Támogatásáról biztosítja Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európarlamenti képviselő és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) törekvését, hogy törvényt nyújtsanak be az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról. A BKB nyilvános vitára bocsátja az elképzelést, a tervezetet júniusban véglegesítenék. A kezdeményezők több magyar politikai és civil szervezetet is megkerestek, támogatásukat kérve. „Statisztikai adat, hogy Romániában minden 400 000 lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát 3 vagy 4 államilag finanszírozott magyar egyetem illetné romániai közösségünket. Statisztikai tény az is, hogy a magyar anyanyelvű diákok súlyosan alulreprezentáltak a romániai felsőoktatásban: a romániai magyarok 6,6%-os arányához képest a felsőoktatásban mindössze 4,4%-uk van jelen, a magyarul tanulók aránya pedig megdöbbentően alacsony, alig 1,6%. A Babes–Bolyai Tudományegyetem erősen propagált »multikulturális jellegéről« mindannyian megbizonyosodhattunk akkor, amikor Hantz Pétert és Kovács Lehelt jogtalanul elcsapták állásukból, amiért magyar feliratokat próbáltak elhelyezni az egyetem épületében”, áll Tőkés Lászlónak a BKB vezetőihez címzett válaszában. Szász Jenő támogató levelében kifejtette: a magyar egyetem ügyében súlyos felelősség terheli Markó Bélát, aki lemondott a Bolyai Egyetemről 1997-ben, 11 évvel ezelőtt. „Az MPP rendszerváltozást akar az erdélyi magyar közéletben és az elavult RMDSZ politika helyett új lehetőséget kíván teremteni a felsőoktatás számára is, az elmúlt két évtized elszalasztott vagy elhibázott kísérletei után. ” – olvasható az MPP-elnök levelében, amelyben üdvözölte a kezdeményezést. /Támogatják a BKB kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Választási taktikának nevezte Kolozsváron Tőkés László Borboly Csabának, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének, valamint László Attila kolozsvári polgármesterjelöltnek egy-egy kötetlen beszélgetésre szóló meghívóját. „Ne értsenek félre, nem László Attila vagy Borboly Csaba személye miatt nem fogadhatom el a meghívást, hiszen minden párbeszéd helyénvaló. De ne velem, hanem a megyei MPP-elnökökkel egyeztessenek. Inkább győzzék meg Markó Bélát, hogy álljon velem szóba” – mondta Tőkés László. /Benkő Levente: Tőkés: Markó Bélán múlik a párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Elkezdte kampányát a polgármesteri tisztségért Ráduly Róbert, Csíkszereda jelenleg is hivatalban lévő városvezetője. Hajdú Gábor, az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének elnöke szerint személyekre és tisztségekre lebontható összefogás valósult meg Ráduly Róbert Kálmán polgármester-, Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt és Bunta Levente székelyudvarhelyi-, Weil Gyula gyergyói polgármesterjelölt között, amire egy hatékony térségi fejlődést lehet építeni, és amely példaértékű az egész erdélyi magyarság számára. /Horváth István: Késve, de ringben Ráduly is. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A térség kulturális fővárosává kell tenni Sepsiszentgyörgyöt, fogalmazták meg kulturális programjukat a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi jelöltjei. Csinta Samu polgármesterjelölt kifejtette, hogy a városmarketing leghatékonyabb eszköze a művelődés. A háromszéki önkormányzatoknak meg kellene vásárolniuk a területükön lévő vadászházakat, protokollvillákat és az azokhoz tartozó területeket, jelentette ki Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, független tanácselnökjelölt. /Kovács Zsolt: Csinta Samu kultúrvárost akar. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Ismerem a város gondjait, tudom, mi a dolgom ― így összegezte a Konzultáció a városért akció részleges eredményeit Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje. /Farkas Réka: Felmérték a szentgyörgyiek gondjait (Kampányban az RMDSZ) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a polgármesteri hivataltól engedélyt kapott arra, hogy a nagypiacon, hogy 10-től 12-ig kampánytevékenységet folytasson. Kitették az asztalt, ezért meg akarták büntetni a köztérért felelős hatóságok. A piac igazgatója kihívta a rendőrséget. Borbély László elmondta, annyi történhet, hogy büntetést kell fizetniük. /Mózes Edith: Botrány a nagypiacon. Borbély László kampányát próbálták akadályozni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

A sepsiszentgyörgyi Kopor-Show együttes két tagját megverték nagyváradi fellépésük után. Az eset nem egyedi, az érintettek szerint ugyanaz a manelés társaság május elsején Sonkolyoson rontott rockerekre. Sokak szerint nem csupán stílusok közötti konfliktusról, hanem magyarverésről is lehet beszélni. No Problem nevű szórakozóhelyen a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) Studfest rendezvényének záróbuliját tartották, itt lépett fel többek között a fiatalokból álló szentgyörgyi rockbanda. Az énekes Méder Alpár Etele és a basszusgitáros Székely Zolta a buli után nemrég megjelent CD-jükért ment az autóhoz, amikor egy 25–30 fős csapat megtámadta. Egyikük orrát zúzták össze, megrugdosták, a másikuk fejütést-rúgást kapott, és beszakadt a dobhártyája. Végül a biztonsági őrök szabadították ki őket, a rendőrség csak több telefonhívás után érkezett a helyszínre. Méder Alpár, aki egyébként Nagyváradon egyetemista, elmondta, meglepetésszerűen támadtak, némán ütöttek, rúgtak. A Rogerius negyedi klubhelyiségben azonban, ahol az MND kéthetente tart rendezvényeket, ez a banda korábban többször igyekezett provokálni, szitkozódásaik között nem csak a büdös rocker, hanem a büdös magyar is elhangzott. A fiatalok a rendőrség közbelépését erőtlennek, sőt, a támadókat pártolónak vélik, s bár nem állítják egyértelműen, hogy magyarverésről lenne szó, nem szeretnének félelemben élni. Ezért fordultak a nyilvánossághoz, de a rendőrségi feljelentést is fontolgatják. /Ferencz Csaba: Szentgyörgyieket vertek meg Váradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Oltszem hivatalos falutábláján éjszaka ismeretlenek lefestetették a magyar nevet. Március 15-én, az ünnepségek után két piros-fehér-zöld magyar nemzetiszín lobogót is eltüntettek. /Kisgyörgy Zoltán: Újra felvillanó türelmetlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szerveződött. Szülőfalujában, Zabolán munkásságának emléket állítottak. A községi könyvtárat róla nevezték el. Fejér Miklós /sz. Zabola, 1913. nov. 30./ diákkorában önképzőkört vezetett. Kolozsváron végezte az egyetemet. Világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Vencel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták a kollégium könyvtárának vezetésével. Márton Áron püspöke kinevezte Fejér Miklóst előbb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 őszétől a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot, majd Kolozsvárra költöztek, a magyar állami román nyelvű gimnázium magyar szakos tanára lett. A világháború végén szovjet hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult. 1949-től újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképzőben oktatott. Többedmagával kiváló tankönyveket írt, szöveggyűjteményeket állított össze. Nagy Jenővel együtt 1954-ben kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. 1957-ben fejezték be az első erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet című könyvüket is. 1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst letartóztatták, hónapokon át kínozták, vallatták. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java. Kiszabadulása után a Romániai Képzőművész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-től a Kolozsvár melletti Szucságon tanított nyugdíjazásáig. Utána számtalan székelyföldi diákot ő készített fel a nehéz egyetemi felvételire. Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét, bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét ő írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola élő és történeti helyneveiről, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s egészében csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében. Fejér Miklós 2002. május 5-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön, majd végakarata szerint szülőfalujában, Zabolán, ősei mellé temették. /Pozsony Ferenc: Fejér Miklós emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Elterjedt a hír, hogy gazdát cserél Gyergyószentmiklós egyik helyi televíziója. A vásárló neve is elhangzott, Verestóy Attila szenátor sógorát, Ferenczy Károlyt jelölve meg új tulajdonosként. A Gyergyó Televíziót fenntartó Tig-Rad System Kft. tulajdonosa, Bajkó Tibor közölte: valóban voltak tárgyalások a Gyergyó TV eladásáról, de üzletkötésre nem került sor. /Balázs Katalin: Nincs tulajdonosváltás a Gyergyó Tévénél. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Budapestről a Központi Papnevelő Intézet, a római katolikus szeminárium tagjai minden évben elzarándokolnak a határokon kívül élő magyar testvérekhez, évente más-más országba. Idén Erdélybe látogattak. Május 3-án érkeztek meg Csíkszeredába, ahol a Szent Kereszt- és a Szent Ágoston-plébániák hívei fogadták be őket. A családok körében beszélgettek, ismerkedtek. Élmény volt látni, hogy megtelt a csodálatos új templom. /Molnár János, Budapest: Nagy örömet jelent a találkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont május 9–11. között a magyar tannyelvű középiskolák III. országos tantárgyvetélkedőjének, amelyen az első és a második helyezett által kapott oklevél, amit a Tanügyminisztérium bocsát ki, egyenértékű az országos tantárgyversenyeken szerzett diplomákkal. Az országos olimpián egy-egy tantárgyból egy-egy diák juthat tovább, előfordult, hogy az azonos eredményt elérő magyar illetve román anyanyelvű diák közül az utóbbi jutott tovább az országos szakaszra, ezért volt szükség erre a versenyre, nyilatkozta Horváth Gabriella igazgató-helyettes. /Antalfi Imola: Huszonnégy középiskola diákjai mérték össze tudásukat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Ilyen még nem volt: május 23–24-én román–magyar történészkonferenciát rendeznek Bukarestben, Média és történelemtudomány címmel. Mint ismeretes, a legutóbbi közös magyar–román kormányülésen határozták el, hogy váltakozva, a két fővárosban üljenek össze a felek egy későbbi közös történelemkönyv kidolgozása érdekében. A jégtörőnek számító eseményen részvevő küldöttségeket Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke vezeti. A hivatalos román történelemkutatás teljesítette a politikum történelemhamisító elvárásait, olyannyira, hogy közel tizennyolc esztendővel a nagy „változás” után is jelen van még ügyködésének eredménye a román szakkönyvekben. /Ördög I. Béla: Tudományosság kontra kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Az erkölcsi politizálásnak helye van az irodalomban – vallja Görömbei András, a Hitel című magyarországi irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Magyar Írószövetség és a lap kolozsvári estje után. Évtizedes előkészítések után, 1988. november 2-án jelent meg az első szám. Kéthetente látott napvilágot mint a magyar irodalom ellenzéki folyóirata. 1992 után havilapként jelent meg, a nemzeti értékek fejlesztésére törekszik. Munkatársai a teljes magyar szellemi élet képviselői, nem tesznek különbséget kisebbségi és magyarországi közt. Legfontosabb szerkesztési elvük a tisztességen és a moralitáson alapszik, ez egyben esztétikai kritérium is. Tévedésnek tartja, hogy a művek ne jelentsenek semmit – vallja Görömbei András. Nagy Gáspár rendszerellenes versei csaknem szállóigévé váltak: „amíg a szem él látni kell felebarátainkat”, látni kell az igazságot. A Hitel a rendszerváltás előtt hatvanezer megrendelőt számlált, és kéthetente látott napvilágot. Jelenleg kétezer példányban kel el, de teljesen más a helyzet, mint akkor. Ezzel a példányszámmal érdekes színt képviselnek a kultúrában. Görömbei András fontosnak tartja, hogy a magyar nyelv irodalmát egységes irodalomnak tekintsék. Az egységen belül természetes, hogy különböző „színek”, jellegek szerepelnek. /Varga Melinda: Tisztesség és esztétika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A XV. KMDSZ Diáknapok sok szórakozást kínálnak a Kolozsváron tanuló egyetemistáknak. Még mindig több a sportrendezvény, mint a kulturális. /Gál László: Diáknapok KMDSZ módra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Napról napra egyre többen fejezik ki véleményüket az egyetemi oktatással, színvonallal és a diplomák használhatóságával kapcsolatban. A tanárok és az egyetemek vezetőségei védik az egyetemek jó hírét. Jó lenne felnőni a feladathoz, beszélni a problémákról és együtt megoldást keresni. /Osváth Diána: Számonkérés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház bemutatta Luigi Pirandello Nem tudni, hogyan című drámáját, melyet Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház volt főrendezője állította színpadra a Siculus Ifjúsági Házban. A Nézőpont Színház 2006-ban debütált a Csongor és Tünde című előadásával, amelyben három színész tizenkét szerepet alakított. A színházi szakma a kezdetektől érdeklődéssel fogadta a budapesti származású, Marosvásárhelyen végzett színész, Kroó Ádám által létrehozott fiatal társulat munkáját. Az önfenntartó Nézőpont Színház következő előadása a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkció lesz. /Pengő Zoltán: Hol kezdődik a bűn? = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ támogatásával működő Fábián Ferenc Színtársulat évadnyitó turnéra indul május 16–18-a között. A Humorparádé című Szászrégenben, Csíkszentdomokoson és Zetelakán mutatja be. Műsoron a 30 év legsikerültebb jelenetei lesznek. A társulat vezetője, Danaliszyn József is fellép. /A Fábián Ferenc Színtársulat turnéja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Lassacskán helyreáll a dolgok természetes rendje. Egy magyar tudós, kora felvilágosult elméje tiszteletére emléknapot rendeznek és táblával jelölik meg házát abban Aradon, a városban, amelyben munkássága kiteljesedett. Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszerész /1833-1895/ életművét május 15-én átfogó eseménysorozaton elevenítik fel. Köztéren magyar vonatkozású névtáblát időtlen idők óta nem helyeztek el Aradon. Újdonság az is, hogy két magyar civilszervezet – a Szabadság-szobor Egyesület és az Alma Mater Alapítvány – mellett a polgármesteri hivatal is részt vállal az eseményben. Rozsnyay Mátyás kora egyik legsokoldalúbb értelmiségijeként megérdemli, hogy nevét megismerjék. Emlékezni kell a sakk-könyvíró Rozsnyayra is, akinek a sakk szakkifejezéseinek magyarításában is vannak érdemei, nem szólva a fotográfia terén elért eredményeiről. Munkásságáról Réhon József és Csanádi János könyvet jelentetett meg. /Puskel Péter: A Rozsnyay-precedens. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./ Réhon József – Csanádi János: Ahol a patika áll /Irodalmi Jelen, Arad/ – Három jeles vegyész (Kerekes Ferenc vegyész, kémikus, Rozsnyay Mátyás és Winkler Lajos gyógyszerész, vegyész) életútja.

Több mint negyven dokumentumfilmet láthat a közönség a Csíkszeredában kezdődött Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztiválon.,,Nézz, hogy láss!” – így fogalmazta meg a megnyitón a rendezvény mottóját a fesztivál elnöke, Beke Mihály András, az eseményt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Film.dok korábbi kiírásain díjazott filmek némelyike nemzetközi karriert futott be, a csíkszeredai dokumentumfilm-fesztivál pedig a romániai filmes rendezvények rangsorában a hetedik helyet foglalja el. Idén negyvennégy film indul a versenyen. /Dokumentumfilm-fesztivál Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai galériájában megnyílt Orbán István grafikusművész kiállítása, alkotásait Németh Júlia műkritikus ismertette. Orbán István 40 évvel ezelőtt kezdte pályafutását, 15 évesen érte el az első sikereket egy diákkiállításon. Azóta hosszú utat tett meg a valóságábrázolástól az absztrahálásig. Művészpedagógus, a Báthory István Elméleti Líceum rajztanára. /F. I. : Az alkotó fantázia ünnepe a BMC-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Megnyílt Temesváron Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész tárlatára a Calina Galériában. /Szekernyés Irén: Jakobovits Márta kerámia-kőzetei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Tolnay Tibor festőművész kiállításának megnyitójára igyekezve jó néhányan keresgélték a nagyváradi várban az M. M. Várgalériát. Egy új képző- és előadóművészeti műhely létrejöttét ünnepelték a szervezők. Az M. M. Várgalériát a Matyi Műhely Bábszínház és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szerveztek Szövetsége (BINCISZ) közösen kapta használatba. Fleisz János, a BINCISZ és Meleg Attila, a Matyi Műhely vezetője szerint a galéria a váradi kulturális élet újabb helyszíne lehetne, két terem közül egyiket előadó-, a másikat próbateremnek alakították ki a bábszínházasok, és szándékaik szerint képzőművészeti és irodalmi rendezvényeket is tartanak majd a várgalériában. /Fried Noémi Lujza: Kettős megnyitó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Nagyvárad térségében alig akad olyan település, amelynek lakói néhány rendezvény erejéig ne látogatnának el a hagyományos érmihályfalvi Nyíló Akác Napokra. Az érmelléki magyarság ünnepe május 15-től 18-ig tart. A rendezvénysorozat tavaszi vásárral kezdődik, továbbá borversennyel és kórustalálkozóval. Az RMDSZ-székházban megnyitják a helyi művészek közös tárlatát, majd a gömöri fotóklub kiállítását. A környékbeli kézművesek bemutatják munkáikat. /Sokszínű akácünnep. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Memorandumot fogadott el a kormány, amelynek célja javítani a jelenlegi demográfiai tendenciákon, nyilatkozta Paul Pacurariu munka- és családügyi miniszter. A 2009–2050 közötti időszakra vonatkozó stratégia, amelyet a tervek szerint ez év végéig dolgoznak ki, helyreállítaná az 1990 és 2008 között mért 1,7 millió fős lakossági deficitet. A miniszter szerint az ország sorsáért a mindenkori román kormány felelős. Növelni kell a születések számát, javítani a gyermekek nevelését és oktatását meghatározó körülményeket, népszerűsíteni kell a családi életet a karrierrel szemben, és jól átgondolt családtámogatási politikát kell kidolgozni. /Stratégia a demográfiai csökkenés megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Az RMDSZ is támogatja a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak az állami magyar egyetem újraindítására vonatkozó kezdeményezését. „Tudatában vagyunk annak, hogy az elért eredmények ellenére anyanyelvű oktatásunk helyzete és állapota nem tükrözi a romániai magyar közösség jogos elvárásait, hogy az önálló magyar köz- és felsőoktatási hálózat továbbépítéséhez, működtetésének biztosításához további jelentős erőfeszítések szükségesek az érdekvédelem minden szintjén, beleértve a már működő magánegyetemek (Partiumi Keresztény Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) mielőbbi végleges akkreditálását is” – olvasható az RMDSZ közleményében. /RMDSZ-támogatás a BKB-nak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A kolozsvári egyetemisták politika iránti érdeklődéséről készített felmérést a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (CESPRI). A Soros Alapítvány által támogatott projekt azon a felismerésen alapul, hogy 1990 óta folyamatosan csökken a választásokon résztvevő állampolgárok száma, és ez a tendencia fokozottan érvényes a fiatalokra. A felmérés szerint a fiatalok kis hányada vállalta érdektelenségét politikai kérdésekben. Az egyetemisták nem szívesen ismerik el, hogy nem érdekli őket a politika. A válaszadók túlnyomó többsége felelte azt, hogy ismer legalább egy kolozsvári parlamenti képviselőt, amikor azonban meg kellett nevezni egyet, 75%-uk Emil Boc nevét említette. A fiatalok szerint az egyetemeknek ingyenes felkészítőket kellene szervezniük az érdeklődők számára annak érdekében, hogy az egyetemisták legyenek jobban informáltak, míg a civil szervezetek tanfolyamok, kerekasztalok, vitadélutánok rendezésével segíthetnének. A diákok 62%-a vonzódik az ideológiai irányzatok, valamelyikéhez. /Farkas Imola: Nem érdekli a politika az egyetemisták többségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Az Új Magyar Szó és az RMDSZ közös konferenciát szervezett a román sajtó képviselői számára a gazdasági régiók újrafelosztásának RMDSZ-es javaslatáról. „A média pozitív viszonyulása nélkül egyetlen párt sem fogja támogatni az RMDSZ régiófelosztási javaslatát” – hangsúlyozta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hét végi árkosi konferencia célját. A rendezvényen jelen lesznek előadóként többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő. Az eseményre több rangos román sajtóorgánum is bejelentette részvételét. Csutak István különböző szempontok alapján kidolgozott egy új, lehetséges régiós felosztást. A felosztás 15 régiót képzel el, ezek egyike Kovászna, Hargita és Maros megye. /Isán István Csongor: Regionalizálás kommunikációval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Néhány napja ismét ásatások folynak Kolozsváron a befedésre váró főtéri „gödörnél”: a munkások nyugati irányban több mint egy métert haladtak, egy újabb eltemetett épület falát hozva felszínre. /Ásnak (de mégsem) a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Tőkés László európai parlamenti képviselő volt a díszvendége annak a közéleti fórumnak, amelyet május 13-án tartott Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. „Ha jó ügyben, jó emberek, jó órában gyűlnek össze, akkor egészen bizonyos, hogy abból jó dolog fog születni” – jelentette ki Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: az MPP ténylegesen is változást ígérő lehetőség, s új színfoltot képes behozni az erdélyi politikai életbe. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke, városi tanácsosjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a színházpolitikában csupán egy társadalmi réteg igényét elégítik ki, a teljes közönség igényeit nem veszik figyelembe. „Hogyan lehet az, hogy senkit nem zavar, hogy nincs néző a színházban, és lassan az egész színház felköltözik a színpadra?” – tette fel a kérdést Tőkés László, hozzáfűzve: bár elismeri, hogy a kolozsvári színház rangos, de az nem áldozható fel kísérletező stúdiószínházzá. Tőkés László rámutatott: úgy tűnik, az RMDSZ hallgatólagosan feladta Kolozsvárt. /P. A. M. : Tőkés: Az MPP valósítja meg a romániai magyar rendszerváltást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./