Petre Strachinaru, a PDL Kovászna megyei képviselője törvényszegéssel vádolta a Kovászna Megyei Tanácsot a Székelyföld-tábla elhelyezése miatt, mivel nem volt meg a műszaki-gazdasági engedély a tábla felszerelésére. /Strachinaru (PDL) törvényszegéssel vádolja a Kovászna Megyei Tanácsot a Székelyföld-tábla elhelyezése miatt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Az országos munkanélküliségi listán Háromszék hátulról a harmadik helyre süllyedt, ilyen eddig még nem volt. Az országos munkanélküliségi arány 3,9 százalék, az állástalanok száma legnagyobb Vaslui megyében (8,8 százalék), ezt a térséget követi Mehedinti (8,5), és jön Kovászna megye 7,5 százalékos munkanélküliségi rátával. /Mózes László: Háromszék hátulról a harmadik (Munkanélküliség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Május 30-tól szórják megyeszerte Háromszéken az RMDSZ Háromszéki Választási Figyelő fejléccel ellátott kiadványát, mellyel – értesülések szerint 50 000 példányban – a kampánycsendben óhajtanak jelentkezni. A Háromszék szerkesztősége független újsághoz méltó magatartással követte a helyhatósági választások kampányát, ezért a leghatározottabban tiltakozik nemcsak a lap címének, hanem hatóságilag levédett fejlécének ilyenszerű elsajátítása ellen, írta Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője. A kiadvány nem a Háromszék napilap választási különkiadása! Az RMDSZ megyei szervezete régóta készül „fejünk fölül leverni a tetőt”, tette hozzá Farkas Árpád. /Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője: Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője: Ellopták a fejlécünket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Május 24-én tartották Kolozsváron a Kenguru elnevezésű matematikaversenyt az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban, amelyen a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból részt vett a IV. osztályból az előselejtezések alapján továbbjutott hét tanuló. Érdekes módon, a legesélyesebbnek tűnő magyar négy tanulót külön terembe osztották. Köztük Baka-Bálint Áron kisdiák a megye magyar nyelvű IV. osztályos tanulói közül a legnagyobb pontszámmal jutott a verseny utolsó szakaszába. A feladatokat kivételesen ebben a tanteremben csak román nyelven kapták meg. Amikor a magyar anyanyelvűek igényelték az őket megillető magyar nyelvű teszteket, a felügyelő tanár, Rosca Otilia erélyesen rájuk szólt: Ce-i? Nu stiti sa cititi romaneste? Miután a gyermekek beadták a teszteket, és kijöttek a teremből, az iskola folyosóján a kezükbe nyomtak egy magyar nyelvű tesztet, ezzel a kísérő szöveggel: Otthon ellenőrizzétek a mai munkátokat, és hasonlítsátok össze az eredményeket! A magyar iskola igazgatója, amikor erről tudomást szerzett, felkereste a bizottság elnökét, aki sajnálta a történteket, de már nem segíthetett. Ígéretet tett, hogy a felvigyázó pedagógust „elő fogják venni. ” (Netán egyesek meg is fogják dicsérni ezért a tettéért). A versenyről a magyar gyermekek keserű szájízzel jöttek el. Megkapták az első leckét az intoleranciából. /Popa Márta, igazgató: Lélekben és magyarságukban sértett kisdiákok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Idén több mint kétmilliárd forintra lehet pályázni a Szülőföld Alap keretében – mondta Budai Bernadett kormányszóvivő budapesti tájékoztatóján. Új elem az önkormányzati- és a szórványban élő magyarság programjainak támogatása és kiemelt figyelmet kapnak a környezet- és természetvédelmi programok. A Szülőföld Alapban a 2007-ben rendelkezésre álló mintegy kétmilliárd forintra 2. 600 pályázótól érkezett igény, és 1. 240 nyert el támogatást. A támogatott célok között a magyar nyelvű oktatás minden szintje és módja szerepelt; erre a Szülőföld Alap 2007-ben mintegy egymilliárd forint támogatást nyújtott. Összesen 132 határon túli egyházi szervezet kapott 124 millió forint támogatást hitéleti programokhoz és egyházi jellegű műemlékek felújításához. A határon túli ifjúsági szervezetek összesen 120 millió forint támogatást kaptak. /Több mint kétmilliárdos keret a Szülőföld Alapra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Tíz éve nyitotta meg kapuit Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar. Dr. Nóda Mózes kezdettől itt oktat, előbb adjunktusi, majd tanszékvezetői tanárként, miközben a kancellári teendőket is ellátta. Nóda Mózes Homoródkarácsonyfalváról származik, 1985-ben szentelték pappá. Elmondta, hogy a bolognai rendszerben két szakot működtetnek alapképzésben: teológiát és szociális teológiát. A teológia-oktatás valójában hittanár-képzést jelent. A szociális teológia szakon a szociális intézmények számára akarnak szakembereket nevelni. A gyulafehérvári szemináriumon, mint kihelyezett tagozaton folyik a papképzés. A bolognai rendszer második lépcsője a mesteri képzés. Két akkreditált mesterit indítottak: pasztorális tanácsadást és teológiai tematikájút: Teológia, kultúra és társadalom megnevezéssel. A Református Tanárképző karral közös doktori iskola is működik. A Római Katolikus Teológia Karon alapképzésben kb. 130 hallgatójuk, a két mesteri programban az idei tanévben 45 hallgatójuk folytatja tanulmányait. Tavaly ősztől a gyulafehérvári szeminárium 22 elsőéves kispapja is a kar diákjai közé számít. Főállásban hat tanár tanít a kolozsvári római katolikus teológia karon, ősztől eggyel növekszik létszámuk. Vannak betanító tanáraik, akik az informatikát és egyházzenét tanítják, illetve külföldi vendégtanárok Magyarországról, Hollandiából és az Egyesült Államokból. Az elmúlt tíz év alatt több mint háromszáz diáknak adtak diplomát. A régi kettős szak megkönnyítette a tanári pályán való elhelyezkedést, a végzettek nagy százaléka tanárként helyezkedett el. Hallgatóik számára az egyetem biztosította a bentlakást. /Komoly tanulás, sajátos keresztény életfelfogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jövőre ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját, de az eseményre már javában folynak az előkészületek, jelezte Egyed Ákos elnök. Az egyesület elnöksége tudományos kötetek kiadását tervezi az évfordulóra. Egyed Ákos EME-elnök elmondta, az előkészületeket nehezítette, hogy csak az elmúlt hetekben érkezett vissza Gyulafehérvárról az EME saját irattára, amelyet a kommunista hatóságok 1950-ben koboztak el. Ez most az állami levéltárba került, és megkezdődött az anyag helyreállítása. Át kell nézni, hogy az alapítással és a működéssel kapcsolatos okmányokat fel tudják tárni. Trianon után sok támadás érte az EME-t. A két világháború között az EME fontossága megnőtt, mert a magyar tudományosság nagymértékben a kereteibe szorult vissza. Sok előadást tartottak az itthon maradt kutatók, és folytatódott a kiadói tevékenység is. 1950-ben az EME-t más magyar intézményekkel együtt beszüntették. Hivatalos indok nem volt. Elkobozták azokat a gyűjteményeket is, amelyeket az EME 1872 után hozott létre. 1990-ig hivatalosan szünetelt az EME működése. Azonban azok a kutatók, akik elkötelezettek voltak az EME iránt, tovább folytatták a munkát otthon, ugyanazokra a feladatokra koncentrálva, amelyeket az egyesület magára vállalt. Erre Szabó T. Attilát szokták felhozni példaképnek. 1990-ben az EME újjáalakult, gazdagodik könyvgyűjteményük és irattáruk. Folyik a tudományos munka. Van egy kisebb létszámú kutatóintézetük is, amely főleg történelemmel foglalkozik. A mostani évfordulón az egyik megjelenő kötet a múzeumalapítás alapvető forrásait, dokumentumait veszi számba, mert ezt még nem adták ki. Egy másik kötet a gyűjtemények történetével és jelenlegi helyzetével foglalkozik, egy kötet pedig bibliográfiát fog tartalmazni az EME tevékenységéről. Előkészületek folynak azért, hogy kiadják az EME 1918 utáni, napjainkig tartó, történetét. – Nagyszabású tudományos konferenciát fognak tartani. /Tudománnyal szolgálni a hagyományt és a jövő értékeit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Május 30-án volt Déván a Téglás Gábor iskola névadójának szoboravatása. Szathmáry Rózsa nyugalmazott tanárnő hangsúlyozta: dr. Téglás Gábor nem itt született, de élete javát itt élte, ezt a vidéket kutatta. A 160 évvel ezelőtt, Brassóban született Téglás Gábor 25 évig vezette, igazgatta a dévai főreálgimnáziumot. Régészeti és történészi munkásságának köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjává választotta. 1916-ban bekövetkezett halálakor pedig ő volt az MTA alelnöke. Immár több mint félezren tanulnak a Téglás Gáborról elnevezett dévai magyar iskolában. A szoborállítás költségének nagy része az iskolánkban gyűlt össze, mondta büszkén Kocsis Attila iskolaigazgató. Bisoc Andrei, a közeli képzőművészeti iskola diákjaként a Téglás bentlakásában kapott ellátást, és ő ajánlotta fel, hogy elkészítené a névadó mellszobrát, amelyet felavattak az iskola aulájában. /Gáspár-Barra Réka: Téglás Gábor szobrot avattak Déván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Temesváron a városhoz kötődő két jeles személyiség születésének évfordulója kapcsán rendeztek művelődéstörténeti vetélkedőt május 30-án az általános iskolásoknak: Kós Károly műépítész, grafikus, író és politikus 125 éve született Temesváron, Geml József, a város első világháború alatti polgármestere pedig 150 éve született Temesrékáson. A vetélkedőt a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet és a Geml József Társaskör szervezte. A tanulókat a Kiss Ferenc tanfelügyelő (a társaskör elnöke), Bíró Anita rajztanár, Szekernyés Irén, a magyar színház irodalmi titkára és Marossy Lóránt (a TEMISZ részéről) alkotta zsűri pontozta. /Pataky Lehel Zsolt: Kós Károlyból és Geml Józsefből „vizsgáztak”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Médiadíjakat adtak át Kolozsváron. A Szabadság Kundi Enikőt, az Életfa Családsegítő Egyesület elnökét díjazta, az egyesületnek a gyermekes családok érdekeit szolgáló sokszínű tevékenységéért, a Paprika Rádió László Attila városi tanácsost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, a város érdekében kifejtett tevékenységéért, a Krónika Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzult a román és magyar nép közötti jó viszony fenntartását szolgáló erőfeszítéseiért. Díjat kapott Pászkány Árpád a kolozsvári vasutas focicsapat kettős sikerében szerzett érdemeiért (az Agenda Clujeanatól), valamint Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója (a Vip folyóirattól), az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál megszervezéséért, a magyar színház játékának kiváló minőségéért, román rendezőkkel való színvonalas együttműködésért. /K. E. : Médiadíjak a kiválóságért Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Nyárra elkészül a Székely Nemzeti Múzeum épületfelújítási terve, valamint a megvalósíthatósági tanulmány, miután május 30-i ülésén a Kovászna Megyei Tanács jóváhagyta a szükséges pénzösszeg elkülönítését erre a célra. /Farcádi Botond: Felújítják a Székely Nemzeti Múzeumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Kovászna város tanácsa megszavazta a város sokat vitatott címerét. Közel tizennyolc év vajúdás után olyan címere van a városnak, amely a fővárosi heraldikai bizottság szakvéleményének betartásával készült. /Megszavazták Kovászna címerét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Közeleg a június, a színházi fesztiváli szezon. Kezdődik a POSZT-nak nevezett nemzeti fesztivál, a kisvárdai határon túli fesztivál (és Miskolcon az operafesztivál stb.). Kisvárda idén egyetlen kolozsvári előadást sem hívott meg. A Pécsett lezajló POSZT szintén elmulasztotta meghívni kolozsvári előadást. A magyarországi színházi kultúra sápasztóan provinciális, nem hozott létre egy nemzetközi színházi fesztivált, ahol esetleg észrevehette volna a körülötte folyó világot. Idén az NKA, a Nemzeti Kulturális Alap meghívásossá tette a pályázatot a fesztiválok számára. /Tompa Andrea: Ahol a provincia van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Miután megjelentek Reményik Sándor hátrahagyott versei s utána egy többé-kevésbé teljesnek mondható gyűjtemény (,,összes versei”), cikkei, jegyzetei esszéi, tanulmányai, levelezése Olosz Lajossal, más levelei még régebben a Marosi Ildikó szerkesztette Erdélyi Szépmíves Céh Levelesládája (1924 – 1944) című gyűjteményben, majd a Molter-leveleskönyvekben és egy évtizede a Kisgyörgy Réka szerkesztette Emlékkönyv, végül Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete. Válogatta, szerkesztette és összeállította Dávid Gyula. Nap Kiadó, 2007 című antológia betetőzte az emlékezést. Hozzáférhetővé tett számos dokumentumot, levelet, vallomást, a korabeli folyóiratok és napilapok évfolyamaiból előbányászta a szinte hozzáférhetetlen, Reményikről szóló kritikákat, tanulmányokat, cikkeket, esszéket. Ezután egy monográfiának kellene következnie. Reményik Sándor halála után évtizedekre eltűnt. Ez köszönhető többek között Nagy István harcos és ostoba pamfletjének /Reményik Sándor a magyar polgárság nacionalista költője/, ahol csak úgy záporoztak az elfogult, indokolatlan vádak. Csak 1983-ban jelent meg egy válogatás Reményik verseiből a Kriterion Romániai Írók sorozatában, Kántor Lajos előszavával. /Bogdán László: Reményik Sándor emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Járay Fekete Katalin, a Népújság nyugalmazott munkatársa Viva la musica című interjúkötetében a Marosvásárhelyre látogató művészekkel készült interjúiból válogatta ki azt a harminc-negyvenet, amely a kötetbe került. Színes az interjúgyűjtemény, az emberközeli hangvétel, a kérdezett művészi és emberi vonásait, értékeit felvillantó megírási mód következtében szinte barátunknak tekinthetjük az interjúalanyokat. /Nagy Botond: Zenekötet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében a hagyományokhoz híven tudományos ülésszakot rendeztek diákok részére, amelyen a teológiát tanuló diákok közül is igen jó dolgozatokkal jelentkeztek. A Római Katolikus Teológiai Kar dísztermében május 23-án mutatták be dolgozataikat a hallgatók. Egy gyulafehérvári kispap és nyolc Kolozsváron tanuló diáklány jelentkezett a versenyre. Első díjat Lukács Ottília, második díjat Kónya Franciska és Donca Petra, harmadik díjat Kulpinszky Eleonóra kapott. Május 24-én volt Nagy József doktori védése. A sikeres védés nyomán a Marton József professzor által vezetett kolozsvári teológiai doktori iskola végzettjeinek száma immár kilencre emelkedett. /(bm): A teológiai kutatás műhelyei. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Több tízezerre tehető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint a magyarországi vendégmunkások száma Románia nyugati megyéiben. „Becslések szerint két éven belül eléri a 400 ezer főt a romániai munkaerőhiány, amelynek természetesen csak kisebb hányadát lehet majd Magyarországról pótolni. A munkaerőpiacon mutatkozó hiányra részben a külföldön dolgozó román vendégmunkások hazacsalogatása jelenthet gyógyírt, emellett mindenképpen számítani kell az Európa keleti feléből érkező munkavállalókra is” – hangoztatta az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi és régiófejlesztési bizottságának tagja. Magyarország keleti megyéiben a munkanélküliség aránya eléri a húsz százalékot is. /Magyar munkaerődömping. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Erős önkormányzatokra, saját sorsukban dönteni tudó helyi közösségekre szavazott Markó Béla szövetségi elnök. Úgy értékelte, az RMDSZ eddig is az egész magyar közösség szövetsége volt, és ezután is így akar cselekedni. Tőkés László szerint az új magyar–magyar versenyhelyzetből „mindenképp az erdélyi magyar közösség kerül ki győztesen a helyhatósági választásokat követően. ” /Gyergyai Csaba: Jelöltek és jelölők az urnánál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A kampány során a legnagyobb kérdést mindvégig az jelentette, hogy a „választás lehetősége”, a Magyar Polgári Párt megjelenése milyen mobilizáló hatással van a szavazókra. Sok kolozsvári magyar nem etnikai, érzelmi szempontokat figyelembe véve, hanem sokkal pragmatikusabb okokat mérlegelve ütötte a pecsétet a mindenkori győztesre. Ábránd, illúzió volt, hogy a Tőkés Lászlóra novemberben leadott szavazatok átszállnak az MPP-re. Az csak rontana az RMDSZ megítélésén, ha valamennyi kudarcát az MPP-re hárítaná. Egy vérszegény RMDSZ-es polgármesteri vagy megyei tanácselnöki kampány, egy kevésbé hiteles jelölt indítása, rossz kommunikációs stratégia csakis a szövetség mulasztása, ehhez semmi köze az MPP-nek. Az RMDSZ sok helyen már nem elég arra, hogy puszta jelenlétével megtartsa szavazóit. /Székely Kriszta: Szavaztunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Egyenlőtlen volt a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ küzdelme, az egyik mögött mindössze hetvennapos múlt áll, a másik több mint tizennyolc éve szervezi-építi önmagát, ráadásul keze ügyében minden: pénz, paripa, fegyver. A voksoló polgárok távolmaradásukkal jelezték: elégedetlenek a politikai elit teljesítményével, sem a régi, sem az új emberek, sem az újszerű programok, illetve választási kampányfogások nem voltak képesek kimozdítani őket közömbös lelkiállapotukból. Túl sok csalódás érte az embereket, túl hosszúra nyúlt az átmenetnek nevezett korszak. Egy dolog nyilvánvalóvá vált, az egypárti politizálás ideje lejárt, az erdélyi magyar társadalom nem egyszínű és nem egyszólamú. Az RMDSZ tárgyalni lesz kénytelen. /Simó Erzsébet: Választottunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Komoly botrányok, konfliktusok nem voltak Marosvásárhelyen. Főleg a PNL árasztotta el óvásokkal a megyei választási irodát Az RMDSZ és a PNL is jelezte a megyei választási irodának, hogy a marosvásárhelyi lakosság-nyilvántartó az utóbbi napokban 2. 000 új, Marosvásárhelyre szóló személyazonosságit adott ki a megyében lakóknak, őket azután a helyi szállítási vállalat mikrobuszaival hozták a városba szavazni. A legtöbb panaszt a PD-L és Dorin Florea polgármester ellen nyújtották be, mert a választás napján is kampányoltak. /(mózes): Rendellenességek Vásárhelyen és a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Fotókkal és videofelvételekkel is alátámasztott értesülések szerint Marosvásárhelyen Dorin Florea jelenlegi polgármester, és polgármesterjelölt által ellenőrzött városi szállítási vállalat autóbuszai folyamatosan szállították az embereket szavazni a városhoz tartozó, többnyire romák lakta Beséből. Az egyik szavazókörzetből 402 polgármesteri, és 80 megyei tanácselnöki szavazócédula tűnt el, míg egy másikban két darab mozgóurnát használtak a törvény által rögzített egy helyett. A marosvásárhelyi 2-es szavazókörzetben számos szavazólap eltűnt, később azt jelezték, több személy két szavazólapot akart az urnába dobni. A Pro Europa Liga jelen lévő magyar nemzetiségű megfigyelője panaszt emelt az eset kapcsán, ennek tárgyalásakor azonban a megfigyelőt kitiltották a szavazókörzetből. /Választási csalásra utaló bejelentések Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Erdély-szerte többtucat településen jeleztek választási rendellenességeket a szavazópolgárok vagy a politikai pártok képviselői. Marosszentkirályon a szavazókör elnöke, Horváth Anna, három szavazólapon is szavazott, ezért a megyei választási iroda felfüggesztette elnöki tisztségéből. Horváth Anna nyilatkozott: szülei nevében voksolt, akiknek személyi igazolványa nála volt. Marosvásárhelyen és környékén busszal vitték a város peremén lakó romákat szavazni, akiket a PD-L és Dorin Florea polgármester reklámtárgyaival ajándékoztak meg, Jedden viszont az RMDSZ kérte a romákat, hogy csakis az RMDSZ által támogatott román nemzetiségű független polgármesterjelöltre szavazzanak. Katyi Antal független televíziós operatőr azt az autót filmezte, amely – megsértve a kampánycsendet – Marosvásárhely utcáin Dorin Floreanak és a PD-L-nek kampányolt, erre egy Dorin Floreához közel álló vállalkozó, Sorin Terbea kikapta a kezéből a kamerát és magával vitte azt. A különböző bukaresti és budapesti televízióknak dolgozó tévés a rendőrséghez fordult. Marosvásárhelyen az RMDSZ és a magyarság ellen használták fel a cigányokat, akiket Remeteszegről és Beséből busszal hoztak be. Egyikük elmondta, közölték velük, ha nem Floreára szavaznak, akkor kirakják őket. A több száz fős közösségben akadt olyan is, akinél az agymosás nem csupán egy szavazatot hozott. A választási irodához beérkezett panaszok jelentős része a PD-L és megyei elnöke, Dorin Florea ellen irányult. Az egyik szavazókörben olyan polgármesteri szavazólapokat adtak a voksolni vágyók kezébe, amelyben Floreára már rá volt ütve a pecsét. A Magyar Polgári Párt választási jelét, a fenyőfát festették ismeretlenek hat sepsiszentgyörgyi választókörzet bejárata elé. Az RMDSZ a szabálytalanságról értesítette a választási bizottságot és a rendőrséget. Gazda Zoltán MPP-s politikus cáfolta, hogy az alakulatnak köze lenne a járdafestési akcióhoz, provokációként értékelte a történteket. /Rendellenességek a voksnapon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Szatmárnémetiben a városnapokon minden párt osztogatta a reklámszórólapokat, golyóstollakat, öngyújtókat, lufikat. A május 31-én beállt kampánycsendet megtörték az újrázni kívánó RMDSZ-es Ilyés Gyula polgármester ellen agitálók. A Szociáldemokrata Párt aktivistái egy gyógyszernek látszó, „GyusziSTOP!” nevű „készítményt” osztogattak. Az „orvosság” útmutatója azt sugallja, hogy Ilyés Gyula betegség Szatmárnémeti számára, ellenszerként pedig a PSD jelöltjének, dr. Dorel Coica orvosnak a megválasztását ajánlja. A május 31-én tartott koncerten Ilyés Gyula ellenes transzparenst tartottak a közönség felé. /Babos Krisztina: Gyógyszer Ilyés ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Szász Jenő MPP-elnök, Hargita megyei tanácselnök-jelölt a győzelemben reménykedett, ellenjelöltje, az RMDSZ-es Borboly Csaba pedig váltásról beszélt. Szász Jenő, Székelyudvarhely leköszönő polgármestere optimista volt, mint mondta, pártja „nagyszerű eredményeket” fog elérni a helyhatósági választásokon. Sikerült megvalósítanunk a demokráciát, a választás szabadságát az erdélyi magyarság körében – magyarázta. Borboly Csaba kijelentette: arra szavazott, hogy olyan emberek vezessék a várost, a megyét, akik emberközeli önkormányzatokat tudnak működtetni „Váltásra van szükség, olyan váltásra, amelyben az élet minősége is fontos lesz” – jelentette ki. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Szász jósol, Borboly vált. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A kampány során hat rendellenességet jeleztek a Hargita megyei választási irodánál, a legtöbbet az MPP nyújtotta be, plakátjainak letépését sérelmezve. Három bűnvádi feljelentést tett Borboly Csaba, az RMDSZ jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére. Az egyik feljelentés a Hargita Népe napilap és Karda Emese felelős kiadó ellen irányul, csalásért. „Az RMDSZ-es jelölt azt állítja, hogy ebben a lapban megjelent egy fénykép, amelyen ő egy másik személy társaságában látható, akiről a Hargita Népe újságírói azt írták, hogy a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc lenne. ” „Borboly szerint a képen látható férfi háttal áll, és nem Magyarország miniszterelnöke, így az olvasókat félrevezették”. A Hargita Népe megjegyezte, a szóban forgó fényképfelvétel az MPP fizetett választási hirdetésében jelent meg, tartalmával kapcsolatban pedig a Hargita Népe újságírói nem állítottak semmit. /Helyhatósági választások – Az átlagosnál alacsonyabb részvétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./