A hagyományos történelmi székek szerint jelölték ki az egyéni választókerületeket Kovászna megyében: a képviselők esetében négy, míg a szenátoroknál két kerület van. A két szenátori kerületnél egyszerűen kettéosztották a megyét. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő elégedetlen a felosztással, mert lélekszám szempontjából nagy a különbség a kerületek között. Valós esély van arra, hogy az RMDSZ mind a négy képviselői mandátumot megszerezze, hangsúlyozta Márton Árpád. Szerinte minden MPP-re leadott szavazat elvész, vagy a román pártokat erősíti, ha a polgáriak az alternatív küszöb szerint sem jutnak be a parlamentbe. Az RMDSZ megőrizheti jelenlegi mandátumait. Az MPP még nem döntötte el, hol és kit indít a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: Történelmi körzetek alakultak. Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke sajtótájékoztatót beszélt a szervezet választási előkészületeiről. „Nehéz feladat elé állított bennünket az új választási törvény – jelentette ki Halász Ferenc –, mert a magyarság részaránya a Temes megyei választási kerületek egyikében sem haladja meg a 8–9%-ot. ” Szeretnének legalább egy képviselőt bejuttatni a parlamentbe és minél több szavazatot gyűjteni az RMDSZ-nek. A jelöltlistákat szeptember 3-án véglegesítik és a szeptember 13-ára összehívott, mintegy 150 fős küldöttgyűlés hagyja jóvá. Halász Ferenc a más pártokkal való választási együttműködést sem zárta ki. /Pataki Zoltán: Választási előkészületek az RMDSZ háza táján. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Prefektusi megszólásban is részesült már Sepsiszentgyörgy, amiért lassan halad a föld- és erdő-visszaszolgáltatással. Az új városvezetés úgy döntött, jogászokat alkalmaz, hogy lerövidítsék az iratcsomók Bukarestig való eljutási idejét, azaz a helyi ügyintézést szeretnék felgyorsítani. /(vop): Gyorsítani a visszaszolgáltatást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott a Kovászna Megyei Tanács a Székelyföld-táblák felállításához, most már csak az önkormányzat döntésén múlik, hogy hol helyezik el a következőt. A megyei RMDSZ-elöljárók a választási kampányok idején Kökösön kétszer is próbálkoztak a kétnyelvű Székelyföld-táblával, de a hatóságok mondvacsinált okokkal eltávolíttatták azt. /Demeter J. Ildikó: Jöhet a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Idén két jelentős évfordulóra emlékezhetnek a történelem és az irodalom iránt érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a helyi Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én a Szatmár Megyei Múzeumban, jeles történészek és irodalmárok közreműködésével Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezve A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye, míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán 185 éve írta Kölcsey a Hymnust címmel rendez tanácskozást. A reneszánsz év jegyében kezdődő, és Katona Tamás budapesti történész által vezetett tanácskozáson Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese a kor Szatmár megyei emlékeit veszi számba, Vekov Károly kolozsvári történész a megye nagy szülöttéről, Mátyás király kiváló diplomatájáról, Vetési Albert püspökről értekezik, Németi János nagykárolyi kutató a Mátyás korabeli Károlyi család tagjairól, míg Fábián László csengeri múzeumigazgató a Csengerben talált reneszánsz kályhacsempékről, Balogh Béla nagybányai főlevéltáros pedig a Mátyás korabeli (akkor Szatmár vármegyéhez tartozott) Zazar parti városról tart előadást. A Kölcsey Ferencről szóló tanácskozáson Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár Sorsválasztás címmel a Hymnusról beszélt. A kétrészes tanácskozás előadói másnap Vetés községbe látogatnak (ott Kulcsár Erzsébet lelkipásztor és Szőcs Péter történész mutatja be a Vetési család által építtetett templomot), majd a Majtényi sík, Nagykároly, Kaplony és Érmindszent meglátogatását követően ők is részt vesznek az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Tasnád és Szilágypér RMDSZ-szervezetei, valamint a sződemeteri polgármesteri hivatal által augusztus 8-án kezdődő hagyományos sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen. /Reneszánsz év és Hymnus-évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Ifjúsági demográfiai konferenciát szerveznek a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében Kolozsváron, augusztus 7–10. között Szent Kamill Otthon dísztermében Néhány előadás címe: Az 1956-os forradalom üzenete, következményei /Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkatanács elnöke, az MVSZ tiszteletbeli elnöke/, A keresztény világ mint az ifjúság éltetője a jövő nemzedék számára /Dr. Czirják Árpád/, Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei /Csép Sándor közíró, az Áldás, Népesség Mozgalom elindítója/, Életigenlő világkép és erkölcsi rend a magyar nyelvben és népi műveltségben /Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője/, Jelen és jövő /Ludányi Horváth Attila demográfiai szakértő/. /Demográfiai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Honismeret, sport, vallásgyakorlás, önismereti próba – mindez egy vakációs kerékpártúrán. Általános és középiskolás diákok, a sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezet Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletében tevékenykedő fiatalok karikáztak ki augusztus 6-án a templom kapuján, két hét múlva 700 km-rel a hátuk mögött térnek vissza moldvai útjukról. A Kerékpáron Isten Országáért elnevezésű túrát hatodik alkalommal szervezik meg az egylet tagjai, akik év közben heti rendszerességgel találkoznak, és szerveznek művelődési, vallásgyakorlási délutánokat. /(fekete): Több, mint kerékpártúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A Paks melletti Cseresnyéspusztán immár 15 éve gyűlnek össze nyaranként Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről a magyar középiskolások. Egykori táborozó diákok kísérő tanárként térnek vissza, s szeretettel idézik fel a 10-15 évvel ezelőtti emlékeket. Olvasótábor lévén, minden esztendőnek megvan egy évfordulóhoz kapcsolódó témája. Az idei téma a Nyugat folyóirat volt. A neves meghívottak: a pécsi egyetem és a Pázmány Péter Egyetem tanárai, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész tartottak előadást. Idén is volt újságírói kör, amelynek eredménye a Visszhang című tábori lap. Volt filmező csoport is, valamint szavaló kör. A szórványban élő lupényieknek sokat jelent az anyanyelvvel, s az anyanyelvi kultúrával való kapcsolat. /Farkas Éva: Lupényi diákok Pakson táboroztak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Idén a moldvai csángók irányába kerekeznek a Pusztuló kövek nyomdokában elnevezésű biciklitúra résztvevői. A túrát Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkésztanára és Szekernyés Réka, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum földrajz szakos tanára szervezi, idén ötödször. Az augusztus 26. –szeptember 6. között zajló túra során a harmincöt résztvevő diák és kísérő – közel 900 km-t biciklizik, miközben biológiai, földrajzi, történelmi, vallási ismereteket sajátít el. Útközben a túrázók megnézik a tordai vallásszabadság templomát, a gerendi kastélyt, a dombói, medgyesi és erzsébetvárosi templomokat, a Gagy menti falvakat, Firtosmartonost, az énlaki rovásírásos műemléktemplomot, a Tolvajos tetői kereszteket, az Úz völgyi világháborús temetőt és emlékművet, az ezer éves határt, a Rákóczi várat, a csángóvidéket és a gyimesfelsőloki csángó kollégiumot is. /D. I. : JZsUK bicatúra ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Augusztus 7-én Pekingbe utazott Traian Basescu államfő, ahol részt vesz az olimpia nyitóünnepségén, majd több olyan sporteseményre is ellátogat, amelyben román csapatok versenyeznek. Látogatása alkalmával Románia elnökét fogadja Hu Jintao kínai államfő is. /SZ. K. : Vacaroiura bízta az országot a Pekingbe utazó Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Tanácskozásra hívta a parlamenti pártok vezetőit Traian Basescu államfő az Európai Bizottság (EB) által július végén ismertetett igazságügyi országjelentés kapcsán. Basescu kijelentette: kiegyensúlyozottnak tartja a jelentést, az pontosan megragadja azokat az aspektusokat, amelyekben sikerült fejlődést elérni, valamint azokat is, amelyekben az ország nem teljesítette vállalásait. Az elnök emlékeztetett, hogy az ország által vállalt kötelezettségek között szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységének átláthatóvá tétele. Ezen a téren semmi sem történt, ezért a testületnek sürgősen lépnie kell. A másik kötelezettség, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítása kapcsán megjegyezte: a már létrehozott szervezetet be is kell indítani. /Balogh Levente: Sürgetett reformok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Politikai támadások kereszttüzébe került egy vitatott kiállítás miatt a Román Kulturális Intézet (ICR), és annak igazgatója, Horia-Roman Patapievici író, esszéíró és filozófus. A kortárs művészetet az utóbbi években felkaroló intézet a New York-i saját székhelyén rendezett egy kiállítást, amelyet antiszemitának minősítettek egyesek. A szemlére bocsátott tárgyak között volt egy rózsaszín játéktehén is, amelynek a fenekére horogkeresztet rajzoltak az alkotók. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kérte a felsőház művelődésügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg az ICR tevékenységét. Ennek a bizottságnak éppen az az Adrian Paunescu az elnöke, akit Patapievicihez hasonló jobboldali értelmiségiek számtalanszor támadtak múltja miatt. Paunescut Nicolae és Elena Ceausescu diktátor házaspár udvari költőjeként tartják számon. Patapievici hamisnak és minden valóságalapot nélkülözőnek nevezte a kiállítás ellen irányuló vádakat, az Antena 3 hírtelevízióban a kiállítással kapcsolatban elhangzott kommentárok kimerítették a gyűlöletbeszéd fogalmát. / -o-: Politikai támadások kereszttüzében az ICR. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Romániában idén 2,8 tonna lesz a gabona terméshozama hektáronként. Ez jóval az elmúlt öt év átlaga fölött áll, körülbelül a felét jelenti az EU szintjén előre jelzett 5,4 tonnás terméshozamnak, jelezte az Eurostat. A nagy szárazság miatt 2007-ben Románia az utolsó helyen állt a 27 tagország között, hektáronként 1,6 tonnás terméshozammal. Az elmúlt öt év átlagát nézve Románia a 25. helyen áll a 2,4 tonnás átlaghozammal. A kukorica terméshozama Romániában hektáronként 3,5 tonna lesz, míg az EU-ban ez 6,9 tonna. /Eurostat: az elmúlt 5 év átlaga fölött lesz a terméshozam. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Nem elég tevékenynek, hasznosnak lenni, annak is kell látszani. Ezt tanulták meg azok az erdélyi magyar politikusok, akik a tavalyi európai parlamenti választásokon nyertek brüsszeli mandátumot. Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula láthatóbb képviselői a közösségnek, mint amilyenek elődeik: Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly voltak. A korábbi, kiküldött képviselők elvesztek Brüsszelben. Tevékenységük elhanyagolható, és életjelt is csak ritkán adtak magukról. Ha pedig az újságíró tájékozódni próbált, sok esetben olyanszerű elutasításba ütközött, hogy „ez nem téma, erről nem kell írni!”. Ezzel szemben, a novemberben megválasztott képviselők ontják a témákat. Sok közleményt adnak ki. /Gazda Árpád: A láthatóság kihívása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Egymást okolja a két magyar párt amiatt, hogy a Hargita megyei választókerületek kialakításakor Gyergyóditrót a zömében románok lakta Maroshévízhez csatolták. Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem elégedett a Hargita megyei választókerületek felosztásával. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, a felosztás kedvezőtlen a magyarság számára, csökkenti az esélyeit a parlamenti választásokon. A politikus szerint az RMDSZ felelőssége, hogy megengedte ezt, ezáltal két körzetről mondva le: Gyergyóditróról és Orbaiszékről. „Ma két körzetet veszítünk el, holnap az egész Székelyföldet” – mondta. Szász remélik, hogy az RMDSZ meggondolja magát, és mégis sor kerülhet a két párt közötti koalícióra. Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök sincs megelégedve a felosztással, ő viszont úgy látja, az RMDSZ megtette, amit tehetett, nem rajtuk múlott a döntés. /Székely Zita: Egymásra mutogatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A Magyar Polgári Párt Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Bihar megyei szervezeteinek elnökei felkérték az alakulat vezetőségét, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az MPP iránt elkötelezett jelöltjeik milyen módon – MPP-színekben vagy függetlenként – induljanak az őszi parlamenti választásokon. Az augusztus 7-én kiadott közleményben az MPP megyei szervezeteinek elnökei leszögezték: a döntés azért fontos, mert az RMDSZ vezetői végképp elzárkóztak az együttműködéstől.,,Mi fontosnak tartjuk a székelyföldi autonómiát, az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiáját, az állami magyar egyetemet, valamint a polgári értékrend képviseletét Románia parlamentjében. Ezt várják el a Magyar Polgári Párttól az erdélyi magyar polgárok!" – áll a dokumentumban. /Farcádi Botond: Akár függetlenként, akár MPP-színekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Markó Béla meghozta a bölcs döntést: NEM! Nem közösködik senkivel, az RMDSZ önállóan indul a választásokon. Mi, székelyföldi magyarok másképp gondoljuk ezt, írta Gazda Árpád. Történelmi lehetőség adatott a székelység önálló parlamenti képviseletére. Autonómiát a Székelyföldnek! – ezt az RMDSZ is mondta már, kizárólag a kampányokban, s kampány után mindent megtett, hogy az autonómia-gondolat ne kerülhessen többet előtérbe. Most: itt a történelmi lehetőség. A Magyar Polgári Párt ölébe hull a lehetőség, hogy kiálljon népünk képviseletéért. Kiálljon az autonómiaharc megvívására, az autonómia ügyének győzelemre vitelére, hangsúlyozta a cikkíró. /Gazda Árpád: Történelmi lehetőség (Önálló parlamenti képviselet a Székelyföldnek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács /CNCD/ vezetőségi tagja elmondta, a Pro Europa Liga /PEL/ lapjánál, a Gazeta de Muresnél dolgozott, s amikor 1993-ban az megszűnt, akkor létesült az emberjogi iroda, s oda került. Tizenhat évet dolgozott folyamatosan a PEL-nél. A kilencvenes évek végén több civil szervezet összefogott egy diszkriminációellenes törvény létrehozásáért. A PEL is közöttük volt. 2000-ben lépett életbe a törvény, s utána kialakult egy civil szervezeti csoport, amely a jogszabály folyamatos jobbításával foglalkozott. 2006 októberében végül sikerült a törvényt olyan szintre hozni, amely már kompatibilis az uniós elvárásokkal. Haller István folyamatosan bírálta a CNCD munkáját. Most hogy a szervezet vezetőségi tagja lett, szeretne új munkastílust meghonosítani. Próbálja betartani a törvénynek azt az előírását, hogy 90 nap alatt meg kell oldani az eseteket. Ösztönzésére létrehozták a marosvásárhelyi irodát. A romániai törvények tiltják a gyűlöletbeszédet, valamint a totalitárius rendszerek szimbólumainak a használatát, azonban ezt a törvényt nem alkalmazzák. Eddig egyetlen brassói személy ellen indult eljárás, náci szimbólumok használatáért. Első fokon elítélték, másodfokon felmentették. Jelenleg szélsőjobboldali szervezetek Romániában, a Legionárius Mozgalom és az Új Jobboldal, amelyek ellen eljárást kellene indítani. A PEL-től folyamatosan feljelentéseket küldtek ezek ellen, de választ nem kaptak. Haller István kijelentette: a magyar ajkú állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az orvosokkal anyanyelvükön értekezhessenek, ezt intézményi szinten meg kell oldani. Amikor megszületett a romániai romastratégia, a kormány egyetlen lejt sem rendelt a program mögé. Az EU-tól azonban Románia elvárja, hogy pénzelje a roma programokat. Haller István /sz. Marosvásárhely, 1962. aug. 7./ Kolozsváron szerzett geológusi képesítést. 1990-től a marosvásárhelyi Új Élet utódjánál, az Erdélyi Figyelőnél újságíróskodott, utána a Pro Europa Ligához (PEL) került, az emberjogi irodát vezette. /Máthé Éva: Robbanásveszélyes megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Illegális és mégis mérvadó közéleti szereplő volt a kommunizmus évtizedei alatt a Szabad Európa Rádió (rövidítve SZER) és a BBC (British Broadcasting Corporation). Tucatnyi nyelven sugározták a cenzúramentes, szabad információkat a vasfüggönyön át, tárgyilagos rendszerkritikájukkal nagy űrt pótoltak. A BBC a második világháború kezdetén indította el adásait Kelet-Európa irányába. Az információs háború hozta létre később, az ötvenes évek elején a Szabad Európa Rádiót, az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával, müncheni központtal. Magyarul, románul egyaránt hallgatták az adásaikat, a diktatúra zavaróállomásai ellenére. Nemzedékek hallgatták az olyan híres rádiósokat, mint a sepsiszentgyörgyi Mikóból indult Koréh Ferenc, a Brassóban pályakezdő Mikes Imre, azaz Gallicus, híres rovatával, a Reflektorral, vagy várták a hét közepét, amikor a Szabad Európá-s Vajda Albert csütörtököt mondott. A BBC magyar adásában pedig Márai Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Határ Győző szólaltak meg. Mindkét adó magyar adása már évekkel ezelőtt megszűnt, augusztus elsejétől pedig elnémulnak a két adó román adásai is. A SZER román adásait Enescu rapszódiája vezette be, nagy öregjei, mint Noel Bernhard, Vlad Georgescu, Virgil Ierunca, Monica Lovinescu, Max Banus már csak archivált hangjukkal vannak jelen. /Krajnik-Nagy Károly: Búcsúzó BBC, SZER: életünk részei voltak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot a Hír Tv drogbotrányával kapcsolatosan. A Magyar Nemzet augusztus 6-án arról írt, hogy az ügyben nem csupán a televízió két riporterét, hanem Gaskó István szakszervezeti vezetőt is kompromittálni akarták. Baráth Miklós, az ügy egyik főszereplője, akit drogdílerként ismert meg a közvélemény, kijelentette: a lap a Hír Tv összevágott hangfelvételeit közölte az állítólagos drogügyben Gaskó István szakszervezeti vezető „kompromittálásával” kapcsolatban. A Magyar Nemzet közölte a Hír Tv közzétett hangfelvételeit, amelyen az egyik televíziós újságírónak Baráth Miklós többek között azt mondja: „három ember van most, akit kompromittálni akarnak kemény szinten, te, Szabolcs meg Gaskó”. Az MTI-nek Baráth Miklós elmondta: Gaskó Istvánról volt szó általánosságban, mert nagyon sokat beszélgetett a televíziós újságírókkal „ezekről a dolgokról”, de már nem emlékszik rá, hogy ez milyen formában hangzott el. Ismeretes, a Hír Tv augusztus elsején hozta nyilvánosságra, hogy kábítószert akartak elrejteni két riporterük autójában. /Hír Tv-ügy: tagad az áldrogdíler. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyílt levélben köszönte meg a Matica Slovenská elnökének, Jozef Markusnak, hogy meghívást kapott a hazafias szlovák kulturális intézmény megalakulásának 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy a rendezvényen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát. Az évfordulós ünnepséget tízmillió koronával támogató Slota Turócszentmártonban, a magyar diplomata jelenlétében azt mondta, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi-sivatag, s hogy a szlovákok, amikor ez szükséges volt (1848–49-ben) „fegyverrel a kezükben tudták megsemmisíteni a magyar honvédeket". Slota kijelentései ellentétesek a két nemzet kapcsolatainak jobbítását akarók törekvéseivel, a magyar és a szlovák kormányfő „építkezést és megbékélést" célzó tavalyi megállapodásával – emlékeztetett a magyar diplomata. /Slota újabb magyarellenes kijelentései. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Építkezési engedély hiányában, a munkálatok felfüggesztésének elrendelését figyelmen kívül hagyva, a Somostetőn folytatják az állítólagos gyermekjátszótér építését. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója immár második alkalommal foglalt állást az ügyben, bejelentve: pert indított a polgármesteri hivatal ellen a törvény be nem tartása miatt. /Antalfi Imola: Zavartalanul folyik az elhíresült somostetői építkezés. Az RMDSZ-frakció perel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Nyolcmillió eurót fordíthat a vár felújítására a nagyváradi önkormányzat, az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökség bizottsága jóváhagyta a pályázatot. Kenyérmúzeumot, vármúzeumot, könyvtárat, kőtárat és éttermet alakítanak ki a nagyváradi várban. A vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést várhatóan szeptemberben írják alá – tájékoztatott Biró Rozália alpolgármester. /Fried Noémi Lujza: Mentőöv a műemléknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Hogyan teremtsünk hagyományból jövőt? Ez volt annak a fórumnak a fő kérdése, amelyet augusztus 6-án tartottak a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok nyitómozzanataként. A Siculus Fesztivál múltja és jövője címet viselő fórumon az 1970–1973 között megrendezett könnyűzenei seregszemle létrehozói, résztvevői, egykori díjazottai közül néhányan, illetve az azonos nevű zenekar tagjai emlékeztek, felelevenítve a hajdan sikeres fesztivált. Horváth Károly zeneszerző, az Artera Alapítvány művészeti vezetője elmondta: a Siculus Fesztivál újraélesztése az alapítvány dédelgetett álma. Az akkori hatalom beszüntette a fesztivált. A kezdeteket Pakot József és Csiszár Antal özvegye elevenítette fel, majd Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori zenei szerkesztője emlékezett a fesztiválon történtekre. Azt tervezik, hogy jövőre újraéled a Székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál. /Köllő Katalin: Jövőteremtés hagyományból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Mintegy hatszázan voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ országos táborában. A tábori áramfejlesztő felmondta a szolgálatot, így kézzel jegyezték az adatokat, a hangulaton azonban ez mit sem változtatott. A szokásos országos közgyűlésen a gyergyói Dezső László személyében új országos elnököt választottak. A tavalyi vándortábor után felröppent a hír, megtörténhet, hogy az utolsó volt, nem lesz többet, mert egyik osztály sem vállalta a szervezést. Miután hosszú ideig nem történt semmi, a kolozsvári osztály egy része a megszervezése mellett döntött, hogy ne szakadjon meg a vándortáborok sora. A táborban három napon keresztül, naponta 15 túrán ismerkedhettek a környezettel a táborlakók: volt könnyű, közepes és nehéz túra, szekeres túra, magashegyi túra és honismereti kirándulás. 2009-ben Bihar megyében, a nagyváradi EKE szervezi a XVIII. Vándortábort. /XVII. Országos EKE Vándortábor – Székelyjó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Tordátfalván, az udvarhelyszéki településen van a legrégebbi, ma is álló és használatban lévő székely kapu. 1800-ban állították fel, ma már csak főbb elemei a régiek. A kapu nincs festve és faragva. A székely kapuk legjelesebb kutatója, a máréfalvi Kovács Piroska adatai (Elődeink hagyatéka – udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere című, 2006-ban kiadott CD-jén az összes székelyföldi kapu adatai megvannak) szerint ez a tordátfalvi kapu a legrégebbi Udvarhelyszéken. A legrégebbi faragott kapu Oklándon található, azt 1809-ben állították. A közigazgatásilag Siménfalva községhez tartozó Tordátfalván jelenleg körülbelül százan élnek, többségükben idős emberek. Itt született Boros György, aki 1928 és 1938 között unitárius püspök volt. /Katona Zoltán: Tordátfalván áll a legrégebbi székely kapu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 8./

Székelykeresztúron a helyi Molnár István Múzeum szervezésében augusztus 9-én lesz dr. Molnár István múzeumalapító-néprajztudós szobrának avató ünnepsége a múzeum udvarán, ezt követően tudományos ülésszakot tartanak. /Szoboravató Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Néhány könyvújdonságra hívták fel a figyelmet Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Boros Judit – Szűcs György: A nagybányai művésztelep /Litera – Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című kötetben tanulmányokat, képeket, képelemzéseket, illetve életrajzokat találhat az olvasó. Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye címmel magyar–román, illetve román–angol albumot adott ki a Kolozs Megyei Tanács. További újdonságok: Kányádi Sándor Jövendőmondás, Válogatott versek /Corvin Kiadó/, Rezi Elek: Unitárius erkölcstan című kötete. /(k): Újdonságok a Phoenix könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Háromszék munkaképes lakosságát 93 100 főre becsülik, 52 000 munkakönyves alkalmazottról tudnak, de az állástalanokat, illetve az egyetemi hallgatókat is figyelembe véve, harmincezer ember foglalkoztatottságáról nincs információjuk – közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Szerinte ennyien nem dolgozhatnak mezőgazdaságban, a külföldön tevékenykedőkről is kevés a hivatalos adat. /Mózes László: Miből élnek harmincezren? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./