Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, megyei tanácselnökjelöltje közölte, Szatmár megyében 838 RMDSZ-es polgármester–, tanácsosjelölt indult. Pozitív kampányt szeretnének. Ellenpélda: a megyei tanács elnökségének megszerzése érdekében létrejött a román pártok szövetsége, nyíltan kijelentették, hogy nem csak az RMDSZ, de a román nép ellenségeivel szemben akarnak pozíciót szerezni. Csehi Árpád a hétvégéken napi három–négy rendezvényen vesz majd részt. /Fodor István: Elindult a megyei kampánygőzös. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

Aradon a Jelen Házban az RMDSZ Arad megyei szervezete bemutatta a 19 polgármester-jelöltet, akik a megye magyarlakta településein, illetve a megyeszékhelyen indulnak június 1-jén a választásokon, Király Andrást, aki a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért indul, több tanácsos-jelölt beszélt céljairól, elképzeléseiről. Arad megyében az RMDSZ közel négyszáz tanácsos-jelöltet állít. A megjelentek láthatták a Csiky Gergely Iskolacsoport kis mazsorettjeinek táncbemutatóját, meghallgatták a kisiratosi dalárda műsorát, végül Dubován Lea elszavalta Reményik Sándor Az ige című költeményét. /Irházi János: Rajtolt a kampány Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azokat az MPP- és RMDSZ-jelölteket támogatja a helyhatósági választásokon, akik a magyarok önrendelkezéséért harcolnak. A tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy országos szinten nem sikerült egyezményt kötni a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök. Az EMNT nem vesz részt a választásokon, de úgy véli, az érdeke az, hogy minél több olyan személy jusson tisztségekhez a helyi közigazgatásban, aki támogatja az önrendelkezést – áll Tőkés László közleményében. Az EMNT ,,készen áll támogatni a helyhatósági választásokon mindazon jelölteket, akik a magyar közösség önrendelkezéséért harcolnak, függetlenül attól, hogy az MPP vagy az RMDSZ jelöltjei”. Az EMNT szerint ,,az erdélyi magyarságnak össze kell fognia, hogy megmaradjon a magyar közösség képviselete, illetve hogy sikeresen lehessen harcolni az autonómiáért”. /Az autonómia híveit támogatják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Sűrűsödnek a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) anyagi biztonságával kapcsolatos vészkiáltások. Sokan keveslik azt a pénzt, amelyet a magyar kormány évről évre az EMTE működtetésére és fejlesztésére fordít. Azt állítják, a jelenlegi magyar kormány megszegte az egyetemet 2000-ben alapító Orbán-kabinet ígéretét, hogy Magyarország évente kétmilliárd forintot utal majd át a költségek fedezésére, s hogy a Budapestről kapott összeg mára szinte a felére zsugorodott. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója szerint az EMTE szórta a pénzt, megállapodásokat rúgott fel, a fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval, más forrásokat nem vont be. Annak idején a sajtó ismertette, hogy az intézményt beindító programirodák mekkora összegeket emésztettek fel, gyakorlatilag számolatlanul. Nem derült ki, hogy az eltűnt pénzekből mennyi jutott magánzsebekbe, esetleg pártkasszába. Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott. A ténylegesen Sapientiának átutalt összegek a következők (millió forintban): 2000 – 1850,90; 2001 – 1895,50; 2002 – 1687,10; 2003 – 1837,05; 2004 – 1448,72; 2005 – 1746,59; 2006 – 1380,01; 2007 – 1278,79; 2008 (január-március) – 483,74. Eddig a magyar költségvetés összesen 13 608,40 millió Ft-tal finanszírozta az EMTÉ-t. Ennek az összegnek az 5,81 %-át a kolozsvári, 24,87 %-át a csíkszeredai, 26,93 %-át a marosvásárhelyi karok, 25,98 %-át pedig a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem (PKE) kapta meg. Az összegből az egyetem rektori hivatala 7,05 százalékot, a Sapientia Alapítványi Iroda 3,38 %-ot, a Kutatási Programok Intézete pedig 4,87 %-nyit emésztett fel. Az EMTE működését többször átvilágították. A mindeddig bizalmasan kezelt jelentésekből kiderült, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt- az újságíró szerint. Az egyetem semmit nem tett annak érdekében, hogy a költségekhez az erdélyi magyar vállalkozói réteg hozzááruljon. Az egyházak sem járultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak. Nagyváradon az EMTE évi 5000 eurót fizetett bérként az egyházkerületi és egyetemi székházért, 4000 eurót az Arany János Kollégium régi szárnyáért, csaknem 15 ezer eurót a Mihai Viteazu utca 3. szám alatti ingatlanért. Kolozsvári a Déva utca 19. szám alatti ingatlanért a magyar állam havi 390 ezer forintnyi bért plusz üzemeltetési költséget fizet a református egyháznak. Tőkés László püspök, mint a PKE vezető testületének elnöke „irányítóként” havi 4000 új lejt inkasszált, Kató Béla kuratóriumi elnök pedig havi 450 ezer Ft-nyi bért vett fel. Éveken át tetemes „havi pénzek” kerültek olyan kuratóriumi tagok zsebébe, akik még az ülésekre sem jártak el. Misovicz Tibor a Magyar Kisebbség 2006. évi Sapientia-számában írta: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Az auditálók megállapították: a döntéshozatal rendszere kritikán aluli, hiányzik a döntésekért való felelősségvállalás, nincs stratégiai tervezés. Az egyetem az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Az egyetemvezetést soha nem választották, mindig kinevezték, nem egy esetben rokoni alapon. Azokat, akik a hatályos törvények alkalmazását szorgalmazták, ellehetetlenítették. Példa erre a marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszék vezetőjének, Ferencz Lászlónak az esete. Az egyetem több szakán kétes minőségű oktatás zajlik, vannak persze dicséretes kivételek is. /T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, egyetlen céljuk, hogy a Sapientiát eljuttassák az akkreditációig. Be kell fejezni az üzengetést, világos menetrend szükséges, hogy 2009-re megtörténjen az akkreditáció. Mindent ennek kell alárendelni. Tibori Szabó Zoltán újságíró megkérdezte, jól fektették be az elköltött 14 milliárdot? Nehéz erre egyértelmű választ adni, felelte Gémesi. A menedzsmenttel volt baj. Kiterjedt forrásbevonási lehetőséget képzeltek el, de ez leszűkült a magyar állami költségvetésre. Lépések sem történtek a más jellegű forrásbevonásra. Magyar többségű önkormányzatoktól kellett volna forrásokat behozni. Sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony. Megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak el fejlesztések. Az egyetemvezetést át kell alakítani. Kérték, hogy az új kuratóriumban a fenntartó-finanszírozó magyar állam képviselője szavazati joggal kapjon helyet, és kapjanak helyet a Romániában is jelen lévő magyarországi gazdasági szereplők, emlékeztetett Gémesi. 2007 és 2011 között évente 5 százalékkal kell emelni a Sapientiának a saját bevétel arányát. Ez a hányad 2011-re érje el a működési kiadások 25 százalékát. A 2008–2009-es tanévtől áttérnek a képzés normatív jellegű finanszírozására. Nem az egyetem által igényelt létszám lesz az alap. Közösen kiszámítják hogy a különböző képzési területeken milyen fajlagos költségek vannak. Az elmúlt években a figyelem döntően a pénzre irányult, az oktatás minőségéről kevesebb volt a vita. Jó felsőoktatási intézmény tudományos bázis nélkül nehezen tud működni. A kezdeti időszakban még azt kell támogatni, hogy a megfelelő minőségű oktatók Magyarországról odamenjenek, amíg ki nem termelődik a minősített oktatói közösség. – Kiderült, hogy ellentétek vannak Marosvásárhely, Csíkszereda és Kolozsvár között. A nagyváradi Partium Keresztény Egyetem sem integrálódott a Sapientia-struktúrába. Gémesi kifogásolta, hogy eddig a finanszírozó nem dönthetett semmiről. Ezen változtatnak. Csíkszeredának megvan a maga kultúrmissziós feladata, ott más ilyen jellegű intézmény nincsen. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely azonban versenytér, ott csak a felsőoktatási verseny szempontjait kell figyelembe venni. – Párhuzamos képzéseket nem szabad elindítani. Nagyvárad esetében normatív finanszírozással kell majd állást foglalni a képzési irányok tekintetében. /Tibori Szabó Zoltán: Akkreditált, egységes és minőségi egyetem felépítése a célunk. Interjú Gémesi Ferenccel, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgató-helyettese, a magyar kormány Sapientia kuratóriumi képviselője rámutatott, az egyetemet finanszírozó magyar állam bizonyos szempontból ellenféllé vált. Folyamatosan magyarázkodniuk kell. A hivatalos üléseken vagy az erdélyi magyar sajtóban a magyar kormányzat általában negatív színbe kerül. Rá kell kényszeríteni az egyetemet, hogy racionálisan gondolkodjon és gazdálkodjon. Négy helyszínen – Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron –négy függetlenségre törekvő struktúra épült ki. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek integrálódnia kellene a Sapientiába. Az egyetem ragaszkodik a korábban megállapított – 30–30–30–10 százalékos – pénzleosztási arányhoz, ez gátja minden szakmai kontrollnak. Az egyetem hatalmas bérekkel működik, téves ez a percepció? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Ha párhuzamos struktúrák működnek, az semmiképpen nem hatékony, szögezte le Zilahi László. A kuratórium úgy gondolta, amit dönt, arra a magyar kormány köteles átutalni a pénzt. Ez nem így működik. Zilahi szerint nagyon alacsony a tandíj a Sapeintián. – Idén a támogatás a tavalyit fogja megközelíteni. Tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kapott az egyetem. /T. Sz. Z. : Alaplogika: gombhoz a kabátot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Kató Béla református püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke kifejtette, a Sapientia három karának az akkreditálása már megtörtént, másik háromé folyamatban van, remélhetőleg 2009-ig ez is meglesz. Az intézmény akkreditációjának számos kemény feltétele van, például az, hogy az összbevétel 25 százalékát beruházásokra kell fordítani. Jelenleg az egyetem fő támogatója a magyar állami költségvetés, ez a pénz csak a működésre költhető, de arra sem elég; idén mintegy 400 millió forint hiányzik, ezt pályázatokból kell fedezni. Az eddig megszerzett telek- és ingatlanvagyon egy részének az értékesítéséből teremtik elő a fejlesztéshez szükséges összeget. Külső finanszírozásra azoknak a szakoknak van esélye, amelyek gazdasági ágazatokhoz kapcsolódnak – elsősorban a reál szakoknak. A történelmi magyar egyházak támogatása az, hogy egyházi tulajdonú épületekben működik az egyetem. Az épületekért jelentős összegű bért kérnek az egyetemtől, mert az egyházaknak ezer feladatuk van, nem csak a hitélet terén, hanem például az oktatásban is. Ott vannak a visszakapott gimnáziumi épületek, ezeket restaurálni kell, amire állami pénzt nem kapnak. Mindez terhet ró az egyházakra. Magyar kormányzati körökben nehezményezik, hogy az egyetemen megemelték a személyi jövedelmeket, ugyanakkor csekély tandíjakat kérnek. Ma már a bérek a minimumon vannak. A tandíjak esetében pedig szem előtt kell tartani, hogy sok magánegyetem létezik, még Székelyföldön is. Ezek az intézmények megengedhetik maguknak a diplomagyártást, azt, hogy párszáz euróért oklevelet adnak. A Sapientia-EMTE viszont nem erre vállalkozott, hanem minőségi oktatást szeretne megvalósítani. Székelyudvarhelyen vagy Kolozsváron ezelőtt 5–6 évvel egy hektár földet meg lehetett vásárolni kétezer euróért, jelenleg ma ez a százszorosát éri. Kolozsváron tervezték, hogy campus, könyvtár épül. Időközben a tervekről le kellett mondani, Ezeknek a telkeknek az értékesítésével fejleszthetik tovább az egyetemet. A belső ellenőrzés kialakítása folyamatban van. /E-R. F. : Nem zárkózunk el az építő kritikától. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE rektora kifejtette, két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik a szakok akkreditációja, amely idén várhatóan lezárul. A másik szakasz az intézményes akkreditáció. A követelmények szerint a tanárok legalább 70 százalékának főállásúnak kell lennie. Vannak olyan szakok, ahol nincs megfelelő, fiatal oktatói gárda. Marosvásárhelyen kedvező a helyzet a műszaki szakoknál, több tucat fiatal doktorált. Csíkszeredában ez még nem sikerült. Van-e minden szakra kiterjedő kutatási stratégia. Csíkszeredában elkészült a könyvtár, Marosvásárhelyen megvan a bentlakás terve. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem voltunk elég bölcsek. Interjú Dávid László egyetemi tanárral, a Sapientia–EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Főleg a fiatal magyar medikusok keresnek külföldön megélhetést, fogalmazódott meg az orvostudományi és gyógyszerészeti konferencián. Az erdélyi doktorandusok 85 százalékának már külföldön van állása, mire befejezi az egyetemet Romániában. Romániában rosszabb az egészségügyi alapellátás, mint húsz évvel ezelőtt volt – mondják a szakértők. /Exportra termel a romániai magyar orvosképzés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Béres András, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem korábbi rektora, frissen megválasztott elnöke szerint a színész, rendező, teatrológus és más színházi szakembereket képző egyetemnek van jövője. Az eddigi végzettek nagyon nagy százalékban a szakmában helyezkedtek el. Ehhez az is hozzájárult, hogy három székely város – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – saját erőből színházat alapított, szervezett. Gondot jelent, hogy csökkent a művészet illetve a színház helye, szerepe, visszaesett az érdeklődés a színház iránt. A magyar színházak veszítettek a közönségükből. Marosvásárhelyen egy négy-ötszáz székes nagytermet nem tudnak megtölteni estéről estére. Szükséges, hogy a színészek, általában a színháziak anyagi megbecsülése helyreálljon. Vannak olyan fiatal művészek, akik napi megélhetési gondokkal küszködnek. /N. M. K. : Színházról remények és kétségek között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Különvonat indul Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra – tájékoztatott Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. A Keleti pályaudvarról induló szerelvény végállomása várhatóan Csíkrákos lesz. A mintegy ötszáz zarándokot szállító szerelvényt a gyergyószárhegyi állomáson maga Tánczos Barna és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke fogadja. Az RMDSZ-es államtitkár a csíksomlyói búcsúhoz kötődő eseményként kiemelte a gyimesbükki vasútállomás kétnyelvű (magyar–román) emléktábla-avató ünnepségének fontosságát, hiszen ezt a román hatóságok évekig megakadályozták. A helyi önkormányzat és a magyarországi alapítványok kezdeményezésére márványtáblával adóznak Pfaff Ferenc mohácsi származású építész, műegyetemi tanár emlékének, akinek nevéhez számos jelentős vasútállomás tervezése fűződik, többek között a gyimesbükkié is. /Különvonat és emléktábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Május 4–14. között Brassóban tartják a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált, a romániai kisebbségi színházak, társulatok vándorló seregszemléjét. A kétévente szervezett fesztivál az egykori, Sepsiszentgyörgyön elindított színházi kollokvium felújítása, a seregszemlén bemutatkozik az erdélyi magyar társulatok zöme, illetve a nagyszebeni színház német tagozata és a bukaresti zsidó színház is. /Váry O. Péter: Színházi seregszemle Brassóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Országos Tantárgyverseny egyik állomása volt a reneszánsz irodalmi és műveltségi alternatív vetélkedő Nagykárolyban. A diákok nyolc különböző megyéből érkeztek. A rendezvény főszervezői: Kiss Hajnalka, a Nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont magyar irodalom szakos tanára, Szabó Csilla és Putovits Tünde, a Nagykárolyi Elméleti Líceum magyar irodalom szakos tanárai voltak. /D. H. : Emlékezetes marad az országos tantárgyverseny alternatív vetélkedője is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) A jégkorszaknak vége… itt az olvadás! mottóval rendezte meg az idei ifjúsági majálist. Albert László AMISZ-alelnök 300-ra, vagy még annál is többre becsülte a negyedik alkalommal megszervezett ifjúsági majális részvevőinek a számát, ami a hét végére bizonyára növekedni fog. /Pataky Lehel Zsolt: Kár kihagyni a Kaszojálist. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Megjelent a Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapjának pünkösdi száma. A lapban számos cikk szól az egyházmegyében történtekről, egyebek közt a Lugoson megtartott nemzetközi Szombati Szabó István szavalóversenyről. /Megjelent a Harangszó pünkösdi száma (2008/9.). = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

1990-től kezdve, a Maros Megyei Könyvtár tájékoztató és bibliográfiai műhelye a Marosi Bibliográfiák – román nyelven feliratozva Bibliografii muresene – sorozatban gyűjti össze, mutatja be a megye „szellemi kincseit”. Eddig három típusú kiadványt adtak ki 8 kötetben: a megyében időszaki kiadványok bibliográfiáját; a megyében megjelent könyvek; valamint főleg az országban, de a hozzáférhetőség határain belül akár külföldön is megjelent, a tartalmukban megyei vonatkozású, a megyéről szóló könyvek bibliográfiáját. Ezek szakozott-osztályozott, mutatókkal ellátott bibliográfiák. Jelentős kiadványsorozat még a bio-bibliográfiák eddig megjelent két kötete, a román szépírókról és a megye területén élt és élő vagy innen elszármazott természet-, műszaki, mezőgazdasági tudományok jeles alkotó képviselőiről. Most mutatták be a könyvtár új kiadványát, a megyében kiadott és megjelentetett könyvekről készített bibliográfiát. A román és magyar címmel ellátott A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája harmadik kötete a 2001-2005 közötti időszakot öleli fel. Az első kötet az 1990-1995, a második pedig az 1996-2000 évek kiadványait tartalmazza. Vintila Anna bibliográfus gyűjtötte össze a megye területén működő kiadóknál megjelent köteteket. /Fülöp Mária: Gondolatok egy bibliográfia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Ferencz Imre /sz. Kászonaltíz, 1948. szept. 28./ költő, szerkesztő Bukarestben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1972-től a Hargita munkatársa. Publicisztikai írásainak javát könyvekbe menekíthette, vallja, az utóbbi két év terméséből állt össze a Búcsúrepülés című /Alutus Kiadó Csíkszereda 2008/, amely a Vadvessző, a Gyufa a zsebben, az Utánrendelés utódokról és a Madár a fényben címűek után az ötödik. /B. D. : Búcsúrepülés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

Megjelent Szőcs Béla nyárádszeredai plébános elmélkedéskötete Használjátok fel Isten kegyelmét! /Verbum Egyesület, Kolozsvár/ címmel. Május 5-én mutatják be a kétkötetes munkát, amelyet Oláh Dénes kolozsvár-szentpéteri plébános méltat. /Könyvbemutató Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

Az idei pünkösdi búcsúra készülve kiadták a Csíksomlyói Magazint. Ez először 2005-ben jelent meg Gulyás László szerkesztésében. A jelenlegi szám a negyedik, 76 oldalt foglal magába. /Csíksomlyói Magazin. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

„Az egyik román párt elnöke a minap azt mondta Szilágy megyében, hogy az RMDSZ-nek ideje volna ellenzékbe vonulnia. Az RMDSZ nem fogadja meg ezt a tanácsot, hanem arra fog törekedni, hogy jelöltjei vezető szerepet töltsenek be az önkormányzatokban” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az RMDSZ 19 Arad megyei településen indít polgármester-jelöltet, és négyszáznál több helyi- és megyeitanácsos-jelöltje van. A megyei tanácselnöki tisztségéért Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök indul, Arad polgármesteri tisztségéért pedig Bognár Levente jelenlegi alpolgármester. Bemutatta a Brassó megyei RMDSZ jelöltjeit a hét végén Brassóban Kovács Attila képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök. Tóásó Áron Zoltán megyei tanácsos-jelölt hangsúlyozta, akár egy szavazaton is múlhat egy polgármesteri vagy tanácsosi tisztség megszerzése. Az RMDSZ Brassó megyében 19 jelöltet indít, polgármester-jelöltet pedig tíz településen állít. /Szórványpárbeszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje Sipos Miklós esperes meghívására május 4-én az anyák napját ünnepelte Szatmárnémetiben, a Németi református templomban, délután pedig Kökényesden sportpályát avatott. Csehi Árpád fiatal jogász-közgazdász összesen nyolc települést keresett fel. Érszakácsiban részt vett az első Vadkörtevirág Fesztivál megnyitóján, majd Pusztadarócon, az ottani katolikus templom Szent József búcsúján. A következő négy héten valamennyi magyarok lakta településre el akar jutni. /Sike Lajos: Szatmári körúton Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi kampány-nyitóján bemutatták a szervezet Új lehetőség című politikai keretprogramját. Ennek sarkalatos pontjai a történelmi hagyományokra építkező aszimmetrikus regionalizmus, a Székelyföldnek sajátos státusú önkormányzati régióvá való alakítása, az erényre nevelésnek az oktatás középpontjába való állítása és a szakoktatás megerősödése. A politikai keretprogram alkotmányos alapot javasol az önkormányzatoknak, szorgalmazza az alkotmánybíróság megerősítését. /Közzétették az MPP keretprogramját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az ÚMSZ először készített interjút a Magyar Polgári Párt jelöltjével, Csinta Samuval, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjével. Csinta Samu lemondott a Krónika főszerkesztői tisztségéből, és elvállalta a jelöltséget MPP-színekben. Nem bánta meg? – hangzott Salamon Márton László főszerkesztő kérdése, hozzátette, Csinta Samu védekező állásban lép fel Antal Árpáddal, az RMDSZ jelöltjével szemben. Nincs amiért védekezzen, felelte Csinta. – Az MPP a tisztaságot, a moralitás igyekszik meghonosítani. Vissza kell adni az embereknek a hitét. Sepsiszentgyörgy eddig az RMDSZ-politika szervilis kiszolgálója volt, ami a városgazdálkodás kárára ment. Sepsiszentgyörgy – a legnagyobb magyar többségű város Romániában – sereghajtó szerepben kullog, mondta. /Salamon Márton László: Kisvárosi jelöltlegendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Tervezzünk együtt, döntsünk közösen – mondta Bunta Levente, RMDSZ székelyudvarhelyi polgármester-jelöltje kampányindító sajtótájékoztatóján. „A pályázati pénzek lehívásában van tapasztalatom, hiszen megyei tanács-elnökként már bizonyítottam” – jelentette ki. A területi autonómiáról szólva kifejtette, vissza kell szerezni és meg kell őrizni az erdőket, földeket, iskolákat, egyházi ingatlanokat. /Bágyi Bencze Jakab: Békét ígértek Udvarhelynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Tamás Sándor, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje Orbaiszéken kezdte május 2-án választási kampányát. Elsőként Orbaiteleket kereste fel, majd Barátost, Pákét és Csomakőröst. Kampányútján elkísérte Lőrincz Zsigmond is, az RMDSZ kovásznai polgármester-jelöltje. Orbaiteleken a legnagyobb probléma az út. Barátoson az összefogás hiányát tették szóvá. Pákéban az fáj a legjobban a falu lakóinak, hogy a 2000 és 2004 között hatalmon levő önkormányzat elvette, megcsorbította a falu legelőjét, Csomakőrösön a legnagyobb gond a szeméttároló telep, az út és a közvilágítás. Tamás Sándor úgy látja, hogy a magyar egységet helyre kell állítani. /Bodor János: Meg kell keresni a közös pontokat (Kampányúton az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A Székely Nemzeti Tanács nem pártokat, személyeket, hanem elveket, értékeket, célokat támogat a júniusi önkormányzati választásokon – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának május 3-i ülése után Izsák Balázs elnök. Tisztázni kívánják, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések illeszkednek az ET ajánlásaihoz, és szeretnék, ha az ET újabb dokumentumot fogadna el, amelyben egyértelművé teszi ezt a kérdést. /Farkas Réka: Autonómiának elkötelezett önkormányzatokat (Ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Szovátán a római katolikus templom kertjében május 4-én felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett dr. Jakubinyi György érsek is, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Beszélt kiemelkedő elődje nagyságáról. Péter Ferenc, Szováta polgármestere meggyőződése, hogy a püspök ma is munkára buzdít, összefogásra szólít. Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvasható a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszava. A szobrot Sánta Csaba és csapata öntötte bronzba, a mellszoborhoz méltó talapzatot a csíkszeredai szobrász, Dóczy András készített. /N. M. K. : Márton Áron-mellszobor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./