Győztünk! – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke röviddel az urnazárás után. Négy nappal később, amikor három körzetet leszámítva ismert a helyhatósági választások végleges eredménye, látható: Szász Jenő jobban tette volna, ha vár az értékeléssel. – A Magyar Polgári Párt eredménye nem mondható kielégítőnek. Markó Béla mondta, „a magyarok választhattak, és az RMDSZ-t választották”. /Szőcs Levente: Bajok?! = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A magyarok fele nem ment el szavazni. Fölösleges tehát az RMDSZ vezetőinek a félkudarc, félgyőzelem miatt az MPP-re mutogatni, s azt állítani, hogy a rendszerváltás óta elért leggyengébb eredményt az új párt megjelenése okozta. Új emberek, új arcok jelentek meg a politikai kínálat asztalán, új eszmék és új elvárások fogalmazódtak meg. Az RMDSZ-nek, mely több mint tizennyolc éve uralja a politikai porondot, számolnia kellett a versenyhelyzettel. Érthetetlen az RMDSZ csúcs- és megyei vezetőinek vagdalkozása, bűnbakkeresése, az ellenfél lejáratására tett újabb és újabb kísérletei. Mindkét tábor vezetői jobb ügyhöz méltó elszántsággal tépték egymás plakátjait Az RMDSZ-esek büszkén újságolják: kicsit átalakított a Háromszék napilap fejlécét – épp annyira, amennyi a lopás vádja alól a bíróság előtt felmentheti őket. Miért nem saját logójukkal buzdították szavazásra az embereket? Egyszerű a válasz: mi vagyunk a hitelesebbek! – írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Ki hiteles? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnök-jelöltje megsemmisítő vereséget mért a hét román párt (élükön a PSD és PD-L) koalíciójával támogatott úgynevezett független jelöltre. A szavazatok 44 százalékát kapta egy olyan megyében, ahol a lakosság 38 százaléka magyar, Valer Marian pedig 26 százalékát gyűjthette be. Csehi legalább tízezer-tizenötezer román szavazatot tudhat magáénak. /Sike Lajos: Csehi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Módosítani kell Románia közigazgatási felosztását, ennek a folyamatnak az első lépése az ország alkotmányának modernizálása – jelentette be Traian Basescu államfő. Az elnök ezt a román alkotmányos és politikai rendszer felülvizsgálatáért felelős bizottság alakuló ülésén mondta. A testület az államfő javaslatára jött létre. Az elnök rámutatott: Románia jelenlegi területi és közigazgatási felosztása már nem felel meg az ország fejlődési követelményeinek, az európai támogatások egy részét nem tudják kihasználni. Veress Emőd, a bizottság tagja, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára elmondta: a testület feladata, hogy szakmai elemzésnek vesse alá az alaptörvényt. /Nagy B. István: Új régiók? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Temesváron a Magyar Házban megtartott RMDSZ sajtótájékoztatón bemutatkoztak az RMDSZ új temesvári tanácsosai, Szabó Ferenc és Perinac Steva. A magyar érdekvédelmi szervezet négy bánsági kisebbséggel, a szerbekkel, ukránokkal, olaszokkal és bolgárokkal közös listát állított, az első helyen indított Szabó Ferenc tanító, a Bartók Béla Líceum volt aligazgatója mellett így került be a második helyről Perinac Steva, a Dositej Obradovic Líceum igazgatója a tanácsba. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke pozitívnak értékelte a választási eredményeket: a magyarság képviselői visszakerültek a temesvári tanácsba, egy polgármesterük és három „második fordulós” polgármester-jelöltjük van, a helyi tanácsosok számát sikerült 43-ról 46-ra emelni a megyében. Az RMDSZ két új tanácsosa, Szabó Ferenc és Perinac Steva tanárember, mindketten a tanács tanügyi-kulturális-egészségügyi szakbizottságát választották. Szabó Ferenc oktatói és városi tanácsosi munkája mellett folytatni kívánja a Bokréta hagyományőrző csoport vezetőjeként végzett munkáját is. /Pataki Zoltán: Bemutatkoztak az RMDSZ városi tanácsosai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Május 5-én Székelyudvarhelyen a választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatót tartott dr. Vajna Imre, az MPP széki elnöke, illetve Thamó Csaba városi elnök. Az MPP öt községben nyert polgármesteri tisztséget, illetve versenyben van Gyergyószentmiklóson és további négy kisebb településen. Oroszhegyen és Varságon nem állítottak jelölteket. A Hargita megyei listára leadott szavazatok alapján Udvarhelyszéken az RMDSZ–MPP arány 64–36, Csíkszéken 70–30, Gyergyószéken pedig 65–35 % – tájékoztatott Thamó, aki hamisnak tartja a megosztásról szóló retorikát, mindössze hatalommegosztásról van szó. /(M. L. F.): Élet a 80 nap előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

A hagyományossá vált kocogással kezdődött június 5-én a ballagás Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A több mint 250 végzős a Deus Providebit Háztól az egyetem koronkai campusáig szaladt, váltófutással. Most végez az első évfolyam, amely a bolognai rendszert képviseli, így most vannak ötöd-, negyed- és harmadéves informatika, kommunikáció és pedagógia szakos végzősök is. A 10 évfolyamon összesen 270-en ballagnak. A Sapientián nem egyetlen napra korlátozódik a végzősök elbúcsúztatása. A kocogást június 6-án végzős bál követi. Június 7-én búcsúestet szerveznek a Kultúrpalotában, ahol kiosztják a diplomákat, majd meglepetéskoncerttel zárul a rendezvény. Június 8-án tartják a ballagást, a hagyományos kicsengetési ünnepséget. /Szász Cs. Emese: Négynapos ballagás a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Borbély Ágnes, pszichológus lett az új kisebbségi tanfelügyelő Hunyad megyében, miután elődje sikertelenül vizsgázott a tanfelügyelői versenyvizsgán. A Maros megyei születésű Borbély Ágnes szakképzett tanítónőként került a megyébe, először Csernakeresztúron tanított a magyar elemiben. Időközben elvégezte a pszichológia szakot és jelenleg a dévai Sigismund Toduta Művészeti Gimnázium pszichológiai tanácsadója, illetve betanító tanár a Téglás Gábor Iskolacsoportban. Gáspár-Barra Réka: Új kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Marosszentgyörgyön a plébánia épületében találkoztak a helyi kiadványok szerkesztői. „Lapos találkozó” – hirdette a krétaporos felirat. A kiadványok nevei: Mária és Márta, Küldetésben, Szászrégen és Vidéke, Tűzhely, Harangszó, Anonymus, Új Kezdet. Mindegyik, havonta vagy negyedévente nyomdafestéket látó kislap egyedi a maga nemében. A kommunista rendszerben egyetlen újságcikk sem jelenhetett meg büntetlenül a „bun de tipar,” azaz „nyomtatható” megjegyzés nélkül, idézte fel múltat Nagy Pál író, a romániai magyar újságírás doyenje. Koppándi Sándor cenzor éber volt. Bámulatra méltó, hogy az anyagi gondok ellenére micsoda művészi színvonalú kiadványok születnek nap mint nap. Minden betű, nyomtatott szöveg, amely anyanyelvünkön jelenik meg, a megmaradásunkat szolgálja. Az írott sajtó jövője nagymértékben a vidéki lapokon múlik- ezzel a következtetéssel zárult a találkozón részt vevő kislapok munkatársainak eszmecseréje. Borsos Melinda, a Mária és Márta Magazin főszerkesztője elmondta, egyházi lapról van szó. Fábián András, a Szászrégen és Vidéke főszerkesztője hiánypótlónak nevezte a kiadványt. Lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy írjanak magukról, gondjaikról. Székely Szilárd, az Anonymus iskolai lap szerkesztőségi koordinátora közölte, a lap összefogja azt a négy osztályt, amelyekről írnak benne, hírt ad arról, hogy mit is jelent a katolikus osztály a Bolyai Farkas Líceumban. /Nagy Székely Ildikó: Kislapok „légyottja”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című lap első alkalommal szervezte meg a kis lapok találkozóját. A beszélgetésen kiderült, a regionális és időszakos kiadványok nagy többsége anyagi gondokkal küszködik. A találkozóra eljött a Szászrégen és Vidéke, a Bolyai Farkas Líceum katolikus osztálya által nemrég indított Anonymus, a Vártemplom által kiadott Új Kezdet, a Marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Belvárosi Plébánia Küldetésben című lapja, valamint a Marosi Református Nőszövetség, majd a Pro Missio Alapítvány által kiadott Mária és Márta nőszövetségi magazin. A jelenlevőket Bölöni Domokos és Nagy Miklós Kund, a Népújság munkatársai, a rendezvény szervezői köszöntötték, majd Nagy Pál szerkesztő beszélt a cenzúráról, a kommunizmus idején tapasztalt nehézségekről. A Mária és Márta főszerkesztője, Borsos Melinda elmondta, hogy a nőszövetségi magazin ezer példányban jelenik meg, s folyamatosan fejlődik. A megjelentetési gondok kiküszöbölése érdekében szerkesztői létrehozták a Pro Missio Egyesületet, így pályázni is tudnak a megjelentetési kiadásokra. A találkozóról sajnálatos módon lemaradtak a Dicsőszentmárton és környéke és a Kis-Küküllő menti kiadványok. /Simon Virág: Ki tartozik a kis lapok nagy családjába? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Demográfiai szempontból nem indokolt az óvodai beiratkozások kapcsán kialakult helyzet. A tanfelügyelőség bejelentése szerint idén Kolozs megyében 1500 óvodás korú gyermeknek nem jut hely állami intézményekben, a beiratkozásra kijelölt napon gyakorlatilag már az első órákban betöltötték a helyeket, több óvodában óriási a túljelentkezés. Az egykor magántulajdonban lévő központi épületeket, amelyekben évekig óvodák működtek, a tulajdonos visszaigényelte. Az óvodák az utcára kerültek, vagy házalhattak, hogy egy másik épületben befogadják őket. Emiatt sok szülő kényszerül majd igénybe venni a jóval drágább magánóvodai szolgáltatásokat, vagy román csoportba íratják be a gyereket. Kiss Tamás demográfus elmondta: igaz ugyan, hogy 2000 és 2006 között enyhe emelkedés volt tapasztalható a születések számát tekintve, ez azonban korántsem indokolja a mostani helyzetet. /Sándor Boglárka Ágnes: Idén is válságos a helyzet az állami óvodákban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök: erről a két püspöki konferencia állapodott meg – közölte Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, történelminek nevezve az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással. A találkozón előreláthatóan foglalkoznak többek között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülésén megemlékezett az 1948. június 3-án Pócspetriben történtekről és az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításáról. A pócspetri ügy az államosítás előkészítését szolgálta. A több ezer katolikus oktatási intézmény államosítása nagy veszteséget okozott a keresztény nevelésnek, amelynek következményei ma is érezhetők – közölte Német László. Pócspetriben a hívek katolikus iskolájuk megmaradása mellett demonstráltak. A plébános felhívására a községháza elé vonultak, ahol a kisközség képviselő-testülete az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd az egyik rendőr csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó a rendőrt halálra sebezte. Az esetet gyilkosságnak minősítették és a bűntettel a jegyzőt és a plébánost vádolták meg, majd koncepciós perben a falu jegyzőjét halálra ítélték, a plébános pedig több évre börtönbe került. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke elmondta, hogy az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából tudományos történészkonferenciát szervez szeptember 3-án a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány. A szlovák és a magyar püspöki konferenciák szeretnék előmozdítani a két nép kiengesztelődését; ennek jegyében került sor 2006. június 29-én Esztergomban a testületek elnökeinek ünnepélyes levélváltására és a közös szentmisére. Az esemény második évfordulóján, június 28-án a szlovák és a magyar püspökök, magyarországi és szlovákiai szlovákok és magyarok együtt zarándokolnak a mátraverebély-szentkúti kegyhelyre. /Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Az utóbbi tíz évben 4,5 százalékkal csökkent Románia lakossága – míg 1997-ben az országban még 22,582 millió állampolgárt tartottak nyilván, addig 2007-ben egymillióval kevesebbet. 1997–2007 között Bulgária lakossága 7,9 százalékkal, Lettországé 6,7, Litvániáé 5,7 százalékkal csökkent, míg Észtországé, Romániához hasonlóan, 4,5 százalékkal. Összességében az EU lakossága 3,4 százalékkal gyarapodott a vizsgált időszakban: 1997-ben 479 millióan, 2007-ben pedig már 495 millióan mondhatták magukat az EU állampolgárainak. /16 millióval több EU-állampolgár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

A Kárpátokon kívüli reformátusok találkoztak Ploiesti-en. A ploiesti-i szórványgyülekezet a Bukarest-szőlőalji gyülekezet képviselőit, rangos politikai és közéleti személyiségeket, valamint a Kárpátokon kívüli régió lelkészeit fogadta nemrégiben. „Próbáljuk felkarolni a kis ploiesti-i közösséget, az együvé tartozás érzését is erősíteni akarjuk” – hangoztatta a találkozón Bányai László bukaresti lelkész. A Kárpátokon kívüli régióban szükség van szórványkoncepcióra. A résztvevők szeretnék folytatni a találkozókat. /Szórványtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Hatvan év után visszaköltözött a szinajai Peles-kastélyba I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától és száműztek Romániából. Az ugyanakkor államosított szinajai kastélyt és birtokot hosszas huzavona után végül tavaly kapta vissza a király, aki megígérte: az azóta múzeumként működő palotát nem zárja be a látogatók előtt. /Mihály László: A király bevette várát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Közel százan gyűltek össze június 4-én Gyergyószentmiklóson, hogy emlékezzenek a trianoni döntésre. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete által kezdeményezett rendezvényen együtt emlékeztek a különböző pártok képviselői, a város polgárai. Békés rendezvény volt, melyről a közelben tartózkodó csendőrök is tanúskodhatnak. Hajlák Attila római katolikus lelkipásztor, valamint Bíró Sándor református lelkész imádkozott együtt a hívekkel. Rokaly József történelemtanárként elmondta: Az Európai Unió feladata lenne egy olyan Európa megteremtése, amely biztosítaná a nemzetek sértetlen fennmaradását, egymás közti nézeteltéréseink tárgyilagos rendezését, és egy, a kölcsönös elismerésen alapuló európai közösség létrehozását. Elfogadhatatlan, hogy a Kárpát-medence befogadott népei a befogadó magyarságot ellenségként kezeljék, és fokozatos felszámolásának gondolatával fogjanak össze. /Balázs Katalin: A trianoni diktátumra emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Június 4-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai az 1920-as trianoni békeszerződésre emlékeztek. Zászlókkal, kiskocsikkal, mikrobusszal érkeztek Ojtozba, a hármashalomhoz. Velük tartottak a Székely Nemzeti Tanács és az Isten Ostora Motorosklub képviselői is. A hármashalomnál felolvasták Lokodi Ferenc Attila, a HVIM alelnöke üzenetét, majd megemlékező ünnepségre és koszorúzásra került sor. /Iochom István: Trianonra emlékeztek Ojtozban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Hazugságra, elhallgatásra nem lehet építeni a jövőt, az igazság viszont meghozhatja a nyugalmat és a biztonságot – a többi között erről beszélt Tőkés László június 4-én Dunavarsányban, a Trianon Emlékpark avatási ünnepségén. A püspök szerint a nemzetnek szüksége van az egészséges önvédelemre, szembe kell nézni a múlttal, és a tanulságok levonása után a kiút megkereséséhez elengedhetetlen egy nemzetstratégia kidolgozása. Ebben a határok feletti nemzetegyesítés, az autonómia kérdésének tisztázása hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon. A kormánynak kezdeményeznie kell a tárgyalást ezen ügyekben az utódállamokkal – közölte Tőkés László. Az emlékparkba egy székely kapun lehet belépni. Középen haranglábat állítottak fel, amely mostantól minden nap 16 óra 32 perckor megkondul, emlékeztetve a trianoni békeszerződés megkötésének időpontjára. Apró márványlapok alatt pedig a 72 egykori vármegye területéről összegyűjtött földrögöket őriznek – mondta Bóna Zoltán polgármester. /Trianon Emlékpark Dunavarsányon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Ismeretlen tettes betört a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébániatemplomba, ahonnan ellopott egy kelyhet, és károkat okozott. Xavéri Szent Ferenc faszobrának bal kezét is letörte. A vasajtó zárát is feltörte, a főbejárati ajtót megrongálta. Az elmúlt napokban a szombatfalvi ortodox templomból is betört valaki, ellopott két gyertyatartót, kis kereszteket, valamint némi aprópénzt. /Katona Zoltán: Templomgyalázás a Szent Miklós-hegyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

A Kolozsvári Magyar Opera balettkara mindig is szerves része volt az intézmények, azonban kevés szó esett róla. Hiányzik egy hozzáértő kritikus, aki hírt adjon mindarról, ami a tánchoz kapcsolódik a színpadon. A balettkar legutóbbi sikerét az első ízben megrendezett Nemzetközi Klasszikus és Kortárs Táncversenyen, Nagyszebenben aratta. A verseny május 22–25-e között zajlott, romániai, olaszországi, németországi, ausztráliai és japán résztvevőkkel, két korkategóriában. A Kolozsvári Magyar Opera balettkarának három tagja is versenyzett, Roman Andreea, Moldovan Vlad – harmadik, illetve második díjasok –, és Kálmán Róbert. A Jakab Melinda által alkotott „Go Away” címet viselő koreográfia elnyerte a legjobb modern duettnek kijáró díjat. /Fekete Adél: Díjazott kolozsvári balettesek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Porzsolt Erzsébet gyergyói tájat megörökítő akvarelljeiből nyílt tárlat Gyergyószentmiklóson. „Kiállításainkkal a női élet sokoldalúságát kívánjuk megmutatni” – hangoztatta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ néprajzi referense. Porzsolt Erzsébet festőművész is aktív résztvevője a gyergyószárhegyi alkotóközpont által összehívott kézműves-táboroknak, a népes asszonyközösségből egyedül ő tud rececsipkét készíteni. A tárlatnyitóra érkezett közönség az akvarellek mellett megcsodálhatta az asszonyok keze nyomán színesedő kézimunkákat, illetve a Porzsolt Erzsébet készítette rececsipkét is. /Jánossy Alíz: Csipke és akvarell. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

A hét végén falutalálkozót tartanak a Nyikó menti Rugonfalván. Június 7-én, istentisztelettel kezdődik a program a falu műemlék templomában, meghívott lelkész Vetési László. Ezt követően a templomhoz közeli téren Bartha Miklós politikus, publicista szobrát avatják fel, készítette Blaskó János. A falu ismert szülöttjének munkásságát Ugron Gábor Gáspár méltatja. Bartha Miklós /Rugonfalva, 1848. nov. 14. – Budapest, 1905. okt. 19./ jogot végzett Budapesten, 1872-től Udvarhely vármegye jegyzője volt, és 1873-tól hosszabb ideig (megszakításokkal egészen haláláig) függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a szabadelvű párti kormányok konzervatív ellenzékének vezére. 1880-ban indította Kolozsváron az Ellenzék című politikai napilapot. Cikksorozata hatására jött létre 1885-ben az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület. Budapestre költözött, Ugron Gáborral pártot alapított. A Magyar Hírlap, a Magyarország állandó vezércikkírója volt. 1901-ben kilépett az Ugron-pártból, lemondva az elnöki tisztségről, majd 1904-ben belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba. Melanie és A feleség c. drámáit bemutatta a Kolozsvári Nemzeti Színház és a Vígszínház. Olaszhonban és Franciaországban tett utazásáról színes útirajzokban számolt be, Kazár földön címmel önálló kötetet adott ki tárcáiból. Politikai cikkeket közölt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Összes műveit hat kötetben adták ki. A nevét viselő társaság 1925-ben alakult meg. /(pbá): Bartha Miklós szobrot kap Rugonfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Kalotaszeg a legismertebb magyar vidék, a 19. században került be a magyar köztudatba – vezette fel Balassa Iván néprajzkutató a Kalotaszeg népi építészete című Furu Árpád-kötet bemutatóját, amelyet június 4-én tartottak a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A kötet érdekessége, hogy nemcsak a magyar falvakról, hanem a román környék hagyományairól is említést tesz. Furu Árpád elmondta, a kötet három szakaszban jött létre: az első a kutatás volt, amelynek során 17, jelentős magyar örökséggel rendelkező falu anyagát gyűjtötték össze, a második szakaszban 60-70 faluval bővült az anyag. A könyv megszerkesztése volt a harmadik szakasz. A könyv nyomdai költségét a Nemzeti Kulturális Alap fedezte. /Varga Melinda: Kalotaszeg hajlékai. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Szőcs Géza erdélyi magyar író, költő a Limpopo – avagy egy strucckisasszony naplója című regényéért a Román Írószövetség díját vehette át a bukaresti könyvfesztiválon, a Bookfesten. Eredetileg a gyerekeinek mondott esti meséinek főhőse volt a strucc, aki vissza szeretné szerezni a repülés adományát a struccok nemzetségének. A történet állatmeseformában egyaránt szól a szabadság igényéről, a lélek megtalálásának a parancsáról és a haza megtalálásának belső kényszeréről. Nem tartja magát regényíró alkatnak. Az Irodalmi Jelen két évvel ezelőtti regénypályázata kihívás volt, és ez adta az impulzust, hogy megírja a könyvet. /Bonczidai Éva: Díj Limpopónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

A június 1-jén tartott helyhatósági választásokat a végleges eredmények szerint mandátumokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) csak a megyei tanácsosok esetében tudott felülkerekedni a szociáldemokraták fölött, szinte elhanyagolható különbséggel. A választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok összeszámlálása után a PD-L 32,94, a PSD 32,35, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 21,05 százalékot szerzett a mandátumokból. Negyedik az RMDSZ 6,52 százalékkal, utána következik a Magyar Polgári Párt (MPP) 1,39 százalékkal. A megyei tanácselnöki mandátumok közül a PSD-nek sikerült megszereznie a legtöbbet, 17-et, ami 42,50 százaléknak felel meg. A PD-L 13 tisztséget nyert el, vagyis 32,50 százalékot. A helyi önkormányzati képviselőkre leadott voksok tekintetében is a PSD vezet: a szavazatok 30,12 százalékát, a PD-L 27,60 százalékát szerezték meg. A polgármesterek esetében is a PSD vezet. A szociáldemokraták elhódították a mandátumok 38,72 százalékát, a PD-L pedig a 27,65 százalékát. /B. T. : Mandátumokban a PSD nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Mindegyik számottevő politikai alakulat győztesnek kiáltja ki magát. A szocialisták /PSD/ azt mondják, hogy ők győztek, hisz nekik van a legtöbb polgármesterük már az első forduló után, a legtöbb megyei elnökük. A Basescu-pártiak (PD-L) szerint övék a babérkoszorú, hisz a megyeszékhelyek, nagyvárosok többségében ők taroltak. A liberálisok (PNL) is örömünnepet ülnek: annak ellenére, hogy övék volt a kormányzás terhe, történelmük legragyogóbb eredményét érték el, a harmadik politikai erőként ők határozhatják meg, hogy ki kerüljön legközelebb kormányra. Az RMDSZ elégedett: vetélytársa, a Magyar Polgári Párt megjelenése igazából nem csökkentette erejét és politikai súlyát. Vannak, akik azt szerint a választás a Basescu-hívek és a Basescu-ellenzők csatája volt. Mások szerint a maffiák, a központi és helyi érdekcsoportok küzdelméről van szó, arról, hogy kiknek a kezébe kerüljenek azok az euró-milliárdok, amiket az elkövetkező négy esztendőben kaphat Románia. /Kilin Sándor: Győzelmek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A helyhatósági választásokon az RMDSZ jó eredményeket ért el, és ezáltal sikerült a következő négy esztendőre is megfelelően erős önkormányzati jelenlétet biztosítani Erdély különböző régióiban. A megyei önkormányzati képviselők esetében az RMDSZ-re leadott szavazatok száma 425. 216, az MPP esetében 84. 620, ami a szavazatok összességének 5,43, illetve 1,08 százalékát jelenti. Az RMDSZ-nek emellett további 78 polgármesterjelöltje áll versenyben a második fordulóban. Az RMDSZ országos kampánystábja szerint az eredmény azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság ezúttal is elsöprő többséggel az erős és egységes képviseletet választotta, és visszautasította a megosztó törekvéseket. /Az RMDSZ országos kampánystábja: Siker, amit vitatni lehet, de elvitatni nem. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

A helyhatósági választásokon tapasztalt csekély magyar részvétel egyaránt szólt a hitelét vesztett román és magyar politikai osztálynak, az RMDSZ által megtestesített helyi hatalomnak, valamint a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság mindkét pártnak feladta a leckét. Az MPP „gyenge alternatívát” kínált az RMDSZ-szel szemben, és nem volt képes megszólítani a kiábrándult választókat. Tőkés szerint az RMDSZ-nek a kizárólagos pártegység erőltetése helyett a befogadó jellegű nemzeti egység szellemében kellene keresnie a megegyezést magyar testvéreivel. /Tőkés: Feladta a leckét a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke köszönetet mondott a magyar választók többségének, hogy elmentek választani, és szavazataikkal a magyar jelölteket támogatták. Külön köszönettel tartoznak mindazoknak, akik támogatásukról biztosították a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei fiatal csapatát, így az MPP Kolozsváron a leadott szavazatok közel 2%-át, a megyében pedig 1,4 százalékát kapta. Az MPP jól szerepelt azokban a községekben, ahol már működő helyi szervezete van, és helyi listát indított. Nyolc ilyen községről van szó, ezek közül ötben egy, illetve két, Széken pedig három képviselői helyet szereztek a helyi önkormányzatban. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök a választási kudarcért MPP-t okolja. Az MPP szerint László Attila méltatlan a kolozsvári magyar közösség képviseletére. Március 15-én a Duna TV élő adásában „szélsőséges fiatalok összecsapásának” minősítette a templomba igyekvő magyar fiatal brutális megverését, tavaly ősszel pedig a Tőkés Lászlónak kampányolókat a templomba küldte építkezési engedélyért. Az MPP arra szólítja fel László Attilát, hogy a választási eredmény figyelembevételével lépjen vissza, és adja át a helyét egy nála megfelelőbb jelöltnek. /Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke: Választások után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Háromszék nagy részében befejeződött a kampány. Már csak néhány településen, köztük két városban – Sepsiszentgyörgyön és Baróton – folytatódik a verseny. A megye élén lezárult a megmérettetés. Győzött Tamás Sándor, és a megyei önkormányzatban is többséget nyert az RMDSZ. Gyakorlatilag nincs szükség egyezségre, a döntések többségét, így a két alelnök megválasztását egyedül is meghozhatja az RMDSZ. Talány, szakít-e az új vezetőség a korábbi gyakorlattal, egyenrangúként kezeli-e az RMDSZ színeiben tisztséghez jutott polgármestereket azokkal, akik függetlenként, esetleg más párt képviselőjeként jutottak mandátumhoz. Tamás Sándor első sajtótájékoztatóján fenyegető hangon jelezte, hetente kérik majd számon a frissen megválasztott MPP-s polgármesterek minden ígéretét. /Farkas Réka: Mit hoz a váltás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./