Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Május 10-én tartották meg Temesváron a Színház a régióban című konferenciát. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója elmondta, hogy a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós színházi együttműködést Szász Enikő volt színházigazgató indította el 2007-ben. Kötő József színháztörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia uniós csatlakozása nyomán új történelmi helyzetben jöhet létre a régió színházai közötti együttműködés. A konferencián részt vett színházak képviselői megállapodtak abban, hogy létrehozzák a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió területén működő színházak közötti együttműködés „kemény magját”, amelyhez később más régióbeli színházak is csatlakozhatnak. /Pataki Zoltán: Színház a régióban konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Május 9-én Temesváron került sor az első Civil Mecenatúra-díj átadására. A kitüntetést a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy viszonozza a támogatását azoknak a tehetőseknek, üzletembereknek, akik nagy összegeket áldoznak a kultúrára, a hagyományőrzésre, a civil szféra munkájának segítésére. Elsőként Herczeg András temesvári vállalkozót tüntették ki, aki az alapítvány könyvkiadói tevékenységéhez nyújtott anyagi támogatást; az ő hozzájárulásával jelenhettek meg igényes kivitelezésben többek között Vicze Károly és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek könyvei. A kitüntetést – egy Könczey Elemér grafikus tervezte oklevelet és Szakáts Béla szobrászművész munkáját – Bodó Barna és Erdei Ildikó, az alapítvány elnöke és munkatársa adta át Herczeg Andrásnak. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az első Mecenatúra-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

A Project on Ethnic Relation (PER) Regionális Központja és más nemkormányzati szervezetek rendeztek kerekasztalt a marosvásárhelyi VI. Civil Szervezetek Vására rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal témája az interkulturalitás és a multikulturalitás fogalmainak értelmezése volt. A vitaindító Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának igazgatója a kisebbségi jogok biztosításának problematikájáról, gyakran elszenvedett történelmi igazságtalanságok kérdésének vonatkozásait vetette fel. Kifejtette, még ma is nagyon sokan, a többségi nemzethez tartozóak úgy vélik, bizonyos jogok biztosítása a kisebbségek számára veszélyeztetheti az állam biztonságát. Marian Chirean internetes újságíró szerint Romániában még léteznek rasszista, kifejezetten kisebbségellenes, xenofób, kirekesztő szegregációs törekvések. A roma kisebbséget képviselő Moca Rudolf marosvásárhelyi bábművész a többség–kisebbség közötti megértés kultúráját hangoztatta. /L. I., N. A. : PER: a másságról pragmatikusan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Romániának nincs népességszaporulatot támogató politikája – fogalmazott Tonk Gabriella helyettes államtitkár, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság alelnöke az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett találkozón Kolozsváron. Május 9-én Szabó Kinga az Életfa képviseletében átnyújtotta Tonk Gabriellának, valamint az MPP-t képviselő Sándor Krisztina megyei elnöknek és Herédi Zsolt városi tanácsosjelöltnek azt az iratot, amelyben megfogalmazták észrevételeiket a jelenleg érvényben lévő törvények kapcsán, valamint javaslataikat az törvénytervezetekre vonatkozóan. /S. B. Á. : Új törvény készül a gyermekgondozásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Változatos programot kínált az RMDSZ a kolozsvári magyar családok számára május 10-én a Mátyás-ház előtti terecskén: kora délutántól kicsik és nagyok egyaránt jól szórakozhattak. A gyermekek számára többféle kézműves-foglalkozást is kínáltak. Nagy sikert aratott a Puck Bábszínház előadása, majd a színpadot birtokukba vették a legnépszerűbb kolozsvári néptáncegyüttesek: a Bogáncs és a Zurboló, valamint a Szarkaláb és a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport. A rendezvényt jövő hétvégén Bácsban családi majális követi majd. /(sbá): Családi nap a Mátyás-ház előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

„A kereskedelemben nem forgalmazzuk ezt a könyvet, de egy Zöld Lajos által összeállított lista alapján mindenkinek ajándékozunk egyet, aki kivette részét a Lázár-kastély építésében és restaurálásában” – hangzott el a Szekértábor a Szármány hegyén /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című dokumentumgyűjtemény bemutatóján a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Dávid Gyula író és Zöld Lajos, a szárhegyi művésztábor egyik megálmodója írta és szerkesztette az 1980, 1990 és 2000-ben szervezett írótáborok jegyzőkönyvei alapján készült kötetet. Gálfalvi Zsolt író a tízévenként megrendezett írótáborok hangulatát elevenítette fel. Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője a kötetbe került szövegek fő erényeként azt említette, hogy a magyar nyelv történelmének egy részét képezik, hűen tükrözik azokat az írói törekvéseket, amelyek a diktatúra idején alkotó szerzők munkáját jellemezték. Dávid Gyula társszerző kronológiai sorrendbe rendezte a három írótábor jelentősebb eseményeit, arra is kitérve, hogy az első táborozás után számos erdélyi magyar írót meghurcoltak a szárhegyi táborozás miatt. /Jánossy Alíz: Ajándékkönyv a támogatóknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Az olasz hatóságok feladata lett volna, hogy kemény fellépéssel megakadályozzák a városok szélén felállított roma sátortáborok létrehozását, mivel ezek a bűnözés melegágyává váltak – jelentette ki az olaszországi románok által elkövetett bűncselekmények ügyében összehívott munkaülést követően Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: megengedhetetlen, hogy azok a román állampolgárok, akik becsületes módon élnek és dolgoznak az olasz félszigeten, a bűnözők miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek. A miniszterelnök felszólította Cristian David belügyi és közigazgatási tárcavezetőt, hogy még a hét folyamán utazzon Rómába, és tárgyaljon az olasz hatóságokkal a román állampolgárok helyzetének tisztázása és rendezése végett. /Nagy B. István: Rómát okolja Bukarest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Visszahelyezték Sütő András bronzplakettjét az író marosvásárhelyi házára. Ismeretlen tettesek durván megrongálták Sütő András emlékplakettjét. /Visszahelyezték Sütő bronzplakettjét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Békéscsaba és Nagyvárad között húzódó nemzetközi távvezeték végleges üzembe helyezése 2008 második félévében várható. Magyar oldalon megépült közel 39 kilométer távvezeték, megtörtént a békéscsabai alállomás bővítése. A munkálatokat az Európai Unió támogatta. Magyarországon keresztül Románia felé eddig egy darab 400 kilowattos összeköttetés volt Sándorfalva és Arad között. A Békéscsaba-Nagyvárad 400 kilowattos projekt megvalósítása révén ez évben létrejön a második magyar-román villamosenergia-ipari kapcsolat. /Békéscsaba–Nagyvárad távvezeték – még az idén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Hivatali hatalommal való visszaélés miatt vádat emelt a főügyészség korrupcióellenes főosztálya (DNA) Vízi József, Marosszentgyörgy polgármestere ellen, az RMDSZ-es elöljáró tagadja a vádakat. A DNA szerint a polgármester 2003-ban törvénytelenül szolgáltatott vissza 59 ezer négyzetméter földterületet. A Marosszentgyörgyöt 1990 óta irányító Vízi József viszont állítja: törvényesen szolgáltatta vissza a területet. /Rostás Szabolcs: Vádemelés Vízi ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Az Itthon, Fiatalon mozgalom tagjai, az RMDSZ-közeli szervezet négy tagja Szász Jenő polgármester állítólagos gyanús ügyleteire vonatkozó kérdéseket tartalmazó petíciót ragasztott a városháza kapujára. A fiatalok arra várnak választ, mi igaz azokból a pletykákból, hogy Szász megvásárolta a Transilvania Bank székhelyének otthont adó épületet, közvetlenül annak visszaszolgáltatását követően, illetve, hogy csúszópénzt kért és fogadott el a hulladékgazdálkodási vállalat eladásakor, valamint a melegvíz-szolgáltatás bérbeadásakor. Grünstein Szabolcs, a szervezet elnöke kifejtette, az akciónak, amelyen az RMDSZ kampánystábjának egyik tagja is jelen volt, nincs köze a választási kampányhoz. /Pengő Zoltán: Petíció a városházán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Huszonnégy órás kampányakciót tart május 13-ától Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. A politikus elmondta: meg akarja ismerni Sepsiszentgyörgy mindegyik „arcát”, ezért vállalkozik a „maratoni távú” kampánytevékenységre. A kampánymaraton során a polgármesterjelölt közel negyven helyszínt keres fel. Éjszaka egy pékséget, éjjel-nappali üzleteket, a mentőszolgálatot és a sürgősséget is felkeresi. /Kovács Zsolt: Éjjel-nappali kampány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Alapvetően három kategóriát kellene megnevezni, amikor az Európai Unió tagállamaiban élő kisebbségekről beszélünk – fogalmazott dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, EP képviselő. Winkler néhány nappal korábban Brüsszelben részt vett az EP mellett működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup és a Project on Ethnic Relations (PER) nemzetközi civil szervezet közös konferenciáján. /Gáspár-Barra Réka: Terítéken a kisebbségvédelem. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Nogyon, nogyon szép vót” – súgja oda egy népviseletes pusztinai öregasszony társának a május 9-én tartott magyar miséről kijövet. A pusztinai templomban most először celebráltak magyar misét. Ezt is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelműeknek is egyedi lehetőséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyűjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetőinél. Bákóban, Iasi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iasi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyőződik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a mostani magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke. „Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az ő érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise előtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi őket bérmálni, ha magyarórákra járnak. A misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülő magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise előtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyűltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben. Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülő zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos előadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévők ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott előadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni őket. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdődhessen a magyar nyelv tanítása. Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemző analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért őrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. A konferencián Tőkés László európai parlamenti képviselő azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelők csoportját küldi a Csángóföldre. Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi a Diószegi László által vezetett Teleki László Alapítvány. Szerinte a pusztinai magyar mise volt a legjelentősebb újdonság. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattak, és a moldvai középkori emlékeket számba vevő kiállítás tablói távozásuk után is a falakon maradtak. Elszomorító, hogy a román kollégák nem jötte el. Helsinkiből, Münchenből, Varsóból, Oslóból jöttek előadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. /Nogyon, nogyon szép vót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Ideiglenesen leállítják a nagyváradi Szent László (Unirii) téren zajló parkrendezési munkálatokat, ígérte meg a városvezetőség. A polgármesteri hivatal képviselői elfogadták a Körösvidéki Múzeum igazgatójának, Aurel Chiriacnak a javaslatát, hogy a főtéri parkrendezési terveket a múzeum természetvédelmi osztályának a szakemberei is megvizsgálják. Május elsején a Szent László téren, a Holdas templom előtt kivágták a tujafákat, hogy a területen a századelő hangulatát idéző franciakertet alakítsanak ki. A környezetvédelmi szervezetek képviselőinek nyomására a polgármesteri hivatal ideiglenesen felfüggesztette a megmaradt fák kivágását, tervéről azonban nem akar lemondani. Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója végül felajánlotta, hogy a múzeum természettudományi részlegének munkatársai megvizsgálják a terv tájépítészeti és ökológiai jellemzőit, és következtetéseiket május 26-án megvitatják a zöld szervezetek képviselőivel. /Csatát nyertek a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Érthető, hogy a református egyház szatmárnémeti felekezeti iskoláját visszaköltöztetné egykori otthonába, abba az ingatlanba, amely néhány évvel korábban ismét, hivatalosan is egyházi tulajdonba került. Nem ítélhető el a régi falak között jelenleg működő Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója, aki a rábízott iskola, a térség legszínvonalasabb magyar tannyelvű középiskola jövőjét félti. A csere után a kölcseys diákoknak három különböző épület között kellene ingázniuk, mivel nem férnének el a református gimnázium jelenlegi helyszínén. A Kölcsey vezetőségének mérlegelnie kell, hogy vajon érdemes-e dacolnia a tulajdonjog elvével, és ragaszkodni ahhoz, hogy a főgimnázium továbbra is az egyházi iskolába működjön. A református egyháznak pedig azt kell fontolóra vennie, hogy saját intézményépítési terveinek megvalósításához vajon nem túl nagy ár egy nyolcszáz diáknak képzést biztosító, magyar nyelvű iskola tekintélyét megtépázni, életét jelentősen megnehezíteni. /Fall Sándor: Iskolák és dilemmák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

A jövő héten nyílik a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Székelyföldi Borvízmúzeum. – Nem újkeletű a Borvízmúzeum létesítésének ötlete – vázolta az új intézmény létrejöttének történetét Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Székelyföld ásványvízkincseinek ismertetése mellett a környék fürdőkultúráját is bemutatják, továbbá Orbán Balázs kutatásait. Székelyudvarhely másik híres személyisége, dr. Bányai János ásványvizekkel kapcsolatos geológiai kutatásainak bemutatása is nagy teret kap a tárlókban. /Sarány István: Borvízmúzeum nyílik jövő héten Szejkén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Bartók-emlékplakettet avattak a marosvásárhelyi Kultúrpalota emeleti előcsarnokában. Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotása a Maros Megyei Tanács és a Bernády György Közművelődési Alapítvány közös kezdeményezésére, Csíky Boldizsár zeneszerző ötletéből kiindulva készült el. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Nagy Miklós Kund, az alapítvány kuratóriumának vezetője, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke leplezte le a plakettet, emlékeztetve arra, hogy Bartók Béla többször is járt Marosvásárhelyen, ahol koncertezett is. A találkozón bemutatták a Határtalanul – a Kárpát-medence múzeumai, Bernády-gyűjtemény albumot is. /Antal Erika: Mindenki zeneszerzője. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

A Flagellum Dei – Isten ostorai nevet viselő motorosklub május 9-11-e között a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ katrosai szabadidőközpontjában szervezte meg az első székely hagyományőrző találkozót, melyen háromszáz hazai és magyarországi motoros vett részt. A klubot 2006-ban alapították háromszéki és Hargita megyei motorosok. Rancz Dezső, alias Szittya, a klub vezetője elmondta: első találkozójukon a helyi székely hagyományokra fektették a hangsúlyt. Most a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes mutatkozott be, majd esténként rockegyüttesek szórakoztatták a motorosokat. A találkozó ideje alatt a torjai Pethő Sándor a kopjafafaragás, az ugyancsak torjai Borbándi Barna pedig az íjászat rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Május 10-én a csíksomlyói búcsúra szerveztek motoroszarándoklatot. /Iochom István: A motorosok és a székely hagyományok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatták. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Elhunyt Géczi A. János. Íróként, az akkori fiatalokat bemutató Ajtók című antológiában, 1986-ban jelentkezett, s a következő évben, 1987-ben jelent meg önálló kötete is, Holdfényben címmel a Forrás sorozatban. Akkori novellái a nyolcvanas évek erdélyi hétköznapjait elevenítették meg. Akkor még mérnökként dolgozott, s íróként került a könyvkiadás vonzáskörébe. 1992-ben még megjelent egy – a Kolozsvári Írók Társasága próza-díjával kitüntetett – kötete, a Patthelyzetek. Azután belevetette magát a könyvkiadás titkainak elsajátításába: a számítógépes szerkesztéstől és nyomdatechnikától a könyvtervezésig. Később megvált a Kriteriontól, saját kiadót hozott létre és működtetett. Legjelentősebb teljesítménye az erdélyi magyar költészet, rövidpróza, dráma és esszé hat kötetes antológiája volt (Álmok szállodája, Lassított lónézés, Válás után, Örökmozgó, Caligula helytartója, Az emberfejű madár. 2002–2007), s közben Szilágyi Domokos nyugat-európai útinaplójának (2003), Szilágyi N. Sándor és Egyed Péter esszé- és tanulmányköteteinek, Varga Attila jogtudományi tanulmányainak kiadása (2003, 2005), a fiatalon elhunyt Vass László Levente vershagyatékának (2004), a Zokogó majomból írt Bálint Tibor-színműnek, a Sánta angyalok utcájának (2004) önálló kötetbe foglalása, Vetési László szórványtémájú írásainak (2002) és Nagy Sándor egykori bukaresti lelkész regáti szórványmagyarságról szóló munkájának (2000) megjelentetése és egy ifjúsági könyvsorozat. Az általa kiadott és a sepsiszentgyörgyi Charta Nyomda által kivitelezett könyvek megtervezésükben, grafikai és nyomdai kiállításukat tekintve napjaink erdélyi magyar könyvtermésének színvonalas teljesítményei. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a könyvesek céhét. Ott fog pihenni a Házsongárdi Pantheonban, nagy erdélyi írók és nyomdászok, könyvkiadók társaságában. /Dávid Gyula: Búcsú Géczi A. Jánostól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Május 13-án hivatalosan megnyitotta Tőkés László európai parlamenti képviselő kolozsvári irodáját. Csép Sándor MPP-s városi tanácsosjelölt szerint az esemény helyi és európai szinten egyaránt fontos pillanat. Kifejtette, az Áldás Népesség Mozgalom irodáját Tőkés László rendelkezésére bocsátották, hiszen ő a szervezet védnöke. Csetri Elek akadémikus elmondta, hogy Tőkés lélekben eddig is a kolozsváriakkal volt, s ez a jövőben is így lesz. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, novemberben arról álmodoztak, hogy Tőkés László bejut az Európai Parlamentbe. Sikerült, az álom valóra vált. /K. O. : EP-képviselői irodát nyitott Tőkés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A többi polgármesterjelölt nevében elnézést kérek, és megkövetem a polgármesteri hivatal dolgozóit – jelentette ki sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP polgármesterjelöltje Antal Árpád múlt heti javaslatára reagálva. Az RMDSZ-es jelölt akkor korrupciós panasziroda megnyitását helyezte kilátásba, és azt ígérte, megválasztása esetén táblákat raknak ki a hivatalba, melyek arra figyelmeztetnek: nem fogadnak el kenőpénzt a gyors ügyintézésért. Csinta úgy értékelte, hogy Antal Árpád ,,otromba módon megsértette” a városháza alkalmazottait, a táblák szövege ,,mélységesen megalázó azokra az emberekre nézve, akik ott dolgoznak”, azt üzeni, a polgármesteri hivatalban csupa korrupt, csakis a csúszópénzért cselekvő munkatárs tevékenykedik – majd hangsúlyozta: az MPP biztosítja a hivatal munkatársait, hogy számít rájuk, ha őt választják polgármesterré. Kifogásolta Antal Árpád kijelentéseit Albert Álmos jelenlegi polgármester, az RMDSZ területi elnöke is. /Farkas Réka: Nincs korrupció a városházán (megvédték a hivatal munkatársait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

A legutóbb készített közvélemény-kutatás adatai szerint az erdélyi magyarság 85 százaléka támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, az RMDSZ támogatottsága 76%-os – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte, ígéretéhez híven, az RMDSZ továbbra is pozitív kampányt folytat, nem támad más pártokat és személyeket. Az RMDSZ fel kívánja hívni a közvélemény figyelmét a megyerendszer átszervezésének szükségességére, a régiók kulturális, szellemi és gazdasági összetartozására. – Azt szeretnénk elérni, hogy az Európai Unión belül létrejöjjön egy minden tagállamra nézve kötelező jogszabályrendszer, amely a kisebbségvédelmi normákat foglalja egybe – szögezte le Winkler Gyula EP-képviselő. /Közel 80 százalékos az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A Szabadság weboldalán szavaztak a lap által feltett kérdésre: A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete megalakulásáról a 44,9 százalék azt válaszolta: Szórványban nincs szükség alternatív magyar politikai pártra. Azonban a válaszolók 39, 8 %-a szerint ideje volt az új magyar politikai alakulat kolozsvári létrehozására. /Szórványban nem kell a megosztottság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Erdélyben az egymással rivalizáló erők közötti új egység jöhet létre a következő időszakban – mondta Orbán Viktor, Fidesz elnöke, miután Budapesten megbeszélést folytatott Szász Jenővel, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a Felvidék és a Délvidék példája is azt mutatja, a Kárpát-medencei magyarság számára az együttműködés és az összefogás hozza meg legnagyobb sikert. Az RMDSZ-szel való együttműködésre vonatkozó kérdésre Szász Jenő azt mondta: már januárban, az MPP elsőfokú bejegyzése után együttműködési javaslatot fogalmaztak meg. /Orbán: új egységre van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./