Marosvásárhely nem bővelkedik szobrokban, de ami van, azt sem becsülik meg. Legutóbb a Borsos Tamás-mellszobor és a Sütő András-dombormű ellen intéztek támadást. Most a Kárpátok sétányon található térszobrot, Kolozsvári Puskás Sándor alkotását szemelték ki valakik. Mindegyre eltűnik róla egy-egy fémrész. /(nk): Vetkőztetés a Kárpátok sétányon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Az első civil építkezés, egy XIV–XV. századi házalap maradványait fedezték fel Csíkszereda központjában – két évvel ezelőtt. Akkoriban sokan méltatták a régészeti feltárás eredményeinek jelentőségét. Az is elhangzott, hogy egy kisebb régészeti parkot építenek ki a területen. Ez nem készült el. A természet lassan visszahódítja a területet. A korhoz képest viszonylag nagy alapterületű, háromosztatú házat jelentős személy lakhatta. A terület egykor a Csíkszeredába olvadt Mártonfalvához tartozott. A település középkori történelme ismeretlen, akárcsak a városé. Senki sem tudja, hogy Csíkszeredát mikor alapították, mikor lett várossá. Az augusztusi ünneplés apropóját Izabella királyné 1558-ban kiadott dokumentuma adja, amely „mindössze” csak adómentességet biztosító okirat „Csíkszereda mezőváros” számára. – Mi annak idején a szakmai munkát, azaz a feltárást, a leletek értékelését elvégeztük – jelezte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. /Szüszer-Nagy Róbert: Ráérős örökösök. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Erdélyi előadók részvételével tanácskoznak Budapesten a reneszánszról és Hunyadi Mátyás koráról tizenkét ország szakértői. Május 20-án kezdődött a Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán című hatnapos nemzetközi konferencia. „E rendezvény, Hunyadi Mátyás 1458-as trónra lépésének ünneplése kapcsán, Európának egy olyan korszakával foglalkozik, amely üzenetet hordoz a mai, 21. századi Európa számára is – mondta megnyitóbeszédében Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Május 21-én többek között Rüsz-Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem docense tart előadást Mátyás király és a Suki család címmel. A Suki család a középkor folyamán elég jelentős volt Kolozs vármegyében, belekerültek az 1467-es nemesi lázadásba, s kivégezték Suki Mihályt, az áruló pohárnokot. Az előadók között a Babes–Bolyai Tudományegyetemről Radu Lupescu a vajdahunyadi vár jelentőségéről, Alexandru Simon Corvin Mátyás és az Oszmán Birodalom Nagyváradtól (1474) Szabácsig (1476) címmel tart előadást. A Bukaresti Egyetemről Nicolae Constantinescu Mátyás királyról, István vajdáról, Moldva fejedelméről és Vladról, Havasalföld uralkodójáról fog beszélni. Felszólal még Kovács András, Ovidiu Muresan és Ioan Aurel Pop, illetve a Román Akadémia Régészeti és Történeti Intézetétől Adrian Andrei Rusu. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Mátyástól Tepesig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

François Bréda /Bréda Ferenc/ könyvéről volt szó Kolozsváron, május 19-én a Bretter György Irodalmi Körön. Bréda De Amore című könyvében személyes szerelmi élményeiből próbálta megérteni a legfontosabb törvényszerűségeket. /Varga Melinda: „Legfelsőbb erő a szerelem” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A zoboraljai Alsóbodokon, Felvidéken május 17-én a Magyar Koalíció Pártjának Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében szórványkonferenciát tartottak a Kárpát-medencei szórványmagyarságról. A konferencián részt vettek a magyar nemzet szlovákiai (Felvidék), romániai (Erdély, Partium, Bánság), szerbiai (Délvidék), szlovéniai (Muravidék), ukrajnai (Kárpátalja) közösségeinek és a nyugati magyarságnak a képviselői, valamint magyarországi szakemberek. A közlemény szerint tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az elszakított magyarság őshonos településein, tájegységeiben eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani, valamint kulturális következménye. Ma már nemcsak a néprajzi és nyelvi peremterületek szórványosodnak, hanem a magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelennek a szórványosodás egyes elemei. Okát ennek elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni: a szülőföld kényszerű elhagyásában, a magyar lakosság szülőföldjéről való kitelepítésében, kiűzésében vagy elmenekülésében, a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában, a magyar közművelődés elsorvasztásában, szinte minden, a nemzethez kötődő közösségi tér elsorvasztásában, a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában, a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való megváltoztatásában, a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében, a szervezett asszimilációban, a demográfiai mutatók romlásában stb. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az elszakítottságban élő magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni, és a szórványokkal törődni kell. A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül önmaguk nem tudják enyhíteni gondjaikat. Fontosnak tartják az egész Kárpát-medencében fogható, a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését. Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános iskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse. A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi nevelésnek és a családközpontú nevelésnek. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője leszögezte, sajnos, a mai átlag magyarországi ember számára a „szórványmagyarság” kifejezés gyakorlatilag nem sokat vagy semmit sem jelent, mert legtöbbjük egyáltalán nem szembesül ezzel a problémával. Balla szerint Arra kell törekedni, hogy a határon túli magyarok számára létrehozott intézmények és egyéb létesítmények, mint pl. Máért, Apáczai Közalapítvány, Selye János Egyetem, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, kedvezménytörvény, Mária Valéria-híd, a csángóügy stb. – európai üggyé váljanak. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, MSZP országgyűlési képviselő szerint a szórványsors elleni küzdelmet a magyarság saját belső viszályai, politikai harcai is nehezítik. /Aggasztó méretekben szórványosodik a Kárpát-medencei magyarság. Délvidéki konferencia a magyar népességfogyásról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

A második világháború történtét feldolgozó, sokkötetes tudományos mű kiadásáról írt alá rendeletet egyik utolsó elnöki intézkedéseként Vlagyimir Putyin. A szerkesztőbizottság elnöke Anatolij Szergyukov védelmi miniszter, s a testület tagjai között van számos tudós és a legmagasabb orosz katonai vezetés több tagja is. Mivel A nagy honvédő háború 1941–1945 című munka szerzői nagyon sok, eddig titkosított anyagot is felhasználhatnak, szakértők valószínűnek tartják, hogy az új könyv mellett a korszakról szóló minden eddigi történeti munka – mintegy 20 ezer könyv – felszínesnek tűnhet majd. Az orosz Tudományos Akadémia Orosz Történelem Intézetének vezető kutatója, Tatyjana Busujeva elmondta: Anatolij Szergyukov miniszter mintegy másfél millió darabból álló irattömeg titkosításának feloldásáról rendelkezett egy éve, de a történészek eddig még nem fértek hozzá a felszabadított iratokhoz. Busujeva szerint az iratokból talán kiderülnek a válaszok arra, hogy a szovjet rendszer miért nem védte meg az országot az 1941-es katasztrófától, vagy hogyan vehették be Minszket a háború hatodik napján. A szovjetunióbeli kollaboráció talán a legtömegesebb volt Európában, de a tényt nem lehet az áruló-hős összefüggésben vizsgálni. Az elvonuló szovjet hadsereg ugyanis az ellenség kezére adta Ukrajnát, Fehéroroszországot, a Baltikumot és Oroszország nagy területeit, s az ottani embereknek túl kellett élni a háborút. Nemrég kezdtek írni arról, hogy a Kurszki és a Brjanszki területen a németek köztársaságot hoztak létre: az oroszokból hadsereget alakítottak, iskolákat és drámai színházat építettek, a parasztoknak 10–10 hektár földet osztottak. Az emberek végül a partizánok és a Vörös Hadsereg fogságába estek, és kénytelenek voltak árulónak bélyegzetten külföldre menekülni. /Újraírják a második világháború történetét Oroszországban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Új, magyar érdekeltségű információs honlappal gazdagodott az internetes világ. A Kolozsvár.info, a helyi lakosokat célozza meg. Lőrincz Csaba, a Kolozsvár.info szerkesztője elmondta, 2008 februárjában indultak, azóta pedig mind tartalomban, mind pedig arculatban jelentősen fejlődtek. A szolgáltatások között jelenleg hírek, programajánló és címkézett térkép szerepelnek, találhatók linkek a kolozsvári magyar nyelvű rádiók internetes változatához is. A programajánlóban szerepel a kolozsvári színházak, operák, mozik műsora, a városban zajló koncertek, fesztiválok, előadások, expók, kiállítások időpontja is. /I. I. : Kolozsvári „körülnéző”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A hét elejétől aktív a Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja, amely a világhálón www.ekeban.rocímen található. A három nyelvű (magyar, román és német) honlap az 1892 óta megszakításokkal működő, legutóbb 2001-ben újraalakult turista egyesület történetét, Útjelző című saját kiadványát, a közös túrákon készült fotókat, friss híreket, partner szervezetek linkjeit és a 2008. évi túratervet tartalmazza. /Pataki Zoltán: A Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Május 21-én lesz Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke című művének magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban. A Borisz Davidovics síremléke című regényt maga a szerző alkalmazta színpadra, a drámát Radics Viktória fordította magyarra. A főhős a szovjet titkosrendőrség foglyaként védekezik a csekista vizsgálóbíróval szemben. Az előadás rendezője a horvátországi Robert Raponja. /Borisz Davidovics síremléke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Van egy magyarországi férfi, egy művész, aki elmondhatja magáról, hogy minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy történelmi jelképeiben is él a nemzet, címereiben, zászlóiban. Bejárja Kárpátaljától Felvidékig, Erdélyig és Délvidékig a településeket, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el. Pécsi L. Dániel címereibe, zászlóiba sűríti a táji jellemzőket és a magyarság megélt történelmét. /László György: Egy nemzetszolgáló lovag. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

Május 19-én Kolozsváron két, a miskolci Bíbor Kiadónál megjelent kötetet ismertettek a szerzők és Balázs Imre József. Mózes Huba Világfigyelő tető című antológiája az Erdélyi Helikon történetét öleli fel, amely nyolcvan évvel ezelőtt indult útjára régiónk vezető irodalmi folyóirataként. 1928-ban (Kisbán) Bánffy Miklós vezetésével, pontosan meghatározott célkitűzéssel látott napvilágot, és 1944-ig olyan kiválóságok szerkesztették, mint Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Lakatos Imre, Kovács László stb. Az Erdélyi Szépmíves Céh által támogatott folyóiratban magyarországi nagyságok is helyet kaptak. Mózes Huba és Kabán Annamária közösen írt, a hetven éve elhunyt Dsida Jenő életét és költészetét idéző, Vers és lélek című kötetet az utóbbi szerző mutatta be. /Világfigyelő, Dsidával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A kolozsvári származású népes Krémer család több tagja is Tháliának kötelezte el magát, és életüknek egy szakasza Szatmárhoz köti őket. Leghíresebb közülük talán Krémer Sándor, aki hosszú évekig volt színházigazgató Szatmárnémetiben, és mint színművész, emlékezetes alakításokkal lépett fel a társulatban. Nemcsak a Krémer testvérekről és gyermekeikről szól a könyv, hanem a feleségeikről is, akik jellemzően ugyancsak színésznők, primadonnák voltak. Valamennyiük sorsára rányomták bélyegüket a huszadik század viharai, és a Magyarországot, s ezen belül Szatmárnémetit sem kímélő történelmi események, háborúk, határtologatások. Életükről, művészetükről, családjukról, sorsuk alakulásáról szól a hiánypótló kötet. Csirák Csaba Egy színészdinasztia szatmári kötődései című könyve nélkül a szatmáriak már nem is emlékezhetnének rájuk. /Debreczeni Éva: Egy színészdinasztia szatmári kötődései. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./

Megjelent Szekfű András A cápa utolsó tangója című tanulmánykötete. Szekfű András és a magyarországi Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkatársai a ’70-es és ’80-as években is komoly kutató, elemző tevékenységet végeztek. A kötet szerzője jelenleg a budapesti Zsigmond Király Főiskola Filmtudományi Tanszékének tanszékvezető tanára és a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció szakának óraadó tanára. /Ungvári Zrínyi Imre: Médiaszociológiai tanulságok haladóknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora kifejtette, hogy nem akarja a sárba taposni a Sapientiát. A Sapientia idősebb tejtestvérével, a Partiumi Keresztény Egyetemmel „szívják az apanázst a kezdetektől fogva”. Kessler szerint lehetett volna jobban gazdálkodni, ésszerűbben megszervezni a szakokat. Egyesek az egyetemből éltek, védik a saját tevékenységüket. A Bolyai Egyetem létrehozásának elpuskázása szinte kizárólagosan az RMDSZ-nek róható fel. Mindig kihátráltak az ügy mögül. A gordiuszi csomót Neptunban vágták el, aminek a hozománya a magyar tagozat különválasztása a BBTE-en. Igenis szólni kell, ha nem jó irányba mennek a dolgok. /Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora: Replika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Előzmény: Dr. Muzsnay Csaba, Kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Miért kell sárba taposni a Sapientiát? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A Pecsétszeget, Alsókosályt és a környező falvakat érintő súlyos árvíz után május 20-án néhány kilométerrel távolabb öntött ki két patak. Ezúttal Révkolostor község falvai, továbbá Alsó- és Felsőbogáta környéke került víz alá. A másik patak Erdővásárhelyen okozott károkat. /Újabb árvíz Dés közelében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A parlamenti pangás időszakában, miközben a képviselők és szenátorok nagy része az önkormányzati választási kampánnyal van elfoglalva, újabb három, a nemzeti kisebbségek számára hátrányos törvénytervezettel rukkolt elő a Nagy-Románia Párt, jelezte Márton Árpád képviselő. Az egyik jogszabály a magyar nemzetiségű állampolgárok Romániával szembeni lojalitását hivatott szavatolni, és egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, melyen hűségesküt tennének a magyar képviselők és szenátorok. A másik törvény a Kovászna és Hargita megyébe települő románok számára nyújtana kedvezményeket, a harmadik, a legveszélyesebb pedig a szenátusban megbukott, de a képviselőháznak kell kimondania a döntő szót. Ez a jogszabály az RMDSZ kisebbségi törvényének mintájára, annak több cikkelyét szövegszerűen átvéve készült, de belekerült néhány, a nemzeti kisebbségek számára rendkívül hátrányos tétel, és eltűnt teljesen a kulturális autonómiáról szóló fejezet. A román összefogás magyar kérdésekben nem új keletű. A képviselő aggasztó jeleket tapasztalt a kampány során. Háromszék megye déli harmadában már többségben van a románság, és egyre több a brassói, bukaresti betelepülő. Területeket vásárolnak fel, lakónegyedek építését tervezik, elsősorban pénzes román vevők számára. /Farkas Réka: Elrománosodhat Háromszék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Kár, hogy az RMDSZ nem állított jelöltet a bukaresti főpolgármesteri tisztségre, mert akkor legalább a felvethette volna a főváros reális problémáit – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, szerinte ugyanis a bukaresti kampányvita rendkívül felületes, s az RMDSZ mást tudott volna kínálni. Markó példa nélkülinek nevezte a Temes Megyei Választási Iroda döntését, amely helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű plakátjai elleni óvásnak. „Ehhez hasonló sem ’90-ben, sem ’92-ben, sem ’96-ban nem történt, amikor a román–magyar kapcsolatokat sokkal erőteljesebb feszültség jellemezte” – jelentette ki. A választási iroda alkotmányellenesnek találta, hogy az RMDSZ kampányanyagai magyar nyelvűek. /Oborocea Mónika: Markó sajnálkozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Magyar Polgári Párt kolozsvári kampányestje keretében humorestnek és filmvetítésnek adott otthont a Heltai Alapítvány. A nagy népszerűségnek örvendő sorozatban Felméri Péter humorista lépett fel és Lakatos Róbert Ördögtérgye című kisfilmjét vetítették le. Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Sándor Krisztina bevezető szavai után Gergely Balázs ismertette a kampánnyal kapcsolatos híreket. Felméri Péter, a humorfesztiválon berobbant helyi sztár előadásán jól szórakozott a közönség. A 35. magyar filmszemlén 2006-ban a legjobb kisfilm díját megszerzett Ördögtérgye című alkotás után Lakatos Róbert filmrendező válaszolt a kérdésekre. Elmondta, hogy a gyimesi hiedelemvilágra épülő alkotás nagyfilm változatát is tervezi. A jövő heti kampányzáró rendezvények közül a Vikidál- és Keresztes Ildikó koncert, valamint a bográcsgulyásparti emelkedik ki. /Humor és filmvetítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Marosvásárhely polgármesteri széke sem kevesebb egy miniszteri posztnál – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Értékelte azt a gesztust, hogy az MPP nem indítottak ellenében valakit. Találkozott az MPP Maros megyei szervezetének vezetőivel. Szerinte nem meghátrálás, hogy miniszteri székből a polgármesteribe ül. Eddig nem jöttek befektetők Marosvásárhelyre, nem volt olyan pályázat, ami uniós pénzeket hozhatott volna a városnak. A város belesüllyedt a hazugságokba és ígérgetésekbe. Borbély szerint a neve garancia lehet Brüsszelben is, hogy a kapuk kinyíljanak Marosvásárhely előtt. /Lokodi Imre: Ami a bársonyszéknél is fontosabb. Interjú Borbély László miniszterrel, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Jön Orbán Viktor – erősítette meg Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Orbán Viktor szerint „a magyarok közötti versenyfutásban végre megjelent néhány (…) nemzeti szempontból fundamentális kérdés”. A lap munkatársa szerint azonban MPP keretprogramja nem tartalmaz semmi olyasmit, ami az erdélyi magyarok alapvető gondjaira egyszerre jelentene megoldást. /Szőcs Levente: Ki „csinálja meg”? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Az MPP kolozsvári kampánycsapata megdöbbenve észlelte, hogy a városban a hivatalosan elhelyezett választási táblákról az MPP plakátjait mind letépték. Az MPP Kolozs megyei önkormányzati listájának első három helyezettje, Bárdos Csaba, Makkay József és Bakó Ernő aranyosszéki falvakban járták. /Korteshíradó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Észrevétlenül fogadta el az erdélyi magyar köznyelv az önkormányzatiság fogalmát. Ma már a legtöbben nem helyhatósági, hanem önkormányzati választásokra készülnek. Az önkormányzatiság kiteljesítése az egyetlen lehetőség a jóléti állam létrehozására, működtetésére. Erre a legjobb példát a skandináv modell szolgáltatja. A skandináv gazdaságok a magas adók és a bőkezű jóléti kiadások ellenére növekednek. A gazdasági szakértők szerint a siker titka az, hogy az adóbevételek nagyobb része felett a helyi önkormányzatok rendelkeznek, nem pedig a központi költségvetés. Svédországban a jövedelemadó nagyobb része az önkormányzatokat illeti meg. /Ambrus Attila: Az önkormányzatiság dicsérete. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Már nem csak Szlovákiába vándorolnak ki a magyar cégek, Románia is kedvelt célponttá vált, írta a Magyar Nemzet. Egyre több hajdú-bihari vállalkozás dönt úgy, hogy a szomszédban alapít céget, mert ott a magyarországi pangással ellentétben piaci pezsgésre és vállalkozásbarát adórendszerre számíthat. Romániában évi 6 százalékos a gazdasági növekedés, az áfa, a személyi jövedelemadó, illetve a társasági nyereségadó kulcsa egyaránt 16 százalék, de a kisebb társaságok adóterhe mindössze 2,5 százalék. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Emelkedik a felsőoktatás támogatása, olvasható a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (www.okm.gov.hu).,,Jövőre a jelenlegi 223 milliárdról több mint 230 milliárdra, 2010-re pedig 241 milliárdra nő a terület támogatása”. Ezek után hihetetlen, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek 2000-ben megszavazott kétmilliárd forintot az utóbbi pár évben a magyar költségvetés 1,2 milliárdra csökkentette. Másfél milliós nemzetrész saját adminisztrálású tudományegyeteméről lévén szó, megkérdezhető: hogyan választotta meg a kormány ,,nemzetstratégiai főosztályának főigazgatósága” az általa kezdeményezett vita időpontját, számolt-e azzal, az egyetem nyolcéves működésének legkényesebb időszakába érkezett? Most zajlik az intézmény akkreditálása, mely egyebek mellett a román állami társfinanszírozás előtt is megnyitná az utat, az egyetemnek viszont bevételeiből csak szűkös fenntartásra futja, holott akkreditációs követelmény, hogy annak harmadát fejlesztésre beruházza. Mennyire van az intézmény nemzetstratégiai jelentőségével pontosan tisztában az, aki most farag le a magyar állami juttatásokból? Ezzel ,,nemzetstratégiailag” hátba döfi a Sapientiát. Elsorvasztására létezik egy másik tervezet is: olyan hasonló profilú ellenszakokat készül indítani a kolozsvári BBTE Erdély-szerte és a Székelyföldön, melyek elszívnák hallgatóit. Akkor valóban bebizonyosodna, hogy a Sapientiára semmi szükség, s a támogató megspórolhatná maradék 1,2 milliárd forintját is. /B. Kovács András: Vizsgázik a Sapientia – de más is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években ismert és elfogadott lett a román akadémiai körökben. Az egyetem nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennék a jelenlegi erdélyi felső-oktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Olyan vád érte az egyetemet, hogy nem biztosít kellő felkészültséget a többségi nyelven is, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyam 773 diákja közül 750-en államvizsgáztak sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák végzőseiket. A Sapientia 178 főállású oktatójának 67 százaléka, 120 tanárának életkora negyven év alatti. Az egyetemen az elmúlt években 23-an szerezték meg professzori vagy docensi kinevezést. Gémesi Ferenc, a MeH szakállamtitkára rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít. Dávid László úgy látja, a kritikák mögött az a hátsó szándék is lapult, hogy a diákoknak azt sugallja: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken a hallgatók nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly a Sapientia bekerült a mezőny első negyedébe. Az egyetem évről évre csökkenő támogatását meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Dávid László rektor a Sapientia egyetem színvonaláról, céljairól és a hátsó szándékkal megfogalmazott bírálatokról. = Magyar Nemzet (Budapest), máj. 22./

Az oktatási tárcához fordultak segítségért a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néprajz főszakos és nyelv mellékszakos diákjai amiatt, hogy az intézmény vezetőségének mulasztása miatt csupán az egyik szakról kaphatnak diplomát. Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettes felajánlotta: kárpótlásul a hallgatók tanulhatnak az egyetem költségén még egy szakot, kaphatnak egy évig szociális ösztöndíjat és bentlakást is. A diákoknak ez a megoldás nem felel meg, aláírásokat gyűjtenek, és a minisztériumhoz felterjesztették tiltakozásukat. A néprajz–nyelv párosítás 2002-től szerepel a törvényesen meghirdethető szakok között, azóta az egyetem minden évben felvételit hirdetett az említett szakpárosra. A magyar-néprajz párosítás 1990-től tanulható, a néprajz és nyelv szak párosításra 2003-ban kérték az akkreditálást, az akkreditációs tanács azonban csak a néprajz szakot hagyta. Azonban a rektori hivatal nem figyelt a bizottságtól kapott válaszra, így továbbra is hirdettek felvételit a néprajz–nyelv szakra. A hallgatóknak nem marad más választásuk, mint a néprajz szakképesítésről szóló diplomával megelégedni, ugyanis csupán egy nyelv tanulmányozására nem létezik akkreditálás, ami az oklevelet biztosítaná. Keszeg Vilmos, a néprajz és antropológia tanszék vezetője elmondta, 1990-ben kezdődött el a néprajz mellékszak oktatása, 2000-ben indították el az akkreditálási folyamatot. „Ekkor következett be, hogy a minisztérium új szakok akkreditálásával foglakozó osztálya a szakot tévesen nevezte meg, nem néprajz főszaknak, hanem csak egyszerűen néprajznak” – magyarázta. /Varga Melinda: Kétszeres szak egy diplomával. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Nagybányán a Németh László Líceumban a román oktatásügyi minisztérium támogatásával nemzetközi magyar tantárgyversenyt tartanak. A négy országból érkezett 34 gyerek erdélyi írók és költők gondolatvilágának ismeretében mérte össze tudását május 21-én. Erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és szerbiai diákok részvételével zajlik az Apáczai Csere János nevével fémjelzett magyarközi tantárgyolimpia Szlovákiából is vártak versenyzőket, de az ott folyó érettségi miatt az érintettek visszaléptek. A felkészülésre másfél hónap állt a diákok rendelkezésére – ismertette a rendezvényt kezdeményező Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. A hetedikes és nyolcadikos versenyzők Kányádi Sándor költészete mentén írtak fogalmazást, a kilencedikesek és a tizedikesek Szilágyi Domokos lírájából, a tizenegyedikesek és a végzős középiskolások pedig Németh László gondolatsorai kapcsán értekeztek. Németh László lánya, Németh Ágnes és férje, Lakatos István Németh László drámaíróról beszélt. A díjkiosztás május 22-én lesz. Tervezik a mostani olimpia hagyománnyá való érlelését. /D. Mészáros Elek: Első magyarközi olimpia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Néhány marosvásárhelyi román szülő úgy döntött, gyerekeit a városban egyik legjobbnak számító Csodálatos Liget (Dumbrava Minunata) napközi otthon magyar tagozatára íratja, mivel a román tagozaton beteltek a helyek. Rozalia Goia igazgatónő elmondása szerint négy-öt román szülő döntött úgy, gyerekeit a magyar tagozatra íratja, mert nem árt, ha magyarul is megtanulnak a gyerekek. „Ténylegesen szeptember 15-én derül ki, hány gyerek is lesz mindegyik csoportban. Kizártnak tartom, hogy román gyerek járjon majd a magyar csoportba” – nyilatkozta Zsigmond Réka magyar tagozatos óvónő. /Nagy Annamária: Marosvásárhely: magyar tagozat román ovisokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Gac-oldalon emlémű-avatás zajlott május 18-án. A szónok, Dézsi Zoltán csak általában beszélt „egy gyergyószentmiklósi szobrászról”, akinek az 1992-es évi alkotás köszönhető. A mostani avatás előtt ugyanis 1992-ben Burján Gál Emil szobrászművész készített emlékművet Dézsi Zoltán /akkor Gyergyószentmiklós polgármestere/ felkérésére. Ugyancsak Burján Gál Emil készítette el a Gyergyószentmiklós főterén álló Szent Miklós szobrot, /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Még a neve sem jutott eszébe. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), 2008. máj. 22./ Burján Gál Emil két régebbi alkotása:1992: emlékmű a Gac-oldalon. 1993. december 6-án felavatták Gyergyószentmiklós főterén a 10 méter magas Szent Miklós szobrot.