Második alkalommal avatnak olyan biomérnököket a Székelyföldön, akik magyarul végezték tanulmányaikat. Összesen 56, a csíkszeredai Sapientia Egyetemen végzett élelmiszeripari- és környezetmérnököt avattak június 12-én a Segítő Mária Líceum dísztermében. A tavalyi végzősök túlnyomó többsége azonnal el tudott helyezkedni szakmájában, az államvizsga letétele után. /II. Mérnökavató a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./

A személyiségfejlesztés alapkérdései, az európai nevelési elképzelések változatai, a nemzedékek viszonya az oktatás tervezésében és megvalósulásában, a tudomány és a művészet támogatása – ezek voltak az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, Kolozsváron a Communitas Alapítvány, az EME és az Interkulturali-THÉ Műhely támogatásával június 2–9. között a tudományos kutatás és az oktatás-nevelés összefüggései jegyében szervezett szakmai napok fő témái. Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem professzora vázolta a nevelési eszmék szerepét az oktatás történetében. A zárórendezvény az Interkulturali-THÉ Műhely rendes tanévzáró kiskonferenciája volt. A nyitó előadást Emődi András (Nagyvárad, püspöki könyvtár) képes beszámolója képezte egy elveszettnek hitt XVI. századi album amicorumról. Ezt Demeter Zsuzsa, a kolozsvári Helikon szerkesztője beszámolója követte a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban fellelhető, az EME gyűjteményéből származó album amicorumokról. Tar Gabriella Nóra, a BBTE német tanszékének tanára a gyermekirodalom kutatásának kolozsvári (német és magyar nyelvű) műhelyét mutatta be, Fekete Adrienn doktorandus (BBTE) Az iskolai színjátszás és támogatói Székelyudvarhelyen címmel arról beszélt, hogyan használhatók fel tudományos forrásként a XX. század elejének iskolai évkönyvei és sajtóhíradásai. Az Erdélyi Múzeum 2007/3–4. számát (Felvilágosodás, Erdély, a 2006. októberi tudományos tanácskozás anyaga) Sipos Gábor történész, az EME alelnöke méltatta. A Partiumi Keresztény Egyetem német tanszéke tanárának, János-Szatmári Szabolcsnak Az érzékeny színház. A magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában 2007-ben megjelent könyvét Egyed Emese mutatta be. /Egyed Emese: Pedagógusnapok az Erdélyi Múzeum-Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Szatmárnémetiben a Ioan Slavici Főgimnázium végzős diákjai június 12-én ballagtak. A tanintézményben egyetlen magyar tizenkettedikes osztály van, az óvónő- és tanítónőképző szakosok, akiknek négy éven keresztül Szabó Helga volt az osztályfőnökük. /(bgy): Ballagtak az óvónő- és tanítónőképzősök. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

Június 12-én ballagtak a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum diákjai. A líceumtól idén három osztály, egy humán és két szakosztály vett búcsút. Poszet Anikó, a líceum igazgatónője mondott beszédet. /Dobos Hajnalka: Ballagtak a nagykárolyi katolikus líceum végzősei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

Szatmárnémetiben június 12-én ballagtak a Sportlíceum végzősei – szám szerint két osztályból ötvenen, egyben megtartották a tanintézmény sporttermének a névadó ünnepségét is. Az elmúlt rendszerben épült termet Gyurkán Györgyről nevezték el, aki a Sportlíceum első igazgatója volt, és az ő nevéhez fűződik a terem megépítése. Az ünnepségen többek között jelen volt Ilyés Gyula polgármester, Fógel László és Kereskényi Gábor városi tanácsosok, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, házigazdaként Ioan Pacurariu igazgató és Fülöp György aligazgató. /Ballagás és névadó ünnepség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

A marosludasiak kisebbségben élnek a Maros-parti városkában. Petrőczi Kata Szidónia (1662–1708), az első magyar nő-költő sorsa összefonódik e tájakkal. A ludasi fiatalok az ő nevét választották a vidék magyar nyelvű lapjának címéül, így: PKSZ HÍRLAP, a Petrőczi Kata Szidónia Egyesület hírlapja. A hírlapi státustól ugyan még messze áll, hiszen rapszodikusan jelenik meg, de a nemzet és a környék történelmével, híresebb személyiségeivel összefüggő írások érdekessé teszik a nyolcoldalas újságot, amelynek felelős kiadója Fekete Kovács Levente, főszerkesztője Zilahi Szilárd. /b. d. : Pékáesz: vajon mi az? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Aradon a Kölcsey Színpad kettős búcsúelőadást tartott. Radványi Ákos Shakespeare-paródiái után a Kocsonya Mihály házassága 57. előadását láthatta a szép számú közönség. Az előadáson kizárólag csikys tanulók léptek fel. Kettős búcsú, egyrészt a Kölcsey Színpad évadzáró produkciója, másrészt Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület újraindítója, a Kölcsey Stúdió, majd Színház megteremtőjének búcsúestje is. Az Aradra csöppent, majd hosszú évtizedekig itt ragadt tanárember eltávozik. Többen is feltették a kérdést: ki folytatja majd munkáját? /Kiss Károly: Kölcsey-búcsúelőadás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A gyulafehérvári táblabíróság nyilvánosságra hozta annak az ítéletnek az indoklását, amelyben érvénytelenítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) Andrei Andreicut ortodox érsekre vonatkozó határozatát. A CNSAS múlt év szeptemberében határozott úgy, hogy az egyházi vezető együttműködött a volt kommunista titkosszolgálattal. A gyulafehérvári ítélőszék az alkotmánybíróság döntése alapján döntött a tanács határozatának semmissé tételéről, anélkül, hogy az érsek által emelt kifogást is tárgyalta volna. Az alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek nyilvánította a CNSAS felépítését és működését biztosító törvényt, ezáltal megszüntetve a testület jogát, hogy határozatokat hozzon. Andreicut azzal indokolta az irattárban talált felvételeket és dokumentumokat, hogy egyházi pályára lépését követően az egykori titkosszolgálat állandó megfigyelés alatt tartotta, és az erre vonatkozó dosszié az egyetlen dokumentum az irattárban, amelyben megjelenhet a neve. Pimen moldvai érsek szintén óvást nyújtott be, az ellene tavaly októberben hozott együttműködési határozatot kifogásolta. /Nagy B. István: Az első felmentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Eugene Labiche és Marc Michel Olasz szalmakalap című komédiáját mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata, Kövesdy István rendezésében, ezzel zárják az idei évadot. Hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy a magyar tagozat összes művésze részt vesz egy produkció megvalósításában. Az előadás dramaturgja és az egyik dal szerzője Kovács András Ferenc költő. /Szucher Ervin: Káosz – dalokkal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón, a magyarországi színházi élet egyik legfontosabb eseményén, a kísérőrendezvények keretén belül meghívottként vettek részt a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei is. Az újvidéki, nagyváradi színészek mellett egy rövid bemutatkozás erejéig a temesváriak is felléptek. /Pataki Zoltán: Temesvári művészek a Pécsi Színházi Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A Román Televízió több mint egy hónapja indított marosvásárhelyi stúdiója eddig nagyrészt kampányműsort közvetített, de Fekete Hajnal főszerkesztő elmondta, a riporterek dolgoznak, készülnek a riportok, interjúk, amiket a későbbiekben láthatnak majd a nézők. A jelenlegi ideiglenes műsorrács szerint heti három alkalommal sugároznak magyar nyelvű műsort: kedden, csütörtökön és pénteken délután fél öttől. A keddi és pénteki magyar nyelvű adás egy-egy órát tart, a csütörtöki félórás. A szerkesztőségben hét román és hét magyar újságíróból álló stáb dolgozik. Fekete Hajnal említette, hogy hiányos a műszaki felszereltség, a riporterek összesen két terepkamerával dolgoznak, a hírek és riportok feliratozása is nehézkes, időigényes, a megfelelő program hiányában még mindig ékezetek nélkül jelennek meg a szövegek a képernyőn. /Antal Erika: Csapattá rázódó stúdió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Június 12-én teljesen leégett a templomtorony Beszterce központjában. A tűzoltók dolgoztak a XIV. században épült evangélikus templom faláról lelógó, megszenesedett állványmaradványok és faltörmelékek eltakarításán. A templom belső terében nem tett kárt a tűz. Erdély legmagasabb templomtornya nem csak kiégett, hanem tetőszerkezete is leomlott, két fiatornya ledőlt. Johann Dieter Kraus evangélikus lelkész elmondta: két kiskorút láttak a templom közelében a tűzvész előtt, nem lehet kizárni a szándékosság lehetőségét sem. Az evangélikus templom Beszterce szimbóluma – mondta Vasile Moldovan polgármester. Mindenkit megkért arra, hogyha teheti, támogassa a templom helyreállítási, restaurálási munkálatait. /Egymillió eurós kár a besztercei evangélikus templomban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 12-én megkezdődtek Nagyváradon az egyhetes Bihari Antológia Folkfesztivál szabadtéri rendezvényei a váradi vársáncban. A fazekasok, fafaragók és mézeskalácsárusok kínálták sátraikban portékáikat, a Nagyvárad Táncegyüttes zenekara pedig nótaparádét rögtönzött. Nemcsak bemutatót tartott, de az ősi harcászat rejtelmeibe is beavatta az érdeklődőket a Pusztai Farkasok íjászcsapata. Megnyílt Henning János Színpadon című fotókiállítása. Délután a néptáncé volt a főszerep. Előbb a Debreceni Népi Együttest várták a színpadra, majd a másik két cívisvárosi csapat, a Forgórózsa és a Hajdú Néptáncegyüttes következett. A Nagyvárad Táncegyüttes Marosmentiek című táncjátéka a Maros mentén élő emberek szokásait villantotta fel. Másnap a húszéves Csík Zenekar táncházzal egybekötött előadása következett. Június 13-án a Transylmania zenekar koncertezik. A magyarországi Birinyi testvérek kiállítása kiemelkedő volt, 1100 zeneszerszámból álló gyűjteményükből négyszáz történeti és népi hangszert hoztak el a nagyváradi ünnepségre. A kollekció a legnagyobbnak számít Európában. /D. Mészáros Elek: Benépesült a vársánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A régi könyvek, a történelem kedvelői és azok számára, akik a könyvtártan rejtelmeiben szeretnének elmélyülni, megjelent a LIBRARIA: Bibliológiai tanulmányok és kutatások évkönyv 2007-es száma. A kötet a Maros Megyei Könyvtár és a Maros Megyei Tanács közös gondozásában látott napvilágot, és az európai felvilágosodással, valamint a XVI. századi nyomdatörténettel kapcsolatos tanulmányokat és esszéket közöl. /Bibliológiai tanulmányok és kutatások. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Marosvásárhelyen az unitárius egyház tanácstermében bemutatták a Magyarságtudományi tanulmányok című vaskos kötetet. A népünk őstörténetéről, történelméről, kultúrájáról és a magyar nyelvről írt könyv 37 tanulmányát csaknem harminc tudós, kutató jegyzi. A 850 oldalra rúgó kötet főszerkesztője az Egyesült Államokban élő Botos László. A kiadvány taglalja eleink és a rokon népek történelmét, az őstörténettől kezdve az ‘56-os forradalomig, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait – és hitvilágát, a Szent Korona misztériumát. A világosan megfogalmazott tanulmányok érdekfeszítőek, számos, eddig megválaszolatlan kérdést is világossá tesznek. /b. d. : Magyarságtudományi tanulmányok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Temesváron bemutatták dr. Bárányi Ferenc Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című önéletrajzi regényét. A szerző önéletrajzi trilógiájának második kötetét dr. Sándor István kritikus mutatta be. Az 1950-es években Marosvásárhelyen – magyarul – orvosi egyetemet végzett, majd a világ végére, Moldva északi részébe és a Duna mellé, a szerb határra kihelyezett fiatal orvosok sorsát bemutató korrajz a Boldogság délibábja. A könyvbemutatóról nem hiányozhatott a 99 éves írótárs, Anavi Ádám, aki a bánsági magyar szerzők tollából az utóbbi időben megjelent három legsikerültebb, maradandó epikus mű közé emelte Bárányi Ferenc regényét. Mindhárom könyvet orvos írta: dr. Bárányi Ildikó: Búcsú az összkomforttól, dr. Bárányi Ferenc: Boldogság délibábja és Gyalai Korpos István: Kék lábnyomok fehér hóban című kötetei. A szerző elmondta: a marosvásárhelyi orvosi egyetemi éveket bemutató Égbenyúló kockakövek és mostani kötet után készül az önéletrajzi trilógia harmadik kötete is, a nagyvárosi kórházban szerzett élményekről, a döntéshozó pozícióba kerülésért vívott harcról. /Pataki Zoltán: Könyvbemutató Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Az ősszel sorra kerülő parlamenti választások után is kisebbségi kormány irányíthatja Romániát – jelentette ki Traian Basescu államfő, akinek az alkotmány biztosítja azt a lehetőséget, hogy miniszterelnököt javasoljon. Rámutatott: a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ együttesen csak 20 százalékos támogatottságot élvez a parlamentben. Ezért úgy gondolja, hogy a következő miniszterelnököt az a párt adhatja majd, amely megszerzi a képviselői és szenátori mandátumok legalább 40 százalékát. /Ősztől kisebbségi kormánya lehet Romániának– állítja Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A román kormány az idénre megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette ki Ludovic Orban román közlekedési miniszter. Jövőre újabb 500 millió euróra számíthat az autópálya kivitelezésével megbízott amerikai Bechtel építőipari vállalat. A tárcavezető bírálta a kivitelezőt, mert lemaradásokat tapasztaltak az eredeti építési tervben foglaltakhoz képest. /Növelik az észak-erdélyi autópálya finanszírozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Cristian Adomnitei oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön kijelentette, az oktatási tárcának nem áll szándékában megváltoztatni a román nyelv oktatási módszerét a kisebbségi diákok számára, illetve azt szeretné, hogy a Hargita és a Kovászna megyei gyerekek minél jobban beszéljék az ország hivatalos nyelvét. /A tanügyminiszter nem változtat a román nyelv oktatási módszerén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A Maros megyei törvényszék véglegesen visszaítélt kilencezer hektár erdőt a történelmi Bánffy család egyik ágának. Eddig egyforma megítélésben részesültek a Moldvához csatolt székely közbirtokossági erdők a valamikori grófi birtokokkal. A Maros megyei prefektus, a földosztó bizottság elnöke a mostani választásokon képes volt „A grófoknak erdő vissza nem jár” jelszóval kampányolni. Háromszéken nem titok: Vrancea megyében polgármesteri székeket lehetett nyerni több cikluson át annak hangoztatásával, hogy márpedig a magyarok erdőt vissza nem kapnak. A háromszéki Gelence és Lemhény károsultjai Strasbourghoz voltak kénytelenek fordulni, miután az országban amolyan vándorpereskedés nyomán fél tucat bíróság és törvényszék kisemmizte őket, és a legfelső fórumhoz is hiába fellebbeztek igazukért. Most Maros megyében a megyei bizottság nem volt hajlandó magyar tagjai józan érvelésére hallgatni, ennek ellenére a törvényszék végre megtette az első lépést. Bethlen grófnő szerint a birtokba helyezés újabb vesszőfutást fog jelenteni, az ítélet mégis precedens értékű nem csupán a magyar történelmi családok, hanem a székelység szempontjából is. A székely közbirtokossági erdők visszajuttatását eddig a nacionalista elfogultságú igazságszolgáltatás utasította el. /B. Kovács András: Jó hír az erdőigénylőknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Nagyzerind 75 ezer eurós pályázatot nyert a Románia–Magyarország Phare CBC, határon átnyúló program keretében. Ebből az összegből fog elkészülni a nagyzerindi és feketegyarmati községi utak rehabilitálásának műszaki dokumentációja. Körülbelül 7-8 hónapon belül készül el a műszaki dokumentációja annak a nagyzerindi 7,65 km hosszúságú útnak, mely egészen az országhatárig húzódik. Az országhatár túlsó oldalán lévő szakasz rehabilitálási költségeit a gyulai önkormányzat állja. Ha sikerül elvégezni a korszerűsítési munkákat, a Nagyzerind és Gyula közötti, jelenleg 40 km-es távolságot 15 km-re rövidítik. A műszaki dokumentáció elkészülte után újabb pénzeket kell majd megpályázni a kivitelezésére. /Sólya R. Emília: 15 kilométerre szűkülhet a Nagyzerind–Gyula útszakasz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai magyar tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni: a magyar helységnév említését a miniszter egy-egy tankönyvben csakis egyetlen alkalommal, az első szlovák említést követően, zárójelek között engedélyezi. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj indoklásában olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók. Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is. A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét. /Helynevek csak szlovákul (pozsonyi rendelkezés magyar tankönyvekről) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Beke Mihály András hetek óta izgalmas olvasmányt olvas. Apja, Beke György író nem akart belenézni, attól tartott, csalódnia kell. Vannak benne nyomozók, rendőrök és gyanúsítottak, csak az, hogy kik a gyilkosok, kik az igazi bűnösök és az igazi áldozatok, az nem derül ki az olvasmány végére sem… A családi „szekus dossziét”, apja és – meglepően vaskos – saját nyomozati anyagát böngészi. Kíváncsi lett saját múltjára, úgy, ahogyan mások, a nem-barátai látták. Apjáról két dosszié, róla egy készült, elég vaskosak és állítólag ez csak az eddig előkerült anyag. Majd szólnak, ha még lesz. A konspiratív neveket csak felelőtlen ember tudná teljes bizonyossággal azonosítani. A nevek azonosítását külön kellett kérnie, mondták: talán, majd, egyszer, valamikor. Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy a „forrás” („sursa”) mikor jelent megfigyelt személyt és mikor besúgót. Beke Mihály András megtudta, hogy a „szekus keresztségben” apja „Barbu”, ő meg „Béla” lett, Magyarországot csak „Helga”-ként emlegetik, megtudta, hogy őt így jellemzik: „merev, zárkózott, rögeszmés nacionalista”, továbbá számára ismeretlen hölgyekkel akarták összeházasítani; megtudta,, hogy az egyik illusztris megfigyeltnek, Tőkés Lászlónak olyan konspiratív névjegykártyával kellett volna bemutatkoznia, amelyikre átszúrt szívet kellett volna rajzolnia. /!/ A „szeku” jól tudta kezelni a lehallgató magnókat, ezekből valóban sok volt. Kiváló követési jegyzőkönyvet tudtak írni arról, hogy apja például – igen gyanús módon – paradicsomot vásárolt a piacon. Egyébként egyetlen magyar nyelvű jelentés szerepelt a paksamétában. A dossziék jól dokumentálják a hajdani rendszer logikáját. Alig találni utalást arra, hogy bárki bírálni merészelte volna a Ceausescut, a Kondukátort vagy a szocialista rendszert. A megfigyelt személyek magatartásának a jelzője a „nem megfelelő” („nekorászpunzátor”). Az összes magyar megfigyelt „irrendenta és nacionalista” eszméket vallott. Azonban többen voltak a tisztességesek, mint remélni merte volna! Nagyon sok volt a besúgó, de kevesebb, mint amennyitől rettegtek az emberek. Néhányra persze kíváncsi lenne: ki volt végülis „Bíró Ferenc”, aki apjáról is szorgalmasan írta jelentéseit; ki lehetett „Adam”, a Korunk szerkesztője; ki volt „Vasilescu”, a Dacia Könyvkiadó szerkesztője, akitől a Szentendrei Múzeum igazgatója – Balogh Edgár, Benkő Samu és apám mellett – írást kért Kós Károlyról; és ki volt „Literat”, az Utunk szerkesztője, írója, neves értelmiségi („intelectuál cu prestigiu”), aki morálisan apjára is hatással volt? Ki volt „Goga”, Bartha”, „Szabó Tibor”, „Rusz Péter”, „Dinu”, „Udrea”, „Kovács”, a szebeni „Ghergel”, a besztercei „Peiut”,”Stelian”, „Dragan”, a nagybányai „Kiss Gheorhe”, a kolozsvári „Suster”, a szilágysági „András” ,”Constantinescu”, a kolozsvári „Horea”, „Luca”,”Maes”, a bákói „Clejeanu” ,”Constantinescu”? A jelentgetők kevesen voltak, szánalmasak és nevetségesek. /Beke Mihály András: Töltőtoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Az első olyan évfolyam ballagott a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatain, amely a bolognai rendszerben, három év alatt végezte felsőfokú tanulmányait, de aki akarja, ősztől itthon kezdheti meg a mesteri képzést. A vállalatgazdaság, a turizmus gazdaságtana nappali képzésén, valamint a menedzsment szak távoktatásban végzett hallgatók, közel négyszáz végzős június 13-án búcsúzott az egyetemtől. /Fekete Réka: Ősztől mesteri képzés Szentgyörgyön (Ballagtak az egyetemisták) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A két- és többnyelvűségre vonatkozó aktuális kutatások ismertetése, a különböző oktatási modellek és nyelvészeti munkák bemutatása, valamint a kevésbé vagy ellentmondásosan értelmezett nyelvi jelenségek feltérképezése volt a célja a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi neveléspolitikai konferenciának. A kétnapos konferencián elhangzott nyelvpedagógiai, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, oktatás- és nyelvpolitikai előadásokat kötet formájában is kiadják, nyilatkozta dr. Tódor Erika-Mária egyetemi adjunktus, az összejövetel helyi szakmai irányítója. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának Humántudományok Tanszéke által szervezett összejövetelen a két- és többnyelvűség szakmaközi megközelítését szorgalmazták. /Neveléspolitikai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban, a megye egyetlen önálló magyar tannyelvű intézményében június 13-án volt a ballagás: a 89 tizenkettedik, illetve 31 tizenegyedik (szakiskolások) osztályos diáknak utoljára szólalt meg a csengő. Szakács Ferenc igazgató, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András parlamenti képviselő, Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató, Horváth Levente Arad megyei alprefektus és Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte a diákokat. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky-csengetés a ballagóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Június 12-én felavatták Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola parkját. A kis park létesítésére a Step by Step Egyesület pályázott sikeresen a MOL-nál és a Polgár-Társ Alapítványnál. Veres Enikő igazgató, miután köszönetet mondott a park kivitelezőinek, bejelentette: az iskola névadójának mellszobrát áthelyezik a Céhtörténeti Múzeumból a tanintézet előcsarnokába. Dimény Attila, a múzeum vezetője elmondta: a gipszszobor 1989-ig a Molnár Józsiás Mauzóleumban állt, onnan került eléggé megrongált állapotban a múzeumba, Vetró András képzőművész restaurálta. 2003-ban, a Molnár Józsiás-év keretében a múzeumban állították ki a kantai római katolikus főgimnázium hatodik osztályos tanulója, Neumann Ernő által a múlt század húszas éveiben fénykép után készített mellszobrot. A múzeum vezetője reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor a kis parkban bronzba öntve is állni fog Molnár Józsiás szobra. /Iochom István: Iskolapark-avatás és szoborátadás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérte a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki a katolikus egyház intézkedéseit, ugyanis a helyi papság kijelentette: aki iskolai magyarórákra jár, az nem vehet részt az idén nyáron esedékes bérmálkozáson. Június 11-én a tanács két munkatársa Klézsére látogatott, ahol az iskola vezetőségével, a vallástanárral, a papsággal, Istók Angela magyartanárral és féltucatnyi szülővel találkozott. Látogatásuk időszerű volt, a két klézsei pap nem gondolta meg magát, és a legutóbbi vasárnapi miséiken a prédikáció fő témája ismét a ,,magyarveszély” volt, név szerint is emlegetve a magyartanárt, negatívan beszélve a magyar nyelvről, kultúráról, és biztatták a szülőket, vegyék ki gyerekeiket a magyarórákról. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán párhuzamosan zajlott Kortárs Európai Filmnapok záróakkordjaként csemegét ígértek a szervezők: székelyföldi kísérleti rövidfilmek bemutatását. /Váry O. Péter: Ködöt keresni (Székelyföldi filmek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./