Kormányt buktatna, az RMDSZ-t környékezi a PSD
Vannak arra utaló jelek, hogy RMDSZ-es honatyák is hajlandók megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette ki szombaton, a párt rendkívüli kongresszusán Mircea Geoană, az alakulat volt első embere, a szenátus elnöke. Konkrétumokat ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, mondván: mindezt majd akkor hiszi el, ha látta az eredményeket. Marian Vanghelie, a PSD bukaresti szervezetének vezetője egyenesen meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ is megszavazza azon kormány megbuktatását, amelynek maga a magyar érdekvédelmi szervezet is tagja.
Geoană azt is kifejtette, arra utaló jelek is vannak, hogy a többek között a PSD-ből és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kilépett képviselők alapította UNPR legalább két képviselője szintén hajlandó lenne megszavazni a kormánybuktató indítványt, Marian Vanghelie pedig azt is elárulta, hogy a héten több PDL-s honatya is arra készül, hogy kilépjen pártjából, és átiratkozzon a PSD-be.
Az indítvány RMDSZ-es támogatásának lehetőségét többek között abból következtették ki a PSD-sek, hogy a kongresszuson az RMDSZ képviseletében ott volt Verestóy Attila szenátor is. Ezt a kisebbik ellenzéki párt, a PNL részéről felszólaló meghívott, Teodor Meleşcanu is szóvá tette, mondván: örül Verestóy jelenlétének, mivel a bizalmatlansági indítvány benyújtása kapcsán egységre van szükség. Az RMDSZ részéről viszont korábban már jelezték: nincs szó arról, hogy a szövetség meg kívánná szavazni azon kormány megbuktatását, amelyben maga is részt vesz.
Geoană közölte, a bizalmatlansági indítványt, amelyet a tervek szerint hétfőn nyújtanak be a parlamentben, várhatóan október 25-én vitatja majd meg a törvényhozás. Az indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges.
A rendezvényen részt vett Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke is. A veterán politikus leszögezte: az ellenzéknek kötelessége benyújtani a bizalmatlansági indítványt, függetlenül attól, hogy az sikerrel jár vagy sem, mivel a kormánytöbbség igencsak törékeny, az ellenzéknek pedig kapcsolódnia kell a polgárok tiltakozó akcióihoz.
Kormányprogram progresszív adóval
A kongresszuson egyébként a PSD elfogadta Méltányos Románia, szociális Románia elnevezésű kormányprogramját is, amely a tervezett gazdasági intézkedések között kiemelten foglalkozik a progresszív adózás visszaállításával. Victor Ponta pártelnök szerint a program, amely száz megoldást vázol a válság rendezésére, kötelezettségvállalás a polgárokkal szemben.
Az ígéretek szerint amennyiben a PSD kormányra kerül, már az első napon véget vet a közalkalmazotti béreket sújtó 25 százalékos csökkentésnek, kiiktatja a katonai nyugdíjak újraszámítására vonatkozó új jogszabályt, a dologi kiadásokat a tavalyi 50 százalékának megfelelő szinten fagyasztja be, megszünteti a szerzői jogdíjak tb-kötelezettségét, és elkezdi a Boc-kormány pénzügyi átvilágítását.
Az első hónapra azt ígéri, hogy 750-800 lejre emeli a minimálbért, 3 százalékra csökkenti a munkáltató által fizetendő tb-járulékot, feloldja az egészségügyi állásokra kimondott zárlatot, és egy évre befagyasztja a lakossági energiaárakat.
A párt azt ígéri, hogy egy év alatt bevezeti a progresszív adózást, mégpedig oly módon, hogy az 1000 lej alatti jövedelmek adómentesek lennének, a 4500 lej alatti bérek jövedelemadója 15 százalék lenne, és a 4500 és 10 ezer lej közötti jövedelmeké pedig 25 százalék. Egy másik verzió szerint a 9000 lej fölötti béreket 35 százalékos jövedelemadóval sújtanák.
A kongresszus résztvevői egyúttal egy olyan határozatot is elfogadtak, amelyben leszögezik: a PSD semmilyen formában sem hajlandó együttműködni a jelenlegi kormánnyal, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi gazdasági és szociális válságért a Demokrata-Liberális Párt és Traian Băsescu államfő inkompetenciája és klientúrapolitikája felelős.
Vita Geoană szájkosaráról
A PSD-kongresszusán egyébként kisebb belső vita támadt Mircea Geoană nyílt levele miatt, amelyben arról írt, hogy a párton belül bárkire szabadon szájkosarat tehetnek. Ezzel arra utalt, hogy a közelmúltban a jelenlegi pártvezetést bíráló kijelentései miatt az elnökség megtiltotta neki, hogy a sajtónak nyilatkozzék. Geoană közölte: az erős metaforát azért alkalmazta, hogy érzékeltesse: a fegyelem szükségessége még nem jelenti azt, hogy csökkennie kell a demokráciának, egyúttal bírálta a pártvezetés politikai irányvonalát is. A kongresszus résztvevői közül többen is bírálták Geoanát a levél miatt. Liviu Dragnea főtitkár úgy fogalmazott: épelméjű ember nem írhat olyasmit, amit Geoană.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Bizalmatlansági indítvány: nem szavaz a PDL és az RMDSZ
A kormánykoalíciót alkotó pártok tegnapi tárgyalásán döntés született arról, hogy azt javasolják a koalíciót támogató parlamenti alakulatoknak, ne vegyenek részt a holnapi bizalmi szavazáson. Adriean Videanu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke közölte, ez csupán ajánlat a koalíció részéről.
A PDL és az RMDSZ mindenesetre már döntött: előbbi alakulat frakciói vasárnap este, utóbbié tegnap döntöttek arról, hogy a szavazáson részt vesznek ugyan, de voksolni nem fognak. Videanu szerint az ellenzék csupán politikai okokból nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, és a rendszerváltás óta először azt akarja, hogy a parlament helyett az utcán „vitassák meg” a kormánybuktató dokumentumot.
Hogy ezen mit értett, azt Gheorghe Flutur, a párt alelnöke magyarázta el, aki szerint a PDL-nek információi vannak arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) utcai erőszakra bujtogatja szimpatizánsait a bizalmi szavazás napján. Flutur szerint a PSD megyei szervezetei arra készülnek, hogy a párt többbusznyi és -vonatnyi szimpatizánsát utaztassák Bukarestbe szerdán. A politikus szerint a PSD vezetői a kezdetektől tudják, hogy a bizalmatlansági indítványnak nincs esélye, ezért a bizalmi vitát ki szeretnék vinni az utcára, „ami sajnálatos lépés egy magát európainak tartó párt részéről”. A PSD által szervezett bukaresti megmozdulások kapcsán tegnap Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere közölte, a rendfenntartó erőkkel együtt figyelemmel követik a tüntetők mozgását, és felkérte a szakszervezeti vezetőket, viselkedjenek felelősen. Emellett arra kérte az öregeket és a kisgyerekes családokat, hogy holnap maradjanak távol azon útvonalaktól, ahol a tüntetések zajlanak.
Nem szavaz a két kormánypárt és a kisebbségi frakció sem
A PDL egyébként végleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a holnapi szavazáson: a párt honatyáinak és vezetőinek vasárnap esti ülésén arról határoztak, hogy a PDL-s képviselők és szenátorok jelen lesznek ugyan a voksoláson, de nem fognak szavazni. Az RMDSZ tegnap ugyanígy döntött: a szövetség frakcióülésén elhatározták, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem vesznek részt a voksoláson.
Markó Béla szövetségi elnök közölte: az ülésen a PDL-hez hasonlóan részt vesznek, de szavazni nem fognak a honatyák. Mint kifejtette, erről a frakciótagok többségi szavazata alapján döntöttek. „A bizalmatlansági indítvány benyújtása politikai aktus, így a mi válaszunk is politikai. Ott leszünk a bizalmi szavazáson, de voksolni nem fogunk” – hangoztatta Markó. A többi kisebbség képviselőit tömörítő frakció sem áll az ellenzék mellé: Varujan Pambuccian frakcióvezető este közölte, nem szavazzák meg az indítványt, sőt a szavazáson sem vesznek részt.
Ponta: gazemberség a PDL döntése
A kormánypárti döntés alaposan kihozta a sodrából Victor Pontát, a PSD elnökét: tegnapi nyilatkozata szerint a PDL lépése „az elmúlt húsz év legnagyobb gazembersége”. A politikus úgy vélte, a PDL „túszul ejtette” saját képviselőit. Mindemellett arról is beszámolt, hogy míg más ellenzéki vezérek tíz televíziós műsorban léptek fel, a PSD tíz kormánypárti voksot szerzett meg az indítványhoz azáltal, hogy befogadta a pártjukból kilépett PDL-s honatyákat. Az ellenzék egyébként is rendkívül aktív a kormánypárti honatyák csábításában, elsősorban az RMDSZ-re „utaznak”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanakkor némileg árnyalta tegnap Radu Moldovan, a PSD szóvivője által még pénteken mondottakat, miszerint amennyiben az RMDSZ átáll, a következő kormányban is megtarthatja jelenlegi tisztségeit. Antonescu szerint az ajánlat kissé még korai, mivel az ellenzéki pártoknak előbb tárgyalniuk kellett volna az RMDSZ-szel. A pártelnök egyébként úgy vélte, azáltal, hogy a kormánypárti honatyák nem szavazhatnak, csökkent annak az esélye, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a parlament.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Folytatható az alaptörvénybe ütköző felelősségvállalás
Folytatódhat a felelősségvállalási procedúra az oktatási törvény kapcsán, miután az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányos jogi konfliktus van a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megtagadta a felelősségvállalás után benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását, holott ez a folyamat az alaptörvény értelmében nem állítható le. Az alkotmánybíróság ezzel gyakorlatilag ellentmondott két héttel korábbi döntésének, amelyben az alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást, hiszen a bizalmatlansági indítvány vitája éppen a felelősségvállalás folytatását feltételezi.
Az ügy előzménye, hogy a kormány – vélhetően az RMDSZ nyomására, amely a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a jogszabályt azzal a cikkellyel együtt fogadják el, amely biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát – a törvény szenátusi megfeneklését követően úgy döntött, kiiktatja a parlamenti vitát, és felelősséget vállal a törvénytervezetért. Ez annyit jelent, hogy a vita ugyan elmarad, de az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke ugyanakkor alkotmánybírósághoz fordult, mondván: alkotmányellenes egy olyan törvényért felelősséget vállalni, amely már a parlament előtt van. A taláros testület először neki adott igazat, ám ezt követően Emil Boc kormányfő is az alkotmánybírósághoz fordult, azzal, hogy állapítsák meg: alkotmányos konfliktus áll fenn a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megakasztotta a felelősségvállalási procedúrát. A taláros testület szerdai állásfoglalásával ezen beadványnak adott helyt, vagyis folytatódhat az ellenzék által már benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája.
Emil Boc miniszterelnök szerdán közölte: folytatódik a felelősségvállalás procedúrája. „A parlamentnek kötelessége kitűzni a bizalmatlansági indítvány vitájának az időpontját, és ha Mircea Geoană továbbra is bojkottálja az eljárást, kérni fogjuk leváltását a szenátus elnöki tisztségéből” – szögezte le a kormányfő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az ítéletet kommentálva kijelentette: annak nyomán folytatni kell a felelősségvállalási folyamatot, így hamarosan olyan oktatási törvénye lesz az országnak, amely megreformálja az egész oktatási rendszert. A koalíciónak ugyanakkor át kell mennie a parlamenti vizsgán – mutatott rá Markó, arra utalva, hogy a kormánypárti képviselőknek a bizalmatlansági indítvány ellen kell szavazniuk.
Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a felelősségvállalás folytatása nyomán alkotmányellenesnek tekintendő az így elfogadott törvény, a két kamara házbizottságainak pedig mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy feloldják a fennálló jogi ellentmondásokat.
Tudor Chiuariu liberális (PNL) parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter szégyenteljesnek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely homlokegyenest ellentmond a testület korábbi állásfoglalásának. Chiuariu hozzátette, pártja a Velencei Bizottsághoz fordul, és azt is hangsúlyozta, hogy módosítani kell az alaptörvény előírásait az alkotmánybíróság összetételét és a tagok kinevezését illetően.
Mint arról beszámoltunk, egy adott pillanatban két oktatási törvény is létezett: a kormány változata, amelyért felelősséget vállaltak, és amelyben a kisebbségek számára kedvező cikkely is benne van, és az, amely a szenátus előtt van, és amelyből a felsőház oktatási bizottságának ellenzéki tagjai kiiktatták a szóban forgó cikkelyt. Ez utóbbit viszont az alkotmánybíróság szerdai ítélete semmissé teszi.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter a nap folyamán, még az ítélet kihirdetése előtt megjegyezte: nem hiszi, hogy az alkotmánybíróságnak jogában állna beavatkozni a törvényhozási procedúrába, és eldönteni, mely törvényért vállalhat felelősséget a kormány, és melyikért nem. Leszögezte: az alkotmány értelmében a kormány felelősséget vállalhat bizonyos törvényekért, függetlenül attól, hogy azok a parlament előtt vannak-e vagy sem.
Az alkotmánybíróságot egyébként egy, a 22 című lapnak adott interjúban Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója is bírálta. Eckstein úgy vélte: az „ősbűn” az volt, hogy az alkotmánybírákat politikai hűségük alapján nevezték ki, így az a képzet alakult ki, hogy a testület a kormánypártok meghosszabbított karja.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Héják, pragmatisták
A pragmatizmusnak és a héjamentalitásnak is megvannak a képviselői az RMDSZ-ben – ezt a következtetést lehet levonni a szövetség politikusainak az új erdélyi magyar párt megalapításával kapcsolatos megnyilatkozásaiból.
Előbbi kategóriába tartozik például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki részben a magyar parlamenti képviselet miatti aggodalma, részben pedig annak a felismerése nyomán, hogy a budapesti kormányváltás óta az EMNT került nyeregbe, és nem árt jóban lenni vele, az új párttal való együttműködés mellett szállt síkra.
A héják szószólója pedig Kovács Péter ügyvezető alelnök, aki blogján nem egy gunyoros, pikírt hangvételű bejegyzést szentelt az új pártnak, gyakorlatilag elutasítva a kooperációt. Az RMDSZ-en belüli erőviszonyok alapján valószínűsíthető, hogy az esedékes kongresszus után is ez utóbbi irányvonal lesz a domináns. Az sem mellékes azonban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt milyen körülmények között képzeli el az RMDSZ-szel való együttműködést, ami elengedhetetlennek tűnik a magyar parlamenti képviselet megőrzése érdekében.
Rossz vért szülne, ha erőből próbálna politizálni, ha komolyabb választói felhatalmazás híján, csupán azon az alapon követelne magának helyeket egy esetleges közös listán a parlamenti választások előtt, hogy ő élvezi a budapesti kormány maradéktalan támogatását. A néppárt valós erejét legkorábban a 2012-es önkormányzati választáson lehet majd felmérni, ennek eredményeit ismerve lehet majd tárgyalóasztalhoz ülni. A párt létrehozásának időzítését többen is azzal magyarázzák, hogy az RMDSZ elhasználódott a jelenlegi kormányszereplés során, a gazdasági válsággal súlyosbított katasztrofális kormányzás, a megszorítások a választók tömeges elfordulását eredményezik majd.
Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kiábrándult magyar szavazók rögtön a legújabb párt mellé állnak majd. A mostani szociális és politikai válság ugyanis az egész politikum hitelességét aláásta, ezért a néppárt nem lehet biztos abban, hogy sikeresen át tudná venni az RMDSZ helyét. A siker egyik kulcsa az lehetne, ha a felvidéki Híd-Mosthoz hasonlóan – persze a Híddal ellentétben határozottan magyar identitású pártként – olyan új politikai erőként pozícionálná magát, amely a békétlenségek beszüntetését tűzi zászlajára. Vagyis ha nem az elvakult héjamentalitás, hanem a pragmatizmus vezérli.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Dan Voinea: nem léteztek terroristák 1989 decemberében
A Ceauşescu-házaspárt azért tették el az útból, hogy ne rendezhessék meg a kommunizmus perét – nyilatkozta kedden a Radio France Internationale-nak (RFI) az 1989-es forradalom évfordulója alkalmából megszólaltatott Dan Voinea egykori katonai ügyész, aki a később kivégzett diktátorházaspár elleni 1989-es perben összeállította a vádiratot. A 21 évvel ezelőtti utcai harcokban semmiféle terroristák nem vettek részt, az 1989-ben átmentett kommunista adminisztráció pedig a mai napig létezik – állítja Voinea.
Voinea, aki 1989-ben a katonai ügyészség ezredeseként jelentkezett, hogy közvádlóként szerepel a tömeggyilkossággal vádolt Ceauşescuék karácsony napján lefolytatott perében, úgy vélte, amennyiben a diktátor házaspár pere a szabályoknak megfelelően folytatódott volna, ez lett volna az első olyan ügy, amelyben elítélik a kommunizmus bűneit.
Voinea néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, miután fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene a forradalommal kapcsolatos ügyek – nevezetesen a Ion Iliescu egykori államfő elleni eljárás – vádiratainak szabályellenes összeállítása miatt
A cél: a kommunista hatalom átmentése
„A mai napig nem került a bíróságok elé a kommunizmus bűneivel kapcsolatos vádirat. Ez volt a Ceauşescu-házaspár fizikai megsemmisítésének oka, mivel az ellenük megfogalmazott vádak a kommunizmus elleni vádak is egyben. Stănculescu (egykori, a forradalom idején elkövetett bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt tábornok – a szerk. megj.) és azok, akik akkor átvették a hatalmat – itt Ion Iliescura, Petre Romanra, Brucanra és Gelu Voican Voiculescura gondolok –, tehát, mint utólag megtudtam, ez a hatalmi csoport döntött a Ceauşescuék fizikai megsemmisítéséről. Őket azért áldozták be, hogy ne kerüljön sor a kommunizmus perére, és hogy átmenthessék a kommunista adminisztrációt, amely, mint látják, túlélt, és a mai napig létezik. De még most sincs késő, és a társadalmi megbékélés érdekében javallott a kommunizmus elleni per, de ehhez előbb politikamentessé kell tenni az igazságszolgáltatást” – jelentette ki Dan Voinea, aki amúgy maga is a diktátor házaspár halálos ítéletére tett javaslatot 21 évvel korábban.
Voinea egyúttal azt is kijelentette, hogy az 1989 decemberi utcai harcokban – az akkori hivatalos bejelentésekkel ellentétben – nem vettek részt semmilyen terroristák. Azt is kifejtette, hogy az általa összeállított vádiratok közül több mint 35 esetében született ítélet, és többek között a Temesváron a lakosság elleni katonai fellépést irányító Mihai Chiţac és Victor Athanasie Stănculescu egykori tábornokok elleni vádirat összeállításáért is magának követelte a dicsőséget, bár ebben az ügyben Romeo Bălan ügyész járt el, aki emiatt díjat is kapott az ügyészek szövetségétől. Emellett – mint mondta – a hasonló kolozsvári és a nagyszebeni ügyekben is bebizonyította, hogy nem voltak terroristák, mivel a sortüzek minden egyes áldozata esetében sikerült kideríteni, hogy kik lőttek. Az ügyek 80 százalékában sikerült kideríteni, hogy kik lőttek, hogy kik azok, akik több ezer polgár haláláért, megsebesüléséért vagy jogtalan bebörtönzéséért felelősek – mondta Voinea.
Nincs bizonyíték Vasile Milea öngyilkosságára
Arról is beszélt, hogy semmilyen bizonyíték sincs arra, miszerint Vasile Milea, a hadsereg akkori főparancsnoka 1989 december 22-én öngyilkosságot követett volna el, mint ahogy azt akkor a halottkém megállapította. Közölte: Milea halálát követően Stănculescu tábornok bement a védelmi minisztériumba, és az akkor Milea után a hivatali rangsorban következő Ilie Ceauşescut őrizetbe véve önmagát nyilvánította védelmi miniszterré, majd ebbéli minőségében irányította az összes katonai műveletet az országban.
Voinea a katonai főügyész helyetteseként, majd főügyészként tíz évig, 1997-től foglalkozott a forradalomhoz kapcsolódó perek vádirataival, többek között a Milea-ügyével is, amelyet lezártak, és akkor Voinea nem emelt szót a végkövetkeztetés ellen. (Incidens Aradon: Kisebb incidens történt Aradon az 1989-es forradalom hőseinek tiszteletére rendezett tegnapi megemlékezésen, amikor a megjlent egykorri forradalmárok összetűztek a rendfenntartó erőkkel, mivel azok nem engedték, hogy kitűzzenek egy zászlót a vértanúk emlékművére. „Még 1989-ben sem gyakoroltak ránk olyan nyomást, mint mostanában, példa erre a hatóságok mai akciója is, akik szabotálni kívánták a mgemlékezésünket” - jelentette ki a megyei forradalmárszervezet titkára, Duka Attila.)
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Megvennének
Bocsássuk előre: az RMDSZ-nek jogában áll bárkit bármiről tájékoztatni. Mint ahogy a magyar kormánynak is jogában áll kiválasztani egy olyan partnert, amelyben jobban megbízik, mint másokban, és rábízni a könnyített honosításról szóló hivatalos tájékoztatást.
Ettől függetlenül az RMDSZ is segíthet a magyar polgároknak az eligazodásban, hiszen nyilvános információkról van szó. Az EMNT által működtetett demokrácia-központok létrehozása ugyanakkor már jó előre belekódolta a rendszerbe azt, hogy előbb-utóbb konfliktus tör ki a kérdésben a magyar kormány által háttérbe szorított RMDSZ és az EMNT között.
Az RMDSZ érzi, hogy nem neki áll a zászló, a demokrácia-központok ugyanis azt szolgálják, hogy az EMNT arathassa le a könnyített honosításhoz mint pozitív, százezrek által várt intézkedéshez kapcsolódó népszerűséget, bevezetve ezáltal a köztudatba a szervezetet és megszilárdítva annak alapjait. Nem véletlen hát, hogy az RMDSZ illetékesei is megpróbáltak egy kicsit a honosításhoz kapcsolódó népszerűség fényében sütkérezni – gondoljunk csak arra, hogy Bihar megyében az RMDSZ tájékoztató füzeteket adott ki, a szövetség székelyföldi elöljárói pedig demonstratíve elsőként folyamodtak magyar állampolgárságért. Amire azonban most a Bihar megyei RMDSZ készül, az már nem csupán az ordas demagógia fogalmát meríti ki, de szavazatvásárlásnak is tekinthető.
Az ugyanis, hogy a szövetség ingyen biztosítja a fordítást és a fényképkészítést az igénylőknek, úgy értelmezhető, hogy – anyagi lehetőségeivel visszaélve – úgy próbál meg rálicitálni riválisára, hogy egyszerűen pénzért vásárolja meg a potenciális szavazópolgárok jóindulatát. Persze nincs kétségünk afelől, hogy számos polgárnak jelentős segítséget jelentene, ha valaki átvállalná a mintegy ötven lejre rúgó költségeket, mégis visszásnak tartjuk, hogy egy politikai alakulat kétségbeesésében úgy próbálja megmenteni saját pozícióit, hogy kilóra akarja megvásárolni őket.
A pénz felhasználására jobb javaslatunk is lenne. Ha már ennyire jól áll anyagilag a bihari RMDSZ, akkor inkább befejezhetné az Adyról elnevezett nagyváradi „kulturális” létesítményt, amelyre még a Medgyessy-kormánytól kapott – a református egyházkerület érmindszenti Ady-projektjétől eltérített – 320 millió forintot, de a konferenciaterem kivételével ma is félig készen éktelenkedik
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

A multik sara
Gazdasági érdekeket képvisel a politikum – hangzott el a vád annak kapcsán, hogy a francia és a német kormány mindent megtesz a román schengeni csatlakozás halasztásának érdekében, és amiatt is, hogy a magyar baloldal által kirobbantott hisztériakampányhoz csatlakozva nyugati kormányok képviselői is bírálták a magyar médiatörvényt.
Romániával szemben az az érv, hogy nem küzd elég elszántan a korrupció ellen, lassú az igazságügyi rendszer reformja, és a határvédelem is kívánnivalót hagy maga után. Bukarest ezzel szemben többek között azzal vádolja Párizst, hogy bosszút akar állni, amiért francia cégek romániai autópálya-építési megrendelésektől estek el. Csakhogy állítólag az történt, hogy a bukaresti illetékesek túl nagy összegű kenőpénzt kértek az illető cégtől.
Ráadául az illegális bevándorlók számának növekedésétől tartó régebbi uniós tagállamok azzal is tisztában vannak, hogy hiába a jól kiépített informatikai rendszer és a vadonatúj felszerelés, ha az amúgy nem túl jól kereső határőrök bármikor megvesztegethetők. Itt tehát inkább vagdalkozásnak tűnnek a bukaresti érvek. A magyar médiatörvény kapcsán fölmerült gyanút az táplálja, hogy a multicégek érdekeit jelentősen sértik a válság miatti különadók, amelyeket azért vetettek ki, hogy ne közvetlenül a polgárok legyenek a megszorítások szenvedő alanyai. A külföldi óriáscégeknek ez természetesen nem tetszik, és azt is tudjuk, hogy a tulajdonosaik gyakorta bejáratosak államfők, miniszterelnökök irodáiba – főleg ha azokat kampányuk anyagi támogatása révén a lekötelezettjükké tették.
Az is elgondolkodtató, hogy a bírálatok még a szöveg ismeretének hiányában hangzottak el. Ám az is tény, hogy a jogszabályban vannak valóban vitatható elemek – mint a médiahatóság vezetőjének és a médiatestület tagjainak egyértelmű pártkötődése, mandátumuk időtartama –, amelyeket a konzervatív oldal kormányra kerülésekor menetrendszerűen diktatúrát vizionáló baloldal és a hozzá kötődő, a jobboldallal szemben végletesen elfogult értelmiségiek hivatkozási alapként használnak. Emiatt a jogszabály pozitív elemei is elsikkadnak, és szakmai párbeszéd helyett rég politikai hitvita zajlik. Érvek nincsenek, csak árkok, szekértáborok, ferdítések és kinyilatkoztatások – ezért pedig nem biztos, hogy a multik a felelősek.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

EBESZ-főbiztos: a kisebbségeknek ismerniük kell az államnyelvet
A kisebbségek tagjainak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba – jelentette ki kedden Bukarestben a kétnapos romániai látogatáson tartózkodó Knut Vollebaek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa azt követően mondta ezt, hogy Korodi Attilával, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnökével tárgyalt az új oktatási törvényről, amely lehetővé teszi a kisebbségi diákok számára, hogy különleges tankönyvekből, gyakorlatilag idegen nyelvként tanulják a románt.
Tárgyaltunk az oktatási törvényről, amely érdekes jogszabály. Még nem tanulmányoztam, de ez is megtörténik. Úgy tűnik, olyan törvényről van szó, amely bővíti a kisebbségek lehetőségeit. Számunkra fontos az anyanyelv használatának joga. Ugyanakkor figyelemmel követjük a hivatalos nyelv elsajátítására vonatkozó előírásokra, mivel annak érdekében, hogy a kisebbségek beilleszkedhessenek a társadalomba, ismerniük kell az államnyelvet” – vélte Vollebaek.
„Jól látjuk ezt a jelenséget azon országokban, amelyekben tevékenykedünk, és érzékeljük a veszélyt azon országokban, ahol elszigetelten él egy kisebbségi közösség, és nem beszéli az állam nyelvét” – tette hozzá a főbiztos. Szerinte azért fontos az államnyelv elsajátítása, hogy a kisebbségek tagjai zavartalanul választhassák a politikusi pályafutást, választhatók legyenek, vagy munkát találjanak a közszférában.
Korodi Attila elmondta, a tárgyalás során kiderült: Vollebaek fokozottan érdeklődik a román nyelv tanítására vonatkozó romániai
tantervi változások tapasztalatai iránt, főként Szlovákia kapcsán, mivel ott is a romániaihoz hasonló vita zajlik az államnyelv kisebbségi iskolákban történő oktatásáról. Korodi szerint a Romániában szerzett tapasztalatokat a szlovákiai szakértőknek is továbbítani kell, hogy ott is hasonló tantervet alakíthassanak ki.
Korodi is egyetértett azzal, hogy az államnyelv ismerete bizonyos helyzetekben fontos a kisebbségiek számára. „De annak fényében oktassák, hogy olyan gyerekek is vannak, akik olyan közegből jönnek, ahol szinte sosem használják a román nyelvet, így az oktatás elején ifegen nyelvként kell tanítani. Az ebből származó tapasztalatokat aztán meg lehet osztani a főbiztossal, hogy más, régióbeli országokban is bemutathassa” – mutatott rá Korodi.
„Ha a tantervben az államnyelv elsajátítása is a kisebbségek igényei szerint zajlik, akkor esély van arra, hogy a fiatalok jobban beilleszkedjenek a romániai társadalomba. Romániában a 80-as évekig léteztek különleges románnyelv-tankönyvek a kisebbségi iskolákban, így a testvéremnek például nagyobb esélye volt elsajátítani a román nyelvet, mint nekem, mivel én a román diákokéval azonos tankönyvből tanultam románul. Ennek nyomán saját elhatározásból kellett tovább tanulnom, hogy bepótoljam azokat a dolggokat, amelyeket az iskolában nem tanulhattam meg” – ecsetelte a képviselő.
Vollebaek találkozott Mircea Geoană szenátusi elnökkel is, aki a megbeszélést követően elmondta, felkérte a főbiztost, készíttessen jelentést arról, milyen mértékben biztosítja az oktatási törvény kisebbségek jogát anyanyelvük, valamint az államnyelv elsajátítására. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a magyar és más kisebbségekhez tartozó fiatalok számára fontos a román nyelv elsajátítása. Geoană emellett arra is felkérte a főbiztost, hogy szenteljen több figyelmet az Ukrajnában és Szerbiában élő románok ügyének. („Keményebbek leszünk, például nem fizetünk gyermekpénzt azoknak, akik nem küldik iskolába a gyermeküket. Eddig nagyon rugalmasak voltunk, de tennünk kell valamit” - mondta kedden Traian Băsescu államfő Knut Vollebaek EBESZ-főbiztosnak a Romániában élő romák témájában. Băsescu már a találkozó kezdetén leszögezte: a „legkényesebb” kérdés a romák ügye. „Európai szinten sem értik, hogy milyen mély ez a probléma, de vállaljuk a felelősséget polgárainkért. Nem akarjuk európai problémává tenni, de ugyanakkor szükség van az európai szintű együttműködésre” – nyilatkozta Traian Băsescu. Kifejtette, a romakérdés megoldásában minden javaslatot szívesen látnak.)
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Hitelesség
Nehéz lenne nem észrevenni, milyen számítás vezérelte az RMDSZ-t, amikor támogatta a polgármester-választások egyfordulóssá tételét. Az elgondolás végső soron nem rossz. Több olyan település is van Erdélyben és a Partiumban, ahol az eddigi, kétfordulós rendszerben a román szavazatok megoszlása miatt az első körben a magyar jelölt végzett az élen, de a második fordulóban a románok már egységesen az első fordulóban legtöbb voksot kapott román jelöltre szavaztak, így a magyarok elbukták a voksolást.
Az új változat szerint azáltal, hogy a szavazás egyfordulósra rövidül, megnő az esély arra, hogy az eddiginél több települést irányítson magyar polgármester. (A két nagy párt, a PDL és a PSD arra számít, hogy a hagyományosan hozzájuk húzó vidékeken nagyszámú szimpatizánsuk már az első körben mandátumhoz juttatja jelöltjüket). Csakhogy.
A román pártok sem ostobák, és tudják jól, mire megy ki a játék. A magyar jelölt győzelme „kivédhető” azzal, ha etnikai síkra terelik a választást, és már az első fordulóban közös jelöltet indítanak. Láthattuk 2008-ban Marosvásárhelyen, hogy ez mennyire eredményes lehet: Dorin Florea már az első fordulóban a szavazatok 52 százalékával nyert, mert a PDL mellé a PSD és a PRM is beállt, csak hogy ne Borbély László győzzön. A szavazatok etnikai síkra terelése tehát vissza is üthet a magyar közösségre. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a hitelesség sem. Előfordult az is, hogy a magyar jelölt nem nyerte el minden magyar szavazópolgár támogatását – olyanok is voltak, akik inkább a román jelöltre szavaztak. A magyar jelöltet ugyanis nem tartották eléggé hitelesnek, megbízhatónak Ez történt például Nagyváradon, de vélhetően Marosvásárhelyen is voltak olyan magyar polgárok, akik inkább Floreára szavaztak, mert még őt is hitelesebbnek tartották magyar ellenfelénél.
Ellenpélda is van: Szatmárnémetiben és Zsombolyán a magyar jelölt bizonyult hitelesebbnek, olyannyira, hogy a románok nagy része is rájuk szavazott – és végül győztek. A tanulság tehát az: ma már nem feltétlenül elég, ha a párt kiszemel valakit, és kikiáltja őt a helyi magyarság/románság jelöltjének. Ha az emberek nem érzik, hogy valóban őket képviselné, ha úgy vélik, csupán szűk klikkérdekeket testesít meg, akkor – etnikumtól függetlenül – a hitelesebb jelöltnek szavaznak bizalmat.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tizenhat millió lejt kap az RMDSZ a nemzeti kisebbségeknek járó állami keretből
Az RMDSZ kapja a legtöbb pénzt 2011-ben a kormányfőtitkárság által az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül a kisebbségek támogatására kiutalt összegből.
A támogatások elosztását kormányrendelet rögzíti, az összesen 73,7 millió lejből az RMDSZ-nek 15,98 millió lej jut, míg a második legnagyobb összegű támogatást, 10,3 millió lejt a Pro Európa Roma Párt kapta.
A Német Demokrata Fórum 5,7 millió lejből gazdálkodhat idén, míg az Ukrán Szövetség 6, a Lipován Oroszok Szövetsége 4, az Örmény Egyesület pedig 3,1 millió lejt kap. Az ily módon kapott összegeket a szervezetek székházköltségeire, a személyzet béreire, művelődéi rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan javakba történő befektetésekre, valamint uniós programok társfinanszírozására használhatják.
A tavalyi év végén a kormányfőtitkárság 23 millió lejjel egészítette ki a kisebbségek támogatására fordítható összeget, az RMDSZ akkor is a legtöbb pénzt kapta: 5,7 millió lejt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Márton Árpád: az autonómia a negyedik hatalmi ág
Az RMDSZ a jelenlegi három hatalmi ág mellé negyedikként a helyi és regionális autonómiát szeretné bevezetni – jelentette ki Márton Árpád, a szövetség képviselője szerdán, egy bukaresti beszélgetésen, amelyen az alkotmányreformról esett szó.
„Az alkotmánymódosítás javított az alaptörvényen, nem eléggé. Szerintünk a kormányt a miniszterelnöknek kell vezetnie, az államfőnek pedig egyetlen állami intézményt sem szabadna irányítania. A negyedik hatalmi ág, a helyi és regionális autonómia, a helyi vagy regionális önkormányzatiság, a helyi önigazgatás mellett tesszük le a voksot” – szögezte le Márton.
Mint kifejtette, a parlament és a kormány közötti egyensúly helyreállítása érdekében az RMDSZ amellett kardoskodik, hogy korlátozzák a kormány sürgősségi rendeletek vagy egyszerű rendeletek kibocsátására, valamint a jogszabályokért való felelősségvállalásra vonatkozó jogát.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás jelen pillanatban nem időszerű, hiszen sem a kormányzati, sem az ellenzéki oldal nem rendelkezik kétharmados parlamenti támogatottsággal.
EMIl Constantinescu volt államfő úgy vélekedett, az alaptörvény módosítása már csak azért sem időszerű, mert a polgárokat sem érdekli különösebben a téma, ezért egy erről megrendezett népszavazáson sem jelennének meg kellő számban. Mindezért szerinte Traian Băsescu jelenlegi államfő a felelős, aki olyan messzire ment az államfői hatalom megerősítésének szándékában a többi állami intézménnyel szemben, hogy sikerült kompromittálnia az alkotmánymódosítás témáját.
Szerinte az érdemi vita hiánya oda vezetett, hogy a polgárok labdarúgó-szurkolókká váltak, akik 2008-ban és 2009-ben már arra is képtelenek voltak, hogy a számukra jobb megoldást válasszák. „Nehéz elképzelni, hogy egy ennyire könnyen és gátlástalanul manipulálható nép jól döntene egy olyan alkotmányról, amelyet nem is ért” – vélte az egykori köztársasági elnök.
Petre Roman volt kormányfő a korrupció elterjedtségét és a kormány parlament rovására történő megerősödését nevezte az egyik legnagyobb gondnak. Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: felelősségvállalással is elogadható a kisebbségi törvény
Ha szükséges, akár kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével is el lehet fogadni a kisebbségi törvényt – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség szombaton megválasztott új elnöke kedden. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amellyel 2005 és 2008 között együtt kormányzott – amikor a kisebbségi törvényt kidolgozták és megvitatták – , és amely akkor becsületesen viselkedett, most következetes lesz majd. Kelemen arról is beszélt, hogy mozgósítani kell a magyar szavazópolgárokat a választásokra.
„A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a Tăriceanu-kormány idején dolgoztuk ki, és akkor vitattuk meg. Hosszú vita volt, 2005 óta az összes érv és ellenérv elhangzott. Mi is tettünk kompromisszumokat, és azt hiszem, jelenleg nincsenek új érvek. Ha létezik politikai akarat, és valamelyes fokú következetesség, akkor a projektet nagyon gyorsan el kell fogadni a parlamentben. Ha szükséges, akár felelősségvállalással is, de én azt hiszem, hogy a PNL, ha 2005-től 2007-ig becsületes volt - márpedig én azt hiszem, hogy becsületes volt –, akkor konzekvensnek kell lennie. Ezt a témát nem kellene a hatalom-ellenzék harc martalékául dobni. Derűlátó vagyok. De ha nincs meg a politikai akarat és a többség ahhoz, hogy még idén elfogadjuk a tervezetet, akkor baj lesz" – fejtette ki Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, majd tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt.
Emil Boc miniszterelnök január végén közölte: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg.
Kelemen: szükséges a régiók átszervezése
Az új szövetségi elnök kitért a szövetség másik prioritására, a fejlesztési régiók átszervezésére is. Kelemen szerint azok határának átrajzolása mindegyik pártnak érdeke, mivel a jogszabály jelenlegi formájában használhatatlan.
„A régiók nem működnek, képtelenek forrásokat lehívni, ráadásul olyan vidékeket vontak össze azonos régióba, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Ez esetben ugyanakkor nem vagyok ugyanolyan derűlátó, mint a kisebbségi törvény esetében, ebben a témában jóval keményebb vitára számítok, de az egész romániai társadalom érdeke a régiók átrajzolása” – jelentette ki Kelemen.
Mobilizálnák a választókat
A politikus leszögezte: elnöki mandátuma során alapvető feladatnak tekinti, hogy mobilizálja a magyar választókat a választásokra. Álláspontja szerint a romániai magyar polgárok választási részvételi hajlandósága megfelel a román közösség körében tapasztalt trendeknek, azaz csökken a részvétel. Kifejtette: ennek az is oka, hogy a 2010-es év kormányzati szempontból is rendkívül nehéz volt.
„Valószínűleg a kormány is hibázott: nem készítettük fel a társadalmat az általunk meghozott intézkedésekre. Ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. A magyar közösség ugyanolyan meglepetésben részesült, mint a többség. Most el kell magyaráznunk az embereknek, miért kellett meghoznunk ezeket az intézkedéseket. Hiteles magyarázatokat kell adnunk, és vissza kell adnunk a reményt abban, hogy a válságból kilábalva tartós és előrejelezhető fejlődés következik az országban. Nem olyan mértékű, mint 2005-ben és 2006-ban, de remény van arra, hogy lassan-lassan növekszik a jólét. Ha hitelesek tudunk lenni, a mobilizálás is könnyebb lesz” – jelentette ki Kelemen.
A politikus szerint egyébként az RMDSZ választói támogatják a szövetség kormányzati részvételét. Egy, az RMDSZ által megrendelt, de a nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint a magyar választók mintegy kétharmada úgy véli, a szövetségnek kormányon kell maradnia, hogy segíthesse a magyar közösséget, mondta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Markó Béla szerit a koalíciós megállapodás nem kötelezi az RMDSZ-t
Képmutatás lenne kijelenteni, hogy az RMDSZ többé nem lép koalícióra a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül más párttal is, ugyanakkor jelenleg nincs ok arra, hogy a szövetség kilépjen a kormányból – jelentette ki csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szombaton leköszönt elnöke.
A politikus a Radio France Internationale-nak nyilatkozva a szerdán aláírt koalíciós szerződés kapcsán elmondta, nem lehetetlen annak felmondása, de nem azért kötötték meg, hogy máris a felmondásán gondolkodjanak. Markó kifejtette: az RMDSZ minden parlamenti párttal megpróbál párbeszédet folytatni, azonban jelenleg nem indokolt a kormányból való kilépés. „Jelenleg a kormánytöbbséggel van érvényes szövetségünk” – mutatott rá a politikus. Kijelentette ugyanakkor: a 2012-es választásokra nem kívánnak választási szövetséget kötni senkivel, sem a jelenlegi partnerekkel, sem mással, mivel ezt korábban sem tették.
Annak eshetősége kapcsán, hogy hajlandó lenne-e az RMDSZ koalícióra lépni a jelenlegi ellenzékkel, kifejtette: képmutatás lenne azt mondani, hogy nem, hiszen már korábban is szerepelt egy koalícióban a mostani ellenzéki pártokkal, így ez a jövőben sem kizárt.
Lakatos elégedetlen
Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő ugyanakkor csütörtökön Nagyváradon kijelentette: elégedetlen a szerdán aláírt paktummal. A honatya azt mondja, semmire nem nyújt biztosítékot a megegyezés, mivel annak szövegében nem szerepelnek a gazdaságélénkítés lépéseire vonatkozó határidők. Azt javasolja, juttassák el a szerződést a felek a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Bizottsághoz, hogy azok jelöljék ki a határidőket, mert szerinte ez az egyetlen módja azok betartatásának. „Ebben az országban csak azt viszik véghez időre, amit onnan kapnak házi feladatként” – jelentette ki a képviselő.
Geoană: az RMDSZ még idén döntsön az átállásról
A koalíciós szerződés témájához Mircea Geoană, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) volt első embere, a szenátus elnöke is hozzászólt. A politikus blogján arról írt: a paktum aláírásával az RMDSZ megmutatta, milyen fontos a magyarok számára, hogy hatalmon maradjanak.
„Főleg egy olyan időszakban, amelyben húszéves álmaik teljesedhetnek be. Most úgy tűnik, az RMDSZ véglegesen a PDL-vel való szövetségre ítéltetett” – írta a politikus. Geoană szerint politikai eredményei azt jelzik, a szövetség a romániai politikai paletta talán legpragmatikusabb pártja, ezért javaslatot tett arra, hogy kellene a PSD-nek az RMDSZ-szel szemben viselkednie.
„Bármilyen fontos is a jelenlegi rendszer megdöntése, vannak dolgok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nagyváradon elhangzott dicséretek és házassági ajánlatok közül hiányzott egy alapvető elem: nem lehet mindenben megalkudni, a területi autonómia szóba sem kerülhet. Vannak fontosabb dolgok is a hatalomnál” – szögezte le Geoană. Szerinte a Szociálliberális Uniónak (USL) világosan ki kell jelentenie: ha az RMDSZ továbbra is támogatja a jelenlegi kormányt, nem lehet tagja az USL által megalakított többségi koalíciónak.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben az USL 50 százalékosnál jobb eredményt ér el a jövő évi választásokon, akkor úgysem lesz szükség az RMDSZ-re. Mindemellett leszögezte: az RMDSZ-nek még idén el kellene döntenie, hogy csatlakozik-e az ellenzéki oldalhoz.
Mint arról beszámoltunk, a koalíciós tagok, a PDL, az RMDSZ, az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a kisebbségek képviselői szerdán látták el kézjegyükkel a 2012-ig érvényes koalíciós paktumot, amely egyéb prioritások mellett a kisebbségi törvény elfogadását, a gazdasági fejlesztési régiók határinak átrajzolását, a választási törvény módosítását és a gazdaság fellendítését szolgáló célokat is tartalmazza. A kisebbségi törvény kapcsán egyébként szerdán a képviselőház házbizottsága úgy döntött, azt az eddigi három szaktestület helyett csupán egyben, az emberjogi bizottságban kell majd megvitatni. Ez elvileg felgyorsíthatja a jogszabály elfogadásának menetét.
Balogh Levente, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Jogvédelem
Ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy ha politikai-ideológiai alapú pótcselekvésről van szó, akkor az amúgy nehézkesen reagáló intézmények is meglepően olajozottan képesek működni.
Az Európai Parlament szélsőbal és doktrinér liberális frakciója a szocialistákkal szövetkezve a magyar médiatörvényt elmarasztaló határozatot szavazott meg, pedig hát épp hétfőn fogadta el a magyar Országgyűlés azon módosításokat, amelyek révén korrigálták az Európai Bizottság alelnöke által kifogásolt paragrafusokat.
A határozat támogatóinak táborát megvizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy ismét csak nem a konkrétumokról, a jogszabály valós tartalmáról szólt a kezdeményezés, hanem arról, hogy ideológiai alapon akartak ütni a konzervatív oldalon, és mivel számbeli fölényben vannak, ezt meg is tették. Merthogy az eddigi tapasztalatok alapján a vádak ellenére nem sérült a véleményszabadság, sőt ezt abszurd módon épp maguk a tiltakozók igazolták – amikor élő adásban zavartalanul mondhatták el, hogy a törvény bevezeti a cenzúrát, vagy amikor a balliberális lapok címlapjukon írták meg, hogy vége a sajtószabadságnak, és ez nemhogy megjelenhetett, de még csak retorziók sem érték őket.
Persze ez a magukat felvilágosultnak és haladónak tartó, elfogult „véleményvezéreket” nem zavarja, ezért most március 15-én több helyszínen is tüntetésre készülnek a törvény ellen. Természetesen mi is úgy gondoljuk, hogy bárkinek jogában áll amellett tüntetni, ami mellett akar, még akkor is, ha az ellenség csupán az elméjében létezik, csak hát a vélt jogsérelem mellett nap mint nap számos olyan konkrét ügyre derül fény, ami nem, vagy alig éri el a most teli szájjal diktatúrázó körök ingerküszöbét.
Tanulságos például a most nyilvánosságra hozott árnyékjelentés, amely szerint Romániában a hatóságok továbbra is következetesen megsértik a nyelvi jogokat. Konkrét esetekről, konkrét problémákról van szó. Kíváncsiak vagyunk hát, hogy a médiatörvényt elmarasztaló határozatot most megszavazó oldal képviselői mikor ostorozzák majd ádáz szónoklatokban a kisebbség nyelvi jogait lábbal tipró helyi és országos romániai hatóságokat, és mikor vonulnak például a budapesti román nagykövetség elé tüntetni azért, hogy Nagyváradon vagy Marosvásárhelyen anyanyelvén válaszoljanak a kérvényét magyarul benyújtó polgárnak.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Várad vagy Szereda?
Miközben az új magyar alkotmány tervezete szerint az egységes magyar nemzet eszméjét is rögzítik majd az alaptörvényben, és a könnyített honosítás révén megnyílt az út afelé, hogy közjogilag is szorosabb kapcsolat létesüljön a nemzetrészek között, nálunk néhány helyen még a közelgő nemzeti ünnep is csupán újabb ürügy az acsarkodásra és a konfliktusgerjesztésre.
Hiszen miközben például a csíki RMDSZ saját ünnepi rendezvényére a szövetséggel szembeni ellenzék emblematikus figurájának számító Tőkés Lászlót is meghívta, addig például Nagyváradon a szövetség megyei szervezete mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse, de legalábbis megnehezítse a riválisok ünneplését. Mi is beszámoltunk arról, hogy már tavaly lefoglalták egész délutánra az összes ünnepi helyszínt, így a többiek legfeljebb déltájt koszorúzhatnak, amikor a potenciális résztvevők zöme még munkában van. Most nem feltétlenül az egységes ünneplést kérjük számon – alapvetően nem ördögtől való, ha az eltérő politikai álláspontot képviselő szervezetek nem akarnak együtt ünnepelni, bár természetesen ennek ellenkezője lenne kívánatosabb. Ugyanakkor a konfliktus további gerjesztése, a viszony mérgezése a fentihez hasonló nemtelen stiklik által már nem tartozik a tolerálható kategóriába – nem is csoda, hogy Nagyváradon az állandó acsarkodást megunó polgárok egy csoportja az egyik közösségi portálon hirdetett bojkottot minden pártrendezvény ellen mindaddig, amíg képtelenek legalább az egymás – és a választók – iránti minimális tisztelet kimutatására. Nem tudni ugyanakkor, hogy a nagyváradi történések csupán a helyi ellentéteket tükrözik, vagy az országos RMDSZ is áldását adta a permanens hadiállapot fenntartására abban a városban, amely a legádázabb ellenfél, Tőkés László „főhadiszállása”. Ha ugyanis csupán a helyi, személyes ellentétek és ambíciók állnak a bihari RMDSZ utóbbi hónapokban elkövetett ámokfutása mögött, akkor végre tényleg nem ártana rájuk szólni, hogy hagyják abba. Ha viszont központilag jóváhagyott stratégia az ellenfél folyamatos „faragása”, akkor más megvilágításba esnek az új elnök nyilatkozatai az ellenzékkel folytatandó párbeszédre és együttműködésre való hajlandóságról. Szóval most az a kérdés, hol mutatja meg az RMDSZ az igazi arcát: Nagyváradon vagy Csíkszeredában?
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Ponta szélsőséges kirohanása: Kadhafihoz hasonlította Orbán Viktort
Durva kirohanást intézett Victor Ponta, az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője Orbán Viktor magyar kormányfő és Magyarország ellen a március 15-i erdélyi megemlékezéseken elhangzott beszédek miatt, egyúttal a bukaresti kormányt is ostorozta a hivatalos reakciók elmaradása okán.
„Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök gyávasága csak azzal magyarázható, hogy fű alatti megállapodásokat kötöttek, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti érdeket és a többség és a kisebbség közötti viszonyt” – jelentette ki Ponta, hozzátéve, hogy továbbra is magyarázatot vár a március 15-én egyes budapesti hivatalosságok által közvetített üzenetek miatt. Ponta egyúttal durva jelzőkkel illette Orbán Viktort és Traian Băsescut.
A szociáldemokrata pártelnök Kadhafi líbiai és Ben Ali tunéziai diktátorhoz hasonlította, és elfuserált 21. századi diktátornak nevezte a két politikust, és úgy vélte, mindketten a sajtó ellen harcolnak, és nacionalista megnyilvánulások jellemzik őket. „A Szociálliberális Unió Orbán Viktor és azon magyarországi vezetők ellen harcolnak, akik nem adják meg a kellő tiszteletet Romániának, és ezt – főleg Orbán Viktor – azért teheti meg, mert Traian Băsescu, akivel egyformán gondolkodnak, cinkosául szegődik” – hangoztatta Ponta. Szerinte a magyar és a román vezető is antidemokratikusan gondolkodik, nacionalista megnyilvánulásaikkal pedig saját kudarcaikat próbálják elfedni. „Miért kellene elfogadnunk, hogy Orbán Viktor adjon nekünk leckéket Erdélyről? Erre a kérdésre Traian Băsescu nem fog választ adni” – jelentette ki Ponta.
A képviselőház házbizottsága egyébként tegnap úgy döntött, legkésőbb holnapig kidolgozza a budapesti nyilatkozatokat elítélő nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) javaslatára készül elfogadni a parlament. Nicolae Mircovici képviselőházi jegyző szerint a nemzeti liberális párti szenátor, (PNL) Puiu Haşotti által kezdeményezett, Megdöbbenés és felháborodás című dokumentumot a külügyi bizottság mihamarabb véglegesíti. Mint arról beszámoltunk, a kormány ellen a munkatörvénykönyv miatti felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján – mivel esély sem mutatkozott az ellenzék sikerére – az ellenzéki pártok magyarellenes uszítással próbálták elterelni a figyelmet.
A március 15-én a határon túli magyarokhoz intézett magyar kormányfői üzenet egy eltorzított változatára hivatkozva – amely, mint kiderült, úgy született, hogy az Agerpres román hírügynökség tudósítója egybemosta a magyar kormányfő szavait egy másik szónok, a bukaresti magyar nagykövet feleségének beszédével – egy Budapestet elítélő nyilatkozatot akartak elfogadtatni, amelyet akkor a kormánytöbbség megakadályozott. A szenátus ugyanakkor tegnap elutasította a nyilatkozatról való egyeztetés napirendre vételét.
Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, egykori PSD-s politikus jelenleg az ellenzéki pártokból kilépett és a kormányt támogató honatyák alapította Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) párt tiszteletbeli elnöke – szintén a budapesti kormányt ostorozta, mondván, a szónoklatok kampánybeszédeknek tekinthetők, azok hangvétele pedig nem méltó az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő országhoz. Bírálta a román ellenzéket is, mondván: a nézeteltéréseket diplomáciai párbeszéd útján, nem kampányízű nyilatkozatok révén kell rendezni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Kettős mérce
Miközben a román sajtó és a politikum egy része magyarellenes hisztériakampányba kezdett azt követően, hogy egy magát „székely gárdistának” valló elmerogygyant március 15-én úgy nyilvánította ki mély „nemzeti” érzelmeit, hogy rituálisan fölakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut, az továbbra is elsikkad, hogy egyes körök még ma is virtuális hajtóvadászatot folytatnak például Kossuth Lajos ellen.
Ahol kisebb a magyarok számaránya, ott föl sem merülhet, hogy utcát nevezzenek el róla, ám ahol kedvezőbb az arány – mint Marosvásárhely –, ott is évek óta tart a huzavona amiatt, hogy szélsőséges román szervezetek bíróságon támadták meg az önkormányzat azon határozatát, amelynek értelmében az egykori kormányzó elnökről neveznének el közterületet. A helyi bíróság mondvacsinált érvek alapján megsemmisítette a határozatot, lábbal tiporva az önkormányzatiságot, ami a sepsiszentgyörgyi Petőfi utca esetével rokonítja az ügyet..
A Kossuth ellen ágáló szervezetek által megfogalmazott „érvek” ráadásul gyakran a nemzetgyalázás határát súrolják, miközben azt a légből kapott mantrát skandálják, hogy Kossuth – akinek a szabadságjogokért vívott küzdelme elismeréseként például a washingtoni törvényhozás épületében is áll szobra – negyvenezer románt mészároltatott volna le. Emiatt azonban tudomásunk szerint nem sűrűn szoktak belső vizsgálatot indítani a gyalázkodók munkahelyén, pedig az ilyesfajta uszítás sem kisebb horderejű gazemberség, mint Iancu „kivégzése”. (Akiről viszont tudjuk, hogy az általa irányított martalócok számos dél-erdélyi településen hajtottak végre népirtást a magyarok körében.) De ilyen kettős mérce érvényesül más ügyekben is.
A nagyváradi premontrei gimnázium épülete csak azért nem kerülhet vissza a tanítórend birtokába, mert nem 1945 után, hanem a második világháború kitörése előtt rabolták el. Pedig a józan ész azt diktálná, hogy a telekkönyv-hamisítás akkor is bűncselekmény, eredménye pedig semmis, ha azt a királyi Románia soviniszta egyetemi professzora – az erdélyi és partiumi magyar oktatás felszámolásában jeleskedő Onisifor Ghibu – követte el, nem pedig egy kommunista pribék. De úgy tűnik, arra még várnunk kell, hogy az ilyen ügyekben ne a kettős mérce élvezzen elsőbbséget a józan ésszel – és persze a törvények, valamint a tulajdon szentségével – szemben.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Lakatosi út
Az utóbbi időben az RMDSZ néhány politikusa úgy viselkedik, mint az anekdotabeli szőlősgazda, akinek előbb az aszály, majd a jégeső, végül pedig a seregélyek szinte teljesen elpusztítják a termését, a maradék néhány tőkét aztán „Lássuk, Istenem, mire megyünk ketten!” felkiáltással ő maga vágja ki.
A politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt – legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az előző kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyűréséért.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az „egyenlő távolságtartás” jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen „érdemei” miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthető Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az őszödi beszédben, és beszélgetős estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra.
Ehhez persze joga van – csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek „kreatív kezelésében” jeleskedő MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatásköréből.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fő csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Hungária kilója
Mennyibe kerülhet egy kiló Hungária? Ez most még rejtély, de ha valóra válik egy magát liberálisnak valló párt aradi politikusának álma, és elárverezheti a vértanúk városában álló Szabadság-szobrot, akkor minden bizonnyal kiderül.
Említsük meg a nevét is, hiszen a más nemzeti közösségekkel szembeni mélységes empátiája és igazi szabadelvűhöz méltó toleranciája miatt megérdemli: Florin Galişról, a Nemzeti Liberális Párt városi szervezetének elnökéről van szó, aki így kíván pénzt szerezni ahhoz, hogy hazahozzák Romániába Nicolae Bălcescu hamvait Olaszországból. Galiş rózsaszín álomképei szerint amennyiben a jövő évi választásokon sikerül megszereznie a partiumi város polgármesteri székét, Aradra viteti a román forradalmár maradványait, és a várban létrehozandó múzeumban állítaná ki. Az ehhez szükséges pénzt abból teremtené elő, hogy értékesítené a néhány évvel ezelőtt, számos konfliktus és kompromisszum nyomán nem eredeti helyén, hanem a Tűzoltó téren felállított Szabadság-szobrot.
Az ily módon színesfém-kereskedővé átvedlő polgármester-aspiráns azt nem árulta el, miért éppen Aradon kellene a Bukarestben született és Itáliában elhunyt román forradalmár jelenleg Palermóban található hamvainak nyugodniuk, hiszen mindamellett, hogy egy idegen állam alattvalójaként közvetített a magyar forradalom ellen fegyvert fogó magyarországi román martalócok és Kossuth között, Aradhoz történetesen semmi köze sincs. Ellentétben a magyar honvédség ott kivégzett tizenhárom tábornokával, akiknek az általa eltávolítani kívánt szobor emléket állít. Hogy Galiş a történelem ismeretét illetően komoly kihívásokkal küzd, az is jelzi, hogy szerinte a szobrot átkeresztelték, mivel lánykori nevén Hungáriának hívták, csak később nevezték el Szabadság-szobornak.
Úgyhogy ezúton üzennénk neki, hogy kapaszkodjék meg jó erősen, az emlékmű főalakját ugyanis ma is Hungáriának hívják, és a kompozícióban a Haza romantikában megszokott, allegorikus megtestesüléseként babérkoszorúval a kezében hirdeti a szabadságharc leverése után vértanúhalált halt fiainak dicsőségét. Nemzetiségtől függetlenül, hiszen német, szerb és horvát is volt köztük. Persze nem biztos, hogy az ádáz „liberális” hazafi ezt képes felfogni, ellenkező esetben hagyná a hősöket és a kedélyeket békében nyugodni. Ha a vágyálmai valóra válnak, megtudhatjuk, mennyibe kerül Hungária kilója. A tranzakció során kapott pénz mellé pedig bónuszként a viszály és a gyűlölködés is érkezik majd. A megértés, egymás érzékenységének tisztelete és a tolerancia meg ismét hiánycikk. Igaz, azt nem kilóra mérik.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Lăzăroiu: eltűnhet az RMDSZ
Az RMDSZ furcsa, saját ideológia nélküli alakulat, amely megtűrtként van jelen a romániai politikai életben, ugyanakkor könnyen megtámadható lenne a bíróságon, hiszen nem politikai párt – fejtette ki egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Sebastian Lăzăroiu államfői tanácsos, aki egy új párttörvény szükségességéről is beszélt.
A magyar érdekvédelmi szövetséget jellemezve a tanácsos úgy fogalmazott, az RMDSZ jelenlegi formájában megtűrt alakulat. „Normális módon működése ellen panaszt lehetne tenni a bíróságon, hiszen nem politikai párt. De természetesen senki sem tette meg, hiszen az RMDSZ kényelmes kormányzati partner, ezért senkinek sem érdeke, hogy tönkretegye. (...) Az RMDSZ-t egy etnikai közösség igényei hívták életre. Ez biztosítja számára azt a politikai stabilitást, amellyel rendelkezik, bár nem párt” – mutatott rá Lăzăroiu. A tanácsadó úgy véli, az RMDSZ nagyon furcsán épül fel, mivel nincs egyetlen ideológiai irányvonala, soraiban kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok is vannak, bár az Európai Néppárthoz tartozik.
„Talán nem is rossz, hogy így alakult. Az is megtörténhet, hogy idővel az RMDSZ megszűnik. Az általános trend az etnikai tényező jelentőségének csökkenése felé tart, így szerintem az RMDSZ-ben meglévő eltérő ideológiai irányvonalakat fölszívják a román pártok, mivel ez a hosszú távú trend. A legnagyobb gond az, hogy a magyarok választási részvételi hajlandósága is csökken. Az etnikai témák már a magyarok számára sem bírnak nagy jelentőséggel. Feltehetőleg 10–15 éven belül a román pártok beolvasztják az RMDSZ ideológiai platformjait” – vélekedett a tanácsos. Szerinte egyébként új párttörvényre lenne szükség, amely enyhébb szabályozásokat tartalmazna a jelenleginél, a pártok ugyanis a polgárok szabad társulásának eredményei, amelyeket ezért nem kell túlságosan szigorúan szabályozni.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Verseny, pártok
Az RMDSZ komolyan készül a versenypárti szerepre – bizonyára ennek tudható be, hogy elutasította Tőkés László EMNT-elnök azon javaslatát, hogy a romániai magyar pártok előválasztásokon mérjék össze erejüket a jövő évi önkormányzati választások előtt. Az RMDSZ elutasítása vélhetően erődemonstráció – nem hajlandó elfogadni, hogy rajta kívül más diktálja a verseny szabályait, hiszen ezzel magával egyenrangúnak ismerné el ellenfeleit.
A szövetség vezetői azt vetik a közeljövőben megalakítandó Néppárt szemére, hogy jelöltjei korábban nem akartak elindulni az RMDSZ belső választásain. Holott a Néppárt alapítói bizonyára pontosan azért döntöttek úgy, hogy külön utat választanak, mert nem látták garantálva azt, hogy az RMDSZ-en belül a jelenlegi doktrína és irányítási stílus mellett érvényesülhetnek a saját szempontjaik – kívülről viszont, ha kellő mértékű választói támogatást szereznek, esély mutatkozhat arra, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t az együttműködésre és a Néppárt prioritásainak figyelembevételére.
Az MPP részéről érkezett elutasítás sem meglepő, hiszen a párt legutolsó, sikeresnek mondható lépésének a három évvel ezelőtti önkormányzati választásokon elért képviselői és polgármesteri címeket mondhatja – miközben a budapesti hátszél is megszűnt, és arra lehet számítani, hogy a magyar kormány támogatását viszont maradéktalanul élvező Néppárt a kiábrándult polgári párti szavazókat is magához szeretné csábítani. Az MPP szalonképességét ráadásul komolyan megkérdőjelezi, hogy a jelek szerint egyre szorosabb viszonyt ápol a Jobbikkal – a szélsőséges párt képviselőjének irodanyitása az MPP szatmári székházában a mérsékelt jobboldali szavazókat mindenképpen elriasztja.
Tőkés felvetése amúgy vélhetően jórészt kommunikációs célokat szolgált – ezáltal demonstrálta a Néppárt együttműködésre való hajlandóságát, ami pozitív színben tünteti fel az előzetes megmérettetést elutasító riválisokhoz képest, de amúgy kérdéses, hogy ha elfogadták volna a javaslatot, kevesebb mint egy év alatt sikerülne-e mindenütt olyan ismertségre szert tenni, ami legalább részsikereket garantálna az előválasztásokon. Így a javaslat vélhetően nem jár eredménnyel – a parlamenti választások előtti erőviszonyok, a tárgyalási pozíciók várhatóan a jövő évi önkormányzati választáson elért eredmények alapján alakulnak ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Az ellenzéki pártszövetség ultimátumot adott az RMDSZ-nek
Ultimátumot intézett hétfőn Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) nevű ellenzéki szövetség társelnöke az RMDSZ-hez, amelyben leszögezte: ha az RMDSZ Emil Boc miniszterelnök esetleges leváltását követően is kormányon marad a Traian Băsescu államfőhöz közeli kabinet részeként, akkor végképp elveszíti az esélyt arra, hogy az USL választási győzelme alkalmával a jelenlegi ellenzék oldalán kormányszerepet kaphasson.
„Ha Emil Boc esetleges távozását követően az RMDSZ továbbra is támogat majd egy olyan kormányt, amelyet a Cotroceni-palotából (az államfői rezidenciából – szerk. megj.) irányítanak, akkor döntése visszafordíthatatlan következményekkel jár, végképp a Băsescu-rendszer és az országot tönkretevő állampárti rendszer cinkosává válik. Ez olyan választás lenne, amely a legtöbb román állampolgár, így a magyarok érdekeivel is ellentétes” – jelentette ki Antonescu.
Mint arról beszámoltunk, Emil Bocot a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hétvégi kongresszusán ismét pártelnökké választották, azonban előfordulhat, hogy ezt követően távoznia kell a kormányfői tisztségből. Ezt maga Traian Băsescu államfő szorgalmazza, aki szerint pártfüggetlen miniszterelnököt kell kinevezni a kabinet élére, mivel ha továbbra is Boc maradna a kormányfő, a kormány népszerűtlensége óhatatlanul átsugározna a pártra is, amely amúgy is alig húsz százalékos támogatottsággal bír az 55 százalékos népszerűséggel rendelkező USL-hez képest.
Antonescu hétfőn közölte, az USL hivatalosan felkérte az RMDSZ-t az esetleges közös kormányzásról folytatandó tárgyalásokra, a szövetség azonban még nem reagált hivatalosan. „Még mindig várjuk a választ, rendkívül komoly politikai tárgyalásokat szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel” – hangoztatta Antonescu. Megismételte: ha Boc feltételezett távozása esetén az RMDSZ nem pártol át az ellenzékhez, az USL nem vár tovább a szövetségre.
A liberális párt elnöke egyébként azt is leszögezte, hogy Boc távozása esetén egy szakértői kormányt sem támogatnának. Mint kifejtette, az USL nem hajlandó fenntartani a jelenlegi rendszert, így megpróbálná megszerezni a többséget a törvényhozásban. Egyes források szerint egyébként a mai koalíciós ülésen fölmerülhet Emil Boc távozása, ehhez azonban hosszabb parlamenti előkészítés is szükséges lenne.
Antonescu egyébként szintén hétfőn Teodor Baconshi külügyminiszter lemondását követelte, amiért az a PDL hétvégi tisztújító kongresszusán úgy fogalmazott: a levélben szavazás bevezetésével egymillió külföldön élő román állampolgár szavazatát kívánja megszerezni a PDL számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

WikiLeaks: az RMDSZ-ről is szivárogtattak
Az RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak azok az amerikai nagykövetségi táviratok, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtató portál hozott nyilvánosságra. A hétvégén nyilvánosság elé került táviratok egyike 2005. július 22-i keltezésű, és az RMDSZ szerepével foglalkozik. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai két csoportba osztották a romániai magyar politikai osztályt: a mérsékeltekre, akik fokozatosan kérnek több jogot és autonómiát, valamint a radikálisokra, akik gyorsabb reformokat szeretnének.
A nagykövetségi tájékoztatás szerint, amelyet az amerikai külügyminisztériumnak küldtek, a Markó Béla vezette mérsékeltek 1993 óta a romániai pártokkal és politikusokkal folytatott együttműködés és párbeszéd útján érték el céljaikat.
A radikálisok ugyanakkor több táborra oszlanak, amelyek egykori, a szövetség nehézkessége és a fiatal politikusok háttérbe szorítása miatt elégedetlen RMDSZ-tagokat is soraik között tudnak. Egyesek szinte teljes területi autonómiát és oktatási szegregációt akarnak az ország közepén fekvő Székelyföld számára.
A radikális csoportok között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Szövetséget és a Székely Nemzeti Tanácsot említik meg. Markó Béla azóta leköszönt RMDSZ-elnököt a mérsékeltek vezetőjeként jellemzik, aki szoros együttműködést alakított ki a román pártokkal, és középre pozicionált alkupárttá tette a szövetséget, amely baloldali és jobboldali koalíciókban is részt vett.
A szerző szerint ez a politika gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen önálló magyar iskolák jöttek létre, a magyar egyházak visszakapták egykori tulajdonukat, és a magyar nyelv is használhatóvá vált hivatalos fórumokon. Markó ugyanakkor nem volt hajlandó párbeszédbe bocsátkozni a Magyar Polgári Szövetséggel, sőt sikeresen megakadályozta, hogy induljon a választásokon.
Egy másik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos arról beszélt, hogy Traian Băsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erős korrupcióellenes intézmény létrehozásától.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Versenyhelyzet
Az RMDSZ elfogadta, hogy komoly verseny vár rá a jövő évi választásokon, és máris keményen kampányol – ez szűrhető le a szövetség legutóbbi lépéseiből.
Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem. A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik. Az egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de objektíven nézve nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását. Az RMDSZ frusztrációja érthető, mégis, meglehetősen vad az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné.
Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – míg az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé. Csakhogy már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét. Az RMDSZ számára bosszantó, hogy a kormány helyzetbe kívánja hozni azon erdélyi politikusokat, akik hajlandóak együttműködni nemzetpolitikája megvalósításában – mindemellett még a versenyhelyzet ellenére sem kis kommunikációs túlzás, ha monopóliuma megnyirbálását gyarmatosításként, importált megosztásként (mintha az erdélyi magyarságon belül amúgy nem lennének politikai nézetkülönbségek) vagy pláne a magyar parlamenti jelenlét felszámolására tett törekvésként próbálja beállítani.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Román hisztériakeltés a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen
Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.
„A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.
Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.
„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.
Felhördült az ellenzék
Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.
Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak” – sérelmezte Vsailescu.
A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.
„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.
Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.
Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.
A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.
Sógor Csaba: normális és szükséges lépés
Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.
„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte a Krónika kérdésére Sógor.
A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.
„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.
A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Félnehéz fegyverekkel gyakorlatoznak a sepsiszentgyörgyi lőtéren
Antal Árpád polgármester közölte, amennyiben a város területén működő katonai lőteret nem költöztetik el, nemzetközi fórumokhoz fordul, és a NATO katonai szövetség figyelmét is felhívja arra, hogy az aggódó helybeliek a létesítmény felszámolását kérik.
Az elmúlt napokban ágyúdörrenéshez hasonló robajokra lettek figyelmesek Sepsiszentgyörgy lakói, a szokatlanul zajos katonai gyakorlatozás a környező településeken is hallatszott. Antal Árpád polgármester csütörtökön közölte, amennyiben a város területén működő katonai lőteret nem költöztetik el, nemzetközi fórumokhoz fordul, és a NATO katonai szövetség figyelmét is felhívja arra, hogy az aggódó helybeliek a létesítmény felszámolását kérik.
Semmibe vett közösségi akarat
A két temető szomszédságában található lőtér elköltöztetését már évek óta követeli a közösség. Mint ismert, a hónap elején a lőtérről kilőtt golyó egy árkosi telekre tévedt, és egy férfi közelében húzott el. Az üggyel már a katonai ügyészség is foglalkozik, érdemi döntés azonban egyelőre nem született. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, felháborítónak tartja, hogy a hadsereg semmibe veszi a közösség érdekeit, akaratát. Tavaly több mint ötezer sepsiszentgyörgyi polgár nyomatékosította aláírásával az önkormányzat követelését, hogy a katonaság adja át a városnak a 70 hektáros lőteret. Ugyanakkor a magyar történelmi egyházak és az ortodox egyház is írásban jelezte, hogy szükség van a lőtér melletti köztemető bővítésére, ám ezt a tervet csak a katonai létesítmény felszámolásával lehet kivitelezni. A beadványokat azonban válasz nélkül hagyta a katonaság.
Területcserét kérnek a védelmi tárcától
Antal Árpád az elmúlt év végén nem írta alá a lőtér működési engedélyét, arra hivatkozva, hogy az akadályozza a város fejlesztését, mert a védelmi övezetében nem lehet építkezni, másrészt a gyakorlatozás zavarja a lakókat. Márciusban a védelmi minisztérium jelezte, hogy hajlandó elcserélni a lőtér területét hasonló célokra használható ingatlanra. Az egyeztetések során három hónapos határidőt szabtak meg, amíg az önkormányzat keres egy megfelelő, 70 hektáros területet. Antal Árpád elmondta, a három hónapos határidő néhány hét múlva jár le, s amennyiben a területcsere nem történik meg, nemzetközi fórumokhoz fordul. A védelmi minisztérium a Kovászna megyei katonasági területek elenyésző hányadát adná át az önkormányzatoknak. Tavaly felajánlották, hogy a bodoki katonai egység területét és a sepsiszentgyörgyi vasút melletti kis lőtér mintegy négyhektáros területét adnák át a két település önkormányzatának.
A minisztérium képviselői feltételeket is szabtak: a bodoki területre kormányzati támogatással szociális otthont, a sepsiszentgyörgyi telekre pedig ANL-s tömbházakat építtetnének. Mindkét létesítményből a hadsereg mintegy 30 százalékos részt kért, a bodoki otthonban nyugalomba vonult katonákat helyeznének el, míg a tömbházakban fiatal katonák lelnének otthonra.
Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a csíkzsögödi közbirtokosság egyik erdős területe a katonai bázis szomszédságában van, ami majdhogynem használhatatlan az oda kilőtt golyók miatt. „A katonaság rendszeresen küld közleményt a betervezett lőgyakorlatok időpontjáról és helyszínéről, így ha nem is veszélytelen a tevékenység, legalább értesítenek róla” – mondta Antal. A közleményeket a városháza továbbítja a helyi sajtónak, akik mint közérdekű közleményt ismertetik a lakókkal. Az alpolgármester ezúton is felhívja a lakosság figyelmét, kerüljék a Szécseny-patak körüli területeket.
Nem példa nélküli egyébként, hogy egy egykori katonai létesítmény önkormányzati tulajdonba kerüljön: Nagyváradon az egykori laktanyakomplexum a korábban ott elszállásolt katonai alakulat felszámolása nyomán felszabadult, ezért a megyei önkormányzat benyújtotta az igényét az ott álló épületekre.
A védelmi minisztérium belement a tranzakcióba, így az önkormányzat több ingatlant felújított, és ezekben kapott helyet, több, a jogos tulajdonosa által visszakapott épületből kiköltözni kényszerülő művelődési intézmény is, például a megyei könyvtár, a körösvidéki múzeum, a munkaügyi hivatal, de a Nagyváradi Egyetem több kara is az egykori laktanyaépületekben talált új otthonra. Emellett a középkori várból is kiköltözött a katonai alakulat, így az turisztikai látványosságként működik a továbbiakban. Mint ismeretes, az aradi önkormányzat 20 év után tudta visszaszerezni a helyi várat a védelmi minisztériumtól, a kormány erről tavaly novemberben hozott döntést.
Balogh Levente, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

Román-magyar diplomáciai csörte
Miközben tegnap délután az EU fővárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselők a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfőbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása előtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy „nem létező” régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késő délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárt is a belga fővárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselők és a tanácselnökök részéről, majd a Hargita táncegyüttes előadását tekinthették meg. „Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre” – hangoztatta a rendezvényen Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, „a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.” Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselők távol kívántak maradni az eseménytől, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétől tegnap este, a fogadást követően megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sőt finn és észt európai parlamenti képviselők is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80–100 vendég vett részt. „Most már minden azon múlik, hogy az iroda működtetői hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekről szól” – ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, „a stratégiai partnerség szellemében” azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. Úgy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivője mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényről van szó. Az Európai Néppárt (EPP) – ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is – nevében Joseph Daul frakcióvezető jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. „Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselők panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselők előtt, akik szövetségi államból érkeztek. „A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttműködhet” – ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet „nem eredményez majd csodákat, de valószínűleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára.” A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselők csupán közreműködtek az iroda megnyitásában. „Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma?” – tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetőségeire, mivel ott jelenleg jelentős problémák tapasztalhatók – akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytől, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszűnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetők pénzéből is működik, így elvárhatják, hogy támogassa őket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy időben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitűzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nem lájkolják a románok Sógor Csaba „ánlájkját”
Kisebb felhördülést keltett a román politikai életben, hogy a hétvégén Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő Trianon ánlájk címmel írt posztot Facebook-oldalára, amelyen az évforduló alkalmával a „nem tetszik” (unlike) opciót magyarul, fonetikusan leírva, ellenérzésének adott hangot a 91 évvel korábbi békediktátummal szemben.
Én június 4-én erre emlékezem. Mert a közös múltunkból, a történelem tanulságaiból meríthetjük az erőt jövőnk megalapozásához. Ha Te is így érzed, tedd ki a profilképed mellé a magyar zászlót, hogy mindenki láthassa, nem felejtjük június 4-ét!” – állt a közösségi portálra föltöltött üzenetben. A politikus kifejtette, hogy tájékoztató jelleggel azt is megírta, mekkora veszteségek érték Magyarországot az 1920. június 4-én aláírt diktátum nyomán. Az utóbbi időben egyre szélsőségesebben magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének elnöke, Nicolae Bănicioiu egy sajtótájékoztató keretében „aberránsnak” nevezte a bejegyzést, ostobaságnak minősítve az abban foglaltakat, és felszólította az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata–Liberális Pártot (PDL), követelje az RMDSZ-től, hogy foganatosítson szankciókat Sógor ellen.
Szerinte az utóbbi időben a magyar politikusok nyilatkozatai egyre „harciasabbak”, ami azt jelzi, hogy Emil Boc kormányfő immár bármit hajlandó eltűrni. Alexandru Petru Frătean, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem tiszteli Sógor álláspontját, és ő is RMDSZ-en belüli szankciókat szorgalmazott ellene. Mint ismeretes, az elmúlt héten szélsőséges nacionalista támadásözön zúdult a romániai magyarokra, annak nyomán, hogy a két székely megye önkormányzata megnyitotta a Székelyföld brüsszeli lobbiképviseletét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

„Fúrják” a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Băsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna – ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Băsescu államfő a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra ő hívta meg a parlamenti pártok vezetőit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésről fejtették ki álláspontjukat a résztvevők. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfő nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy „megamegyébe”, míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfő mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de „elveszne” Maros, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megyék. Értesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfő javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai – Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselőházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetője, illetve Seres Dénes képviselő – nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke később mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenően semmilyen egyéb tervről nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfőn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatóján Traian Băsescu arról beszélt: hétfőn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésről, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenző alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfő szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésről hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésről. „Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra” – fejtette ki az államfő.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfő is azt közölte: jövő hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésről. A régióátalakítás kapcsán ő is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megőriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megőriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfő felvetéseit támogatja a dezertőr ellenzéki képviselők alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezető szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végső megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétől, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfőt, illetve előrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közreműködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás időtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. „Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal” – hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelőtt hivatalos, megyei szintű együttműködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: előrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértői kabinet felállítását és idén novemberben előrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfőnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés előtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere képviselte a Traian Băsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága előtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselőinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértői kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az előrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértői kormánynak legkésőbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az előrehozott választásokat pedig legkésőbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfő úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktől, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfő konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselők számának 300 főre történő csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Băsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amiről kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következő választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a megyék megszüntetését. Az új régiók kapcsán elmondták: álláspontjuk szerint a téma felvetőjének, Băsescunak le kellene állnia, mivel kezdeményezése veszélyes következményekkel járhat. Mindemellett az alkotmánymódosításról és a közigazgatási átszervezésről még 2012. április 15-éig döntenie kellene az új parlamentnek, hogy a jövő év nyarán megtartandó önkormányzati választáson az alkotmánymódosításról is szavazhassanak a polgárok. Az államfő az alkotmánymódosítás kapcsán leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvényből kikerüljön az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. Ez ugyanis szerinte megkönnyíti a jogtalanul szerzett vagyonok elkobzását. Az alkotmánybíróság, amely vélhetően ma fejezi be az új alaptörvény tervezetének véleményezését, még a múlt héten döntött úgy, hogy a cikkely törlésére vonatkozó államfői kezdeményezés alkotmányellenes. (Nagyköveti aggályok. Aggodalmának adott hangot tegnap Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az államfő azon módosítási javaslatát, amelynek értelmében kikerülne az alaptörvényből az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. „Dicséretesek a hatóságok erőfeszítései, amelyek révén meg kívánják erősíteni az igazságügyi rendszer korrupcióellenes harcát. Ezen erőfeszítések sikere szempontjából létfontosságúak azon alkotmányos kitételek, amelyek lehetővé teszik a jogtalanul szerzett vagyonok lefoglalását és elkobzását” – mutat rá a nagykövet közleményében, amelyben leszögezi: az alkotmánybíróság döntése szerinte nem csupán akadályozza ezen erőfeszítéseket, hanem az alapjogok védelmének nevében eltávolítja a döntéseket a néptől.)
 Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)