A római hatóságok negyvennyolc órán belül megkezdik az olasz főváros környékén élő, többségükben romák által benépesített nomád telepek lakóinak nyilvántartásba vételét. Becslések szerint Róma környékén legalább 10 ezer személy él nomád körülmények között. /L. I. : Megkezdik a „népszámlálást” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Döntött Ion Iliescu román államfő: nem jelölteti magát a parlamenti választásokon. Indoklásként azt hozta fel, hogy az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer nem teszi lehetővé számára azt, hogy pártja húzóereje legyen. „1990 óta csak egyéni választókerületes rendszerekben indultam az államfői tisztségért. A különbség nagyon nagy, miután a Romániának nevezett választási kerületben indultam, számomra nem lenne érdekes most egyetlen körzetben jelöltetnem magam” – mondta Iliescu. Visszavonulása nem jelenti azt, hogy nem vállal részt a politikai életből és pártja tevékenységéből. Iliescu első harcostársainak egyike, egyben első miniszterelnöke, Petre Roman szerint a lépés károsan hat majd ki a szociáldemokraták hitelességére. Élesen támadta Iliescut Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, mondván, a bejelentés akkor lett volna igazán üdvözlendő, ha a 2000. évi államfő-választások előtt hangzott volna el. Constantin Ticu Dumitrescu Románia átkának és tehertételének nevezve Iliescut, és úgy vélte, a volt államfő továbbra is diktálni fog a román politikában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, nyilatkozatában leszögezte: lassanként lezárul egy korszak Romániában, és a változásokat 1990-ben elindító nemzedék visszalép. /B. T. : Iliescu búcsút intett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Tusványoson a fősátor reggeli előadása az RMDSZ színeiben meghívottak távolmaradása miatt jelentősen átalakult a tervezetthez képest. A Színpadon az új nemzedék. Megjelenés a hazai politikában. Mi lesz/lehetne másképp? című előadás meghívottai, Nagy Pál, Jakab Attila és Sándor Krisztina valamilyen szinten mindannyian a Magyar Ifjúsági Tanács és az általa tömörített szervezetekhez köthetőek. Nagy Pál, az RMDSZ belső majd külső ellenzékének egyik vezetője jelenleg csak érintőlegesen foglalkozik a politikával, hiszen Tőkés László székelyudvarhelyi EP-irodájának vezetője. Az Udvarhelyi Színház igazgatójaként szükségesnek érezte a távolságtartást a helyi politikai csoportosulásoktól. Sándor Krisztina mind a MIT-ben, mind az MPP-ben elnöki szerepet kapott. Jakab Attila, a Zöld Párt udvarhelyi tanácsos-jelöltje elmondta, csapata rendelkezett egy projekttel, amihez kénytelenek voltak megtalálni a legsemlegesebb teljesítési eszközt. Ez pedig a Zöld Pártban való indulás volt. Bakk Miklós politológus moderálásával ültek asztalhoz magyar és román értelmiségiek, hogy megvitassák az erdélyi magyarság önrendelkezésének perspektíváit. Smaranda Enache megállapította, az erdélyi magyarság autonómiatörekvése békés úton zajlik és nem jelent biztonságpolitikai kockázatot. Sőt, az európai politikai trendek bizonyos értelemben legitimálják is. Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, szervezete az európai regionalizációs folyamatához kapcsolná a székelyföldi autonómia ügyét. Kolumbán Gábor összekapcsolta a környezet- és tájvédelmi politikát a kisebbségvédelem és az önrendelkezés kérdésével. (Tusványos Press) /Pártfegyelmi kötelék nélkül a pártok hibáiról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

A Szabadegyetemen Tusványoson /Tusnádfürdőn/ a július 17-i program leglátványosabb és legszínesebb pontja a moldvai csángómagyar hagyományőrzők népi szokásokat bemutató előadása volt. A népviseletbe öltözött előadók beavatták az érdeklődőket többek közt a hagyományos szövés-fonás rejtelmeibe, népdal- és tánctanításra is sor került. /Tusványos: Csángó guzsalyos a Csűr mögött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Nem várhatja el senki, hogy a Fidesz-táborban megjelenjek, amíg nem tisztáztuk viszonyunkat a magyarországi párttal – jelentette ki Markó Béla a hírextra.hu magyarországi honlapnak adott interjújában. Az RMDSZ elnöke szerint Tusványos Fidesz-tábor és a szövetségnek jelenleg rendezetlen ügye van a Fidesszel, mivel az a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen kampányolt. -„Az RMDSZ körültekintőbben kellene azt állítsa, hogy nyert az idei választásokon. Több helyen legyőzte ugyan az MPP-t, de sok olyan településen alulmaradt, ahol nem magyar jelölttel kellett megmérkőznie” – mondta Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a Jakabffy-műhelyben, amelyen az önkormányzati választásokat elemezték. /A Tusványos több rendezvényét is elmosta a szakadó eső. Markó bírálja a Fideszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A magyarországi sokszor úgy gondolja, Romániában nagy a szegénység, tehát az ittenieknek hálásaknak kell lenniük bármilyen kevés odadobott forintért is, írta Salamon Márton László főszerkesztő a vezércikkben. Megállapította, hogy hazaüzenni Magyarországra innen Erdélyből – a tusványosi szabadegyetemek immár majdnem két évtizedes történelmének egyik „hagyománya”. Nem volt ez alól kivétel Németh Zsolt idei fellépése sem, a Fidesz-politikus a budapesti kormány határon túli politikáját bírálta azzal, hogy „anyósországnak” nevezte a külhoni közösségekkel valóban nem édesanyaként viselkedő Magyarországot, várhatóan Orbán Viktor pártelnök ugyanezt teszi majd beszédében. A lap szerint Orbán /”a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezére”/ két gondolat köré csoportosítja tusványosi beszédeit. Az egyik otthoni politikai ellenfeleinek szapulása, a másik üzenete, hogy a határon túli magyar intézményeknek nincs esélyük túlélésre anyaországi vérátömlesztések nélkül. A romániai magyarok szegények, elesettek, bántják őket. A főszerkesztő szerint valójában „Románia felzárkózott, Magyarország egy helyben topog. ” Ez politikai osztályára is érvényes. /Salamon Márton László: Üzenet anyósországba. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A szabadegyetemen, a tusványosi médiaműhelyben a sajtóetika kényes határait firtatták. A magyar médiában „gyakorlatilag már egyáltalán nem érvényesül a sajtóetika, a médiában tudatos értékrombolás zajlik, a közösségi érdekek teljesen lebomlanak” – mondta Szalai Annamária, a budapesti országos ORTT tagja. Szerinte napjaink médiájában az emberi kapcsolatok (nők és férfiak, politikusok és választók, orvosok és betegek között) tudatos szétzilálása zajlik, egyedekké, idióta fogyasztókká bontják a nézői közösséget. A tömegmédiumok elterjedése a médiaszakértő szerint teljesen háttérbe szorítja a közösségi nézeteket, amelyre egy jól védekező társadalmi nyomás lenne a megoldás. Zsidó Ferenc, a székelyudvarhelyi Polgári Élet felelős szerkesztője szerint Romániában egyáltalán nem létezik sajtóetika, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy nincsenek független sajtóorgánumok. „Szerintem nem az etika hiánya ássa meg napjainkban a média sírját, sokkal inkább az a tény, hogy az írott sajtó lassú, de egyértelmű elbulvárosodásba kezdett” – nyilatkozta Zsidó Ferenc, majd hozzátette: a tizenhárom létező erdélyi magyar napilapot a kicsinyke piac nem tudja eltartani, ezért a lapok a bulvárral „imádkoznak az olvasók kegyeiért”. /Fleischer Hilda: Audiovizuális hulladékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A „Magyar befektetők Romániában. Megéri?” című előadásában Tusványoson Bíró Albert budapesti közgazdász elmondta: a magyarországi cégek első számú befektetési célpontja a régi Nagy-Magyarország területén található államok. Ennek oka a részvényértékek növelése és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint azért éri meg a magyar vállalkozóknak Romániában és Szlovákiában céget, leányvállalatot alapítani, mert az utóbbi 1-2 évben Magyarországon telített lett a piac és egy piacbővítési expanziós kényszer lépett fel. A magyar befektetők kisebb költséggel nagyobb haszonra tesznek szert Romániában és a román piac is bővül. Bodó Barna egyetemi tanár és Somai József közgazdász bemutatták a „Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatásról” című kötetet. A könyv a Bolyai Egyetem kálváriáját mutatja be, az ügy kronológiáját átfogó statisztikai adathalmazzal egészítették ki. A szerzők szerint ez a könyv hasznos szakmai muníciót jelent az erdélyi magyar egyetem ügyét felvállalóknak az európai térben. Nagy érdeklődés kísérte a Dávid László /Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora/, Hantz Péter, Péntek János egyetemi tanár és Salat Levente egyetemi oktató részvételével lezajlott oktatási fórumot, A Kárpát-medence felsőoktatási stratégiái című beszélgetésen az előadók az erdélyi magyar felsőoktatási stratégia létéről, illetve a felmerülő szakpolitikai problémákról folytattak eszmecserét. Az előadók egyetértettek abban, hogy külső megrendelő nélkül nehéz, ha nem lehetetlen stratégiát építeni. Ilyen megrendelő jelen esetben pedig csakis a magyar állam lehet. (Tusványos Press) /Tusványosi híregyveleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2008. január 1-jén Románia lakosságának száma 21 509 000 volt. Valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Akkor 21 570 000 lakost tartottak nyilván. Az utóbbi két-három esztendő során a csökkenési tendencia jelentős mértékben mérséklődött. 2008-ban a városi lakosság 11 872 000 volt, azaz az összlakosságnak 55,1%-a. Bukarestnek január 1-jén 1 944 000 lakosa volt, azt követi Temesvár 312 400, Kolozsvár 309 300, Iasi 306 600, Konstanca 303 700, Craiova 299 600, Galac 292 900, Brassó 279 700, Ploiesti 230 600 és Braila 214 000 lakossal. Ezen 10 nagyváros majdmindegyike esetében az utóbbi évek során csökkent a lakosságszám, kivételt képez Bukarest, amely lakosainak száma egy év leforgása alatt 20 ezerrel nőtt és Temesváré 9 ezerrel. Hargita megye lakossága 2008. január 1-jén 325 682 fő volt, valamivel kevesebb (szám szerint 338-al), mint a legutóbbi népszámláláskor, 2002-ben. A városi lakosság részaránya 44,09%-ot tett ki a népszámláláskor jegyzett 44,13%-kal szemben (szám szerint 257 fővel csökkent). Csíkszereda lakossága január 1-jén 41 819 volt, valamivel kevesebb, mint a népszámláláskor (41 852), Székelyudvarhelyé pedig 36 756 (a népszámláláskor 36 926 volt). A demográfusok előrejelzése szerint az elkövetkezendő esztendők során is tovább fog csökkenni Románia lakossága, mindenek előtt a születések számának csökkenése és lakosság elöregedése folytán. /Hecser Zoltán: Csökkenő lakosságszám. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

A napokban a világ egyik legjobb kézilabdacsapata, a magyar női válogatott látogatott Kolozsvárra. A magyar és a román válogatott közötti barátságos mérkőzésre kétszer annyian látogattak ki, mint a korábbi, hasonló román–norvég barátságos találkozóra. A román szurkoló tömeg magyarellenes rigmusokat skandált, a már-már szokványos „Ki a magyarokkal az országból”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket”. A sporteseményeken tiltják és büntetik a rasszizmust és a xenofób megnyilvánulásokat, ennek ellenére az Új Jobboldal zászlóit is lobogtató fiatalokat csak a mérkőzés végén vonták félre és igazoltatták a csendőrök, miközben két, a magyar válogatottat elkísérő budapesti szurkolót, akik a gyakorlatilag semmitmondó „Kolozsvár visszavár” feliratot lobogtatták, egy-kettőre kivezették a lelátóról. A mérkőzést élőben közvetítette az egyik tévéadó – az egész ország-világ láthatta-hallhatta a rasszista, xenofób megnyilvánulásokat. Történt mindez Emil Boc polgármester orra alatt, aki a helyszínen nézte a mérkőzést, aki, mint emlékezetes, engedélyt adott az Új Jobboldal március 15-i kolozsvári megmozdulására is. /Balázs Bence: Barátságos nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Augusztus 16-tól rendezik meg a Magyarok VII. Világkongresszusát, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozik – jelentette be Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke sajtótájékoztatóján. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeznek, zömmel Budapesten, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartanak majd előadásokat, a legtöbb esemény a magyarság őstörténetével foglalkozik. A szervezők tájékoztatása szerint a hetedik találkozón ezer küldött vesz részt a világ minden tájáról. /Magyarok VII. Világkongresszusa augusztusban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Lépj közelebb! címmel szervezett nyári egyetemet Kolozsváron a Tranzit Házban a Romániai Kisebbségkutató Intézet (RKI). A július 12–19. között zajló rendezvény témája a romák helyzete a mai romániai társadalomban. A rendezvény egyedi alkalom arra, hogy az egyazon országban élő közösségek egymás felé közelíthessenek, amint erre a nyári egyetem címe is beszédesen utal. A programban koncertek, filmvetítések, kiállítások is helyet kaptak. A Könczei Csongor, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa párbeszédet, élő interjút folytatott a Palatkáról érkezett roma zenészekkel. /Butyka Anna: Közelítsenek egymás felé az együtt élő közösségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 15-én Beregszászon tanácskozott Murvai László, a romániai Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályának vezérigazgatója és Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A megbeszélések a két ország magyar nyelven oktató pedagógusainak a továbbképzési lehetőségeiről szóltak. A beregszászi főiskola /II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola/ humánerőforrás területén erősebb, addig a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza olyan képzési kínálatokkal rendelkezik, ami ott nem található. Szó esett közös pályázatok elkészítéséről. /(bgy): Ukrán-román pedagógus-találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 18./

Meg kéne kérdezni polgármestereket, a tanácsosokat, akiket most az RMDSZ színeiben megválasztottak, hogy hogyan élték meg azt, hogy a Fidesz eljött ide, s ellenük is kampányolt – nyilatkozta a hírextra.hu magyarországi honlapnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román pártok nem ellenfeleik a választásokon, hiszen mostanáig Romániában etnikai szavazás volt. A Magyar Polgári Pártot az önkormányzati választáson az RMDSZ versenytársa volt, jelentette ki Markó Béla, „ha akarom, ellenfeleink. Főleg akkor, amikor néhány helyen annak ellenére indítottak jelöltet, hogy tudták, ezzel eredményt nem érnek el. ” Markó újból leszögezte, bizalmi szavazás volt, a magyar szavazatok 85%-át kapta az RMDSZ és 15%-át a Magyar Polgári Párt. Az RMDSZ-nek 184, az MPP-nek 11 polgármestere van. /Kőrösi Viktor Dávid: A HírExtra nyomán. "A belső koalíció nem új ötlet, de tisztességes" Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A Magyar Polgári Párt (MPP) több lehetőséggel is számol arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni az RMDSZ-szel az őszi parlamenti választásokon való együttműködésben, nyilatkozta Szász Jenő, az MPP elnöke a Ziua című bukaresti napilapnak. Szász továbbra is az RMDSZ-szel együtt létrehozandó választási szövetséget tartja a legszerencsésebb megoldásnak. Az MPP elnöke a nem magyar kisebbségi szervezetekkel vagy román pártokkal való választási együttműködést is a lehetőségek közé sorolta. Rámutatott: ilyen irányú hivatalos tárgyalásokat azonban még nem kezdtek el senkivel. /Függetlenként indulnának az MPP jelöltjei? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Nem kecsegtet nagy reményekkel a magyar–magyar összefogás ügyében a Markó–Tőkés találkozó. A két héttel ezelőtti tárgyalás óta nem közeledtek az álláspontok, az RMDSZ és az MPP kitart korábbi, egymással szöges ellentétben álló álláspontja mellett. Tőkés László közvetítő szerepet vállalt, és a július 5-ei marosvásárhelyi megbeszélésen több együttműködési lehetőséget vázolt Markó Bélának. Az RMDSZ azonban egyetlen alternatívát lát, a belső koalíciót, visszavonzaná a szövetség kötelékébe az eltévelyedett báránykákat. Szász Jenő, az MPP elnöke minderről hallani sem akar. Csapdahelyzetbe sodródtak Szász Jenőék, hisz, ha nem fogadják el az RMDSZ ajánlatát, esélyük sincs képviselői, szenátori helyeket szerezni. /Farkas Réka: Esélytelen az együttműködés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Az egyéni választókerületek meghatározására létrehozott különleges parlamenti bizottság kijelölte a Hargita megyei egyéni választókerületeket. A bizottság PSD-s tagjának javaslatára külön kerületet hoztak létre a román többségű településekből, megnövelve annak az esélyét, hogy valamelyik román párt parlamenti képviselői mandátumot szerezhessen az őszi választásokon. A javaslatot egyedül a bizottság RMDSZ-es tagja, Márton Árpád képviselő ellenezte. Öt képviselői és két szenátori választókerületet jelöltek ki Hargita megyének. Az északi résznek külön körzetet rajzoltak, létrehozva egy román többségű területet. Ehhez hozzácsapták Gyergyóditrót is. Az egyéni választói kerületekkel kapcsolatosan a végső döntést a kormány mondja ki. /Felosztották Hargita megyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Közvélemény kutatók arról kérdeztek meg magyarországi lakosokat, büszkék-e magyarságukra. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az utóbbi három évben csökkent az igennel válaszolók száma. A megkérdezettek négyötöde nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, 32 százalékuk volt nagyon büszke (három éve ez az arány 40 százalékot tett ki), 15 százalékuk nem túl büszke, 3 százalékuk pedig egyáltalán nem táplál ilyen érzést lelkében. A vállalkozók és a fiatalok a legkevésbé lelkes hazafiak, az idősebbek és a vallásosak meg a leginkább azok. A rendszerváltás előtt a nemzeti identitás és büszkeség kérdése sokáig tabutéma volt az internacionalista szellemiségű közéletben. Ennek következményeként a magyarországi fiatalok semmit sem, vagy csak vajmi keveset tudtak az ország határain kívüli nemzetrészeikről. Nyolcvankilenc után javult a helyzet, de mára – az ominózus 2004-es népszavazás és a közvélemény-kutatás eredményeiből is erre lehet következtetni –, ismét apadni kezdett a büszkeségforrás. Apadóban a nemzeti büszkeség, fájdalmas tendencia ez, nekünk, erdélyi magyaroknak (és felvidékieknek, kárpátaljaiaknak, délvidékieknek), írta a lap munkatársa. Megmaradásunk biztosnak hitt támaszát érezzük veszélyeztetve. Vigaszsugár lehet, hogy az Erdély-járó anyaországiak feltöltődhetnek, leckét kapnak magyarságból. /Borbély László: Apadó büszkeség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Csoóri Sándor a budapesti Hitel folyóirat júniusi számában közölte egy erdélyi férfi, egy megbecsült ezermester vallomását arról, hogy az itthoni magyarok egy része és a magyar kormány milyen nyeglén, hanyagul, sőt, megbocsáthatatlan bűnösként bánnak velük. Ezek az emberek hazaszeretetből jöttek és a 2004. december 5-én tartott népszavazás után kiszolgáltatottságuk még súlyosabb lett. Ugyancsak közölte egy erdélyi munkás versét. /Csoóri Sándor: Szégyen és kíméletlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./ Négy erdélyi család költözött vissza szülőföldjére november óta Nagykovácsiból. Ma már sok magyar vendégmunkás jár Romániába. Ott tavaly tizenhat százalékos volt a reálbérnövekedés. „Szervusztok, magyarok, megyünk haza! Otthon is keresünk már annyit, mint itt, és ott legalább senki se néz bennünket románnak” – írta a hazatelepülő. Itt csak megtűrtek, 2004. december 5-e óta nem éreztük magukat itthon. „Panaszkodtok a kormányra”, de megválasztjátok /Szervusztok, magyarok (Egy hazatelepülő erdélyi szavai)/ A verset Felsőrákosi T. Mihály írta, hasonlóan keserű hangvételű. /Felsőrákosi T. Mihály: Levél a küszöbről/ /Közölte: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Jelentősen megemelték a tandíjat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. A szakok nagy részén eddig évi 500 dollárt kellett fizetniük, az egyetem szenátusának júliusi döntése szerint azonban az elkövetkező tanévre 2200 lejt kell fizetniük a színész- és az újonnan beinduló díszlettervezői szakok hallgatóinak, a teatrológián évi 1800 lej, a zenepedagógián pedig évi 1600 lej lesz a tandíj. A doktori fokozat hallgatóinak szintén 2600 lejt kell fizetniük az elkövetkező tanévre. /Megkétszerezett tandíj a színin. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Az Erdélyi Unitárius Egyház Kolozs-Tordai köre közgyűlésének első ízben biztosított teret a frissen felújított lupényi unitárius templom. Lupény 220 lelket számláló unitárius közössége nagy szeretettel fogadta a lelkészeket, gondnokokat. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a köri közgyűlés értékeli az egyházközségek életét. Az unitárius a viszonylag a kisebb egyházak közé tartozik Erdélyben, 125 egyházközségük van, továbbá harminc szórványközösségük, melyek egyenként tíztől, harminc, negyven, legtöbb ötven lelket számlálnak. Mindezek összesen 6 egyházkörbe csoportosulnak. /Kolozs-Torda, Maros-Küküllő, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Háromszék, Felső-Fehér/. Még a legkisebb gyülekezetekbe is lelkészt küldenek, az egyház a központi költségvetéséből áldoz arra, hogy a kis gyülekezeteket szolgáló lelkészek is megkapják az állami fizetést kiegészítő egyházi juttatást. Lelkészhiány nincs, mert 1989 óta az egyház határozhatja meg a teológián meghirdetett helyek számát. Egész Dél-Erdélyben és a Bánságban szórványosnak mondható az unitárius jelenét. Déván elkezdték a templomépítést, hogy szórványközpontot alakítsanak ki, amelyhez hozzátartozik majd Arad és Temesvár is, melyek jelenleg a nagyváradi egyházközség gondozásában vannak. Valószínűleg ebben az évben elkészül a templom. Idén ünnepli az unitárius egyház fennállásának 440. évfordulóját, és mivel Dávid Ferenc emléke is Dévához kötődik, szép lenne a templom felszentelésével megünnepelni ezt az évfordulót. /Gáspár-Barra Réka: A 440. évfordulóra készülve – beszélgetés dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában július 5-én megnyílt Morfogenézis címen a Hatok, frissen végzett képzőművészek /Bartha Loránd, Bándi Emese, Herczeg Eduárd, Orosz Annabella, Szőcs Zsuzsanna és Zsigmond Adél/ kiállítása. A képzőművészetben egyre nagyobb teret hódít a fotográfia, ezt jelzik Bartha Loránd és Orosz Annamária munkái. Szőcs Zsuzsanna pszichológiát végzett, festményeivel van jelen. Bándi Emese a különböző művészeti ágak határainak körvonalait vizsgálja. A szobrászatot Herczeg Eduárd képviseli. /Kolozsi Tibor: Morfogenézis, ahogyan a Hatok látják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Egyre többen csatlakoznak a Szárhegyi Nyilatkozathoz, elevenebbé téve a Kárpát-medencei képzőművészeti csoportosulások együttműködését. A múlt Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kezdeményezésére az alakulatot létrehozó szervezetek és intézmények képviselői, irányítói ültek össze tanácskozásra, hogy körvonalazzák a közös akciók további menetét. A Gyergyószárhegyen elfogadott Nyilatkozat élénkíteni akarja a művészeti cserekapcsolatokat, kiállítási lehetőségek biztosításával, művészcserékkel, tehetséggondozással, közös pályázatokkal. Immár közel húszan képezik az együttműködők körét, ez a szám azonban változhat, Romániából, Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából, Szerbiából újabb művésztelepek, galériák érdeklődnek az együttműködési feltételek iránt. Köztük van a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor is, amely az idei augusztusban is megnyitja kapuit, ezúttal elsősorban a kovácsoltvas-szobrászat művelői előtt. /N. M. K. : Bővülő művészeti kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Borbáth Károly nemzedékének illusztris történésze lett volna, ha pályáját derékba nem töri a kommunista hatalom. A Művelődés folyóirat 5. száma egyebek mellett diákok dolgozatait közli olyan személyiségekről, akiknek élete és munkássága méltó az emlékezetre. Lelkészek, "népi specialisták", néptanítók sorsa sorjázik a kolozsvári egyetemen indult kutatómunka eredményeként, dr. Keszeg Vilmos tanszékvezető tanárnak köszönhetően, aki megszervezte és irányította-vezette a munkát. Borbáth Károlyról Farkas Margit egyetemi hallgató írt. Borbáth Károly /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 20./ Kolozsváron szerzett történelem szakos diplomát 1954-ben. Négy éven át Leningrádban aspirantúrát végzett, doktori címet kapott, disszertációja az erdélyi földviszonyokról szólt. 1958-ban egyetemi adjunktusnak nevezték ki a Bolyai Tudományegyetemre, de mivel nem volt hajlandó alávetni magát a rendszer történelemhamisító politikájának, tíz év után félreállították. Nagyenyedre "száműzték", főkönyvtárosnak a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárba, ahol ritka dokumentumok, középkori magyar kódexek tanulmányozásába merülhetett. 1977-ben Torockóra, a következő évben pedig Vargyasra került. Tragédiáját az állandó zaklatások jelentették, mind nagyobb nyomás nehezedett rá. Mindössze három tanulmánya maradt fenn. Tanítványai lábon járó könyvtárnak, élő lexikonnak nevezték. Kortársai szerint Erdély történetének egyik legjobb kutatója és ismerője volt. Emlékét őrzi a nevét viselő vargyasi iskola, hét és fél méteres síremléke Halálának körülményei máig sem tisztázottak. /b. d. : Borbáth Károly emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A budapesti Kráter Kiadó megkezdte az egyik legkülönösebb sorsú erdélyi magyar író, Daday Loránd életművének kiadását. Először az Egy régi udvarház utolsó gazdája című, befejezetlen, önéletrajzi motívumokkal átszőtt regénye és A térkép című drámája jelent meg. Önéletrajzi regényén Daday haláláig dolgozott, először a Romániai Magyar Írók sorozatban, a Dávid Gyula által szerkesztett és bevezető tanulmánnyal ellátott, A lápon át címmel 1970-ben kiadott kötetben jelent meg – de nem a teljes szöveg. Szőcs István a kolozsvári Helikonban (2004/20) visszatekintve Daday hányattatásaira, üldöztetésére, meghurcoltatására, börtönélményeire, úgy vélte: ,,…Daday Loránd problémája nem irodalomtörténeti, hanem viktimológiai ügy. Ő megrögzött áldozattípus. Miért? Mániákus igazmondó…” És sorolta ,,igazmondásait”, amelyek két, Székely Mózes néven megjelenő regényét, a Zátonyt (1930) és a Csütörtököt (1935), s két drámáját, A térképet (1933) és a Kié ez az országot (1944) izgalmassá teszik ma is. A Kráternél most a Zátony című első regénye és a Kié ez az ország? című drámája jelent meg, Gáspár György bevezetőjével. Erdély fájdalmát nem lehet elmondani, csak elüvölteni – írta Németh László 1931-ben a Protestáns Szemlében megjelent kritikájában.,,Székely Mózes szó szerint vette a frázist, s egy olyan állat szájába adja Erdély panaszát, amely olykor üvölteni is szokott, itt azonban öt-hat szavas mondatokban, vérlázító tárgyilagossággal mutatja be egy kis erdélyi magyar sziget pusztulását. ” /Bogdán László: Egy kutya nézőpontjából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./