Az erdővidékieken kívül a megyéből és határain túlról is népes közönséget vonzott Vargyason a Daniel-kastélyban és parkjában szombaton rendezett I. Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Nap. A régizene mellett középkori harci jelenetek bemutatására, fényképkiállításra, mesemondásra, művészettörténeti előadásra és reneszánsz táncházra is sor került. A kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének tagjai páncélba vagy bőrvértbe öltözötten egy- és kétkezi fegyvereket, kelevézt és egyéb, már a feledés homályába veszett fegyvert forgatva tartottak bemutatót. A Bodvaj Egyesület munkatársainak köszönhetően a gyermekek régi játékokban vehettek részt, mint a mocsárjárás, kápolna, likarézás vagy az ickázás. Utóbbiról a krónikák is megemlékeznek, egy 1510-es feljegyzés szerint már játszották ezt az ugráláson alapuló játékot. A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozásaira is sokan elmentek. Fehér János művészettörténész A késő reneszánsz építészet Erdővidéken című előadásában a Daniel-kastélyról beszélt. Megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Reneszánsz épített örökség Háromszéken című kiállítása. A baróti Kájoni Consort régizene együttes Zeneszerzők a budai udvarban a XV–XVII. században címmel tartott koncertet. /Hecser László: Virágdal és fegyverzörej (Reneszánsz Nap Erdővidéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Május 17-én Sepsiszentgyörgyön első alkalommal szerveztek Turul Hagyományőrző Napot. Az árkosi múzeum anyagából kiállítást lehetett látogatni, népdalt tanultak, kézműves-foglalkozásokkal ismerkedtek meg, de volt gólyaláb-vetélkedő és táncház is Az eseménynek a Turlulmadár Ifjúsági Iroda adott otthont, a résztvevőket Kovács István unitárius lelkész köszöntötte. Furus Levente szervező elmondta: ezentúl minden évben megszervezik a rendezvényt, céljuk, hogy a gyerekek és az ifjak megismerkedjenek múltunkkal, kultúránkkal, a kézművesmesterségekkel. Nemes Előd, az EMI háromszéki vezetője szerint a három ifjúsági szervezet – a cserkészek, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ― közötti együttműködés is jobbá válik hasonló rendezvények következtében. /Farcádi Botond: Jókedvű ismerkedés (Turul Hagyományőrző Nap) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Több mint egy éves pályafutásra tekinthet vissza a torockói Kriza János Művelődési Egylet, újraéledtek a helyi népi hagyományok, újból van fúvószenekar is. A rezesbanda folyamatosan működött az 1920-as évekig amikor az akkori rendszer által a falu nyakára ültetett Lazar jegyző eladta a hangszereket, csak párat sikerült megmenteni. A két világháború között Torockón gazdag kulturális élet volt, az ifjúságnak színdarabokat tanítottak be. Az ötvenes évektől napjainkig csend következett. Néhány bátor szellemű vállalkozó 2007 elején újraszervezte a rezesbanda tevékenységét. Petruc Sándor kolozsvári zenész vállalta el a vezetést és a betanítást. Azóta folyamatosak a fellépések, a falu főterén majdnem minden vasárnap felcsendülnek a kuruc és magyar dalok. Az egylet eredményt ért el a hagyományőrzés terén is, különösképpen ami a népviseletet illeti, amiről azt mondják hogy az egyik legszebb az egész Kárpát-medencében: újra készítik a népviseletet. Fontos része ennek a csipkeverés vagy torockói nyelven a batyikolás. /Szakács Bálint: Torockói rezesbanda. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

A reménységről beszélt Batizán Attila rákosdi református lelkész a felújított vajdahunyadi műemléktemplomban tartott május 18-i, vasárnapi istentiszteleten. A közel négyszáz évvel ezelőtt, Bethlen Gábor által építetett vajdahunyadi templom ma is áll, sőt kívül belül megújult, a padsorok hétről-hétre megtelnek, ez azt jelenti, hogy itt Vajdahunyadon, a magyar közösségben nemcsak múltról és jelenről, de jövőről is beszélni lehet – hirdette a lelkész. Winkler Gyula EP képviselő számba vette az utóbbi évek közösségi megvalósításait: a régi és új magyar házat, a felújított református gyülekezeti házat, a 800 millió lejes kormánytámogatással újrafedett református műemléktemplomot. /Gáspár-Barra Réka: Hálaadó istentisztelet Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Nagykárolyban bemutatták a nagykárolyi romos épületeket ábrázoló fényképsorozatot a Gherasim Emil által szerzett zenei aláfestéssel. Gödri Béla Alpár evangélikus lelkész így fogalmazott: „Ezekkel a képekkel a szerzők mintegy tudatosítani akarják, hogy valami nincs rendben sem velünk, sem a társadalommal. Oktalan próbálkozás múltunktól elfordulni. ” /Dobos Hajnalka: Fotókiállítás Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 20./

A zömében magyarok lakta Hadadot két évvel ezelőtt földcsuszamlás sújtotta, majd a patak is kiöntött, emiatt egy ház összedőlt, közel húsznak pedig megrepedtek a falai. A megrongálódott házakat többé-kevésbé sikerült rendbe hozniuk a hadadiaknak, a súlyosan megrongálódott református műemlék templom sorsa még mindig kilátástalan, szétrepedtek a falak. Az állam által kiutalt segély nem fedezte egészében a lakóházak rendbehozatalának költségeit sem. Az emberek félnek, nem tudják, mikor következik be egy újabb földcsuszamlás. Molnár Árpád református lelkész elmondta, a templom rehabilitációs munkálataira /a budapesti Parditka János építész tervei alapján/ eddig több mint 800 ezer lejt költöttek, melynek oroszlánrészét a magyar állam biztosította, a Teleki László Alapítványon keresztül. További 500 ezer lejre lenne szükségük ahhoz, hogy ismét használhatóvá váljék. Az 1423-ban épített, majd 1600-ban átalakított kegyhellyel – mely kezdetben katolikus templom volt, és Szent László tiszteletére szentelték fel – korábban is voltak gondok. 2000-ben a csúszásnak indult templomot életveszélyesnek nyilvánították, és bezárták. Azóta lényegében nincs temploma a helyi gyülekezetnek, a Dégenfeld kastélyban alakítottak ki két imatermet. /Babos Krisztina: Templom fal nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Június elején fennállásának tízéves évfordulóját ünnepli az árkosi tájmúzeum. Bár a Kovászna megyei település csak négy éve lett önálló község, már egy évtizede saját tájmúzeummal büszkélkedhet, melyben mára több mint hatezer darabos gyűjtemény várja a látogatókat. Az ötletgazda és alapító Bálinth Zoltán, a falu szülötte. A fiatalember egyedül gyűjtötte össze a kincseket. A gyűjtemény büszkesége egy 1782-ben kiadott Biblia, és az 1741-ből való Nádudvari Péter Uramnak Predikatzioi című patinás kötet, amit Bethlen Kata adatott ki. Minden évben megnyitnak néhány időszakos és tematikus kiállítást is: kályhákat, hímes tojást, a mindennapi munka szerszámait mutatja be a tájmúzeum. /K. Zs. : Kincsek a templombástyában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

A súlyos környezeti károk okozóinak büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazta Tőkés László május 19-én az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Az erdélyi képviselő, napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a rendszerváltozás a kelet-közép-európai államokat majdhogynem felkészületlenül érte a környezetvédelmi stratégiák tekintetében. „A ciántechnológiát be kell tiltani Verespatakon, a székelyföldi és más romániai területeken zajló erdőpusztítás pedig szintén károsítja a környezetet” – hangsúlyozta. /Tőkés László a környezet védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Kevesebb volt az elhagyott gyerekek száma, 2007-ben 1710 gyermeket hagytak el az egészségügyi intézményekben. 2003-ban 5130 esetet jegyeztek, 2004-ben ezek száma 4614 volt. 2005-ben 2580 és 2006-ban 2216 gyermeket hagytak el. Romániában 2006 végén 73 976 kiskorú volt állami gondozásban, közülük 26 105-en gyerekvédelmi intézetekben nevelkedtek. A tavalyi évben a hatóságok megelőző intézkedései nyomán 34 000 gyermek esetében sikerült elérni azt, hogy szüleik ne hagyják el őket. /Kevesebb az elhagyott csecsemő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Július elsejétől jelentősen bővül az ingyenes és támogatott árú gyógyszerek listája – jelentette be Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. /Fried Noémi Lujza: Ingyenes gyógykezelés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

„Érdekes, hogy a többségnek kell éreznie szükségét az összefogásnak és nem a kisebbségnek, amely azt hiszi, itt van már a Kánaán, és megengedheti magának a megosztottságot” – vélte május 20-án Markó Béla a Bukaresti Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen. Hozzátette, hogy a román pártok összefogtak az RMDSZ ellen, a magyar önkormányzati helyek megszerzésének esélyét pedig a Magyar Polgári Párt jelöltjei gyengítik /M. L. : Magyarok Kánaánja? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Mától hatnyelvű (magyar, román, olasz, szerb, bolgár, ukrán) választási plakátokat ragaszt ki az RMDSZ Temes megyei szervezete, miután egy magánszemély panaszára leszedette a választási iroda az egynyelvű kampányanyagokat – közölte Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. „Bárkinek joga van óvni. Mi azon ütköztünk meg, hogy a két bírónő és a PD-L küldötte kivételével valamennyi párt képviselője elfogadta az óvást” – mondta Halász Ferenc, aki szerint a rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy egy plakát szövegének nyelve miatt valaki óvást nyújtott volna be. Az RMDSZ a Központi Választási Irodához fellebbezést juttatott el a temesvári választási iroda határozata ellen. /Óvást nyújtott be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Orbán Viktor volt magyar kormányfő, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnöke május 25-én, vasárnap részt vesz Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt (MPP) kampány-eseményén, jelentette be Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Orbán Viktor Csíkszeredába és Székelyudvarhelyre is ellátogat, ahol az MPP kampányrendezvényein vesz részt. /Erdélyben kampányol Orbán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Annak idején tizenötödmagával alapítója volt az RMDSZ-nek, írta Csép Sándor, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje. Akkor úgy gondolták, ebben a szövetségben bárki nyugodtan kifejtheti a véleményét. Ez ma már nem működik. Szükség van pluralizmusra, így nem alakulhat ki totalitárius erő, hanem a másik félnek is lehetősége van arra, hogy érvényesítse az akaratát. Az RMDSZ programjába bekerültek a fontos kérdések és követelések, de fokozottabb határozottságra van szükség a megvalósításhoz. Elég az autonómiára és a Bolyai Egyetemre gondolni. Csép kifejtette, minden politikai formációnak nemzeti és közösségi sorskérdéseket kell megfogalmaznia. Szinte egész Európában problémát jelent a demográfiai csökkenés, meg kellene fékezni a népességcsökkenést. Néhány éve indították el az Áldás Népesség Mozgalmat. Kolozsváron működnek szervezetek, amelyek jelentős programokat is képesek megvalósítani. A szociális ellátás és az iskolarendszer hamarosan súlyos válságba kerül, egyre kevesebb a gyermek és az aktív korú ember. Csép Sándor nemrég betöltötte a 70. életévét, mégis aktív közéleti szerepet készül vállalni. Számos megoldatlan kérdés maradt, kölcsönösen szükség van MPP-re és RMDSZ-re. Együtt élnek a többségi románsággal és más nemzetiségekkel, meg kell próbálni kölcsönösen megérteni egymást. Tervei között szerepel egy szobor Costa-Foru kiváló román értelmiségi és Mocsáry Lajos emlékére, kettőjüket egymás mellé állítva. Az RMDSZ a közpénzek elosztásánál nagyon egyoldalúan ítélkezik. Ha valaki kritikát mer megfogalmazni velük szemben, akkor az a sajtóorgánum nem kap semmilyen támogatást. Az RMDSZ kisajátította az Erdélyi Magyar Televíziót is, amit Csép Sándor alapított, és olyan emberek kezébe került, akik nem érte élnek, hanem belőle akarnak megélni. /S. B. Á. : A hatalmat meg kell osztani – véli Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Orbán Árpád, az MPP székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje megválasztása esetén arra törekedbe, hogy a keresztény hit, a nemzet és a család fontos szerepet kapjon. Meg kell oldani a városi úszómedence helyzetét, és el kell kezdeni a városközpont felújítását. /Pengő Zoltán: Székelyudvarhely Erdély legtisztább városa lehet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Bunta Levente, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje szerint városszintű összefogásra van szükség. A helyi tanács szerepét erősíteni kell, ügyfélbarát önkormányzatot kell létrehozni. Rendbe kell tenni az infrastruktúrát. Az önkormányzat élén szerepet betöltő személynek mindenkivel együtt kell működnie, így a Magyar Polgári Párttal (MPP) vagy akár a Zöld Párt képviselőivel is. /Pengő Zoltán: A tanácsosok ne legyenek pártkatonák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Várhatóan a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ közti szoros párharc során dől el, ki vezeti majd a székelyudvarhelyi önkormányzatot az elkövetkező négy évben. Bunta Levente eddigi megyei önkormányzati elöljáró személyében az RMDSZ ezúttal jó eséllyel induló jelöltet állított csatasorba. Orbán Árpád, az MPP jelöltje szintén elfogadható lehet a politikailag nem elkötelezett szavazók előtt. A harmadik polgármester-jelölt, a függetlenként induló Molnos Zoltán valószínűleg nem fog tudni beleszólni az Orbán–Bunta-párharcba. Az idei választásnak színfoltja a zöldek csoportja. A szellemi vezetőjének Kolumbán Gábor egyetemi tanárt, egykori megyei önkormányzati elnököt tekintő csoportosulás tízfős jelöltlistát állított. /Pengő Zoltán: Kompromisszumot és békét ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kiáltványban szólította fel Székelyudvarhelyen az Itthon Fiatalon mozgalom Szász Jenőt az MPP megyei tanácselnökjelöltjét, hogy 24 órán belül tegye közzé az elmúlt évekre vonatkozó vagyonnyilatkozatát. Válaszul az MPP sajtóirodája Éljen a médiahekk – Üdvözöljük az RMDSZ-t a XXI. században! címmel közleményt adott ki. A közlemény szerint könnyű olyan médiakörnyezetben hekkelkedni, mint amilyen a székelyudvarhelyi, hiszen a nyilvánosságát biztosító helyi médiából (Digital 3 TV, Star Radió, miként a megye minden RMDSZ-közeli médiumából) kitiltották mind a Magyar Polgári Pártot, mind Szász Jenőt, a párt Hargita megyei tanácselnökjelöltjét. Még a kampányműsorokból is! A kiáltványban követelt vagyonnyilatkozat létezik, hiszen egyetlen megyei tanácselnökjelölt sem indulhat a helyhatósági választásokon időben letett és nyilvános vagyonnyilatkozat nélkül – áll az MPP közleményében. /Vagyonnyilatkozatosdi Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Május 18-án, Zsóri Elemér simonyifalvi kocsmatulajdonos RMDSZ elnök a falu kultúrotthonából távozó megyei MPP vezetőségének megtiltotta, hogy az intézet előtt parkoljanak mivel azt „az RMDSZ építette”. Zsóri Elemér az MPP egyik tanácsosjelöltje édesanyját nyomdafestéket nem tűrő hangnemben ócsárolta, majd bántalmazta és a vízelvezető árokba lökte az MPP egyik szimpatizánsát. Az esetek passzív szemlélője, Halász Tibor RMDSZ-es polgármester, a sértett fél méltatlankodására, magabiztos mosollyal ajánlotta, hogy jelentse fel a rendőrőrsön a bántalmazót. Az MPP tagjai és szimpatizánsai félnek, mert nap, mint nap zaklatásnak, verbális agressziónak és fenyegetéseknek vannak kitéve. Endreffy Lajos, a Magyar Polgári Párt Arad megyei elnöke tiltakozott az RMDSZ, tettlegességig fajuló akciói ellen. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Az RMDSZ városfejlesztési programja elkészült, az eddigi és a következő napokban tartandó találkozókon elhangzó ötletek, vélemények alapján még bővítik, finomítják azt – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi tanácstag-listájának vezetője. Az elmúlt héten az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetség küldötteivel is tárgyaltak. Az építőipari vállalkozók szakemberhiányra panaszkodnak. Tóth-Birtan felvetette, négyszáz-ötszáz fiatal hazavonzására a legalkalmasabb a szoftveripar idetelepítése lenne. /Farkas Réka: A politika adja át helyét a szakmának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A városarculat alakításánál egyik legfontosabb szempont a rend megteremtése – jelentette ki Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Új városrendezési tervre van szükség – hangsúlyozta –, mert az 1995-ben elkészült munkával kapcsolatban több kifogás felmerült. Párhuzamosan elkezdtek idetelepedni szolgáltató- és gyártócégek, és olyan helyzet alakult ki, hogy ma senki nem tudja, merre lépjen. Véget kell vetni az engedély nélküli építkezéseknek. /Farkas Réka: Új városrendezési terv kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal vádolta a Magyar Polgári Pártot, hogy azért támogatja Emil Bocot a polgármesteri tisztségre, mert Traian Basescu államelnök segítette az alakulat pártként való bejegyzését. László Attila kijelentette: nincs szüksége az MPP támogatására, mivel nem kíván társulni olyan emberekkel, akiknek más véleményük van a magyar közösség problémáiról. /Titkos egyezséget gyanít a kolozsvári RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Az RMDSZ az összevissza ragasztott, sok plakát miatt, az MPP pedig kampányplakátjai eltüntetése okán tiltakozik. A két politikai szervezet egymást okolja, Sepsiszentgyörgyön. Tóth-Birtan Csaba városi RMDSZ-elnök szerint az alaphangot az MPP ütötte meg, teleragasztották a hivatalos pannókat, és letakarták a vetélytársak hirdetéseit is. A RMDSZ-esek sem tehettek mást, megteltek a magánházak, üzletek kerítései, falai. Albert Álmos polgármester felszólította a pártokat, takarítsák le a pluszban kirakott plakátokat, ha nem teszik meg, a hivatal jár el, az érintettek költségén. Csinta Samu, az MPP polgármesterjelöltje elmondta, a hivatalos reklámtáblákról eltüntették a pluszban kirakott plakátokat, de ugyanezt elvárják vetélytársaiktól is. Csinta szerint az MPP sepsiszentgyörgyi falragaszainak 90 százalékát megsemmisítették. /Farkas Réka: Dúl a plakátháború (Egymásra mutogatnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A napokban tette le Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus a hivatali esküt, így a korábban RMDSZ-es Hegedüs Lajos mellett Kolozsvár második magyar alprefektusa lett. Györke Zoltán a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) tagja, ebben a pátban politizált, magyarként. Ismert liberális párti magyar Csibi Magor európai parlamenti képviselő is. Györke elmondta, rajta kívül vannak még magyarok, mind a liberális pártban, mind más román pártokban is. Alprefektusként most már párton kívüli. Arra a kérdésre, hogy magyarként, liberálisként vagy közhivatalnokként határozza meg önmagát elsősorban, azt válaszolta, hogy a közigazgatásban szeretne karriert befutni. Diplomatikus választ adott. Kolozsváron 19 százalék a magyarság aránya, mégis hiányoznak a magyar feliratok. Arra a kérdésre, hogy ki kellene-e tenni a kétnyelvű feliratokat, azt válaszolta, hogy a törvény ezt húsz százalék esetén engedélyezi. /Fleischer Hilda: Magyar, nemzeti liberális és magas rangú köztisztviselő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében tetemes károkat okozott a vihar. Kolozs megyében mintegy 1300 embert érintett a záporok okozta árvíz, amely tönkretette a Pecsétszeg község felé vezető hidat, teljesen elzárva a külvilágtól öt falut és a községközpontot. Alsókosályban tizenegyen maradtak fedél nélkül. /Viharok, árvizek Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A nemzeti kisebbségek elnyomására irányuló cselekedetek leleplezésére Újságírói Hálózat létrehozását javasolta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) Hantz Péter tudományos kutató, az EMNT alelnöke és Kovács Lehel egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert „több európai hagyományos nemzeti kisebbségnek már sikerült a nyelve és kulturális identitása megőrzését szolgáló valamilyen autonómiaformát kiharcolnia, másoknak viszont még mindig küzdeniük kell kisebbségi jogaikért. ” A kisebbségellenes megnyilvánulások megfékezésének leghatékonyabb eszköze a nemzetközi sajtó. A MIDAS úgy döntött, elfogadja ezt a javaslatot. /K. E. : Nemzetközi sajtó a kisebbségek elnyomása ellen. A MIDAS elfogadta Hantz Péter és Kovács Lehel javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Lehet, hogy a fele sem jelenik meg az oldalszerkesztő cenzúrája miatt abból, amit üzenni szeretne, írta dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár. Kessler Jenő hozzászólásában /Hmm, hmm, Sapientia…, Szabadság, máj. 16./ megdöbbentő a nagyfokú csúsztatás. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet nem másfél évtizede, hanem az Orbán kormány idején hozták létre. Az oktatás 7–8 éve /2001-ben/ kezdődött meg. Tény, hogy sok nehézség, helytelen döntés és gyakorlat övezte ennek a megalakulását. Független magyar egyetemről van szó, amely esetleg nagyon nehéz időkben utolsó mentsvár is lehet. Ezen az egyetemen a jó vezetők a magyar kultúra, művelődés, oktatás és kutatás legmagasabb és legszentebb érdekeit képviselhetik, és nem a román egyetemi vezetők hajlongó és bólogató Jánosaiként kell dolgozniuk. Romániában szinte lehetetlen magyar intézményt román támogatással létrehozni. Az eddig végzettek 90%-a államvizsgázott. Folyamatban van a karok és szakok akkreditálása. Nem véletlenül került a támadások kereszttűzébe az az intézmény, amely a Bolyai Egyetem létrehozhatóságát is példázza. A jelenlegi magyarországi szocialista, volt szocialista-balliberális koalíciós kormány szűklátókörű és markú támogatás politikája sugallja az állandó nemzetromboló érveléseket, hangsúlyozta a professzor. A magyarság jelenleg rendkívül veszélyeztetett, tragikus helyzetben van. A szórvány vidékek magyarjainak teljes elrománosodása szinte menthetetlen. Bevált a 60-as évektől a párt által alkalmazott magyar iskolabezárási politika. Az egyházak, civil szervezetek, magánvállalkozók, anyaországiak összefogása szükséges, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhasson. /Dr. Muzsnay Csaba, Kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Miért kell sárba taposni a Sapientiát? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Szerk. megj. A Szabadság nem cenzúrázta és ezután sem cenzúrázza az írásokat.