Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Balogh Levente
785 tétel
2010. január 7.
Belviták a román demokratáknál
Emil Boc kormányfő-pártelnök is hozzászólt ahhoz a vitához, amely a Demokrata-Liberális Párton (PDL) belül bontakozott ki annak kapcsán, hogy a képviselő nélkül maradt bukaresti 1-es számú választókerületben a PDL Honorius Prigoanát, a fővárosban köztisztasági vállalatot üzemeltető, amúgy szintén PDL-s képviselő Silviu Prigoană 23 éves fiát indítja az előrehozott választáson.
Boc Cristian Preda PDL-s európai parlamenti képviselő azon vádjaira reagált, amelyek szerint a bukaresti nagyvilági élet egyik aranyifjaként számontartott Prigoană indítása a párt oligarchizálódásának a jele, és a PDL megújulása kapcsán arról írt: a pártban véleményszabadságnak kell lennie, az egy hangon megszólaló párt ugyanis nem tekinthető modernnek.
Boc válaszában arról beszélt, a PDL-n belül biztosított a véleményszabadság, és éppen Preda bírálatával próbálta igazolni, hogy „legalább kétféle hang” létezik a pártban. Preda Prigoană indításáról kifejtette, nevetséges az, hogy a PDL-s jelölt az állam megreformálásának ígéretével szállt harcba a január 17-i választások előtt.
Sever Voinescu PDL-s képviselő szintén arról írt blogjában, hogy a párton belül jelentős problémák vannak a humánerőforrás-politikával. Minderre Emil Boc úgy reagált, a bírálatokat megfogalmazó két képviselő még kevés tapasztalattal rendelkezik, és a belső vitákon majd megértik, mi a helyzet. Honorius Prigoanának egyébként egyetlen kihívója van: a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Radu Store, akit a szociáldemokraták is támogatnak.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 9.
Pesztízsposztok
Ha a puszta számokat tekintjük, jogos a megállapítás, amely szerint az RMDSZ rekordmenynyiségű vezetői tisztséget alkudott ki: öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztség tényleg jól hangzik. Hargita és Kovászna megyén kívül ugyanakkor a másik három, jelentős magyar közösséggel rendelkező megyében – Marosban, Biharban és Szatmárban – nem sikerült megszerezni a kormánybiztosi tisztséget, itt csupán alprefektusok lesznek.
Persze a Hunyad és Szilágy megyeiek is megérdemlik az odafigyelést, hiszen a szórvány rendszerint kevésbé képes érvényesíteni érdekeit, mint a tömbmagyarság. Ugyanakkor az RMDSZ érdekérvényesítésének határait is jelzi, hogy a Székelyföldön kívül magyar szempontból jelentős megyéket nem tudott megszerezni – a vaslui-i prefektusi tisztség már a nevetséges kategóriába tartozik. Érdemes elgondolkodni azon is, mekkora haszna lehet a romániai magyar közösségnek az RMDSZ-es prefektusokból.
A korábbi esetek azt jelzik, elég kevés, hiszen amikor az egyik legmagyarabb megye, Kovászna élén RMDSZ-es prefektus állt, a kormánybiztosi intézmény ugyanúgy megtámadta az autonómia-népszavazásról szóló önkormányzati határozatokat, mint a román prefektus által irányított megyékben. A prefektúra működését ugyanis az apparátus biztosítja – a prefektus politikai tisztséget tölt be, még akkor is, ha az előző kormányzati ciklusban megkísérelték közalkalmazottá nyilvánítani. Így aztán hiába állt magyar ember a hivatal élén, a prefektúra hivatalnokai úgyis azon nemzetállami törvények szellemében cselekedtek, amelyek alól amúgy a prefektus sem bújhat ki.
Éppen ezért kérdéses, hogy a presztízsen és azon túlmenően, hogy néhány hűséges pártkatonát sikerült zsíros pozícióba ültetni, valóban annyira jelentősek ezek a tisztségek. Pláne, hogy az RMDSZ korábban épp a túlközpontosított államigazgatás szimbólumának tartott prefektúrák megszüntetése mellett kardoskodott. Persze a szövetség már többször bizonyította, hogy a következetesség addig tart, amíg a pártérdek felül nem írja, ám most – ha már a koalícióba való belépés indoka az volt, hogy kormányon hatékonyabb az érdekérvényesítés – lehetőséget kapott arra, hogy birtokon belülről kezdeményezze a valós decentralizáció útjában álló prefektúrák felszámolását. Ezzel talán sikerülne visszanyernie valamit megkopott hiteléből.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 12.
Központi ukáz
Igencsak kényelmetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t Adriean Videanu demokrata-liberális alelnök, amikor a tegnapi koalíciós egyeztetést követően határozottan kijelentette: pártja azt akarja, hogy az országos koalíciós szerződés mintájára január 20-ára minden erdélyi megyében kössék meg a szövetség és a PDL szervezetei a helyi együttműködési megállapodást.
Markó Béla csupán félszájjal beszélt arról, hogy a lehetőségekhez mérten szorosra kell vonni az együttműködést – ami nem is csoda, hisz tisztában van a realitásokkal, azzal, hogy vannak olyan megyék, ahol az RMDSZ helyi szervezetei jól működő és hatékony koalícióban kormányoznak valamely más román párttal, és – már csak a korábbi rossz tapasztalatok miatt is – az a legkevesebb, hogy a hátuk közepére kívánnak egy, a PDL-vel megkötendő koalíciót.
Jelenleg az a helyzet, hogy a PDL ily módon nyújtja be a számlát azért, mert ismét kormányzati pozícióba segítette az RMDSZ-t, és ezen még csodálkozni sem lehet. Azt ugyanis senki sem gondolhatta komolyan, hogy csupán az RMDSZ fogalmazhat meg követeléseket a koalíciós partnerrel szemben, és a PDL szó nélkül biztosítja az államtitkári, prefektusi, alprefektusi és igazgatói tisztségeket, csakhogy bebiztosítsa a szövetség maradéktalan támogatását a parlamentben. Értelemszerűen a demokrata-liberálisoknak is megvannak a maguk követelései, hiszen ugyanúgy, ahogy az RMDSZ a PDL-n keresztül látja beteljesíthetőnek, hogy beleszóljon az országos ügyekbe, a PDL – legalábbis az erdélyi és a partiumi megyékben – az RMDSZ révén kerülhet be a helyi hatalomba ott, ahol jelenleg kénytelen ellenzékben tengődni.
Az RMDSZ helyi szervezeteinek így – ha csak a helyi PDL-vel ápolt végletesen rossz viszony, vagy a más román alakulattal folytatott kivételesen sikeres együttműködés nem írja felül a központi ukázt – le kell nyelniük a békát. Ennél a helyzetnél szinte fölösleges is nyomósabb érvet keresni a valós decentralizáció, a helyi közösségeket érintő döntések helyi szinten való meghozatala mellett, azért, hogy ne Bukarestből mondják meg a nagyváradiaknak vagy a szatmáriaknak, éppen kit kell szeretni. Hogy néhány megyei igazgatói tisztségért cserében ne kelljen egy-kétévente bukaresti ukázra jól működő helyi együttműködéseket felrúgva abba az irányba fordulni, amelybe a pártvezetők érdekei diktálják.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 20.
Markó: maradjon a képviselet!
Az RMDSZ ellenzi a törvényhozás létszámának csökkentését, mivel az negatívan érinti a kisebbségi képviseletet, ezért nem sietteti a parlament zsugorítását – jelentette ki tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a kisebbségi képviseletet meg kell tartani.
A képviselők számának csökkentése számos problémát vet fel, ezek egyike – amely nagyon fontos – a kisebbségi képviselet. A népszavazáson az ország megszavazta, ezt követően meglátjuk, mit lépünk” – közölte.
Mint kifejtette, várhatóan hosszas egyeztetések kezdődnek, de az RMDSZ-nek nem áll érdekében siettetni a folyamatot. Az a tény, hogy a magyartól eltérő kisebbségeket pozitívan diszkriminálják, azaz mindegyik hivatalból delegálhat egy képviselőt a parlamentbe, pozitív dolog, amelyet a következő parlamentben is meg kell tartani.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 26.
Feléled a kisebbségi törvény?
A kormány hamarosan felkéri a parlamentet, hogy folytassa a kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet elfogadásához szükséges előkészületeket – írta tegnap a Mediafax hírügynökség kormányközeli forrásokra hivatkozva.
A kabinet a forrás szerint arra kéri a törvényhozást, hogy lehetőleg a következő parlamenti ülésszakban, azaz június végéig készüljön el a tervezet végleges szövege, és azt fogadják is el.
Mint ismeretes, a kisebbségek jogállását rögzítő, az RMDSZ által 2005-ben kidolgozott törvénytervezetet a szenátus három éve elutasította, a képviselőházban pedig már a bizottsági viták során leállt a tervezet vitája, ugyanis – rendszerint a konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt – az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak.
Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes már korábban is közölte, hogy a kisebbségi törvény elfogadása szerepel a kormány prioritáslistáján.
Oktatási törvény júniusban
Március végéig elfogadja a kormány az oktatási törvény tervezetének végleges formáját, és megküldi azt a parlamentnek szavazásra – jelentette be tegnap Emil Boc miniszterelnök.
A kormány azt szeretné, ha legkésőbb az első félév végéig a törvényhozás is rábólintana a törvénycsomagra, az egységes nyugdíjrendszer kialakításáról szóló törvényt pedig már május végére elfogadtatná.
Rámutatott, az RMDSZ emellett azt is szeretné elérni, hogy a kisebbségi törvényben – az oktatási törvényhez hasonlóan – rögzítsék, hogy a közintézmények döntéshozó fórumaiban a kisebbségek képviselői is helyet kapjanak.
Markó szerint az RMDSZ a PDL-vel is egyeztetett a kisebbségi törvény vitájának folytatásáról, ennek során pedig arról egyeztek meg, hogy cikkelyenként újratárgyalják a jogszabályt.
Megelőzően ugyanakkor egyeztetni kívánnak mind a többi nemzeti kisebbség képviselőivel, mind a többi parlamenti párttal.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 26.
Egyoldalú Verespatak-szeminárium az EP-ben
Heves ellenkezést váltott ki a romániai európai parlamenti delegáció tagjai körében, hogy Adina Vălean liberális párti EP-képviselő a befektető Gabriel Resources képviselőivel közösen, az ellenzők kihagyásával szervezett szemináriumot Brüsszelben Verespatakról.
Botrányt váltott ki a romániai EP-képviselők körében és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), hogy az alakulat egyik európai parlamenti (EP) kéviselője, Adina Vălean (aki egyébként Crin Antonescu pártelnök felesége) kedden anélkül szervezett szemináriumot Brüsszelben a Verespatakra tervezett bányaberuházásról, hogy arra meghívta volna az aranybánya tervét ellenző képviselőket is. A visszás helyzetre egy másik liberális EP-képviselő, Renate Weber hívta fel a figyelmet, aki közölte: Vălean a kanadai beruházó, a Gabriel Resources képviselőivel együtt szervezte a Hogyan tegyük Európát a fenntartható és felelős kitermelés éllovasává? címmel megrendezett szemináriumot.
Weber Facebook-oldalán írt az ügyről, álvitának nevezve az eseményt, hiszen – mint rámutatott – azon egyetlen, beruházást ellenző személy sem volt jelen. Weber a rendezvényről értesülve személyesen is fel kívánt szólalni az ügyben, ám Vălean ezt nem tette lehetővé: amikor képviselő- és párttársa szót kért, egyszerűen idő előtt berekesztette a rendezvényt. Weber rámutatott: a szeminárium fenntarthatóságra vonatkozó címe már csak azért is álságos, mert a beruházás futamidejét csupán 17 évre tervezik. Felidézte a Román Akadémia vonatkozó jelentését is, amely komoly problémaként említi a kitermelés során a légkörbe kerülő, és csupán évezredek alatt lebomló nehézfémek kérdését.
Adina Vălean, aki 2007-ben már fővédnöke volt egy, a ciántechnológiás nemesfémbányászat veszélyeit taglaló szemináriumnak, úgy nyilatkozott: a tegnapi rendezvénnyel csupán a másik álláspontot is be kívánta mutatni, hogy ne tűnjön részrehajlónak. Egyúttal cáfolta, hogy beállt volna a beruházás támogatóinak sorába.
A botrány nyomán Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke felszólította Crin Antonescut, illetve a liberális pártot, hozza nyilvánosságra, hogy a bányaberuházást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) támogatta-e valamilyen formában a párt 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztási kampányát.
Tőkés László RMDSZ-es EP-képviselő is hevesen bírálta a rendezvényt, álláspontja szerint annak semmi köze sem volt a bányászathoz, csupán az RMGC lobbiakciójáról van szó. Daciana Sârbu, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja szerint korrekt nyilvános vitára van szükség, hogy a romániai közönség az RMGC érvei mellett azon álláspontokat is megismerhesse, amelyek szerint a bányaprojekt ártalmas a környezetre. Ő is sérelmezte, hogy a projekt ellenzői nem kaptak szót, miközben saját tapasztalata szerint az utóbbi időben az RMGC rengeteg pénzt költött arra, hogy „kikozmetikázza és szépen becsomagolja” a projektet. „Az, hogy főműsoridőben vetítik a sokszor hazug reklámszpotokat, és a legnevesebb ügyvédeket fogadják fel, azt jelzi, hogy nagy a tét” – mutatott rá, megemlítve, hogy a beruházás ellen tiltakozó 70 civil szervezet nem rendelkezik hasonló anyagi lehetőségekkel, már csak ezért is szükséges, hogy kifejthessék álláspontjukat a hasonló rendezvényeken.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. január 28.
Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 8.
Strasbourgban kérik vissza a váradszentmártoni rendházat
A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság a rend váradszentmártoni kolostora ügyében, miután az épület visszaszolgáltatásáért zajló perben a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasító ítéletet hozott – jelentette be tegnap Fejes Rudolf Anzelm főapát, premontrei prépost rendhagyó helyszínen, a kolostorépület mellett álló templomban tartott sajtótájékoztatóján.
Elmondta, a kereset benyújtását nehezíti, hogy a tavaly decemberben meghozott ítélet még most sem jutott el a váradi táblabíróságra, így nem ismerik az ítélet indoklását, ennek nyomán azt nem tudják belefoglalni a Strasbourgba benyújtandó dokumentumba. „Hogy ne fussunk ki a hat hónapos fellebbezési határidőből, Kincses Előd ügyvéd előzetes keresetet nyújtott be az emberi jogi bíróságra” – mondta a főapát.
Mint a főapát elmondta, a Nagyváradtól mintegy négy kilométerre, a Félixfürdő felé vezető főút mentén található Váradszentmárton főterén álló barokk kolostorépület tulajdonjogi vitái a trianoni békediktátumot követő években kezdődtek.
„A premontrei rend sorsa 1920 után gyökeresen megváltozott, mindenféle csellel megpróbálták kiforgatni a vagyonából” – hangoztatta a főapát. Mindezt illusztrálandó elmondta: bár a 30-as évek elején a román állam elismerte a rend tulajdonjogát az épületre, 1937-ben telekkönyv-módosítást hajtottak végre, amelyben a premontrei rend helyett a román államot tüntették föl tulajdonosként, arra hivatkozva, hogy Trianon előtt a magyar állam is támogatta a rend oktatási intézményeit, így azok a román államot illetik.
1940-ben aztán, Észak-Erdély felszabadulását követően a rend visszakapta a kolostorépületet, ám 1945, illetve az 1948-as államosítások után újabb nehéz idők következtek, annak ellenére, hogy hivatalosan a kolostorépületet nem államosították. Igaz ugyan, hogy 1959-ig a hadsereg használta, ám addig a belügyminisztérium rendszeresen bérleti díjat fizetett a rendnek – azaz a román kommunista állam is elismerte az ingatlan fölötti tulajdonjogát.
A főapát mindezt korabeli, a rend által a belügyminisztérium számára magyar nyelven kiállított, hivatalos bélyegzővel ellátott nyugták másolatával is bizonyította, amelyek azt igazolják, hogy az összegeket a 0102-es katonai egység „a szentmártoni rendház béreként” fizette ki. Ezt követően azonban egy 1947-es államosítási végzésre hivatkozva a rend nem gyakorolhatta tulajdonosi jogait. „Mivel ez ellentmondásban van az 1959-ig folytatott gyakorlattal, amelyben rendünk tulajdonjogát elismerték, álláspontunk szerint utólag, visszadátumozva hamisítottak egy államosítási dokumentumot” – szögezte le Fejes Rudolf Anzelm.
A főapát közölte, a helyi különleges visszaszolgáltatási bizottság 2007-es kedvezőtlen döntése után – amelyben arra hivatkoztak, hogy az 1947-es államosítás azért nem számít jogellenesnek, mert a kolostorépületet már 1937-ben a román államra írták át – 24 olyan dokumentumot nyújtottak be a bírósági fellebbezés mellé, amely a rend tulajdonjogát, valamint a hamisítás tényét igazolja. Ezeket ugyanakkor a legfelsőbb bíróság sem vette figyelembe, ezért fordulnak Strasbourghoz.
Eladná a rendházat a „tulajdonos”
Az épületet ugyanakkor a hivatalos szervek szerint jelenlegi tulajdonosként számon tartott Sanifarm gyógyszerforgalmazó vállalat el kívánja adni. Mivel műemlék épületről – egy több mint háromszáz évvel ezelőtt épült, kisebb barokk kastélyra hasonlító rendházról van szó, amely jelenleg elhagyatottan, málladozó falakkal, törött ablakokkal áll – a művelődési tárcának és a helyi önkormányzatnak elővásárlási joga van. A váradszentmártoni önkormányzat már jelezte is, hogy meg kívánja vásárolni, ám a premontrei prépostság tudatta az önkormányzattal: amennyiben valóban jelentkezik, rosszhiszemű vásárlónak minősül, hiszen immár tudomása van arról, hogy az épületet visszaigényli korábbi tulajdonosa.
Diszkrimináló ítélet?
A Krónika kérdésére Fejes Rudolf Anzelm kifejtette: diszkriminációnak tekinti a rendet kedvezőtlenül érintő döntéseket, hiszen korábban a közeli, betfiai kőbányára vonatkozó visszaigénylési kérésüket kedvezően bírálták el.
„A jogi valóság eltér attól, ami 1960-ig valójában történt, ezért diszkriminációnak tekinthető az ítélet. A román igazságszolgáltatásban erkölcsi korrupció uralkodik, addig nincs jogállam, amíg nem jogi, hanem politikai úton kell bebizonyítanunk igazunkat” – hangoztatta a főapát.
Lapunk kérdésére azt is elmondta: nem ez az egyetlen támadás a premontrei rend egykori tulajdona ellen. Alapfokon elutasították a korábbi Premontrei Gimnázium Nagyvárad belvárosában álló épületére vonatkozó visszaigénylésüket, ezt az ítéletet megfellebbezték, így jelenleg is zajlik a per. Ráadásul a nagyváradi önkormányzat meg akarja szerezni a gimnázium mögötti területet, amely szintén a premontrei rendé volt, de jelenleg sportpálya működik rajta.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 12.
Össztűz a régióprojektre
Újabb támadást indítottak a székelyföldi autonómiatörekvések ellen a román pártok. Az alaphangot a Konzervatív Párt (PC) adta meg: az alakulat, amely alacsony támogatottsága folytán önállóan képtelen elérni a parlamenti bejutási küszöböt, ezért jelenleg is a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött szövetségben működik, csütörtökön felhívással fordult „a románul gondolkodó és érző” politikusokhoz, hogy akadályozzák meg a fejlesztési régiókról szóló 2004/315-ös törvény módosítását. Az ügy előzménye, hogy szerdán a szenátus hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét, amely oly módon alakítaná át a fejlesztési régiókat, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkotna.
Mindez annak nyomán következett be, hogy a mintegy egy évvel ezelőtt benyújtott tervezetet a szenátorok nem vitatták meg az előírt határidőn belül, így a hatályos törvények értelmében elfogadottnak minősül. A PC ennek kapcsán szólaltatta meg a riadószirénákat, mondván: a jogszabály nem más, mint az RMDSZ autonómiatörekvéseinek látszólag ártalmatlan jogszabálytervezetekkel álcázott megnyilvánulása, amelyekhez a szövetség koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is asszisztál. A jogszabály felsőházbeli elfogadása ugyanakkor csak az első lépés annak hatálybalépéséhez, mivel az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara.
A PC már évekkel ezelőtt a magyarellenes hangulat szításával próbálta felhívni magára a figyelmet és növelni szavazótáborát, a szintén az RMDSZ által 2005-ben benyújtott kisebbségi törvény kapcsán indított az ország egységét féltő retorikát alkalmazó offenzívát a magyar önrendelkezési törekvések ellen. A párt csütörtöki közleménye szerint máris felhívták a közvélemény és a politikum figyelmét arra, hogy álláspontjuk szerint az ország decentralizációját és regionalizálását közigazgatási, nem pedig etnikai szempontok alapján kell megvalósítani. Már csak azért is, mert a párt állítólag bizonyítékokkal rendelkezik arra nézvést, hogy az RMDSZ „bármi áron arra készül, hogy a kis lépések politikája révén, amely fölött átsiklik a közvélemény figyelme, etnikai regionalizációt valósítson meg Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítése révén.” Ez pedig a PC szerint nem eredményezne mást, mint „HarKov és Maros megye egyesítése nyomán államot az államban.”
Az Autonóm Tartomány „réme” és a „dzsihád”
A PC úgy véli, a törekvés célja, hogy az így magyar többségűvé váló régió számára szélesebb körű önrendelkezést kérjenek, és így az RMDSZ „mesterségesen és törvényhozási trükközésekkel, az európai jelszavak hangoztatásával ismét létrehozza az 1952 és 1968 között meglévő Maros Magyar Autonóm Tartományt, amely akkor létezett, amikor az ország szovjet uralom alatt állt”.
A PC szerint az RMDSZ következő lépése, hogy ezt a látszólag ártalmatlan, de lényeges következményekkel járó jogszabályt a képviselőházban is elfogadtassa. A párt Kovászna megyei szervezetének elnöke, Doru Decebal Feldiorean csütörtökön egyenesen a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek nevezte a szenátusi döntést, emlékeztetve, hogy az V-ös számú makrorégió ugyanazon megyéket foglalja magában, amelyeket Magyarország az 1940-es második bécsi döntés nyomán visszakapott.
A régiótörvény nem csupán a PC illetékeseinél verte ki a biztosítékot: Mircea Duşa Hargita megyei PSD-képviselő szintén csütörtökön úgy vélekedett, a jogszabály hátrányos helyzetbe hozná a megyében élő románokat, mivel az anyagi források elosztását a magyar vezetőkre bízná. Duşa egyúttal apokaliptikus képet vázolt fel a megyében élő románok helyzetéről, mondván: valóságos dzsihád zajlik ellenük, elkezdődött a „románvadászat”. Példaként a gyergyótölgyesi neuropszichiátriai kórház eddigi román igazgatójának, Otilia Moroşanunak a leváltását hozta fel, akinek a helyébe szerinte a község alpolgármesterének feleségét nevezték ki.
Meggyőződését fejezte ki, hogy a jogszabály elbukik a képviselőházban. Hasonló véleményen van a PSD Kovászna megyei elnöke, Horia Grama is, aki szerint az így létrejövő fejlesztési régió valójában „fejletlenségi” régió lenne, és leszögezte: a tervezetnek nincs esélye arra, hogy a képviselőház elfogadja. Egyúttal botrányosnak nevezte, hogy a jogszabály vita nélkül ment át a szenátuson, és azzal vádolta meg az RMDSZ-t, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tervezetről ne legyen vita. Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke ugyancsak meggyőződésének adott hangot, hogy az alsóház nem fogadja el a törvényt. Nem támogatja a projektet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester sem, aki szerint a régiók átrajzolása nyomán nem lehetne megvalósítani az eddig elkezdett regionális projekteket, amelyeket a jelenlegi határok ismeretében írtak alá.
A székelyek saját régiót akarnak
A helyi magyar önkormányzati elöljárók ugyanakkor a székelyföldi fejlesztési régió megalakítása mellett kardoskodnak. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az országnak érdeke a régióátszervezés, hiszen a jelenlegi struktúrában nem érvényesül a szubszidiaritás elve, hogy a pénz oda jusson, ahol szükség van rá. Jelenleg az európai uniós alapok nagy részét a régión belül a fejlettebb megyék tudják lehívni, így a szegényebbek nem tudnak felzárkózni, és mélyül a szakadék. A régióátszervezést tudományos alapon kell kezelni, nem elpolitizálni – hangsúlyozta Antal, aki tévesnek tartja Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata politikus javaslatát, hogy Kovászna, Brassó és Prahova megyék alkossanak egy régiót, mert ez esetben is Kovászna megye lenne a hátrányos helyzetű, szegény partner.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a Krónikának nyilatkozva kifejtette, logikus lépésnek tartja, hogy a három székely megye alkosson egy fejlesztési régiót. Borboly elmondta, az Európai Unióban a régiók célja az, hogy a fejlettebbek segítsék az elmaradottabb vidékeket, de ez csak úgy lehetséges, ha egy régión belül kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikailag, a történelem és kultúra, sőt a gazdaság szempontjából is homogének, a közös fejlesztési régió újabb lépés a saját sorsunk irányításában, szögezte le Borboly.
Borbély László környezetvédelmi miniszter leszögezte: a régiók átrajzolása része a kormányprogramnak is, és az RMDSZ tervezete a megyei önkormányzatok számára is megfelelő lehet, azok ugyanis már öt éve jelezték, hogy a mostani felosztás nem jó. Rámutatott: a PDL voksai nélkül a tervezetnek nincs esélye átmenni a képviselőházon, és a koalíciós egyeztetések már el is kezdődtek. Az Euróai Unió ugyanakkor jelezte: 2012-ig dönteni kell a régiók átrajzolásáról.
Mikro- és makrorégiók
Az RMDSZ tervezete értelmében az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája).
Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék – NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik.
Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözősége annyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni.
Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő korábban úgy nyilatkozott, a kisebb régióknak jogi személyiséggel kell rendelkezniük, és ezeket választott regionális tanácsoknak kellene vezetniük, mivel csakis így lehet olyan szintű hatékonyságot elérni, hogy a strukturális és kohéziós alapokat sikeresen le tudják hívni.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 15.
Ki a bajnok?
Megnyugtató a tudat, hogy az RMDSZ és a PDL háza táját eddig elkerülték a koalíciós viszályok. Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a kormány ülésein a legteljesebb az összhang, ha pedig mégis nézeteltérés támadna, azt higgadtan, felelős államférfiak módjára rendezik le.
Az idilli állapotokat felvázoló kijelentést ugyanakkor árnyalja, hogy a koalíció másfél hónapos pályafutása során a magyar közösség számára létfontosságú kérdések a konkrétumok szintjén egyelőre nem merültek fel. A kisebbségi törvény és a fejlesztési régiók határainak magyar szempontból kedvező átrajzolása ugyan belekerült a kormányprogramba, ám minderről a részletek szintjén még nemigen folyhatott érdemi vita.
Márpedig a valódi konfliktusok várhatóan akkor kerülnek majd napirendre, amikor arról szól a koalíciós vita, hogy milyen jogosítványok birtokában működhet a kulturális önrendelkezés, illetve hogy valóban megalakulhat-e egy magyar többségű székely és egy jelentős arányú magyar lakossággal rendelkező partiumi régió. A PDL-nek ugyanis akkor kell majd mérlegelnie, bevállalja-e , hogy az ellenzéki pártok azon az alapon indítanak offenzívát ellene, hogy elárulja a nemzet érdekeit, amikor önrendelkezést és saját régiókat biztosít az ország „felszabdalására” készülő magyaroknak.
Az egyelőre az RMDSZ malmára hajtja a vizet, hogy az ellenzék a választási kudarcok nyomán belső csatákba bonyolódva próbál kiutat találni a válságból. A PSD-t belviszályok feszítik, így komolyabb fenyegetést paradox módon az RMDSZ-szel hosszú ideje jó viszonyt ápoló PNL jelenthet: ha a pártban felülkerekedik az elvi alapú ellenzéki szerepet elutasító szárny, a PDL kapva kapna az alkalmon, hogy bevonja a kormányba. Ez esetben pedig az RMDSZ érdekérvényesítési potenciálja drasztikusan csökkenne.
Az RMDSZ legfőbb feladata így most az, hogy minél hamarabb napirendre kerüljenek a számára fontos kérdések, és hogy megakadályozza a PDL-t a vita halogatásában. Ha ez sikerül, már több joggal hasonlíthatja magát a szövetség a többszörös olimpiai bajnok magyar vízilabdaválogatotthoz. Addig azonban nem árt egy kicsivel több alázat a „játékkal” és a „szurkolókkal” szemben, és az, ha az öntömjénezés helyett inkább a megfelelő taktika kidolgozására és alkalmazására koncentrál.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 18.
Kormánypénz az RMDSZ-nek, mint kulturális szervezetnek
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt.
Balogh Levente. Forrás.: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 11.
A leleplezés hitele
Sértődött hangvételű, személyeskedő üzengetésbe torkollt az a Tőkés László európai parlamenti képviselő által útjára indított kezdeményezés, amelynek keretében a volt református püspök időről időre újabb, az egykori kommunista titkosrendőrség besúgóinak és tartótisztjeinek nevét tartalmazó listákat tesz közzé.
Ennek nyomán elterelődni látszik a figyelem a lényegről, nevezetesen arról, hogy a rendszerváltás után húsz évvel még mindig alig tudunk valamit arról, hogy ki járult hozzá lelkesen és önszántából, esetleg zsarolás hatására a kommunista rémuralom fenntartásához. Ehelyett az érintettek részéről csak úgy záporoznak a durva minősítésektől hemzsegő replikák, amelyekben sokkal több szó esik Tőkés vélt vagy valós káros szenvedélyeiről és esetleges egyéb problémáiról, mint a listákon megnevezett illetékesek rendszerváltás előtti szerepéről. Persze ezért elsősorban nem Tőkést terheli a felelősség, hanem az 1989 előtti rezsim azon működtetőit és haszonélvezőit, akik a rendszerváltást követően átmentették hatalmukat, és elegendő befolyásuk volt ahhoz, hogy elérjék a rájuk nézve kompromittáló információk további titkosítását, elhallgatását. Káros tevékenységükkel nem csupán saját irhájukat sikerült megmenteniük, de azt is megakadályozták, hogy a román és a romániai magyar társadalom végre szembenézzen saját múltjával, a bűnösök szankcionálásával végre feldolgozhassa saját közelmúltját, és véget vethessen annak az időszaknak, amelyben egykori barátok, kollégák között a tisztázatlan múltbeli tettek miatt továbbra is ott lappang a gyanú és a bizalmatlanság. Ugyanakkor nem mindegy, hogyan zajlik a leleplezés. Minden egyes bejelentést alapos, minden részletre kiterjedő dokumentálódásnak kell megelőznie, hiszen az ártatlanság vélelme erre a helyzetre is érvényes: nem a megvádolt személynek kell bűntelenségét bizonyítania, hanem a vádlónak vádjai igaz voltát. Ha azonban ehelyett a leleplezés kezdeményezője elejtett megjegyzésekkel, igazolatlan vádaskodásokkal áll elő, az könnyen ellene fordulhat. Ha a leleplezési folyamatra akárcsak a legkisebb árnyéka is vetül annak a gyanúnak, hogy a listák közzétételét, egyes személyek kiemelt említését személyes ellenszenv indokolja, ráadásul egyes vádakat nem támaszt alá szilárd bizonyíték, az az egész átvilágítási folyamatot hiteltelenné teheti.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 19.
Ki a felelős?
Mintha el sem telt volna azóta húsz év. Az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom óta nem hogy arra nem sikerült fényt deríteni, hogy kik állnak a magyarokat és a románokat polgárháború közeli helyzetbe taszító provokáció mögött, de még az eseményekkel kapcsolatos diskurzus is alig változott.
Érdemes megnézni a huszadik évforduló alkalmából a bukaresti sjtóorgánumokban megjelenő visszaemlékezéseket, amelyek ma is a ceausescui magyarellenes propagandagépezet által kinevelt provokátorok hazug vádjait ismétlik.
Olyan vádakat, amelyek szerint a véres események mögött Budapest Erdély elszakítására irányuló törekvései, valamint az ezek szolgálatába álló erdélyi magyar szeparatisták álltak, akik polgárháború kirobbantásával próbáltak az ország egységére törni. A szekus ihletésű propaganda két legyet próbál ütni egy csapásra: a márciusi események magyarokat befeketítő bemutatása mellett az autonómiaigényeket is diszkreditálni akarja, mondván, hogy 1990 márciusában a magyarok az egykori Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását is követelték, amelyet az országra kívülről, Sztálin által rákényszerített “kommunista képződménynek” titulálnak. Az érvrendszer ismerős – már csak azért is, mert a mostani, március 15-i erdélyi és partiumi megemlékezések kapcsán is hasonló hangnemben próbált magyarellenes hangulatot kelteni a román politikum és sajtó egy része.
Mindez azt jelzi, hogy a fekete márciusért felelős erők öröksége ma is él, annak képviselői pedig továbbra is a dezinformálást, a nemzetiségek közötti viszony további mérgezését tekintik egyik legfőbb feladatuknak.
Talán az sem véletlen, hogy a Székelyföldön élő románok nagygyűlését is épp a fekete március évfordulós megemlékezésere szervezték rá – a húsz évvel ezelőtti események felelőseit kereső hangokat így elfedhetik a magyarok által “elnyomott” románok kívülről sugallt panaszai.
Ilyen körülmények közt egyértelműen jogos az az elvárás, hogy végre kiderüljön, valójában ki és mi állt a húsz évvel ezelőtti események hátterében, miért kellett magyarok és románok életét egyaránt követelő magyarellenes megmozdulásokat kirobbantani csak azért, hogy ismét létre hozhassák a titkosszolgálatot. A felelősöket meg kell nevezni és – ha lehet – felelősségre kell vonni, hogy az ország közelmúltbeli történetének sötét fejezetei közül legalább ez lezárulhasson végre.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 25.
RMDSZ-kézbe kerül a közszolgálati rádió?
Létszámhiány miatt nem vitatta meg tegnap a parlament két háza a közszolgálati televízió 2008-as jelentését. A tárgyalás és a voksolás tétje, hogy elutasítás esetén Alexandru Sassunak, az ellenzéki PSD-hez közel álló elnöknek távoznia kell.
Közben a Mediafax hírügynökség arról írt, hogy a Román Televízió elnöki tisztsége a Demokrata-Liberális Párthoz kerülhet. A párt Rodica Culcert vagy Robert Turcescut jelölheti. A koalíciós megállapodás értelmében a rádiótársaság igazgatói tisztsége az RMDSZ-nek juthat.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. április 16.
Kiterjesztés
A határon túliak magyar állampolgársága kapcsán immár a megadás ténye nem, csupán időpontja kérdéses – legalábbis ezt lehet kihámozni a Fidesz vezetői által tett nyilatkozatokból. A balliberális oldal ugyanakkor továbbra is ellenzi a kezdeményezést, amely politikusai és sajtójának főállású aggodalmaskodói szerint konfliktusokat szít a szomszédos országok és Magyarország között. Az ellenérvek közé tartozik az is, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az Unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet.
Ezen érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba. Az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet.
Ráadásul Pozsony máris jelezte, hogy meg kívánja akadályozni a magyar kezdeményezést – ezt ugyanakkor írjuk inkább a közelgő választások számlájára, és könyveljük el kampányszövegként. Mégis, a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Băsescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében.
Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga. Ráadásul zömmel uniós országok polgárairól van szó, tehát még „lájtosabb” intézkedés is, mint a hasonló román gyakorlat, amely a moldovaiaknak biztosított állampolgársággal Unión kívüli polgárok százezreinek ad EU-útlevelet. És hogy az MSZP is megnyugodjon: a szavazati jogot az életvitelszerű magyarországi tartózkodáshoz kell kötni. Hiszen sokan nem örültek itt sem, amikor az évek óta Spanyolországban és Olaszországban élő románok szavazatai döntötték el a romániai államfőválasztást.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 26.
Ki a parner?
Az erdélyi magyar politikai alakulatok között valóságos versenyfutás indult annak kapcsán, hogy melyikük is a leginkább legitim képviselője a romániai magyar közösségnek a magyar–magyar viszonyrendszerben. Az RMDSZ és sajtója már a magyar országgyűlési választások első fordulóját követően igyekezett bizonygatni, hogy csakis a szövetség lehet az egyetlen hiteles partner, hiszen parlamenti, sőt kormánytényező.
Szintén érvként hozták fel, hogy a magyar érdekképviseletnek a mindenkori magyar kormánnyal kell jó viszonyt ápolnia. Ami szintén igaz, ám ebbe a december elsejei koccintás mondjuk nem feltétlenül tartozik bele, és például a kárpátaljai KMKSZ sem kívánt a határon túli magyarok ügyei iránt mérsékelt megértést tanúsító leköszönő kormány csatlósául szegődni.
Igaz, meg is kapta méltó büntetését, hiszen, a baloldali kormány helyi riválisát, az UMDSZ-t hozta helyzetbe, majd tekintette partnernek, ennek minden anyagi vonzatával együtt. Ám arra sem árt odafigyelni, hogy Magyarország részéről ki tűzi zászlajára a határon túli magyarok ügyét. A Fidesz egyedüli, kétharmados kormánypártként természetesen jó eséllyel valósíthatja meg elképzeléseit, ám oda kell figyelnie arra, hogy nemzeti ügyekben nehogy jobbról előzze a Jobbik. A veszély valós: a Fidesz stabil kormánytöbbsége ellenére az ellenzéki szélsőjobboldali párt parlamenti középerőként immár jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik.
A most megerősített legitimitás nyomán ismét vérszemet kaphat, erre enged következtetni a párt európai parlamenti képviselőjének, Szegedi Csanádnak a kijelentése is, amelynek értelmében képviselői irodát készült nyitni a Székelyföldön. Márpedig a Jobbik amellett, hogy valós társadalmi problémákat is fölvet, hamisítatlan, cigányozó-zsidózó szélsőjobb párt, ilyen minőségében pedig civilizált közegben vállalhatatlan erő. Így ha a Jobbik tematizálhatja a határon túli politikát, és ebbéli erőfeszítésében még partnerre is talál bizonyos határon túli szervezetekben – lásd a Székely Nemzeti tanács egyes tagjainak üdvözlő levelét, amely a Jobbik félhivatalos, feketeöves náci hírportálján jelent meg- , az minden, a magyar nemzet egységesítését és a határon túli közösségek megmaradását célzó erőfeszítést hitelteleníthet Európa és a világ közvéleménye előtt – a kettős állampolgárságtól kezdve az autonómiaküzdelemig.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 28.
Román-moldáv közeledés
„A moldovai polgárok legnagyobb örömére kedvezőbb körülmények között zajlik a román állampolgárság biztosítása annak nyomán, hogy megnyílt Románia és Moldova között a Rădăuţi–Lipcani híd, valamint annak köszönhetően, hogy az Országos Állampolgársági Hatóság területi kirendeltségeket nyit Jászvásáron, Temesváron, Galacon, Suceaván és Kolozsváron” – jelentette ki tegnap Bukarestben Mihai Ghimpu ideiglenes moldáv köztársasági elnök a román kollégájával, Traian Băsescuval folytatott tárgyalásokat követően.
Ghimpu szerint a két országnak meleg, baráti és jószomszédi viszonyt kell ápolnia, hiszen mindkettő területén „románok és más nemzetiségek” élnek.
Traian Băsescu szintén állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok további mélyítése mellett, a legfontosabb célként Moldova európai uniós integrációját nevezve meg. A két államfő több megállapodást is aláírt a bukaresti találkozón. Így ellátták kézjegyükkel azt a dokumentumot is, amelynek értelmében 2150-ről 5000 főre emelik azon felső- és az alapfokú oktatásban részesülő moldovai diákok számát, akiknek Bukarest ösztöndíjat biztosít. Megállapodás született arról is, hogy a két ország a moldáv EU-integráció érdekében tovább mélyíti a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködést. A két ország közötti stratégiai partnerség a két miniszterelnök által kidolgozandó menetrend alapján valósul majd meg.
Traian Băsescu közölte, a Bukarest által Moldovának nyújtott 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást infrastrukturális és oktatási beruházásokra fordítják majd. Egyúttal a közös energetikai és infrastrukturális projektek kidolgozásáért és megvalósulásáért felelős kormányközi bizottság mielőbbi létrejöttét is fontosnak nevezte. A projektek közül megemlítette a Jászvásár–Chişinău vasútvonal megépítését és a földgázvezeték-, valamint a villamosenergia-hálózat összekapcsolását. Egyúttal közölte, megfontolás tárgyává teszik, hogy csökkentsék azt a jelenleg ötszáz eurós összeget, amelyet a román vízumért folyamodó moldáv állampolgároknak fel kell mutatniuk.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 6.
Kormányt buktatna az ellenzék, az RMDSZ nem támogat bizalmatlansági indítványt
Miközben az RMDSZ cáfolta, hogy hajlandó lenne támogatni egy, a nemzeti liberálisok által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, a szociáldemokraták közölték: ők már ki is dolgozták a saját bizalmatlansági indítványukat.
Bíznak magukban. Markó közölte: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ hajlandó lenne megszavazni azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) készül benyújtani a kormány ellen, mivel megpróbál szépen kivonulni a kormányzásból – jelentette ki csütörtökön Horia Uioreanu, a PNL parlamenti képviselője. Markó Béla RMDSZ-elnök és Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter azonnal cáfolta az Uioreanu által mondottakat.
A PNL-képviselő délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen,amelyhez számít a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a többi alakulat támogatására is. „Tárgyalunk egy bizalmatlansági indítványról, amelyet a PNL-n kívül valószínűleg zömmel a PSD képviselői támogatnak majd, de más pártok támogatása sem kizárt. Olyan pletykák terjengenek a parlamentben, hogy az RMDSZ megpróbál szépen kihátrálni a kormányból, így előfordulhat, hogy amennyiben benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ-es kollégák is támogatják majd” – mondta Uioreanu.
A politikus szerint ha az indítványt elfogadják, a Boc-kormánynak mennie kell. „Figyelnünk kell azonban arra is, mivel helyettesítjük. Ha Băsescu államfő ismét egy „ 69-ik Boc-kormány” típusú megoldást erőltet, azzal nem jutunk semmire. A megoldás egy erős parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormány” - szögezte le Uioreanu, arra utalva, hogy amikor tavaly ősszel az akkori ellenzék – amelynek az RMDSZ is tagja volt – megbuktatta Emil Boc kisebbségi kormányát, az államfő nem volt hajlandó elfogadni az ellenzék javaslatát, és ismét Bocot bízta meg kormányalakítással.
A bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét még szerdán vetette fel Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint az államfő kötelessége, hogy menessze a kormányt, vagy találjon eszközt az államcsőd elkerülésére.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyanakkor leszögezte: a szövetség következetes marad abban a tekintetben, hogy kormánytagként nem támogat semmilyen, a koalíció megbuktatását célzó kezdeményezést, és úgy vélte, az indítványnak nincs esélye arra, hogy megszavazzák.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ a PNL bizalmatlansági indítvány támogatására készülne. „Uioreanu képviselő úr álmodozik, az éhes disznó makkal álmodik” – minősítette a PNL-s politikus bejelentését. Leszögezte: föl sem merült egy bizalmatlansági indítvány aláírása vagy támogatása. „Ez csupán kísérlet arra, hogy szétrobbantsák a koalíciót. Uioreanu urat komolyabb embernek ismertem ennél” – közölte Kelemen.
Közben kiderült, hogy a PSD már jóval előrébb jár, mint a PNL: Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor csütörtökön bejelentette, hogy pártja már ki is dolgozta egy bizalmatlansági indítvány szövegét, amelyet május 17-én terjesztenek be a parlamentben, „négy hónappal, három héttel és két nappal a kormány hivatalba lépése után” – utalt a két évvel ezelőtt a Cannes-i filmfesztiválon győztes román film címére. Kifejtette, a 40 oldalas indítványban többek között a közalkalmazottak egységes bérezésének következményeit, a munkanélküliségi ráta növekedését,a szociális összeomlást és a „csak a képzeletben létező válságellenes intézkedéseket” róják fel a kormánynak. Mindezt Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy kommentálta, hogy álláspontja szerint az ellenzéknek közös tervezetet kellene benyújtania.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között amúgy koránt sem felhőtlen a viszony, az RMDSZ ugyanis sérelmezte, hogy koalíciós partnere az alsóház oktatási bizottságában megszavazta azt az ellenzéki indítványt, amelynek értelmében a készülő oktatási törvény sem teszi lehetővé, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban magyarul oktassák Románia történelmét és földrajzát.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 11.
Megszorítások mellé „bónuszadók”
Nagyszabású tiltakozó akciókat, majd munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdettek meg tegnap a szakszervezetek azt követően, hogy hivatalossá vált, ahhoz hogy biztosítani lehessen a nullaszázalékos gazdasági növekedést, illetve a költségvetési hiányt vissza lehessen szorítani a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára, júniustól 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béralapot, illetve 15 százalékkal csökkenteni kell a nyugdíjakat, illetve a közszféra minimálbérét.
A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.
„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.
Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.
Tiltakozásra készek a szakszervezetek
A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.
Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.
Bérlefaragások: csak törvényesen!
A kormányban tanácstalanságot okoz, hogyan fogalmazzák meg a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat oly módon, hogy azokat ne lehessen utólag az alkotmánybíróságon megtámadni.
Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.
Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.
Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.
Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.
A HotNews hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, az új törvények ezen a héten még nem készülnek el, mivel seregnyi jogász dolgozik azon, hogy ne legyenek alkotmányossági szempontból kifogásolhatók. Andreea Vass miniszterelnöki tanácsadó szerint a következő kormányülésen döntenek arról, milyen jogi formába öntik a megszorításokat.
Balogh Levente
A magánszféra is megsínyli
Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.
Infrastrukturális befektetések kellenek
Csak akkor vezethetnek gazdasági növekedéshez a kormány megszorító intézkedései, ha a megtakarított pénzt részint a tervezett infrastrukturális beruházásokba fekteti, illetve ha kifizeti az állam a tartozásait a magánvállalkozásoknak a már elkezdett munkálatokért – nyilatkozta a Krónikának Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja.
A szakember elmondta, amennyiben a jelenlegi megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültetik, az mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az államkasszának. Nagy Ágnes szerint ez az összeg elégséges ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni tartozásait a magánvállalatoknak.
“Amennyiben azonban az állam ezt elmulasztja megtenni, ellehetetleníti a magánvállalkozásokat és esély sem nyílik gazdasági növekedésre” – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja. Hozzátette a tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is csak akkor tartható, ha infrastrukturális fejlesztésekre költik a megtakarított pénzt.
Kiss Előd-Gergely
A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.
Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.
Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.
Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.
A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.
Sürgetett intézkedések
Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 20.
Húsz éves késéssel elfogadták a lusztrációs törvényt
Húsz évvel a rendszerváltást követően, négy évvel a jogszabály szenátusi elfogadása után szerdán nagy többséggel – 203 igen, 40 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett – megszavazta a képviselőház is az átvilágítási törvényt, amelynek fő célja az, hogy megtisztítsa a politikai és a közéletet a kommunista rendszer működtetőitől és kiszolgálóitól.
A jogszabály értelmében öt évre kizárhatók a közhivatalok gyakorlásából mindazok, akik 1945 március 6. és 1989 december 22. között részesei voltak a kommunista rezsim hatalmi struktúráinak és elnyomó gépezetének.
A jogszabály felsorolja, mely tisztségek betöltői tartoznak ebbe a kategóriába. Így a törvény hatálya alá esnek mindazok, akik vezetői tisztséget töltöttek be a Román Munkáspártban, a Román Kommunista Pártban (RKP), a Munkásifjak Szövetségében és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ), illetve azok, akik ezen szervezetek fizetett aktivistái voltak akár országos, akár regionális szinten. Szintén vonatkozik az egykori államtanácsi, minisztertanácsi tagokra, valamint a volt államtitkárokra és néptanácsi vezetőkre is, de nem feledkezik meg a kommunista diákszervezeti elnökökről és alelnökökről sem. A pártakadémia egykori vezetői sem tölthetnek be köztisztséget a jogszabály értelmében, mint ahogy azon személyek sem, akik bizonyíthatóan tagjai voltak a Szekuritáténak, vagy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A legfelsőbb bíróság, a milícia egykori vezetőire, valamint Románia külképviseleteinek korábbi irányítóira is vonatkozik a törvény.
A jogszabály második cikkelye értelmében az érintett személyek öt évig nem tölthetnek be sem államfői, sem képviselői, sem kormány-, sem polgármesteri vagy alpolgármesteri, sem önkormányzati képviselői, sem bíró vagy ügyészi, sem egyéb állami tisztséget.
Mindazok, akik valamilyen, a jogszabályban felsorolt tisztséget szeretnének betölteni, be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot is, amelyben saját felelősségre ki kell jelenteniük, hogy nem esnek a lusztrációs törvény hatálya alá. A jelentkezőkről a Szekuritáté Archívumát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) 90 napon belül igazolást állít ki. Ezt a Központi Választási Hatóság illetékese veti össze a jelölt nyilatkozatával, és amennyiben a kettő között eltérést talál, feljelentést kell tennie az illetékes igazságszolgáltatási szerveknél.
A jogszabály a jelenleg a benne megjelölt tisztségeket betöltő személyekre is vonatkozik, nekik a hatályba lépést követő harminc napon belül kell nyilatkozatot tenniük arról, betöltöttek-e valamilyen, a törvény által kizáró jellegűnek minősített tisztséget a kommunista rendszerben. A képviselőház – amely döntéshozó kamaraként tárgyalta a törvényt – ugyanakkor szelídített az eredeti változaton, a szenátusban elfogadott verzió szerint ugyanis az érintetteket tíz évre tiltották volna el a közügyektől.
A lusztrációs törvényt az 1990 elején elfogadott Temesvári kiáltvány alapján terjesztették be, a kiáltvány nyolcadik pontja ugyanis kimondja, hogy a kommunista hatalomban és elnyomó szerveiben szerepet vállaló személyek tíz évig ne tölthessenek be köztisztségeket. A jogszabály elfogadását Constantin Ticu Dumitrescu és George Şerban kezdeményezte a parlamentben 1994-ben, majd 1997-ben. A Nemzeti Liberális Párt javaslatára a szenátus 2006-ban elfogadta a jogszabályt, amely aztán négy évre elakadt a képviselőházban.
A jogszabálynak bírálói is akadtak. Adrian Solomon szociáldemokrata képviselő szerint a törvényt úgy alakították át, hogy az ne érintse Traian Băsescu államfőt. Álláspontja szerint azért fektették négy évig a szenátusban, hogy megóvják az elnököt, ráadásul egy képviselőházi módosítás értelmében a választott tisztségben lévő személyeket csak mandátumuk lejárta után lehet felelősségre vonni. A jogszabály beterjesztője, Eugen Nicolăescu liberális szenátor szerint az még ebben a formában is fontos, és nem tekinthető elkésettnek, mivel egy elvet képvisel. Emlékeztetett: 1991-ben Csehszlovákia, majd később Magyarország és Lengyelország is keresztülment ezen a folyamaton, és felidézte Václav Havel korábbi cseh elnök szavait, aki szerint évtizedekre van szükség, hogy az emberek elméjéből eltűnjön a kommunizmus.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 31.
Videokonferencián beszéltek a kormánytagok a prefektusokkal a megszorító intézkedésekről
„A kormánynak, illetve a területi képviselőinek egyaránt nehéz lesz az elkövetkező időszak, hiszen nekünk kell elmagyaráznunk a nyugdíjasoknak a megszorító intézkedéseket, a fizetések és nyugdíjak csökkentésének szükségességét, de nincs alternatíva” – jelentette ki tegnap Emil Boc miniszterelnök a prefektusokkal folytatott videokonferencián. Hozzátette: Románia sem egy elefántcsonttoronyban helyezkedik el, hogy megmenekülhessen a világgazdasági történések hatásától.
A miniszterelnök megszólalásában többnyire megismételte, összefoglalta korábbi bejelentéseit, mintegy tájékoztatva a prefektusokat, hogy milyen intézkedésekre kényszerül a kormány a költségvetési megszorítások keretében. Mint hangsúlyozta, a két felmerülő lehetőség – az adóemelés és a kiadások csökkentése – közül a kormány az utóbbit választotta – 25 százalékkal csökkentette a béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat, a gyermeknevelési pótlékot, illetve a szociális juttatások egy részét –, mivel ezek által csökkenteni lehet a strukturális hiányt, s egy időben lehetőséget teremt arra, hogy pénzösszegeket különítsenek el a magánszféra számára, elindítva ezáltal a gazdasági fellendülést. Boc ugyanakkor leszögezte, hogy a megszorítások csak ideiglenesek, december 31-éig érvényesek.
A kormányfő ismételten úgy vélekedett, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért a Tăriceanu-kormány tehető felelőssé, amely 2007–2008-ban „mérgezett ajándékokat” adott a lakosságnak a bérek, nyugdíjak emelésével, ezeket ugyanis nem tették lehetővé a munkatermelékenységi mutatók. „Még amit megtermelünk, azt is rosszul osztja be a költségvetés, ez az elmúlt 20 év Romániájának problémája” – hangoztatta Boc.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszámolt, hogy olyan információk jutottak el hozzá, hogy egyes önkormányzatok a napokban 25 százalékos béremelésről hoztak határozatot, hogy a csökkentés nyomán a jelenlegi szinten maradhassanak a bérek. Éppen ezért a kormányfő azt kérte a prefektusoktól, hogy támadják meg a közigazgatósági bíróságon az ilyen jellegű határozatokat.
A területi kormánymegbízottakat egyúttal arra is kérte, hogy kezeljék prioritásként a beruházásokat, mivel – mint hangoztatta – az idei év első harmadában 13 százalékkal ugrottak meg a különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások. Eközben – példálózott – a minisztériumoknak és a központi közigazgatási intézményeknek sikerült ezeket a kiadásokat 3 százalékkal csökkenteniük.
Bírák a megszorítások ellen
Nem indokolható a nemzetbiztonságra való hivatkozással a kormány megszorító intézkedéseinek elfogadása – reagált szombati közleményében a romániai bírákat és ügyészeket tömörítő szervezet Emil Boc kormányfő azon kijelentésére, hogy a megszorító csomag elfogadásának szükségességét az alkotmány nemzetbiztonsági érdekeket rögzítő 53. cikkelye alapján kívánják megindokolni.
Érvelésükben rámutatnak: az intézkedés nem érinti az egész nemzetet, csupán egy részét, hiszen csupán a közalkalmazottakra és a nyugdíjasokra vonatkoznak a megszorítások. Leszögezik: a kormány ezen tervezett lépése a jogállam iránti megvetést jelzi.
Álláspontjuk szerint a nyugdíjak csökkentése alkotmányellenes, ráadásul a 15 százalékosra tervezett megvonás valójában 30 százalékos lesz, miután a kabinet az illetmény kiszámításának alapját képező nyugdíjpont értékét is csökkenteni kívánja.
Balogh Levente
Az ANL-lakások eladását sürgetik
A videokonferencián részt vett Elena Udrea fejlesztési miniszter is, aki a prefektusokkal folytatott beszélgetésben az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások eladásának felgyorsítását sürgette. Mint részletezte, az új beruházások kieszközöléséhez elengedhetetlen, hogy ezek a pénzek befolyjanak az államkasszába, a polgármesteri hivatalok azonban sok esetben visszautasítják az ANL-lakások értékesítését. Szerinte ennek fő oka, hogy a lakók által fizetett albérleti díj jelenleg a települések büdzséjébe folyik be. Udrea azonban leszögezte, a lakrészek eladása esetén a helyi önkormányzatokat gazdagítanák a lakástulajdonosok által fizetett adók, illetékek is.
Şeitan több beleszólást akar
A munkaügyi felügyelőségek, illetve a szociális segélyeket kezelő igazgatóságok támogatását kérte eközben tegnap a prefektusoktól Mihail Şeitan munkaügyi miniszter, hogy minél jobban meg lehessen szűrni, hogy kik azok, akik valóban jogosultak a garantált minimális jövedelemre, valamint a fogyatékkal élőknek szánt pénzösszegekre. „A hozzánk eljutott statisztikák szerint sok olyan dolog történik, amelyeket ellenőrizni kell, s vissza kell térnünk a norma-litásba – fogalmazott a szaktárcavezető. – Mercedesszel járó és villában élő személyeknek nem szabadna segélyekben részesülniük.”
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 3.
Nemzet, stratégia
Kezd körvonalazódni a Fidesz-kormány külpolitikai stratégiája, amelynek a jelek szerint szerves részét képezi a nemzetpolitika is. Egyértelmű, hogy Orbán Viktor miniszterelnök első külföldi útja, amely Varsóba vezetett, önmagán túlmutató esemény. A lengyelországi útnak természetesen semmi köze ahhoz a magyarázathoz, amelyet Robert Fico szlovák miniszterelnök fűzött hozzá, miszerint Orbán ezzel Szlovákiát kívánta megalázni.
A látogatás fő célja az, hogy megnyerje Lengyelországot a kelet-közép-európai régió országai közötti szorosabb együttműködés ügyének, amely elősegíthetné az érintett országok hatékonyabb érdekérvényesítését az EU-n belül és kívül is. Persze a hangzatos nyilatkozatokon túlmenően – miszerint egy ilyen csoportban egyik ország sem törekedne vezető szerepre – azért az is nyilvánvaló, hogy a nagyobb területű és nagyobb népességgel rendelkező államok nagyobb befolyással bírnának.
Itt jöhet be a képbe a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról most elfogadott törvény: mindkettő hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország súlya növekedjen. Előbbi révén konkrétan megnövelheti polgárai számát magyar identitású és kultúrájú személyek százezreivel, utóbbi pedig ezen identitás megerősítését szolgálhatja azáltal, hogy szimbolikusan az összetartozás mementójává változtatja a trianoni diktátum aláírásának eddig csupán negatív konnotációkkal rendelkező napját. Egy ilyen együttműködéseből nehezen hagyható ki Szlovákia és Románia. Ehhez azonban szlovák részről fel kellene hagyni az olyan primitív provokációkkal, mint a trianoni diktátum államfői méltatása és a Trianon-emlékművek felállítása.
A viszony szorosabbra fűzéséhez a problémák kibeszélése szükséges, Trianonig visszamenően. Ha mi, magyarok elismerjük, hogy a szlovákok és a románok számára a diktátum a nemzeti önazonosság kiteljesedését jelenti, elvárhatjuk, hogy ők is elismerjék: mi a súlyosan igazságtalan határok miatt tragédiaként éljük meg a döntést. Az együttműködés megalapozásához már ez is kiindulópont lehetne. Meg az, hogy Pozsonyban felismerjék: nem a magyar állampolgárság kiterjesztése jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hanem az, ha a kicsinyes sovinizmus miatt elszigetelődnek, és kimaradnak egy esetleg létrejövő közép-európai szövetségből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 24.
Tanügyi törvény: a szünidőben is dolgoznának
A testület határozatképességének biztosítása érdekében a szenátus oktatási bizottságának elnöke, Mihail Hărdău azt javasolta, hogy az üléseken részt venni nem tudó tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék a parlamenti szünet idején – derül ki a bizottsági elnök tegnapi közleményéből.
Minderre azért van szükség, mert a bizottság korábban azt kérte a szenátus házbizottságától, járuljon hozzá, hogy az oktatási szaktestület a nyári parlamenti szünet időtartama alatt is folytathassa tevékenységét, hogy el tudja fogadni az oktatási törvény tervezetére vonatkozó jelentést. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a szenátus működési szabályzatát módosítsák, mégpedig oly módon, hogy – a határozatképesség megőrzése érdekében – a szabadságon lévő bizottsági tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék.
A jogszabálytervezet 331 cikkelyéből egyébként eddig ötvenet vitatott meg a bizottság, ám a munkát lassítja, hogy összesen 1371 módosító javaslatot nyújtottak be hozzá. Maga Traian Băsescu államfő Mircea Geoană házelnöknek küldött levélben sürgette a szenátust, azt kérve, hogy még ebben az ülésszakban vitassa meg és szavazzon az oktatási törvényről. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által a ház élére delegált Geoană válaszában úgy értékelte, nem indokolt a sietség. Kedden Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ elnöke is arról beszélt, hogy fennáll a veszélye: az új jogszabály hatálybalépése egy tanévet késhet, ha csak az őszi ülésszakban fogadja el a szenátus.
Egyúttal azt is felpanaszolta, hogy a bizottsági vitát elsősorban az ellenzéki képviselők időhúzása nyújtja tovább. Az új jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát is, a képviselőház az ellenzék – elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL), de a PSD honatyáinak – nacionalista kirohanásai közepette fogadta el. A PNL bejelentette, ha nem módosítják a földrajz és a történelem oktatására vonatkozó cikkelyt, nem szavazza meg a jogszabályt a szenátusban, amely döntéshozó kamara.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 24.
Boc: „Etnikai régiók” nélkül
Szükséges Románia közigazgatási átszervezése, mivel a nyolc jelenlegi fejlesztési régió nem felel meg a szükségleteknek, de az átszervezést csakis az alkotmány alapján lehet megvalósítani, anélkül, hogy az országot tartományokra, vagy egyéb önálló, esetleg etnikai alapon szerveződő egységekre szabdalnánk – jelentette ki csütörtökön Emil Boc miniszterelnök egy, a jelenlegi régiók átszabásának témájában szervezett konferencián Bukarestben. Kifejtette, a kormánynak az EU-tagságból következően működőképes közigazgatási struktúrát kell kialakítania, de csakis az alkotmány alapján, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam.
Ennek nyomán az ország nem alakítható át szövetségi állammá, amelyben olyan tartományok lennének, mint Németországban, vagy államok, mint az Egyesült Államokban, illetve egyéb önálló területi egységek sem. „Az alkotmány a legfőbb kiindulási pont. Románia egységes nemzetállam, és közigazgatási felosztásában nem szerepel a régió fogalma. Ez azt jelenti, hogy Románia nem szövetségi állam, ezért nem lehet szövetségi struktúrát kialakítani” – vélte Boc.
A kormányfő leszögezte, a nyolc jelenlegi fejlesztési régió már nem felel meg az igényeknek, rámutatott ugyanakkor, hogy az ország közigazgatási átalakítása nem jár majd „etnikai tartalmú” régiók létrehozásával. „Akár alkotmánymódosítással, akár anélkül valósul meg a közigazgatási újrafelosztás, egy dolognak világosnak kell lennie: a régiókat nem szabad etnikai tartalmú régióknak tekinteni, mivel ezáltal eltérnénk az eredeti szándéktól. A régióknak olyan közigazgatási egységnek kell lenniük, amelyek megfelelnek a polgárok jobb közszolgáltatások biztosítása iránti igényének és az uniós tagság támasztotta feltételeknek” – hangsúlyozta Boc.
Mint kifejtette, a közigazgatási átalakítás az alkotmány módosítása nyomán is megvalósítható, ehhez azonban az összes párt közötti konszenzus szükséges. A kormányfő szerint a jelenlegi nyolc régió már nem képes olyan közeget teremteni, amelyben Románia tovább fejlődhet, így már nem felel meg az ország igényeinek. Ehhez azonban kétharmados többségnek kell kialakulnia a parlament mindkét házában. Hozzátette ugyanakkor: a közigazgatási átszervezésig még sok időnek kell eltelnie, addig azonban a kormány folytatja a decentralizációs folyamatot.
Markó: a Székelyföld-tagadók a valóságot tagadják
Emil Boc kijelentésére reagálva Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: annak tagadása, hogy az országban léteznek sajátos etnikai összetételű hagyományos régiók, etnicista megközelítést jelent. Markó szerint aki tagadja a hagyományos régiók létét, az a valóságot tagadja. Rámutatott: a jelenlegi közigazgatási felosztás kialakításában az egyik fő szempont épp az volt, hogy egyes hagyományos régiókat kettévágjanak, módosítva ezzel az etnikai arányokat. Leszögezte: ugyanígy a valóságot tagadja, aki a Székelyföld létét vonja kétségbe, márpedig az etnikai realitásokat figyelembe kell venni. „Romániában léteznek etnikai közösségek, ezek közül az egyik, a magyarság jelentős méretű. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – hangsúlyozta Markó. Hozzátette, előbb-utóbb meg kell valósítani a közigazgatási határok átrajzolását, mivel a jelenlegi megyehatárok nem felelnek meg a gazdasági és infrastrukturális fejlődés kritériumainak. Ugyanakkor még a jelenlegi határok között szükségesnek tartja a minél magasabb szintű decentralizáció megvalósítását.
Blaga: mindenki kampányol
Vasile Blaga belügyminiszter bírálta, hogy a régiós felosztás kapcsán minden párt a Székelyföld tematikájánál ragadt le, de arra buzdította a politikai szereplőket, hogy „hagyjanak fel a kampánydiskurzussal, és fogadjanak el egy olyan változatot, amely az összes állampolgár érdekét szolgálja.” Blaga szerint a fejlesztési régióknak bizonyos adminisztratív jogkörökkel is rendelkezniük kellene, hogy olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek adóbevételeket hozhatnak a helyi önkormányzatoknak. Álláspontja szerint a jelenlegi régiók mérete közelít az optimálishoz, hiszen lakosságuk megközelítőleg háromezer fős.
Bírálta ugyanakkor azon politikusokat, akik úgy szeretnék községgé minősíttetni falujukat vagy várossá a községüket, hogy az nem felel meg az előírt feltételeknek. Szerinte túl sok önálló település van az országban, csupán hatvannal kevesebb, mint a lényegesen nagyobb Lengyelországban. Úgy vélte, az ötezer lelkesnél kisebb lakosságú kistelepülések hátrányos helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek megfelelő szakértői kapacitással az uniós támogatások lehívására. Elena Udrea régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter úgy vélte, a régióhatárok legfeljebb 2013 után változtathatók meg, azonban ezt követően tanácsos megvalósítani, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hatékonyabb regionális fejlesztési politikát és adóbegyűjtést tesz lehetővé.
Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi régióhatárok átrajzolásának egyik legfőbb szorgalmazója az RMDSZ, amely a jelenlegi Északnyugati és a Középső fejlesztési régiók határait úgy rajzolná át, hogy azok megfeleljenek a regionális és néprajzi hagyományoknak. Így nyolc helyett tizenhat kisebb régió jönne létre, és a jelentős magyar lakosságú megyék – előbbiben Bihar és Szatmár, utóbbiban Maros, Hargita és Kovászna – egy régióba tartoznának. Ezt azonban a román pártok igyekeznek megakadályozni. Februárban az RMDSZ erre vonatkozó törvénytervezetét a szenátus hallgatólagosan elfogadta, mivel a törvényes határidőn belül nem került a megvitatandó pontok közé. Ez azonban csupán félsiker, mivel ebben a témában a képviselőház a döntéshozó kamara.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 25.
A PNL szakértői kormányt akar
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) csak egy olyan szakértői kormányt lenne hajlandó támogatni, amelyet megkérdőjelezhetetlen politikai függetlenséggel bíró miniszterelnök irányít, és aki nem nyúl hozzá a bérekhez és a nyugdíjakhoz – jelentette ki tegnap Crin Antonescu, a PNL elnöke.
A politikus a párt megalakulásának 135. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen megrótta a bizalmatlansági indítvány benyújtására készülő Szociáldemokrata Pártot (PSD), amiért „a Ion Iliescu által 1991–92-ben alkalmazott baloldali demagógiával” operál a kormány megbuktatásának céljával benyújtani szándékozott bizalmatlansági indítványban. Rámutatott: a PSD csak a szakszervezetekkel egyeztet, ez pedig visszaüthet, mivel az indítvány csupán „baloldali demagóg” elemeket tartalmaz, a jobboldali értékek – mint az egységes adókulcs megőrzése – viszont hiányoznak, ezért a PNL valószínűleg nem szavazza meg.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2010. július 2.
Ellenzéki összefogással buktatna kormányt a PNL elnöke
„Vészkormányt” kíván alakítani a két ellenzéki párt – jelentette be szerdán este egy televíziós műsorban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. A politikus közölte, az erről szóló tárgyalások érdekében találkozósorozatot kezdeményeztek Victor Pontával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. Mint kifejtette, a tárgyalások célja, hogy új parlamenti többséget alakítsanak ki, amely képes leváltani a jelenlegi kormányt.
Minderre ugyanakkor – legalábbis korábbi nyilatkozatai szerint – a PSD elnöke részéről nem mutatkozik túlzott fogadókészség, Ponta ugyanis néhány nappal azelőtt arról beszélt, nem szeretné, ha pártja együtt kormányozna a liberálisokkal, lévén hogy a két alakulat politikai és ideológiai szempontból is szemben áll egymással. Csütörtökön pedig leszögezte: nem tárgyalt Antonescuval semmilyen együttműködésről, a kapcsolatfelvételre esetleg a közeljövőben kerülhet sor. Leszögezte ugyanakkor, hogy amíg nincs meg az ellenzék parlamenti többsége, a miniszterelnököt pedig továbbra is Traian Băsescu államfő nevezi ki, kizárt a közös kormányzás, és a témafelvetés is komolytalan. Úgy vélte: a PNL-elnök nyilatkozata csupán a sajtónak szólt.
Antonescu ugyanakkor az Antena 3 című hírcsatorna vendégeként arról beszélt, hogy a PSD és a PNL arra a következtetésre jutott: közös alternatívát kell felmutatniuk a jelenlegi kormánnyal szemben, így egyik pártnak sem a szavazatmaximálásra kell koncentrálnia, hanem a kormány eltávolítására. „Szerintem vannak megoldások, csak meg kell őket keresnünk. A Victor Pontával és a többi PSD-s vezetővel folytatott beszélgetések alapján talán nem tűnik túlzott optimizmusnak, ha azt mondom: ők is azon gondolkodnak, hogy ideje közösen megvizsgálnunk, mit tudunk együtt tenni” – mondta Antonescu, hozzátéve, nem kíván a babérjain ülve 2012-ig várni, amikor lejár a jelenlegi kormány mandátuma. Ennek érdekében – mint mondta – a közeljövőben tárgyalásokat folytatnak majd a PSD és a PNL vezetői egy közös „vészkormányzati” platform létrehozásáról. Leszögezte: amennyiben lehetőség mutatkozik előrehozott választások rendezésére, támogatja azok megtartását. Rámutatott: miközben a kormánypártok népszerűsége jelenleg húsz százalék körüli, a parlamentben még mindig ők alkotnak többséget, ezért az elsődleges cél a parlamenti erőviszonyok megváltoztatása és az előrehozott választások kikényszerítése. Elismerte ugyanakkor, hogy ezt kormánypárti képviselők „átigazolásán” kívül más módszerrel nem látja megoldhatónak, bármennyire is ellenzi a politikai migrációt. Antonescu kifejtette: hosszú távú politikai célja továbbra is az, hogy a Demokrata-Liberális Párt eltűnjön a romániai politikai palettáról, ahol ezt követően csak két nagy párt maradna: a PSD–Konzervatív Párt alkotta szövetség és a PNL. A liberális politikus szerint erre jelenleg „jó esély” mutatkozik.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 9.
Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első hete
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro
2010. augusztus 10.
„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2010. augusztus 10.
Rosszabbik
A hétvégi történések megmutatták, miért is veszélyes az erdélyi és a partiumi magyarság önrendelkezési törekvéseire az, hogy a Jobbik „baráti körének” megalapításával gyakorlatilag tagtoborzásba fogott Erdélyben. Elöljáróban szögezzük le: a Jobbik – bármennyire is fájdalmas – legitim parlamenti párt, amelynek országgyűlési jelenlétét tavasszal a szavazók mintegy tizenöt százaléka tartotta fontosnak.
A baj az, hogy jelen pillanatban ez a párt az, amely a gesztusok szintjén el tudja hitetni a forrófejűbb vagy elkeseredett határon túliakkal, hogy érdemben is tesz értük valamit. Az új magyar kormány ugyan elfogadta az állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, de sokak számára ezek elvont, nehezen megfogható történések – főleg annak fényében, hogy az új törvényt csupán januártól alkalmazzák, ráadásul még számos homályos pont nehezíti az eligazodást az igénylés feltételeit illetően – , míg a Jobbik EP-képviselője, Szegedi Csanád hajlandó volt „leereszkedni” az emberek közé.
Ez persze érdemben semmit nem jelent, de a gesztuspolitika szintjén hatásos lehet, mivel kitűnően felhasználható propagandaként. A baj csak az, hogy nem csupán a Jobbik tudja kihasználni a lépés propagandaértékét, hanem a román szélsőséges körök is. Jól példázza ezt a Konzervatív Párt reakciója, amelyben Szegedi Romániából való kitiltását követeli, amiért a Jobbik autonómiát szorgalmaz a magyarok számára, és egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy ezért a célért a békés tömegtüntetéstől sem kell viszszariadni. Kellő rosszindulattal bármi belemagyarázható a Jobbik erdélyi haknizásaiba, és biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos körökből nem hiányzik a rosszindulat.
A pártot szélsőséges alakulatként tartja nyilván a közvélemény, márpedig az itteni magyaroknak az hiányzik a legkevésbé, hogy önrendelkezési törekvéseiket egy magángárdát gründoló, cigányozó-zsidózó párttal azonosítsák, vagy hogy Tőkés László EP-alelnököt az EP-ben egy kuka tetejéről ebédelő Szegedi Csanáddal emlegessék egy lapon. Ennek kivédése nem csupán az erdélyieken múlik, hanem az anyaországi kormánypártokon is, amelyek talán elgondolkodhatnának azon: nem szabadna engedni, hogy a határon túliakkal való ilyen szintű közvetlen kapcsolattartást a Jobbik sajátítsa ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2010. szeptember 22.
Országmarketing
Ha azt sikerült is megakadályoznia a román diplomáciának, hogy a dalai láma Tőkés László meghívására Erdélybe látogasson, annak azért már nem tudták elejét venni, hogy a kettejük közötti budapesti találkozó létrejöjjön, és ezzel a romániai magyarok problematikája – ha csak áttételesen is – mégiscsak részévé váljon Tendzin Gyaco látogatásának.
Persze az igazi siker valóban az lett volna, ha az egyik világvallás száműzetésben élő vezetője Erdélyben ül tárgyalóasztalhoz az itteni magyarok képviselőivel, és alkalma nyílik ellátogatni a tibeti és a nyugati kultúra kapcsolatait megalapozó Kőrösi Csoma Sándor szülőhelyére is. Azonban immár egyértelműnek tekinthető, hogy a tibetiek politikai jogaiért, a tartomány autonómiájáért küzdő vallási vezető itteni jelenléte lenyelhetetlen békának bizonyult volna a bukaresti illetékesek számára, hiszen ez óhatatlanul ráirányította volna a világ figyelmét a romániai magyarok önrendelkezési igényeire.
Emlékezetes, hogy a román külügy a láma Tőkés általi erdélyi meghívásának hírére azon melegében közleményben tudatta, hogy az nem tekinthető a román kormány hivatalos meghívójának, ami diplomáciai madárnyelven olyasmit jelent, hogy őszentségét nem igazán látják szívesen az országban. Az üzenet a Peking felé tett szervilis gesztuson túl azt is magában hordozta, hogy Bukarestnek a legkevésbé sem hiányzik, hogy az autonómiatörekvések egyik, világszerte ismert és tisztelt képviselője kapcsán a romániai magyarok önrendelkezési óhajai is reflektorfénybe kerüljenek. Pedig egy ilyen látogatás az ország egészének jót tett volna, hiszen az nem csupán a Székelyföld, de Románia számára is óriási marketingértékkel bírt volna, ha a dalai láma ide látogat, és erról mondjuk a CNN vagy a BBC is beszámol.
Bizonyára számos, a buddhizmussal szimpatizáló személy érdeklődését keltette volna fel a régió iránt, aminek akár a turisztikai bevételekben is megmutatkozó eredménye lehetett volna. Ehelyett ismét csak az jut el a világ közvéleményéhez, hogy a romániai magyarok egyik vezető politikusa a román hatóságok ellenkezése miatt csupán Budapesten tárgyalhatott a dalai lámával. Ami az országmarketing szempontjából nem túl hízelgő, viszont „a valódi szabadság” és a nyilvánosság fontosságáról szóló megbeszéléseknek így sem tudták elejét venni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)