A Tariceanu-kormány megtette az első lépést, benyújtotta tizennyolc évvel a kommunizmus romániai összeomlása után a kommunizmusban kirótt politikai ítéletek és azok következményeinek törlését kimondó törvénytervezetet. Tökéletes jóvátétel nem létezik. Nincs az a törvény, az a pénz, amely feledtethetné a Szekuritate fogdáiban kapott veréseket, a vallatások kínjait, a börtönökben, munkatelepeken vagy kényszerlakhelyen elszenvedett, megaláztatást, a testileg, de főleg lélekben megnyomorított emberek és családok fájdalmát. /Balogh Levente: Az emberség esélye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Több politikai párt heves támadta az RMDSZ-t. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke közleményben jelentette be, hogy pert indít Markó Béla szövetségi elnök ellen, aki szerinte több ízben is megsértette a román nemzetet, illetve ellene uszított. Voiculescu szerint az RMDSZ hétvégi marosvásárhelyi kampányrendezvénye kimeríti az alkotmányos rend elleni szervezkedés fogalmát. „A magyar nyelv hivatalossá tételére és a területi autonómiára vonatkozó igények, Erdély etnikai feszültségek miatt hírhedt régiókkal való összehasonlítása, a magyar Himnusz eléneklése, valamint Erdély – mégoly szimbolikus – tarisznyába tétele elégséges alapot képez az RMDSZ elleni eljárás megkezdéséhez” – áll a közleményben. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora arra szólította fel a Központi Választási Iroda vezetőjét, Gheorghe Floreát, hogy tegyen bejelentést a legfőbb ügyészségen „az RMDSZ törvénysértéseivel kapcsolatosan”, és kötelezzék a szövetséget, hogy 24 órán belül távolítsák el az utcákról az „Új honfoglalás” szlogent, illetve a magyar nemzeti színeket tartalmazó plakátokat. Ugyanakkor az európai parlamenti választásokról szóló kétnyelvű tájékoztatók bevonását is követelte. Funar szerint az RMDSZ mind az alkotmányt, mind pedig a választási és a nemzetbiztonsági törvényt megsértette. Hasonló hangnemben kommentálta az RMDSZ autonómiaigényét Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is. „A PD elutasítja az RMDSZ eszelős, etnikai alapú kulturális, közigazgatási és területi autonómiára vonatkozó követeléseit” – szögezte le a pártelnök. „Románia alkotmánya sem Kolozsvárott, sem Konstancán, sem Brüsszelben nem képezheti alku tárgyát. Márpedig az alaptörvény az ország nemzetállami és egységes jellegét rögzíti, ezt pedig egyes RMDSZ-vezetők szavazatszerzési céllal tett kijelentései ellenére is tiszteletben fogjuk tartani” – hangsúlyozta Boc. Markó Béla RMDSZ-elnök Dan Voiculescu akciójával kapcsolatosan úgy vélte, a magyarellenes retorika alkalmazása csupán kétségbeesett kísérlet a konzervatívok népszerűségének növelésére. /Balogh Levente: Román össztűz az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata november 18-i, vasárnapi premierje /Kazem Shahryari: A nők színei/ magyar nyelvű ősbemutató volt. A darab egy olyan interkulturális színházi projekt része, amelynek során a Vitry sur Seine-i Jean Vilar Színház a mai nők sorsát kívánja bemutatni. A szerző francia, magyar, román és görög nőkkel elbeszélgetve gyűjtötte össze az adatokat a darabhoz. A Vitryben idén bemutatott művet Franciaországon kívül először a nagyváradi színház magyar közönsége tekinthette meg egy helyi fordító, Pásztor Gabriella tolmácsolásában. /Balogh Levente: Párhuzamos életrajzok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

RMDSZ-es képviselők is részt vesznek Tőkés László kampányrendezvényein. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindkét fél átérzi a helyzet súlyosságát, ám egyik sem hajlandó engedni. Most ugyanis kiderülhet, melyik oldalnak mekkora a támogatottsága, és ennek fényében készülhetnek a jövő évi parlamenti választásra. Ha az RMDSZ eléri az öt százalékot, ellenzékének kell retorikát váltania, ha pedig csak Tőkés jut be az EP-be, a szövetségnek kell az eddigi látszatengedmények helyett mélyebb változásokat kezdeni. Ha egyik sem lesz sikeres, nincs más út, mint a megegyezés a közös fellépésről a következő választásokon. /Balogh Levente: Vízválasztó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Csak három párt, a Demokrata Párt /DP/, a liberális demokraták /PLD/ és az RMDSZ küldöttsége tett eleget november 29-én Traian Basescu elnök Cotroceni-palotába tett meghívásának. Az elnök az egyéni választókerületek bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatról tartott megbeszélést. A találkozó végén Emil Boc PD-elnök kijelentette, nincs nagy különbség az általuk s a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott javaslatok között. A PSD képviselői nem jelentek meg a találkozón. Az RMDSZ képviselői átnyújtották az RMDSZ indítványait az oktatási csomaggal kapcsolatosan, megjegyezve: az elnöki hivataltól kapott szövegváltozatban egyetlen mondatban sem szerepel az anyanyelvi oktatás. Basescu elismerte a hiányosságot, és megígérte, tanulmányozza az indítványokat. Az egyéni választókerületes törvénnyel kapcsolatban az államfő hangsúlyozta: mintegy négymillió, a népszavazáson megjelent román állampolgár – köztük az RMDSZ szavazói is – az általa javasolt törvény mellett foglalt állást. Kelemen Hunor viszont azt válaszolta, az RMDSZ olyan rendszer bevezetését tudja támogatni, amely a magyar kisebbséget nem hagyja képviselet nélkül. /Pártkonzultáció pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A megbeszélésen RMDSZ képviselői figyelmeztették az államfőt, hogy az általa már korábban elküldött oktatási paktum hiányosságokkal van teli. Emellett sérelmezték, hogy az egyezményt kidolgozó bizottságban egyetlen magyar szakember sem kapott helyet, így a szövegből kimaradtak a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatok. „Az RMDSZ-küldöttség konkrét javaslatokat tett az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban” – jelentette be a találkozó után Kelemen Hunor. Az egyéni választókörzetes szavazási rendszerrel kapcsolatban kijelentették, olyan változatot támogatnak, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét. /Balogh Levente, Nagy B. István: Csonka egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Traian Basescu államfő korábbi háromszéki látogatásait, az RMDSZ-bírálatokat az oszd meg és uralkodj taktikája is magyarázza. Ez a taktika végül nem úgy sült el, ahogy az államfő szerette volna, és mindkét oldal EP-mandátumhoz jutott, arról a román választók passzivitása és a magyarok tudatosabb választói magatartása “tehet”. Jelen helyzetben Tőkés Lászlón és csapatán is múlik, hogy a kedvező helyzetből fakadó előnyöket kihasználja. A jelek szerint ennek tudatában vannak, ezért kezdeményezték most a találkozót, amelyen a magyar közösség gondjait tárták Basescu elé, és nem kerülték meg az autonómia kérdését sem. /Balogh Levente: Konjunktúra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A román politikai porondon immár egy elnöki párt is létezik: a december 10-én véglegesített alapszabály szerint a Demokrata Párt és a Liberális Demkrata Párt egyesült, Basescu elnök megkapja a lojális, kézivezérelhető alakulatot. /Balogh Levente: Egy frigy jövője. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A Moldovai Köztársaság kiutasított két román diplomatát az országból, egyúttal hazarendelték az ország bukaresti nagykövetét. A két diplomatát nem kívánatos személlyé nyilvánították, mivel diplomata státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A két ország közötti viszony az elmúlt napokban tovább romlott, amikor a chisinaui külügy bekérette Teodorescu román nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki egy november végi nyilatkozata miatt. A nagykövet egyrészt azzal vádolta meg a moldovai illetékeseket, hogy halogatják a Romániával megkötendő partnerségi és együttműködési szerződés, illetve a két ország közötti határszerződés aláírását, másrészt pedig az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról beszélt. A moldovai külügyi vezetés emlékeztette a román diplomatát, hogy az 1969-es Bécsi Egyezmény, illetve az ENSZ által 1978-ban elfogadott megállapodás értelmében a határokat rögzítő szerződések meghatározatlan időre szólnak, és azokat az érintett felek egyike sem módosíthatja egyoldalúan. Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő sajnálatát fejezte ki, amiért a moldovai hatóságok ily módon jártak el a két román diplomatával szemben. Az elmúlt héten Vladimir Voronin moldovai elnök Brüsszelben azzal vádolta meg Romániát, hogy folyamatos agressziót folytat országa ellen. /Balogh Levente: Chisinau bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Az oktatási törvény tervezetének a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyei a normalitás felé tett lépésként értékelhetők. Amennyiben nem módosulnak az előírások, a magyar diákok végre anyanyelvükön tanulhatják az ország történelmét és földrajzát. A következő lépés az lenne, hogy a románok történelméről immár magyarul leadott történelemleckében a diákok ne ütközzenek lépten-nyomon magyargyalázó kijelentésekbe. /Balogh Levente: Normalitás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A nyilvánosságra hozott, egy hónapig közvitára bocsátott tanügyi törvénycsomag leglátványosabb módosítása a 13 éves kötelező közoktatás. Ennek része lenne az óvodai nevelés is, háromtól hatéves korig. Ezt követi az ötosztályos elemi, majd az általános iskola, kilencedik osztályig. A miniszter szerint az óvodai nevelés kötelező volta nem azt jelenti, hogy a gyereket háromévesen óvodába kényszerítik, hanem azt, hogy az állam biztosít nekik helyet és körülményeket a tanuláshoz. A gimnáziumi felvételi rendszer újítása az, hogy a líceum maga döntheti el, milyen kritériumok alapján választ diákot. /P. K. : Tizenhárom éves oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Pásztor Gabriella, az oktatási államtitkár elmondta: a törvénytervezet legfontosabb módosítása, hogy a tanárokat ezentúl az iskolák választják ki. Örvendetes, hogy a törvénytervezet szerint a magyar diákok román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyból anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak. A tervezet legnagyobb hiányossága, hogy nem keres megoldást a románnyelv-oktatás megreformálására. A tervezet szerint a történelemoktatásnak ezentúl tükröznie kell a kisebbségek történelmét és hagyományait is, ugyanakkor biztosítja, hogy ezt külön tantárgyként oktassák. Mindenki azon a nyelven vizsgázhat, amelyen tanult. /Gyergyai Csaba: Törvénytervezet: anyanyelvű történelemoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Lemond az olasz kormány az uniós állampolgárok kitoloncolását lehetővé tevő határozatról. A kormány új rendeleten dolgozik. A kitoloncolási hullámot az váltotta ki Olaszországban, hogy november elején a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségű férfi halálra vert egy olasz nőt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány ezt követően sürgősségi eljárással fogadta el a törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minősülő európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. /Balogh Levente: Megenyhültek Prodiék. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Koszovó esetleges függetlenné válásának témájában fogadott el politikai nyilatkozatot a román parlament: Románia sem az egyoldalúan kikiáltott, sem az ellenőrzött függetlenséget nem ismeri el. Románia a tárgyalásos úton elért, megoldást támogatja. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: „Álláspontunk szerint támogatni kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ugyanakkor ellenezzük a kollektív jogok biztosítását”. /Balogh Levente: Koszovó: Bukarest nem enged. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Január elsejétől 7,4 százalékkal, 541-ről 581,3 lejre nő a nyugdíjpont értéke, így eléri az átlagbér 35,7 százalékát. A 2008-ra előre jelzett átlagfizetés 1550 lej. A nyugdíjemelés mind az országos társadalombiztosítási rendszerben lévő, mind a mezőgazdasági nyugdíjasokat érinti, így összesen mintegy 5,5 millió személy kap jövő évtől nagyobb illetményt. A nyugdíjak összegét legutóbb novemberben emelték, akkor a nyugdíjpont értéke lényegesen nagyobb mértékben, 416-ról 541 lejre emelkedett, elérve ezzel a 2007-es 1443 lejes átlagbér 37,5 százalékát. A mostani nyugdíjemelést az idén elfogadott törvény teszi szükségessé, amelynek értelmében a nyugdíjpont értéke minden évben az átlagbér 37,5 százaléka kell hogy legyen. Januártól többen jogosultak fűtéspótlékra, miután egy októberi kormányrendelet értelmében nem csupán az 500, hanem a 615 lejes havibérrel rendelkező polgárok is kaphatnak támogatást. Az állam havi 155 lejes jövedelemig a távhőszámla 90, 155 és 210 lej között 80, 210 és 260 lej között pedig 70 százalékát vállalja át. 260 és 310 lej között 60 százalékos a támogatás, 310 és 355 között 50, 355 és 425 között pedig 40 százalékot fizet az államkassza. 425 és 480 lej között 30, 480 és 550 között 20, 550 és 615 lejes jövedelem között pedig 10 százalékos a támogatás. Ugyancsak jövedelemarányos támogatást kapnak azok, akik földgázt vagy szilárd tüzelőanyagot használnak otthonuk fűtésére. /Balogh Levente: Ismét növekednek a nyugdíjak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Újabb román állampolgárokkal kapcsolatos bűncselekményre derült fény Olaszországban: két fiatal román nő holttestére bukkantak egy római szállodában. Az olasz hatóságok már őrizetbe is vettek egy román férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el a kettős gyilkosságot. A La Repubblica című lap értesülései szerint a gyilkosságok egy roma tábor lakóival hozhatók összefüggésbe. Olaszországban a nyilvántartások szerint jelenleg 342 ezer román állampolgár él, egyes becslések szerint számuk valójában az egymillió főt is meghaladja. Az olasz–román viszonyt a mostani kettős gyilkosság előtti hónapokban a román állampolgárok által Itáliában tömegesen elkövetett bűncselekmények árnyékolták be. A bűncselekmények gyanúsítottjai elsősorban a román állampolgárságú romák, akik nagy tömegekben, többnyire illegálisan felépített barakktáborokban élnek az olasz nagyvárosok környékén. 2007 első hét hónapjában összesen 3557 külföldit vettek őrizetbe Olaszországban különféle bűncselekmények elkövetésének gyanújával, ezek közül 2689 volt román állampolgár. /Balogh Levente: Két román nőt öltek meg Rómában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Az RMDSZ ellenzékeként meghatározó csoportosuláson belül is megkezdődtek a hatalmi harcok. Az MPSZ sepsiszéki szervezete szerint a majdani Magyar Polgári Pártot Tőkés Lászlónak kellene vezetni, Szász Jenő jóval megosztóbbnak bizonyul, kompromisszum-képtelensége miatt a bihariak kiléptek az MPSZ-ből. Azonban Tőkés László is ellentmondást nem tűrő személyiség, ami továbbra sem kedvez annak, hogy valóban mindenki mögé álljon. Lehet, hogy a megoldás egy harmadik személy lenne, aki életképes, koherens programot fogalmaz meg. Ezzel ugyanis egyelőre adós maradt. /Balogh Levente: Alternatívák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Egy felmérés szerint legálisan dolgozik az Olaszországban élő románok zöme. 26 százalékuk anyagi okok miatt kényszerült arra, hogy elhagyja hazáját. A megkérdezettek közel fele rendelkezett munkahellyel Romániában, mielőtt kivándorolt, 14 százaléka háztartásbeli, szintén 14 százalék diákként érkezett az országba, 8 százalék pedig munkanélküli volt. A jelenleg Olaszországban tevékenykedő román állampolgárok 57 százaléka érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, 23 százalék szerződés nélkül dolgozik, és 7 százalék háztartásbeli. A megkérdezett olaszországi román munkavállalók 32 százaléka egyáltalán nem, 15 százalék viszont havonta, sőt akár többször is küld pénzt otthon maradt családtagjainak. /Balogh Levente: Első helyen az építőipar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Kihátrálni látszik az RMDSZ Korodi Attila környezetvédelmi miniszter mögül a regisztrációs adó kérdésében. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: az RMDSZ az adónem radikális csökkentése mellett foglal állást. Korodi Attila ugyanakkor kijelentette: nem merül föl a gépkocsik regisztrációs adójának esetleges eltörlése, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy változtatásokat eszközölnek. /Balogh Levente: Kihátrálnak Korodi mögül? = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Az egyik bukaresti napilapban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze azzal vádolta meg Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, hogy az ígéretet tett egy személynek, hogy megpróbálja számára kedvezően befolyásolni egy bírósági eljárás végkimenetelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attila védelmére kelt, mondván, a képviselőknek és szenátoroknak kötelességük véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatás, az ügyészségek, a bírói testület vagy a rendőrség működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem jelent beavatkozást, hanem „egyenesen a honatyák feladata. Kötelességük kifejteni a véleményüket minden egyes alkalommal, amikor valamilyen rendellenességre bukkannak, és bármely intézmény működése kapcsán módosító javaslatokkal állhatnak elő” – hangsúlyozta Markó. Daniel Morar értesítést küldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), amelyben megállapította, hogy Verestóy Attila és Markó Béla egyes cselekedetei befolyásolták a DNA ügyészeinek függetlenségét és pártatlanságát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elutasította a DNA vezetőjének folyamodványát, mivel arra a következtetésre jutottak, hogy „nincs szó az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozásról. ” A CSM egyúttal megjegyezte, hogy a lehallgatott beszélgetés kapcsán az elhangzottak sajátos értelmezése nyomán vontak le következtetéseket. /Balogh Levente: Verestóy Attila védelmére kelt Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A jogerős bírósági döntésig nem lesznek nyilvánosak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Intézet (CNSAS) döntései, ugyanakkor a bíróságok ülései, amelyeken a végleges határozatot meghozzák, nyilvánosak lesznek – döntötték el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a kormány és néhány civil szervezet képviselői azon a találkozón, amelyen az átvilágítótestület működését szabályozó új törvényről egyeztettek. /Balogh Levente: Hétfőre készül el az új CNSAS-törvény. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Traian Basescu államfő szerint Koszovó és a Székelyföld között nem lehet párhuzamot vonni. Azonban a székelyföldi románok képviselői a Kovásznára látogató államfővel folytatott találkozójukon továbbra is a magyarok által állítólag elnyomott helyi románság sérelmeit sorolták, és a koszovói függetlenség kapcsán szított kisebbség-, sőt konkrétan magyarellenes hangulatkeltés sem csillapodott. Az államfő nem véletlenül épp most utazott Székelyföldre, amikor a kedélyeket felzaklatták a balkáni események. Az sem véletlen, hogy az államfői vizit a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésével azonos időpontra esett. Basescu megismételte: Székelyföldnek sem lehet nagyobb autonómiája, mint Calarasi-nak. /Balogh Levente: Nem kispálya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Románia nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Ugyanakkor a híd szerepét kívánja betölteni Belgrád, és az EU–NATO tandem között – jelentette ki a balkáni országokban tett látogatása során Adrian Cioroianu román külügyminiszter. Románia el szeretné kerülni, hogy a koszovói események precedenssé váljanak a kisebbségek számára biztosítandó kollektív jogok nemzetközi elismerésének terén. „Románia a nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosított egyéni jogokat támogatja” – mutatott rá Cioroianu. /Balogh Levente: Bukarest közvetíteni szeretne. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Hivatalos látogatáson Bukarestben járt március 3-án Abdullah Gül török államfő. Mind Traian Basescu államfő, mind Calin Popescu-Tariceanu arról biztosította a török államfőt, hogy Románia támogatja Ankara európai uniós csatlakozását. /Balogh Levente: Román támogatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A magyarországi népszavazás eredménye: a szavazók jelentős többsége elvetette a kormány reformprogramjának alapját képező jogszabályokat. Ezzel véleményt nyilvánított a kormány és a kormányfő eddigi teljesítményéről is. A legnagyobb vesztes egyértelműen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az őszre tervezett, szintén szociális tartalmú népszavazástól nem sok jót remélhet. /Balogh Levente: Büntetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Ellentmondások közepette zajlott április 22-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ülése, amelyen többek között az önkormányzati választásokon induló jelöltek átvilágításáról tárgyaltak. Mircea Dinescu egy órával az ülés kezdete után elhagyta a termet, mert a testület „a ködben lebeg”, a tagoknak fogalmuk sincs arról, mi az eljárás, és milyen jogosítványaik vannak. Az alkotmánybíróság januárban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a CNSAS működését, így az elveszítette a jogot, hogy megállapítsa a vizsgált személyekről: együttműködtek-e a kommunista titkosrendőrséggel vagy sem. Ehelyett csupán továbbítja a dossziékat az illetékes bírósághoz, amely ítéletet hozhat. Dinescu szerint szándékosan korlátozták a testület jogkörét éppen a választások előtt. Marius Oprea történész szerint a CNSAS nem a rendelet hiányosságai, hanem saját vezetőinek alkalmatlansága miatt nem működőképes. Constantin Ticu-Dumitrescu, a CNSAS másik tagja elmondta, a testület valószínűleg képtelen lesz az összes önkormányzati jelöltet átvilágítani, a Központi Választási Irodához még nem érkezett meg az összes lista. /Balogh Levente: Mircea Dinescu: ködbe vész a CNSAS működése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Az SZDSZ miniszterei úgy állnak föl a bársonyszékből, hogy Kóka János pártelnök közben siet leszögezni: az SZDSZ-nek nem érdeke a kisebbségi MSZP-kormány megbuktatása. Akkor miért volt szükség az elmúlt hónap során arra, hogy az SZDSZ vezető politikusai úton-útfélen gyalázzák a szocialistákat, akikkel a rendszerváltás óta összesen tíz évig kormányoztak közösen, és akikkel minden ideológiai érvnél szorosabban kovácsolta őket az Orbán Viktor visszatérésétől való félelem? A Gyurcsány-kormány politikájára aligha lehet ráfogni, hogy a klasszikus, társadalmi szolidaritáson alapuló szociáldemokrata értékekhez túl sok köze lenne. Az SZDSZ számára is a szakítás jelentheti a menekülés esélyét. Az előrehozott választások mindkét párt – de főleg a szabad demokraták számára – végzetesek lennének. Az MSZP és az SZDSZ ezért továbbra is együttműködésre van ítélve. /Balogh Levente: Egymásra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Traian Basescu államfő bejelentette, alkotmánymódosítást kezdeményez. Az elnöki hivataltól független szakértői gárdát kíván felkérni a módosítások kidolgozására. Szerinte pontosítani kell az intézmények közötti viszonyt, egyúttal szükségesnek nevezte az ország területi újrafelosztását is. „Még ma is az 1986-as felosztás van érvényben. Ceausescu megyéket hozott létre, kisméretű területi egységeket azzal a céllal, hogy politikai és biztonsági szempontból ellenőrizhetőek legyenek. Ez a felosztás azonban már nem felel meg Románia szükségleteinek” – mutatott rá. Az elnöki javaslatokra elutasítóan reagált a parlamenti pártok többsége. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a szövetség kiáll saját alkotmánymódosító javaslata mellett, de az RMDSZ-en kívülről érkező indítványokat is üdvözli. Markó szerint elsősorban az államfői jogköröket kell tisztázni. Rádióbeszédében az államfő súlyos bírálatokat fogalmazott meg. A választási kampány kapcsán „bundázással” gyanúsított egyes jelölteket. Elismerte, problémát okoz a romakérdés, ezért minél előbb megoldást kell rá találni. Ion Iliescu volt államfőt „államcsíny-specialistának” nevezte, és azzal vádolta, alkut kötött a kormányfővel az ő felfüggesztésére. /Balogh Levente: Alkotmányt módosítana Traian Basescu államfő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Szinte kísérteties az egyezés: ha a Timok-völgyi vlahok helyzetéről szóló elég lenne néhány szót kicserélni – a vlahot a csángó népnévvel, a szerb hatalmat pedig románnal behelyettesíteni – és gyakorlatilag tökéletes leírást lehetne kapni a Moldvában élő magyar gyökerű közösség életéről. A Szerbiában élő vlahok ugyanúgy kimaradtak az anyanemzet nemzetépítési és kulturális modernizációs folyamataiból, mint a csángók, és ugyanúgy önnön identitását igen agresszívan építő többségi közegben kényszerülnek élni. Hogyan lehetséges akkor, hogy az ebből a szempontból tulajdonképpen a magyarokkal ugyanazon csónakban evező románok a legkisebb empátiát sem képesek tanúsítani a csángóüggyel kapcsolatosan? A románok többsége – beleértve a politikusokat – nem is nagyon hallott a timoki vlahokról. A hagyományos szerb–román ortodox testvériség jegyében Bukarest nem firtatta a vlahok kérdését, cserében Belgrád sem lépett föl agresszíven a romániai szerbek érdekében. Szintén szempont volt, hogy a vlahok Dunától délre fekvő lakhelye kényelmetlen kérdéseket ébreszthet a dákoromán kontinuitáselmélettel kapcsolatosan. A csángóügyben alkalmazandó stratégia egyik alapvető eleme a jövőben éppen az lehetne, hogy a román társadalom figyelmét a magyarok felhívják a timok-völgyi vlah-románok tarthatatlan helyzetére. /Balogh Levente: Csángó-vlahok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Miért nem foglalkozik inkább a saját dolgával, miért jön Erdélybe kampányolni? – teszi föl a kérdést az RMDSZ annak nyomán, hogy Orbán Viktor és egyéb ismert fideszes arcok a Magyar Polgári Párt mellett teszik le a garast. Demagóg megállapítás, hiszen köztudott: a választások közeledtével minden párt szívesen növeli saját presztízsét azzal, hogy közismert külföldi, saját politikai családjába tartozó politikust invitál kampányrendezvényeire – 2006-ban Tony Blair „Igen MSZP” szlogennel kampányolt Budapesten Gyurcsány Ferenc és pártja mellett. Az RMDSZ is büszkén kürtölte szét az elmúlt napokban, hogy az Európai Néppárt mögötte áll a helyhatósági választásokon. Sokan vélik úgy: az RMDSZ megkopott az elmúlt tizennyolc évben, ezalatt az összmagyar képviselet túlságosan is beleágyazódott a bukaresti politikai struktúrákba, gyakorlatilag kivetette magából a másként gondolkozókat. Az önkormányzati választásokon kiderül, mekkora a két párt valós támogatottsága, ennek függvényében el lehet kezdeni az összmagyar szövetség alapjainak letételét. /Balogh Levente: Orbánon múlik? = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnökének egyik zártkörű előadásának szövege vihart Magyarországon. Orbán Viktor a nagyberuházások átmeneti leállításáról beszélt, és azt is mondta: ha kormányra kerülnek, az első két évben megszorításokat terveznek, például befagyasztanák a nyugdíjakat, de utána tízéves programot hajtanának végre, a középrétegekre, az aktívakra támaszkodva. A kiszivárgott előadásra hevesen reagált az MSZP. Gyurcsány figyelmeztette Orbánt: „el a kezekkel az ország fejlődését szolgáló nagyberuházásoktól!”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az ellenzéki pártelnök 1998 és 2002 között már felrúgta azt a társadalmi konszenzust, miszerint a nyugdíjakat meg fogják védeni. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője Nyakó nyilatkozatára reagálva azt mondta: a szocialisták azért próbálnak ostobaságokat sulykolni, mert szét akarják verni azt az erős szövetséget, amely a március eleji népszavazás nyomán jött létre a nyugdíjasok és a Fidesz között. /Balogh Levente: Ezúttal Orbán Viktor sürgeti a reformokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Az SZKT-n lezajlott szóváltások jelzik: ellentétek is feszülnek az RMDSZ-en belül. A hivatalos szólamok szerint az RMDSZ nem kételkedik abban, hogy egyedül is átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de szeretne biztosra menni az őszi választásokon. Ennek jele a tárgyalásra való hajlandóság Tőkés Lászlóval. Kérdés ugyanakkor, hogy kit képvisel majd Tőkés, hiszen az általa vezetett EMNT közvetlenül nem vesz részt a politikai harcban, ráadásul az utóbbi időben úgy tűnt, nem a legfelhőtlenebb a közte és Szász Jenő MPP-elnök között fennálló viszony. A Szász által megfogalmazott javaslat az RMDSZ és az MPP közötti választási koalícióról egy ingatag lábakon álló MPP-elnök előremeneküléseként is értelmezhető. Az is elképzelhető, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult szavazók egy része számára az MPP kereszténykonzervatív retorikája sem szimpatikus. /Balogh Levente: Perspektívák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./