A rendőrségen és a Maros megyei választási irodánál is bejelentést tett a Magyar Polgári Párt (MPP): elhatárolódik az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét és megyei tanácselnök-jelöltjét támadó névtelen szórólapoktól, ezt Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje jelentette be. Tőkés András kifejtette, az MPP-nek, amellett, hogy tartja magát a megállapodáshoz, miszerint nem folytat negatív kampányt, meggyőződése, hogy a helyhatósági választások után a két alakulat tárgyalni fog egymással. A párt készítette nem hivatalos telefonos közvélemény-kutatás eredményei szerint a megyei tanácselnöki tisztségért közel azonos eséllyel indulnak az RMDSZ és az MPP jelöltjei. Május 27-én érkezik Maros megyébe Kövér László fideszes politikus, aki az MPP több kampányrendezvényén is részt vesz – jelentette be Ráduly Levente megyei MPP elnök. Az RMDSZ részéről elhangzott, a magyar ellenzéki politikusok kampánybeli részvételét rosszalló nyilatkozatokra is reagált Ráduly: a politikai támogatás elfogadott gyakorlat, és a Fidesz támogatása nem a pártnak szól, hanem az autonómiát és a fontos nemzetstratégiai értékeket felvállaló politikai erőnek. Gróf Bethlen Istvánnak a közelmúltban ellopott szobrát pótló alkotást az MPP visszajuttatja a gernyeszegi közösségnek, a szoboravatót május 29-én tartják. /(benedek): Elhatárolódik az MPP az RMDSZ- jelölteket támadó szórólapoktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke óvást nyújtott be a Kovászna Megyei Választási Irodába, és felszólította a hatóságot, hogy kötelezze az RMDSZ-t a plakátok eltávolítására, mert azok csak magyar nyelven fogalmazzák meg az üzeneteket. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök-jelölt felháborítónak tartja az óvást, megfogalmazása szerint, megengedhetetlen, hogy 2008-ban, Romániában arra akarnak kötelezni egy magyar jelöltet, hogy választóihoz ne magyarul, hanem románul szóljon. /A Nagy-Románia Párt megtámadta az RMDSZ plakátjait. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Miért nem foglalkozik inkább a saját dolgával, miért jön Erdélybe kampányolni? – teszi föl a kérdést az RMDSZ annak nyomán, hogy Orbán Viktor és egyéb ismert fideszes arcok a Magyar Polgári Párt mellett teszik le a garast. Demagóg megállapítás, hiszen köztudott: a választások közeledtével minden párt szívesen növeli saját presztízsét azzal, hogy közismert külföldi, saját politikai családjába tartozó politikust invitál kampányrendezvényeire – 2006-ban Tony Blair „Igen MSZP” szlogennel kampányolt Budapesten Gyurcsány Ferenc és pártja mellett. Az RMDSZ is büszkén kürtölte szét az elmúlt napokban, hogy az Európai Néppárt mögötte áll a helyhatósági választásokon. Sokan vélik úgy: az RMDSZ megkopott az elmúlt tizennyolc évben, ezalatt az összmagyar képviselet túlságosan is beleágyazódott a bukaresti politikai struktúrákba, gyakorlatilag kivetette magából a másként gondolkozókat. Az önkormányzati választásokon kiderül, mekkora a két párt valós támogatottsága, ennek függvényében el lehet kezdeni az összmagyar szövetség alapjainak letételét. /Balogh Levente: Orbánon múlik? = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Székelyudvarhely központjában május 25-én, vasárnap többezres tömeg jelenlétében avatták fel a Millenniumi emlékoszlopot. A városháza előtti téren, eredeti helyére visszaállított alkotást Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere leplezték le. A köztéri alkotás leleplezése után a magyar történelmi egyházak képviselői megáldották az 1919-ben megsemmisített millenniumi emlékmű utódját. A emlékmű oszlopát a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., az oroszlánokat és címereket pedig Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász készítette. Az oszlop tetején lévő turulmadár az anyaországi Szmrecsányi Boldizsár és a Castrum Értékmentő Alapítvány ajándékaként került Székelyudvarhelyre. /Újra áll a millenniumi emlékmű. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

A helyhatósági választás előtt az egyház nem akarja mérlegelni és minősíteni a szemléletek igazságát vagy helyes voltát, mert mindkét oldalon hívei vesznek részt a választáson. Azonban erkölcsi felelősséget érezve felhívással fordul mindenkihez, hogy tartsák erkölcsi és nemzeti kötelességüknek részt venni a választáson. Isten mindenkinek adott kellő bölcsességet, hogy felmérje, mit tart helyesnek. A felhívást a katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházi vezetők írták alá. /Tempfli József és Schönberger Jenő római katolikus püspökök, Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Csűry István református püspök, Dr. Nagy Géza irodaigazgató/ /Felhívás a szórványban élő magyarsághoz, de országunk egész magyar népéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

A csángókutatás Orbán Balázsának is nevezhető Tánczos Vilmos csíkszeredai származású néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár 1980 óta végez Moldvában elsősorban vallási-néprajzi jellegű kutatásokat a katolikus csángók körében, 1992–1996 között bejárt minden olyan moldvai települést, ahol az 1992-es népszámlálás felekezeti adatai, a néprajzi szakirodalom, valamint a helyszíni moldvai közlések alapján még magyarul beszélő lakosságot feltételezett. Megállapította, hogy a vizsgált 83 faluban 62 ezren beszélnek jelenleg magyarul is, bár a moldvai katolikusok száma 240 ezerre tehető. A moldvai csángók közösségi identitástudatában a nyelv nem játszik akkora szerepet, mint a Kárpát-medencén belül élő magyarság esetében, ,,a csángók önmagukhoz legközelebb állónak a többi csángó falu katolikus lakosságát érzik, függetlenül attól, hogy ezek megőrizték-e eredeti nyelvüket vagy sem”. Tánczos Vilmos a május 8–9-én Bákóban tartott, Veszélyeztetett kultúrák, veszélyeztetett örökség című konferencia egyik előadója volt. Örült annak, hogy a román kollégák is eljöttek a bákói konferenciára. A tendencia az, hogy a magyar, román és más nemzetiségű kutatók egyformán kezdenek gondolkodni a kérdésről. Az előadók egyértelműen megfogalmazták, hogy itt nyelvvesztés, illetve asszimiláció történik. A csángóknak sok mindenre van szükségük, oktatási programra, magyar misére, de lehet gondolni a politikai érdekképviseletre, a csángó sajtóra, múzeumok ügyére is. 1990 után Perka Mihályék megindították Szabófalván a magyar nyelvkört, és azt azonnal megszüntették, sőt, retorziókat alkalmaztak velük szemben, emiatt azóta sem merték újraindítani. Az értelmiségnek az a feladata, hogy feltárja, megnevezze, és ha tudja, akkor orvosolja is a gondokat. Tehát, ha itt asszimiláció van, kultúravesztés, akkor ezt ki kell mondani első lépésként, és utána erre lehet esetleg építeni szociálpolitikát, művelődéspolitikát, oktatáspolitikát. /Fekete Réka: Beszélgetés Tánczos Vilmos néprajzkutatóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Iskolamonográfiával és egyhetes ünnepi rendezvénysorozattal készülődik a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium fennállásának századik évfordulójára. Az ünnepi eseményt október 20–26. között tartják, amikor iskolamúzeumot nyitnak meg. Az iskola 1968-ban, fennállásának 60. évfordulóján vette fel a Salamon Ernő nevet, a városban született költő emlékére. Világbanki támogatással 2001–2003 között felújították és modernizálták az iskolaépületet. Az iskola közel hatszáz diákja 13 tanteremben tanulhat, külön fizika, biológia, kémia, idegen nyelv, magyar-néprajz, földrajz, történelem, vallás és informatika szaktermek állnak a tanulók rendelkezésére. Rokaly József, az iskola egykori diákja és későbbi tanára monográfiát ír az intézményről. /Jánossy Alíz: Diákünnep kóstolóval. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatának és a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínházának közös előadása nyerte a hét végén Brassóban tartott, a Fiatalok Színházi Fesztiválja EuroArt elnevezésű, interetnikai seregszemle nagydíját. A Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadás januárban is első díjat kapott a bukaresti LicArt diákszínjátszó fesztiválon. /Fekete Réka: Nagydíj diákszínjátszóinknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Május 26-án mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházában kiadványaival. Többek között: az Acta Siculica 2007-es évkönyve, Orbaiszék változó társadalma és kultúrája, Teleki Mihály udvartéri naplója, Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7., valamint a Gyárfás Jenő-monográfia. /(r): Múzeumunk a kincses városban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

1983-ban Budapesten jelentős esemény volt az István, a király előadása. – és még utána is, a rendszerváltásig. Nem úgy napjainkban. Május 25-én, vasárnap Székelyudvarhely főterén láthatta a közönség az István, a királyt, a nyíregyházi Mandala Színház előadásában, Varga Miklóssal a főszerepben. /Bágyi Bencze Jakab: Királyi playback. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Kessler Jenő Ercsey-Ravasz Ferenc cikkéhez /Wass Albertről, még egyszer, Szabadság, máj. 23./ szólt hozzá. Szemforgató farizeusság a román „igazságszolgáltatás” (?) csökönyössége a Wass-per tekintetében. Abban az országban, amelyben nyíltan követelhetik Antonescu rehabilitálását, ahol a vasgárdisták szellemiségét felvállalók törvényesen tevékenykedhetnek, ott feltűnő ez az elzárkózás egy egykori népbírósági per felújításától. Kessler Jenő nem Wass Albert-rajongó, az ő kedvencei Karácsony Benő, Molnár Gábor, Somogyvári Gyula, éppen tragikus sorsuk miatt. Karácsony Benő kolozsvári ügyvédként elpusztult egy náci haláltáborban, Somogyvári Gyula Matthausenbe való hurcolása után, jellemzően a korra, a recski rabkórházban, míg Molnár Gábor természetbúvár-állatgyűjtő egy amazóniai baleset következtében fiatalon mindkét szemére megvakultan diktálta le utólag műveit. Kesslert megdöbbentette Ercsey meglepő kijelentése: „hogy megítéljem: háborús bűnös-e vagy sem, még csak nem is ismerem az ügy hátterét”, mert naivitás kétkedés nélkül elfogadni egy akkori népbíróság ítélet jogszerűségét. Akik támadják, amiatt teszik, mert létező kultusza alakult ki a társadalom jobboldalinak tekintett részében. Nem kellene felvállalni a megmondó ember szerepét, továbbá ellentmondást nem tűrően ítélkezni. /Kessler Jenő: Már megint… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárra látogatott, átadott Lakatos Andrásnak néhány, Erdélyben működő, nemzeti jelentőségű intézményekre kifüggesztendő táblácskát. Gémesi Ferenc elmondta, ősz elején az érintett Kárpát-medencei szórványintézmények képviselőinek részvételével szórványtanácsot létesítenek, amely szakmailag megalapozza elsősorban a szórványban folyó oktatási tevékenységet, áttekinti a létező intézményrendszert, valamint a forrásszerzési lehetőségeket. Kifejtette: a nemzetinek nyilvánított Kárpát-medencei intézményeknek nem kell majd pályázni, hanem kiszámítható módon meghatározott összeget kapnak. Az ősszel megalakítandó szórványtanács fogja eldönteni, hogy melyek azok a szórványintézmények, amelyek további támogatásban részesülhetnek. Gémesi Ferenc az Erdélyi-Múzeum-Egyesület (EME) vezetőivel tárgyalt a jövőre fennállásának 150. évfordulóját ünneplő EME támogatásáról. Az államtitkár meglátogatta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet, a szamosújvári Téka Alapítványt, majd megbeszélést folytatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel. /N. -H. D. : Jövőre kiemelt fontosságú lesz a szórványkérdés. Gémesi Ferenc Kolozsvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Pozitív, civilizált és építő jellegű kampányt folytatott az RMDSZ – értékelte május 27-én László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári polgármesterjelölt az elmúlt négy hét kampányeseményeit. Köszönetet mondott a történelmi magyar egyházak püspökeinek azért a felhívásukért, amelyben a magyar választópolgárokat arra kérik, június 1-jén menjenek el szavazni. Május 26-án közel hatezer emberjött el a magyarországi Neoton Família koncertjére, amely egyben az RMDSZ kampányzáró rendezvénye volt. Szenczi Bianka városi tanácsosjelölt közölte: négy hét alatt önkéntesekkel végigjárták a várost és a megyét, az emberek mindenhol kedvesen fogadták őket. /Kampányfinis: László Attila mérleget vont. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Fiatalokat szólított meg május 26-án kampánytalálkozóján Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A díszvendég Kövér László, a FIDESZ alelnöke volt, akivel előbb Csép Sándor városi tanácsosjelölt kezdeményezett nyilvános párbeszédet, majd az országgyűlési képviselő a közönség kérdéseire is válaszolt. „Demokrácia ott van, ahol nem félnek az emberek. Márpedig Magyarországon 2006 ősze óta nincs demokrácia” – jelentette ki, utalva az 1956-os forradalom évfordulóján az utcai tömeg ellen lezajlott rendkívül durva rendőri beavatkozásra. Kifejtette: Romániában meg kell tudnunk védeni magunkat, mert ezt senki más nem teszi meg helyettünk. A találkozó végén a magyarországi rockzene két oszlopos tagja, Vikidál Gyula és Makkai Pál lépett fel. /Ö. I. B. : Kövér és Vikidál az MPP-ért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség felháborodással értesült arról, hogy a 2006-ban, 2007-ben végzett néprajz – nyelv, nyelv–néprajz szakos diákok, valamint a most végzősök nem kapnak egyetemi oklevelet. A probléma forrása, hogy az említett szakpárosítások nem szerepelnek az országos, törvény által meghatározott akkreditációs listán. Ennek orvoslására több akció is indult, aláírásgyűjtés, folyamatos tanácskozások az egyetem szenátusában. Az ügyben érintettek már jogosultak egy újabb szak elvégzésére a BBTE-n térítésmentesen, egy évig szociális ösztöndíjat kaphatnak, valamint lehetséges, hogy ingyen bentlakást, mindemellett a jogi bizottság nem hajlandó aláírni oklevelüket. Mindez nem pótolja az eltelt éveket, a tanulást, a befektetett munkát. Azon, akik már iskoláknál tanítanak, most a nyelvoklevél hiányában nem kapnak garanciát arra, hogy munkahelyükön maradhassanak. A KMDSZ felkéri az oktatási és kutatási minisztert, fordítson figyelmet az ügy megoldására, adjon garanciát a már iskolában oktató végzősöknek, hogy a tanügyben maradhassanak. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A történelmi egyházak egy része – lelkészeik révén – aktív szerepet vállalt az idei választási kampányban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben negyven lelkipásztor szerepel az önkormányzatijelölt-listákon: négyen az MPP, a többiek pedig az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Akadnak lelkész-jelöltek az unitárius egyházban is: egy megyei tanácselnök-jelölt (a sepsiszentgyörgyi Kovács István MPP-színekben) és nyolc tanácsosjelölt (négy RMDSZ-es és négy MPP-s) próbálkozik mandátum megszerzésével. A katolikus egyház papjai nem vállalhatnak politikai szerepet, az Erdélyi Református Egyházkerület szintén megtiltotta ezt lelkészei számára. Tőkés László szerint azért szerepel olyan sok lelkészük az RMDSZ választási listáin, mert Markó Béláék megvásárolták őket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította ezt a vádat. „Valójában az történt, hogy a királyhágómelléki egyházkerület lelkészei felszabadultabban döntöttek azután, hogy Tőkés László Brüsszelbe távozott. Saját belátásuk szerint döntöttek úgy, hogy politikai szerepet vállaljanak. Tőkést biztos bosszantja, hogy állásfoglalásaival az egyházkerület papjai nem értenek egyet” – mondta Kelemen. /Félszáz lelkész pártlistákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A lap munkatársa, Székedi Ferenc kifejtette, az egyház politizál. Azonban a híveket arra buzdítani, hogy keresztény lelkiismeretük szerint vegyenek részt a helyi politikai életben, felelősségük tudatában szavazzanak, az a közjót szolgáló cselekvés. Ezt tették az erdélyi magyar egyházak. /Székedi Ferenc: Glória – kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Néhány nappal ezelőtt még reálisnak tartotta az RMDSZ által megrendelt legfrissebb országos felmérés eredményeit, május 27-én viszont Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „szemfényvesztőnek” nevezte az adatokat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, nem tudja, mikor kell Tőkés Lászlót komolyan venni: akkor, amikor azt mondta, azokat a jelölteket támogatja az EMNT, akik felvállalják az autonómia kérdését, vagy most, amikor „beáll” Szász Jenő MPP-elnök mögé. /Kelemen Hunor: mikor higgyünk Tőkésnek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Az RMDSZ vezetői gyakran mondják, hogy a Fidesz politikusai beavatkoznak az erdélyi magyarság belügyeibe, amikor az MPP jelöltjeit támogatják. Orbán Viktor volt kormányfő, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke a vele készített interjúban leszögezte: túlzás beavatkozásnak minősíteni azt, hogy akit meghívnak, az elfogadja a meghívást. Ha hívják valahova segíteni, akár Magyarországon, akár Erdélyben, vagy Délvidéken, rá mindig számíthatnak, jegyezte meg. Orbán Viktor azt tanácsolja, hogy az autonómia kérdésére összpontosítsanak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a következő időszakban új egység jöhet létre Erdélyben az egymással rivalizáló erők között. Magától nem fog létrejönni az új egység, de a feladat ennek a megépítése. Ahhoz, hogy Magyarország kilábaljon a bajból, új egyezségekre van szükség, és így van ez az anyaország és a határon túli magyarok relációjában is. A Fidesz elnöke szerint a magyaroknak Erdélyben új egyezséget kell kötniük a román nemzettel, és aztán az egész Kárpát-medencei magyarságnak új egyezségeket kell kötnie Európával. A régi, egyszólamú egység mára kimerült, törvényszerű volt a felbomlása. Tőkés Lászlónak külön kellett indulnia az európai parlamenti választásokon, ugyanis a régi egység keretében lehetetlenné vált RMDSZ-jelöltként való indulása. Az új egység mindig a megegyezések egysége. Orbán Viktor szerint történelmi siker a Székelyföldön rendezett autonómia-népszavazás, történelmi siker volt Tőkés László fellépése, ugyanakkor történelmi tett a Magyar Polgári Párt vállalkozása is, hogy az egyszólamúságot többszólamúsággal váltsa fel, azaz hogy az erdélyi magyarságon belül megteremtse a választás szabadságát. /Új egyezség, új egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Orbán Viktor a közelmúltban mozgósító erővel a Vajdaságban kampányolt, mégsem sikerült eredményt elérnie a magyar kisebbségnek, az eddigi tizenkét helyett csak kilenc képviselőjük lesz az újvidéki parlamentben. Három-négy nap múlva elválik, mit hozott Orbán Viktor Erdélybe. /Lokodi Imre: Koszorút a bányatóba? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnökének egyik zártkörű előadásának szövege vihart Magyarországon. Orbán Viktor a nagyberuházások átmeneti leállításáról beszélt, és azt is mondta: ha kormányra kerülnek, az első két évben megszorításokat terveznek, például befagyasztanák a nyugdíjakat, de utána tízéves programot hajtanának végre, a középrétegekre, az aktívakra támaszkodva. A kiszivárgott előadásra hevesen reagált az MSZP. Gyurcsány figyelmeztette Orbánt: „el a kezekkel az ország fejlődését szolgáló nagyberuházásoktól!”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az ellenzéki pártelnök 1998 és 2002 között már felrúgta azt a társadalmi konszenzust, miszerint a nyugdíjakat meg fogják védeni. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője Nyakó nyilatkozatára reagálva azt mondta: a szocialisták azért próbálnak ostobaságokat sulykolni, mert szét akarják verni azt az erős szövetséget, amely a március eleji népszavazás nyomán jött létre a nyugdíjasok és a Fidesz között. /Balogh Levente: Ezúttal Orbán Viktor sürgeti a reformokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a vele készült interjúban leszögezte, az RMDSZ-nek nem kell módosítania választási üzenetét, ami az összefogás, a magyar részvétel és az egységes képviselet fontosságát illeti. Maros és Szatmár megyében nyíltan RMDSZ-ellenes, és ezáltal magyarképviselet-ellenes koalíciót kötött néhány román párt. A választás másik tétje, mondta, hogy utat engednek-e egyfajta megosztottságnak, vagy a magyar egység mellett állnak ki. Visszautasítják a román pártok magyarellenes retorikáját, de nem taszítják a kampányt az etnikai polarizálódás felé. Markó szerint az RMDSZ-hez képest kevés szavazatot fog megszerezni az MPP, de ez a szavazatszám is sok helyen azt eredményezheti, hogy a magyarság tisztségeket veszít, továbbá „az RMDSZ modernizációsabb elképzeléseket képvisel, az MPP programjában több a konzervatív elem, és itt nem ideológiai értelemben gondolom a konzervativizmust. ” Markó kitért a válasz elől, hogy elképzelhetőnek lát-e valamiféle megegyezés létrejöttét a parlamenti választásokig a két alakulat között. Rámutatott, az RMDSZ az MPP választási részvétele mellett is át fogja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, viszont gyengébb lesz a képviselet /Fall Sándor: Adottak a magyar egység alapfeltételei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Borbély Lászlóra szavaz a marosvásárhelyi polgármester-választáson Tőkés András, az MPP megyei tanácselnökjelöltje. Elmondta, politikusként a jövőt is szem előtt kell tartania, a parlamenti választásokra is gondolnia kell, és meggyőződése, hogy ekkor majd az MPP együtt fog tudni működni egy „megújult RMDSZ-szel”. Hozzátette, a Borbéllyal folytatott tárgyalások során rájött: a szövetségi politikus is hozzá hasonlóan gondolkodik, ő is úgy látja, „ez így nem mehet tovább az RMDSZ felső vezetőségében”. /MPP: Borbélyt választják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Két héttel ezelőtt a Hargita Népe – polgármesterre és megyei tanácselnökre vonatkozó – kérdőíves felhívására beérkezett válaszok alapján milyen polgármestert szeretnének az olvasók? RMDSZ 39%, MPP 17%, független 22%, más 0%, nem fontos 22%. /Kerestük az ideális jelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Orbán Viktor erdélyi látogatását ellenezte az az RMDSZ, amely egy évtizeddel ezelőtt még oszthatatlan magyar nemzetről, oltalmazó anyaországról beszélt. Akkoriban Orbán Viktor választások előtti erdélyi kampányútjának közvetlen haszonélvezői voltak. A Fidesz és annak elnöke a határon túli politikai vezetőket az autonómiához való viszonyuk szerint becsüli. Már 2002-ben eldőlt, a hivatalosan középjobbként meghatározott RMDSZ balra húz: Medgyessy Péter győzelmét már az első forduló után őszinte örömmel ünnepelte a szövetség vezérkara. És folyt a belső ellenzék kiiktatása, Tőkés László szatmári kongresszuson való megalázó elbocsáttatása. A magyarországi balliberálisok legalább olyan dühvel estek neki Orbán Viktornak egynapos székelyföldi körútja után, mint az RMDSZ-vezetők. Kis-antantot vizionálnak, a környező országok vezetőinek magyarellenes intézkedéseit jósolják. Szándékosan félremagyarázzák Orbán beszédeit. /Simó Erzsébet: Ne féljetek, szavazzatok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

Szatmárnémetiben betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába, a tolvajok csupán egy tárgyat vittek el, a helyhatósági kampánystáb egyik tagjának számítógépéből ellopták a merevlemezt. Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke az üggyel kapcsolatban így nyilatkozott: „Mindenképpen az RMDSZ elleni nyílt támadásként értékelem a történteket. Az a tény, hogy a betörők semmi mást nem vittek el a számítógépekkel és különböző elektronikai cikkekkel teli teremből, csak a kampánystáb egyik tagjának számítógépéből a merevlemezt, arra ad okot, hogy gyanakodjunk. ” /Nagy Szabolcs, sajtóreferens: Betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

Az Egyetemisták Művelődési Házának, köznyelven a Diákháznak a sorsáról egyeztetett Temesváron a Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Böcskei László, a temesvári római katolikus megyéspüspökség vikáriusa és Viorel Proteasa, a Diákház igazgatója. A telket és az épületet 2005-ben visszaszolgáltatták az egyháznak. Bérleti díj fejében 2008. december 23-ig használhatják még az egyetemisták, azonban az egyház ragaszkodik a természetbeni visszajuttatáshoz, év végén ki kellene költözniük. A sajtótájékoztatón nem vett részt a püspökség képviselője, ígérete ellenére Kovács Péter sem, így csak a Diákház igazgatója mondta el álláspontját. Szerinte megegyeztek a bérleti szerződés kétéves meghosszabbításáról abban az esetben, ha év végig tervekkel és minisztériumi garanciával be tudják bizonyítani, hogy megtették a lépéseket saját székházlétesítés ügyében. /Pataky Lehel Zsolt: Tárgyalások a Diákház sorsáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./