Temesváron a Hunyadi kastélyban megnyílt M. Kiss Hedy „Vexillológia képekben” című kiállítása, melyen 80 katonai, egyházi, tanügyi és más egyesületek egyedi zászlókról és hímzett címerekről készített képek tekinthetők meg. László Árpád: Egyedi zászlók a Hunyadi kastélyban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

Az Új Magyar Szó interjúsorozatban hetente bemutatja az erdélyi magyar könyvkiadókat. Elsőként, a kolozsvári Koinónia igazgatója, Visky András beszélt kiadójukról. Az 1993 óta létező kiadó megalakulásakor teológiai, egyháztörténeti tárgyú köteteket hozott napvilágra, majd úgy gondolták, a kortárs irodalom sem maradhat ki, emellett a kortárs európai és a román szerzőkre is gondoltak. Jelenleg húsz könyvet adnak ki évente. Nem csak a román és a magyar alapítványok támogatását használják ki: brit, ír, holland források segítségét is igénybe veszik. Szép sikere volt Zágoni Balázs meseregényének, Selyem Zsuzsa prózáinak, valamint a Kolozsvár dísztörténetét feldolgozó, gyerekeknek szóló kötetnek. /Varga Melinda: A modernitás színeiben. Beszélgetés Visky Andrással, a Koinónia kiadó igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Közel fél órás, négyszemközti találkozón sürgette július 29-én Basescu államfő Tariceanu miniszterelnököt, hogy a kormány képviselő-, illetve szenátor tagjai járuljanak hozzá a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásához augusztus első felére. Traian Basescu ugyanezzel a kéréssel fordult a parlament két házának vezetőihez is. /Basescu–Tariceanu zárt ajtókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Várhatóan újabb találkozóra kerül sor Marosvásárhelyen az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) küldöttségei között. Markó Béla és Tőkés László ismét levelet váltott. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke már július 30-án, szerdán tárgyalóasztalhoz ültette volna a feleket, Markó azonban csütörtököt javasolta. Az RMDSZ választás elé állította Tőkést: vagy feladja közvetítői szerepét és az RMDSZ-en kívüli csoportosulások „legmarkánsabb képviselőjeként”, vagyis partnerként vesz részt a tárgyalásokon az MPP nélkül, vagy csak az MPP-vel próbál majd az RMDSZ megegyezni. Markó válaszlevelében jelezte: ők Tőkéssel nem közvetítőként kívánnak tárgyalni, hanem az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások „legmarkánsabb képviselőjeként”. Ha ezt Tőkés nem tudja vállalni – írta Markó –, akkor az RMDSZ kész lefolytatni egy „utolsó utáni” tárgyalást csak az MPP-vel. /B. T. : Csütörtökön RMDSZ–MPP tárgyalás lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi és bálványosfürdői egyeztetésének meghiúsulása után Nagyváradon egy bizonyos ,,válságstáb" ült össze, mely Tőkés László kezdeményezésére mégis megpróbálta elfogadtatni Szász Jenőékkel az RMDSZ ,,belső koalíciós" erdélyi magyar szövetkezését. Szász Jenő és csapata számára ez fájdalmas lépés lesz, mert az ,,egyenlők közti" tárgyalásról vissza kell lépni a realitás talajára, a nyolcvanöt–tizenöt százalékos bejuthatási részvétel rögös útjára. Magyari Lajos hangsúlyozta Tőkés László bölcsességét, aki csak rábírta az MPP-t, hogy el kell fogadni az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát. /Magyari Lajos: Út az egyezség felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Tőkés László EP-képviselő az RMDSZ-szel folytatott párbeszéd elkötelezett híve. Nem veszélyezteti ez a Magyar Polgári Párt identitását? – kérdezte Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Tőkés László kifejtette, politikatörténeti fontosságúnak tartja a Magyar Polgári Párt megalakulását, és ezáltal a politikai pluralizmus létrejöttét a romániai magyar társadalomban. A püspök esélyt lát a romániai magyar közéletben a politikai rendszerváltozásra, ahol az MPP valós alternatívát képviselhet. A helyhatósági választásokon azonban ezt nem sikerült megvalósítania, a székelyföldi régión kívül szerény eredményeket ért el. Tőkés László fontosnak tartja, hogy MPP parlamenti képviseletre szert tegyen. Ha a Magyar Polgári Párt kimarad a parlamentből, akkor a székelyföldi területeken kívül vagy stagnálni fog, vagy elsorvad. A parlamenti részvétel politikai partnerré és alternatívává avatja a Magyar Polgári Pártot. /Makkay József: Az MPP megerősödéséhez parlamenti jelenlétre van szüksége. Interjú Tőkés László EP-képviselővel az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalásokról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 30./

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az árvízkárosult családokból származó személyek egyenként 300 lejt, az elhunytak családjai pedig 5000 lejt kapnak. Az árvízben négy ember meghalt, 99 ház tönkrement, s további 122 lakást az összeomlás fenyeget. Megrongálódott több mint 2000 ház. Összesen 145 helységben voltak árvízkárok. 8 300 kút vize ihatatlan, 1408 híd és palló tönkre ment. Hargita megyében, a Kis-Homoród völgyében az esőzés okozott károkat. /Hat megyében pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Folytatódtak a kitelepítések az árvíz sújtotta moldvai vidékeken, 15 ezer fölé emelkedett a természeti katasztrófa miatt otthonukból távozni kényszerülők száma. Bákó megyében a Szeret vízszintje rekordmagasságot ért el, ennyire még sohasem emelkedett a folyó szintje. A Szeret több települést teljes egészében elöntött. Eddig öten haltak meg az áradásokban, 148 lakóépület megsemmisült, 123 bármikor összedőlhet, és összesen kétezer lakóházat rongáltak meg a megáradt folyók. A román hatóságok részben Ukrajnát teszik felelőssé az áradások okozta károkért. Cristian David belügyminiszter közleménye szerint rosszul működött az információcsere a két ország hatóságai között. /Balogh Levente: Újabb kitelepítések Moldvában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének tagja, Haller István államtitkár korábban több éven keresztül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi munkatársaként dolgozott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács első vidéki kirendeltsége Marosvásárhelyen működik. Jelenleg az irodában még nem működik a telefon, a számítógép is igen kezdetleges. Az irodának jelenleg Daniela Vaidas fiatal jogász személyében egyetlen munkatársa van. „Az iroda három fő funkciója: fogadja azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy bármilyen szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesültek, szakszerű tanácsokat ad, ezenkívül az igazságszolgáltatási szervek előtt képviseli az országos tanácsot, ugyanakkor részt vesz a különböző ügyek felderítésében, dokumentálásában” – fejtette ki Haller. Igen nehéz székhelyhez jutni. Marosvásárhelyen a megyei tanács és a prefektúra nemleges választ adott a CNCD helyiségigényére. Eddig a legtöbb panasz a munkáltatók ellen fogalmazódott meg. Nemrég Haller István egy panasz kapcsán felvetette: az uniós előírásoknak megfelelően a romániai magyar pácienseknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön tárgyaljanak az orvosokkal. Erre hivatkozva, a Krónika arra volt kíváncsi: az iroda munkatársa ért-e magyarul. Egyelőre egyetlen személy dolgozik itt, aki nem beszél magyarul, de amikor a második munkatársat is felvesznek, megoldódik ez a probléma. /Máthé Éva: Erdélyi panasziroda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Két hónapos működése alatt alig harminc-negyven személy fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nyitott területi irodájához. Sokan nem tudnak az iroda létezéséről. A panaszosokat több alkalommal zárt ajtó fogadta, az iroda alkalmazottja, Daniela Vaidas jogász elismerte, hogy nem tartotta tiszteletben a munkaidőt. /Menyhárt Borbála: Kevesen tudnak a diszkriminációellenes irodáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Pusztakalánon július 28-ra virradó éjszaka húsz cigány be akart hatolni az egykori kohászati művek területére, ócskavasat lopni. A biztonsági őr próbálta megakadályozni őket ebben, mire a cigányok vasvillákkal és baltákkal rátámadtak, megverték, illetve tönkre tették őrbódéját. A pórul járt biztonsági őr értesítette kollégáit. Az őrző-védő cég 20 biztonsági őre kiszállt a pusztakaláni cigánytelepre, ahol verekedés tört ki 70 helyi romával. A tömegverekedés során a biztonsági őrök gumilövedékeket is használtak, s 9 személy megsérült. Az éjszakai tömegverekedésnek a rendőrség kiszállása vetett véget. A rendőrség bűnügyi eljárást indított az ügyben. /Chirmiciu András: Romák verekedtek biztonságiakkal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

Romániában szinte egyetlen kisebbségi nyelven írott könyv sem jelenhet meg térítésmentes támogatás nélkül. Sértett román kiadók a Ziua című lapban megtámadták az AFCN-t – az Országos Kulturális Alap Ügykezelőségét. A vád: diszkrimináció. A térítésmentes támogatás tizennyolc százalékát „csak” vagy „kizárólag csak” a magyarok kapják. Az AFCN diszkriminálja – így, szó szerint – a jelenkori román írókat, a román irodalom egykori nagyjainak az újrakiadását. A hatszázaléknyi magyar, lakossági részarányához képest háromszor annyi támogatást kap, mint a románok, tehát mint amennyi őt megilletné. Az AFCN további bűnei: a pályázatok értékeléséhez nincsenek „átlátható” értékelési kritériumok. Az AFCN olyan pályázatértékelőket választott, akik „bizonyos irodalmi és kulturális csoportosulások mellett pártoskodnak”. A vádakra válaszolva megkérdőjelezhető, mióta lehet egy irodalmi művet megítélni a lakosság nemzetiségi összetétele szerint? A magyar könyvnek csak a hat százalékát adnák ki, s a többit tegye hozzá az olvasó? Az AFCN idén 115 könyv kiadását támogatja – s nem 70-ét, miként a vádaskodók állítják –, és ezek közül a magyar könyvek száma 26. A könyvekre fordítható támogatás összege 1 395 793 lej, amiből 252 002 lej jut a magyar nyelvű könyveknek. (Közöttük például a fiatal román drámaírók magyar nyelvű antológiájának.) Az AFCN pályázatértékelő bizottságaiba eléggé nehezen jutott be egy-egy magyar, és minden bizottságban – lakossági arányukhoz hasonlóan – elenyésző kisebbségben vannak. A pályázatértékelő bizottságok a valóban támogatni valót és támogatásra szorulót részesítik előnyben. /Zsehránszky István: Hol a hiba? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A Perkő nem csupán Kézdiszentléleké, hanem egész Felső-Háromszéké, ezt kell szem előtt tartani a zarándokhely jövőjének tervezésekor – ez volt a kiindulópontja annak a tanácskozásnak, amelyet múlt héten tartott Balogh Tibor polgármester a település vezetősége, a megyei tanács, a műemlékvédelmi hivatal, a közbirtokosság és az egyház képviselőinek jelenlétében a községházán. A találkozón javaslatok hangzottak el a Perkő átalakítására, és megegyeztek: jövőre, az egyház ezeréves fennállása alkalmából Szent István-szobrot állítanak. Jövőre ismét tervezik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának megrendezését, a Perkő ezúttal is kiemelt helyszíne lesz a rendezvénynek. /Farcádi Botond: A Perkő jövője (Szent István-szobrot állítanak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Lezajlott a sepsiszentgyörgyi városmenedzseri versenyvizsga, Czimbalmos Kozma Csaba volt alpolgármester sikeresen vizsgázott. Hatáskörébe a városgazdálkodás és a városrendezés fog tartozni. /Váry O. Péter: Városmenedzsert avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Egy évtizeddel ezelőtt, 1998 tavaszán, alig néhány hónappal a parlamenti választások előtt, hatalmának átmentése céljából Vladimir Meciar pártjával, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal keresztülvitetett a parlamenten egy olyan választójogi törvényt, amivel elejét akarta venni az ellenzék megerősödésének, nagyjából kizárva a vele szembenállók koalíciózásának esélyét. A szlovákiai magyarságot három önállóan politizáló párt: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt laza választási koalíciója (1994) képviselte a törvényhozásban, de így is kevesen, legalábbis nagyon kockázatosan ahhoz, hogy az új jogszabály szerint továbbra is a parlamentben képviselhessék a felvidéki magyarságot. A koalíció lépésre kényszerült, a szlovákiai magyar politikusok belátták, csak akkor juthatnak be a parlamentbe, ha a törvény szerint a magyar képviseletre leadott magyar szavazatok elérik a 15 százalékos támogatottságot. Szlovákia tíz százaléknyi magyarsága külön-külön pártokra szórt szavazatokkal, nem valósíthatta volna meg a parlamenti képviseletet, ezért a vezető politikusok a pártegyesítés mellett döntöttek: 1998 nyarán Dunaszerdahelyen a három párt közös közgyűlésén megalakult a Magyar Koalíció Pártja. Ezt követően a három párt már a Magyar Koalíció Párt név és választási jelkép alatt kezdte meg sikeres kampányát. Akárcsak Romániában az RMDSZ esetében, a kormányzati szerepvállalás miatt folyamatos külső és belső nyomás nehezedett az MKP-re, aminek ára volt, lazult a párt belső építése, a politikusok kevésbé figyeltek a szlovákiai magyar társadalom igényeire. Az MKP-t a választók megbüntették: 2006-ban félszázezerrel kevesebb támogató szavazatot szerzett, mint négy évvel korábban. Ennek ellenére Csáky Pál, az MKP elnökének nyilatkozata szerint az MKP nyolcéves kormányzati szerepvállalása több, mint vállalható. A nyolcéves kormányzás velejárója volt az is, hogy érdekcsoportok alakultak ki a pártban, illetve a párt körül. A tavalyi tisztújító közgyűlésen Bugár Béla alulmaradt Csáky Pállal szemben. Szembe kerültek egymással azok, akik – Csáky megfogalmazása szerint – „egyéni érdekek mentén politizáltak és azoknak a nagy csoportja, akik a közösségi értékek képviseletében látják az MKP küldetését”. Csáky kimondatlanul is Bugárra célzott. Kezdetét vette a Csáky–Bugár nyílt konfrontáció. /Lokodi Imre: Tíz éves a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere – holtversenyben Sólyom László köztársasági elnökkel –, a legnépszerűbb, míg Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke a legnépszerűtlenebb politikus a Századvég és a Forsense közös felmérése alapján Magyarországon. Az MSZP politikusai közül Szili Katalin áll a legjobb helyen, ő csak három ponttal marad el a listát vezető Kósa és Sólyom mögött, így 56 pontjával a harmadik. A Fidesz szavazók körében változatlanul Orbán Viktor pártelnök 78 ponttal, az MSZP szavazóinál pedig Gyurcsány Ferenc a legnépszerűbb. /K. GY. : Kóka és Gyurcsány a legnépszerűtlenebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Idén Bihar megyei településeken tartott előadásokat az Erdélyi Vándorszínház kis létszámú társulata, amelyet tavaly alapított Csuja László, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója. Az öt marosvásárhelyi és egy kolozsvári színis növendékből álló csapat idén is commedia dell’arte stílusú előadást hozott létre, ezúttal Shakespeare-művekből ollóztak össze részleteket. A Kele-Fodor Ákos dramaturgiai munkája nyomán született szöveget Csuja László állította színpadra. Hét Bihar megyei települést jártak be, a partiumi falvakban saját maguk toborozták a nézőket, lovasszekéren ülve járták be az adott falut és csalogatták a közönséget az esti előadásra. /(köllő) : Idén is turnézott az Erdélyi Vándorszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Idén immár tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit a gyimesközéploki tánctábor. A tábor története 1992-ig nyúlik vissza, ezt csupán a kalotaszegi tánctábor megnyitása előzte meg egy évvel. Erdély egyik legrégebbi és talán legismertebb tánctáboráról van szó. A tábor egyik legnagyobb vonzereje, hogy itt helyi adatközlők, táncosok, énekesek, zenészek bevonásával történik az oktatás. A gyimesi tánctábor közönsége tavaly még a nagyhírű prímás, Zerkula János nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, idén már csak Zerkula-emlékestet tartanak. Eddig kétszáztíz személyt vettek a tánctábor nyilvántartásába, de ez a szám még növekedhet. /Muszka Sándor: 12. Gyimesi Tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Az idei, augusztus 6–10 között Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülő IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Nagy Feró és a Kárpátia zenekar is fellép. Az Egyesült Magyar Ifjúság naponta bekapcsolódik a sátor rendezvényeinek sorába. /EMI-tábor negyedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Miholcsa Gyula marossárpataki szobrászművész Apafi Mihályról készített egész alakos szobrát avatják fel augusztus 3-án Nagyernyén, a Polgármesteri Hivatal előtti téren. Dr. Nagy Lajos Apafi Mihályról értekezik, ezt követően az alkotó beszél a szoborról. Kántor Attila református, Csintalan László katolikus és Nagy László unitárius esperesek áldják meg a szobrot. Fellép a Kolping Család kórusa és a vajdaszentiványi tánccsoport. /Szoboravató Nagyernyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

A gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete rendezésében július 31-én a könyvtárban bemutatják Gyergyó neves emberei című könyvet. /Könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Románia néhány év múlva megelőzheti Magyarországot az egy főre jutó hazai össztermékben (GDP) is, ha a román gazdaság megőrzi jelenlegi növekedési ütemét, vélte Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős román biztosa. 2007-ben 116,9 milliárd eurós hazai össztermékével Románia megelőzte már Magyarországot, amelynek a GDP-je 93,3 milliárd euró volt. A 2007. január 1-jén csatlakozott Románia, EU-tagságának első évében, 595 millió euró értékű támogatáshoz jutott. /GDP: Románia hamarosan megelőzheti Magyarországot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Július második felében olyan halpusztulás van az Aranyoson, hogy „ismét” éveknek kell eltelnie ahhoz, ameddig újból halak lesznek ebben folyóban. Azért „ismét”, mert ezelőtt négy évvel hasonló eset történt. Egy Fehér megyei ipari víztárolóból kiömlött a szennyezett víz. Ez olyan mértékű fertőzést idézett elő, amely nem csak a halak, hanem minden élőlény kipusztulásához vezethet – vélekedett Marius Masca, a tordai Potaisa vadász- és halászegyesület igazgatója. A katasztrófa után ellepték az Aranyost a haltetemek. /Schmidt Jenő: Ismét elpusztultak a halak az Aranyosban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Segélyszállítmányt indít Románia árvíz sújtotta megyéibe a Magyar Vöröskereszt, emellett felhívással fordul a lakossághoz, kérve minden jóérzésű adományozó hozzájárulását az árvíz sújtotta térségek rászorulóinak a támogatásához. /Magyar segély az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Ellenszavazattal, illetve tartózkodással az MPP képviselői több határozat meghozatalát is megakadályozták Hargita Megye Tanácsának július 30-án tartott ülésén. Borboly Csaba elnök szerint az MPP-frakció nem tudatosította, hogy 100 millió eurós nagyságrendű európai pénzektől esik el a megye, ha a testület nem dönt a társulás mellett. Árus Zsolt, aki Szász Jenő távollétében az MPP frakcióvezetői tisztségét töltötte be, elmondta: ennyi idő alatt a szakbizottságok véleményezhették volna a tervezeteket. Árus Zsolt szerint kevés információ állt az MPP rendelkezésére ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazhasson. /Orbán Ferenc: Ellenzéki szerepben az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Hosszas viták jellemezték Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei önkormányzat első rendes ülését. A legnagyobb ellenkezést az MPP részéről Bodó Lajos RMDSZ-es tanácstag kezdeményezése váltotta ki. A tervezet szerint a tanács felállítana egy bizottságot, amely elemezné az önkormányzat tulajdonában levő, mindenki által sajtóháznak nevezett ingatlan hatékonyabb kihasználásának lehetőségét. A sajtóházban működő két megyei napilap, a Háromszék és a Cuvantul Nou viszont mindössze négyzetméterenként egy eurót fizet az önkormányzatnak. Fazakas Tibor MPP-s tanácstag megfogalmazta gyanúját, hogy egyes politikai szervezetek neheztelnek a Háromszék napilapra, mert az bírálta őket, és most így próbálják befolyásuk alá helyezni. Tamás Sándor tanácselnök /RMDSZ/ kifejtette, más cégek is jelezték, hogy bérelnének helyet az ingatlanban, például az Observatorul de Covasna napilap, és egy udvarhelyi cég, amelyik magyar megyei napilapot indítana Kovászna megyében. Végül a tervezet szövegét általánosították olyan módon, hogy a bizottság az önkormányzat minden épületének kihasználtságát megvizsgálja. /Bíró Blanka: RMDSZ–MPP-csata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

A hűség, összetartás, egyenesség az erdélyi magyarokra inkább jellemzőek, mint az anyaországiak többségére. Ezért nevetséges, amikor magyarországi politikusok tartanak leckét arról, hogy miként maradjunk meg magyaroknak, írta Sike Lajos újságíró. Megmagyarázta Orbán Viktornak, hogy nem kell a megosztást mélyíteni, továbbá ne csak az erdélyi magyarok 15 százalékának képviselőivel tárgyaljon „szép hazafias dumával”, hanem a 85 százalékával is. /Sike Lajos: Okosodunk, felismerünk? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2008. júl. 31.

Kolozs megye azon nyolc kísérletközpont egyike, ahol nem az országos – július 16-án megtartott – versenyvizsgán döntöttek a tanári állások betöltéséről, hanem az iskolák szervezhették a megmérettetést. Megyei szinten csak kilenc tanintézet élt ezzel a lehetőséggel. Kolozs megyében a 2652 meghirdetett helyre közel háromezren iratkoztak be, de a vizsgán mindössze 1804-en jelentek meg. Elenyésző, csupán 5 százalék volt az 5-ösön aluli jegyek száma. Címzetes tanári állást nyert 272 személy, 508-an pedig a helyettesítő tanári állásokra pályáztak sikerrel. Az iskolák vezetősége ajánlásával további 783 személy nyert folytonosságot, 55-en áthelyezéssel kerültek ide. A legnagyobb hiányt a kisvárosi szakiskolákban jegyezték: nagyon kevesen jelentkeztek a szakiskolák mérnök-tanár és mesteri állásaira – itt hozzávetőlegesen száz katedra vár betöltésre. Egyre kevesebbeket vonz a pedagógusi pálya. Vannak olyan állások, főleg vidéken, amelyeket évek óta nyugdíjas pedagógusok töltenek be, tavaly közel hétszáz nyugdíjast foglalkoztattak. /N. -H. D. : Egyre népszerűtlenebb a pedagógus pálya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Vizsgáztak a Kis-Küküllő Térségi Társulás Gyulakutai Képzőközpontjában a Phare program által finanszírozott felnőttképzés első végzettjei. Borbély Emma, a társulás vezetője elmondta, a program ingyenes képzést nyújt kis jövedelmű és munkanélküli személyeknek. Jelenleg számítógépkezelő-, elárusító-, agroturisztikai dolgozó-, ács- és kisvállalkozói menedzser-képzés folyik egy-egy osztállyal. Partnerük a felnőttoktatásban akkreditált székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány. Másik képzési programjuk az otthoni idősgondozó- és ápolóképzés, melynek akkreditálását rövidesen megkapják. A képzések a jól felszerelt (Apáczai Közalapítvány támogása), szállási lehetőséget is biztosító Gyulakutai Képzőközpontban történnek. Hiánypótlóként a Szülőföld Alap (Magyarország) támogatásával, valamint egy lelkes csapat munkájának köszönhetően megszületett a Házigondozás – elméleti és gyakorlati szakismeretek tankönyv. Holland támogatók megajándékozták az egyesületet egy mozgássérültek szállítására alkalmas kisbusszal. Közel három éve foglalkoznak a mozgássérült fiatalokkal és az őket gondozó családtagokkal. /(b. gy.): Sikeres felnőttképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Első alkalommal tartanak egyhetes találkozót a Kárpát-medencei református fiatalok, a rendezvény keretében 150 fiatal érkezett az országból és a határokon túlról a református egyház balatonfenyvesi üdülőjébe. A július 28-a és augusztus 3-a között zajló találkozó első napján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartott előadást. A többségükben középiskolás korú magyarok Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeztek. A vajdasági és a horvátországi magyarok nem reagáltak a meghívásra. /Református magyar fiatalok találkozója a Balatonon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Több mint kétszázan jelentkeztek véradásra Gyergyóban. Ilyen tömeges jelentkezés soha nem volt – mondta dr. Simon Alpár háziorvos. „Még két bőrdonorra van szükség” – jelentette ki Pap Ferenc vállalkozó, már sikerült négy bőrdonort találni – kettő családtag, kettő önkéntes felajánló – annak a sebesültnek, akinek állapotán a mielőbbi bőrátültetés segítene. Mint ismeretes, 23 munkás szenvedett égési sérüléseket a tömeges munkabaleset során. /Jánossy Alíz: Összefogás a sérültekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./