Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. június 23.
Átvehették diplomájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) által közösen indított mezőgazdasági mérnöki szak végzős hallgatói. Mint ismeretes, a magyarországi felsőoktatási intézet három éve indított mezőgazdasági mérnöki képzést Nagyváradon debreceni oktatók részvételével. Az első 14 végzős hallgató közül heten vették át a diplomájukat. /Debreceni diploma a PKE végzőseinek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2008. június 23.
Június 23-án a román nyelv és irodalom szóbeli vizsgával kezdődik az érettségi, amelyre 230 ezer XII-es végzős iratkozott be. A vizsgákon 1 és 10 közötti osztályzattal, külön-külön értékelik a feleletet. A jegyet a két osztályzat átlagából kapja a diák, átmenő jegynek az 5-ös számít. /Megkezdődtek az érettségi vizsgák. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2008. június 23.
Közel ezernégyszáz magyar és hétszáz román tagozatos végzős kezdi meg az érettségit Háromszék megyében. A tizennyolc háromszéki középiskolát hat vizsgáztató bizottságba sorolták be. /Fekete Réka: Kezdődik az érettségi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2008. június 23.
Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2008. június 23.
Felső-Háromszék legrégebbi rádiójának, a kézdivásárhelyi Siculus Rádiónak egy hónapja új tulajdonosa van Kónya Zita angol szakos tanárnő személyében. Az új tulajdonos megvásárolta Szőcs Géza kézdivásárhelyi tulajdonos-főszerkesztőtől a rádiót, amelynek évek óta külső munkatársa volt. Kónya Zita új adásokat szeretne létrehozni, és mihelyt a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi, új főszerkesztőt is kinevez. Tizenhárom évvel ezelőtt, a Siculus Rádió alapításakor több tulajdonos is volt, de az évek során egyedül Szőcs Géza maradt a 95-ös ultrarövidhullámon vételezhető médium vezetőségében. A rádió kezdetben csak néhány órát sugárzott, majd fokozatosan egész naposra növekedett az adásideje. Egyik meghatározó műsora a Vasárnapi jegyzet volt, amelyet a főszerkesztő vezetett. A hetvenkét éves Szőcs Géza több alkalommal is felvetette a rádió eladásának tervét. /Bartos Lóránt: Újítások várhatók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2008. június 23.
A libáni templom június 21-i felszentelésén hatalmas volt a lelkesedés. A 71 fős egyházközséget sokan támogatták, hogy felépüljön a 100 ülőhelyes templom. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozó településen összegyűlt Libán-völgye templomépítő közössége. Az oltártérben elhelyezték Györfy Lajos szobrászművész ajándékát, a Feltámadt Krisztus szobrát. Barabás Zsolt egyháztanácsos felidézte a szentély létrejöttének állomásait. 2006. augusztus 26-án kezdődött a bontás. A budapesti Lossy József 1906-os harangajándéka időközben újra toronyhelyre került. Tamás József püspök méltatta a templomépítő plébános, Mátyás Gábor munkáját. /(m. m.): Ott a hegyen van az a hely… = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 23./
2008. június 23.
Ritkán történt meg a Gyergyói-medencében, hogy 7-8 napon belül három vasmisét mutassanak be. Június 21-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetes, június 27-én Gyergyóremetén Orbán László pápai prelátus, a nagyközség hűséges plébánosa, június 29-én a szülőfalujába, Gyergyócsomafalvára hazatért Szilágyi István kanonok mutatja be vasmisés szentmiseáldozatát. Gyergyószárhegyen köszöntötték P. Ferencz Ervint, aki 65 éve szolgálja hűséggel Istent, az egyházat, a hazát és a szülőföldet. A szentmise végén az ünnepeltet az oltárnál köszöntötte dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Gábor László helyi polgármester is. /Bajna György: Zengtek a harangok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2008. június 23.
Június 20-án nyílt meg Nagy Péter székelyudvarhelyi képzőművész, a székely táj és falu festője egyéni tárlata Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban. A megnyitón Fülöp Lajos múzeumigazgató arról szólt, hogy Nagy Péter képzőművész kétévenként egyéni kiállítással jelentkezik székelykeresztúri tisztelői előtt. Mindegyik kiállításán gondot fordít arra is, hogy egy alkotásával gazdagítsa a múzeum képtárát. /László Miklós: A 72 éves Nagy Péter kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2008. június 23.
Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2008. június 23.
Európai színvonalú élményfürdővé fejlesztették a Nagyvárad melletti Félix-strandot, amelynek a hétvégén volt az ünnepélyes átadása. Öt medencét alakítottak ki. /D. Mészáros Elek: Európai strand Félixfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2008. június 24.
Basescu államfő részt vett az orosz-román diplomáciai kapcsolatok létesítése 130. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Basescu szerint ez a pillanat „új típusú kétoldalú kapcsolatok” kezdetét jelenti. Korábban a román államfő élesen bírálta az orosz vezetést. /Basescu oroszbarát kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Cristian Adomnitei tanügyminiszter a belügyminisztériumhoz és a Szervezett Bűnözésellenes Ügyosztályhoz (DIICOT) fordult, hogy vizsgálják ki vizsgakövetelmények kiszivárogtatását. /Kiszivárogtatott vizsgakövetelmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Elfogadta Tőkés László tárgyalási felkérését az RMDSZ elnöke. Várhatóan július elején sor kerül a Tőkés László és Markó Béla közötti megbeszélésre, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ elnöke a romániai helyhatósági választások eredményét, valamint az erdélyi magyar együttműködés megteremtésének esélyeit elemezné. Tőkés arra kérte az RMDSZ vezetőségét, vizsgálják felül „hatalmi optikájukból” eredő helyzetmegítélésüket. Válaszlevelében Markó Béla július 3-át vagy 5-ét, helyszínként pedig a marosvásárhelyi Bernády-házat ajánlotta Tőkésnek. /Rostás Szabolcs: Markó Béla is egyeztetne. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében válaszolt Tőkés László személyes találkozót javasoló levelére, kifejtve, ő is hasznosnak tartja a kialakult helyzet megvitatását. /Markó július 3-án találkozna Tőkéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. június 24.
A Magyar Polgári Párt viszonylag gyenge választási szereplése visszahozta az a régi dilemmát: az RMDSZ-en belül kellene-e tartani a konfliktusokat vagy külön szervezet szükséges. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ellenzék külső építkezése nem talált volna támogatásra, ha 2003-ban az RMDSZ vezetői nem válnak meg Tőkés László tiszteletbeli elnöktől. A főszerkesztő szerint az egyetlen kiút a visszaút marad, vissza kell venni Tőkés Lászlót. /Salamon Márton László: Zsákutcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. június 24.
Az alpolgármesteri tisztségeket egyes székelyföldi közigazgatási egységekben az RMDSZ és az MPP közötti háttéralkuk eredményeként oszthatják el. Elképzelhető, hogy az MPP kapja meg a Hargita megyei tanács egyik alelnöki székét, cserében pedig az RMDSZ alpolgármestert állíthat Gyergyószentmiklóson, ahol MPP-s jelölt nyerte el a polgármesteri posztot. /RMDSZ-MPP alkudozások a háttérben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének egyik vezetője szerint a versenyhelyzet, amelyet a Magyar Polgári Párt színrelépése teremtett, nem vezetett a szavazók számának növekedéséhez. A cikkíró szerint a nézetkülönbségeket az RMDSZ-en belül kell megoldani. A választásról elmaradók száma miatt is az MPP a felelős, nem tudtak igazi alternatívát állítani. Nagy Károly szerint az MPP elfogadta olyan külföldi politikai líderek segítségét, akik a saját hazájukban az ellenzékiség politikáját már rég felcserélték az ellenségeskedés, a gyűlöletkeltés politikájával. Az RMDSZ a nemzeti egyenjogúság kivívását vállalta fel, de ez nem elegendő. Vállalnia kellett volna a magyarság legsúlyosabb gazdasági-szociális bajainak legalább a szóvá tételét. /Nagy Károly, Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Miért maradtak távol a választók? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Június 23-án megtartotta alakuló ülését a Kolozs Megyei Tanács. A 36 képviselői hely megoszlása: PD-L 15, PSD és PNL 7–7, RMDSZ 5, NRP 2. Az RMDSZ listáján megyei tanácsosi helyhez jutott Balázs-Bécsi Attila, Fekete Emőke, Szedilek Lenke, Sztraniczky Szilárd és Vákár István Bálint. A tanácselnök Alin Tise (PD-L). A két alelnök: Fekete Emőke (RMDSZ) és Radu-Vasile Bica (PD-L). /(Ö. I. B.): Megalakult a Kolozs Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
A Kovászna Megyei Tanácsnak június 23-tól két RMDSZ-es alelnöke van /Henning László és Demeter János/, míg a megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön az egyik alpolgármesteri szék az RMDSZ-é, a másik az MPP-é lett: az RMDSZ-es Sztakics Éva, aki az előző mandátumban is alpolgármester volt, illetve az MPP-s Bálint József vállalkozó, a párt városi elnöke. Nem fogadta el az RMDSZ az MPP-nek azt ajánlatát, hogy a gyergyószentmiklósi alpolgármesteri székért cserébe megkaphassa a Hargita megyei tanács egyik alelnöki tisztségét. /Illyés Judit, Darvas Beáta: Alpolgármesterek: egy ide, egy oda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. június 24.
Egyházi és világ méltóságok jelenlétében tette le az esküt június 23-án Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat megválasztott elnöke. – A megyei önkormányzat közvetlen szavazással megválasztott elnökének egyetlen felettese van: a megye lakossága – jelentette ki Borboly Csaba. /Forró-Erős Gyöngyi: Beiktatták Borboly Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2008. június 24.
A Magyar Polgári Párt (MPP) léptette vissza, nem önként mondott le tanácsosi mandátumáról, állította Váta Lóránd sepsiszentgyörgyi színész. Azt hitte, ötletei kellenek, nem pedig csupán növelni akarják listájuk népszerűségi mutatóját az ő nevével. Végül frakciótársai az alakuló ülés előtt arról győzködték, mondjon le, mert túl elfoglalt. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: nem igaz, hogy visszaléptették, Váta önszántából írta meg lemondását. /Kovács Zsolt: Az MPP léptette vissza Váta Lórándot? = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Nem érvényesítette a zágoni tanács a két megválasztott MPP-s tanácstag mandátumát június 20-án tartott alakuló ülésén. Amikor Damó Csabára került a sor, csak MPP-s társa szavazott igennel, a többiek tartózkodtak, ugyanez történt Igyártó Gábor esetében. A két MPP-s tanácstag tehát nem tehette le az esküt, öt napon belül fellebbezhetnek a közigazgatási bíróságon. Damó Csaba szerint Kis József polgármester áll a történtek hátterében, régi az ellentét köztük, ez volt a bosszúja. Kis József tagadta ezt. /Farkas Réka: A zágoni tanács felülbírálta a népakaratot (Nem érvényesítették az MPP-sek mandátumát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2008. június 24.
Hétéves fejlesztési-szakmai munka után elnyerte az akkreditációt a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán a szociológia–vidékfejlesztés szak. A Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében működő mérnöki szakok és a kommunikáció szak akkreditációjára három végzős évfolyam után, 2009 őszétől kerül sor. – A Sapientia Egyetemen a hagyományos mérnökavatón ünnep keretében búcsúzott az élelmiszeripari szak és a környezetmérnöki szak 56 végzős hallgatója. -A Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottságban (KAB) dr. Rostás Zoltán és dr. Biró A. Zoltán vesz részt választott tagként. A KAB keretében Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság alakult 20 taggal, csíkszeredai székhellyel. A térségi tudományos élet elismerésének jele, hogy a KAB ez év októberében a következő közgyűlését Csíkszeredában tartja. A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a Társadalomtudományi Intézet minden évben megrendezi a végzős hallgatók diplomamunkáinak eredményeit bemutató, szakmai verseny formájában szervezett műhelykonferenciát. A szociológia–vidékfejlesztés szakos végzősök 33 diplomamunkát mutattak be a kétnapos Térség – Érték – Társadalom műhelykonferencián. A kommunikáció-PR szakos végzős hallgatók „Kreatív térség” című konferenciáján 64 diplomamunkát mutattak be. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2008. június 24.
Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
2008. június 24.
Szász Jenő polgármester 400 négyzetméteres felületet adott bérbe a városháza második emeletén az általa vezetett Magyar Polgári Párt helyi, illetve széki szervezetének. Bunta Levente, Székelyudvarhely új RMDSZ-es polgármestere törvényszéki elnöki rendelettel akarja kiköltöztetni a házból az MPP-t. /M. L. F. : Bunta kiköltözteti az MPP-t. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./
2008. június 24.
„Csángóföld még mindig egy harcterep, ahol Bukarest és Budapest méri össze erejét. Feszült a hangulat, a magyarok és románok közti rivalizálásnak is tulajdonítható valahol, hogy például Klézsén óriási a szegénység, a csángók identitástudata pedig közel sem mondható ideálisnak” – összegezte Marius Cosmeanu szociológus legfrissebb tanulmányának eredményeit. A „4x4: a többnemzetiségű közösségek menedzsmentmodelljei” címet viselő tanulmány négy többnemzetiségű faluban próbálta felmérni, van-e összefüggés az identitástudat és a gazdasági, közigazgatási fejlettség között. Egyetlen megoldást lát a csángók identitástudatának megőrzésére, ha kis közösségeket alkotnak, és így próbálnak boldogulni. A Máramaros megyei romák, románok és magyarok lakta Koltón sokkal jobb a helyzet. „Itt a magyar lakosság felkarolta a roma közösséget, munkahelyeket biztosítottak a számukra” – magyarázta. A PER (Project on Ethnic Relations) felkérésére született tanulmány bemutatóján Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke elmondta, azért volt szükség a projektre, hogy felhívják az önkormányzatok figyelmét, már nem lehet megoldani egy többnemzetiségű község hosszú távú fejlesztését hagyományőrző programok, fesztiválok rendezésével. /O. M. : Útmutató többnemzetiségű romániai közösségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. június 24.
Június 26-án egy esztendeje, hogy elhunyt Domokos Géza. Halála után néhány hónappal a család átadta Székedi Ferenc újságírónak Domokos Géza munkájának tárgyi hagyatékát, Székedi azóta Domokos Géza-írásokat olvasott. Életének minden szakaszát levelek és feljegyzések kísérték: a sepsiszentgyörgyi középiskoláét, a kolozsvári és moszkvai egyetemi éveket, a szerkesztői és kiadói tevékenységet, 1989 után az RMDSZ indulását és kibontakozását, majd az alkotó utolsó éveit. Erdély jelenkori történelme sűrűsödik e dokumentumokban, amelyeknek feldolgozása az erdélyi írók hagyatékát őrző kolozsvári Szabédi-házban immár szakemberek feladata. Az újságíró szerint a Domokos Géza által és többedmagával alapított RMDSZ azon az úton halad, amelynek akkor összeillesztett alapköveit, a parlamentarizmus, a demokrácia, a jogállamiság igénybevételének, az erdélyi magyar intézményteremtésnek, az európaiságnak, az önépítkezésnek, a romániai társadalom összességére való ráfigyelésnek az összhangját azóta sem kellett megbontani. /Székedi Ferenc: Alapkövek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. június 24.
Sütő Andrásnak szívügye volt a nemzetféltés. A 2006-ban elhunyt író 81. születésnapján (sz. 1927. június 17.) egyetlen megemlékezés sem volt a magyar rádióban, barátai sem emlékeztek rá. Drága, tisztelt és szeretett Sütő Andrásunk, most is odateszem a szegfűcsokrot a korondi vázába – ha megint el nem lopták! –, a kopjafa mellé, írta olvasói levelében Nagy Katalin. /Nagy Katalin: 81 éves lenne! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
2008. június 24.
A román szóbeli vizsgával kezdődött el az érettségi. Hargita megyében az elmúlt három évben 87 százalékos volt a sikeres érettségizők aránya – a legtöbben a román vizsgán buktak. /Jánossy Alíz: Hiányzik a román szókincs. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 24.
Arad megyében 4546-an kezdik meg az érettségi vizsgát, közülük 78-an magyarul. 45-en németül, 33-an szlovákul. A Csiky Gergely Iskolacsoportban a vizsgabizottság elnöke, Köles János temesvári egyetemi tanár szerint rendben kezdődött meg az érettségi. Nagyenyeden a román szóbelin a Bethlen Gábor Kollégiumban vizsgázó diákok többsége 6-ost, 7-est, 8-ast kapott, de azért volt pár 10-es is. Hunyad megyében a magyar diákok Déván, a Transilvania Kollégiumban működő vizsgáztató központban szóbeliztek románból. Kocsis Attila, a Téglás Gábor Iskola igazgatója elmondta, 54 végzősük érettségizik. /Gáspár-Barra Réka, Pataky Lehel Zsolt: Vizsgadrukk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. június 24.
Június 23-án megnyílt a VII. Apáczai Anyanyelvi Tábor, amelyet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete rendez olyan elemi és általános iskolásoknak, akik fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet. Vannak, akik harmadik-negyedik alkalommal jöttek, mondta Kiss Anna tanító, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője. Tizenöt harmadik–nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a táborban. A „főhadiszállás” Aradon a Csiky bentlakása, onnan indulnak a különböző programokra: Arad városával ismerkednek, a dévai és a vajdahunyadi várat látogatják meg Kiss Anna és Ujj János kíséretében. /Pataky Lehel Zsolt: Anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./