Nagy sikere volt Raffay Ernő múlt héten megtartott partiumi előadássorozatának. Az előadások helyszínéül szolgáló termek mindenhol zsúfolásig megteltek: Fehérgyarmaton, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, majd a sorozatot záró Nagyváradon is. Krakkó Rudolf, az előadásokat szervező szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke köszöntötte a közönséget és az előadót. Bevezető beszédében elmondta: 88 évvel ezelőtt, 1920 júniusában olyasmi történt, ami után még azok is érthetetlenül eszméltek fel, akiknek a javára történtek az események. Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke, Nagy József Barna szólt a hallgatóságához, méltatva Raffay Ernő történészi érdemeit. A Trianonhoz vezető út okait Raffay felosztotta külső és belső okokra. A külső okok a maguk során szintén kettéoszlanak nagyhatalmi és kishatalmi érdekcsoportok által folytatott politikára, melyek végül hozzájárultak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásához és Magyarország feldarabolásához. A belső okok között Magyarország etnikai összetételét, a liberalizmust, mint az ország uralkodó ideológiai-politikai eszmeáramlatát és a parlamenti obstrukciót nevezte meg a történész. /Raffay Ernő Trianonról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 28./

Benkő József (1740–1814) református lelkész, füvész, tudós nevét veszi fel a középajtai általános iskola. Az ünnepségen Kolumbán Vilmos egyetemi tanár a tudós életéről és munkásságáról értekezik, Demeter László pedig Erdővidék nagyjai címmel tart előadást. Incze Irén igazgató kiemelte, Középajta nevét Benkő József tette híressé. Előbb emlékplakettet avattak, majd a Montrealban élő Pusztai Péter grafikus támogatásával a templom udvarán mellszobrot állítottak 1992-ben, 2003-ban a templom egyik helyiségében emlékszobát rendeztek be, 2005-ben az első falunap alkalmával pedig letették az arborétum, vagy ahogy Benkő József nevezte, a Szőlőkert alapkövét. /Hecser László: Iskolanévadó Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Június 10-én 137 diák és 43 magyartanár vehetett át Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtár dísztermében oklevelet. A rendezvényt a Kolozs megyei magyartanárok módszertani köre nevében Ömböli Irma magyar szaktanfelügyelő szervezett az Euro Trans Alapítvány támogatásával. „A rendezvény célja, hogy mindazok, akik ebben a tanévben kiemelkedően szerepeltek valamely, a magyar tantárgy köréhez tartozó megyei, országos és nemzetközi versenyen, összegyűljenek, tudjanak, halljanak egymásról, és felkészítő tanáraikkal együtt elismerésben, jutalomban részesüljenek” – nyilatkozta. Egyed Emese, a BBTE Bölcsészkarának professzora köszöntötte a résztvevőket, beszélt a könyv szerepéről. /Kölcsey méltó követői. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

A június 28-i díjkiosztó ünnepséggel, illetve az utána kezdődő Férfi és Nő című – műfaji meghatározása szerint „Koncert négy színészre és zenekarra” – Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János által előadott produkcióval Kisvárdán véget ér a huszadik Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A zsúfoltság június 27-én tetőzött, amikor nyolc – különböző műfajú – előadás és a Kávéházi beszélgetések sorozat utolsó „fejezete” is ugyanaznap zajlott, nagyrészt párhuzamosan. A jubileumi alkalomra való tekintettel a szervezők kissé túlméretezték a fesztivál programját. A kínálat nagyon vegyes volt, a több mint harminc előadásból alig 7-8 érte el azt a színvonalat, amely igazi színházi élményben részesített, állapította meg a lap munkatársa. Ami a díjakat illet, nem lesz tehát nehéz helyzetben a zsűri. Köllő Katalin szerint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója fogja elvinni a pálmát, az Yvonne, burgundi hercegnő című, Bocsárdi László által rendezett előadással. /Köllő Katalin: Kisvárda, huszadszorra (4). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

A kolozsvári Magyar Opera gyászolja a tehetséges táncosnőt, az 50-es és 60-as évek felejthetetlen szubrettjét, a népszerű művésznőt, Timkó Editet (1925-2008). Nagyvárad szülötteként 1942-ben kötelezte el magát a színpad szolgálatára. Tehetségét a budapesti Színművészek és Filmművészek Vizsgálóbizottsága működési engedéllyel honorálta. A Népopera megalakulásakor Kolozsvárra szerződött balett-táncosként. Az élet keményen próbára tette, családi tragédiája nem okozott megtorpanást nyugdíjazásáig felfele ívelő pályáján. /Laskay Adrienne: In memoriam Timkó Edit (1925 – 2008) = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Június 27-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, melyet a házigazdák az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és más szervezetek közreműködésével a 2008-as Reneszánsz Év jegyében bonyolítanak le. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke hangsúlyozta, olyan időszakba léptünk, amikor az egykori kincses városban javuló hangulat alakítja közérzetünket, és megvannak a feltételei annak, hogy Kolozsvár mai reneszánszát éljük át. A Kolozsvár Napok októberben többnapos műsorral folytatódnak, két évi késedelem után (most már csak a polgármesteri aláírás hiányzik), a kolozsvári Sétatéren felavatják az 1956-os magyar forradalom mártírjainak emlékművét, és operabemutató is várható. A mostani alkalomra kiadott Reneszánsz Kolozsvár című kötetet két szerkesztője ismertette. Kovács Kiss Gyöngy szerint a könyv számvetési kísérlet, amely bepillant a reneszánsz kori Kolozsvár életébe. A kötet kiindulópontjául Jakó Zsigmond 1957-ben közölt tanulmánya (Az otthon és művészete a 16–17. századi Kolozsváron) szolgált. A többi tanulmány szerzői (Mihály Melinda, Papp Szilárd, Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, P. Kovács Klára, Jakó Klára, Kovács András, Vekov Károly, Balázs Mihály, Sipos Gábor, Pakó László) is olyan Kolozsvárhoz kapcsolódó történelmi adatokat, mozzanatokat dolgoztak fel, amelyek felett eddig átsiklott a szakirodalom. Ugyancsak június 27-ére tervezték Jakó Zsigmond díjazását, aki azonban objektív okokból nem lehetett jelen. /Ö. I. B. : Elkezdődött a Kolozsvár Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Kakas Zoltán június 27-én megnyílt, Bao-Bao Kép-Táj című kiállításán a Székely Nemzeti Múzeumban negyven év fotográfiáiból ad ízelítőt. Kakas Zoltán fotós, néprajzi gyűjtő, muzeológus sejtette: mindez csak töredéke meglévő anyagának. Láthatóak különféle tárgyak is a baósok gyűjtéséből, a népi kultúra s a természet örökségéből. /Mózes László: Lélekbe írt képek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

A torontói Magyar Kultúrközpont ez év tavaszán négy rendkívül sikeres rendezvény színhelye volt. A Magyar Költészet Napjára Zorkóczy Zenóbia erdélyi előadóművész hozta el Székelyek című műsorát. Zorkóczy Zenóbia Székelyudvarhelyen született 1971-ben, és Kovásznán él. A Kolozsvári Színművészeti Főiskola elvégzése után a Temesvári Állami Magyar Színház szerződtette. 1999-től önálló műsorokkal, monodrámákkal lépett fel előadóként Erdélyben, Magyarországon és más országokban. Zorkóczy műsorát Csabai János Wass Albert-díjas színész-rendező előadása követte. Torontói szereplése rendkívül őszinte, nemzeti elkötelezettségű művészt mutatott be. A Koltay Gábor rendezte, Adjátok vissza a hegyeimet című filmet lélegzetvisszafojtva nézte végig a közönség. Sikeres volt a Kaleidoszkóp című kétnyelvű kulturális folyóirat zenés-irodalmi rendezvénye. Dancs Rózsa főszerkesztő bemutatta a művészeket. /Dancs Rózsa: Irodalmi rendezvénysorozat Torontóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Megjelent Kányádi Sándor Isten háta mögött címmel egyberostált verseinek és műfordításainak immár második, vaskos kötete (Helikon). Az életműsorozat újabb darabja különben az 1973–2002 közt születő költeményeket és műfordításokat tartalmazza, meggyőzően bizonyítva, hogy ebben az időszakban vált Kányádi az erdélyi és az (össz)magyar költészet meghatározó alakjává. Megjelent (végre) megírása után tizennégy esztendővel Páskándi Géza nagy regénye, A szekusok. Aki a himnuszban benne vót (Kairosz Kiadó, Budapest). A regény az 1989-ben megjelenő A sírrablók folytatása. A nyolcvankilences fordulat után két szekus átszökik a határon. Az ő történetük ez a tragikus és bizarr helyzetekben bővelkedő regény, amelyen szerzője 1984-ig dolgozott, s akkoriban számtalan érdekes részlete jelent meg folyóiratokban, a Hiteltől a Kortársig. Új kiadásban jelent meg A költő (régi és új) életei címmel az először 1986-ban kiadott Szilágyi Domokos-emlékkönyv (Kriterion). Versek, levelek, kortársak, családtagok emlékezései színezik a képet, s a Kántor Lajos szerkesztette kötet végén (alaposan kibővült a 22 esztendővel ezelőtti változat óta) írások és dokumentumok boncolgatják a költő állítólagos titkosszolgálati kapcsolatait. Ugyancsak Kántor Lajos szerkesztésében jelent meg a kétkötetes, hatalmas Korunk-antológia, amelynek tanulmányai, esszéi, szépirodalmi anyaga meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben s a rendszerváltozás után milyen fontos szerepet töltött be ez a folyóirat Erdély szellemi életében. Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője évtizedek óta figyeli az erdélyi irodalmat, Magatartások és formák (Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma) című kötetében (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) tanulmányok, esszék, interjúk olvashatók. Láng Zsolt Tója vagy tottja? című könyvében (Koinónia), az ironikus alcímet is idézve ,,A” ,,romániai” ,,magyar” ,,irodalom” ,,története” olvasható. Körképet rajzol az elmúlt tizennyolc esztendő irodalmáról. Megjelent Király Kinga Júlia fordításában Antonia Arslan: Pacsirtavár című regénye az 1915-ös örmény népirtásról (Mentor). Szabálytalan félsziget címmel jelent meg Kántor Lajos életművéből egy válogatás (Trikolor) Napvilágot látott Bogdán László új regénye, A kintrekedtek című regénytrilógia első könyve, a Tatjána. (Mentor). /Bogdán László: Nyári könyvújdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Horváth Arany publicisztikai írásai az erdélyi múlt és jelen magyar lét krónikái, a megmaradásért érvelő kiáltványai. Új könyve: Halálmadár szállott a kútgémre /Glória Kiadó, Kolozsvár/ az erdélyi magyarság múltjának jó néhány szeletét mutatja be. Felvillantja Sütő András, Tamási Áron, Horváth István, Fábián Ernő, Pálfy G. István, Kosztándi Jenő, Czirják Árpád, Horváth Piroska, Fülöp G. Dénes, Lukácsi Szilamér, Haáz Sándor, Incze László, Sándor Judit, Cseh Tibor, Szentkereszty Stefánia alakját a könyvben. /Magyari Lajos: A szülőföld, a szellem jelentései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nyílt levélben szólította fel Szász Jenő MPP-elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy hagyjon fel a gyűlölködéssel, a nemzeti kishitűséggel, a politikai kirekesztéssel, a hatalmi gőggel és az erőfitogtatással, s működjön együtt az MPP-vel, mert különben az erdélyi magyarság elveszíti parlamenti képviseletének súlyát, törvényhozási képviselőinek számát. Szász Jenő választási koalíciót javasolt, amelyben a két párt megőrizhesse „önállóságát és sajátos arculatát”, együtt készítsenek országos választási térképet, s a jelöltállítás a személyi alkalmasság és a politikai arányosság szempontjainak figyelembevételével történjen. /Szász Jenő koalíciót akar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ „Felelős együttműködés hiányában ősszel is elveszíthetjük az erdélyi magyar választópolgárok több, mint felét, azaz minden második erdélyi magyar honfitársunkat, akik nem mennek el szavazni vagy, ha mégis, akkor már nem magyar pártokra szavaznak” – áll a Markó Béla szövetségi elnökhöz címzett levélben. „Szó sem lehet választási koalícióról” – kommentálta az MPP javaslatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azért zárja ki az együttműködésnek ezt a formáját, mert választási koalíció esetében a parlamenti küszöb ötről nyolc százalékra nő. Az ügyvezető elnök ehelyett más együttműködési formát javasol a két alakulat között. Kelemen Hunor szerint az MPP jelöltjei – az arányosság elve alapján – az RMDSZ színeiben indulhatnának a választásokon. /Cs. P. T. : Választási koalíciót akar az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Az SZKT-n lezajlott szóváltások jelzik: ellentétek is feszülnek az RMDSZ-en belül. A hivatalos szólamok szerint az RMDSZ nem kételkedik abban, hogy egyedül is átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de szeretne biztosra menni az őszi választásokon. Ennek jele a tárgyalásra való hajlandóság Tőkés Lászlóval. Kérdés ugyanakkor, hogy kit képvisel majd Tőkés, hiszen az általa vezetett EMNT közvetlenül nem vesz részt a politikai harcban, ráadásul az utóbbi időben úgy tűnt, nem a legfelhőtlenebb a közte és Szász Jenő MPP-elnök között fennálló viszony. A Szász által megfogalmazott javaslat az RMDSZ és az MPP közötti választási koalícióról egy ingatag lábakon álló MPP-elnök előremeneküléseként is értelmezhető. Az is elképzelhető, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult szavazók egy része számára az MPP kereszténykonzervatív retorikája sem szimpatikus. /Balogh Levente: Perspektívák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Küldöttgyűlést tartott június 28-án a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. A választások eredményeként a következő két évben a megyei elnökség összetétele a következő: Csép Sándor elnök, Sándor Krisztina alelnök. A küldöttgyűlésen megválasztották a megyei szervezet országos küldötteit is. Csép Sándor újságírót és írót Sándor Krisztina helyére választották meg, aki lemondott tisztségéről. Sándor Krisztina kijelentette, azért mondott le, mert ígéretet tett, hogy a helyhatósági választások után nem fogja vezetni a szervezetet. Sándor Krisztina szerint az MPP Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy „konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ-nek a megyében”. Az MPP kolozsvári szervezetében is új, belső választásokat fognak tartani. A kolozsvári szervezetet Gergely Balázs, Tőkés László református püspök unokaöccse vezeti. Kolozs megyében az MPP tíz helyi szervezetet hozott létre. A hét végi megyei küldöttgyűlés határozatba foglalva kérte az MPP országos elnökségétől, hogy legkésőbb 2008. szeptember 15-ig hívják össze az országos tanácsot (kongresszust). /Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Szatmárnémetiben is európai parlamenti irodát nyitott Tőkés László ez a nyolcadik európai parlamenti irodája. Tőkés gratulált a nyitóünnepségen jelen lévő RMDSZ-es vezetőknek: Csehi Árpádnak, hogy sikerült megszereznie a megyei tanácselnöki mandátumot, illetve Ilyés Gyulának, hogy ismét elnyerte a szatmárnémeti polgármesteri széket. Tőkés az iroda kapcsán elmondta, a megkeresések azt mutatják, az emberek panaszirodáknak tekintik képviseleteit, ahova a romániai magyar „gazdátlan falvak, közösségek” elkeseredett emberei fordulnak. /Babos Krisztina: Szatmár megye követendő példa. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Június 28-án aláírták Nagyváradon a Sorbonne és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) közötti együttműködési megállapodást. Michel Carmona, a Sorbonne Egyetem Urbanisztikai és Regionális Fejlesztési Intézetének igazgatója írta alá a megállapodást. /Fried Noémi Lujza: A Sorbonne a PKE partnere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Tizennyolcmillió lejt kellett letenni, jelentette ki egy jómódú, Mercedes-indítókulcsot forgató, érettségizett diák. Nem is ördöngös ez a vizsga, ha az ember időben lép, október, november tájékán egyeztetve az osztályfelelőssel, aki majd továbbítja a „figyelmességet” a megfelelő helyre. A nagy összeg fejében nem is akármilyen osztályzat jár. – És ezek a fiatalok ősszel egyetemre mennek. /Nagy B. István: Protokoll. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

„Nagyon sok teremben segítettek a felügyelő tanárok a diákoknak, lediktálták a szöveget, vagy egyszerűen hagyták másolni őket” – panaszolták egyes érettségiző diákok különböző magyar iskolákból. Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója elmondta, harminc érettségizővel is beszélt, és valamennyien arról számoltak be neki, hogy bár váratlanul érte őket a téma, mégsem jelentett nehézséget számukra. /Puskázásbotrány írásbelin. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Az utóbbi hónapokban két per is zajlott a székelyudvarhelyi csereháti épületegyüttes évek óta húzódó ügyében. Egyikben a székelyudvarhelyi bíróságon Kincses Előd, a város ügyvédje azt kérte, hogy szüntessék meg a koncessziós szerződést, mivel a szerződés utáni összeget már régen nem fizetik a polgármesteri hivatalnak. Ha ez sikerül, akkor az elvesztett alappert is újra lehet indítani – reménykedik az ügyvéd. Ugyanakkor a marosvásárhelyi táblabíróságon az úgynevezett alapper folyik, amelyben a koncessziós és ajándékozási szerződéseket támadták meg. Itt a táblabíróság már két alkalommal a bukaresti ortodox apácák javára döntött, így a Szeplőtelen Szív Kongregáció az épület jelenlegi tulajdonosa. – A pereket folytatni kell, ehhez az újonnan alakult udvarhelyi tanácsnak meg kell újítania ügyvédi meghatalmazásomat. Írásban értesítettem őket, és várom, hogy döntsenek – közölte Kincses Előd. /M. L. F. : Kincses a tanács meghatalmazását várja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

A Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és más civil szervezetek, intézmények együttműködésével rendezték meg a múlt hét végén a Kolozsvár Napokat, amelynek folytatását októberre tervezik. /Ö. I. B. : Sikeres volt a Kolozsvár Napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Öt társulat, a sepsiszentgyörgyi, a révkomáromi, a szabadkai, a beregszászi és a marosvásárhelyi teátrum vehetett át díjat a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján Kisvárdán, ahol június 28-án éjszaka fejeződött be a tíznapos rendezvénysorozat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A társulat Gombrowitz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatta be. A Szülőföld Alap díját a révkomáromi Jókai Színház művészeinek ítélték oda, Gárdonyi Géza: A bor című művének bemutatásáért. A legjobb zenés, szórakoztató előadást díját– a Szabadkai Népszínház vehette át, a délvidéki művészek Müller Péter – Seress Rezső: Szomorú vasárnap című darabját játszották a fesztiválon. Ugyancsak díjazott lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a kárpátaljai teátrum Szigligeti Ede: Liliomfi című színművét mutatta be. Az ötödik díjazott a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a teátrum tagjai Schimmelpfennig: Nő a múltból című darabjában nyújtott alakításukkal érdemelték ki az elismerést. A beregszásziak a Liliomfi darabbal elnyerték a közönség díját is. A határon túli művészek közül életműdíjat kapott Varsányi Mari és Parászka Miklós, illetve alakításáért egyéni díjat vehetett át Nemes Levente, Antal D. Csaba, Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Kicsid Gizella, Berekméri Katalin, Ábrahám Irén, Banka Lívia és Faragó Edit. A darabokat összesen közel 16 ezer néző látta, mintegy kétezerrel többen az előző évinél. /Öt díj a Kisvárdai színházfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Népes közönséget vonzottak Mikházára a hatodik Csűrszínházi Napok rendezvényei: könnyed, zenés vígjátékok, vásári komédia, bábszínházi előadás, kabaré és daljátékok. Mikháza panziójában és a falu szinte minden második házában hónapokkal ezelőtt bejelentkezett városi vendégek laktak a hétvégén, három napig még a futballpályát is sátrak lepték el. /Szucher Ervin: A vidám előadások fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Sok-sok zene volt jellemző az idei Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat kulturális kínálatára, négy napon át szólt a muzsika a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti téren felállított ideiglenes színpadon. A megyei könyvtár gyermekrészlegén könyvvásár, a Mészárosok bástyájában könyvbemutató, a várban báb- és színházi előadás, a Maros Művészegyüttes székházában családi hangverseny, az unitárius templomban madrigálkoncert várta az érdeklődőket. A színházban Meister Éva adta elő Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámáját. /Antal Erika: Muzsikás vásárhelyi napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Kájoni Jánost a gyergyószárhegyi Szent Ferenc rendiek kolostorában temették el. 1687-ben. Néhány éve a helyi Kájoni János Zenei Társaság célul tűzte ki érdemeihez méltó elismertetését. Ennek egyik lépéseként június 28-án rangos Kájoni Kórustalálkozót szerveztek, ez egyben a Böjte Csaba ferences szerzetes által szervezett szárhegyi gyermekotthon számára jótékonysági hangverseny is volt. A hangversenyen magyarországi és erdélyi kórusok léptek fel. A szentmise szónoka Böjte Csaba a tenni akarás fontosságát méltatta a tehetetlenséggel szemben. /Bajna György: Kájoni János kórustalálkozó Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Grosics Gyulának, a legendás aranycsapat kapusának ítélték oda az idén a Magyar Szabadság Napja díjat, a kitüntetést távollétében a jutalmazott felesége és lánya vette át június 28-án Gémesi Györgytől, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnökétől. Az ünnepnapon immár 18. alkalommal arra emlékeztek, hogy Magyarország területét 1991. júniusában elhagyta az utolsó szovjet katona. Az idei ünnepi rendezvények sora a Kárpát-medencei polgármesterek és a katolikus papok válogatottjának futballmeccsével kezdődött. Június 28-án Nemeskürty István műveiből összeállított Egy világ halt vele című, Koltay Gábor rendezte zenés darab ősbemutatójára került sor. A mű Hunyadi Mátyás megkoronázásának 550. évfordulójára készült. Tizenhét éve, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. /A Szabadság Napját ünnepelte Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Fennállásának 120. évfordulójához érkezett a tordaszentlászlói énekkar, ezt a már hagyományos kórustalálkozóval együtt ünnepelték. Június 28-án Balázs Attila lelkipásztor hirdetett igét. A 19. kórustalálkozón 14 énekkar vett részt, de közel 140-re tehető azon Kárpát-medencei kórusok száma, amelyek legalább egyszer részt vettek ezen az évről évre megrendezett eseményen. A templomból kijövet, Szent László mellszobránál Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök ismertette a kórusmozgalom múltját és jelenét. Kötő József EMKE-elnök a talpra állás folyamata jelképének nevezte a tordaszentlászlói kórustalálkozót. Az énekkarok dalolva vonultak a művelődési házba, ahol Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke folytatásra buzdított. Az énekkarok fellépése után kiosztották a díszokleveleket. /120 éves az énekkar Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kettős évfordulót ünnepeltek június 28-án Nyárádszeredában: 140 éves a nyárádszeredai kórusmozgalom és 20 éves a Bocskai István Dalkör női kara. Ebből az alkalomból kórustalálkozót szerveztek, amelyen nyolc kórus mutatta be műsorát. A műsorok bemutatása után a meghívott csoportoknak ajándékokat adtak át: emléklapot, virágcsokrot, szalagot a zászlókra és a Bocskai István Dalkör CD-re rögzített karácsonyi énekeit. /(kilyén): Kóruszászlók Nyárádszereda főterén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Made in Hungary 1900-2000 címmel nyílt formatervezési kiállítás a kolozsvári Tranzit Házban, a tárlat a XX. század kiemelkedő magyar design termékeit kívánja bemutatni a közönségnek. Egy évszázad kiemelkedő ipari termékeit és terveit bemutató kiállításon nemcsak formai vagy esztétikai, hanem használati szempontból is kiemelkedő tárgyakkal találkozhat az érdeklődő. /Muszka Szabolcs: A magyar formatervezés száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./