A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nem elvont szellemi műhely létrehozása a cél, hanem a magyar közösség képzése – jelentette ki Nagyváradon Tőkés László református püspök. Az intézmény középtávú tervei között szerepel egy új épület megépítése Nagyvárad Újváros nevű negyedében, az egyetemi épületek szomszédságában. A tervekhez a Sapientia Alapítvány kuratóriuma már megítélte a szükséges induló összegeket. Ősztől beindul az agrárképzés is, és Szatmárnémetiben szeretnék folytatni a terjeszkedést. „A félmillió partiumi magyart megilleti az önálló egyetem” – hangoztatta Tőkés László. Geréb Zsolt, a PKE rektora közölte, idén az egyetem is csatlakozik a Bolognai Folyamathoz, azaz itt is bevezetik a kétszintű képzést. A teológia, német és szociológia szakokon már az új, 3+2-es éves oktatási rendszerben indul a képzés. A felvételiről elmondta, a rendelkezésre álló helyek nyolcvan százaléka tandíjmentes, húsz százaléka pedig költségtérítéses lesz. /Balogh Levente: Új szakok idén, campus később. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Ismét fellángolt a konfliktus a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti telek ügyében. Beperellek! Van engedélyed, hogy itt filmezz? Csak uszítani tudtok! – támadt a nagyváradi Szentháromság ortodox parókia személyzetének egyik tagja az újságírókra, akik azért érkeztek, hogy a gimnázium sportpályája körül kirobbant konfliktus újabb felvonásáról tudósítsanak. A görögkeletiek ugyanis behatoltak a sportpályára – amelyet, a reformátusok szerint vitatható körülmények között született tavalyi tanácsi döntés nyomán koncesszióba kaptak –, és fából készült, több mint öt méter hosszú feszületet helyeztek el az udvaron, majd behegesztették a két bejáratot. A kapura az ortodoxok táblát helyeztek, amely szerint a pályán a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Szervezete közreműködésével emlékmű épül a totalitárius rendszer idején vértanúságot szenvedett ortodox püspökök emlékére. „A magyarverések után a mi arculcsapásunk következett” – nyilatkozta Tőkés László püspök. Mint elmondta, az egyházkerület mindent megtesz, ami törvényesen lehetséges, hogy visszaszerezze a sportpályát. A püspök szerint az emlékműállítás csupán ürügy. A reformátusok tiltakozó megmozdulását a pálya kerítésén túlról négy egyenruhás és egy civil rendőr követte figyelemmel, akiket Florin Puscas, az ortodox templom papja hívott ki. Az ortodox parókia tetejéről folyamatosan filmezték az eseményt. A békés rendezvény lezárultával a civil ruhás rendőr félrehívta Tőkés püspököt, és arról érdeklődött, milyen jogcímen hatoltak be a pályára. A rövid kihallgatás lezárultával a rendőr nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, csupán annyit árult el, hogy a rendőrség képviseletében volt jelen. Előfordulhat, hogy a református egyházkerületnek birtokháborítás és rongálás, Tőkés Lászlónak pedig az erre való felbujtás vádjával kell szembenéznie. Florin Puscas pópa megerősítette, feljelentést tettek az ügyben. /Balogh Levente: Ortodox műemléket állítanának a pályán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Tüntetést szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ a nagyváradi Lorántffy sportpályája ügyében. „Szent László templom 1964 – Lorántffy-sportpálya 2005”; „Az igazság ideát van! Tiltakozunk a nemzeti és vallási megkülönböztetés ellen!” feliratú magyar és román nyelvű táblákkal június 28-án mintegy százötven tüntető tiltakozott a sportpálya elkobzása ellen. Szent László templom 1964 – ez a felirat arra a negyven évvel ezelőtti eseményre utalt, amikor a kommunista városvezetés le akarta bontatni a város főterének legrégebbi templomát, azonban a katolikus és református polgárok összefogása megakadályozta ebben. A mostani tüntetés – amelyet egy egész csendőrszakasz biztosított, körbeállva a tüntetőket – Varga Vilmos színművész szavalatával kezdődött, majd Doru Farte színész szavalta el román nyelven József Attila A Dunánál című költeményét. A tüntetők felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos törvények értelmében a minisztérium engedélye nélkül tilos a közoktatási intézmények infrastruktúrájához tartozó területek rendeltetésének megváltoztatása. Tőkés László református püspök Traian Abrudan alprefektusnak adta át a tiltakozó beadványt. /Balogh Levente: A prefektúra térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

„Ha valaki RMDSZ-rokon politikát akar folytatni, akkor ezt ne az MPSZ-en belül tegye. Csuzi Istvánnak felhívnám a figyelmét arra, hogy gyenge családtag az, aki a belső vitákat a szomszédjával beszéli meg” – fogalmazott június 30-án Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, arra utalva, hogy az MPSZ Bihar megyei szervezetének vezetői nemrég a sajtóban tették közzé az országos vezetőséget bíráló állásfoglalásukat. Szász szerint a nézeteltérés nem vezet az MPSZ szakadásához. Ugyanezen a napon Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Csuzi István leszögezte: jól működő, aktív, nem pedig a puszta túlélésre berendezkedett MPSZ-re van szükség. Továbbra is sürgeti a rendkívüli kongresszus összehívását, amelyen szükséges lesz szabályzatmódosításra és a tisztújításra. /Balogh Levente, Farkas Krisztina: Szász RMDSZ-barátsággal vádolja a bihari MPSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Szentjobbon állítják fel azt a Petőfi-szobrot, amelyet a Pro Rév Egyesület kérésére egy révi születésű szobrászművész készített el a réviek számára, de felállítását a Bihar megyei Rév község román többségű helyi tanácsa többségi szavazással elutasította. A Magyarországon, Zalakaroson élő szobrászművész, Tőzsér Erzsébet szobráról van szó. Szeretnék a szobrot még a most, 90 éves alkotója életében felavatni. /Balogh Levente: Nem lesz két Petőfi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Szaruhártyabankot és -átültetési központot létesít a budapesti Segítő Jobb Alapítvány Nagyváradon. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta, azért választották a mintegy egymillió eurós beruházás színhelyéül a Körös-parti várost, mert hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak az itteni orvosi egyetemmel, illetve az egyházakkal. A város nagyon közel fekszik Debrecenhez, és ez megkönnyíti, hogy szakmailag is patronálhassák a szemműtéteket végző intézményt. Kalmár László hozzátette, az elmúlt tizenöt évben évente több tízmillió forintot költöttek a határon túli szaruhártya-átültetésre szoruló betegek magyarországi kezelésére. Az egészségügyi központ számára a nagyváradi római katolikus püspökség ajánlotta fel egyik, a közelmúltban visszakapott ingatlanát, havi egy euró szimbolikus bérért. /Balogh Levente: Segítő Jobb Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

A romániai oktatási rendszer jelenlegi módszerei közvetett módon a magyarság szülőföldjéről való elűzéséhez vezetnek – jelentette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az általános iskolai képességvizsgák eredményei kapcsán. A püspök diszkriminatívnak nevezte, hogy a magyar gyerekeknek is a román anyanyelvű társaik számára készült tankönyvekből kell románul tanulniuk, véleménye szerint ez vezetett ahhoz, hogy a magyar diákok közel negyven százaléka megbukott a képességvizsgán. „Nem lehet jó a magyar–román kapcsolat, amíg áldozatok vagyunk” – szögezte le Tőkés László. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán közölte, panaszukra korrekt hangvételű választ kaptak a miniszterelnöki hivatalból, amelyben azt javasolják, forduljanak a közigazgatási bírósághoz az ortodoxokkal a pálya tulajdonjoga fölött kirobbant vitában. A püspök közölte, ez már meg is történt. Tőkés László elégedetlenségének adott hangot a nagyváradi magyarság és a gyülekezetek hozzáállása miatt, amiért csupán mintegy százötvenen jelentek meg az ügyben szervezett múlt heti tüntetésen, ugyanakkor a távolmaradást a megfélemlítés számlájára írta. /Balogh Levente: Tőkés: diszkriminatív a képességvizsga. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

A II. Partiumi Írótábor résztvevői elmentek a Nagyváradtól 30 kilométerre fekvő Hegyközszentimrére, ahol bordalversenyt rendeztek. A versenyzőknek el kellett elszavalniuk az alkalom szülte költeményüket. Az első díjat, öt liter bort végül a felvidéki Szászi Zoltán vihette haza. Az írótábor július 6-án Nagyváradon zárult, a rendezvény fődíját, egy Ady Endrét és a tábor logóját ábrázoló ikerplakettet a klézsei Duma István András kapta. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke a Magyar Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevelét adta át a szervező Barabás Zoltánnak, valamint Vasadi Juliannának, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt vezetőjének. Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke a nagyváradi születésű, majd Japánba költözött szobrászművész, Wagner Nándor által készített Tiszta Harcos Díjat adta át Tőkés László püspöknek a wagneri művészeti hagyomány ápolásáért. /Balogh Levente: Bordalverseny a hegyközi lankák között. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A határon túli magyarok ügyében Budapesten beindult politikai nagyüzem üzenete az, hogy a magyar kormány úgy érzi: lépéskényszerbe került a témában. 2004 december ötödike óta azonban minden eddiginél jobban elmélyültek a szocialista-liberális koalíció és a határon túli magyarok közötti ellentétek. A kettős állampolgárság ügyében egységfrontba tömörült Máért továbbra is kényelmetlen a kormány számára. Bejelentették: rendezési tervvel nem a Máérton keresztül keresik majd meg a külhoni magyar szervezeteket. Amíg a mostani kormány nem bízik eléggé a határon túli magyarokban, hiú ábránd volna elvárnia, hogy ők jobban bízzanak benne. /Balogh Levente: Nem bíznak bennünk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Egyelőre „megmenekült” a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályája. A városi tanács ülésén ugyanis az RMDSZ javaslatára lekerült a napirendről annak a városrendezési tervnek a jóváhagyása, amelynek értelmében a tavaly vitatott körülmények között a Szentháromság ortodox plébániának juttatott területen román mártír püspököknek állított volna emlékművet a váradi görögkeleti egyház. A tervezetet azzal az indokkal vetették el a városatyák, hogy a terület jelenleg per tárgyát képezi a református és az ortodox egyház között, így a bírósági döntésig nem változtatható meg a rendeltetése. /Balogh Levente: Mégsem lesz emlékmű a nagyváradi Lorántffy sportpályáján? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Betörtek Nagyváradon a Várad irodalmi folyóirat és a Bunyitay Vince Könyvtár székhelyére. „Olyan volt a szoba, mintha házkutatást tartottak volna: mindent feldúltak és szétszórtak” – jelezte Szűcs László, a Várad irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Várad szerkesztőségéből – amely a neves nagyváradi költő, Horváth Imre emlékszobájában kapott helyet – 22 millió lej értékben vittek el számítástechnikai berendezéseket: lába kelt az egyetlen számítógépnek, a nyomtatónak, valamint a szkennernek. „Emellett eltűnt néhány érme, a költő által kapott kitüntetések, amelyeknek csupán eszmei értéke van – sorolta a főszerkesztő. – Viszont itthagyták a falakon az értékes festményeket. A betörők az RMDSZ által működtetett Bunyitay-könyvtár íróasztalának fiókjából elvittek 14 millió lej, amit az intézmény elektromos hálózatának felújítására szántak. Az elkövetők helyismerettel rendelkeztek. /Balogh Levente: Ellopták a Várad számítógépét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

A kémbotrány nyomán ismét leszámolhatunk az illúzióval, hogy a romániai magyarságra a maga egészében a szenvedő fél szerepe osztatott, amely folyamatosan a román államgépezet elnyomását nyögi. Vannak olyanok, akik valamilyen okból – talán a jobb megélhetés reményében, esetleg zsarolás következtében – magyar létükre hajlandóak a román titkosszolgálatoknak dolgozni. Illúzió az is, hogy az ugyanazon katonai – sőt 2007-től vagy 2008-tól politikai – szövetséghez való tartozás nyomán megszűnnek a korábbi érdekellentétek, és eltűnik a bizalmatlanság. Bizonyos, hogy a felszín alatt mindkét ország „műveleti terület” marad a másik fél hírszerző szolgálatai számára. /Balogh Levente: Érdekek és korpa. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A nagyváradi római katolikus püspökség Kanonok sori székhelyre betörtek ismeretlen tettesek. Az elkövetők a püspökség könyvelőségéről elvitték két számítógép memóriaegységét, valamint hatmillió régi lejt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát. „A károkat tetézi, hogy már ötödik alkalommal törtek be ily módon hozzánk az elmúlt néhány hónapban, valószínűleg ugyanarról a bandáról lehet szó” – vélte Fodor József püspöki helynök. Alina Popa, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudta megmondani, van-e összefüggés a mostani és a korábbi betörések között. Legutóbb nyár elején történt betörés a Kanonok-soron, akkor behatoltak a Bunyitai Vince Könyvtárba és a Várad folyóirat szerkesztőségébe is: készpénzt, valamint számítástechnikai eszközöket vittek el. /Balogh Levente: Újabb betörés a Kanonok soron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

A szülőföldön való megmaradás helyett az áttelepülést teszi könnyebbé az Avarkeszi Dezső által kidolgozott koncepció Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke szerint. Csuzi úgy véli: a javaslat „az olcsó munkaerő elszippantására tett kísérlet”, emiatt a kettős állampolgárság biztosítása jelentené a legjobb megoldást. Csuzi szerint az elvándorlás megállításának egyik fontos eleme lehet a helyi autonómia. Szerinte Bihar megyében az Érmellékre, valamint Nagyszalonta környékére mint tömbmagyar területekre, fókuszálva kell stratégiát kidolgozni arra, hogyan lehetséges e régiók önrendelkezésének kivívása. /Balogh Levente: Csuzi Bihar megyében is autonómiát akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Aláírásgyűjtésbe kezdett Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő a parlamentben, a határátlépés követelményeit módosító belügyminiszteri rendelet megváltoztatása érdekében, mivel a rendelet, annak ellenére, hogy csökkenti ugyan az országból való kilépéskor felmutatandó „kapupénz” összegét, nem könnyíti, hanem tovább nehezíti a kiutazást. A rendeletben eredetileg az szerepelt, hogy annak hatálybalépése után a külföldre utazó román állampolgárnak föl kell mutatnia az őt fogadó személy által írt, hitelesített meghívólevél eredetijét, valamint annak román fordítását. Ezt végül úgy módosították, hogy a dokumentum hitelesítése, valamint a fordítás nem szükséges, ám maga a meghívólevél továbbra is kötelező minden, az országból kiutazó állampolgárnak, úti céljától függetlenül. „Ez továbbra is elfogadhatatlan. A minisztériumi illetékesek indoklásul azt hozták fel, hogy a schengeni szabályok a feketemunkások és a koldusok kiszűrése miatt ezt így írják elő, azonban ez nem igaz” – szögezte le Lakatos. Emellett mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter ez ügyben levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez. /Balogh Levente: Veszélyben az utazás szabadsága? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Érvénytelennek nyilvánította Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányának elnöke a szervezet bővített elnökségének augusztusi határozatát, melynek értelmében kizárta Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt. „A válság oka a kommunikációhiány, ezért párbeszédet javasolok Szász Jenő, valamint Csuzi István és Sárközi Zoltán között” – fejtette ki Szilágyi, hozzátéve, hajlandó közvetíteni a felek között. /Balogh Levente: Érvénytelen Csuzi és Sárközi kizárása? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

A Csongor és a tündér volt a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata idei első bemutatója október 2-án, vasárnap, Vadas László rendezésében. A Csongor és a tündér műfaját a nagyváradi előadásban daljátékként határozzák meg, szövegét Vörösmarty Mihály műve alapján Görgey Gábor dolgozta át, zenéjét pedig Illés Lajos szerezte. Az ősbemutatót 1974-ben tartották. A szerzőpáros most személyesen is jelen volt a nagyváradi bemutatón. Görgey Gábor szerint ez volt az első magyar rockopera, de ő ezt a kifejezést nem szereti, ezért Nagyváradon daljátékként mutatják be, „ez a régies elnevezés jobban illik a poézishez” – tette hozzá Görgey. /Balogh Levente: Az első magyar „rockoperát” mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

Nem sikerült megállapodnia a nagyváradi Mecénás Alapítványnak az ortodox parókiával a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának átvételéről – jelentette be Nagyváradon Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, az alapítvány vezetője. Kiss közölte, az ortodoxok olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a Mecénás Alapítvány nem adhatta volna tovább egy harmadik félnek a pálya használati jogát. „Ez elfogadhatatlan számunkra, hiszen épp azért vállaltuk a közvetítőszerepet, mert szerettük volna átengedni a területet a gimnázium diákjai számára.” Kiss Sándor szerint az ügy mögött a Nagy-Románia Párt állhat, amely nyomást gyakorolt a nagyváradi ortodox parókiára, hogy ne egyezzenek meg az alapítvánnyal: egyiküket egyházi tisztségének megvonásával fenyegették, másikat azzal, hogy megvonják óraadási jogát a nagy-romániás rektor-helyettes által irányított állami egyetemen. /Balogh Levente: Patthelyzet a nagyváradi Lorántffy-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Mintegy ötven nagyváradi polgár vett részt október 12-én azon a rendezvényen, amelyen arra a tizenkét magyar honvédra emlékeztek, akik 1944. október 12-én életüket áldozták a központi Szent László híd megmentéséért. A megemlékezést a főtéri Szent László-templom falán a Premontrei Öregdiákok Egyesülete által elhelyezett emléktáblánál tartották meg, amelyen a tizenkét honvéd neve mellett magyar és román nyelven az is szerepel, Nagyvárad hálás polgársága kegyelettel emlékezik mártírjaira. A tizenkét honvédnak azért kellett meghalnia, mert megpróbálták megakadályozni, hogy a menekülő német alakulatok felrobbantsák a létesítményt, ezért kivégezték őket. Az emlékezésen elhelyezték az emléktábla mellett az önkormányzat, a városi képviselő-testület RMDSZ-frakciója, valamint néhány civil szervezet koszorúit. A város román lakosai ugyancsak 1944. október 12-re emlékeztek: az önkormányzat által városnappá nyilvánított napon szállták meg ugyanis a román egységekkel kiegészült szovjet csapatok a települést. Ennek emlékére megkoszorúzták a román katona szobrát, az önkormányzat ünnepi ülést tartott, este pedig koncerteket rendeztek a belvárosban. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a város önkormányzata tűzze más időpontra a város napjának megünneplését. Az EMI indoklása szerint ugyanis az október 12-i dátum sértő a város mintegy hatvanezer magyar lakosára nézve. /Balogh Levente: Mártírokra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Azért jöttem Nagyváradra, mert ez egy csodálatos város, és itt kitűnően meg lehet tárgyalni a két országot, valamint a romániai magyarságot érintő közös ügyeket – jelentette ki október 21-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Markó Béla román kormányfő-helyettessel, RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő érkezésére idejekorán felkészültek Nagyváradon: a Kanonok soron, ahol a barokk püspöki palota áll, már reggel fél tízkor két forgalmi rendőr szólította továbbhaladásra mindazokat, akik az utcában szerettek volna leparkolni. A tüntetéseket úgy próbálták elkerülni, hogy még a sajtó képviselőivel is csak mintegy másfél órával az esemény kezdete előtt közölték, pontosan hogyan is zajlik majd a kormányfő programja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: „Az itteni magyarok első számú képviselője ugyanis nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ, és én ebben szívesen támogatom.” Hozzátette: a magyarországi bal- és jobboldal politikája között ez a legfontosabb különbség. A romániai magyar felsőoktatás helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta, az RMDSZ a román kormánykoalíció tagjaként azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási rendszeren belül mindenki hozzáférhessen az anyanyelvi oktatáshoz, és ezt támogatja a magyar kormány is. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ továbbra is igényli az állami magyar egyetemet Romániában, ám úgy vélte, e cél eléréséhez nem az utcai tüntetések, hanem a politikai küzdelem jelenti a legjobb eszközt. A miniszterelnöki konvoj – valószínűleg az esetleges tüntetők elkerülése miatt –a bejárati ajtó előtt állt meg. Gyurcsány Ferenc azonban az autóból kiszállva kézfogással üdvözölt egy középkorú hölgyet. A villamosmegállóból egy férfihang többször is azt kiáltotta a kormányfő felé: „Áruló!” Menj haza!”. Gyurcsány a városháza épületében megrendezett fórumon kifejtette: nem igaz, hogy az autonómia fontosabb, mint az autópálya. „A régió jövőjét nem a magyar támogatáspolitika, hanem a gazdasági fejlődés fogja meghatározni. Ehhez olyan környezet szükséges, ahol a magyar befektetőktől nem félnek, hanem üdvözlik őket” – szögezte le a kormányfő, aki a rendezvény után visszatért Budapestre. Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nagyváradi látogatása alkalmával a magyar kormány nevében tíz teljesen felszerelt Mercedes márkájú mentőautót adományozott a nagybányai gyermekkórháznak. /Balogh Levente: Nem találkozott tüntetőkkel a magyar kormányfő nagyváradi látogatása idején. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Európában most már lehet megoldást keresni Trianon égető kérdéseire – jelentette ki Székelyhídi Ágoston író Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Trianon és Európa címmel október 28-án rendezett konferencián. Lehangolónak tartotta, hogy Magyarország baloldali kormánya tavaly decemberben elutasította a kettős állampolgárság megadását a határon túliaknak, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő maga állt a „tagadás kampányának” élére. Tőkés László püspök a magyar miniszterelnök közelmúltbeli bukaresti látogatásán tett nyilatkozatára utalva kijelentette, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Gyurcsány között az a különbség, hogy „az egyiknek kell Erdély, a másiknak meg nem”. A püspök szerint ez a tény, valamint az, hogy a magyar kormányfő szerint „Trianon semmi”, a december ötödike előtt történtekkel egyetemben nem más, mint lélektani hadviselés a keresztény értékek és a Trianonhoz kapcsolódó fájdalmak ellen. Ékes József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum alapító tagja a mai magyarországi helyzettel kapcsolatosan úgy vélte, az ottani folyamatok a nemzettudat elsorvasztását célozzák. A szintén a Nemzeti Fórum nevében felszólaló Püski András az európai integrációs folyamatok kapcsán leszögezte: a magyarországi nemzeti elkötelezettségű polgári erők ebben segítséget kívánnak nyújtani az erdélyi és partiumi magyaroknak. /Balogh Levente: Trianon és Európa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

„A reformáció nem elválaszt, hanem összeköt, hisz megjelenése a katolikus egyház megújulását is eredményezte” – jelentette ki Tőkés László református püspök azon az emlékünnepségen, amelyet hármas évforduló alkalmából rendeztek meg a héten Nagyváradon. A Királyhághómelléki Református Egyházkerület kilenc egyházmegyéjének képviselői a reformáció emlékünnepére, az egyházkerület létrejöttének 85., valamint 1989 utáni újjászületésének 15. évfordulójára emlékezett. A rendezvényen Horkay László kárpátaljai református püspök hirdetett igét. /Balogh Levente: A reformáció összeköt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Bolyai-emlékkonferenciát tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 15. születésnapján. – Nem konkurenciát, hanem alternatívát jelent a romániai magyar felsőoktatási struktúrában a Partiumi Keresztény Egyetem – jelentette ki november 24-én Nagyváradon, a Partiumi Egyetemi Napok megnyitóján Veress Károly kolozsvári egyetemi professzor, a Bolyai Társaság elnöke. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve Bolyai-emlékkonferenciát rendeztek, Veress Károly a Bolyai Társaság tevékenységét és terveit ismertette. „Hiányzik az egységes magyar nyelvű felsőoktatás létrehozására irányuló koncepció, és hiányzik az egységesen képviselt politikai akarat is” – vélte a professzor. „Tárgyalásokat kezdeményezünk az érintett politikai tényezőkkel arról, hogyan lehetne a Bolyai Társaság segítségével biztosítani a szakmai hátteret a hatékony, eredményes politikai döntések megszületésének érdekében” – magyarázta Veress. Az elnök szerint a társaságnak az egyetemépítés és oktatásmenedzsment irányában kell kifejtenie tevékenységét. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, nem elég a magyar vagy a román állam által biztosított pénzekre hagyatkozni, ezért vállalkozók finanszírozását is várják. „Egy másfél-kétmillió főt számláló társadalomban nem merülhet föl, hogy ne tudná pénzügyileg fenntartani a saját szervezeteit” – szögezte le Veress Károly. A professzor előadása után az érdekeltek megbeszélésre gyűltek össze, hogy egyeztessenek a Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetének újjászervezéséről. /Balogh Levente: Egységes koncepció nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Vanek Ferenc a magyar kultúra megmaradásának jelentőségéről beszélt. Ez nem valósítható meg egyetemi rendszer nélkül. A Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetét újraalakították, ideiglenes elnökének megválasztották Flóra Gábor szociológust, a PKE bölcsészettudományi karának dékánhelyettesét. /Tóth Hajnal: Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek a PKE-en. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

Eddig eredménytelennek bizonyult Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökségi tagjának néhány héttel ezelőtti „békítési kísérlete”. Tőkés a Bihar megyei és nagyváradi vezetőkkel egyeztetett az MPSZ-en belüli konfliktusról. Csuzi István, a bihari MPSZ elnöke közölte, továbbra sem érkezett válasz Szász Jenő országos elnöktől a felhívásra, amelyen találkozóra hívták a vezetést, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket. Előzmény: Szász Jenő azzal a váddal, hogy az MPSZ-t az RMDSZ platformjává kívánják tenni, a nyár folyamán kizárta a szervezetből Csuzit, valamint a nagyváradi szervezet vezetőjét, Sárközi Zoltánt. A kizárást Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke érvénytelennek nyilvánította. /Balogh Levente: Csuzi: „minden maradt a régiben” = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Egyes vidékeken néhány falunak szinte a teljes férfilakossága dolgozik külföldön, spanyol eperföldeken, olaszországi gyárakban vagy magyarországi építőtelepeken. Újabb, rendhagyó csoport: az Irakban kisegítő személyzetként dolgozó székelyek. Fél év alatt akár tízezer dollárnál is magasabbra rúghat a kereset, ezért nem mérlegelik sokáig a rájuk leselkedő veszélyeket. Washingtonnak jobban megéri külföldieket dolgoztatni az amerikai támaszpontokon, semhogy saját állampolgárai életét tegye kockára. /Balogh Levente: Ábel Irakban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./