Több mint négyszáz jelöltet kell állítania az RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra, s az új választási törvény ismeretében gyakorlatilag nem lehet megjósolni, hogy melyik jut majd be a törvényhozásba. Ez és a jelöltek után befizetendő garancia komoly terhet ró a szövetségre, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A novemberben esedékes parlamenti választás, ez az új egyéni körzetes kétfordulós választási rendszer egyedülálló a világon. Nagyon rossz rendszer, ugyanis az RMDSZ, amelynek választói nem egyformán oszlanak meg Románia különböző régióiban, meg tudja jósolni, hogy a parlamenti csoportjának körülbelül egy harmada mely egyéni körzetekből kerül majd ki. Azonban két harmadát vagy több mint a felét az országban létező mintegy 400 szenátori és képviselői körzetből fogják kiosztani az RMDSZ-nek, ha eléri a megfelelő százalékot. /Tibori Szabó Zoltán: Szeptember elején ismernünk kellene jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Nincs kétpólusú romániai magyar politika – jelentette ki az SZKT hétvégi ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök, és ezzel derékba törte azokat a feltételezéseket, amelyek a magyar „miniparlament” ülését megelőzték, miszerint Markó valamiféle meghatalmazást kapott volna az SZKT-tól arra, hogy tárgyaljon a Magyar Polgári Párttal az őszi választási együttműködésről. Az RMDSZ elnökének fulmináns beszéde felülírta azokat az esetleg felszólalásokat, amelyek így már el sem hangzottak. A Markó-beszéd másik üzenete: egyetlen törzs létezik, amelyből egyszercsak kinőtt egy vadhajtás. A vadhajtás – az MPP – minthogy nem képes önálló életre, a törzstől szívja el az éltető nedvet. /Salamon Márton László: A „jó öreg” és a koravén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Szeptember első vagy második hétvégéjén tartja első kongresszusát a Magyar Polgári Párt. Erről az MPP hétvégi, bővített elnökségi ülésén született döntés. „Tanácskozásunkon egyetértés volt abban, hogy mielőbb meg kell tartani a kongresszust. Erre mindenképpen szükség van, hiszen csak így tudunk teljes értékű pártként működni” – mondta Lengyel György Bihar megyei elnök. Szavait alátámasztotta Tőkés András, az MPP országos alelnöke is, aki kizártnak tartja, hogy Szász Jenő pártelnök utóbb meggondolja magát, s mégsem hívja össze a kongresszust. /Cseke Péter Tamás: Őszi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke meghívót küldött a Magyar Polgári Párt (MPP) kilenc tanácsosának, amelyben felkérte őket, hogy a következő tanácsülésen tegyék le az esküt. Amennyiben nem teszik meg, elveszítik tanácsosi mandátumukat. Az MPP kilenc tanácsosa, Szász Jenő pártelnökkel június 25-én kivonult a testület alakuló üléséről, mondván, távozásukkal a közgyűlés nem felel meg a törvényi előírásoknak. A teremben maradt RMDSZ-es és PSD-s tanácsosok azonban folytatták az ülést, és megválasztották az alelnököket. A Hargita Megyei Tanácsban az RMDSZ-nek 18, az MPP-nek 10, a PSD-nek két tanácsosa van. /Papp Melinda: Meghívó az MPP-seknek Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa június 28-án tartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök kritikusan és önkritikusan elemezte az önkormányzati választások eredményeit, kijelentetve, azokban a szervezetekben, amelyek gyengén szerepeltek a júniusi választásokon, meg kell vizsgálni az okokat és tisztújítást kell kiírni. Kovács Péter felszólalásában élesen támadta a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi RMDSZ-t. Szerinte a gyergyószentmiklósi polgármester képtelen volt kihasználni a kormánytámogatásokat, a helyi RMDSZ pedig "nem volt képes vagy nem akart a város érdekében dolgozni". Azt állította, hogy Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányában "több száz önkéntest bevonva sok ezer marosvásárhelyi lakoshoz eljutott", ezzel szemben a városi szervezet "egyedüli eredményeként azt említhetném, hogy a kampány ideje alatt nem tettek keresztbe a polgármesterjelöltnek". Kovács Péter szerint a marosvásárhelyi RMDSZ szervezetek vezetőinek félre kell állniuk, fiatal embereknek kell átadniuk a szervezetet. Dr. Kelemen Atilla visszautasította a vádakat, olyanok oktatják ki arról, hogy mit kell tenni Maros megyében, akik nem ismerik a helyi viszonyokat. Dr. Benedek Imre megyei tanácsos szerint Kovács Péter megosztja a közösséget. Markó Béla azzal a Kovács Péter-féle állásponttal, hogy kuss az idősebbeknek, nem értett egyet, de ezt stílusbéli különbségnek nevezte. /Mózes Edith: Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

„Székelyföldön elsőként Sepsiszentgyörgynek lesz városmenedzsere”– jelentette be Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A városmenedzser hatáskörébe főként városrendezési, városépítkezési feladatok tartoznak majd. Az állás betöltésére versenyt hirdetnek meg, a polgármester a szerepkör betöltésére legalkalmasabb személynek Czimbalmos Csabát látja, aki korábban 16 éven keresztül a város alpolgármestereként tevékenykedett. /Illyés Judith: Székely városmenedzser. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Június 30-án lezárult Beke Mihály András igazgató ötéves mandátuma a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (BMKI) élén. Ezzel véget ért romániai kiküldetése, és visszatér Magyarországra. Benyújtotta pályázatát, hogy tovább végezze ezt a munkát, de ismeri a politikai helyzetet, tudja, hogy esélytelen. Úgy látja, dolgos és sikeres évek vannak mögötte. Legjobban sajnálja, hogy nem sikerült több magyar műsort vinni a Csángóföldre. Szerettek volna honlapot szentelni a románra fordított magyar irodalom számára, itt elsősorban szerzői jogi kérdések akadályozták ebben. Büszke arra, hogy megszervezte a Film.dok fesztivált, nagy sikere volt a magyar zenefesztiválnak, sikerült fiatal, kezdő művészeket felkarolniuk. A román hivatalos szervekről elmondta, pár baráti gesztust leszámítva ímmel-ámmal, csupán formálisan viszonyultak az intézethez. /Oborocea Mónika: Az ötletek vezettek sikerhez. Interjú a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet leköszönő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Vitály Barna Hegyközcsatár polgármesterének kitüntetésével ért véget június 30-án Gödöllőn a Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója, amelyre a román hatóságok nem engedték el György Ervin Kovászna megyei prefektust. „Számomra egy kicsit furcsa, sőt nem igazán értem, hogy György Ervint miért nem engedték el a konferenciára. Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartandó előadása nem bántott volna senkit, sőt véleményem szerint az egész Európai Unió arról szól, hogy hogyan is miként lehet korrekt módon a kisebbségi érdekérvényesítést megvalósítani. Szerintem egy kicsit túllihegett félem volt attól, hogy netán valaki, bántani fog valakit” – nyilatkozta Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. „Egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetség alapjainak lerakását döntöttük el, amihez a MÖSZ alkalmas keretet tud adni” – fogalmazott a polgármester. A két napos konferencia nyitó napján Vizi E. Szilveszter a MTA volt elnöke tartott előadást, kitérve arra, hogy az Európai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kultúra képviseletére és ebben a polgármesterek – az önkormányzatiság felértékelődése miatt – fontos szerepet játszanak. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Hatósági tiltás a prefektusnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

– Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, az Orbán-kormány idején alapított Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években elfogadott lett a román akadémiai körökben. Amikor a bukaresti akkreditációs ellenőrző bizottság tagjait arra kérték, a román nyelvet anyanyelvi szinten nem beszélő kollégákra tekintettel beszéljenek angolul, akkor odavágták: Romániában élünk, csak románul állnak szóba velük. Az alapítás óta eltelt nyolc év az építkezés évei voltak, tartalmi építkezés folyt. A Sapientia nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennénk a jelenlegi erdélyi felsőoktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Sokszor azzal vádolják a Sapientiát, hogy szegregált oktatást nyújt, nem biztosítanak kellő felkészültséget a többségi nyelven, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyamuk 773 diákja közül 750-en államvizsgázott sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák a Sapientia végzőseit, egy marosvásárhelyi társaság alkalmazottainak mintegy nyolcvan százaléka például sapientiás hallgató volt. Az idei év mérföldkő a magyar állami költségvetésből fenntartott EMTE életében, mert három szakát akkreditálták, ami megnyitotta az utat a román állami támogatás igénylésére is feljogosító intézményi akkreditáció előtt. A Sapientia Románia legfiatalabb egyeteme: 178 főállású oktatójuk 67 százaléka, 120 tanár életkora negyven év alatti. Mutasson valaki a Sapientiához hasonló intézményt, ahol az elmúlt években 23 kolléga szerezte meg professzori vagy docensi kinevezését. Elsőként sikerült főállású oktatókat alkalmazni az Európai Unióból, amikor a romániai egyetemi modell sokáig nem ismerte a vendégprofesszori státust, és tiltotta, hogy nem román állampolgár főállású oktatóként taníthasson az országban. Oxfordban kutató fiatalok vállalták, hogy főállású oktatóként hazatérnek Erdélybe. A magyar kormány részéről számtalan vád érte az egyetemet, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára például rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít, emlékeztetett a Krónika. Az a megalapozott véleményük, fejtette ki a rektor, hogy a kritikák mögött hátsó szándék is lapult, a diákoknak azt sugallva: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények éppen a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken az egyetem diákjai nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly bekerültek a mezőny első negyedébe. Ha a Sapientia a romániai állami egyetemi finanszírozási rendszer alapján kapna támogatást, akkor ez a beiskolázott hallgatók alapján meghaladná a 2007-ben kapott 1,28 milliárd forintos budapesti támogatást, és 1,7–1,9 milliárd forintot jelentene. Az évről évre csökkenő támogatást meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Nem diplomagyár az egyetem. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Idén ballagott az első olyan végzős évfolyam, amelynek hallgatói már a bolognai rendszer bevezetése után nyertek felvételt, tájékoztatott Csíkszeredán dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja. A bolognai rendszer gyors bevezetése sok szakmai gondot okozott. A Sapientia szerencséje, hogy fiatal és rugalmas egyetem, nincsenek több évtizedes megrögzött szokások. A bolognai rendszerű képzés gyakorlatiasabb oktatást követel. A Sapientia körül elég sok félreértés, például, hogy minden helyszín egy önálló „kiskirályság". A Sapientia valójában rendkívüli módon centralizált intézmény a szó formális és informális értelmében, az itteni vezetők jogköre minimális. Az akkreditációnak nevezett minőségi átvilágításon minden szaknak át kell esnie, amint az adott szakon 3 évfolyam sikeresen diplomázott. Minden szakot külön mérlegelnek. Ebben a tanévben egyetemi szinten a 19-ből 6 szak került terítékre (ebből 4 Csíkszeredából), három átment (ebből kettő Csíkszeredából), hárommal szemben szakmai kifogásokat emeltek. Az Akkreditációs Ügynökség gyakran utasít vissza akkreditációs kérelmeket a legkülönbözőbb egyetemeken. Az egyetem finanszírozási rendszeréről: a támogató minden forint támogatás előtt tárgyal és minden elköltött forintot ellenőriz. A csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar az egész egyetemen belül a legjelentősebb önálló forrásbevonásra képes. Kutatási pénzekből jelentős beruházás, laborépítés is zajlik. Ötéves tudományos EU-programban vannak benne. Az önkormányzatoknak felkérés alapján fejlesztési stratégiákat készítenek. /Sarány István: Az akkreditáció fontos, de nem minden… = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Dr. Csapó János és Dr. Szép Sándor szerkesztésében megjelent A Sapientia EMTE Csíkszeredai Műszaki Intézet oktatóinak publikációs listája 2002–2007 című kiadvány. A több mint százoldalas kiadvány az Élelmiszertudományi tanszék, illetve a Műszaki és Természettudományi tanszék 23 oktatójának publikációs tevékenységét foglalja össze. Ez az első ilyen szakmai kiadvány a Sapientia Egyetemen. Megjelent Csíkszeredán a Sapientia Társadalomtudományi Intézete AULA című havi kiadványának első száma. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

A budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Nyárádszeredai Kertészmérnöki Tagozatán az idén a szokásosnál korábban kezdődött el a vizsgaidőszak. A 19 negyedéves május 25-én és május 31-én államvizsgázott. Az I-III. évesek – összesen 83 hallgató – június 7-én kezdték el vizsgasorozatukat. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető elégedett, mert a 19 államvizsgára jelentkezett hallgató sikeresen letette a vizsgát. Az okleveleket, amelyeket az EU országaiban elismernek, június 24-én vették át Budapesten. Nyárádszeredában 1993 szeptemberében kezdődött el a kertészmérnöki oktatás, azóta 12 évfolyam végzett, 335-en szereztek oklevelet. Az évek során egyre igényesebbé vált az oktatás, növekedtek a követelmények, az igényszint. Dr. Jakab Sámuel elmondta, hogy a nyárádszeredai tagozat az ősztől bekapcsolódik az ún. bolognai oktatási rendszerbe. /(kilyén): Nyárádszeredában eddig 335-en szereztek kertészmérnöki oklevelet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Több javaslatot is továbbított az Egészségügyi Minisztériumhoz az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) válaszul a tárca felkérésére, amelyben a nemzeti kisebbségeknek a betegellátó intézményekben való anyanyelvhasználatáról kért véleményezést. A szaktárca az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egy beadványa kapcsán kérte ki az Asztalos Csaba vezette testület véleményét. Az EMI szerint a magyar, illetve magyarul tudó orvosok kis száma miatt a román nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő magyar anyanyelvű lakosokat hátrányos megkülönböztetés éri. Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke javaslatokat is megfogalmazott levelében. Ezek szerint a magyar nyelv oktatását kötelezővé kellene tenni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az erdélyi egészségügyi oktatásban, illetve az erdélyi egészségügyi dolgozók számára nyelvtanfolyamokat kellene indítani, vagy a nagyobb városok kórházaiban magyar gondozócsoportokat kellene kialakítani. A diszkriminációellenes testület véleményezése szerint azokon a területeken, ahol jelentős a kisebbségek létszáma, biztosított az anyanyelv használatának a jogi háttere. A testület szerint ennek a jognak a gyakorlása vagy az állam nyelvének hiányos ismerete nem jelenthet okot a betegellátás elutasítására. A testület szerint az egészségügyi hatóságok a magyar tannyelvű egészségügyi oktatási intézményeken kívül az egyéb szakoktatási intézmények hallgatóit nem kötelezhetik a magyar nyelv elsajátítására, mint ahogyan a magyar nyelv ismeretét sem tüntethetik fel feltételként egy állás meghirdetésekor. A testület megállapította: az államnak kötelessége megtenni a szükséges lépéseket a kisebbség nyelvének az egészségügyben való használatához azokon a területeken, ahol jelentősebb az adott kisebbség létszáma. A CNCD javasolja a minisztériumnak, hogy a betegellátó intézményekben végezzenek felmérést a kisebbségi nyelvek használatának szükségéről, és arról, hogy az adott intézmény mennyiben tudja ezt biztosítani. Emellett egy útmutató (ghid de bune practici) kidolgozását is javasolják a diszkriminatívnak minősíthető esetek elkerülése érdekében. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta: a testület konkrét esetek híján nem tárgyalt diszkriminációs ügyekről. Hozzátette: személy szerint nem ért egyet azzal, hogy az álláshirdetésben nem szabad feltételként megszabni a kisebbség nyelvének az ismeretét. „Diszkriminációhoz vezet azonban az EMI azon javaslata, hogy a kórházakban külön magyar gondozócsoportokat szervezzenek” – állította. /Lázár Lehel: Javaslatokat tesz a CNCD. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Ismét megnyílt a határ Máramarossziget és Aknaszlatina között. A hidat tavaly augusztusban kellett lezárni mindössze hat hónappal a hivatalos megnyitása után a faszerkezeten jelentkező korrózió miatt. A határnyitásról 2003 júniusában még Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán államfő állapodott meg. A 2007 februárjában tartott hídavatás után azonban olyan mértékben kezdett romlani az építmény faszerkezetének állaga, hogy félő volt: beszakadhat a híd. A máramarosszigeti polgármesteri hivatal elkészíttette a négysávos híd tervét, jelenleg a kivitelezés költségeinek előteremtéséhez keresi a megoldásokat. /Gazda Árpád: Hídavatás másodjára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Húsz év után szinte lett magyar alpolgármestere Dicsőszentmártonnak, azonban a tanácsi határozatot a prefektúra megvétózta. Kakassy Sándor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint a prefektúra döntése jogtalan. Az első tanácsülésen az RMDSZ-es Szabó Albert és a PNL-s Meghesan Sorin maradt versenyben, a második fordulóban az RMDSZ jelöltje 9 szavazattal nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, míg a liberális jelölt 7 voksot kapott. Ezt követően a prefektúra törvénytelennek nyilvánította ezt a határozatot. A prefektúra törvénytelenül járt el, amikor formai kifogásokat fogalmazott meg és arra hivatkozott, hogy a Szabó Albert megválasztásáról szóló döntést nem hagyta külön voksolással jóvá a testület. Kakassy Sándor jelezte, ezt nem hagyják annyiban, hiszen az országban sehol nem történt hasonló eset. /(antalfi): "Hátha egyszer igazság lesz!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Corneliu Cimpeanu Háromszék megyei rendőrfőkapitány jelezte, hogy Háromszékben megjelent cikk nyomán /Rendőrségi túlkapás Esztelneken, jún. 27./ belső ellenőrzést rendelt el. Szerinte nincs összefüggés Cosmin Stroe esztelneki rendőr Kézdivásárhelyre történő áthelyezése és a vele kapcsolatos eset között. A főkapitány várja, hogy Gyergyai Attila, Csilla édesapja tegyen írásos feljelentést a lányát bántalmazó rendőr ellen. (Iochom): Visszajelzés a visszajelzésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

A kizárólag etnikai alapú politizálásra berendezkedett pártok kora lejár térségünkben – jelentette ki Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára. Ráadásul a Vajdaságban a "magyar egység", míg Erdélyben a "magyar pluralizmus" koncepciója látszik csődöt mondani. Gémesi szerint a megváltozott politikai-gazdasági és társadalmi folyamatok új energiákat szabadítanak fel, dinamikus gazdasági fejlődés jellemzi a magyarok által is lakott régiók többségét. Gémesi szerint baj, hogy az autonómia a magyar politikai közegben többnyire csak politikai értelemben jelentkezik itthon is, meg határon túl is. Az autonómiát néhányan mindent megoldó varázsszernek gondolják. Az újságíró szerint feszültség érződik a Gyurcsány-kormány és némely kisebbségi magyar pártvezető között. Gémesi szerint a programot egyeztették a határon túli magyarokkal. A Gyurcsány-kormány nem kíván politikai hűségesküt senkitől, magyarázta Gémesi. A magyar választók nem követik a Magyarországról exportálni kívánt megosztó politikát, tette hozzá. Az államtitkár bírálta a Fideszt. /Kis Tibor: Lejár az etnikai alapú politizálás ideje – Gémesi Ferenc szakállamtitkár nemzetpolitikai kérdésekről. = Népszabadság, júl. 1./

Nyolcadik alkalommal rendezték meg június végén, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát Budakalászon. A VIII. Budakalászi Találkozóra nyolc országból érkezett (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 90-nél több civil szervezet 72 küldötte. A fórum célja többek közt az volt, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális és közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson; információt adjon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. A három nap alatt a résztvevőknek alkalmuk volt elbeszélgetni a meghívott előadókkal, többek közt Ékes József országgyűlési képviselővel, Dr. Szurmainé Silkó Mária Oktatás és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőjével, Jankovics Marcellel, Zabolai Csekme Éva volt ENSZ tisztségviselővel. A fórum zárónyilatkozatot fogalmazott meg, ebben szerepel többek között: Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához, ennek érdekében kérjük a magyar állampolgársági törvény módosítását. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Ukrajna még nem tagjai az Európai Uniónak, sürgős megoldást kérünk az ott élő magyarok számára, a határátlépés megkönnyítésére az Európai Unió országaiba. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő szerep hárul a híd szerepét betöltő határokon átnyúló régiókra és a határok menti kistérségekre. Ugyanilyen híd-szerepet kell betölteniük a magyar civil szervezeteknek a többségi nemzetekkel való kapcsolattartásban is. A politikai helyzet változása nyomán nemcsak a szomszédos országokban élnek magyarok, és vannak magyar civil szervezetek. Ezek a támogatási rendszer reformjának következtében kimaradnak a fő támogatási alapból. Emiatt kérjük az erre vonatkozó törvények módosítását. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk és szorgalmazzuk a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozását. Felhívjuk az összmagyar politikum figyelmét, hogy jelenleg a csángó-magyarokkal kapcsolatos akciók, tevékenységek legtöbbször ötletszerűen, és néha az érdekeik ellenében történnek. Szükségesnek tartjuk egy átfogó stratégia kidolgozását megmaradásuk érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Civil összefogás a magyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi burgonya miatt nem tudják értékesíteni termésüket. A Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság becslése szerint a tavaly megtermett 290 ezer tonna burgonyából legalább 50 ezer tonna a gazdák „nyakán maradt”, ezért idén sokan lemondtak a krumplitermelésről. Idén szinte felére csökkent a burgonyával beültetett terület. Tavaly a gazdák pincéjében legalább 20 ezer tonna eladatlan krumpli rohadt meg, és további 30 ezer tonnát az állataikkal etettek fel, hogy ne vesszen kárba. Háromszéken az elmúlt esztendőben 20 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termesztett krumplit, idén viszont alig 14 500 hektáron ültettek burgonyát. A gazdák inkább gabonával, kukoricával vagy cukorrépával ültették be földjüket. /Kovács Zsolt: Nem kell már a háromszéki krumpli? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Június 23–28. között a Habitat for Humanity Egyesület kolozsvári fiókja egyetlen hét leforgása alatt tíz lakást épített meg. Az akciót anyagilag és háromszáz önkéntessel a Vodafone Románia Alapítvány támogatta. Tíz, nehéz körülmények között élő család jutott saját otthonhoz. A kolozsvári Habitat for Humanity eddig Romániában több mint ezer családot segített lakáshoz. Kolozsváron eddig 80 családot. /Egy hét alatt tíz lakás rászoruló családoknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Gyergyószentmiklóson mutatkozott be a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont. „Egy-egy hagyományos mesterség megszűntével hozzávetőleg 30–40 szóval lesz szegényebb nyelvünk” – jelentette ki Bajna György nyugalmazott újságíró a kiállításmegnyitón, amelyen Balázs Ödön népi mesterségeket dokumentáló fotóit mutatták be. A fotókon megörökített „megismételhetetlen pillanatokban” néprajzi értékű momentumokat rögzített a fotós, a globalizáció térhódításával az igavonó állatok segítségével végzett földművelés eszköztára a megnevezésekkel együtt feledésbe merülhet. Könyvbemutató is volt. Jakab Rozália Visszanéztem alkonyatkor című könyve a nyugdíjas tanítónő személyes történetén keresztül láttatja a történelmi múlt egy szeletét. István Lajos és Szőcs Lajos Taplómegmunkálás Korondon című könyvében a szerzőpáros a mesterség 130 éves korondi hagyományára tekintett vissza. /Jánossy Alíz: Hargita megyei szomszédolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

A Wass Albert-ellenes kampány folytatódik, ezt mutatta Bogdán Tibor írása is /Wasskereszt(ünk), Szabadság, jún. 20./. Vekov Károly megjegyezte, most is, mint a legtöbb ilyen Wass-vitát kezdeményező szerző esetében egy valami hiányzik: a kompetencia. Az újságokban sokszor kellő forráskritika nélkül fogalmazzák meg, főleg benyomásokra és egyéni ízlésre támaszkodó véleményüket. Ez áll B. T. cikkére is. Wass Albert valóban két– német Vaskereszt kitüntetést kapott a keleti fronton, nyilván a németektől. Azért „nyilván”, mert a magyar hadsereg, miként a román is, a német csapatokkal együtt harcolt a szovjet fronton. Wass Albert megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, a Kormányzói Dicsérő Elismerést és az első osztályú Tűzkereszt érdemrendet is. Mind a magyar, mind a német hadvezetés elismerte Wass Albert katonai képességeit, túlzás Hitler kancelláriájának a javára írni azt, ami katonai érdem (magyarul vitézség) elismerése volt. (Bogdán Tibor összetéveszti az egykori magyar, illetve német hadvezetés kitüntetést-odaítélő gyakorlatát a kommunista korszak viszonyaival, amikor a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ideológiai osztálya (és a pártfőtitkár) döntött minden kitüntetés odaítélése felől, beleértve a politikai tisztekét is.) A kitüntetések miatt az írót szélsőjobboldalinak tartani enyhén szólva túlzás. Szakavatott vélemények szerint Wass Albert nem volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának a főmunkatársa, már csak azért sem, mert Wass Albert írói tevékenységének idején, azaz, amikor ő ennek tagja lehetett volna, ez a „hírügynökség” nem létezett. Ez ugyanis a kilencvenes évek elejének egyik egyéni kitalációja, amelynek ekként semmi köze Wass Alberthez. A korszakkal foglalkozó szakértők ilyen hírügynökségről szintén nem tudnak. (Ld. Tóth Tibor: A Hungarista Mozgalom emigrációtörténete. Multiplex Media / Debrecen University Press). Bogdán egy nemlétező intézményre hivatkozik, amelyet egy tudománnyal nem foglalkozó személy talált ki. Wass Albert nem volt ennek a „szélsőjobb” intézménynek sem tagja, sem főmunkatársa. Mint ahogy nem volt „lelkes munkatársa” olyan emigrációs lapoknak sem, mint az Út és Cél, a 24. Óra, a Hídfő, az Új Hídfő. Bogdán Tibor szerint Wass Albert szerzőként és szerkesztőként szerepelt „a nyugati emigráció olyan »legszélsőségesebb« radikális” lapjaiban, mint a Bajtársi Levél, a Nyolcadik Törzs, a Riadó, a Magyarság. „A Bajtársi levél” ugyan a magyar csendőrség lapjának számított, de nem volt szélsőjobboldali irányzatú. A Riadó nem Nyugaton, hanem Budapesten (!) jelent meg a kilencvenes évek elején. A Magyarságnak, amely Pittsburgban jelent meg, sem szerkesztője nem volt, sem munkatársa, különben jobboldali szemléletű, alig pár oldalas lapocska volt. A „Nyolcadik Törzs” pedig egy olyan kiadvány, amelyből eddig példányt a szakemberek még nem láttak (!). Ezeknek tehát sem szerkesztőjük, sem munkatársuk nem volt Wass Albert. Aki ismeri a magyar emigrációs sajtót, az tudja, hogy egyik lap cikkét, ha az olyan volt, átvették/átvehették más lapok is, különösebb szerzői jog és más engedélyek kérése nélkül. Wass Albertnek így jelentek meg az írásai a legkülönfélébb lapokban. De semmi esetre sem azért, mert Wass Albert náci vagy nyilas, vagy akár náci vagy nyilas szimpatizáns lett volna. Miért nyilasozzuk, fasisztázzuk Wass Albertet? Netán azért mert emigráns volt és magyar nemzeti érzelmű, és ezt még az emigrációban is vállalta, eltérően számos – akár mai – hazai „írótársától”? /Vekov Károly: A kampány folytatódik... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Június 29-én ünnepség keretében megáldották a piarista paptanárok teljesen megújított sírkertjét a kolozsvári Házsongárdi temetőben, ahová először 1896-ban temettek, elsőként Zachar János kegyesrendit. Összesen 19 kegyes tanító rendi paptanár nyugszik itt, utolsóként Denderle Józsefet temették ide 2002-ben. /Megáldották a piarista sírkertet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Erdélyből elszármazottak fesztiválját tartották június 27-29-e között Verőcén Erdélyország az én hazám címmel „Az erdélyi magyarok hazaszeretetét nagyra becsülöm, és példaértékűnek tartom” – hangoztatta az háromnapos fesztivál megnyitó beszédében Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, a rendezvény fővédnöke. A verőcei Csattogó-völgyben immáron második alkalommal tartották az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek második világtalálkozóját. Kocsis István történész, író a Szent Korona misztériumáról és tanáról beszélt. Üde színfoltot jelentettek a székelyföldi néptánccsoportok előadásai. Színvonalas előadást mutatott be a Budapesti Székely Kör néptáncegyüttese is, amelynek tagjai szinte kizárólag Erdélyből elszármazott művészek. /Nagy B. István: A megtartó erő szimbólumai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Értesítője a 2006/2007-es tanévről jubileumi kiadás, mivel ebben a tanévben ünnepelték az iskola fennállásának 450 éves évfordulóját. Az értesítők sorozatában ez az első önálló kiadvány, mivel az eddigiek a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziummal közösen jelentek meg. Az értesítőben Történelmi visszapillantás olvasható, továbbá a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájához kötődő írások is. /Máthé Ildikó magyartanár: Jubileumi évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Nagy sikert aratott Budapesten A gyergyószárhegyi művésztelep enciklopédiája II., 1996–2007 közötti időszakot bemutató kötete. A Siklodi Zsolt és Erőss István grafikusok által szerkesztett, a Nemzeti Kulturális Alap és Hargita Megye Tanácsa által támogatott, terjedelmes albumot Szabadi Bálint művészettörténész mutatta be nemrégiben Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában – tájékoztatott Kassay L. Péter igazgató, a Gyergyószárhegyen működő Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. /Sikeres kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban – jelentette ki Traian Basescu államfő a német Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli konferenciáján. Az államfő hangsúlyozta: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült. /Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./