Ami a diadalmas Vörös Hadseregnek nem sikerült, azt Moszkva a jelek szerint most megvalósítja. Ha már Közép- és Kelet-Európát nem tudta fegyverekkel megtartani, akkor egy sokkal alattomosabb eszközt, az állami irányítás alatt álló energetikai vállalatokat bevetve kísérel meg döntő befolyást szerezni az érintett térség gazdasága és ezáltal politikai vezetése fölött. Ennek legújabb fejleménye a MOL több mint húszszázaléknyi részvénycsomagjának megszerzése, amelyet a moszkvai stratégák gondosan, a legkisebb részletre is ügyelve dolgoztak ki a színfalak mögött, ebben segített az osztrák OMV. Most hozzáfogtak Európa bekerítéséhez az Északi és a Déli Áramlat nevű kőolajvezetékekkel, valamint a szerb kőolajcég megvásárlásával, illetve a magyarországi – természetesen orosz földgázzal föltöltendő – gáztározó megépítésének szorgalmazásával. /Balogh Levente: Moszkva fegyvere. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Országgyűlés április 15-i döntésével akár véget is érhetne a Magyarországot megbénító politikai állóháború. Erről azonban szó sincs. Az MSZP azt hiszi: azzal, hogy „másik madámot” talált Gyurcsány Ferenc helyett (aki elhíresült őszödi beszédében fogalmazott így esetleges utódjáról), és az új kabinetet szakértői kormányként emlegeti, máris sikerül megszabadulnia az ország csődközeli helyzetéért viselt felelősség egy részétől. Az MSZP abban reménykedik, hogy a népszerűtlen döntések, megszorítások végrehajtására kényszerülő kormány hivatalosan nem az MSZP, hanem a magát függetlenként beállító Bajnai nevén fut, a párt majd javítani tud siralmas népszerűségi mutatóin. Azonban a most felálló Bajnai-kormányt nehéz nem pártkabinetnek tekinteni. Nehéz elképzelni, mitől lenne hitelesebb az a kormány, amelynek az MSZP olyan régi motorosai is tagjai, mint Kiss Péter vagy Draskovics Tibor, nem is beszélve magáról Bajnairól, aki épp gazdasági miniszterként szerepelt abban a Gyurcsány-kormányban, amelynek regnálása nyomán Magyarország minden környező országnál rosszabb állapotban került szembe a világválsággal. Bajnai kormánya csupán arra lesz jó, hogy a jelenlegi adatok szerint összesen mintegy 11-12 százalékos támogatottságú MSZP és az SZDSZ még egy évig élvezhesse a parlamenti többség és a kormánypárti státus előnyeit. /Balogh Levente: Az új madám. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Gyorsított eljárással szavaztatná meg a parlamentben Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely megkönnyítené a román állampolgárság megszerzését a moldovaiak számára. Nem foszthatjuk meg Pruton túli testvéreinket a vér és a föld jogától – fogalmazott Mircea Geoana. /Balogh Levente: Geoana: a vér és a föld köteléke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A nagyváradi Szigligeti Társulat zenés, táncos vígjátékot tűzött műsorra. A Parászka Miklós rendezte Anconai szerelmesek című darab a vérbő olasz komédiákat idézi. /Balogh Levente: Rivalda: Commedia dell’ arte magyarosan. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év. A Világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az Romániában. /Balogh Levente: Hatvanöt évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Ha Kolozsváron bokán rúgnak, Brüsszelben jajgatunk – foglalta össze tömören Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa a romániai magyar közösség európai uniós képviseletének jelentőségét azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölttel, a Magyar Összefogás listájának negyedik helyezettjével közösen vázolták elképzeléseiket arról, miért szükséges a brüsszeli képviselet. Szilágyi Zsolt szerint a romániai magyarság már 1990-ben felhívta magára a világ figyelmét, amikor az RMDSZ második helyezést ért el a parlamenti választásokon, majd 1993-ban, amikor Románia európai tanácsi csatlakozása előtt memorandumban hívták fel a figyelmet a közösség sérelmeire. Leszögezte: az önálló romániai magyar külpolitikára nagy szükség van/Balogh Levente: Szilágyi Zsolt: önálló külpolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Előrehozott választások következnek a Moldovai Köztársaságban, miután Vladimir Voronin leköszönő államfő közölte: a harmadízben sikertelen államfőválasztás nyomán megteremtődtek a parlament feloszlatásának feltételei. Június 2-án, akárcsak az előző két alkalommal – az ellenzék távolmaradása nyomán kialakult létszámhiány miatt bizonyult a parlament szavazatképtelennek. /Balogh Levente: Nem sikerült az elnökválasztás Moldovában, előrehozott választások következnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Lassan már nem történhet olyan esemény, amelynek kapcsán a jelenlegi szlovák kormánykoalíció, a Fico-kabinet pártjai ne a magyarokon akarnák elverni a port. Most az európai parlamenti választások szolgáltatnak ürügyet ahhoz, hogy tovább korbácsolják a magyarellenes indulatokat: rendkívüli parlamenti ülésen kívánják elítélni Orbán Viktor Fidesz-elnök kijelentését, amelynek értelmében vasárnap eldől, hányan képviselik a Kárpát-medencei magyarságot az Európai Parlamentben. Orbán pellengérre állítása politikai pótcselekvésnek persze alkalmas, de attól még a különböző országokból érkező magyar képviselők együttműködése elengedhetetlen – már csak az olyan fasiszták miatt is, mint amilyen a pozsonyi kormánykoalíció hangadójának számító Ján Slota. A szlovák tiltakozáshoz most Prága is csatlakozik, csupán annak a jele, hogy Csehországban is készülnek az EP-választásokra, és Orbán, illetve a magyar jobboldal megerősödésében fenyegetést látnak a cseh (és természetesen a szlovák) állam alapjait képező Benes-dekrétumokra, amelyek a német és a magyar közösség jogfosztását rögzítik. Ezért álságos a szlovák külügyminiszter véleménye: Orbán kijelentései nem tartoznak a 21. század Európájába. Ha ugyanis van olyan, ami nem tartozik oda, akkor az a kollektív jogfosztást kíméletlenül megvalósító Benes kultusza, a pozsonyi kormány kóros magyarfóbiája, primitív sovinizmusa. /Balogh Levente: 21. század. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Liane Lane fiatal, magát művésznek tartó angol nő, aki újraértelmez bizonyos köztereket, és erről fényképeket készít. Az átértelmezés azt jelenti, hogy műanyag emberi testrészeket helyez el bizonyos szobrokon. Legutóbb Budapesten a számos ideológiai-politikai vita homlokterébe került budai turulszobrot úgy fényképezte le, hogy egy műkezet rakott a csőrébe. A rendőrök igazoltatták, de békén s hagyták, merthogy a szoborban nem esett kár. Azonban más nemzet jelképeinek „átértelmezése” nem kulturált dolog. Valakik válaszul disznólábakat raktak a Duna-parti holokauszt-emlékmű fémcipőibe, amelyeket a ‘44-ben a folyóba lőtt zsidók emlékére helyeztek el a rakparton. A két akció közé nem lehet egyenlőségjelet tenni: Liane Lane egyszerűen ostoba, de a másik csoport tagjai egy fokkal sem jobbak, mint azok a szlovák nácik, akik felgyújtották a felvidéki Attila fejedelemszobrot. /Balogh Levente: Gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Mennyire szabad a sajtó?– merült fel a kérdés azon a beszélgetésen, amelyet Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar „ütközetekben” címen szerveztek meg július 15-én Tusványoson, a szabadegyetem keretében. A beszélgetésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki ezúttal – mint hangsúlyozta – nem diplomataként, hanem újságíróként értekezett. A nagykövet ugyanis korábban a Népszabadság munkatársa volt. Nem festett túl derűs képet a sajtóról, főként annak lehetőségeiről, szabadságáról. „A sajtószabadság a korábbi értelmében megszűnt. Ezt tudomásul kell venni” – szögezte le Füzes. A sajtó is része a politikai-gazdasági elitnek, így nem lehet attól független. Ugyanakkor – tette hozzá – a sajtó is a piac terméke, az áruról pedig úgy általában mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szabad Füzes szerint azonban ilyen körülmények között is lehet szabadon írni, ha a tulajdonos hagyja, illetve ha a lap közönsége igényt tart erre. Szerinte ugyanis mindenki tudja, hogy milyen jellegű, politikai irányultságú lapot vesz a kezébe. Hasonlóképpen nyilatkozott Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője, de kiemelte, nem minden esetben kell az olvasói igényeket száz százalékban kiszolgálni. „Szükség van az öncenzúrára. Vannak igények, amiket nem tudunk, de nem is akarunk kiszolgálni” – jegyezte meg. Arról értekeztek, hogy a politikum megpróbálja maga alá gyűrni az egyes sajtótermékeket. Ez a trendet az erdélyi magyar nyelvű lapoknál is észlelhető, vannak újságok, ahol a Magyar Polgári Párt nevét például le sem lehet írni, máshol pedig szándékos lejáratás működik, amikor a másik oldalról van szó. A határon túli magyarságról szóló magyarországi cikkek kapcsán is kifejtették, torzított képet kapnak az anyaországiak többek között az erdélyiekről is, mivel minden sajtótermék a saját prizmáján keresztül láttatja az itteni eseményeket. Szóba került az erdélyi magyar hírügynökség létrehozásának gondolata is, a meghívottak egyöntetűen úgy vélekedtek, igény lenne rá, de nincs anyagi lehetőség a működtetésére. /Bálint Eszter: Tusványos: „A sajtó is piactermék, tehát nem lehet szabad” = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

A Csíki-medence polgármesterei által kidolgozott együttélési kódex jobban szolgálja majd a helyi magyar és roma közösség együttélését, mint a Romani Criss nevű cigány érdekvédelmi szervezet tüntetése. A jelen helyzetben a tüntetés vélhetően csak olaj lenne a tűzre. A felszított indulatok csillapítására ugyanis nem biztos, hogy alkalmas lesz a romákat kizárólag áldozati szerepben bemutató érdekvédők megmozdulása, miközben a helyiek azt tapasztalják, hogy a falujukban élő roma közösség bizonyos tagjai rendszeresen megdézsmálják a kerteket, termőföldeket. A roma szervezetet bizonyos, a háttérben megbúvó erők ösztönözhették arra, hogy utcára vonuljon a magyarok „atrocitásai” ellen tiltakozva – olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy a magyar és a roma közösség között konfliktus legyen. Természetesen a terménylopásra, a késelésre nem elfogadható válasz az önbíráskodás. Mindezt nem ártana maguknak a hatóságoknak is tudatosítaniuk magukban, az előzményeket nem ismerő, de reflexből fajgyűlöletet és rasszizmust kiáltó, az emberi jogokat szelektíven értelmező megmondóemberekkel egyetemben. Nem lehet a politikai korrektségre hivatkozva elfogadni a megélhetési bűnözés tényét. A hatékony iskoláztatási és munka-helyteremtési programot kell kidolgozni a romák számára. Ez esélyesebbé tenné a kulturált egymás mellett élést. Ahhoz képest legalábbis mindenképpen, mint ha a tulajdonuk védelmében fellépőket vagy a bűnelkövetőket csípőből leállatozzák. /Balogh Levente: Megélhetésiek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./ Előzmény: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ címen

Ellenzik az ország négy legnagyobb tudományegyetemének rektorai, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a parlamentben az oktatási reformcsomagot. /Balogh Levente: Rektorok Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Kormányrendelettel erősítette meg a Boc-kabinet a Spiru Haret-magánegyetem távoktatási központjainak felszámolásáról és 92 tanári állás megszüntetéséről szóló oktatási minisztériumi határozatot, miután a diplomagyárként elhíresült magán felsőoktatási intézmény közölte: nem hajlandó gyakorlatba ültetni a minisztériumi utasítást, mivel azt az egyetemi autonómia megsértésének tartja. A levelező tagozatos hallgatóknak más képzési formákra kell átiratkozniuk, ez összesen mintegy százezer diákot érint. Kiderült, hogyan zajlott a vizsgáztatás az egyetemen. A hallgatók interneten keresztül államvizsgáztak, így a jegyet a számítógép generálta. Az egyetem vezetése szerint ez törvényes eljárás. A világhálón keresztül történő vizsgáztatás lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerre akár húszezer hallgató is leállamvizsgázhasson, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vettek részt. Hasonló módon zajlottak a félévi vizsgáztatások is. /Balogh Levente: A kormány a Spiru Haret ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A kormány válságkezelő intézkedéseit bírálta, egyben alternatívát is felmutatott Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján. Elmondta, az RMDSZ válságkezelő stratégiájának első pontjában a helyzet minél pontosabb felmérését javasolják. A Boc-kormány egyik legnagyobb hibája, hogy folyamatosan alulértékeli a válság mélységét. Az RMDSZ számításai szerint Románia hazai össztermékének éves csökkenése decemberre a 8-9 százalékot is eléri. Az RMDSZ tervezete rövid távra szóló része egyebek mellett az EU-s források jobb kihasználását foglalja magában. Középtávon a makrogazdasági egyensúly helyreállítását tűzi ki célul, méghozzá a valós decentralizáció megvalósításán, illetve a közköltségek csökkentésén keresztül. Emellett javasolja a teljes társadalombiztosítási rendszer felülvizsgálását és egyszerűsítését. /Balogh Levente: Válságstratégiát alkotott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Ismét méltatlan viták árnyékolják be a nemzeti ünnepet. Március 15-én a bukaresti hatóságok tettek tanúbizonyságot arról, hogy egy magyarellenes akció kedvéért bármikor hajlandóak felrúgni az elemi jóérzés és a diplomácia szabályait, amikor megtagadták Sólyom László magyar államfő gépétől a leszállási engedélyt, most pedig Pozsony emelte fel agresszívan a hangját az ellen, hogy az elnök a felvidéki magyarok körében ünnepeljen. A két állam vezetőinek gesztusa jelzi, mennyire veszik komolyan a területükön élő kisebbségek kultúrájának megőrzését és védelmét. Sólyom László Magyarország első embereként több megnyilatkozásában is jelezte: a határok tiszteletben tartásával ugyan, de egységes nemzetben gondolkodik, és a kormány tagjainál élesebben és hangosabban bírálta a szomszédos országokban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokat. Emiatt nemkívánatos ő a nyergestetői vagy a révkomáromi magyar ünnepi rendezvényeken. /Balogh Levente: Ünneprontók. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Markó Béla ismét nyeregben érzi magát. Nyilatkozatából ismét a régi erőpolitizálás fordulatai köszönnek vissza: az RMDSZ elnöke lekezelően nyilatkozik a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt szeptember 5-i székely önkormányzati nagygyűléséről. Markó valójában az RMDSZ elnökválasztási kampánynyitó beszédét mondta el, fölvázolva az általa vezetett alakulat stratégiáját. Eszerint az RMDSZ kifelé, a román pártok felé együttműködésre való hajlandóságát hangsúlyozza, egy, a választások után esetleg átalakuló kormányban való részvételét sem zárva ki, miközben a magyar közösségen belül konfrontatív politikát folytat, az MPP–SZNT-tandem kiszorítását szorgalmazza. Ennek egyik kiváltója Szász Jenő MPP-elnök bejelentése is lehet, amely szerint nem kizárt, hogy pártja önálló jelöltet indít az elnökválasztáson. Ez pedig az RMDSZ számára egyértelműen kedvezőtlen fejlemény, mert jelöltje, Kelemen Hunor az eddigi felmérések szerint igencsak rosszul áll. A várakozásokat alulmúló választási eredmény pedig jelentősen gyengítené az RMDSZ pozícióit egy esetleges kormányszereplésről szóló tárgyaláson. /Balogh Levente: Nyeregben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

A Nemzeti Liberális Párt /PNL/ mindenképpen bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, közölte Ludovic Orban, a párt alelnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség csak a reformtörvények végleges szövegének ismeretében dönt az indítvány támogatásáról. Markó közölte, leginkább az oktatási törvény miatt aggódik, amelyből az RMDSZ-t leginkább az anyanyelvi oktatást érintő cikkelyek foglalkoztatják. /Balogh Levente: A Nemzeti Liberális Párt benyújtja a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ később dönt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Ezt is megértük: a magyar televíziózás története – a Győzike, a Nagy Testvér és az Aktmodell kerestetik mellett – egyik legszégyenletesebb műsorának, a Nap-keltének végre megmondták: eddig, és ne tovább! Ami a Nap-keltére levakarhatatlanul ráragadt, az a szakmaiatlanság, a szemérmetlen pártosság ódiuma: már indulásától kezdve a balliberálisnak oldal iránt mutatott jóindulatot, ezen politikai irányzat képviselőihez törleszkedett, miközben a jobboldalt – komoly műsorhoz méltatlan hangnemben – ócsárolta. A változást jelezte, hogy az új műsor, a Ma Reggel első adásban megjelent Semjén Zsolt KDNP-elnök, aki annak idején meghirdette a jobboldal bojkottját a Nap-kelte ellen. /Balogh Levente: Napnyugta. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Utca- és kocsmaszínházi előadások, vidámparki hangulat és koncertek – többek között a Zanzibar és a KFT együttes – jelentették a Nagyváradi Ősz fesztivál záró hétvégéjének főbb programjait. A központban a fiatal képzőművészek az utcán állították ki műveiket. Október 8-a reggel az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház Lilliput Társulatának /magyar tagozatának/ János vitéz című előadásával indult. A következő magyar nyelvű programpont Vetési Nándor kocsmai fellépése volt: a kolozsvári színművész Bertold Brecht Dobszó az éjszakában című darabját adta elő. Este a Kossuth utcai színpadon a 80-as évek magyar alternatív zenei irányzatának egyik jellegzetes együttese, a KFT koncertje zajlott. /Balogh Levente, Nagy Orsolya: KFT-koncert és utcaszínház a Nagyváradi Őszön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Továbbra is akadályozza a román állam az országban tevékenykedő kisebbségi egyházak működését – állapította meg az Egyesült Államok külügyminisztériuma a romániai vallásszabadság 2009-es helyzetéről készült jelentésében. A jelentés megemlíti, hogy a 86,8 százalékban ortodox többségű országban 4,7 százalékos a római katolikusok és kevesebb mint 1 százalékos a görög katolikusok aránya, a többi vallás képviselői pedig az ország népességének kevesebb mint 2 százalékát teszik ki. Az ortodox egyház jelentős befolyást gyakorol a lakosságra, de nem csupán az egyszerű polgárokra, hanem a politikusokra is. A 2008-as választási évben az ortodox egyházat kedvezményezett helyzetbe hozó több törvényt is elfogadtak. Így többek között mintegy 200 millió dollárt utaltak ki templomépítésre és tatarozásra – az összeg oroszlánrészét az ortodoxok kapták. A jelentés megemlíti azt is, hogy még ma is problémát jelent a kommunizmus idején a görög katolikus egyháztól elkobzott, és az ortodoxoknak átjátszott vagyonelemek visszaszolgáltatása. 2008-ban a református, az evangélikus, az unitárius, a görög katolikus és a baptista egyház közös panaszlevelet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben az ortodox egyház favorizálásával vádolják a román államot. /Balogh Levente: Az ortodoxok kedvezményei miatt bírálják Bukarestet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Jobboldali, PDL–PNL-kormányt kellene alakítani –jelentette ki Traian Basescu. Az államfő így kívánja fellazítani az ellene egybekovácsolódott ellenzéki koalíciót. A PDL ugyanonnan származik, amelyből a baloldalon megmaradt Szociáldemokrata Párt: a Nemzeti Megmentési Frontból szakadt ki, és hosszú ideig a Szocialista Internacionálé tagjaként működött. A PDL ugyanolyan örököse a kommunista állampártnak, mint a PSD – csak átpozícionálta magát a jobboldalra, az Európai Néppárt pedig befogadta soraiba. /Balogh Levente: /Bal-jobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Több elvi feltételt tartalmazó politikai egyezmény megkötését szabták feltételül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) annak érdekében, hogy az elnökválasztás második fordulójában a szabadelvűek Mircea Geoanat, a PSD jelöltjét támogassák. Az RMDSZ arról határozott, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a liberálisokkal. Mindhárom fél szorgalmazza, hogy minél hamarabb jussanak egyezségre. A liberálisok egyik feltétele az, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármester legyen a miniszterelnök. Mircea Geoana jelezte, hogy elfogadja a polgármester személyét. Traian Basescu államfőjelöltnek kicsi az esélye a győzelemre az elnökválasztás második fordulójában – írták a lapok. /PSD–PNL–RMDSZ-koalíció körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ A liberálisok farvizén surranhat be az RMDSZ abba a jövendő, Klaus Johannis vezette kormányba, amelynek felállítására Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt vállalkozott. Az RMDSZ-re utalva Geoana kifejtette: egyelőre csak PSD–PNL-együttműködésről van szó, a többi lehetőségről december 6. után tárgyalnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy szerintük a két jelölt közül melyiket kell támogatni a második fordulóban, s nem reagált a megkötött RMDSZ–PNL-egyezségre sem. Tőkés László EMNT-elnök a szavazás napján azt nyilatkozta: a magyar szavazóknak nincs kik közül választaniuk, a két román jelölt egyformán rossz alternatíva. /(Cs. P. T.): Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Farvízen surran az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Az „Egyezmény Románia válságból való kijuttatásáért” címet viselő PSD–PNL-megállapodásban a felek többek között leszögezték: azért tartják fontosnak az együttműködést, mert ötéves mandátuma során Traian Basescu káoszba taszította az országot, amelynek nincs legitim kormánya. A megállapodás jórészt gazdasági elemeket tartalmaz, átláthatóság és hatékonyság a közpénzek elköltése során, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása, az igazságügyi reformfolyamat folytatása, a közigazgatási decentralizáció, a hátrányos helyzetű rétegek – fiatal családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelműek – támogatása, a mezőgazdaság és az állam korszerűsítése. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) aláírt megállapodást az RMDSZ-szel. A megállapodás szövege: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Tekintetve véve azt, hogy: a két politikai alakulat közös kormányzati tapasztalattal rendelkezik; a 2008-as választások után ketten alkották a parlamenti ellenzéket; a jelenlegi politikai válságban egy új többségre és egy stabil kormányra van szükség. A két politikai alakulat együtt fog működni a következőkben: – egy program kidolgozása a romániai válság megszüntetése érdekében; – az alkotmányos reform elindítása; – az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; – a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából; – stabil kormányzás biztosítása, egy transzparens parlamenti többség támogatásával; – olyan államelnökjelölt támogatása, aki garantálja az állam intézményei közötti megfelelő együttműködést; – Klaus Johannis jelölésének támogatása Románia Kormányának miniszterelnöki tisztségébe. A Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában. Bukarest, 2009. november 24. Nemzeti Liberális Párt, Crin Antonescu; Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Markó Béla. /Balogh Levente: Megállapodást írtak alá a liberálisok a szociáldemokratákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Jól illusztrálja, hogy mit is jelent a romániai magyarok számára december elseje, a december elsejei kolozsvári kommandósakció, illetve a Szatmár megyei prefektus lépése, amellyel megtámadta a szatmárnémeti önkormányzatnak a Béke tér Kálvin térré átnevezéséről szóló határozatát. A többségi hatalmi gőgről tanúskodó, a ceausescui fasiszta kommunizmus elrománosítási törekvéseit idéző gesztus ugyanabba a sorba illeszkedik, mint a nagyváradi helységnévtábla magyar feliratának lefestése vagy a szélsőséges Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi megfélemlítő demonstrációja. Mindezek részét képezi annak a törekvésnek, hogy elérjék: az őshonos magyar közösség tagjai a lehető legrosszabbul érezzék magukat Romániában. Létezik a kettős mérce – Sepsiszentgyörgyön háborítatlanul demonstrálhatnak a román neonácik engedély nélkül, míg Kolozsváron azonnal rohamrendőrök viszik el a magyar tüntetőket. /Balogh Levente: Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Elképzelhető, hogy a megkérdezett szavazópolgárok nem voltak őszinték az exit-pollokat készítő közvélemény-kutatóknak adott válaszaikban – fejtette ki az államfőválasztás eredményei kapcsán Szász Alpár Zoltán politológus, aki szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel, mivel a magyarok ereje folyamatosan aprózódik fel. A magyar szavazók csak kis arányban mentek el szavazni, akik pedig elmentek, azok jórészt az RMDSZ útmutatásával ellentétesen szavaztak. /Balogh Levente: Szász Alpár Zoltán: Basescu győzelme csak egy embernek és szűk körének kedvez. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Nem szavazok a vörösökre! – hangzott nem egy romániai magyar részéről, hogy miért nem a szocdemek /PSD/ államfőjelöltjére adja voksát. A romániai valóságra sokan megpróbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja. A liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért a baloldal felé húz. A román liberálisok esetében már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz–PDL-párhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD. A PDL EPP-tagként megakadályozta Tőkés László felvételét a néppárti frakcióba, majd az önálló romániai magyar képviselőcsoport létrejöttének is keresztbe tett. Még a Fidesz sem tudta jobb belátásra bírni. /Balogh Levente: Párt és szimpátia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását, bővíti a kisebbségek nyelvén készült rádiós és televíziós műsorok adásidejét, és növeli az ezeknek járó anyagi támogatást – többek között ez áll az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) köré szervezendő, Emil Boc vezette kormány elfogadott programjában. A kormány biztosítja minden kisebbségi állampolgár számára a nemzeti önazonosság megtartását és fejlesztését, valamint azt, hogy a közélet minden területén, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a kultúra terén, valamint az oktatásban és az egyházi életben élhessenek jogaikkal az alkotmány, az európai integráció kapcsán tett román vállalásokkal és a vonatkozó európai és nemzetközi dokumentumokkal összhangban. Fokozza a közös erőfeszítést és a párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel a döntési folyamat és a nemzeti önazonosság kifejezése javításának terén” – olvasható a kormánydokumentumban. A kisebbségi jogok védelmének érdekében bővítik az anyanyelvi szakoktatás lehetőségeit az elemitől a felsőoktatásig, és megerősítik a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a helyi és az országos törvényhozó és végrehajtó testületekben. A kormány vállalja, hogy lépéseket tesz a kisebbségek vallási örökségének megőrzésére és fejlesztésére. /Balogh Levente: Háttér: hangzatos ígéretek a kisebbségeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./