270 résztvevővel kezdődött meg július 9-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az orvos- és gyógyszerész doktorandusok első országos tanácskozása. A három napig tartó tudományos rendezvény ötlete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő Doktori Iskola vezetőségétől származik, s a tervek szerint évente, esetleg kétévente szeretnék megszervezni. Céljaik között szerepel, hogy a rendezvény, amelyen a romániai doktorandusok mellett magyarországi, Moldova köztársasági és egyesült államokbeli hallgatók is részt vesznek, nemzetközi tanácskozássá nője ki magát. A résztvevőket dr. Jung János egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Az európai integrációt szolgálja, hogy az új tanévtől angol nyelvű képzést is beindítanak az általános orvosi karon, ami hozzájárul a különböző európai egyetemekkel való diákcsere és kapcsolattartás bővítéséhez. Ehhez jelentős támogatást nyújt az EU. /(bodolai): Doktorandusok tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.

A Marosvásárhelyen július 11-én ülésező Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) meghozza a javaslatot az RMDSZ-ben az őszi parlamenti választásokon induló jelöltek kiválasztásának módozatairól, hogy minél hamarabb elkezdhessék a kampányt – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A javaslatról ugyanaznap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) határoz. Kovács Péter irányelvei: ne legyenek urnás előválasztások, továbbá az erdélyi megyékben ne legyen kötelező, hogy az egyéni jelölt saját választási körzetében lakjon. Mindezt azzal indokolta, hogy ahol alacsony a magyarság aránya, például Arad megyében, ott a szövetség képviselője nem engedheti meg magának, hogy csak azzal a körzetével foglalkozzék, amelyben jelölték. /Benedek Sándor: TEKT: a jelöltállításról döntenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet nyílt levélben szólította fel Fodor Gábort és az SZDSZ más politikusait, hogy ne látogassanak Erdélybe, ne kezdjék el lerombolni azokat „a bástyákat, melyek eddig meg tudták tartani közösségként az erdélyieket”. Fodor Gábort szabaddemokrata pártelnököt július 11-re várják Erdélybe. Fodor Gábor Tusnádfürdőn találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel. Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel ül közös asztalhoz. A levél szerzői az SZDSZ-vezetők kijelentésére utalnak, akik elmondták: első „külföldi” útjuk Erdélybe vezet. „Az Önök szemében külföld, ami magyar föld volt ezer éven át, s amit az Önök szellemi elődeik vesztegettek el”– írták. „Önök valóban külföldiek itt. Mindaz, amit Erdély jelképez és jelképezett a századok során, idegen értékek véletlenszerű halmaza az Önök számára. Megjegyezzük, otthon ugyanúgy külföldinek számítanak nemzetidegen elveikkel” – olvasható a levélben. /EMI-levél Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

A tusnádfürdői EU-tábor megalakulásakor (még a csatlakozás előtt), azt a célt tűzte ki, hogy aktuális EU-s témákat visz terítékre és közéleti politikusok, szakemberek segítségével. Az idei, immár ötödik tábor jelszavai: nyitottság, partnerség, szakmaiság. A főbb témák: környezetvédelem, fiatalok az EU-ban, kultúrák közötti párbeszéd, kampánystratégiák. Az előadások aktuális politikai témák is terítékre kerültek, mindenekelőtt az RMDSZ és MPP közötti erőviszony. /Tötszegi Orsolya: Tusnádfürdői EU-tábor – hagyományosan modernül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az EU-tábor harmadik napját a kultúrák közötti párbeszédnek szentelték. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a legfrissebb statisztikák szerint Románia azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyben jól működnek a diszkriminációra vonatkozó jogszabályok. „Véleményem szerint Romániában a legnagyobb problémát jelenleg a roma közösség diszkriminációja jelenti" – jelentette ki Asztalos. Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács munkatársa az interetnikus konfliktusokról tartott előadásában elmondta: nem beszélhetünk az etnikai ellentétek megoldásáról mindaddig, amíg a különböző közösségeknek nem sikerül elfogadniuk egymás viselkedési attitűdjeit. /Kultúrák közötti párbeszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tusnádon – fiatal hívei körében – arról ejtett szót, hogy nem kellene túlünnepelni a helyhatósági választásokon elért eredményeket. Az RMDSZ továbbra is mereven viszonyul ellenfeleihez, s nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy ő az igazság egyetlen letéteményese. A jelenlét, a magyar voksolók száma az alfája és ómegája az őszi általános választásoknak. Botorság mind az RMDSZ, mind az MPP részéről, hogy viszonyítási alapnak az európai parlamenti választásokat tekintik. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek tárgyalni kell az új egységről. /Simó Erzsébet: Önmérséklettel, önelégültség nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Az RMDSZ megyei operatív tanácsa elutasította Szőcs Dénes fellebbezését, így végérvényessé vált: Vargyas alpolgármestere többé nem a szövetség tagja, ezért hamarosan mandátumától és az önkormányzatban betöltött tisztségétől is meg kell válnia. Szőcsöt azért jelentették fel társai, mert megbocsáthatatlannak tartották, hogy elfogadta az Magyar Polgári Párt jelölését az alpolgármesteri tisztségre. Szőcs Dénes bízik abban, hogy az RMDSZ nem fogja végigvinni ügyét, és eláll attól a szándékától, hogy megfossza mandátumától. /Hecser László: Megfosztották RMDSZ-tagságától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Dávid Lászlónak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának és Tonk Márton kolozsvári dékánnak július 10-i sajtótájékoztatóján az egyetemre való, júliusban esedékes beiratkozástól, az államvizsgák eredményeiről és az intézmény akkreditációjáról volt szó. Az egyetem már három szakot akkreditált, ezért kérvényezhetik az intézmény teljes körű akkreditálását, amit ősszel kívánnak megtenni. Kormányhatározat szerint külföldi állampolgárokat is lehet főállásban alkalmazni az intézménybe. A Sapientiára nem csak romániai, illetve erdélyi magyar fiatalokat várnak, hanem az Európai Unió tagállamaiból, így Magyarországról is. Nincs változás az idei nyári felvételit illetően: Csíkszeredában kilenc, Marosvásárhelyen hét, Kolozsváron három szakra lehet felvételizni. Összesen 830 helyet hirdettek meg, ebből 371-es tandíjmentes, a többi, azaz 459 tandíj-hozzájárulásos hely. Korábban arról volt szó, hogy a Sapientia – EMTE idén ősztől két új tandíjas szakot indít – Kolozsváron jogász-, Marosvásárhelyen pedig tolmács-fordítóképzést – ez azonban ősszel nem valósulhat meg. E két szak kérvényezési eljárását elindították. A Sapientia – EMTE három szaka végleges akkreditációval rendelkezik – Marosvásárhelyen az informatika, Csíkszeredában pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom, valamint a szociológia szak. További három szak akkreditálását kérték, de két esetben nem tárgyalták meg az ügyet, egy esetben pedig a romániai jogszabályok miatt – amely nem engedélyezte külföldi állampolgárok főállású alkalmazását – csúszott a dolog. Dávid László örömmel nyugtázta, hogy most már kormányrendelet biztosítja a külföldi állampolgárok főállású alkalmazását Romániában. Kolozsváron a beiratkozás július 14–20-a között zajlik. Környezetföldrajz szakon összesen harminc (tizenöt tandíjmentes, tizenöt tandíj-hozzájárulásos) helyet, fotó-, filmművészet és média szakon összesen húsz (tíz tandíjmentes, tíz tandíj-hozzájárulásos) helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon összesen negyven (húsz tandíjmentes és húsz tandíjköteles) helyet hirdetnek meg. A Sapientia végzősei idén kolozsvári, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói és temesvári állami, akkreditált egyetemeken államvizsgáznak, a végzősök közel 90 százaléka sikeresen vizsgázott. Az elhelyezkedési arány 80–90 százalék körüli; a szakmában pedig a végzősök közel 70–80 százaléka helyezkedik el. Tonk Márton, a Sapientia – EMTE kolozsvári dékánja kifejtette: nem csak ők, hanem minden egyetem küszködik azzal, hogyan tarthatnák itthon végzőseiket. Az 5–10 százalékos lemorzsolódás a leggyakoribb. A Sapientián kötelező módon négy félévben tanítják a diákoknak a magyarságtudatot, így próbálják a hallgatók alapvető identitás-elemeinek hiányát pótolni. /Nagy-Hintós Diana: EU-tagországbeliek is jelentkezhetnek a Sapientiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az eddig ismert szakok mellett az idén három újdonságot kínál– tájékoztatott dr. Branzaniuc Klara a tudományos munkáért felelős rektor-helyettes. Az Általános Orvosi Karra kétszer 135 tandíjmentes helyet (magyar és román tannyelvű oktatás) hirdettek meg, ezenkívül 100 hallgatót fogadnak a tandíjas helyekre. A bábaképzésre kétszer 20 (magyar és román tagozat) hallgatót vesznek fel, ugyanennyit a tandíjköteles helyekre. A Fogászati Karon kétszer 35 (magyar, román nyelven) helyet hirdettek meg, 40 hallgatót tandíjas helyekre fogadnak. 60 fogtechnikusi és 40 fogászati asszisztensi hely van, mindkét esetben tandíjat kell fizetni. A Gyógyszerészeti Karon 30-30 hely van, ezen kívül 40 hallgatót tandíj ellenében fogadnak. A gyógyszerészasszisztensi képzés (40 hely) tandíjköteles. A MOGYE-n hároméves fizioterápia és rehabilitáció szakot (50 hely) valamint táplálkozási és diétás szakértői képzést (50 hely) indít, a helyek felére román tannyelven a másik felére magyar nyelven tanuló hallgatókat vesznek fel. Mindkét szak egyelőre tandíjköteles. A másik újdonság az angol nyelvű általános orvosi képzés, amelyre szintén 50 helyet hirdettek meg. /b. gy. : Új szakok a MOGYE- n. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

A szervezőknek talán idén volt a legnehezebb dolguk a Bolyai Nyári Akadémia előkészítésével. Négy tanfolyam már lezajlott, a magyar Oktatási Minisztérium támogatása azonban az óvónők és tanítók tanfolyamának lezárulása után érkezett meg. A főhét megnyitóját 14-én tartják. Az utolsó utáni pillanatban is, de megérkezett a Bolyai Nyári Akadémia lebonyolítására szánt 15,4 millió forintnak megfelelő euró a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bankszámlájára. A szövetség a román minisztériumtól is kapott három tanfolyamára támogatást. Lászlófy Pál elnök elmondta, az év fele már eltelt, a szövetség működésének biztosítására még nem kaptak pénzt az anyaországból. A Bolyai Nyári Akadémia keretében idén 30 tanfolyamot tartanak, ami tulajdonképpen 32 szekciót jelent. Várnak hallgatókat az anyaországból, Felvidékről és Vajdaságból is. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Megjelentek a romániai (román, illetve magyar) politikusok webnaplói. A webnaplók (blogok) egyelőre nem sorolandók a konvencionális médiareklám „termékei” közé. Minden politikai blogon megszűrik a reagálásokat, ugyanakkor megrendezetten beengednek egy-egy „durvábbat” is, hogy ezáltal fenntartsák a „vita” látszatát. A politikusok (például Adrian Nastase, George Copos, Kovács Péter, Kelemen Hunor és mások) általában kampányízű ideológiákkal terhelt webnaplókban érvelnek (rejtetten ugyan) saját elképzeléseik mellett. A romániai kampányblog-kavalkádban érdekes színfoltot volt Gáspárik Attila médiablogja, mely „politikailag elkötelezetlen” jellege miatt nem minősül politikai blognak. Az átlagember továbbra is a hagyományosnak tekintett médiumokból (televízió, nyomtatott sajtó, rádió) értesül a politikai eseményekről. /Farkas István: Az internet: kampány és köpeny. Médiagnózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött, és ítélete szerint sérül a véleménynyilvánításhoz való szabadsága annak, akit önkényuralmi jelkép nyilvános használata miatt szankcionálnak. Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke ellen a Fővárosi Bíróság jogerős elmarasztaló ítéletet hozott, mivel egy köztéri rendezvényen vörös csillagot tűzött a zakójára, márpedig az a hatályos magyar jogszabályok értelmében tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Milyen lelkivilága lehet annak, aki egy olyan országban rohangál föl-alá egy gyilkos rendszer szimbólumával, ahol százezrek, milliók életét nyomorította meg a kommunista hatalom. Meg annak, aki szocialista EP-képviselőként vallja: „a hagyományos bal-oldali jelképeket csak egy időre tudták elorozni a demokratikus mozgalmaktól a sztálini típusú diktatúrák. ” Valójában mára a vörös csillag az őrült pusztítás és a tömeggyilkosság jelképévé vált. /Balogh Levente: Csillagosok, pártkatonák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Elnapolta a szatmárnémeti törvényszék a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Bátori Gyula volt gencsi lelkész között folyó perek egyikét, bejelentve, hogy a bírói tanácsban kötelező módon jelen lévő ülnökök mandátuma június 30-án lejárt. Az egyházkerület egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt felfüggesztette Bátorit, majd egy zsinati határozattal megfosztotta palástjától, és bírósági úton kilakoltatta a parókiáról. A volt pap világi bíróságon támadta meg a zsinati határozatot, a szatmárnémeti bíróság döntése alapján pedig őt jogilag „visszaköltöztették” a papi lakba, azonban nem foglalta el egykori lakását, ahol jelenleg a hivatalban levő lelkész, Szomor Attila él. Az egyház emiatt ismét kilakoltatási pert kezdeményezett ellene a nagykárolyi bíróságon. /Babos Krisztina: Különös elnapolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Dr. Pongrácz Antal kiváló fogorvos, élsportoló, edző és tanár emlékére a Dr. Pongrácz Antal Egyesületet hivatalosan is bejegyezték, tájékoztatott az özvegye, dr. Pongrácz Mária családorvos. Az egyesület célja továbbvinni azt az eszményt, amelyet a köztiszteletnek örvendő orvos és élsportoló vallott. Vállalta élete utolsó évében, hogy a kamarai elnökség helyett, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület fogorvosi szakosztályának működtetésére összpontosítson. Lelkesedéssel végezte munkáját, majd ereje teljében, 60. születésnapján szólította el a halál. Az egyesület azokat a diákokat, orvostanhallgatókat, fiatal orvosokat, sportolókat szeretné támogatni, akik odaadással végzik munkájukat. Az alapító tagok – dr. Kovács Dezső elnök, Tamási András alelnök, Szepessy László, Petelei Attila és dr. Pongrácz Mária titkár – azoknak a támogatására számítanak, akik egyetértenek ezekkel a célkitűzésekkel. /(bodolai): Bejegyezték a Dr. Pongrácz Antal Egyesületet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Victor Athanasie Stanculescu tábornok ügyvédje követelése nyomán nyilvánossá tették azokat a mindeddig titkosított harci naplókat, amelyeket a román haderő különböző temesvári alakulatainak parancsnokai az 1989 decemberi forradalmi események idején vezettek. Nyílt titok, hogy a Szekuritaté a hatalmi diverziókeltés eszköze volt. Tibori Szabó Zoltán újságíró nem tudja, kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy a múltat ködösítse. Az újságíró szerint az a titok, hogy a szekus diverziót végrehajtók pontosan kitől kaptak parancsot. /Tibori Szabó Zoltán: Kitudódott a nyílt titok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az ortodox egyház zsinata megbocsátott Nicolae Corneanu bánsági metropolitának és Sofronie Drincec nagyváradi püspöknek, akiket végül nem fosztanak meg a palástjogtól. Az ortodox egyház papjainak egy része eretnekséggel vádolta meg őket, felrótták nekik, hogy görög katolikus paptestvéreikkel együtt áldoztak, illetve vettek részt vízkereszti szertartásban. Corneanut és Drincecet az ortodox egyházban ahhoz a csoportosuláshoz sorolják, amely nagyobb hangsúlyt fektet az ökumenizmusra. Ezzel szemben az úgynevezett tradicionalisták hallani sem akarnak a görög katolikusokkal való közösködésről. Az elnéző döntésben közrejátszhatott, hogy Daniel pátriárka az ökumenizmus híve. /Megbocsátottak Bánság metropolitájának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum, ez évfordulóra számos programmal készülnek, jelezte Hágó Nándor Attila, a múzeum igazgatója. Egy kisebb múzeumtörténeti bemutatót állítanak össze, az elmúlt ötven év eseménytörténetéről, régészeti kutatások eredményeiről. Az Ecsedi-láp és az ember című kiállítsuk bemutatja majd az egykori Ecsedi-lápot a lecsapolás előtt, aztán a jelenlegi állapotot, a néprajzát, népi mesterségeket, valamint szokásokat és irodalmi sajátosságokat. /Dobos Hajnalka: Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 11./

A július 13-án, vasárnap kezdődő csíkszeredai Régizene Fesztiválra mintegy 180 fellépő érkezik hat országból. A szervezőknek – a fesztivál nemzetközi jellegének megtartása mellett – az is alapvető céljuk volt, hogy megszólítsák az erdélyi régizene-együtteseket, ugyanakkor a Régizenei Nyári Egyetemmel továbbképzési lehetőséget biztosítsanak számukra. A július 13–20. között zajló Régizene Fesztiválra műsorfüzetet is készítettek. /Antal Ildikó: Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Elkezdődnek Szatmárnémetiben a tereprendezési munkálatok azon a téren, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobra fog állni. A történelmi városrész egyik forgalmas teréről, az úgynevezett Kispiac térről van szó, amelyet a Hildegárda plébánia és a hozzá kapcsolódó ferencesek kolostorának régi épülete ural. Schupler Tibor atya, a szatmári püspökség gazdasági igazgatója elmondta: a ma is népszerű magyar szent szobrát a múlt esztendőben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójának ünnepén szerették volna felavatni, de az adott terület tulajdonjogi tisztázása és a szoboremeléssel járó ügyvitel elhúzódása miatt csak ezen az őszön leplezhetik le. A alkotója Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. Az avatás november 16-án, vasárnap lesz. /Sike Lajos: Szent Erzsébet a Kispiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye a címe a Kolozs Megyei Tanács által kiadott kétnyelvű (román és magyar, illetve román és angol), jól illusztrált és valós adatokkal ellátott kötetnek. Szerzői műépítészek, történészek és bölcsészek. A szerzők (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa) 2007 nyarán több mint 1500 km-nyi utat tettek meg a felmérések, fényképezések, filmezések érdekében. A kötet támogatása dr. Gyöngyössy Dániel és Kerekes Sándor (a megyei tanács volt alelnöke) érdeme, a fordításból és korrektúrából Balázs-Bécsi Attila jelenlegi megyei tanácsos is kivette a részét. /Ö. I. B. : Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az alkotmánybíróság döntése révén megoldódhat a gencsi ügy és a Báthori Gyula által indított munkajogi perek garmadája – tájékoztatott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a kultusztörvény nem ütközik az alkotmány előírásaiba. Ennek megfelelően a közjogi bíróságok nem bírálhatják felül az egyház fegyelmi ügyekben hozott, munkajogi következménnyel járó döntéseit. Szatmárnémetiben augusztus 21-én kerül sor a gencsi ügy soron következő tárgyalására, ekkor terjesztik a törvényszék elé az alkotmánybírósági döntést. Mint ismeretes, a Szatmár megyei Gencs volt református lelkipásztorát, Báthori Gyulát 2006 februárjában az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt felfüggesztették tisztségéből, később palástjától is megfosztották. A lelkész azonban a szatmárnémeti törvényszékhez fordult. /Fied Noémi Lujza: Előrelépés a gencsi ügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./ Előzmény: Babos Krisztina: Különös elnapolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ megyei szervezeteinek szeptember 8-áig ki kell alakítaniuk a parlamenti jelöltlistákat, az erre vonatkozó jelöltállítási szabályzat-tervezetet – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök július 11-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését követően. /RMDSZ-start a parlamenti jelöltlisták kialakítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Markó Béla szerint tisztességes ajánlatot tettek az MPP-nek, amikor 85%-15%-os arányú RMDSZ-MPP közös jelöltlistát javasoltak az őszi parlamenti választásokra. Markó Fodor Gáborral, a magyarországi Szabad Demokrata Párt elnökével való találkozóról úgy vélekedett, tárgyalhatnak arról, hogy az SZDSZ új elnöke és vezetősége, hogyan látja ennek a pártnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. /Mózes Edith: Markó Béla: Mi nagyon tisztességes ajánlatot tettünk az MPP-nek nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Minden megvitatandó kérdésnél az jut eszébe, hogy az erdélyi magyarságnak miért nincs ugyanúgy autonómiája, mint a más országokban élő kisebbségeknek – mondotta Sógor Csaba Európai Erdély, erdélyi Európa című előadásában Tusnádfürdőn. Szerinte 88 év után sem tudnak a románok megbízni az erdélyi magyarokban, ez pedig észrevehető itthon és az európai parlamenti munkában is.,,A belügy, a külügy, a pénzügy és a hadügy még mindig tabu számunkra. El kellene gondolkodnia Európának, hogy valami nincs rendben ebben az országban" – vélekedett. Winkler Gyula ugyanott az erdélyi, uniós és globális gazdasági tendenciákról beszélt, és erdélyi magyar gazdaságkutató intézet létrehozását javasolta. Szerinte Erdély is regionális szinten tud fenntartható gazdasági fejlődést elérni, ehhez azonban a fejlesztési régiók újragondolására van szükség. /Nem bíznak bennünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Július 10-én az EU-táborban a Kultúrák közötti párbeszéd tematikájú előadások zajlottak. Kozák Gyula, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológus előadásában elhangozott a másság elfogadásának kérdése, valamint az előítéletek visszafogása. Kozák három típusú átalakulás van, a homogenizálódás, azaz kulturális imperializmus, a heterogénizáció, mint ellenállás, valamint a harmadik, mely eltörli az első kettőt, mindegyik kultúra kölcsönöz valamit, így alakul ki egy harmadik. Az előadó az olvasztótégelynek nevezett kulturális összeolvadás nagy lehetőségét látja Európában a közeli jövőben. Ungvári-Zrínyi Imre egyetemi docens véleménye szerint az „olvasztótégely” elmélet nem hiteles. „Egy kultúra fennmaradásában, nem egy intézmény dönt, hanem a személyes lelkiismeret” – zárta előadását az oktató. „Erdélyben egyelőre kiaknázatlan területnek számít a városi kultúrturizmus, mert bár felismerték a benne rejlő potenciált, de még mindig nem fektetnek bele elég pénzt” – mondta Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási intézet vezérigazgatója. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója előadásában, a Munkácsy Erdélyben, valamint a Nagybányai Művésztelep kiállítások megszervezéséről beszélt. Szerinte a két kiállítás Erdély művelődéstörténetének mérföldköve volt, és folytatni kellene a hasonló volumenű kiállítások szervezését. /Erdélyi kulturális olvasztótégely: van vagy nincs? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

Gönczy Gábor, a Szatmárnémeti Véndiákszövetség elnöke köszöntötte az első alkalommal megrendezett rendhagyó osztályfőnöki óra résztvevőit. A jövőben szeretnének ezzel hagyományt teremteni. Az évenként megrendezett találkozók alkalmat nyújtanak arra, hogy a volt osztálytársak, jó ismerősök megosszák egymással örömeiket, kudarcaikat. Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök hálaadó áldása után Boros Mihály nyugalmazott tanár szólt a jelenlévőkhöz. Bura László, az iskola egykori igazgatója arra intette a jelenlévőket, hogy őrizzék tovább azokat az értékeket, amelyeket hajdanán iskolájukban kaptak. /(bodnár): Megtartották az első rendhagyó osztályfőnöki órát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 12./

Ahogy telnek az évek, egyre kevesebben kérdezik meg, hogy mi a helyzet Budapesten, Magyarországon? Volt egy időszak, a nagy magyar egyet nem értés, a 2004. december ötödiki nem, majd a gyurcsányi sokk által fémjelzett évek. A kérdezők száma nem csappant azóta sem, csak a kérdések lettek mások. Azok a kérdések, hogy mi lesz a magyar igazolvánnyal, s lesznek-e erdélyi kisvállalkozókat támogató pályázati kiírások, mindezen témák elhalványultak, majd eltűntek. Az anyaország, a magyar társadalom válsága állandósult, már mi is beleuntunk, írta Szondy Zoltán. Belefásultak az emberek a várakozásba. Így távolodik az anyaország. – Magyarországon csak nem akar jó világ lenni. A többség lelkében azért még ott van az anyaország – csak pár lépéssel távolabb. /Szondy Zoltán: Egy távolodó ország. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Csaknem negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák dolgozott június 29. és július 5. között Bikfalván Bikfalváért, hogy a háromszéki falu népi lakóházait és kúriáit számba vegye, felmérje, dokumentálja. A nyolc erdélyi és magyarországi oktatási intézmény fiataljai a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Porta Speciosa Egyesület szervezésében érkeztek, a Kovászna megyei kulturális örökség igazgatósága és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság szakmai támogatásával. A nyolcvanas években Zakariás Attila vezetésével sepsiszentgyörgyi építészek, a kilencvenes években pedig a már említett Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság készített fotódokumentációt, értékleltárt a településről és építészeti felmérést több épületről. – A sok kutatás ellenére eddig nem született olyan településrendezési terv Bikfalván, amely ezt a különleges épített örökséget védené. Az egyhetes tábor folyamán a művészettörténész hallgatók csoportokra osztva bejárták az egész falut, kiegészítették az értékes épületekről a kilencvenes években készült adatlapokat. /Várallyai Réka: Értékfelmérés Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Zsidó Ferenc székelykeresztúri magyar–német szakos tanár, író, újságíró, a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet című hetilap főszerkesztője a közelmúltban védte meg doktori értekezését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tudományos irányítója Péntek János nyelvész- és néprajzprofesszor volt. Disszertációjának címe: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Többnemzetiségű régiót vizsgált, ahol a magyarság viszonylag nagy számú románsággal és cigánysággal él együtt. /Komoróczy György: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Beszélgetés dr. Zsidó Ferenc néprajzkutatóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Július 2-án lett volna hetvenéves Szilágyi Domokos, a költő változatlanul népszerű az olvasók körében. Ügynökmúltja csak árnyalja, de nem feketíti be a róla alkotott képet. Költészete, élete, öngyilkossága, az ügynök-vádak ellenére, a diktatúra elleni küzdelem szimbólumaként értelmezhető. Szilágyi Domokos 1976. október 27-én lett öngyilkos. /Borbély László: Nem érheti fel szitkozódás, piszok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Szerényebb körülmények között, mint Erdőcsinádon, de idén is megszervezték az immár tizenötödik csángótábort a mezőségi szórványtáborral együtt. Július 4-11-e között tizennyolc csángó és több mint harminc mezőségi kisiskolás nyaralt Mezőbándon, akiket Lukácsy Szilamér helyi református lelkész, az egyházközség és a helybéli lakosok fogadtak. Lukácsy Szilamér kifejtette, hogy amikor Erdőcsinádról Bándra hazatelepedett, akkor merült fel a tábor átköltöztetésének kérdése. A gyerekek elszállásolását a mezőbándi családoknál biztosították. A Diószénben a fakultatív magyar nyelvet oktatók szervezték meg az ottani gyermekek táboroztatását, akik olyan szerény körülmények között élnek, hogy különben el sem jutottak volna táborba. /Berekméri Ildikó: Bezárta kapuit a csángó- és szórványtábor Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./