A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés levélváltással szöges ellentétben alakultak a tárgyalások július 19-én Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségét arról, hogy az úgynevezett belső koalíció a legjobb megoldás az őszi parlamenti választásokra. Tőkés László jelezte: „kellemesen csalódott” az RMDSZ nyitottságában. Az EMNT elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. A megállapodás megszületésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte Tusnádfürdőn: az erdélyi magyar politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. A július 19-i tárgyalásokon az RMDSZ egyhetes gondolkodási időt szabott az MPP-nek. Jelezték, hogy július 26-ig várnak választ az MPP-től javaslatukra. Az RMDSZ hat pontba foglalta az elvi megállapodás-javaslatot. A dokumentum szerint a szenátusi és a képviselőházi jelöltlistákon az RMDSZ bejutó helyeket biztosít az MPP-nek a 2008-as önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányában. Tőkés László méltányosnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát. /B. T. : Történelmi egyezség Markó Béla és Tőkés László között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Új fejezet nyílhat a romániai magyar politikában azt követően, hogy július 19-én három órás találkozó keretében Markó Béla és Tőkés László – de úgy is lehet fogalmazni, hogy az RMDSZ és az EMNT – megegyeztek. Mindkét fél őszintén törekszik az egyezségre. Július 19-e fontos dátumként vonul be a romániai magyar politikatörténetbe, hiszen több mint egy évtized eltelt már azóta, hogy Markó és Tőkés valamiben meg tudott egyezni. Az egyezség nem jelenti azt, hogy ezentúl egyetértés is lesz. Az egyezség arról szól, hogy az RMDSZ és a polgári oldal megőrzi saját arculatát. Az ajánlatot a Magyar Polgári Pártnak (MPP), főleg annak elnökének, Szász Jenőnek kell elfogadnia. /Borbély Tamás: Az egységes megosztottság esélye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak – 1998 és 2002 között –, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt, mondta július 19-i tusnádfürdői előadásában Orbán Viktor, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar nemzet egységes jellegére. Kifejtette: a magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant. Az MSZP szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után elvárható, hogy legalább ő maga tartsa be saját receptjét; ha valóban szociális egyensúlyt akar, ne tervezzen ezermilliárdos szociális kiadáscsökkentést és szociális megszorításokat – közölte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. /Orbán Viktor Tusványoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-én tartotta meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontját jelentő előadását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni Magyarország és a Magyar Köztársaság között. Míg előbbi a magyar nemzetet jelenti, utóbbi csak egy technikai szabályrendszer. „Nem véletlen, hogy a románok sem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek” – élt a hasonlattal Orbán. Szerinte a magyarok négyötöde gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” – tette hozzá. A volt miniszterelnök úgy látja, miközben eddig Magyarország szomszédai voltak sikertelenek, ez mostanra megfordult, és Magyarország vált azzá. Kárpát-medencei közös nemzeti szemszögből nézve a romániai helyhatósági választások sikeresek voltak, hiszen az MPP zászlóbontása és részvétele révén Erdélyben a magyar közösség a korábbinál több polgármesteri székre és önkormányzati mandátumra tett szert – állapította meg Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. „A magyar ügy egyben európai ügy is” – hangsúlyozta, ugyancsak Tusnádfürdőn Orbán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) soros ülésén. A Fidesz elnöke szerint a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómiarendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. /Vegyes jövőkép Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Korunk egyes túlfűtött politikai bűvészei egy ideje a viszályalapú megértést keresik. Orbán Viktor régen nem volt ennyire békülékeny az RMDSZ irányában, mint most. A lap szerint a múlt héten történt „egy erkölcsi dimenziójában jelentősebb, katartikus esemény is”. Nagy Zsoltról, a tehetséges fiatalemberről, „aki megbecsülést szerzett az RMDSZ-nek és a magyarságnak” miniszterként, kiderült, nem korrupt, „nincs bűntény”. /Ágoston Hugó: Leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Július 19-én találkozott Bálványosfürdőn Markó Béla és Tőkés László. Markó Béla Tőkésnek adta át az RMDSZ MPP-nek szóló üzenetét. Záros határidőhöz, július 26-hoz kötött az RMDSZ ajánlata. Tőkés méltányosnak, reális alapokon álló javaslatnak nevezte a szövetség belső koalícióra tett ajánlatát. A Tusványosról érkező Tőkés hűvös fogadtatásra számított Markóék részéről, de a feszültség felengedett. /Mihály László: Ultimátum, derűsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Szász Jenő MPP-elnök kifejtette: látta az RMDSZ javaslatát, de az MPP a koalíció hívei. A törvény által leírt választási koalíció kockázatmentes. Szász Jenő a pártérdekeknél feljebbvalónak tekinti a közösség érdekét. /Gazda Árpád: Tusványos: Nem kell nyelvújításba bocsátkozni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Az uniós támogatások befagyasztásával és a schengeni övezetbe belépés késleltetésével kell szembenéznie Romániának, amennyiben az ország nem tesz erőfeszítést a magas szintű korrupció letörésében, és a román politikai osztály nem tartja magát az igazságügy reformjához – áll az Európai Bizottság (EB) július 23-án nyilvánosságra kerülő jelentésének tervezetében. Az Európai Bizottság nem sok előrelépést lát a román igazságszolgáltatás reformjában, bírálja a Legfelsőbb Bírói Tanácsot is, amelynek szavatolnia kellene az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. /Mi sül ki szerdán az EB-jelentésből? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Új elnököt választottak a gyergyószentmiklósi RMDSZ- szervezet élére Barti Tihamér, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója személyében, a július 17-i rendkívüli városi közgyűlésen. /Új gyergyói RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Értetlenségét fejezte ki a székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt „visszautasító magatartásával” kapcsolatban, miután kötetlen párbeszédet kezdeményezett velük. „A találkozókra szóban visszajeleztek és biztosítottak jelenlétükről, de mindkét alkalommal csak az RMDSZ képviselői jelentek meg” – áll a szervezet közleményében. /Az udvarhelyi MPP „rá se hederít” a párbeszédre. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, valamint az azzal párhuzamosan zajló eseményeken minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az anyaországi, az erdélyi, valamint a Kárpát-medencei magyar politika hosszú ideje közszájon forgó témája, az új egyezség igénye. Az erdélyi magyar politikai alakulatok távol állnak az új egyezség megkötésétől. Ennek egyik oka Markó Béla és Szász Jenő egymással való párbeszéd-képtelensége, amelyet nem pótolhat Tőkés László közvetítői „ingáztatása”, de Orbán Viktor volt kormányfő biztatása sem. /Rostás Szabolcs: Egyezségkeresés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Az ésszerűség győzelmének is lehet tekinteni a Bálványosfürdőn lezajlott Markó–Tőkés találkozó eredményét. A Markó Béla javasolta belső koalíció viszonylag kockázatmentesnek ígérkezik. Tőkés László püspök üzenete: az MPP-nek a pártérdek fölé kell helyeznie a nemzeti érdeket, meg kell fontolnia az RMDSZ javaslatát, mivel az a realitásokon alapszik. Ezért érthetetlen Szász Jenő viselkedése. /Farcádi Botond: Az ésszerűség győzelme és a megegyezés áldozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Egy új EP-törvénycsomag értelmében Európában a kormányzatok dönthetnék el, mely szoftverek és szolgáltatások használhatóak törvényesen a világhálón. A jogvédő szervezetek máris az úgynevezett szovjet típusú internet létrehozásától tartanak. A javaslat egyik megfogalmazója, Malcolm Harbour szerint a törvény kritikája félreértéseken alapul. /Szovjet rezsim az EU-s neten. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Július 19-én véget ért a Kisebbségkutató Intézet szervezésében Kolozsváron zajlott, Lépj közelebb című nyári egyetem. A nyolc napos rendezvény próbálta megismertetni a romák életét, kultúráját és sajátos világát. A két utolsó napon roma írók-költők mutatkoztak be. A konferencia egyik meghívottja, Ciurar Lavinia szerint a nyomorra, mocsokra, a sok elhanyagolt gyerekre fókuszáló sajtófotók nem minden esetben nyújtanak élethű, teljes képet, mindenképpen sokkolóak és ellenszenvet váltanak ki a nézőkből. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt tagja elmondta, hogy az elmúlt évben a sajtó felerősítette a romák iránti előítéleteket és diszkriminációt, főként a rémhírekkel. Szerinte a legnagyobb gondot nem is a tévé, rádió vagy a nyomtatott sajtó jelenti, hanem az olyan online újságok, ahol az emberek gyakran rasszista megjegyzéseket tehetnek. /Braica Tünde: Közelebb léphettünk a romákhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központ vezetőjének meghívására érkezett Háromszékre és tartott előadást Széchenyi Istvánról és Kossuth Lajosról Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. /Illyés Judit: Vita a könyvespolcok között. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az elmúlt napokban, hetekben két nyári ifjúsági tábort is tartottak Tusnádfürdőn. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem megint csak a nép és nemzet körül forgott, írta Székedi Ferenc, a másik, az EU-tábor az európai uniós eszmék jegyében zajlott. Közben Tusnádfürdőtől néhány kilométerre csíki és háromszéki kis burgonyatermelők hordták ki szekerestől-lovastól-autóstól eladhatatlan krumplijukat a szemétbe. /Székedi Ferenc: Hívjuk meg Pamela Andersont! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Július véget ért Csíkszeredában a Régizene Fesztivál, ahol közel százhatvan fellépő szórakoztatta a műfaj kedvelőit a Reneszánsz Évhez méltó rendezvényen. A megnyitón a Passamezzo Historikus Együttes rendhagyó módon aznap esti, Sok hűhó semmiért című előadásának reneszánsz korabeli jelmezeit, a szervezők kérésére, a vendégek fogadására is bevetette. „Nem farsang ez, hanem régizene fesztivál” – jelezte Péter Boglárka, a rendezvény irodavezetője. /Horváth István: Múlté már a régizene. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Száz fiatal és húsz nevelő vett részt az idén a Nagykárolyi Református Egyházmegye Hadadon megrendezett táborában, mely július 19-én ért véget. Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta, ezeknek a közösségépítő eseményeknek, programoknak a támogatása kiemelten fontos szerepet kell hogy kapjon az elkövetkező időszakban is. /(fi): Véget ért a hadadi református tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 21./

A Csíki Székely Múzeum második nagy projektje, a Nagybányai Művésztelep című kiállítás is bebizonyította, hogy térségünkben van igény a magas kultúrára, mondta Gyarmati Zsolt, az intézmény igazgatója. A július 20-án zárult kiállítást 17 ezren tekintették meg. /Orbán Ferenc: Tizenhétezren látták. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Már büntetéseket is kiszabhat a Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/, és banki információkhoz is hozzáférhet. Az ANI a jövőben a hírszerző szolgálattal is együtt szeretne működni, hogy átláthassa a magas rangú tisztségviselők külföldi vagyonát. „Még sok a tennivaló. Most természetesen eredményeket várnak el tőlünk” – mondta első sajtótájékoztatóján Alexandru Catalin Macovei új ANI-elnök. A 300 ezer vagyonnyilatkozat közül, melyeket tisztségviselőknek kellett leadniuk július 15-ig, mindössze 90 ezer jutott el a vizsgáló szervek asztalára. Az ilyen ügyeknél az ANI már büntetéseket is kiszabhat – 100 és 500 lej között. „Az ügynökség a vizsgált személy vagyoni helyzetét ellenőrzi. Ha a gyanú beigazolódik, a bíróság akár el is kobozhatja a be nem vallott javakat” – tette hozzá az ANI-elnök. /Mihály László: Bekeményítő „feddhetetlenek” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Romániában nyílt titok, hogy a parlamenti mandátumok egy részét a pártok gyakorlatilag eladják, pénzzé teszik. Ez az üzlet annyira nyíltan folyt az eddigi választások előtt, hogy több újság a különböző pártoknál dívó „árfolyamokat" is közölte. Tudott az is, hogy a román politikai pártoknál a központi vezetés, azaz jó esetben is csak tucatnyi személy döntött a listák összetételéről, s ezek feltöltésénél a húzónevek után mindig ott lapultak a névtelen, de pénzüket letevő „politikusok", akik közül aztán kikerült a parlament derékhada, a hozzá nem értő pártkatonák, bólogatójánosok. /Szondy Zoltán: A győztes recept adott... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

„A romániai parlamenti választásokon az RMDSZ egyedül is helytállna, de jobb lenne a teljes összefogás. A belső koalícióra vonatkozó ajánlatunk az MPP-t is segítené” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó korainak tartja annak részleteit taglalni, hogyan történne a 85-15 arány elosztása a két párt jelöltjei között. /Benedek Sándor Markó: az MPP-n segítünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Gergely Balázs, az Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének elnöke a Markó–Tőkés egyeztetést értékelve elmondta: ez Tőkés László közvetítésével zajlott a két magyar politikai alakulat vezetői között, következésképpen az álláspontok közeledése nem tekinthető véglegesnek. Az RMDSZ ajánlatát Csép Sándorral, az MPP megyei elnökével és Sándor Krisztina megyei alelnökkel egyetértésben jó tárgyalási alapnak tekintik. /P. A. M. : Gergely Balázs: „Külön-külön, de mégis együtt”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

A Magyar Polgári Párt (MPP) bővített elnöksége hozza meg a döntést arról, elfogadják-e az RMDSZ javaslatát a belső koalícióra vonatkozóan vagy sem. Szász Jenő, az MPP elnöke továbbra is úgy vélekedik: csakis az általuk javasolt választási szövetséggel lehet biztosítani a legnépesebb magyar parlamenti képviseletet. Szerinte a törvény választási koalícióról, tehát pártok szövetségéről beszél. Az RMDSZ és az MPP választási szövetségével pedig kockázatmentesen biztosítható a legnépesebb magyar parlamenti képviselet. Az RMDSZ belső koalícióra való felhívása Szász szerint csak rosszabb lehet az MPP javaslatánál. „Az RMDSZ eddig már mindenkivel összeállt: 1996-től 2000-ig a Demokrata Konvencióval, 2004-től 2008-ig a szocialistákkal, majd a D. A. Szövetséggel és a konzervatív párttal, utána a liberálisokkal, a Basescu ellenes szövetségben pedig a nagy-romániásokkal együtt lépett fel. Itt az ideje, hogy most a testvérrel is szövetségre lépjen” – érvelt Szász Jenő. /Sz. K. : Nem enged a „választási szövetségből” az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Elfogadhatatlannak nyilvánította az RMDSZ politikai ajánlatát Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei szervezetének alelnöke. „Kollégáim száz százalékban gondolják azt, hogy a parlamenti választásokon külön kell indulnunk, nem pedig az RMDSZ-el. Nem azért szerveződtünk pártba, hogy csatlakozzunk valakihez” – nyilatkozta az MPP alelnöke. /Elutasították az RMDSZ ajánlatát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Valamennyi választási körzetben indít jelöltet az RMDSZ, ismertette a helyzetet Winkler Gyula európai képviselő dévai sajtóértekezletén. Noha a Kárpátokon túli vidékeken nem lesz könnyű mindenütt jelöltet találni, a szövetség mégis a teljes jelöltállítás mellett döntött, a töredékszavazatok megtartása érdekében. Hunyad megyében a szövetség mind a 7 képviselői és 3 szenátori körzetben indít jelölteket. Reálisan, Hunyad megye egy képviselői mandátum elnyerésére számíthat, ez a fő célkitűzésünk, szögezte le Winkler Gyula. 1990-ben, 1992-ben, illetve 2000-ben a hunyadi magyarságnak sikerült képviselőt küldeni a bukaresti parlamentbe, 1996-ban és 2004-ben viszont nem. /Chirmiciu András: Minden körzetben indít jelöltet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Maréknyi ember választott új RMDSZ-elnököt Gyergyóújfaluban a rendkívüli közgyűlésen. A jelenlévők bizalmat szavaztak az egyetlen jelöltnek, Elekes-Köllő Tibornak, ő lett a szövetség helyi vezetője. /Balázs Katalin: RMDSZ-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Aggódik a román kormányzat az Olaszhonban élő, odatelepült románok, román állampolgárok és egyéb roma egyének, csoportok sorsa iránt. Ha a magyar kormány aggódna az Erdélyben (Moldvában) maradt népe iránt, azt a belügyekbe való beavatkozásnak neveznék. A román sajtóban alig volt nyoma a kivándorlás, a tömeges elvándorlás, a megélhetési emigráció feletti sajnálkozásnak. Az, „amit a magyar közvélemény és népbarátok már másfél százada nemzetféltésnek hívnak” – írta Sebestyén Mihály. Nem siránkozott a román sajtó, amikor elmentek a török alattvalók, a tatárok, a zsidók és a szászok, svábok, alig titkolta örömét, amikor megindult a magyar exodus. Itt marad a házuk, amibe be lehet költözni ingyen, itt maradtak templomaik, maradtak a ritka könyvek, a szellemi érték, ami honosítható, átmázolható, identitása átváltható, és azt mondják: „őseink termelték, itt soha más nem lakott, csak mi. Elmentek? Lészen hely, állás, stallum, iskola, egyetem, föld, erdő, civilizáció a mi embereinknek. Elvégre megérdemeljük. ” Az emigráció nem volt benne a belföldi román életérzésben. Azt hirdették: az igazi románok előbb-utóbb hazatérnek. Nemsokára megszületik a Román Kisebbségvédelem Külföldön Minisztériumi Főosztály magas juttatással és az ismert kegyrendszerrel. Belföldi kisebbségek? Kit érdekel fogyó számuk? /Sebestyén Mihály: Kisebbségvédelmi főosztály. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Sapientia Társadalomtudományi Intézet végzős kommunikáció-PR szakos hallgatói a Bukaresti Egyetem keretében tettek licencvizsgát. A vizsgára jelentkező 62 hallgató közül 56 szerepelt eredményesen. -A korábbi időszakhoz mérten ebben az évben növekedett a Sapientia szakjaira jelentkezők száma. A Műszaki és Társadalomtudományi Karon a Kommunikáció-PR és az Élelmiszertudományi szakokon jegyeztek lényeges túljelentkezést. -A Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi Kar vendége lesz Csíkszeredán dr. Andrew Balas professzor, az Old Dominion University (Norfolk, USA) dékánja. Andrew Balas professzor 2008 márciusa óta a Sapientia EMTE tiszteletbeli professzora. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./