Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Nyolcvankét éves korában elhunyt Kudelász Ildikó /Kolozsvár, 1926. nov. 12. – Sepsiszentgyörgy, 2008. aug. 8./ színművész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház alapító tagja. A Kolozsvári Nemzeti Színház színiiskolájában diplomázott 1944-ben, majd a kolozsvári Magyar Színház, később a Dolgozók Színházának tagja lett. 1948-tól, a Dolgozók Színházának Sepsiszentgyörgyre való áthelyezésétől nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, mai nevén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatában dolgozott. A színjátszás mellett újságíróként is tevékenykedett – esszéket, kritikákat írt. A szentgyörgyi színház tizenkét alapító színésze közül utolsónak távozott, társulatának hatvanadik jubileumát nem érhette meg. Augusztus 12-én temetik a sepsiszentgyörgyi központi katolikus temetőben. /Elhunyt Kudelász Ildikó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Bogdán László új kötetében /A felesleges utazás /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ egy hosszabb elbeszélést és több novellát gyűjtött egybe. Bogdán novellaalakjai tragikomikus sorsokat példáznak, pályát tévesztett emberek, botcsinálta vezető elvtársak, kényszerpályán mozgó örök vesztesek. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Ismét a kollektív kisebbségi jogok ellen foglalt állást Traian Basescu államfő. A politikus szembeállította a kollektív kisebbségi jogokat az államok területi épségével. – A nemzetközi politikában divattá vált, hogy a kisebbségi jogok leple alatt államok területi épségét próbálják megsérteni – fogalmazott Basescu. Emlékeztetett arra, hogy a kollektív jogokat nem ismeri el a nemzetközi jog. /Basescu a kollektív kisebbségi jogok ellen foglalt állást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti tárgyalások folytatását és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) bevonásával az erdélyi magyarság demokráciaigényeivel megegyező politikai egység kialakítását kéri a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa állásfoglalásában leszögezte: elfogadhatatlannak tartja azt a politikai játszmát, amely a romániai magyar politikai pártok között folyik, vagy folyt. A szövetség kéri, hogy mindkét politikai alakulat mérje fel a kárt, amelyet a megállapodás elmaradása jelent, ne a pártérdekeket, hanem a romániai magyar közösség érdekeit tartsák szem előtt. /Összefogást kérnek a civilek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

„Ismételten bebizonyosodott, hogy a közösségi jogok kérdése az egész világot érintő biztonságpolitikai kérdés” – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a dél-oszétiai fegyveres konfliktussal kapcsolatos állásfoglalásában. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett állásfoglalás szerint Dél-Oszétia és Abházia népének joga van az önrendelkezéshez, joga van ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről. /Gazda Árpád: Az SZNT Dél-Oszétiáról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A Székely Nemzeti Tanács Dél-Oszétiával kapcsolatos állásfoglalásában kifejtette, az önrendelkezését népszavazáson is kinyilvánító oszét néppel tart a jelenlegi konfliktusban. /Gazda Árpád: Székely Oszétia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalos, képviselőházi címéről elektronikus levél érkezett a Nyugati Jelen temesvári fiókszerkesztőségéhez. A néhány soros üzenetben hemzsegtek a durva magyartalanságok, feltűnő helyesírási hibák, ez megkérdőjelezte a levél eredetiségét. Ambrus Róbert, a képviselő temesvári irodavezetője visszaigazolta, hogy a levél hamis, valaki más küldhette Toró T. Tibor nevében. Toró T. Tibor elmondta, nem először történik meg, hogy valamilyen köztisztséget viselő személy nevében kalóz e-mailekat és sms-eket küldözgetnek. Nem a magán e-mail címét használták fel, hanem a legfontosabb állami intézmény, a képviselőház többszörösen biztosított rendszerébe hatoltak be és. Ha ezt megtehetik, akkor bármit küldhetnek bárki nevében! A levél stílusa alapján primitív személy a szerző, nem állhat tőle távol a diverzió szándéka. /Pataki Zoltán: Kalózlevél érkezett Toró képviselőházi címéről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézménnyel együttműködve június 27–29. között Hívó Szó Kolozsvárra jeligével először szervezett programsorozatot mindazoknak, akik külföldön vagy belföldön élnek, és Kolozsvár Reneszánsza jegyében elmennek, vagy inkább hazajönnek az ezzel kapcsolatos eseményekre. Sok fiatalnak nem volt szüksége hívó szóra ahhoz, hogy ideiglenesen vagy végleg hazatelepüljön. Elsősorban azokról van szó, akik 2000 után hagyták el Erdélyt, s Magyarországon vagy akár az Egyesült Államokban telepedtek le, jól fizető munkahelyet találtak, lakást béreltek, baráti társaságokat alakítottak ki stb. Ennek ellenére mégis hazatértek szülőföldjükre. Rácz Kingát a háromszor nagyobb fizetés, az állampolgárság sem tartotta Magyarországon. 2001 januárjában kivándorolt Magyarországra. Szerencséje volt, a szakmájában dolgozhatott Budapesten. Közel háromszor annyi volt a jövedelme, mint Kolozsváron. Hazajött, mert hiányzott neki az itteni hangulat. /Kiss Olivér: Egyre több magyar fiatal tér haza az emigrációból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az utóbbi hónapokban is folyamatosan emelkedő romániai bérek megközelítették azt a szintet, amelytől kezdve a korábban nyugati országokban munkát vállaló román állampolgároknak érdemessé válik visszatérni, és szülőföldjükön dolgozni. Romániában krónikussá vált a munkaerőhiány, az elmúlt időszakban Nyugat-Európa több államában nőtt a románellenesség. Olaszországban jelenleg közel egymillió román állampolgár tartózkodik, de ezeknek csak mintegy a fele törvényes munkavállaló. Hiába támogatta az Olaszországban működő Román Identitás Pártja az ismét hatalomra került Silvio Berlusconit, Gianni Alemanno római polgármester ádáz harcot hirdetett a bevándorlók ellen, és mások mellett a románok kitoloncolását is kilátásba helyezte. Spanyolországban is közel egymillió román él, akiknek jelentős része megbecsült munkavállaló, így az ottani románok helyzete biztonságosabbnak látszik. A romániai bevándorlók Spanyolország legnagyobb ingatlanvásárlói közé tartoznak, s ezáltal életben tartják a gondokkal küszködő építkezési ágazatot. Nagy-Britanniában kedvezőtlenebb a gazdasági élet, s ennek nyomán a kelet-európai bevándorlók mintegy fele hagyta el az országot. Hasonló a helyzet a Magyarországon munkát vállaló román állampolgárokkal is. Az elmúlt hónapokban több erdélyi magyar család döntött a hazatelepülés mellett, mások viszont Nyugat-Európába költöztek. Románia vonzza a munkaerőt – Magyarországról is. A román munkaügyi hatóságok a határ mentén munkaerő-közvetítő irodákat működtetnek. Magyarország keleti térségéből már jó ideje átjárnak a munkavállalók Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad és Szatmárnémeti környékére dolgozni. Románia 21,4 millió állampolgára közül csaknem 9 millió aktív, de ezek közül a foglalkoztatottak lélekszáma mindössze 4,7 milliónyi. Majdnem 5,5 millióan nyugellátmányból élnek, további legalább 2,5-3 millió pedig Nyugat-Európában dolgozik. /T. SZ. Z. : Hazatérnek az elmúlt években eltávozott vendégmunkások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 9-10-én ismét megszervezték a Kisjenői Városnapokat. Változatos műsor volt, Kisjenő-Erdőhegy lakosságának 24%-a magyar, magyar szempontból a harmadik legnépesebb település Arad megyében. Kisjenő 2000 magyarjának a testvértelepülés, a kétegyházi gyermekek táncán kívül semmit nem szántak az ünnepségen. Román műsorok követték egymást. Fájdalmas, hogy a néhány évvel ezelőtt a megye egyik legjobb együttesének számító Bokréta feloszlott, pang az anyanyelvű kultúra. Bíró Zoltán városi tanácsos elmondta: beválasztották a szervezőbizottságba, de egyszer sem kérték ki a véleményét. Az idei program költségvetéséből szeretett volna elkülöníteni kis összeget, amiből szerveztek volna valamilyen különálló magyar eseményt, csakhogy a város vezetősége az ötletet nem támogatta. /Balta János: Kisjenői Városnapok. Magyar nyomkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

Bővíti hazai üzletláncait, emellett Ukrajnában is nyitna boltokat a több mint 600 alkalmazottat foglalkoztató kézdivásárhelyi Secuiana Rt, az idén 40 éves nadrággyár – adta hírül Dobra László, a vállalat igazgatója. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, új nadrággyárakat indítottak Esztelneken, Bereckben és Sepsiszentgyörgyön. /Gyergyai Csaba: Székely nadrág Ukrajnában? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Henning László János /sz. Brassó, 1958/ a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematika–informatika szakán végzett, két mesterképzőn vett részt gazdasági, illetve oktatási területen. 1990 márciusától a megyei tanfelügyelőség gazdasági osztályán dolgozott. Tizennyolc év után hagyta ott a tanfelügyelőséget. Úgy érezte, vannak területek, ahova újat tud behozni, például az informatikában. Fontos lenne a kis települések informatikai rendszerét kialakítani, ugyancsak fontos az e-learning megpályázása. Megvannak a komoly rendszerek, de csak 10–15 százalékukat tudják kihasználni, mert kevés az informatikához értő munkatárs. Kovászna megyében a legnagyobb gond az utak kérdése. A problémák nem a megyei utakkal vannak, hanem az országutakkal. Az országutak feljavításáért kellene lobbizni, ha ezek meglesznek, akkor lehet majd beszélni turizmusról, fejlesztésről. /Farcádi Botond: Fontossági sorrendet kell állítani (Interjú Henning László Jánossal, a Kovászna Megyei Tanács új alelnökével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Elhárult az akadály a báró Jósika Miklós író nevét felvevő tordai magyar gimnázium szeptember 15-i indulása elől: a több évtizedes kihagyás után újraindított magyar tannyelvű oktatási intézmény a helyi Teodor Murasan Általános Iskolával megosztja az épületet és az udvart, ugyanakkor a református egyház egyik iskolaépületében további tantermekbe költözhet be, tájékoztatott Szedilek Lenke tordai illetőségű Kolozs megyei önkormányzati képviselő, valamint Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hónapokkal korábban a Teodor Murasan Iskola vezetői még azt állították, hogy a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. A tordai történésekről az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült. Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. A jövőben a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesülhet a Jósika Miklós Gimnáziumban. /Benkő Levente: Elhárult az utolsó akadály? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Több mint 300 magyarul tanuló csángó gyermek nyaralását szervezi idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A nyaralások költségeit a szövetség támogatói állják, főleg magyarországi szervezetek, intézmények, alapítványok és magánszemélyek. A táborozások fele magyarországi, másik pedig romániai, és Hegyeli Attila, a szövetség oktatási felelőse sorolta, Székesfehérvár, Gödöllő, Keszthely, Balatonszepezd stb. Most először szerveztek tábort Kárpátaljára is. Moldvában 1500 csángó gyermek tanulja a magyar nyelvet. A 2000-ben kezdődött program ma ott tart, hogy 19 településen 34 tanár tanít vagy az iskolában, vagy a gyerekek házában. /Bajai Ernő: Érezhetik az örömet. Táboroznak a csángó gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Több mint 80, mezőségi általános iskolás gyerek vett részt augusztus első hetében a magyardécsei angoltáborban, amelynek rendezői a dési Bonaventúra Szórványkollégium három nevelője – Gózner Károly és felesége, Annamária, valamint Péter Tibor. Tavaly Bálványosváralján rendeztek hasonló tábort. Köszönet illeti az angoltábor támogatóit: a Communitas Alapítványt, Füstös Katalint és a dési ferences rendházat. /Kovrig Annamária: Magyardécse. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Nyárszó és Sárvásár református közösségének százéves parókiáját ünnepelték augusztus 10-én, vasárnap a helybeliek. Az ünnepséggel egyúttal a múlt héten zajlott alkotótábort zárták, amelynek egyik jelentős eredménye a magyarországi Magyar Vár Alapítvány tagjainak téralkotása, az egyelőre névtelen fatorony. Nyárszón örömmel jelezték: az idén több keresztelő volt, mint temetés. A nyárszói hívek lelkipásztora mintegy másfél évtizede Vincze Minya István, aki elmondta, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő alkotótáborban három magyarországi képzőművész különféle kézműves tevékenységekbe vonta be a helybeli gyermekeket. A Magyar Vár Alapítvány tagjai egy korábbi alkotótábor gyümölcseként természetes anyagokból készült játszótérrel ajándékozták meg a nyárszói gyerekeket. /Kerekes Edit: Százéves a nyárszói parókia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó a városban kiadott Látó szépirodalmi folyóirat szellemi körére épült. Káli Király István, a kiadó vezetője elmondta, elsősorban az erdélyi magyar szépírók műveit szerették volna kiadni, beleértve az első köteteseket is. Aztán ráébredtek arra, hogy nincs elég irodalmi mű, és szélesítették kiadványaik palettáját. Felvállalták a történelmi jellegű dokumentumok és tanulmányok kiadását, néprajzi munkákat, művészeti és művészettörténeti jellegű kötetek megjelentetését, az Erdély emlékezete, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, a Mentor Művészeti Monográfiák sorozatokat, valamint Wass Albert életműsorozatát. Új a Könyvbarát sorozat, amelyben az elfeledett, vagy még ki nem adott szépirodalmi művek jelennek meg, illetve az Erdélyi ritkaságok, amelyben a két világháború közötti, Jancsó Elemér által kezdeményezett sorozat darabjait teszik újra közkinccsé. A Mentornak vannak házi szerzői, például Bogdán László, Király László, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, Király Kinga Júlia, Fazakas Attila. De említhető Demény Péter, Vermesser Levente, Szabó Róbert Csaba neve is. /Antal Erika Közszolgálatiságot vállalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Székelyudvarhelyen a Míves Emberek Sokadalma zárónapján bemutatták Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című kötetét, a szerzővel Tömöry Péter író-rendező beszélgetett. Tömöry szerint a könyv stilárisan szinte semmihez sem hasonlítható, a szerző pedig közép-európai diktatúraregényként határozta meg alkotását. A kolozsvári születésű Józsa Márta 1983-ban települt Magyarországra, jelenleg a Magyar Televízió Az este című műsorának felelős szerkesztője. A színészvetélkedő minden évben a rendezvény-sorozat fénypontjának számít. Idén kilencedik alkalommal szervezték meg a vetélkedőt: 13 résztvevő 12 miniprodukcióját láthatták az érdeklődők. A színészvetélkedő első díját 100 ezer forint értékben Szalma Hajnalka, az udvarhelyi Tomcsa Sándor színház ex-tagja nyerte, a zsűri 40 ezer forintos különdíját pedig Nagy Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja kapta. A szintén 40 ezer forintos közönségdíjat Tóth Szabolcs, alias TSz, a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik tagja nyerte el /Köllő Katalin: Színészvetélkedővel zárult a Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Székelyudvarhelyen a Székely Támadt Várban Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül /Noran Kiadó, Budapest/ című könyvét a szerző személyesen mutatta be. Önéletrajzi könyvében a diktatúra évtizedeit mutatta be, annak az érzékeny kolozsvári kislánynak a szűrőjén keresztül, aki akkor volt. /Lázár Emese: Szövegekből élek. Beszélgetés Józsa Mártával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Augusztus 11-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták az Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye című kötet magyar–román változatát, miután a román–angol változatot már régebben megismerhette a nagyközönség. A kiadást a Kolozs Megyei Tanács, Kerekes Sándor volt alelnök, Balázs-Bécsi Attila tanácsos és a fordítói munkát elvállaló Gyöngyössy Dániel támogatta. A bemutatón Kerekes Sándor köszönetet mondott a bukaresti szerzőknek (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa), akik történelmileg hiteles, reális adatokkal szolgáltak huszonhat várról, kastélyról és várromról. A kötetben helyet kapnak az illető várakhoz, kastélyokhoz kapcsolódó helyi legendák, az erdélyi fejedelmek felsorolása és egy szójegyzék a legfontosabb szakkifejezésekkel. /Ö. I. B. : Váraink, kastélyaink lajstroma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

,,Fontosnak tartjuk az igazságügyi rendszer teljes politikamentességét. Ennek megvalósításához azonban hatékony, működőképes és stabil igazságügyi intézményrendszerre van szükség. A politikától való elhatárolódásnak a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szintjén is meg kell történnie" – szögezte le az államfővel folytatott tanácskozás után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza új büntető törvénykönyv, valamint büntetőjogi eljárás kidolgozását. /Decentralizáció a korrupció ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Az Egészségügyi Minisztérium állítólag kiadott egy olyan rendeletet, miszerint csökkenteni kell az óraszámot a közoktatásban. Ugyanazon a napon nem lehet két tanóra ugyanabból a tantárgyból, nem írhatnak egy héten több, mint két dolgozatot, nem írhatnak ellenőrző dolgozatot hétfőn és kedden, és két egymást követő napon sem. Anca Radu, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szóvivője azt nyilatkozta: hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak ez ügyben. Idén májusban a szaktárca harminc százalékkal csökkentette az V–VIII. osztályos tananyagot, és valószínű, hogy hamarosan elkezdődik a líceumi tanulók tananyagának csökkentését célzó megbeszélés-sorozat is – közölte a szóvivő. /Ellentmondó hírek az óraszámcsökkentésről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Jól meghatározott törvényes keret szabályozza a városi tanácsok jogkörét. A tanács határoz, a polgármester végrehajt. Marosvásárhelyen viszont a polgármester határoz és végrehajt egy személyben. A tanács beszélget, vitatkozik, legjobb esetben tiltakozik. Ez nyolc éve így történik. Egy példa: a Somostetőn épül valami. Erről a tanács nem tud. Ki épít, mit épít, engedéllyel vagy anélkül, kinek a pénzén, kinek az utasítására? A tanács áll és bámul, és nagy dolog, hogy már tiltakozik. A polgármester-helyetteseknek nincs meghatározott jogkörük, munkaterületük. Benedek István tanácsos megállapította, hogy másodrendű állampolgárnak érzik magunkat. De miért? Azért, mert másodrendűek a tanácsosok is. /Id. Ferencz Gyula: Az Ami a választási kampányból kimaradt című újságcikk margójára vagy mit ér az ember, ha városi tanácsos? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Maros megyében csaknem három hétig folytak az egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt /PNL/ helyi képviselői között a két szervezet választási együttműködéséről. A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a választási körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi. Marosvásárhelyen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben fele-fele arányban vannak a románok és magyarok, a másik kerületben pedig sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz. Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás vizeit. Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és szenátorjelölteket. /Máthé Éva: Esély arányos képviseletre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Diákházat kérnek a helyi önkormányzattól a Nagyváradon tanuló egyetemisták. Az RMDSZ-frakció az Ifjúsági Házat javasolja a célra, ez azonban 1990 óta egy alapítvány tulajdonában van. Becslések alapján a városban közel 28 ezer egyetemista van, nekik 1800 kollégiumi helyen kell osztozkodniuk. Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácsos elmondta, a helyi és a megyei önkormányzat segítségével a Várad-Őssi negyedben található Ifjúsági Házat alakíttatnák át erre a célra. Az épülethez ugyanis szálloda is tartozik, amely jelenleg nem üzemel. /Fried Noémi Lujza: Diákházat kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./