Hatodik születésnapját ünnepelte a Bulgakov Irodalmi Kávézó, ez alkalomból június 14-15-én kétnapos rendezvénysorozat várta az érdeklődőket. Az első napon a Partium irodalmi folyóiratot mutatta be Felhős Szabolcs, a lap főszerkesztője. A Partium Irodalmi Társaság 1987-ben alakult Tokajban, Ratkó József költő elnökletével, halála után Ószabó István debreceni költő vette át az elnökséget és 1992-ben napvilágot látott a folyóirat, amelyet az írások hiánya miatt csupán periodikus lett, majd 1994-ben megszűnt. 1995-ben a néhai Partium Irodalmi Társaság Protestáns Szabadelvű Kör néven alatt kezdett tevékenykedni, a Partium folyóirat újraindult. A folyóirat lírát és prózát egyaránt tartalmaz, magyarországi és Kárpát-medencei kortárs írók alkotásaiból. A folyóirat ismertetése után bemutatták Papp Attila Zsolt Fogadó a senkiföldjén című második verseskötetét, Az első /A dél kísértése/ 2002-ben látott napvilágot. /Braica Tünde: Hat éves a Bulgakov Irodalmi Kávézó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Cigányok kövekkel dobálták meg a szentannai vasútállomáson a Kék Nyíl nevű, Temesvár és Kolozsvár között közlekedő inter-city szerelvényt, melynek több ablakát betörték. A romák azután dühödtek fel, hogy előzőleg leszállították őket egy másik vonatról, amelyen jegy nélkül utaztak. /Sólya R. Emília: Cigányok megkövezték a Kék Nyilat Cigányok megkövezték a Kék Nyilat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

A hét végén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés fennállásának 15. évfordulója alkalmából Kolozsváron író-olvasó találkozót szervezett. Szőcs István elismerően szólt az eltelt tizenöt év terméséről, javasolta: a kiadó a néhány évtizeddel ezelőtt igen sikeresnek és főleg hasznosnak bizonyuló Népdalaink című sorozat mintájára mielőbb indítson hasonló, a magyar dalkincs megismertetésére vállalkozó sorozatot. A szerzőként megjelent Markó Béla úgy fogalmazott: méltányolandók azok a kiadók, amelyek nem hagyják békén a szerzőket, hiszen ennek az unszolásnak köszönhetően születnek az újabb és újabb kéziratok. A Pallas–Akadémia-esten Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi tanár saját verseiből olvasott fel, Sas Péter budapesti művelődéstörténész pedig a P. Benedek Fidél néhai szerzetesnek a ferences kolostorok történetét összefoglaló, szerkesztése alatt nemrég megjelent kötetét ismertette /Ferences kolostorok és templomok/. A Benkő Levente–Papp Annamária szerzőpáros a második világháborús keleti, illetve nyugati fogságot megjárt magyar hadifoglyok és internáltak kálváriáját élő visszaemlékezések, naplórészletek és levéltári források alapján összefoglaló kétkötetes munkájának /Magyar fogolysors a második világháborúban/ bemutatóján Papp Annamária elmondta: ritka az olyan kiadó, amely úgy figyelne a szerzőkre, az olvasókra és a könyvek megjelenés utáni sorsára is, minként a Pallas–Akadémia. /Szélesedő horizontok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Június 14-én ünnepi szentmisét celebrált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Marosszentgyörgyön a karmelita kolostorban. A szentmise keretében – első alkalommal Erdélyben – Valter Ilona, Anna nővér örök fogadalmat tett. A két évvel ezelőtt épült karmelita kolostor sok hívőt vonzott a fogadalomtételére. Jelenleg négy nővér él itt, valamennyien erdélyi származásúak, három közülük Pécs mellett, Magyarszéken tett örök fogadalmat. Mivel szemlélődő – és nem a szegények, elesettek megsegítésén közvetlenül fáradozó – rendről van szó, a nővérek napi 5 órát imádkozással töltenek, amit közbenjáró imádkozásnak is szoktak nevezni. A nap további részében könyvkötéssel, gyertyadíszítéssel foglalkoznak. /(mezey): Örök fogadalom a marosszentgyörgyi karmelita kolostorban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

„A számok az mutatják, hogy az RMDSZ egyedül is képes megszerezni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges szavazatarányt” – közölte Markó Béla RMDSZ-elnök, arra utalva, hogy az RMDSZ-nek sikerült megismételnie a 2004-es választások eredményeit. Szász Jenő a két magyar alakulat összefogását szorgalmazta az őszi parlamenti választásokra. „Az RMDSZ elégedett, hiszen a várakozásoknak megfelelően sikerült megismételni a 2004-es választások eredményeit: az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így összesen 184 helyi vezetője van a szövetségnek” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. A helyhatósági jelenlétet tovább erősíti a 2284 helyi és megyei tanácsos, illetve a négy megyei tanácselnök. Az RMDSZ mindazonáltal tisztújítást tart azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. „Egyelőre nem döntöttünk arról, hogy együtt fogunk-e működni a Magyar Polgári Párttal az őszi parlamenti választásokon, figyelembe véve, hogy az MPP a helyhatósági választásokon nagyon gyenge eredményeket ért el” – jelentette ki Markó. /O. M. : RMDSZ: egyedül is megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök nem a Magyar Polgári Párt, hanem csak az MPP választói felé szeretné kinyújtani a kezét. Az erősebb politikai alakulatok a világon mindenütt így járnak el a gyengébbekkel. A román politikai elit meghatározó személyiségei sokszor elmondták, előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar választók nem az identitásuk, hanem a politikai meggyőződésük alapján szavaznak. Voksaikon a román pártok osztoznak majd. Az elmélettel csak az a baj, hogy a román pártok eddig soha nem javasoltak a magyar ember számára vonzóbb megoldásokat, mint az RMDSZ vagy az MPP. Egyikük sem próbált például szélesebb körű kulturális autonómiát ajánlani a magyarságnak. Ez a baj az RMDSZ-szel is. Úgy szeretné bekebelezni az MPP választóit, hogy voltaképpen semmit sem ajánl nekik. Markó Béla akkor szólíthatja meg eredményesen az MPP szavazóit, ha felkéri az RMDSZ színeiben megválasztott székelyföldi polgármestereket, írjanak ki helyi népszavazást a területi autonómia kérdésében. /Gazda Árpád: Elégtelen ajánlat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Az RMDSZ és az MPP közötti összefogást szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Kifejtette, eredményeik jónak mondhatók. „Országosan több mint 500 önkormányzati tanácsosunk van és polgármestereink több megyében. Akadt olyan település, ahol csak néhány százalékon múlott a jelöltünk győzelme. ” Szász eredményként emelte ki, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő közel ötven pártból országosan a 8. helyen állnak. Szász Jenő szorgalmazta, hogy az alpolgármesteri és a megyei tanácsi alelnöki tisztséget az MPP jelöltjeinek engedje át az RMDSZ-es többség. „Arra kérem az MPP-s polgármestereket is, hogy lehetőleg RMDSZ-es alpolgármesterrel dolgozzanak együtt” – magyarázta. Szász javasolta Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy ne csak a liberálisokkal, hanem az MPP-vel is fogjon össze az RMDSZ, „hiszen az őszi parlamenti választásokon szükség van a kiegyezésre, összefogásra a két magyar párt között”. /Bágyi Bencze Jakab: Szász összefogást szorgalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Brassó megyében három újabb magyar polgármesteri széket hozott a második forduló: Alsórákoson és Tatrangban az RMDSZ jelöltje győzedelmeskedett, s a szövetség által is támogatott, független jelölt vezeti Apácát az elkövetkező négy évben. A Szilágy megyei RMDSZ legnagyobb második fordulós nyereségeként értékelte a szilágycsehi polgármesteri tisztség megszerzését Seres Dénes megyei elnök, aki arról is tájékoztatott, hogy Cigányiban, Szilágyszegen, Váralmáson és Haraklánban is RMDSZ-elöljárót választottak. Temes megyében Zsombolyán, Igazfalván és Újváron szerezte meg az RMDSZ a polgármesteri széket. Esélyesként indultak az RMDSZ jelöltjei a második fordulóban az Arad megyei Iratoson és Zimándon, azonban mindkét településen végül román politikus győzött. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült megőriznie az RMDSZ-nek az árpástói polgármesteri széket. Az 55 százalékban magyarok lakta községben nem az RMDSZ jelöltjére szavaztak. /Bálint B. Eszter: Újabb magyar elöljárók a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Maros megyében az RMDSZ megőrizte vezető helyét, 38 RMDSZ-es polgármester van, de érzékeny veszteség a marosvásárhelyi polgármesteri szék, illetve a tanácsi többség elvesztése. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elégedett a választások eredményével. A második fordulóban az MPP csak Gyulakután győzött. Marosszentanna viszont az RMDSZ nagy győzelme, mert nacionalista, agresszív kampányt folytatott az ottani román jelöl. Ez a visszájára fordult. /Mózes Edith: Megyei mérleg: 38 RMDSZ-polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Összesen 16 Hargita megyei településen rendezték meg a helyhatósági választások második fordulóját. A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, szám szerint hatot. A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklóson /Mezei János/, Tusnádfürdőn /Albert Tibor/ és Gyergyóújfaluban /Egyed József/ nyert. Az RMDSZ-nek a szentegyházi polgármesteri tisztséget sikerült elnyernie /Burus Mária Ella/ és Kányád községben /György Sándor/. /Hat független nyert a második fordulóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Jónak könyvelhető el az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredménye – jelentette ki Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. Alsó-Háromszéken huszonnyolc településen versenyeztek jelöltjeik, húsz polgármesteri széket szereztek meg, és a 334 tanácsi mandátumból 171 helyre az RMDSZ jelöltjei jutottak be. Az eredmények kicsit gyengébbek, mint négy esztendővel ezelőtt, de akkor nem volt magyar ellenfél – fejtette ki Albert Álmos.,,Ez reális megmérettetés volt, azt mutatja, az emberek bíznak az RMDSZ-ben, hiteles képviseletnek tartják, és elvárják, a jövőben is gondoskodjék a települések egységes fejlesztéséről” – fejtette ki. Barótot nem sikerült megszerezniük, Sepsiszentgyörgyön, Árkoson és Nagybaconban azonban győzött az RMDSZ-es jelölt, Előpatakon csak alpolgármesteri tisztségben reménykedhetnek. /Farkas Réka: Eredményes volt a szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, Kézdivásárhely, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat. Az RMDSZ helyi és megyei korifeusai fenyegetőznek, mondván, Kézdivásárhelyen, akárcsak 1996 és 2000 között, amikor a független Szigethy István állt a város élén, megáll az élet, elzárják a pénzcsapokat. Igaz, hogy annak idején a többségi RMDSZ-es önkormányzat rendszeresen keresztbe tett a független polgármesternek. Ez most nem ismétlődhet meg, mert az RMDSZ-nek csak kilenc képviselője jutott be a tanácsba, és nem tizenhét, mint annak idején. /Iochom István: Markó és szülővárosának népe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Több mint hat hete történt, a szülők mégis csak a napokban döntöttek úgy, hogy a nyilvánosság elé tárják az ügyet, amikor az iskola nevelőtanácsa meghozta a döntést: Lavinia Dantis Kézdimartonfalván tanító szakképzetlen helyettesítőt írásbeli figyelmeztetésben részesítették testi sértés miatt, mert egyik tanítványa szemét megkárosította egy golyóstollal. A hetedikes diákot a baleset után azonnal megműtötték, a hónap végén újabb beavatkozásra kerül sor. Április 22-én a kézdimartonfalvi általános iskolában a román szakos tanárnő arra kérte sport szakos kollégáját, hogy románórán fát rakasson a gyerekekkel. A tanárnő kérését visszautasította Király László tanuló, mert a megelőző órán is ezt tették. Erre a tanárnő büntetésből 1-est írt be románból. Az ellenőrzőbe még külön beírta, hogy a szülők másnap jelenjenek meg az iskolában. A tanítónő a kezében levő golyóstollat úgy dobta gyermekhez, hogy súlyosan megsebesítette bal szemét. Mindezért a tanárnő adminisztratív figyelmeztetésben részesült. A szentkatolnai iskolaközponthoz tartozó martonfalvi iskola tanári szobájában Szörcsey Ibolya tanárnő elmondta, sajnálatos balesetről van szó. Szerinte a szülőknek nem a Háromszék szerkesztőségébe kellett volna menniük. Lavinia Dantis szerint szó sem volt farakásról, ellenben a hetedikes diák bejött a tanáriba, szemtelenül beszélt, amiért a tanárnő figyelmeztette, „erre ő obszcénül mutogatott egy kiflivel”. Az 1-est nem bosszúból adta, hanem amiatt, mert feleltette, és nem tudott semmit. „Megint mutogatott, ekkor dobtam feléje a golyóstollat, ami az asztalról pattant vissza a szemébe. ” – Farkas Csaba tanfelügyelő szerint a tanárnőnek többet nincs, mit keresnie a tanügyben. /Fekete Réka: Megsebezte tanítványa szemét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Manapság Erdélyben azokat a művelődési, gazdasági, tudományos, politikai fórumokat szokás a meghívókban nemzetközinek nevezni, amelyeken részt vesz ugyan Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Magyarország, Románia és legalább még egy ország valamelyik közelebbi vagy távolabbi kontinensről, hogy azután a gyakorlatban kiderüljön: valamennyien magyarok. A politikai döntéshozók akarata nem találkozik sem a pedagógusi módszertannal, sem a gyakorlatiasság érveivel. Neveléspolitika és pedagógiai gyakorlat a többnyelvűség kontextusában címen szerveztek konferenciát Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen a tavaly ősszel működését megkezdő, kolozsvári Kisebbségkutató Intézettel. A konferencián angol, román és magyar előadók is szót kaptak, a többnyelvűség vizsgálata nem szorítkozott csupán a román–magyar kétnyelvűségre, hanem a legkülönbözőbb szempontok alapján igyekeztek körüljárni a témát. A konferencián kiderült, a pedagógusok jól tudják, hogyan, milyen módszerekkel kellene oktatni a románt. A politikai döntéshozók akarata azonban más. /Székedi Ferenc: Egy pohár víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Újabb magyarverés történt a délvidéki Temerin városában. Június 14-én éjjel minden ok nélkül rajtaütésszerűen megtámadták és súlyosan bántalmazták az utcán békésen közlekedő K. Roland (19 éves) és K. Viktor (18 éves) magyar fiatalokat – olvasható a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közleményében. Előbbit sörösüveggel leütötték és megrugdosták, olyannyira, hogy az újvidéki kórházban sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség szeme világa megmentésének érdekében. Az incidenst követően a tettesek elegáns terepjárójukba vágták magukat, és elmenekültek a helyszínről. Ágoston András, a VMDP elnöke és Csorba Béla, a VMDP körzeti szervezetének elnöke a helyi rendőrségen s tájékozódott az ügyben. Az illetékesek megerősítették a fentieket. Az eset nyugtalanítja a közvéleményt, mert most kezdődött meg a szabálysértési eljárás egy korábbi magyarverés ügyében. Körülbelül egy hónappal ezelőtt egy nagyobb csoport szerbül beszélő rendbontó kötött bele és vert össze brutálisan két békésen közlekedő magyar fiatalt. Ezek az esetek azt jelzik, hogy a kisebbségellenes támadások környezetünkben nem szűntek meg – áll a nyilatkozatban. (vajdasagma.info) /Újabb magyarverés a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

„Ebben a gödörben találták meg a férjem csontjait” – mondta Maléter Pál volt honvédelmi miniszter özvegye, Gyenes Judith június 16-án Sólyom László köztársasági elnöknek Budapesten, az Új Köztemetőben, az 56-os Vértanúk Emléknapján, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján. Sólyom László és az özvegy a hivatalos állami megemlékezések után látogattak ki a 301-es parcellához. Június 16-ára szigorú biztonsági intézkedéseket és erőteljes rendőri készültséget jelentettek be. A Vértanúk terét kordonokkal lezárták, a meghívott vendégek is csak szigorú biztonsági átvizsgálások után mehettek be. A Felvonulási téren az 56-os emlékműnél a környéket is magas kerítéssel zárták el, csak a meghívottak léphettek be. Megjelent a Kossuth téri tüntetésekről ismert Gonda László és két társa, akik a kordonhoz szerettek volna sétálni, ezt azonban a rendőrök megakadályozták. Este a Kossuth téren felolvasásokkal tarkított ünnepi emlékkoncertet tartottak. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nagy Imre emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

A Román Televízió kolozsvári területi stúdiója hamarosan új épületbe költözik. „A magyar nyelvű műsorok mellett néhány éve német, zsidó és roma közösségeknek is készítünk műsorokat” – mondta Bardocz Sándor műsorvezető, a magyar adás főszerkesztője. „Szórakoztató műsoraink, igaz, egyelőre hiányosak, de a palettánk elég színes: készítünk riportokat, portrékat, kerekasztal-beszélgetéseket” – magyarázta a műsorvezető. /Fleischer Hilda: Identitásőrző műsorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Június 16-tól elkezdte egész napos tesztadását az Erdély FM rádió, amit egyelőre csak interneten keresztül lehet hallgatni. A tervek között szerepel a szükséges frekvenciák megszerzése. Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy az erdélyi magyar televízió is hamarosan elkezdi működését, eddig 15 személyt alkalmaztak, a szóráshoz szükséges valamennyi hatósági engedélyt már beszerezték. Az Erdély FM tavaly augusztusban kezdte el működését produkciós irodaként. Az adások a www.erdelyfm.ro honlapon érhetők el. Az intézmény kezdetként a már létező, magyarul sugárzó kereskedelmi rádiókkal alakított ki partneri viszonyt. Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója elmondta: követendő mintának a magyarországi Radio Café-t tekintik, és olyan zenét kínálnak hallgatóiknak, amit jelenleg egyetlen romániai magyar kereskedelmi rádió sem sugároz. Célközönségüknek a 18-45 év közötti korosztályt tekintik. Elsősorban azokra a településekre kérnek majd frekvencia-engedélyeket, ahol jelenleg nem vételezhető magyar nyelvű kereskedelmi rádióadó. /B. T. : Egész napos adást indított az Erdély. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

A már elhíresült Madárka – madárka népdalvetélkedő az idén sem maradt el. Gagyi Béláné, Piroska néni, nyugdíjas tanító ébren tartja ezt a hagyományt. Az izgatott székely ruhás kisdiákok a legjobbat akarják nyújtani. Szászrégenben Dobos Loránd segédlelkész köszöntötte a kis énekeseket és Piroska nénit, aki újra megszervezte a vetélkedőt, Pápai Ilonát, a zsűri elnökét, a helyi művészeti iskola igazgatóját. /Sárkány Kákonyi Iringó: Madárka – madárka. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Június 6-án a szászrégeni művelődési ház és a Humana Regun Egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a Vitéz László műkedvelő Maros menti bábostalálkozót. Öt bábos társulat (9-12 éves gyerekek) tett eleget a szervezők meghívásának. Tamás Ibolya elmondta: a rendezvény nem csak létszámban – a tavaly 50 gyerek vett részt, ebben az esztendőben 78-an voltak –, hanem színvonalban is emelkedett. /Fábián András Gy. : Maros menti bábostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Foglalkozniuk kell a Kisvárdán bemutatandó darabok felújításával, mondta Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. A Jövés-menés, avagy három tánc Beckettre című darab a mozgás, tánc, szöveg és látvány világában egyesíti a Némajáték I és Némajáték II darabokat. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján bemutatják az évad két sikeres produkcióját: Beaumarchais Figaro házassága című vígjátékát Anger Zsolt rendezésében, valamint Kiss Csaba Világtalanok című drámáját, melyet Kövesdy István vitt színre. A nyár folyamán turnékon szerepel a Figura: Pécsen, valamint a Kapolcsi Művészetek Völgye rendezvényen, ahol tíz nap alatt tízszer lépnek színre, felvonultatva az évad produkcióit. – A Katona József produkciós pályázaton a Figura kétmillió-kétszázötvenezer forint támogatást kapott, ami a legnagyobb megnyert összeg az erdélyi színházak között. /Barabás Márti: Forintmilliók a Figuránál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Dicsőszentmártonban élő Bartha Béla (sz. 1932) a gyógyítás mellett a képzőművészettel, az írással, a verssel és a prózával jegyezte el magát. Bartha Béla lakását grafikái, festményei népesítik be, asztala tele kéziratokkal. 2002-ben (72 éves korában!) jelent meg az Felhőből faragott álom /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve, amelyben a versek mellett helyet kapott festményeinek negyven színes reprodukciója is. /Bölöni Domokos: Tűrnövény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Megkétszereződött a közvetlen külföldi beruházások értéke az idei év első harmadában 2007 hasonló periódusához viszonyítva. Változatlanul Románia a kelet-európai térség legvonzóbb állama a külföldi beruházók számára. A közvetlen tőkeberuházások növekvő tendenciája a jövőben is folytatódik. /Bálint B. Eszter: Vonzó maradt Románia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./