Szász Jenő nemrégiben rágalomnak nevezte azokat az RMDSZ-vádakat, melyek szerint az MPP megpróbálja átcsábítani az RMDSZ jelöltjeit. „Jönnek azok maguktól is. Csíkszéken olyan községről is tudok, ahol az RMDSZ tisztségviselői és jelöltjei testületileg átiratkoztak hozzánk. Nem mi kerestük meg őket, hanem ők minket” – mondta Szász Jenő MPP-elnök. A Krónika napilap április 24-i száma szerint „Erdély-szerte számos RMDSZ-es elöljáró függetlenként vagy MPP-színekben indul a választásokon”. A cikk szerint azonban az RMDSZ-es „dezertőrök” szinte kizárólag függetlenként szállnak versenybe a júniusi helyhatósági választásokon. /S. M. L. : MPP: a blöff mint politikai eszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Április 24-én mutatta be Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltlistáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). „Az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet terjesztem a leendő helyi tanács elé, annak harmadik ülésén” – ígérte Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Csinta szerint az MPP minden polgármestere ugyanezt fogja tenni. A párt Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, Kovács István az MPP szintén az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozta. A területi autonómia volt a kulcsszó az RMDSZ sajtótájékoztatóján is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi e sepsiszentgyörgyi elnöke kijelentette: jelöltjeik számára elsődleges cél, hogy az emberek jobban boldoguljanak szülőföldjükön. Az MPP javaslatát azonban kirakatcselekvésnek minősítette, mondván, nem az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli önkormányzat első üléseinek napirendjét megszabják. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi jelöltlistájának élén Tóth Birtan Csaba áll, akit Keresztély Irma főtanfelügyelő, Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester, Klárik Attila LAM Alapítvány vezetője és Miklós Zoltán közgazdász követ. /Kovács Zsolt: Hangsúly az autonómián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a Strasbourg-ban ülésező plénumot, támogassák a mezőgazdasági kistermelőket, hogy eleget tehessenek a magas élelmiszerárak kihívásainak. Románia lakosságának 40 százaléka vidéken él. /Támogatni kell a mezőgazdasági kistermelőket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Borbély László Marosvásárhely RMDSZ-es polgármester-jelöltje az elmúlt hetekben sok helyre ellátogatott, beszélgetett az emberekkel. /Borbély László: Járom a várost. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma alakult Strasbourgban. Az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoport elnöke, Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, az alapító nyilatkozatot az EP-csoport vezetői mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elnöke és Aleksander Studen-Kirchner, a FUEN ifjúsági szervezetének elnöke írta alá. A most létrehozott fórum rendszeres, nyitott platformot kínál az európai nemzeti kisebbségek képviselői, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervek és kisebbségvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kezdeményezése ügyében, hogy szüntessék meg a romániai betegellátásban a magyar nemzetiségű pácienseket sújtó hátrányos megkülönböztetést, kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. Bagoly Zsolt EMI-alelnök elmondta: az oktatási tárcától nem kaptak választ, az egészségügyi ellenben átutalta beadványukat a Diszkriminációellenes Tanácshoz. Az EMI különben úgy véli: annak következtében, hogy a magyar népesség az egészségügyi intézményekben nem, vagy csak hézagosan használhatja anyanyelvét, a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosságnak. Az EMI-kezdeményezésre Nyugat-Európában is felfigyeltek. Segélykiáltás Keletről címmel nemrég a Vasabladet finnországi svéd napilap foglalkozott a témával. A finnországi svédekkel olykor-olykor megesik, hogy finnül kénytelenek elmondani az orvosnak panaszaikat, az erdélyi magyarokkal szemben elvárás, hogy tudjanak annyira románul, hogy az orvosnak el tudják magyarázni egészségi állapotukat. /Rostás Szabolcs: Kivizsgált betegellátás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Parlament (EP) elnökével is találkozott Strasbourgban Böjte Csaba ferences szerzetes, aki munkatársaival együtt több mint ezerötszáz nehéz sorsú gyermekről gondoskodik Erdélyben. Böjte strasbourgi meghívója, Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő elmondta, a magyar nyelvterületen a gyermekvédelem szimbólumává vált szerzetes bemutatta Pötteringnek az általa vezetett intézmények működését. Gál Kinga és Böjte Csaba ígéretet tett Pötteringnek, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatják a gyermekvédelem érdekében végzett munkáról. /Böjte Csaba az EP elnökénél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A Kolozs megyei tanácsosjelöltek rangsorolásán Sztranyiczki Szilárd egyenlő szavazatot kapott Vákár Istvánnal, így sorshúzással dőlt el, ki lesz az első a listán. A szerencse kollégájának kedvezett. Sztranyiczki Szilárd 38 éves ügyvéd, a jogtudományok doktora elmondta, majdnem 20 évet dolgozott a közigazgatásban, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatalnál. Kétszer volt hivatali igazgató, 2004-ben és 2005-ben. Leváltásainak politikai okai voltak, ugyanis annak idején egyetlen magyar intézményigazgató volt a megyében. Pályafutása alatt rengeteget harcolt a földek visszaszolgáltatásáért, az erdőkért, a közbirtokosságokért. Néhány évvel ezelőtt elérte, hogy az unitárius egyháznak jutassanak vissza körülbelül 300 hektár erdőt Erdőfelek községben. Sztranyiczki szerint a döntéshozó testületben nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. /Kiss Olivér: Sztranyiczki: mezőgazdasági szakembereket a megyei tanácsba! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az az európai formátumú román politikus, akinek reális esélye van mélységében megreformálni Romániát – fogalmazott Smaranda Enache, a Nemzeti Liberális Párt újdonsült alelnöke. A múlt héten a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyesült a Népi Akcióval (AP), Enache a liberális párt alelnöke lett. A PNL jelenleg a harmadik legnagyobb párt a választók körében, megszerezheti a nyugatpárti, pluralista és demokratikus érzelmű szavazók támogatását. Enache számára a román–magyar viszony alapvető az európai Románia felépítése és Közép-Európa fejlődése szempontjából. /Mélységében reformálni Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Április 24-én indították útjára a Transindex és az eTransylvania Egyesület Webvidék nevű internetes versenyét, amelyre azon települések csapatai nevezhettek be, ahol működik eTransylvania Pont. Eddig 35 csapat jelentkezett a versenyre az ország különböző megyéiből. A verseny célja, hogy bevezessék a vidéken élőket az internet aktív használatába. /D. I. : Beindult a Webvidék – de még lehet nevezni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 23-án Lippán a katolikus parókia hittantermében megtartotta áprilisi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Czernák Ferenc Ady Endre és József Attila költeményeiből szavalt. /Balta János: Adyt, József Attilát idézték Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tornyában megnyílt az egyházközségi múzeum. Huszonöt éves álma válik valóra – mondta el Baricz Lajos plébános. A megnyitó után a Minijubilate, a Jubilate és a Szent Cecília együttes reneszánsz hangulatú zenés- verses műsorral idézte meg az 550 évvel ezelőtt trónra lépett Mátyás király szellemét. /Nagy Székely Ildikó: Múzeum a magasban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Helytörténeti és névtani munkákból tartott könyvbemutatót április 23-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB). Hochbauer Mária ismertette Bura László: Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti (Satu Mare) (1500–2000) című kötetét. A Szatmárnémetiben ma is aktív magyar szakos, hely-, irodalom- és művelődéstörténész tanár alaposan dokumentált helytörténeti munkája levéltári dokumentumokra, térképekre, adattárra támaszkodik. Fazakas Emese Asztalos Lajos sokak által már ismert Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár című kötetét frissítette fel a közönség emlékezetében, külön kiemelve azt, hogy a szerző közszájon forgó, a hivatalos nyelvből kikopott elnevezéseket is bevitt adattárába. Csomortáni Magdolna pedig Murádin László Utak és nevek. Településnevek partiumi utakon című könyvét méltatta. /Ö. I. B. : Helytörténeti kötetek a KAB-nál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.

Tavaly tovább közeledett egymáshoz az uniós tagországok munkaköltségének szintje. Az Európai Unióban tavaly átlagosan 22,80 euró volt az egy órára jutó munkaköltség, ezen belül a legnagyobb Dániában, 3,6 %-os növekedéssel 35 euró, a legalacsonyabb Bulgáriában, 16,9%-os növekedéssel 2,10 euró. Magyarországon 15,2%-os volt a növekedés, 7,70 euróra, ezzel az összeggel Magyarország a 20-ik helyen állt. Az EU-tagországok közül a legnagyobb mértékben Romániában emelkedtek a munkaköltségek, 30,4 % évi átlagban 3,90 euróra. /Nálunk emelkedtek leginkább a bérterhek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Az Európai Unió semmit nem old meg a darabokra szaggatott Kárpát-medencei magyar nemzetrészek sorsrendezéséből, állapította meg Magyari Lajos. Fél szívvel hoznak ugyan bizonyos rendelkezéseket, de – hogy ne kelljen ezeket betartani! – ,,ajánlásoknak” keresztelik. Mindenütt fogy és pusztul a magyarság. A kisebbségi magyarság autonómiaigényei fokozatosan felerősödnek a térségben: Erdélyben legalább a Székelyföld területi autonómiáját és teljes körű kulturális és személyi elvű önrendelkezést igényelnének, Délvidéken magyar autonóm körzetet szeretnének, Kárpátalján hasonló eszmék fogalmazódnak meg a Tisza-Bereg térség szinte színmagyar részein, a felvidékiek kissé óvatosabbak. Nem csoda, rengeteg rossz tapasztalatunk van, de e rossz tapasztalatokról hasonló mértékben beszélhetünk Erdély, Vajdaság és Kárpátalja esetében is. Az anyaország nem tehet semmit, mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki a Gyurcsány-kormányban egymaga helyettesíti immár a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Alapítványt és a magyar–magyar konzultációt. /Magyari Lajos: Autonómiatörekvések a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Lassan megszületik az Erdélyi Magyar Televízió. Szudár László békéscsabai tévés menedzser elmondta, nemsokára befejeződnek az építkezési munkálatok az Erdélyi Magyar Televíziónak otthont adó épületben, a Janovics Jenő Alapítvány ingatlanában. Tíz napon belül véget ér az állások betöltésére meghirdetett szakember-válogatás. A produceri vezetésű médiát szeretnék meghonosítani, amelynek igazgatását nem egyetlen ember, hanem egy csapat végzi. Remélik, hogy még idén kezdhetnek. /Nagy Székely Ildikó: „Minden lánc olyan erős…” = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

A magyar tudományosság napját ülték meg április 24-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A találkozón számos, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együttműködő határon inneni és túli értelmiségi vett rész. Ugyanakkor megalakították a Kolozsvári Akadémiai Bizottsághoz tartozó nagyváradi munkacsoportot is. A találkozó az Intézményépítés és összehangolás a Kárpát-medencei magyar tudományos kutatásban címet kapta, melyet a budapesti MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület, a PKE, illetve a nagyváradi Varadinum Kulturális Alapítvány és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezett. Görömbei András irodalomtörténész, akadémikus, az MTA külföldi fiókszervezeteivel foglalkozó bizottságának elnöke „Az irodalom személyiség- és közösségformáló szerepéről” címmel értekezett. Előadásában Nagy Gáspár költő példáját említette, akit Öröknyár: elmúltam 9 éves című verséért állásából is kirúgtak, mert az 1956-os forradalomban elhunytaknak, a megtorlás áldozatainak adózott: „egyszer majd el kell temetNI, / és nekünk nem szabad feledNI, / a gyilkosokat néven nevezNI!” Az igazságtalanság elleni küzdelme, politikai kiállása csak 1989-ben vált ismertté. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke Tudománypolitika, tudományszervezés: a KAB lehetséges feladatai címmel bemutatta az MTA kolozsvári fiókjának működését és céljait. Az előadó elmondta: a kincses városbeli bizottság össze kívánja fogni a Romániában tevékenykedő kutatókat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetét Emődi András elnök mutatta be. Fleisz János történész néhány mondatban a Sapientia Varadiensis Alapítvány tevékenységét ismertette, majd Geréb Zsolt teológus, a PKE rektora a felsőoktatási intézményről szólt. A KAB kezdeményezésére, János-Szatmári Szabolcs irodalomtörténész vezetésével megalakult Nagyváradon az Idegen nyelvek, irodalmak munkacsoport. /Borsi Balázs: A tudományosság napján. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./

A romániai magyar történelmi egyházak felvállalták azt a kihívást, amit a 21. század kommunikációja jelent, az internetet igénybe vették. Létrejött a www.katolikus.ro honlap, amely magyarul kíván szólni az erdélyi katolikusokhoz. A webfelület napi frissítését Molnár Melinda székelyudvarhelyi kisközösségi újságíró végzi. Az ő munkáját segítheti bárki, aki anyagot küld neki a melinda@katolikus.ro e-mailcímre. A Romániai Református Egyház már régóta jelen van a www.reformatus.ro oldallal, az Erdélyi Unitárius Egyház pedig a www.unitarius.com/magyar.html címmel. A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában megjelentek Szőcs Béla nyárádszeredai plébános elmélkedései „Használjátok fel Isten kegyelmét!” címmel. /Előtérben a kommunikáció: egyházak a weben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A rendszerváltással egy időben Közép- és Kelet-Európában mindenütt igen jelentős vallási fellendülés zajlott le, ez a folyamat az elmúlt tíz évben sok helyen megállt, néhány országban azonban tovább tart – közölte Tomka Miklós vallásszociológus ,a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora Szegeden, az Értékek és vallás Közép- és Kelet-Európában című konferencián. A régió tizennégy országában tavaly végzett reprezentatív felmérés szerint nagyon vallástalan Csehország és a volt Kelet-Németország, a vallástalanok közé tartozik Magyarország és Szlovénia. A régió legvallásosabb területe Románia, a románokat követik a szlovákok és a lengyelek, valamint Ukrajna. /Románia a térség legvallásosabb országa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Tizenöt éves születésnapját ünnepli a napokban a kolozsvári Zurboló Táncegyüttes. Új bemutatóval ünnepelték a születésnapot, az együttes vezetője, Könczei Csongor által rendezett Postakert című táncszínházi előadással. Könczei Csongor elmondta, ő javasolta a Zurboló nevet. A zurboló annak az edénynek a neve, amelyben köpülik a vajat. Amatőr táncegyüttes, nem is akartak hivatásos táncegyüttes lenni. /Köllő Katalin: Zurbolós születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) nemrég Monoki István-díjjal jutalmazta a nagyenyedi Bethlen Könyvtár könyvtárosát, Györfi Dénes történelem szakos tanárt, a könyvtár állományának szakszerű és elkötelezett gondozásáért. Harmincéves könyvtárosi munkája elismerése a díj, mondta a kitüntetett. A díj névadója is könyvtáros volt, fél évszázadon át a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Györfi Dénes megjelent kötetei: a Bethlen Kollégium Évkönyve (1995), Nagyenyed és Kollégiuma (1999), Nagyenyedtől az egyenlítőig (2001). Előkészületben van Vita Zsigmond levelesládája című könyve. Györfi a Bethlen Gábor Kollégium híres tanárait és diákjait népszerűsítette: Hegedüs Sámuelt, P. Szathmáry Károlyt, Vita Zsigmondot, Áprily Lajost, gróf Mikó Imrét, Szabó T. Attilát például. Előadássorozatot indított Aranylapok a Bethlen Könyvtárban címmel. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyed – Monoki István-díjjal jutalmazták a három évtizedes munkát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Kettős tárlat nyílt április 25-én a csíkszeredai Kriterion Galériában Csillag István grafikáiból, valamint Sárpátki Zoltán organikus-geometrikus térszobraiból. /Antal Ildikó: Két formanyelv kompozíciós világa. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtára Tóth István-emléksarokkal gazdagodott a héten. Az emléksarok-avatón jelen volt Tóth István /Tenkegörbed, 1923. okt. 15. – Marosvásárhely, 2001. szept. 16./ költő, irodalomtörténész, műfordító és pedagógus özvegye, Tóth Mária Erzsébet, aki az elhunyt férje szellemi hagyatékán túl, jelentős anyagi támogatást is nyújtott az iskolának, amelyből az intézmény vezetősége létrehozta a Tóth István-ösztöndíjalapot. Az ösztöndíjat azok a tanulók kaphatják meg, akik legalább négygyermekes családból származnak, tanulmányi átlaguk 8-as fölötti, magaviseletük pedig kiváló. Mirk László magyartanár felvázolta Tóth István életútját. Tóth István Jó reggelt, Párizs című kötetével a modern francia tolmácsolójaként mutatkozott be. Első verseskötete: Ódák és Elégiák (1957). Tóth István részt vett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola hittantanári képzésében is. /Antal Ildikó: Tóth István-emléksarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Székelyudvarhely április 27. -május 3-a között bekapcsolódik a győri Mediawave 2008 elnevezésű, összművészeti fesztivál programjába. Ez időszakban több mint harminc film vetítésére kerül sor, továbbá lesz dzsesszkoncertre, majd táncház, a Tiberius Quartet is koncertezik. A rendezvényt az udvarhelyi G. Egyesület, a Transikon Egyesület, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezi. /Szász Emese: Összművészeti fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete Kolozs megyei csoportjának április 24-én megnyílt tárlata főhajtás két jeles, száz évvel ezelőtt született pályatárs, Vajda Lajos és Korniss Dezső emléke előtt, Forma-világ címmel. /(-h): Forma-világ az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./