Jön a tiszta egyéni kerületes választási rendszer
Elfogadta a szenátus a frissen kormányra került Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választásitörvény-módosítását, amely egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését irányozza elő.
A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától. Második fordulóra csak akkor kerülne sor, ha szavazategyenlőség alakul ki az élen.
A módosítást mind az RMDSZ, mind a vele együtt ellenzékbe került Demokrata-Liberális Párt (PDL) ellenezte, mivel az nem biztosítja az arányos képviseletet, azonban a felsőház mégis megszavazta 77-9 arányban, mivel az USL már két héttel ezelőtt többségbe került ott. Tizenhét szenátor tartózkodott.
USL: több felelősség, nagyobb legitimitás
A vitán Victor Ponta frissen kinevezett kormányfő is részt vett, mint az indítvány társszerzője. A másik kezdeményező az USL másik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu. Ponta indoklása szerint a négy évvel ezelőtt alkalmazott választási rendszert számos kritika érte, és az új rendszert szerint egyrészt letisztulna a politikai élet, másrészt megerősödne a kötelék a mandátum nyertese és a választók között. Crin Antonescu is úgy vélte, hogy a kettejük által javasolt rendszer több hatalmat és felelősséget ruház a választókra, a politikai szférának pedig nagyobb legitimitást biztosít. Ponta azt is elmondta, hogy később a képviselők számának csökkentéséről és a politikai migráció visszaszorításáról is indítványt nyújtanak be.
Mint arról beszámoltunk, a négy évvel ezelőtti választások előtt sajátos hibriddé alakították át az addig listás választási rendszert. Kialakították ugyan az egyéni választókerületeket, de csupán az a jelölt nyert automatikusan, aki 50 százaléknyi plusz egy szavazatot kapott. A többi mandátumról a listás választásokon alkalmazott módszer alapján, sorsolásszerűen döntöttek, így előfordult, hogy egy jelölt több mint tízezer szavazattal sem kapott mandátumot, míg egy másik már néhány tucatnyi vokssal is képviselő lett.
RMDSZ, PDL: arányos képviselet kell
A tervezetet a PDL nevében Cristian Rădulescu szenátor elvetette, bár korábban a demokrata-liberálisok is a tiszta egyéni választókerületes rendszer hívei voltak, már csak azért is, mert annak bevezetését a párt mentora, Traian Băsescu államfő volt. Most azonban Rădulescu arról beszélt: az USL tervezete megvalósíthatatlan, és súlyos alkotmányossági problémákat is fölvet. „A tervezet kiiktatja azon kitételt, amelynek értelmében a pártok jelöltjei által kapott töredékszavazatokat is mandátummá lehet alakítani. Más szóval az arányosság minden elemét kiiktatják, ami minden demokratikus választási rendszer alapja. Alkotmányossági problémák merülnek föl, mivel így megtörténhet, hogy egy olyan párt, amely a választásokon 30-35 százalékot szerez, a parlamentben a mandátumok akár 90 százalékát is megkapja, ami teljesen antidemokratikus. Megvalósíthatatlan és jelentős alkotmányossági problémákat felvető kezdeményezésről van szó” – szögezte le a PDL-s szenátor.
Az RMDSZ nevében Markó Béla szögezte le: bár elismeri, hogy a jelenlegi rendszer nem jó, a tiszta egyéni választókerületes voksolással sem ért egyet, mivel az arányos képviselet mellett tör lándzsát.
Elismerte a rendszer azon előnyét, hogy így a legnagyobb párt vagy pártkoalíció stabil többségre tehet szert, azonban ez az ellenőrzés lehetőségét is kiiktatja. „Emellett egy olyan, relatíve nagy területű országban, mint Románia, amelynek számos hagyományos régiója van, számos helyi közösséggel, arányos rendszer szükséges, olyan szűrővel, mint az 5 százalékos küszöb. Ez biztosítaná a különböző vidékek, érdekek, doktrínák képviseletét, még ha azok kisebbségiek is” – indokolta Markó, miért tartja az RMDSZ hibának az arányos képviselet kiiktatását.
Markó szerint az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kéne kialakítani, amely biztosítja az arányosságot.
Mint arról beszámoltunk, három héttel ezelőtt a választási törvény módosításával megbízott parlamenti bizottság olyan tervezetet dolgozott ki, amely német mintára vegyes rendszert vezetne be, oly módon, hogy a szenátorok és a képviselők mintegy felét egyéni választókerületben, a másik felét pedig listáról választanák meg. E tervezet – mint ahogy azt Márton Árpád, a bizottság RMDSZ-es tagja korábban a Krónikának elmondta – az RMDSZ támogatását is élvezte, mivel képes lett volna biztosítani az arányosságot.
A szenátus által tegnap elfogadott tervezet még nem léphet hatályba, mivel arról döntő kamaraként még az alsóháznak is szavaznia kell, ott pedig még kérdéses, megszavaznák-e, bár a nemzeti kisebbségek és az UNPR támogatásáról biztosította az új kormányt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: k atasztrofális az USL javaslata
Katasztrofálisnak nevezte tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) törvényjavaslatát, amelynek értelmében bevezetnék az egyfordulós, egyéni választókerületes rendszert.
Mint arról beszámoltunk, az USL kedden a szenátusban már el is fogadtatta a törvénymódosítást, amelyről döntéshozó kamaraként még a képviselőháznak is szavaznia kell. „Ez katasztrófa Románia számára, politikai katasztrófa és politikai cunami. Huszonkét évig arányos képviseletet biztosító rendszer működött, olyan, amilyen egész Európában működik, Nagy-Britannia kivételével, de ők is a választási rendszer reformján gondolkodnak. Ha voltak is olyan dolgok Romániában, amelyek nem működtek, a választási rendszer mégis jól működött és működik, függetlenül attól, hogy listás vagy a 2008-tól alkalmazott egyéni választókerületes rendszerről van szó” – hangoztatta Kolozsváron Kelemen.
Az RMDSZ vezetője rámutatott: az USL által javasolt rendszer felborítja az egyensúlyt, ezért az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a javaslatot ne fogadják el. „Elfogadhatatlan, ezért nem is támogatjuk az egyensúlyt felborító rendszert. A választópolgárok mintegy 20–25 százaléka ugyanis parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez elfogadhatatlan. Egy 40–45 százalékos támogatottságú párt akár a mandátumok 70 százalékát is megszerezheti a parlamentben, míg egy 20–25 százalékos támogatottságú ki is maradhat. Azaz hiába szavaz valaki a baloldalra, a képviselet akkor is a jobboldalé lesz, és fordítva” – hangoztatta Kelemen.
Megismételte az RMDSZ azon álláspontját, hogy amennyiben a képviselőház mégis megszavazza a jogszabályt, akkor a szövetség alkotmánybíróságon támadja meg azt. Márton Árpád, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője a Krónikának még a múlt héten elmondta: egyrészt azért tartják a tervezetet alkotmányellenesnek, mert az alaptörvény kimondja: a parlamentnek a nemzet arányos képviselő-testületének kell lennie, másrészt azért, mert alkotmánybírósági ítélet is kimondja: tizenkét hónappal a választások előtt nem lehet alapjaiban módosítani a választási rendszert.
Victor Ponta kormányfő tegnap közölte: a képviselőház várhatóan kedden szavazhat a tervezetről, addigra ugyanis elkészül a jogi bizottság állásfoglalása. Közölte, a nemzeti kisebbségek frakciója több módosító indítványt is benyújt majd a tervezethez, amelyeket az USL is támogat majd. Ezek egyike a kisebbségi képviselők megválasztásának módját érinti, egy másik pedig a parlamenti küszöb eltörlését.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Ponta: „szimbolikus” román–moldáv határt!
Románia továbbra is támogatja Moldova európai integrációját, mivel úgy véli, ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a két országot kétszáz éve elválasztó határ szimbolikussá váljék – szögezte le Victor Ponta román kormányfő egy nyilatkozatban, amelyet abból az alkalomból adott ki, hogy az Orosz Birodalom kétszáz évvel ezelőtt hajtotta uralma alá a területet.
„Ezen esemény politikai és társadalmi következményei továbbra is meghatározóak a két ország, Románia és a Moldovai Köztársaság számára. A kor nagyhatalmai által létrehozott határ családokat, hiteket, hagyományokat, a közös nyelvet és kultúrát választotta ketté. E megosztás számos alkalommal vezetett politikai feszültségekhez mindkét társadalomban, lehetővé tették a szélsőségek politikai felemelkedését és az értelmes politikák és érvek figyelmen kívül hagyását a pillanatnyi előnyök és ideológiai szenvedélyek kedvéért” – mutatott rá a kormányfő.
Ponta emlékeztet: az európai integráció olyan projekt, amely nagyarányú politikai erőfeszítést, jelentős reformokat és radikális társadalmi átalakítást követel, azonban nem csupán Románia, hanem a Moldovai Köztársaság számára is lehetőséget teremt arra, hogy az integrációs folyamattal egy időben a két országot kétszáz éve elválasztó határ szimbolikussá váljék.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Itt a Nagy Testvér-törvény: rögzítik a hívások és az e-mailezések adatait
A távközlési szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek a felhasználók bizonyos adatait rögzíteni, majd azokat a nemzetbiztonsági hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk azon esetekben, amikor azok súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy megfigyelését célzó tevékenységet folytatnak – rögzíti az a törvény, amelyet kedden fogadott el a képviselőház.
A Nagy Testvér figyelhet. A képviselők jóváhagyták a telefonálók adatainak rögzítését. A jogszabályt 197 támogató és 18 ellenző voks, illetve 13 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogszabály neve egyébként hivatalosan a nyilvános telefon- és internetszolgáltatók által generált vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló törvény – nem hivatalosan Nagy Testvér-törvény. A rendelkezés elfogadása előtt az alsóház jogi bizottsága némileg módosította. Így az eredetileg tervezett egy év helyett csak hat hónapig lesznek kötelesek a szolgáltatók a megőrzött adatokat tárolni.
Egy másik módosítás szerint a hatóságoknak csak a nyomozást végző ügyész jóváhagyásával áll jogukban a tárolt adatokat kikérni, és bírói jóváhagyás is szükséges. A jogszabály értelmében a szolgáltatók kötelesek hat hónapig megőrizni minden, a telefonbeszélgetésekkel és az elektromoslevél-váltásokkal kapcsolatos adatot, a levélváltás vagy a beszélgetés tartalmán kívül.
A vonalas- és mobiltelefon-hálózatok esetében rögzíteni kell a hívás kezdeményezőjének és a hívott félnek a nevét és telefonszámát, illetve adott esetben azon személy nevét és számát is, akihez átirányították a hívást. Az internetszolgáltatóknak rögzíteniük kell a felhasználók adatait, az elektronikus levelek esetében mind a küldő, mind a címzett adataira szükség van, a felhasznált berendezéssel egyetemben.
A szolgáltatók kötelesek 48 órán belül az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani az adatokat, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor legtöbb öt napon belül. A megőrzött adatokat a kötelező megőrzési határidő lejártával meg kell semmisíteni, azok kivételével, amelyeket a hatóságok kikértek. A jogszabály egy európai uniós követelmény átültetése a román jogrendszerbe.
A jogszabályt 2008-ban egyszer már elfogadta a parlament, az alkotmánybíróság azonban 2009-ben alkotmányellenesnek minősítette, mivel álláspontja szerint alapvető szabadságjogokat – a magánélethez, a levéltitokhoz és a vélemények kifejezésének szabadságához való jogot – sértett.
Az EU ezért szerződésszegésért szabálysértési eljárást indított Románia ellen. A jogszabály elfogadásának elmulasztása az EU szerződésének megszegését jelentette volna, ami napi 30 ezer eurós bírságot vont volna maga után.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ feljelentést tett
Nacionalista és xenofób megnyilvánulások Vajdahunyadon
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere ellen felhozott vádakat.
Az utóbbi napokban az utcákon, köztereken osztott szórólapokon, de tévéadón, internetes portálon is durva nacionalista megnyilvánulások tapasztalhatók.
– Itt tulajdonképpen már a teljes vajdahunyadi magyar közösség érintett, mindannyiunk ellen lángolt fel a nacionalizmus, és olyan helyzet alakult ki a városban, amely a kilencvenes évek elején Erdély-szerte megtapasztalt keserű hangulatot idézi – fogalmazott Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, keserűen tapasztalja, hogy a történelem kerekét kicsinyes politikai célok is bármikor visszafordíthatják.
– Sokszor vádolták riogatással az RMDSZ-t, amikor azt magyaráztuk közösségeinknek, hogy a magyarság önkormányzati, parlamenti, sőt európai képviseletét folyamatosan fenn kell tartanunk, erősítenünk kell, hiszen ha ez megszűnik, bármikor megsemmisülhetnek a húsz év során kiharcolt eredmények. Elsősorban azért van szükség magyar képviseletre a tanácsokban, a bukaresti és a brüsszeli parlamentben, hogy a kisebbségi jogokat bővíthessük, az anyanyelvhasználat, a kultúra, az oktatás és hagyományőrzés területén egyre több eredményt érjünk el, egyre jobban tudjuk ezeket jogilag kodifikálni és egyre biztosabb rendszert alakítsunk ki e jogok gyakorlatba-ültetésére. Másrészt viszont azért kell ott lennünk a tanácsokban, parlamentben, hogy azokat a megszerzett jogokat, melyek gyakorlatilag a kisebbség számára egyenjogúságot biztosítanak a többséggel, megtarthassuk. Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a megszerzett jogok nem végérvényesek. S egy kedvezőtlen politikai hangulat, konstelláció bármely pillanatban megsemmisítheti ezeket. Itt van úgy-e a marosvásárhelyi orvosi egyetem példája, ahol egy már megszerzett jogot egyszerűen visszavont az új kormány.
A vajdahunyadi nacionalista kampány is azt bizonyítja, hogy akár kicsinyes politikai célokból is, a magyar kártya mindig elővehető és mindig kellő táptalajra talál. Ilyen körülmények közt úgy érzem, hiába beszélünk itt multikulturalizmusról, eurórégióról, amikor, ha adott politikai érdekek úgy kívánják, akkor felelőtlenül egy egész közösség megtámadható. Hiszen itt nem csak az USL és az RMDSZ által támogatott független polgármesterjelöltről van szó, hanem arról, hogy már az utcán is érezhető a magyarellenes hangulat Vajdahunyadon – fogalmazott Winkler.
Hangsúlyozta: e jelenséget sürgősen meg kell fékezni. – Az RMDSZ kiáll a magyar közösség mellett és minden politikai, illetve jogi eszközt fel fogunk használni arra, hogy az eddigi törvénysértőket felelősségre vonják, és hogy a továbbiakban is megakadályozzuk, hogy első- és másodrangú állampolgárrá minősítsék Vajdahunyad lakosságát – fogalmazott Winkler Gyula.
Az RMDSZ vajdahunyadi szervezete már a múlt héten feljelentést nyújtott be az Országos Audiovizuális Bizottsághoz annak kapcsán, hogy egy dévai tévéadó vasárnap sugárzott választási adásában nacionalista, xenofób megnyilvánulásoknak adott teret. – A CNA azonnal reagált a feljelentésünkre és 10 000 lejes büntetéssel sújtotta a választási törvényt, illetve az állampolgári jogokat sértő műsort sugárzó Info HD tévéadót, illetve ennek működtetőjét. Ma két újabb feljelentést nyújtottunk be, egyet a megyei választási bizottsághoz, egyet pedig az ügyészségre, a magyarságot és az RMDSZ-t támadó kampányanyagok kapcsán. Bízom benne, hogy az audiovizuális tanácshoz hasonlóan, e két intézmény is gyorsan és hatékonyan fog eljárni a felelősök előállításában – fogalmazott Winkler. Majd hozzátette – az RMDSZ továbbra is mindent megtesz a magyar közösségeket érintő hasonló támadások kivédésére, megelőzésére. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a közösség minden tagja megérezze, hogy június 10-én a döntés az ő kezében van. Amennyiben úgy érzik, hogy szükségük van olyan képviseletre a várost, megyét vezető testületekben, amely kiáll a magyarság jogaiért, akkor éljenek szavazati jogukkal és juttassák mandátumhoz a magyar jelölteket, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy hallassuk hangunkat és keretet biztosítsuk jogaink gyakorlására – hangsúlyozta Winkler.
Balogh Levente. Nyugati Jelen (Arad)

Összetartozás
Harmadik alkalommal emlékezhetünk úgy az újkori magyar történelem legnagyobb tragédiájára, a trianoni diktátumra, hogy közben ünnepelünk: a történelmi Magyarország idegen hatalmak általi szétdarabolásának évfordulóján a nemzeti összetartozást hangsúlyozzuk.
Hogy a mai napig meghatározó trauma a trianoni szétszakíttatás, az is bizonyítja, hogy a 2010-ben hatalomra jutott konzervatív kormány egyik első döntése volt az összetartozás emlékünnepének bevezetése.
A rendszerváltás óta a magyar kormányoknak szembe kellett nézniük azzal, hogy a trianoni trauma továbbra is feldolgozatlan. A balliberális kormányok láthatóan nemigen tudtak mit kezdeni a határon túliakkal – a számukra biztosított támogatással letudottnak vélték a kötelezettségeiket. A jobboldali kormányok 15 millió magyarban gondolkodtak, és az egyetemalapítások révén tevékenyen is megpróbáltak hozzájárulni a külhoni magyar közösségek gyarapodásához. A második Orbán-kormány új alapokra helyezte a magyar–magyar kapcsolatokat: a nemzeti összetartozás elvont eszméjét a könnyített honosítás biztosításával konkrét formába öntötte. A külhoni magyarok védelmére ugyanakkor még mindig nincs kellő eszköze, ám a szocialista-liberális kormányokhoz képest akár a konfliktusokat is felvállalja a hamis idill látszatának fenntartása helyett.
Más kérdés, hogy Budapest olyan konfliktust is felvállalt, amelyet nem feltétlenül kellett volna – legalábbis nem úgy időzítve és nem hivatalosan, lásd a Nyirő-ügyet. A mostani retorika és egyes külsőségek azt jelzik, a kormány arra az alapvetésre épít, hogy 1944-ben megszakadt a jogfolytonosság Magyarországon, így annak helyreállítására törekszik. Ez nem is baj – a trianoni trauma ugyanúgy él, mint akkor, ám ma a jelek szerint mások az eszközök a feloldására: a revízió eszméjét a határok fölötti, konkrét, politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatépítéssel próbálják fölváltani.
Oda kell viszont figyelni, hogy a Horthy-korszakból valóban annak pozitívumai mentődjenek át: az üres neobarokk fellengzősség helyett az egész nemzet gazdasági és kulturális gyarapodásának fontosságát hangsúlyozó bethleni és klebelsbergi eszme.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Ponta: nem indul a bányaprojekt Verespatakon
Victor Ponta miniszterelnök szerint mégsem indul be idén a verespataki aranybányaprojekt. A kormányfő szerint csupán nyelvbotlás volt Daniel Chiţoiu pénteki nyilatkozata, amelyben leszögezte: a projekt megvalósítását már idén elkezdik. Ponta a Green Awards idei díjátadóján kedden este leszögezte: a miniszter tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy nem indul a beruházás, de elfelejtette a „nem” szócskát kimondani. A kormányfő azt mondta, megkérdezte a minisztert az általa pénteken mondottakról, az pedig biztosította őt, hogy csupán nyelvbotlásról van szó.
Victor Ponta ugyanakkor később olyan kijelentést is tett, miszerint Chiţoiu mondandója tulajdonképpen az abrudbányai Cupru Min rézbányára vonatkozott, nem Verespatakra. Néhány környezetvédő szervezet fölvetette, hogy meneszteni kellene Chiţoiut, amire Ponta tréfásan úgy válaszolt: „Nem is lenne rossz ötlet”, de hozzátette: a miniszter megmagyarázta a kijelentésének körülményeit.
Mint arról beszámoltunk, Chiţoiu pénteken Verespatakra látogatott, ahol hírügynökségi jelentések szerint azt mondta: „Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már az idén elkezdődik.” Kifejtette: az új román kormány vállalta, hogy már az idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban. Románia legnagyobb aranylelőhelyén a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről.
Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését. Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását.
A május eleje óta hivatalába lépett román miniszterelnök korábban kifejtette: az RMGC ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést, és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység.
Korodi Attila volt romániai környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda.
Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.
Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter kedden közölte: újra átvizsgálják a bányaprojekt környezetvédelmi engedélyét, a folyamatot pedig a lehető legátláthatóbb módon kívánják megszervezni, ezért június 13-ára egyeztetésre hívta a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Plumb egyébként kényes helyzetben van, hiszen európai parlamenti képviselőként 2010-ben megszavazta Áder János és Tőkés László határozat-indítványát a ciános bányászat európai betiltásáról.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Ismét gyalázza a magyarokat a szociáldemokrata Diaconu
Szélsőséges hangvételű nyilatkozatban rohant ki tegnap Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti, 4. kerületi szervezetének alelnöke Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet ellen, aki egy interjúban a romániai magyarok autonómiatörekvései mellett foglalt állást.
Füzes a NewsIn hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, az autonómia a szeparatizmus ellentéte, és az egyetlen kompromisszumos megoldás Románia szuverenitásának tiszteletben tartása és a magyarok önrendelkezési joga között. Hozzátette: éppen ezért abszolút ellenzi a magyar revansizmust és területi követeléseket. Úgy vélte, a Székelyföld számára területi, a többi magyar számára pedig kulturális vagy személyi elvű autonómia szükséges. Füzes ugyanakkor leszögezte: bizonyos abban, hogy a magyarok kivívják az autonómiát.
A magyar nagykövet által mondottakra durva hangnemben reagált Bodgan Diaconu, a PSD vezető bukaresti politikusa. Diaconu szerint nem autonómiára van szükség, hanem az etnikumok közötti jó együttélésre, valamint azon akciók ellehetetlenítésére, amelyek szerinte az autonómia örve alatt – ő ezt enklavizálódásként és szeparatizmusként értékeli – a román állam szétdarabolását célozzák.
A szélsőséges politikus szerint a romániai magyaroknak nincs szükségük kompromisszumokra, mivel több joguk van, mint más európai kisebbségeknek. Szerinte Füzes és más, „Budapestről irányított politikusok” nem önrendelkezést akarnak a magyarok számára, hanem a szavazataikat, hogy aztán „az a szélsőséges és románellenes magyar kormány irányíthassa és manipulálhassa őket, amely nem képes állampolgárainak semmit sem nyújtani az etnikai szeparatizmus aberráns fantomján kívül, abban a reményben, hogy hatalmon tartják őket”.
Diaconu személyesen is sértegeti Füzest, amikor „nem excellenciásként” emlegeti. Mint arról beszámoltunk, Diaconu korábban a magyarságot, Magyarországot és a magyar címert is gyalázta, amikor a nemzeti jelképet horogkereszthez hasonlította.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Elismert jogtiprás
Ha valaki még hitt volna abban, hogy Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu ügyvivő államfő, illetve az általuk irányított balliberális USL pártszövetség utóbbi tíz napban elkövetett tettei – a házelnöki és az ombudsmani tisztség puccsszerű lenyúlása, a Hivatalos Közlöny körüli trükközés és főleg az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása egyetlen cél: az amúgy legkevésbé sem makulátlan Traian Băsescu államfő mihamarabbi kiiktatása érdekében – minden kritikán felül állnak, annak most át kell értékelnie a véleményét.
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Visszaélések: Románia éllovas
Románia éllovas az Európai Unióban az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések terén – derül ki egy tegnap nyilvánosságra került felmérésből. A nem rendeltetésszerűen felhasznált kohéziós és strukturális támogatásokkal kapcsolatos bűnügyek terén az ország toronymagasan vezet: összesen 225 ilyen esetet vizsgáltak az igazságügyi szervek 2011-ben – derül ki az EU csalásellenes hatósága, az Olaf jelentéséből.
Bár a legnagyobb összeget tavaly Olaszországban próbálták elsikkasztani – csak az egyik, Itáliában vizsgált ügy 380 millió eurós csalásról szól –, az összes vizsgált ügy számát tekintve ez is csak a dobogó harmadik fokára elég, ilyenből ugyanis 112 van. A második helyen kissé meglepő módon Németország áll Románia mögött 168 esettel, azonban ez nem jelenti azt a szakemberek szerint, hogy Németországban majdnem ugyanakkora lenne a korrupció szintje, mint Romániában.
Az ok egyszerűen abban keresendő, hogy Németország az EU legnépesebb tagállama. Az Olaf és az európai uniós illetékesek szerint nem is az a leginkább aggasztó Románia esetében, hogy itt a legmagasabb a vizsgált ügyek száma, hanem az, hogy nem hatékony a felelősségre vonás. Az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések ügyében indított perekben nagyon kevés elmarasztaló ítélet született. Romániában az ügyek 73,4 százalékában ejtették a vádakat, és csupán 23,4 százalékukban született elmarasztaló ítélet. Ez a szakemberek szerint annak a jele, hogy az állami hatóságok képtelenek hatékonyan biztosítani a bűnelkövetők felelősségre vonását.
A dokumentumból az is kiderül, hogy Németországban például csak a vizsgált ügyek 32,5 százalékában ejtették a vádakat, míg 57 százalékukban ítélet született. Az EU évente 142 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére különböző fejlesztési programokon keresztül.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Mininépszámlálás jöhet
Mininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban
A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú.
Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak.
Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások.
Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket
Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal.
Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt.
Băsescu: csalás készül
Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban.
„Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni.
„A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez.
Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején.
(Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék
Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet.
„Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte.
Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek.
„Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb.
Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt.
Kiss Előd-Gergely)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéket
Helyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség.
A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt.
A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri.
Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen.
Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése
Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe.
Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít.
Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”.
Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”.
Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész.
Rus: jól döntöttem
Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”.
Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el.
A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: köszönöm a magyaroknak!
Megköszönte a hétvégén Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő a magyaroknak, hogy nem hagyták magukat bevonni a politikai játszmákba, és nem vettek részt a menesztéséről szóló népszavazáson. Băsescu minderről székelyföldi látogatása során beszélt: a felfüggesztett államfő feleségével érkezett Kovásznára néhány napos szabadságra, székelyföldi körútja során pedig a Szent Anna-tóhoz és Marosfőre is ellátogatott. Băsescu leszögezte, értékeli, hogy a magyarok megértették: az állam vezetését törvénytelen módon „fejezték le”, valamint azt, hogy az országnak stabilitásra van szüksége.
A politikus szombaton, a marosfői ortodox kolostorban tett látogatását követően úgy vélte, Hargita és Kovászna megye gazdasága a nacionalizmus miatt nem tudott kellő mértékben fejlődni, és leszögezte: néhány jelentősebb befektetés mind a térségben élő románok, mind a magyarok számára kedvező hatásokkal járna.
Szerinte a térségben a fejlesztésért kell küzdeni, a két megye pedig akkor válik igazán a romániai valóság részévé, ha olyan megyeként tekintenek rájuk, amelyeket támogatni kell a munkahelyteremtésben, valamint a legmagasabb színvonalú művelődési és oktatási intézmények létrehozásában.
„Itt egyesek azt az elvet vallották, hogy csak magyar befektetőket várnak, mások meg azt, hogy csak románokat. Az eredmény? Rendkívül alacsony potenciállal rendelkező cégek jöttek, amelyek képtelenek voltak a két megye fejlődését biztosítani. Az állandó súrlódások pedig azt a látszatot keltették, hogy bármikor etnikai konfliktus törhet ki, ami elriasztotta a befektetőket. Remélem, javulni fog a légkör a két megyében, mivel csak ez segíthet olyan komoly befektetések létrehozásában, amelyekre mind a magyaroknak, mind a románoknak szükségük van” – hangoztatta Băsescu.
Rámutatott: minden politikusnak gondját kell viselnie a Romániában élő kisebbségeknek, és hangsúlyozta: a két megyében élő románoknak nem kell frusztráltnak lenniük azért, mert a magyarokat is megszólította. „Amikor a magyar kisebbség képviselőihez szóltam, ezt azért tettem, mert egy olyan vidéken voltam, amelyen ők alkotják a többséget. A románoknak nem kell frusztráltnak lenniük egy román állampolgárságú, román nemzetiségű, keresztény és ortodox elnök miatt. A kisebbségiekre mindig vigyázni kell, és ez minden politikus feladata. Meg kell győznünk a kisebbségieket, hogy ugyanúgy bízunk bennük, mint nemzettársainkban” – hangsúlyozta Traian Băsescu, aki nem volt hajlandó kommentálni Kőszegi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő múlt hétvégi, az EMI-táborban tett kijelentését, miszerint Magyarország néhány éven belül revíziós követeléseket támaszthat Romániával szemben. A román politikus nem kommentálta azt sem, hogy a legfőbb ügyészség vizsgálatot indított a lemondásáról megrendezett referendumon elkövetett visszaélések felderítésére.
Traian Băsescu kovásznai látogatása során ezúttal nem az állami protokollvillában, hanem a Clermont Szállodában szállt meg feleségével. Kerezsi László, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátum gondnoka a sajtónak elmondta, a tónál tett látogatása során a felfüggesztett államfő ragaszkodott ahhoz, hogy kifizesse a 20 lejes belépőt, majd Maria asszonnyal elsétáltak a tó partján levő kápolnához. Traian Băsescu az elmúlt négy évben több alkalommal látogatott Kovásznára, ahol eddig az állami protokollvillában szállt meg, ez a Clermont hotelhez hasonlóan a Tündérvölgyben épült.
(Kelemen Hunor: lesz autonómia!
A romániai magyar közösség által kért autonómia nem elszakadást jelent, az nem a román állam egysége ellen irányul, és bár az alkotmány jelenleg nem teszi lehetővé, az alaptörvény is módosítható – jelentette ki a hétvégén Kovászna megyei látogatása során Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Az alkotmány módosítható, és módosítjuk is. Az autonómia nem elszakadást jelent, az a magyar közösség olyan óhaja, amely egyszer megvalósul” – szögezte le Kelemen. A szövetségi elnök Traian Băsescu székelyföldi látogatása kapcsán megjegyezte: jó lenne, ha más román politikusok is ellátogatnának a térségbe, hogy megismerjék a magyarokat, és megértsék: nem az ország ellenségei.)
Bíró Blanka, Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Viharos ünnep
Rég volt ennyire viharos az augusztus huszadikát megelőző időszak a romániai magyarság számára. A Traian Băsescu államfő menesztése körüli hercehurca mellett már az eddig békés városokban is szaporodnak a magyarellenes atrocitások, a nemzeti ünnep rendezvényein való részvétel közepette így már a magyarokat ért újabb jogtiprások elleni tiltakozó akciók szervezésével is foglalkozni kell.
Ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogy 2012-ben a magát a civilizált nyugati világ részének tekintő Romániában olyan bírósági ítélet születhetett, amelyben megtorpedózták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását jogos tulajdonosának. Ezért a hangunk hallatása a kül- és belföldi fórumokon kötelesség. (Mindemellett türelmetlenül várjuk az RMDSZ-es illetékesek részéről, hogy más, elorzott, a romániai magyarság számára nagy jelentőségű ingatlanok ügyében is hasonló vehemenciával álljanak ki – mint például a nagyváradi premontrei gimnázium épülete).
Ilyen körülmények között szinte már üdítően hat, hogy a felfüggesztett államfő köszönetet mondott a magyaroknak a referendummal szembeni érdektelenségük miatt. Băsescu gesztusa persze érthető, hisz kis túlzással a magyarok az egyetlen közösség, amely végig stabilan kitartott mellette. Mert bár csupán annyi autonómiát ígért a székelyeknek, amennyit a caracaliaknak, azért mégis elismerte például az alternatív románoktatás fontosságát.
Băsescu mostani, az elvakult nacionalizmus káros mivoltáról szóló kijelentésére is érdemes odafigyelni. Ha joggal nevezzük bosszantónak egyes román politikusok soviniszta kijelentéseit, ugyanúgy fölöslegesek és károsak a magyar részről elhangzó bornírtságok, mint amilyen Kőszegi Zoltán Fideszes honatya revízióról szóló eszmefuttatása. Tekintélyes, erős anyaországra van szükségünk, amely hatékonyan tudja támogatni a határon túli magyarok önrendelkezési törekvéseit – a Jobbikkal nemzeti mázzal leöntött hőbörgésben versengeni akaró megnyilvánulások azonban épp ez ellen hatnak. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi, feszült helyzetben épp azok malmára hajtják a vizet, akik saját tehetetlenségük palástolására a magyarokat tennék meg bűnbaknak az ország állapotáért.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Oszlopos tervek
Miközben a hírek rendszerint arról szólnak, hogy a román hatóságok hallani sem akarnak a Trianon után lerombolt emlékművek helyreállításáról, nem akarják visszaadni az ellopott magyar ingatlanokat, sőt a már visszaszolgáltatottakat is újra elvennék, Temesvár ebben a tekintetben is üde kivételnek számít.
Nicolae Robu polgármester a héten fölvetette: az 1850-es években a város központjában felavatott, majd Trianon után megrongált és egy temetőbe száműzött emlékoszlopot ismét a belvárosban kellene fölállítani. Mielőtt azonban valakiben fölmerülne a vágy, hogy aranyba foglalja az elöljáró nevét, gyorsan meg kell jegyeznünk, hogy arról az oszlopról van szó, amely a Temesvárt a magyar honvédsereggel szemben 1849-ben védő császári erőknek állít emléket, és amelynek alapkövét maga Ferenc József tette le, aki akkoriban – lévén nem a magyar alkotmány szerint megkoronázott király – nettó elnyomóként és zsarnokként tevékenykedett Magyarországon.
Magyarán: a rendkívül felvilágosult polgármester merőben európai gesztussal egy olyan emlékművet készül újraállítani, amely a magyarok számára rossz emlékeket idéz. Még magyaránabbul: meg akarja alázni a magyarokat. Erőfeszítése már csak azért is tragikomikus, mert az oszlop az 1867-es kiegyezés után is háborítatlanul állhatott a belvárosban, Ferenc József törvényes és alkotmányos megkoronázása után a magyar közösség nem kívánt újabb szimbolikus frontvonalat nyitni. Trianon után viszont az új román impérium alatt először megcsonkították, majd egy temetőbe szállították.
Ha az oszlop háborítatlanul állt volna napjainkig a központban, vélhetően egyetlen magyart sem zavarna, hiszen a konfliktusokat békévé oldotta az emlékezés, a magyar alkotmányosságot idegen, cári csapatokkal leverető arrogáns, jogtipró suhanc, Ferenc József törvényes királyként Ferenc Jóskává szelídült.
Azzal azonban, hogy ma a polgármester újra akarja állítani a magyar honvédség által Magyarország területén elszenvedett kudarcnak emléket állító oszlopot, csak indokolatlanul felszítja a nemzetiségi gyűlölködést. Ferenc Józsefben megvolt a bölcsesség, hogy a korábbi ellenségeskedés dacára képes legyen kibékülni és együttműködni a magyarokkal. Úgy tűnik, a mai román hatalom képviselői ezt olyan idejétmúlt, avítt dolognak tartják, amelyet – az emlékoszloppal ellentétben – nem érdemes újra felfedezni.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Vita a jogállamról: a romániai helyzetről tárgyaltak az Európai Parlamentben
Éles hangvételű felszólalások tarkította vitanapon foglalkozott tegnap délután az Európai Parlament a romániai jogállamiság helyzetével. A vitanapot – amelyen a felszólalók álláspontját párthovatartozásuk határozta meg – az elmúlt hónapokban a Traian Băsescu államfő leváltására rendezett népszavazás kapcsán kialakult politikai csatározás nyomán tartották meg.
Az ülésen először Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szólalt fel, kijelentve: Romániában a kormány az elmúlt hónapokban megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Az alkotmányos gyakorlattal szembemenve fogadtak el törvényeket és sürgősségi rendeleteket, a bírókat megpróbálta megfélemlíteni a politikum, ez pedig elfogadhatatlan, függetlenül attól, melyik oldalról jön. Ezért – mondta – a bizottság gyorsan reagált. Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a jogállamot. Néhány vállalását teljesítette, ám a referendum nem jelentette a politikai csata végét, ismét nyomást gyakoroltak a bírákra, hogy befolyásolják a népszavazás kimenetelét.
A referendum eredményének elfogadása ugyanakkor annak a jele, hogy véget érhetnek a politikai csatározások – mondta Reding. A helyzet ugyanakkor még mindig képlékeny – vélte. Leszögezte: nem minden vállalást teljesítettek, így az EB szoros figyelemmel követi a romániai fejleményeket. Közölte, a napokban tárgyalnak Băsescuval, Victor Ponta kormányfővel és Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel, majd év végén újabb jelentés készül arról, mennyire tartják tiszteletben a törvények uralmát.
„Illegitim” államfőtől „a többség zsarnokságáig”
A vita során Manfred Weber német néppárti képviselő kemény hangon bírálta a Ponta-kormány általa visszaélésnek nevezett lépéseit, Ioan-Mircea Paşcu román szocialista EP-honatya ugyanakkor úgy vélte, az alkotmánybíróság politikai szereplővé vált, és beleszólt a politikai eseményekbe. Hannes Swoboda, a szocialisták EP-frakcióvezetője Băsescu államfőt bírálta, és emlékeztetett: a népszavazáson 7,4 millióan a leváltására voksoltak. Őt viszont arra emlékeztették, hogy ez kevesebb, mint a névjegyzékben szereplő összes polgár 50 százaléka.
Graham Watson, a liberálisok és demokraták képviselője szerint a demokratikus parlamenti többség megpróbálta elmozdítani a visszaéléseiről ismert államfőt, és emlékeztetett Emil Constantinescu volt államfő tegnapi, Martin Schulz EP-elnöknek címzett levelére, amelyben illegitimnek nevezte Băsescu hatalmát. Bírálta a bizottságot, amiért megkövetelte a referendumon az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Cristian Preda PDL-s EP-honatya a többség zsarnokságáról beszélt – szerinte a kormány a gazdasági válságot politikai válsággal bővítette, amikor csupán három nap alatt leváltotta a házelnököket és az ombudsmant.
A PSD-s Cătălin Ivan szintén az érvényességi küszöböt rótta fel, valamint azt, hogy Reding parlamenti puccsnak nevezte a felfüggesztési akciót, azzal vádolva őt, hogy Băsescunak kampányol, és megsértette Románia szuverenitását. A PNL-s Norica Nicolai szintén Redinget bírálta, mondván: a kormány nem sértett alkotmányt, és ő is úgy vélte, hogy a biztos politikai alapon állt ki Băsescu mellett. Göncz Kinga MSZP-s képviselő szintén José Manuel Barrosót és Redinget bírálta, mondván: bár a román kormányfőt elmarasztalták, a magyar kormányt nem, amikor az – szerinte – korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, és átalakította a választási törvényt.
Monica Macovei PDL-s képviselő ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a főügyészség szerint a referendumon nagyarányú csalás történt. Viviane Reding végezetül olyan mechanizmus kidolgozására tett javaslatot, amely az összes uniós tagállam igazságügyi rendszerének monitorozását lehetővé tenné.
Barroso: megtámadták a jogállamot
A nap folyamán egyébként korábban, a délelőtti órákban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kitért az egyes tagállamokban a jogállamot ért támadásokra. „Tiszteletben kell tartanunk az alapvető értékeket és a jogállamiságot. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy egyes tagállamok merényletet követtek el ezen elv ellen, ám az Európai Bizottság azonnal reagált” – mondta Barroso, aki szerint a globalizáció kihívásaira adott válasznak a mélyebb integrációnak és a több demokráciának kell lennie, és hatékony eszközök szükségesek a jogállamiságot lábbal tipró országok ellen.
Az eseményekre reagált Victor Ponta román kormányfő is, aki nem vett részt a brüsszeli vitán. A miniszterelnök a tegnapi bukaresti kormányülés elején azt mondta a minisztereknek: ne aggódjanak amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) bepanaszolta a kormányt Brüsszelben és Strasbourg-ban, mivel egy „fanarióta” pártról van szó, amely, amíg kormányon volt, lopott és tönkretette az országot, most pedig abban reménykedik, hogy valaki „odakintről” ismét visszahelyezi a hatalomba.
(Strasbourgban tárgyalt Corlăţean
A Velencei Bizottság elnökével, Gianni Buquicchióval és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének első emberével, Jean-Claude Mignonnal tárgyalt szerdán este Strasbourgban Titus Corlăţean román külügyminiszter. A Buquicchióval folytatott megbeszélések során a közelmúltbeli romániai politikai fejleményekről esett szó, a román diplomácia vezetője pedig ismét megerősítette Románia elkötelezettségét az Európa Tanács jogi szaktestületével való szoros együttműködés mellett. A Mignonnal folytatott beszélgetésen Corlăţean kijelentette, a kormány elkötelezett a gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításához szükséges politikai stabilitás megteremtése mellett. A román külügyminiszter az Európai Parlament szocialista elnökével, Martin Schulzcal is találkozott, aki közölte: támogatja Románia schengeni csatlakozását, amely az utóbbi hónapok politikai fejleményei nyomán Hollandia, Németország és Belgium ellenkezése miatt ismét halasztódik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Hága nem enged Schengen-ügyben
Immár bizonyos, hogy idén még részlegesen sem csatlakozhat Románia és Bulgária a schengeni övezethez, a holland kormány ugyanis úgy döntött, csak 2013-ban foglalkozik érdemben a kérdéssel. A hágai kormány parlamentnek küldött dokumentuma értelmében Hollandia megvárja a romániai igazságügyi rendszer helyzetéről szóló decemberi jelentést, és csak annak fényében hoz majd döntést, ezért jövő évre halasztja a két ország csatlakozásáról szóló vitát és állásfoglalást. A holland kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy Románia és Bulgária nem felel meg a csatlakozási feltételeknek.
A két ország, bár teljesítette az igazságügyi rendszer reformjára vonatkozó elvárások egy részét, még mindig nem felel meg maradéktalanul a feltételeknek. A két országnak eredetileg tavaly márciusban kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez.
Akkor azonban Franciaország és Németország vétót emelt, mondván: hiányosságok vannak a korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform terén, és a határőrizet színvonala is kívánnivalót hagy maga után. Álláspontjukhoz Finnország és Hollandia is csatlakozott.
Később Berlin, Párizs és Helsinki belement abba, hogy a két ország két lépcsőben csatlakozzék – először csak a légi és a vízi határokon gyakorolt vámellenőrzést szüntetnék meg, majd az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján döntenének a szárazföldi határellenőrzés felszámolásáról is az uniós tagállamokkal közös határszakaszokon –, ám Hollandia álláspontja nem változott.
Ezen az elmúlt héten megtartott választások sem módosítottak, amelyeknek során az eddigi kormányt támogató bevándorlóellenes Szabadságpárt visszaszorult, és az Európa-párti erők végeztek az élen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Meglepő adatok: a Bihar megyei előkészítő osztályos diákok 25 százaléka magyar
Nagyobb arányt képviselnek a magyar nyelven indított Bihar megyei előkészítő osztályok a hasonló román osztályokhoz képest, mint a közoktatás felsőbb szintjein meglévő magyar tannyelvű csoportok – mondta el Biró Rozália, a nagyváradi városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának vezetője csütörtökön.
A bihari megyeszékhelyen megtartott sajtótájékoztatón Biró közölte: míg a megyében összesen 216 előkészítő osztály indult, ezek közül 54-ben oktatnak magyar nyelven. Ez azért fontos, mert a hivatalos adatok szerint Nagyváradon és a megyében is 25 százalék körüli a magyarok számaránya, azonban ennél kisebb arányban tanulnak anyanyelvükön a magyar diákok.
Kéri Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes az eseményen részletesen is kifejtette, milyen arányt képviselnek a magyar tannyelvű osztályok a megyében. Rámutatott: az előkészítő osztályok 25 százalékos aránya azért számít kedvezőnek, mert felsőbb szinteken a magyar osztályok aránya mindössze 21–21,5 százalék. Az előkészítők tanmenetéről elmondta, a tanórák hossza 35 perc, a fennmaradó időt kötetlen programokkal, játékkal töltik ki. Az óvodából az iskolába való átmenetet megkönnyítő osztályokban oktató pedagógusok a tanév kezdete előtt képzésen vettek részt, ahol elsajátították az ezen osztályokban való tanítás módszertanát.
Kéri Hajnal kitért a közoktatás felsőbb szintjeinek helyzetére is. Mint elmondta, Bihar megyében összesen 924 osztályban zajlik magyar nyelvű oktatás, 22-ben német, 33-ban pedig szlovák. Idén 32 magyar nyelvű kilencedik osztály indult, 783 diákkal, ami azt jelenti, hogy közel kétszáz, tavaly nyolcadikat végzett magyar diák nem tanul magyarul tovább – mintegy öt százalékuk osztályt ismétel, 15 százalék románul tanul kilencediktől, a fennmaradó rész pedig nem folytatja tanulmányait. Jövőre várhatóan 1147 magyar tagozatos nyolcadikos végez.
A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a Communitas Alapítvány jóvoltából a bihari magyar iskolások magyar nyelvű történelemkönyveket, földrajzi atlaszokat, valamint interaktív oktató CD-ket kaptak. Kiderült: folyamatos az érdeklődés a magyar nyelvű szakoktatás iránt is, Nagyváradon a Traian Vuia, a Mihai Viteazul- és az Andrei Şaguna-szakközépiskolában is vannak magyar osztályok, a Szent László Gimnáziumban is indult két gazdasági szakosztály, és Nagyszalontán is indult magyar nyelvű szakoktatás.
Balogh Levente,
Krónika (Kolozsvár),

Létdrámák és erdélyiség – a Törzsasztal vendége volt Visky András
Transzszilván figura vagyok, sehol sem vagyok igazán otthon, de Erdélyben mégis otthon vagyok – jellemezte önmagát Visky András pénteken este Nagyváradon, a Törzsasztal meghívottjaként.
A magyar irodalmi, illetve tágabb értelemben vett művelődési élet legjelesebb személyiségeit bemutató beszélgetéssorozat vendégeként a marosvásárhelyi születésű, Kolozsvárott élő, József Attila-díjas drámaíró, író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja Kőrössi P. József író, a rendezvény állandó moderátora kérdéseire válaszolva nem csupán színházi tevékenységéről, hanem gyerekkoráról is mesélt, amelynek meghatározó élménye volt, hogy édesapját, aki református pap volt, a kommunista hatóságok az ötvenes években börtönbüntetésre ítélték, ezért csak hétéves korában találkozhatott vele először.
Identitása, az erdélyiség kapcsán Visky elmondta: amikor Amerikában élt családjával, akkor is erélyi mivoltát hangsúlyozta, ugyanis ezzel el tudott indítani egy beszélgetést a hely identitásáról. Elmondta: színművet rendszerint csak megrendelésre ír – ebből nincs hiány, jelenleg amerikai felkérésre Caravaggio életéről ír darabot – megjegyezte ugyanakkor, hogy olyan dramaturgia szerint írja a darabokat, ami a magyar színházi tradícióban majdnem teljesen értelmezhetetlenné teszi a műveket.
„Ennek a nyelvezetnek nincs hagyománya, mint ahogy az abszurdnak sem” – jellemezte a magyar színházi irodalmat, megjegyezve: Samuel Beckettet tekinti mesterének. „Éppen ezért, ha magyar színház kér fel színdarabírásra, inkább lebeszélem, mert nem fog jól járni” – jellemezte ironikusan a helyzetet. Elmondta: műveinek egyik legfőbb témája a szabadság. „Ez nem egy házat vagy egy otthont jelent, hanem azt, hogy nem kontrollálnak” – szögezte le krédóját. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: szerinte nincs olyan író, aki arról írna, amiről szeretne, mindenki arról ír, amiről tud. Elmondta: nincs saját valóságképe, írásai kísérletek a valóság megalkotására.
„Nem történetmesélő szerző vagyok, a létezésről írok, a létdrámában vagyok érdekelt” – fejtette ki, hozzátéve: történetei gyakran a realitáson alapulnak – azt viszont nem mindig tudni, min alapul a realitás. A Tompa Gáborral, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetőjével való, huszonöt éve tartó együttműködéséről – amelynek eredményét mind belföldön, mind külföldön számos díjjal ismerték el – elmondta: egyrészt barátok, másrészt mindketten ugyanúgy tekintenek a színházra: mindkettejüket a színház világszerűsége érdekli.
Elmondta: meggyőződése, hogy a színházat nem lehet teológiai műveltség nélkül sem művelni, sem megérteni. „A színház a másik ember felismerésének és életben hagyásának eseménye” – szögezte le. A színház és a közönség kapcsolatáról szólva kifejtette: azt tartja nagyra, hogy a színház – például a múzeumokkal, az ott kiállított tárgyakkal ellentétben – lerombolja önmagát, mint bálványt.
Leszögezte: a szórakoztató színház nem is érdekli, a magyar és a romániai színházművészet közötti különbség lényegét pedig abban vélte fölfedezni, hogy a magyar színház hagyományosabb, történetközpontúbb, míg az általa is művelt színházművészet jellemzője a formaelvűség, az, hogy a szöveg értelmét a tér határozza meg.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Ismét újratemetnék Nyírőt? – a román külügyminiszter beszólt a magyar kormánynak
A román külügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy október folyamán ismét megkísérelnék újratemetni Székelyudvarhelyen Nyírő József író Madridból hazahozott hamvait, ezért hétfői budapesti látogatásán nyomatékosan felkérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a magyar kormány ne támogassa ezt – közölte Titus Corlățean külügyminiszter. A román diplomácia vezetője a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva, kedden este beszélt arról, hogy tudomása szerint ezúttal a nyilvánosság kizárásával zajlanak előkészületek arra, hogy még ebben a hónapban eltemessék Nyírő hamvait.
„Ez elfogadhatatlan számunkra. Objektív okok miatt nem mondhatunk igent az újratemetésre” – mondta Corlăţean. A külügyminiszter szerint Nyírő újratemetése szimbolikus jelentőségű lehet, mivel Székelyudvarhely környékén született, és végrendeletében kérte, hogy ott temessék el. „Bizonyos szimbolikával bír egyes budapesti politikusok számára, nem mindegyikük számára, és egészen más szimbolikával rendelkezik Romániában, ahol érzékeny téma, mivel fasiszta, szélsőjobboldali és antiszemita magatartású íróról van szó, amit nem tudunk elfogadni. Az ügyre az ország zsidó közössége is reagált, és komoly reakciókat váltott ki a világ zsidó szervezetei részéről” – mondta a miniszter.
Mint arról beszámoltunk, idén májusban a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László személyes támogatásával kívánták megadni a végtisztességet Székelyudvarhelyen az írónak, azonban a román hatóságok – arra hivatkozva, hogy Nyirő antiszemita volt, és tagja volt 1944-ben a nyilas parlamentnek – nemkívánatosnak nevezték az eseményt. A vasúttársaság megtiltotta, hogy az író hamvait a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokvonaton vigyék el Székelyudvarhelyre, majd a hatóságok valóságos hajtóvadászatot indítottak a hamvak ellen: az esemény egyik szervezőjét, Lukács Csaba újságírót rendőrök állították meg útban a székely város felé, és átkutatták a csomagjait, hogy kiderítsék, nála vannak-e a maradványok. Victor Ponta román miniszterelnök közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasiszta-szimpatizánsnak tartott Nyírő József udvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt. Az újratemetés végül hivatalosan azért maradt el, mert a székelyudvarhelyi önkormányzat hibásan iktatta az újratemetésről szóló engedélyt, a szervezők pedig közölték, hogy csakis a hatályos román törvényeket betartva kívánják újratemetni Nyírőt. Az újratemetés helyett így csupán megemlékezést tartottak, amelyen többek között Kövér László és Szőcs Géza akkori magyar művelődési államtitkár is beszédet mondott. Akkor olyan vádak érték Kövért, hogy az újratemetés ürügyén politikai kampányt folytatott Szász Jenő pártja mellett a júniusi önkormányzati választások előtt.
Szász Jenő, a májusi újratemetést szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának nyilatkozva nem erősítette meg, hogy valóban zajlanának az előkészületek. „Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is olyan gesztusokat gyakorolna, amilyeneket a magyar, hiszen Corlăţean hétfői látogatása során felvetette, hogy Gyulán a román közösség felállíthassa Andrei Şaguna erdélyi ortodox román püspök szobrának, amit a magyar kormány elfogadott. Pedig Şaguna 1848-49-es magyarellenes szereplése nyomán komoly kifogások merülhetnének föl ellene, de a történelmi sérelmek állandó felhánytorgatása nem mutat előre. Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is hasonló gesztust tenne az újratemetés ügyében” – mondta el a Krónikának Szász Jenő. Kifejtette: a Székelyudvarhelyért Alapítvány a Magyar Országgyűlés mellett társszervezője volt az újratemetésnek, az ügyről a két állam között a legfelsőbb szinten egyeztetnek, az újratemetés kezdeményezésére vonatkozó döntést pedig a budapesti fél, pontosabban az Országgyűlés elnöke hozza meg, nem ő. „A Székelyudvarhelyért Alapítvány készen áll arra, hogy amennyiben megkapja a jelzést, közreműködjön az újratemetés megszervezésében” – szögezte le Szász Jenő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Súlyos EB-bírálat az igazságügyi miniszternek
Bírálja Mona Pivniceru román igazságügyi minisztert a legfőbb ügyész és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetője kiválasztási folyamatának átláthatatlansága miatt Catherine Day, az Európai Bizottság (EB) főtitkára.
Az Európai Uniós illetékes levélben fordult a tárcavezetőhöz, amelyben emlékeztetett: szeptember 11-én már jelezte, milyen elvárásokat támaszt az Európai Bizottság a főügyészek kiválasztási folyamata kapcsán.
„Sajnos ezek közül szinte egyet sem láttunk viszont a nyilvánosságra került eljárásban” – állapítja meg a levél. Catherine Day ezért megismételte, milyen folyamatot tartanának korrektnek és átláthatónak. „A bizottság szerint a jelölési folyamatnak hitelesnek és teljesen átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy a lehető legjobb jelölteket ösztönözze a tisztségek megpályázására. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztási folyamatnak teljes mértékben átláthatónak és nyilvánosnak kell lennie. Ez interjúkat jelent, világos kritériumok leszögezését, a jelölésekről döntő bizottságba a legfőbb ügyészség és a DNA képviselőit is meg kell hívni, és igény szerinti időt kell szánni a folyamatra” – áll Catherine Day levelében, amely azt is megjegyzi, hogy az EB javaslatai szerint mindennek hivatalossá tételére miniszteri rendeletben kellene rögzíteni a fent említett kritériumokat. Egyben azt is megállapítja, hogy kívánatos a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) aktív részvétele is a folyamatban.
Az Európai Bizottság főtitkárának levele azt követően érkezett meg Pivniceruhoz, hogy az általa meghirdetett eljárásban nyoma sincs a Brüsszel által javasolt kitételeknek. Így például a jelölési eljárásra csupán néhány napot hagyott jóvá, ami nem elegendő ahhoz, hogy a pályázók komoly menedzseri programot dolgozzanak ki. A Catherine Day által írt első, bírálatokat tartalmazó levél kézhez vétele és a CSM tagjaival való egyeztetést követően belement abba, hogy meghosszabbítsa a jelentkezési határidőt (ez tegnap járt le), azonban nem volt hajlandó nyilvános eljárást meghirdetni. Emellett azt az EB-ajánlást sem hajlandó megszívlelni, hogy a CSM tagjai részt vegyenek a jelöltek meghallgatásán, valamint hogy a meghallgatások nyilvánosak legyenek. Többek között ezen hiányosságok miatt jelezte Daniel Morar, a DNA korábbi vezetője, aki jelenleg a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetője, hogy nem kívánja megpályázni a legfőbb ügyészi tisztséget.
Mona Pivniceru ugyanakkor még a levél nyilvánosságra kerülése előtt úgy vélte, a jelölési folyamat tiszteletben tartja az EB ajánlásait. A miniszter a tervek szerint ma egyeztet Brüsszelben Catherine Dayjel és Viviane Redinggel, az EB igazságügyi biztosával. Mint arról beszámoltunk, az EB elnöke, José Manuel Barroso júliusban, amikor jelezte, hogy a Traian Băsescu államfő leváltása érdekében hozott román kormányintézkedések – a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése – miatt megingott a bizalma a román kormány jogállamiság iránti elkötelezettségében, tizenegy pontos listát adott át Victor Ponta miniszterelnöknek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a főügyészek kiválasztását szolgáló folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát követeli meg. A România Liberă című napilap még augusztusban olyan ügyészségi lehallgatási jegyzőkönyveket közölt, amelyek azt bizonyítják, hogy Pivniceru – aki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja volt – közreműködött volna az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonását célzó akcióban.
A Pivnicerut kompromittáló beszélgetés a George Bălan ügyész ügyében készült lehallgatási jegyzőkönyvben található. Bălant szintén az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását célzó konspirációval gyanúsítják. Mint arról beszámoltunk, a július elején kirobbant botrányban Bălanon kívül egy másik ügyész, Marcel Sâmpetru is érintett – mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy egyeztetést folytattak Victor Ponta jelenlegi miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség társelnökével, illetve más USL-vezetőkkel arról, hogy az USL befolyása alá vonják az igazságszolgáltatást.
Ehhez az lett volna szükséges, hogy Bălant a legfőbb ügyészség, Sâmpetrut pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére nevezzék ki a lejáró mandátumú Laura Codruţa Kövesi, illetve Daniel Morar helyére. Mindezek előfeltétele – amint a Bălan és Pivniveru közötti beszélgetésből kiderül – az volt, hogy Pivnicerut kinevezzék az igazságügyi tárca élére.
(Külügyi szolgálatban Kövesi
Három évre a külügyminisztérium alárendeltségébe osztották be Laura Codruţa Kövesit, akinek hétfőn járt le hatéves mandátuma a legfőbb ügyészség élén. A leköszönt legfőbb ügyész Románia brüsszeli képviseletén tevékenykedik majd az igazságügyi reformot és a korrupcióellenes küzdelmet érintő ügyekért felelős főképviselőként. Minderről kedden este döntött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege. Kövesi – aki leköszönte után hivatalosan a Szeben Megyei Terror- és Szervezettbűnözés-ellenes Főosztály (DIICOT) ügyésze – hétfői búcsú-sajtótájékoztatóján azt mondta, nem zárja ki, hogy megpályázza az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetői tisztségét, de az is előfordulhat, hogy olyan beosztást tölt majd be, ami összefügg a román igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem megfigyelését szolgáló Európai Uniós programmal.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kismagyar fasizmus
A hét eleji magyar–magyar tanácskozások – a diaszpóra tanács és a Máért ülése – nyomán nagyjából egyértelművé vált, hogy a magyarországi Országgyűlési választásokon a határon túli állampolgárok is részt vehetnek, és levélben szavazhatnak.
A téma kapcsán már eddig is sokan tartottak attól, hogy növelheti a határon túliakkal szembeni ellenszenvet, ha úgymond ők döntik el a politikai versenyt, miközben a döntés közvetlen következményeit nem ők viselik. Az utóbbi időben az elhúzódó gazdasági válság miatt, mintha élesedne ez a „kismagyar fasizmus”, amely már nem is lesajnálandó szegény rokont, hanem élősködő ellenséget lát a határon túli magyarokban. Érdemes elolvasni azokat a kommenteket, amelyek azt követően születtek, hogy Orbán Viktor Marosvásárhelyen bejelentette: a magyar kormány négymilliárd forintot szán az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat fejlesztésére.
A skála attól, hogy a Fidesz így kenyerezi le az erdélyi magyarokat, akik majd birka módra szavaznak rá, egészen addig terjed, hogy miért kell a határon túli felsőoktatásra ennyit szánni, amikor a magyarországinak 30 milliárdos kivonást kell elszenvednie? (Ami valóban szomorú, hisz kiművelt emberfőkre szükség van, azonban diplomagyárakra nincs – az egy dolog, hogy egyes körök szerint mindenkinek joga van az egyetemi diplomához, az viszont egy másik, hogy esze és tehetsége is van-e hozzá?). Ezen kommentek között bukkant fel az az érv is, hogy a határon túliak miért regisztrálhatnak levélben a választások előtt, ha a magyarországiak nem?
És ez már jogos felvetés, már azon túlmenően, hogy valóban a regisztráció-e a legjobb megoldás a politikai analfabéta, manipulálható voksolók kiszűrésére. Biztosak lehetünk abban, hogy a választásokig fokozódik a hangulatkeltés, és vannak körök, amelyek nem a határon túliak kegyeit keresnék, hanem inkább a kismagyar fasizmust szítva, a magyarországi közvéleményt ellenük hangolva gyűjtenének voksokat. Ha az az elv, hogy csak egyféle állampolgárság létezik, nem lenne jó, ha bárki is arra hivatkozva kampányolhatna, hogy a határon túliakkal szemben diszkriminálják az anyaországiakat.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Toró T. Tibor: nyitottak vagyunk az együttműködésre
Természetesnek tartom, hogy minden párt védi a saját értékeit és identitását, tisztelem, hogy az MPP is őrzi ezeket, és ragaszkodik hozzájuk – mondta el tegnap a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a polgári párt tisztújítása kapcsán.
Mint ismeretes, az EMNP vezetői korábban többször is jelezték, hogy az MPP-vel való szorosabb együttműködés legfőbb akadálya Szász Jenő személye, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetették, hogy az elnökváltást követően a két párt fuzionálhatna. Toró tegnap elmondta: üdvözli, hogy az MPP új elnökséget választott, az új elnök személye szerinte azt jelzi, hogy a párt új utakon szeretne járni.
„Mi nyitottak vagyunk az együttműködésre, előítéletmentesen, megelőlegezett bizalommal szeretnénk leülni tárgyalni. Olyan megoldást szeretnénk, amely már középtávon biztosítja az autonómiaigény minél hatékonyabb képviseletét” – szögezte le Toró. Elmondta: a leghatékonyabbnak természetesen az egységes fellépést tartaná, de el tudják fogadni az együttműködés más formáit is.
„Közös megegyezéssel kell olyan döntésnek születnie, amely nyomán mindenki nyertesnek érzi magát, nem csupán a pártok vezetői, hanem a választók is” – mutatott rá Toró. A pártelnök reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb meg tudnak egyezni, és meg tudják szólítani azt a több tízezernyi szavazópolgárt, aki az önkormányzati választásokon azért nem voksolt, mert az autonómista pártok nem egységesen indultak el. „Mi semmit sem sürgetünk, az egyetlen időkorlát a parlamenti választások december kilencedikei időpontja, addig kell megoldást találni” – fejtette ki Toró.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa
Az új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa.
A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst.
Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a  kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor.
Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására.
Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét.
A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást.
A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa
Az új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa.
A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst.
Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor.
Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására.
Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét.
A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást.
A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Elvetemült magyarok
Végre hátradőlhetünk. Sikerült a román közvéleménnyel megértetnünk, mit is akarunk elérni azzal, hogy visszaköveteljük a kommunisták által a magyar egyházaktól, szervezetektől, intézményektől ellopott ingatlanokat.
Szándékaink immár tiszták és világosak. Mindez egy kolozsvári hírportálnak köszönhető, amely a kincses városban a héten az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgető utcai akció nyomán a következő címet adta az eseményről szóló írásának: A magyarok ki akarják rúgni a KFC-t a Főtérről.
A címből csak úgy sugárzik az ügy iránti megértés és a jóindulat: nagyjából úgy interpretálható, hogy itt vannak ezek a mindig okvetetlenkedő, betolakodó magyarok, akik mindenféle lehetetlen követelésekkel állnak elő. Az még hagyján, hogy autonómiát követelnek, vagy esetleg egész Erdélyt, az még nem olyan nagy tragédia, de most ez az elvetemült társaság arra készül, hogy kiűzze a kolozsvári főtérről a KFC-t. (Amely amúgy a katolikus egyháztól ellopott ingatlanban tanyázik.)
Már várom, hogy ennek nyomán mikor vonul ki trikolórerdőkkel felfegyverkezve a soviniszta Új Jobboldal a Főtérre tüntetni, hogy a megmozduláson a lánglelkű szónok kiderítse: a panírozott baromfialkatrészeket forgalmazó cég a román identitás szerves és elidegeníthetetlen része, olyannyira, hogy a dákoromán kontinuitás megalapozásában élen járó egyik történész már azt is kiderítette, hogy Decebál dák király is rántott csirkeszárnyat majszolt papírvödörből pikáns mártással, miközben Traianus római császárral a román nép létrehozásán ügyködött.
Azt is elképzelem, hogy a rémült román közönség élénkebb fantáziával megáldott tagjai a portál riogatása nyomán már látják is lelki szemeik előtt, amint a Deák Ferenc utcából vadul hujjogatva egy csapatnyi magyar érkezik vágtázva a gyorsétkezde elé, és hátrafele nyilazva úgy űzik ki az éttermet az épületből, mint annak idején Jézus a kufárokat a templomból. Ezt követően pedig minden civilizált ember legmélyebb megbotránkozására olyan kifőzdévé alakítják a helyet, ahol csupán nyereg alatt puhított pacalpörköltet árulnak.
De mindez már nem valósulhat meg, mert a szemfüles hírportál jóvoltából lelepleződtünk. És joggal válunk közmegvetés tárgyává, hiszen egy világszerte elismert érték ellen próbáltunk orvtámadást intézni. Olyan érték ellen, amelyhez fogható az egész kolozsvári főtéren nincs.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Tăriceanu szövetkezne az RMDSZ-szel
Jó lenne, ha a decemberi parlamenti választásokat követően a Szociálliberális Unió (USL) által megalakítandó kormányba az RMDSZ-t is bevennék – jelentette ki Călin Popescu-Tăriceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, korábbi elnöke és miniszterelnöke.
A politikus szerdán este egy bukaresti kampányrendezvényen újságírói kérdésre válaszolva nyilatkozott így. „Szerintem igen, és azt hiszem, hasznos és jó lenne, ha sikerülne bevenni az RMDSZ-t az USL mellé” – mondta Tăriceanu a lehetséges együttműködést firtató kérdésre válaszolva. Párttársával szemben ugyanakkor Puiu Haşotti PNL-s szenátor, művelődési miniszter leszögezte: határozottan ellenzi az RMDSZ-szel kötendő koalíciót, ami szerinte amúgy sem lenne aktuális, mivel az USL egyedül alakít majd kormányt.
Kelemen Hunor szerdán beszélt arról, hogy jelenleg nincs olyan politikai erő, amellyel az RMDSZ kimondottan szeretne koalícióra lépni a választásokat követően. „Erről még korai beszélni. A választások előtt senkivel sem kötünk szövetséget, ugyanúgy, ahogy az elmúlt 23 évben egyszer sem tettünk így. Jól együttműködtünk a PNL-vel, igaz, az a Tăriceanu vezette Nemzeti Liberális Párt volt” – mutatott rá Kelemen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Provokálnak
A jelenlegi kormánypártok korábbi retorikája alapján bizonyosak lehettünk abban, hogy a magyarellenes hangulatkeltés előkelő szerepet kap majd a választási kampányban. Az utóbbi napokban azonban nem csupán a nagypolitikában, hanem alacsonyabb szinten, sőt a magát civilnek nevezhető szféra részéről is olyan megnyilvánulásokat tapasztalhattunk, amelyek már túllendítik az ügyet az egyszerű „kampánymagyarozás” szintjén.
Egy notórius sovinisztaként közismert, román történésznek, Dinu Giurescunak tulajdonított kiáltvány jelent meg, miszerint a románoknak minél nagyobb számban részt kell venniük a választásokon, hogy a magyarok ne juthassanak be a parlamentbe.
Ez még alapvetően a privát elmebaj kategóriába tartozik – kiderült azonban, hogy a kiáltványt kormányhivatalok dolgozóinak küldözgetik szét villanypostán és kormánypárti kampányeseményeken is felolvassák. Innentől kezdve pedig intézményes szintre emelt, magyarellenes propagandáról beszélhetünk. Különösen aggasztó, hogy az utóbbi időben a Székelyföldön is megszaporodtak a hasonlóan eszelős megnyilvánulások.
Magukat civilnek mondó, soviniszta román szervezetek olyan nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyek mintha már a szekus stílusú provokációkat idéznék: a magyarok, jogaik védelmében szervezett megmozdulásait – még ha azok néha kampányízűek is – sovén akcióknak bélyegzik, és a fasiszta korszakot idéző, magyarellenes intézkedésekből álló szlovák modell romániai meghonosítását javasolják. A PC háromszéki jelöltje pedig most már azért is a magyarok ellen uszítaná a románokat, mert a magyar diákoknak lehetőségük van magyarországi érettségi oklevelet szerezni.
Folyamatos provokáció éri a magyarokat – márpedig ebben a helyzetben észnél kell lenni, nem szabad felülni a hergelésnek, mert a helyzet további mérgesedése csak a provokátoroknak kedvezne. Az uszítókat meg kell bélyegezni, fel kell jelenteni minden lehetséges hazai és külföldi fórumon, rá kell világítani, hogy egyes körök az etnikai konfliktus szításában érdekeltek – de számunkra csak egy út létezik: a békés, de annál határozottabb, civil és intézményes kiállás és küzdelem a magyarokat megillető önrendelkezési jogok mellett.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Romaháború tört ki Gyergyóban
Tizenöt személyt őrizetbe vett szombatról vasárnapra virradóra a gyergyószentmiklósi rendőrkapitányság, és összesen 24 személy ellen indult eljárás, miután szombaton délben a városban, a nyílt utcán csapott össze két romacsoport.
A konfliktus szombaton délben robbant ki, a rendőrség közlése szerint egy korábbi nézeteltérés miatt. Az előzetes nyomozás eredményei szerint az egyik csoport tagja felelősségre vont egy férfit a mások csoportból, amiért az ellopott tőle egy lovat. A két csapat tagjai furkósbotokkal, baltákkal és kaszákkal voltak felfegyverkezve, végül azonban személyi sérülés nem történt, tizenegy ház ablaka – ebből kettő romák tulajdonában állt, a többi más gyergyószentmiklósi polgárokéban – azonban betört.
Az összetűzés kirobbanását követően hamarosan a helyszínre érkeztek a rendőrség és a csendőrség különleges erői, és a konfliktusban részt vevő mind a 41 személyt előállították. A helyszínen egy ideig még a rendfenntartó egységek járőröztek.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a kihallgatásra előállított 41 személy között nők és gyerekek is voltak. A rendőrség rendzavarás, rongálás és jogtalan hidegfegyver-birtoklás miatt indított eljárást. A 24 személy közül, aki ellen eljárás indult, tizenötöt azért vettek őrizetbe, mert agresszívak voltak vagy a többieknél jelentősebb szerepet játszottak a konfliktus kirobbantásában. Az őrizetbe vett személyek életkora 19 és 45 év közötti, és egy nő is van közöttük.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Az MPP végjátéka
„A választás szabadsága” jelszótól „a nem az RMDSZ-re adott szavazatok román pártok jelöltjeit juttatják mandátumhoz”-ig – így foglalható össze a Magyar Polgári Párt alfája és omegája, a kezdet és a vég.
Merthogy a párt idei lépései – most sem indul el a parlamenti választásokon, sőt az egykori elnök az RMDSZ retorikáját használva arról beszél, hogy a másik rivális pártnak, az EMNP-nek nincs esélye a parlamentbe jutni, ezért a rá adott voksok elveszettnek minősülnek – nyomán egyre valószínűbb, hogy a jobb sorsra érdemes projekt hamarosan véget ér, és az MPP legfeljebb regionális erőként vegetál tovább – már ha egyáltalán megmarad.
Mert igaz ugyan, hogy Szász Jenő már nem a párt elnöke, de azért eléggé egyértelműnek tűnik, hogy továbbra is befolyással bír az alakulatban. Pedig már az önkormányzati választásokat követően világossá vált, hogy két, önmagát jobboldali-konzervatívnak mondó autonomista pártot nem tud fenntartani a romániai magyarság. A támogatottságából a budapesti kormány rokonszenvét is élvező EMNP javára is veszítő MPP azonban a néppárttal való együttműködés akadályának tekintett Szász lemondása után is a Szász Jenő-i szellemiségben működik tovább, sőt most az RMDSZ melletti kiállásra buzdít.
És ez lehet az a pont, amely az MPP végjátékának utolsó fázisát jelezheti. Tény, hogy az MPP azáltal, hogy nem indul a választásokon, sokkal inkább kedvez az EMNP-nek, amellyel szavazótábora nagyjából azonos, mint az RMDSZ-nek. Az, hogy most az azonos célokat megfogalmazó alakulat helyett mégis épp azon erő támogatására buzdít, amellyel szemben az MPP-t létrehozták, a megmaradt szimpatizánsokat is elfordíthatja a polgári párttól.
Hiszen nem azért támogatták eddig az RMDSZ-szel szemben álló, önmagát elsősorban a szövetséggel szemben meghatározó alakulatot, hogy most mégis a tulipánra szavazzanak. Hogy az MPP volt és jelenlegi vezetőinek pálfordulása mögött mi áll, nem tudjuk – előfordulhat, hogy Szászt és az MPP vezetését háttéralkuk során, bizonyos ellenszolgáltatások ígéretével sikerült „pacifikálni”. Az RMDSZ-szel nem szimpatizáló polgárok „megtérítése” azonban valószínűleg nem működik ilyen könnyen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)