az RMDSZ-ben a választások összevonásának ötletét: Frunda György szenátor szerint az ötlet nem jó, az indoklásául felhozott takarékossági érv pedig elfogadhatatlan. A Radio France Internationale-nak nyilatkozva tegnap elmondta, ma még nem tudni, melyik párt számára lenne kedvező a választások összevonása, annyi bizonyos, hogy minden önkormányzati és parlamenti képviselőjelölt a szavazók mozgósításában lesz érdekelt. Azon érvre, miszerint az összevonással mintegy húszmillió euró takarítható meg, úgy válaszolt: az túl kis összeg ahhoz, hogy megérje az erőfeszítést.
„Az összevonás ötlete rossz, mert a választás joga nem csupán annyit jelent, hogy a polgár elé odategyenek egy több nevet tartalmazó listát, a pártok számára pedig biztosítsák a jelöltállítás lehetőségét. Elsősorban azt a jogot jelenti, hogy a polgár világos képet alkothasson döntése következményéről. Egy romániai átlagpolgár azonban, aki nemigen tudja, mi a különbség a helyi közgyűlés és a szenátus között, most azonban rögtön hat listáról kell választania, nagyon nehéz helyzetbe kerül” – jelentette ki Frunda. Arra is kitért, hogy problémás lesz négy év múlva a választások szétválasztása, ebben az esetben ugyanis vagy a helyi, vagy a parlamenti választottak mandátumát meg kellene rövidíteni.
Alkotmányt módosítana a PDL
A PDL ugyanakkor továbbra is ragaszkodik az alkotmánymódosításhoz. Mircea Toader, a párt képviselőházi frakciójának vezetője tegnap közölte, a választások összevonásáról szóló törvény csupán technikai jellegű, annak elfogadása nem érinti a törvényhozás létszámát. Leszögezte ugyanakkor, hogy a párt célja továbbra is az alkotmány módosítása, ezért felszólította az ellenzéket, hogy ha valóban szeretné csökkenteni a honatyák létszámát, támogassa az alaptörvény módosítását. Mint mondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatása is elég, ha az RMDSZ ezt nem támogatja. Victor Ponta, a PSD elnöke ugyanakkor tegnap kijelentette: az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) továbbra is ahhoz a nyári javaslatához ragaszkodik, miszerint a jelenlegi kabinet adja át a hatalmat egy szakértői kormánynak, amely meghozza a válság enyhítését célzó intézkedéseket, és megszervezi az előre hozott választásokat. Közölte, az USL 318 fős parlamentet és tiszta egyéni választókerületes választásokat akar.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Preda „kirúgná” az RMDSZ-t
Már nem tudni, hogy az RMDSZ kormányon van vagy ellenzékben, ezért érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a kormányfő menessze a szövetség minisztereit – véli Cristian Preda, a kormánykoalíció fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője.
Cristian Preda
A politikus blogjában az Európai Unió tagállamai költségvetésének szigorúbb, központi ellenőrzését is lehetővé tevő államközi szerződésben foglaltak alkotmányban történő rögzítése kapcsán írt az RMDSZ álláspontjáról. Preda azt kifogásolja, hogy a szövetség csupán a szerződésben foglaltak alkotmányba való beemelését támogatja, az alaptörvény szélesebb körű módosítását már nem.
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő és a PDL egykamarássá alakítaná a törvényhozást, a képviselők létszámát pedig háromszáz főre csökkentené. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik a szenátus megtartásához, és 388 főre csökkentené a honatyák létszámát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök le is szögezte: a szövetség csupán az uniós szerződés témájában hajlandó az alkotmánymódosítást támogatni.
„Az ellenkezés oka az, hogy a magyarok attól félnek: az alkotmánymódosítás nyomán csökken a képviselőik száma” – állapítja meg Preda. A leírtakra reagálva Borbély László környezetvédelmi miniszter leszögezte, az RMDSZ ugyanazon állásponton van az államfővel, miszerint mindegyik párt támogatja az EU-szerződés alkotmányba iktatását. A további módosítások azonban végtelenül túlbonyolítanák a folyamatot, mivel mindegyik párt más prioritásokat fogalmazott meg, ezek megvitatása pedig késleltetné a szerződés alkotmányos rögzítését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Botrányos forradalmi megemlékezések, bűnözőnek nevezték Iliescut a parlamentben
Miközben a parlament két háza botrányba fulladt ünnepi ülésen emlékezett meg az 1989-es romániai forradalom 22. évfordulójáról, kedden ismét összecsaptak Bukarestben a csendőrökkel az állami juttatásaik megvonása ellen tiltakozó forradalmárok.
Az 1989-es események megvonás által érintett résztvevői közül tegnap néhány százan gyülekeztek ismét a bukaresti kormánypalota előtt, juttatásaik megszüntetése ellen tiltakozva, és az Emil Boc vezette kormány távozását követelve. Amúgy nem csupán a forradalmár-juttatások megvonását rótták fel a kormánynak, hanem azt is, hogy „tönkretette az országot”, „megkurtította a tanári béreket”, amitől a legrosszabb kormány jelzőt érdemelte ki. A tüntetők – akárcsak az elmúlt hetekben többször is – ezúttal is megpróbálták áttörni a csendőrök biztosította kordont, így a tüntetés ismét heves dulakodásba torkollt.
Mint arról beszámoltunk, a kormány a takarékossági intézkedések részeként vonta meg a forradalmároktól az állami juttatásokat, az intézkedés január elsejétől lép hatályba. Emil Boc miniszterelnök közölte, a kormány a közeljövőben érdemben is foglalkozni kíván a forradalmárok helyzetének rendezésével. A legnagyobb probléma a kormány szerint az, hogy az állami juttatásban részesülők közül sokan jogosulatlanul szerepelnek a kedvezményezettek listáján. Az egyik november végi tüntetés résztvevői közölték: egyáltalán nem zavarja őket, ha a kormány meg kívánja vizsgálni a helyzetet, kizárandó a kedvezményezettek köréből a csalókat. A kormányfő adatai szerint 2004-ben csak négyezer „forradalmár” szerepelt a nyilvántartásokban, ezek száma jelenleg eléri a 17 ezret, így az állam évente 110 millió eurót költ kedvezményeik biztosítására.
Kedden, a kora délutáni órákban a tüntetők a parlament épületéhez vonultak. A törvényhozás épületében közben emlékülést tartottak a forradalmárok tiszteletére. Az ülésen részt vett Doru Mărieş, a December 21. Egyesület elnöke és Nicolae Bănuţoiu, a Forradalmárok Országos Tömbjének vezetője is. Emellett a December 21. Egyesület 77 tagja is jelen lehetett az ülésteremben.
A botrány az ünnepélyes eseményt sem kerülte el, Doru Mărieş ugyanis felszólalása során notórius bűnözőnek nevezte Ion Iliescu volt államfőt, aki szerinte a december 22-i események fő kedvezményezettje. Felszólalását – amelyben Sergiu Nicolaescu PSD-s politikust és Petre Roman volt miniszterelnököt is bűnözőnek nevezte – az ellenzéki Szociáldemokrata párt (PSD) képviselői hangos nemtetszéssel fogadtak, majd ki is vonultak a teremből. Mărieş szerint a PSD hozzájárult az 1989-es bűncselekmények homályban tartásához. Arra is kitért ugyanakkor, hogy 1989 óta egyetlen kormány sem akarta kideríteni az igazságot, és egyetlen párt sem segített túl sokat a forradalmárokon.
A forradalmi megemlékezések kapcsán megszólalt kedden a parlamenti botrány fő érintettje is: Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke, a 89-esesemények egyik főszereplője is, a bukaresti média ellen intézett kirohanást, amiért az – szerinte – „meghamisítja” a történelmet.
Iliescu, aki vezető kommunista káderből vedlett át a forradalom után a hatalmat átvevő Nemzeti Megmentési Front elnökévé, majd köztársasági elnökké is megválasztották, az Adevărul, a România Liberă és az Evenimentul Zilei napilapokat bírálta, amiért azok – a huszonkét évvel ezelőtti események feltárását szolgáló riportjaikban – megpróbálják „lejáratni a forradalmat, valamint azokat, akik azokban az időkben vállalták a veszélyeket és a felelősséget”. Iliescu szerint azzal, hogy a lapok fölvetik a kérdést: forradalom történt vagy államcsíny, az a céljuk, hogy megkérdőjelezzék a diktátor elmenekülése után létre jött új vezetési struktúrákat.
Kormányellenes megemlékezés Temesváron
Temesváron is ünnepélyes megemlékezéseket tartottak kedden annak emlékére, hogy 1989-ben a város az országban elsőként „szabadult fel” a kommunizmus alól. A városban déli tizenkét órakor megszólaltak a légoltalmi szirénák, és egy percre megállt az élet a mártírokra való emlékezés jegyében. A forradalom egyik szimbolikus helyszínének számító operaház erkélyén mintegy húsz forradalmár állt zászlókkal a kezében, majd a szirénák elhallgatását követően Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök távozását követelő jelszavakat skandáltak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Virtuális haza
Akár még együtt is örülhetnénk a román sajtós kollégákkal, hogy az év végi uborkaszezon közepette rábukkantak egy olyan témára, amellyel egyrészt megtölthetik az újságoldalakat, másrészt pedig fölkeltik az olvasók érdeklődését.
Üröm az örömben, hogy megint bennünket, magyarokat találtak meg, és a román–magyar jégkorongmeccs kapcsán kirobbantott himnuszbotrányt követően most abból próbálnak ügyet kreálni, hogy a romániai magyarok kétszer ünneplik meg az új évet, sőt ilyenkor is felhangzik az Isten, áldd meg a magyart, illetve a Székelyföldön még a székely himnusz is. Így válik egy ártalmatlan, szimbolikus, de azért sokak számára fontos gesztus – az „igazi,” „magyar” új év megünneplése a „román” után – az ország egységét veszélyeztető, súlyos irredenta tetté.
A sovén médiakampány persze elítélendő, ám megjegyzendő, hogy némi haszna mégis lehet: tudatosítja a románokban, hogy egyrészt Romániában tényleg nem mindenki román, másrészt azt is, hogy az országban élő őshonos magyar közösség – akár ilyen szimbolikus megnyilvánulások révén is – megpróbálja otthon érezni magát a saját szülőföldjén. Az már más kérdés, hogy erre milyen reakciókkal válaszol a román társadalom. Az elmúlt hetekben tapasztalt uszító hadjárat ugyanis lassan már az 1990 előtti fasiszta kommunista korszak megnyilvánulásait idézi. Ráadásul 2012 választási év, így nem kizárható, hogy a magyarellenesség egyes pártoknál központi kampányelem lesz.
Egyrészt ugyanis az ország gazdasági helyzete miatt nagy az elégedetlenség, és ilyenkor mindig jól jön egy bűnbak felmutatása, másrészt a hisztériakeltés mindig egyszerűbb, mint az érdemi megoldások felvázolása. Az ellenzéki pártok meg már csak azért is előszeretettel veszik elő a nacionalista retorikát, mert ezzel is üthetnek egyet a kormányon, amelynek az RMDSZ is tagja. A magyarellenes hisztériakampány ugyanakkor kontraproduktív.
Azzal ugyanis mind az uszításban csupán a nagyobb olvasottság/nézettség eszközét látó, felelőtlen sajtó, mind a politikum csupán azt az érzetet erősíti a magyarokban, hogy még mindig nem érezhetik magukat biztonságban szülőföldjükön – amelyen amúgy nem ők vagy az őseik emigránsok, hanem a román állam a „jövevény”. Így tovább mélyül a szembenállás, és még gyakrabban folyamodnak majd olyan eszközökhöz, amelyek a tolakodó, hatalmát állandóan fitogtatni akaró román nemzetállamisággal szemben – még ha csak virtuálisan is – a haza, az otthonosság érzetét biztosítják.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Frunda György aggódik az RMDSZ parlamenti szereplése miatt
Az RMDSZ számára az a legfőbb probléma, hogy az őszi választások után is bejut-e a parlamentbe – jelentette ki hétfőn Frunda György, a szövetség szenátora, aki a jelenlegi ellenzékkel kötendő koalíciót attól tette függővé, hogy a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség abszolút többséget szerez-e vagy sem. Frunda a Radio France Internationale-nak (RFI) nyilatkozva kifejtette, azért aggódik a parlamenti küszöb átlépése miatt, mert a szövetségnek várhatóan meg kell fizetni a kormányszereplés árát.
„Az átlagember, az átlagos polgár úgy érzi, hogy rosszabbul él 2012-ben, mint 2008-ban, ennek az árát pedig meg kell fizetni a választásokon. Kettő: az RMDSZ-nek Tőkés László és Szász Jenő pártjai képében magyar ellenfelei is lesznek, amelyek máris sokszor erkölcstelen módon és igaztalanul vádolják az RMDSZ-t, az elkövetkezőkben pedig ezek a támadások még sokkal élesebbek és agresszívabbak lesznek” – fejtette ki Frunda.
Ennek eredményeként – folytatta a szenátor – az eddig az RMDSZ-re szavazó választópolgárok egy része kiábrándul és megundorodik a politikai csatározásoktól, és egyszerűen nem megy majd el szavazni.
„Azt se felejtsük el, hogy szavazótáborunk legalább 60-70 százalékban nyugdíjasokból áll, akik a legtöbbet veszítették, a kórházi kezeléstől a távhőszolgáltatásig és a villanyszámláig. Őket kevéssé érdeklik a jövőbeli kilátások, az oktatás vagy a többi hasonló, úgyhogy komolyan aggódom az RMDSZ bejutás amiatt” – fejtette ki Frunda.
A politikus ugyanakkor úgy véli: a magyar közösség parlamenti képviseletének léte a román többség érdeke is.
Egyúttal nem zárt ki egy esetleges koalíciót a választások után az ellenzéki USL-lel.
„Az elmúlt húsz év megtanított, hogy amikor szükség van az RMDSZ-re, akkor megkeresik. Sohasem fordult még elő, hogy egy ötven százaléknál többel rendelkező szövetség koalíciót ajánlott volna az RMDSZ-nek. Ha van egy 45-50 százalék körüli támogatottsággal rendelkező szövetség, akkor az tudja, hogy az RMDSZ lojális partner, hűséges és korrekt, amely tapasztalt, jó szakemberekből áll, és amelyre lehet számítani” – mondta Frunda.
Szerinte ha az USL-nek 50-51 százaléka lesz, akkor biztos nem fordul majd az RMDSZ-hez, de ha 48 százalékot kap, akkor biztosan megkeresi a szövetséget, mivel tudja, hogy megbízhat benne.
„Ha ötven százalékunk lesz, az orrunkra csapják az ajtót, ha meg 48, akkor kedvesek lesznek hozzánk” – fejtette ki Frunda.
Mint ismeretes, az USL vezetői már többször bejelentették, hogy egyik legfőbb céljuk az RMDSZ ellenzékbe küldése.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Döbbenet
Egyik megdöbbenésből a másikba eshetünk, ha a legutóbbi romániai népszámlálás adatait vizsgáljuk. Az első megdöbbentő információval az ideiglenes eredmények közzétételekor szembesülhettünk, amikor kiderült, hogy az ország lakossága alig haladja meg a 19 milliót, ráadásul a magyarok aránya sem alakult kedvezően.
A legfrissebb megdöbbentő hír viszont az, hogy lehet: mindez tulajdonképpen egyáltalán nem igaz. Józan ésszel szinte fölfoghatatlan, hogy maradhat ki egy népszámlálásból mintegy egymillió polgár, főleg annak fényében, hogy a cenzust többhetes, intenzív tájékoztató kampány előzte meg.
A számadat kapcsán mindenesetre nehéz nem arra gondolni, hogy mindez csupán ürügy lehet a népszámlálási adatok „fölkerekítésére,” köztudott ugyanis, hogy amennyiben az ország lakosságának száma hivatalosan is húszmillió alá csökken, akkor egyrészt az Európai Unión belüli befolyása is zsugorodik – lévén, hogy csökken a Tanácsba és az EP-be delegált képviselőinek a száma – , másrészt, ami még fontosabb, az EU-s forrásokból is kevesebb jut neki. Ám ha elvetjük a találgatásokat, és elfogadjuk, hogy mégsem az adatok nyereségvágy vezérelte kozmetikázásáról van szó, a helyzet akkor is nagyon súlyos, hiszen azt kell mondanunk, hogy a statisztikai intézet, illetve a belügyminisztérium is csúnyán leszerepelt.
Ráadásul, mint arra a szakemberek is rámutatnak, a hiány „pótlására” kitalált módszer is csak a bizonytalanságot növeli, hiszen az adóhivatal adataiból, illetve a többi közintézmény által szolgáltatott információkból számos, a pontos felméréshez nélkülözhetetlen adat hiányzik. Ilyen például a nemzetiség vagy az anyanyelv, amely kulcsfontosságú a kisebbségi jogok szempontjából. Ennek fényében valóban indokolt az aggodalom azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz az anyanyelvhasználattal azon településeken, ahol húsz százalék alá csökkent a magyarok aránya.
Hiszen az adatok a jelek szerint egyáltalán nem megbízhatóak, és mivel választási év van, az sem kizárt, hogy egyes településeken a magyarok kárára „kozmetikázzák” át az amúgy is képlékeny eredményeket. Ilyen körülmények között nehéz vitatni, hogy a politikai célkitűzések között a szerzett jogok megtartásáról szóló diskurzus mellett jóval erőteljesebb hangsúlyt kell kapnia a nyelvhasználati küszöb csökkentésének.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Teodor Meleşcanu az új kémfőnök
Jóváhagyta tegnap a parlament Teodor Meleşcanu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorának kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségébe. A parlament két házának együttes ülésén a 463 képviselőből és szenátorból 242 volt jelen – a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távol maradt, akárcsak a délelőtti bizottsági meghallgatástól –, Meleşcanu kinevezését 238 honatya támogatta.
Felfelé buktatták. Teodor Meleşcanu az ellenzék soraiból került a hírszerzés élére
A liberális politikus a voksolás után azonnal le is tette a hivatalos esküt. Mint arról beszámoltunk, a SIE igazgatói tisztsége azért vált szabaddá, mert a korábbi vezetőt, Mihai-Răzvan Ungureanut kinevezték miniszterelnökké. Traian Băsescu államfő ezt követően az ellenzéki Meleşcanut jelölte hétfőn a tisztségbe, ami nagy felháborodást váltott ki a PNL-n belül. Bár Meleşcanu közölte, hogy mandátuma időtartamára felfüggeszti párttagságát, Crin Antonescu, a PNL elnöke közölte, hogy kezdeményezni fogja a politikus pártból történő kizárását.
Meleşcanu, aki eddig a szenátus védelmi bizottságának elnöke volt, a szavazás előtti bizottsági meghallgatáson többek között arról beszélt, hogy teljesíti a kinevezés feltételeit, mivel nem volt tagja az 1989 előtti elnyomó rendszer titkosszolgálatának, sem más titkosszolgálatnak. Mint kifejtette, mandátuma egyik legfőbb prioritásának a Románia számára elérhető pénzalapok felderítésének és lehívásának előmozdítását tekinti. Ezt az ország gazdasági helyzete miatt tartja fontosnak. Elmondta azt is, hogy kapcsolatot kíván teremteni a hírszerzés, valamint a parlament, illetve az egész romániai társadalom között. Fontosnak nevezte a politikai ellenőrzés növelését a SIE fölött, valamint az együttműködést a szolgálat és a többi NATO-, illetve EU-tagország hírszerzései között. Emellett a hírszerzés korszerűsítését is fontosnak nevezte.
Az 1941-ben a Hunyad megyei Brádon született Meleşcanu 1964-ben szerzett jogi diplomát a Bukaresti Egyetemen, majd 1966-tól diplomáciai pályára lépett. A Nicolae Văcăroiu vezette kormányban 1992 és 1996 között külügyminiszter volt, majd 2007 áprilisa és 2008 decembere között a védelmi tárcát irányította a Tăriceanu-kormányban. Rövid ideig, 2008 januárjában és februárjában az igazságügyi tárcát is vezette, miután a kormányfő és Băsescu államfő között vita robbant ki Norica Nicolai PNL-s politikus kinevezése kapcsán. A 90-es években a kommunista utódpárt PSDR színeiben politizált, majd 1997-ben létrehozta a Szövetség Romániáért nevű pártot, amely 2002-ben fuzionált a PNL-vel. A liberális pártban Crin Antonescu elnökké választásáig különböző vezető tisztségeket töltött be.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Bizottsági nem az anyanyelvhasználatra
A szenátus közigazgatási bizottsága elutasította, az emberjogi azonban támogatta azt a törvénymódosítást, amely megkönnyítené, hogy azon településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbség tagjai anyanyelvükön is kommunikálhassanak a helyi hatóságokkal.
A 2011/215-ös törvény 76. cikkelyéhez az RMDSZ-es Máté András és Márton Árpád által benyújtott módosító javaslat értelmében a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő intézményekben nyelvenként tíz-tíz százalékos bérpótlékban részesülnének azok a tisztviselők, akik ismerik az illető kisebbségek nyelvét. A jogszabály szerint a kisebbségi lakosok a helyi önkormányzatokkal, valamint az annak alárendelt intézményekkel való érintkezés során szóban és írásban használhatják anyanyelvüket, az intézmények pedig mind magyarul, mind az illető kisebbség nyelvén kötelesek válaszolni. A törvénytervezet a bizottsági elutasítás ellenére is a szenátus plénuma elé kerül, amely a szaktestületi vélemény ellenére is megszavazhatja azt. A felsőház egyébként döntéshozó kamarai minőségben szavaz majd a javaslatról.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Bukarest, a kisebbségvédő
Miközben mind külföldről, mind belföldről bírálják a román kormányt, amiért Bukarest csupán feltételekkel hajlandó támogatni Szerbia európai uniós tagjelöltté nyilvánítását, a román külügyminisztérium jelezte: azt várja Belgrádtól, hogy egyezményt írjon alá Bukaresttel a szerbiai kisebbségek védelméről.
Mint arról beszámoltunk, az EU-tagállamok külügyminisztereiből álló általános ügyek tanácsának kedden kellett döntenie arról, hogy támogatja-e a balkáni ország tagjelöltté nyilvánítását.
Románia ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a Timok-völgyi vlachok elleni jogtiprások miatt vétót emelhet. A külügyminiszterek végül hosszasan elhúzódó ülés után javasolták a tagjelöltté nyilvánítást, de Bukarest ellenkezése miatt hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. A román külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben tudatta: konkrét és gyors előrelépést tart szükségesnek a szerbiai kisebbségek jogállását rögzítő kétoldalú dokumentum aláírása terén.
Egyúttal szükségesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottja is megfigyelje, hogyan tarja be Szerbia az Európai Unió kisebbségvédelmi előírásait. A szerb uniós tagjelöltségről egyébként az uniós állam- és kormányfők hétvégi ülésén születik döntés.
Az uniós partnerek közül volt aki elégedetlenségének adott hangot a román álláspont miatt: Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint az „beárnyékolta az amúgy sem könnyű tárgyalásokat”. A bukaresti döntést európai uniós körökben annak tudják be, hogy Románia így akarja jelezni elégedetlenségét, amiért egyetlen uniós tagállam – Hollandia – ellenkezése miatt halasztódik az ország schengeni csatlakozása.
Román feltételek
Leonard Orban román Európa-ügyi miniszter ugyanakkor tegnap kijelentette: jelentős problémák vannak a szerbiai nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával, ezért kívánta Románia az Európai Tanácsban napirendre tűzni a témát. „Nem akadályozásról van szó. Erről a témáról az Európai Tanács szintjén tárgyalunk. Románia rendkívül fontos dolgot kér, azt, hogy Szerbia tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Orban.
Eugen Tomac, a határon túli románokért felelős államtitkárság vezetője a szerbiai románok küldöttségével folytatott tegnapi találkozót követően leszögezte: Románia nagyon jól tudja, milyen a szerbiai román kisebbség valós helyzete, az általa küldött jelzés pedig világos és egyértelmű: valós garanciákat akar e kisebbség védelmében. „Nem akarjuk, hogy a román kisebbség vlachokra és románokra oszoljon. Nincs vlach nemzeti kisebbség, nem tudjuk szabványosítani a román nyelvjárásokat. A román állam álláspontja szilárd: a román nyelv hivatalos az EU-ban, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy ahol román kisebbségek élnek, tartsák tiszteletben nemzettársaink jogait” – jelentette ki Tomac. Hozzátette: a román állam nem akar sokat, csupán anyanyelvű oktatást, a szerbiai román ortodox egyház elismerését, valamint román nyelvű televíziós és rádióműsorokat.
Viorel Badea demokrata-liberális párti szenátor, a felsőház határon túli román ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke rámutatott: a vita 15 éve folyik Románia és Szerbia között. Leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valakik új nyelvet találjanak ki, majd új identitást azok számára, akik magukat kelet-szerbiai románoknak tartják. A szenátor reményét fejezte ki, hogy a Bukarest által követelt kisebbségi egyezményt még a napokban alá lehet majd írni.
Megismételte: a román parlament megvétózhatja a szerb EU-csatlakozást, ha Szerbia nem írja alá az egyezményt. Bojan Alekszandrovics szerbiai román püspök szerint nem helyénvaló, hogy a szerbiai hatóságok román és vlach közösségre akarják felosztani a szerbiai románokat. Rámutatott: a román hatóságok segítségét kérik, hogy alapvető jogaikat – az anyanyelvű oktatást és a templomi szertartást – biztosítsa számukra Szerbia. Zavişa Jurj, az Ariadnae Filum román–vlach kulturális egyesület elnöke kifejtette: a Timok-völgyi románok lojálisak Szerbiához, és támogatják annak EU-csatlakozását, azzal a feltétellel, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat.
Tadics: nem hagyjuk zsarolni magunkat!
Nem mindenki tartja azonban megalapozottnak a román álláspontot. Borisz Tadics szerb elnök szerint országa nem fogadja el, hogy Románia „teljesíthetetlen” feltételeket szabjon, és úgy vélte, a szerbiai vlachok nem tartják románnak magukat. Leszögezte: Szerbia nem hagyja zsarolni magát. Belföldi bírálói is vannak a román álláspontnak: Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem helyes, hogy Románia akadályozza a szerb uniós csatlakozást, Bukarestnek inkább támogatnia kellene a szomszédos országot. Szerinte Szerbiának valóban tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, azonban megjegyezte: ettől függetlenül helytelen, hogy Románia egyedüliként akadályozza a csatlakozást.
„Mit gondolunk Hollandiáról, amely az egyedüli ország, amely a schengeni csatlakozásunkat gátolja. Most pedig ugyanezt tesszük egy olyan országgal, amely rendszerint a barátunk volt” – mutatott rá. „Mit tettünk volna, ha Magyarország élt volna a vétójogával a mi EU-csatlakozásunkkor? Jogosnak találtuk volna?” – tette föl a kérdést. Azonban nem minden párttársa gondolja így: Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szocialista elnöke szerint Románia támogatja ugyan Szerbia uniós csatlakozását, ám a csatlakozás érdekében Belgrádnak tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat. Rámutatott: a szerbiai románok jogairól szóló vita húsz éve húzódik a két ország között, eredménytelenül.
Szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket
Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radisa Dragojevic, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan. A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne, és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát.
Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen – hangoztatta. Dragojevic megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélben van egy vlach értelmező szótár is. A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette.
A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár van. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányellenes a lusztrációs törvény
Alkotmányellenesnek minősítette szerdán az alkotmánybíróság a parlament által február végén elfogadott lusztrációs törvényt. A jogszabály értelmében szankcionálhatóvá váltak volna a kommunista rendszert működtető apparátus tagjai, miután kedden a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta az átvilágítási törvényt. A 167 támogató szavazattal, négy tartózkodás mellett, a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távollétében elfogadott jogszabály értelmében az 1945 március 6 és az 1989 december 22 közötti időszakban a kommunista rendszer működtetésében részt vett személyektől ötéves időtartamra megvonhatók lettek volna bizonyos jogok.
A taláros testületet a legfelsőbb bíróság kérte fel a parlamentben február végén elfogadott jogszabály alkotmányosságának megvizsgálására, mivel a törvénybe – az RMDSZ-es Máté András javaslatára – az is bekerült, hogy a kommunista rendszer idején tevékenykedő ügyészekre is vonatkozzon. Ezt egy szakmai szervezet és a legfőbb ügyész is kifogásolta.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a törvény azért nincs összhangban az alaptörvénnyel, mert kollektívan bélyegzi meg az ügyészeket, másrészt pedig azért, mert sérti azt az elvet, miszerint egy jogszabály hatálya nem lehet visszamenőleges.
A jogszabály értelmében a kommunista rendszer működtetésében, vagy a kommunista elnyomó gépezetben közreműködő személyek kategóriájába a pártaktivisták – a Román Kommunista Párt és a Román Munkáspárt központi, regionális és járási vezetői, az RKP központi bizottságának tagjai és póttagjai, az államtanácsosok, a miniszterek, a kiadványok és kiadók vezetői, valamint – az RMNDSZ javaslatára – az ügyészek is beletartoztak volna. Számukra öt évre megtiltotta volna a törvény, hogy köztisztség viselésére pályázzanak vagy azt betöltsék. Ion Iliescu, aki tagja volt az 1989 előtt a kommunista pártvezetésnek, majd 1990 után több ízben is köztársasági elnökké választották, diszkriminatívnak, őrültnek és haszontalannak nevezte a jogszabályt, amelynek szerinte legfeljebb közvetlenül a diktatúra bukása után lett volna értelme.
A alkotmánybíróság döntései jogerősek, így a lusztrációs törvény visszatér a parlamentbe, ahol módosítani kell a kifogásolt részeket.
A korábbi, 2010 májusában elfogadott lusztrációs törvényt, amelyet még a PDL és a PNL szavazataival fogadtak el, az alkotmánybíróság utólag egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért volt szükség az újabb a módosításokra. A most elvetett módosító javaslatok kidolgozásához a Temesvár Társaság és a December 21. Egyesület ajánlásait is fölhasználták.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Ungureanu: prioritás a verespataki beruházás
A verespataki aranybánya-beruházás továbbra is prioritás marad a kormány számára, mivel munkahelyeket teremt, a projektet pedig politikai, nem pedig környezetvédelmi okokból támadják – szögezte le Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök. A kormányfő a B1 kereskedelmi televízió műsorában kifejtette: kész bárkivel Verespatakra látogatni, aki valójában nem zöld-, hanem politikai megfontolásból támadja a tervet, hogy a bírálók lássák: „hogyan néznek ki valójában a föld sebei”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházás még nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, megengedhetetlennek nevezte azonban, hogy a román hatóságok több mint tíz éve halogatják a döntést az ügyben. „El kell döntenünk, akarjuk-e vagy sem a verespataki projektet. A jelenlegi kormány megadja erre a választ” – jelentette ki Ungureanu. Mint ismeretes, a Fehér megyei Verespatak környékén a becslések szerint az ország, sőt Európa legnagyobb aranylelőhelyét rejti a föld mélye. A szakemberek szerint mintegy 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lenne kibányászható.
A kitermelési koncessziót a kanadai Gabriel Resources tulajdonában levő kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kapta meg, amely 80,46 százalékban a Gabriel, a dévai Minvesten keresztül pedig 19,30 százalékban a román állam tulajdonában van. A projekt körüli vita annak nyomán robbant ki, hogy az RMGC a rendkívül veszélyes, mérgező ciános technológiával termelné ki a nemesfémeket, ami ellen nem csupán a zöldszervezetek tiltakoznak, de a 2000-ben bekövetkezett nagybányai ciánkatasztrófa következményei miatt Magyarország is hevesen ellenzi. A beruházás 1997 óta vár a környezetvédelmi és a művelődési tárca engedélyére.
A román miniszterelnök egyébként az abrudbányai Cupru Min rézbánya privatizációja kapcsán kirobbant konfliktusról is szólt. Közölte, a szintén kanadai Roman Copper céggel lezajlott tárgyalások megmutatták, hogy a román állam erős, a privatizációs folyamatot pedig a már meglévő környezetvédelmi engedélyek felhasználásával, egy nemzetközileg ismert elemzőcég által elvégzett becslés alapján indítják újra.
Mint arról beszámoltunk, a létesítményért kiírt március végi árverést az 57,3 millió eurós kikiáltási ár sokszorosát, 200,77 millió eurót kínáló Roman Copper nyerte meg, ám a gazdasági tárca végül megsemmisítette az eredményt, mivel a cég nem volt hajlandó letétbe helyezni 32,27 millió eurót a szükséges környezetvédelmi beruházások fedezésére, és nem vállalta, hogy 30 napon belül kifizeti a vételárat.
A Cupru Min értékbecslőjéről időközben kiderült, hogy az egy 5000 lejes alaptőkével egy gyulafehérvári panellakásban bejegyzett cég, amely csupán a cég aktíváit mérte föl a kikiáltási ár meghatározásakor. A Cupru Min az ország rézkincsének 60 százaléka fölött található bánya tulajdonosa, 2010-ben 18,8 millió lejes nyereséget jegyzett, 2011-ben pedig 150,6 millió lejes forgalom mellett 30,7 milliós profitra tett szert. A cég adóssága tavaly 64,4 millió lejt tett ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Elítélték Romániát a bányászjárás ügyében
Hatvanezer eurós kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a strasbourgi emberjogi bíróság azon két fiatal – Andrei Frumuşanu és Aurica Crăiniceanu – családjának javára, akiket az 1991-es bukaresti bányászjárás idején gyilkoltak meg. A keddi ítélet indoklása szerint megsértették az európai emberjogi egyezménynek az élethez való jogot rögzítő cikkelyét.
Az ügy előzménye, hogy 1991. szeptember 25-én, amikor a kormány székhelyét körülvették a tüntetők, a kormányőrök tüzet nyitottak rájuk. Ekkor érte halálos lövés a 33 éves Aurica Crăiniceanut és a 20 éves Andrei Frumuşanut. Az ügyben azóta sem zárult le a nyomozás, ezért Crăiniceanu férje és Frumuşanu családja 2004-ben a strasbourgi bírósághoz fordult.
A bíróság felrója a román kormánynak, hogy az események óta eltelt húsz év sem volt elég a felelősök kilétének felderítésére. Rámutat arra is, hogy a nyomozást olyan katonai ügyészekre bízták, akiket köt a katonai ranglétra tiszteletben tartása, miközben a gyanúsítottak az akkori katonai hierarchia legmagasabb fokán álltak. Az ítélet szerint az akkori időszak társadalmi és politikai viszonyai nem indokolják az igazságszolgáltatási eljárás késlekedését, ezért mindkét áldozat hozzátartozóinak 30-30 ezer eurós kártérítést ítéltek meg.
A nyomozati anyag szerint 1991. szeptember 25-én, mivel korábban nagyszámú bányász érkezett a kormánypalota elé, a kormányszékház elé kordonokat helyeztek ki, és nagy számban vezényeltek ki rendfenntartó erőket is, köztük egy kormányőregységet is, mivel Petre Roman akkori kormányfő is a kormánypalotában tartózkodott. A demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erők tagjaival, akik gumibotokkal és könnygázgránáttal próbálták feloszlatni a tömeget.
Később lövések is dördültek, ezek oltották ki a két áldozat életét. Az ügyben 1995-ben indult bírósági eljárás Vasile Gabor kormányőr százados – azóta őrnagy – ellen, mivel a gyanú szerint ő lőtt ki a kormánypalota épületéből. Vádlotttársa volt egy másik százados, Marian Constantin, akit hamisítással vádoltak, miután megpróbálta eltüntetni annak a dokumentumait, hogy Gabor lőfegyvert használt. Constantint első fokon hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték, ám 2000-ben az ügy elévülése miatt felmentették. 2003-ban a Gabor elleni vádakat is ejtették, majd 2011-ben az ügyet ismét elővették.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)