A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Máthé Zoltánt, Pius atyát a közelmúltban iktatták be az arad-belvárosi római katolikus egyházközség plébánosi tisztségébe. /Balta János: Teljes erővel, odaadással a hívekért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

Április 19-én nagyszabású gyermekkórus- és hangszeregyüttes-találkozó színhelye volt Borszék. Domokos Pál Péter gyergyóalfalvi kántorként kezdeményezte 1935-ben az egyházi gyermekkórusok találkozóját. Kezdeményezésüket az akkori rendszer betiltotta, mert irredentának találta. Közel negyven évvel később Ditrónak sikerült újraindítania Petres Lajos vezetésével, de ez is csak két évet bírt ki, újból betiltották. Az 1989-es rendszerváltás után Páll Ibolya karnagy kezdeményezésére újraindult ez a szép hagyomány. Azóta minden évben találkoznak a gyergyói esperesi hivatalhoz tartozó gyermekkórusok. A kórustalálkozón egyházi és világi énekeket adtak elő. /Farkas Aladár: / Domokos Pál Péter gyermekkórus-találkozó Borszéken. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 27./

Az RMDSZ ajánlata mindenkinek szól: fel kell emelni Erdélyt, fel kell lendíteni a térség gazdaságát, és véghez kell vinni a decentralizációt – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ 10940 jelöltet indít az önkormányzati választásokon, 363 polgármester-jelöltje van, ezek közül 146 személy először száll versenybe ezért a tisztségért. Az RMDSZ-nek egy jó, felkészült önkormányzati csapata van, amely teljesíteni tudja a Szövetség célkitűzéseit – szögezte le. – Autonómia nélkül nem csak Romániában, de az Európai Unióban sem lehet jövőt elképzelni – hangsúlyozta. /Fel kell emelni Erdélyt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az RMDSZ vezetősége azt javasolja a bukaresti magyaroknak, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak a főváros főpolgármesteri jelöltjeire, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Bukarestben több mint 5000 magyar nemzetiségű állampolgár él. /Az RMDSZ a bukaresti magyarok lelkiismeretére bízza. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Visszavonta jelöltségét a Brassó megyei tanácselnöki tisztségére pályázó Kovács Attila képviselő, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. Az RMDSZ arra biztatja a megye magyarságát, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét, Aristotel Cancescu jelenlegi tanácselnököt támogassa. /Brassó megye: RMDSZ–PNL-összefogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége vonható felelősségre azért, hogy nem sikerült megegyezni az RMDSZ és az MPP választási együttműködéséről Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs megyében, ahol így a megosztottság veszélyezteti a magyar közösség önkormányzati képviseletét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szervezte kalotaszentkirályi önkormányzati konferencián. Markó szerint megdöbbentő, hogy bizonyos román pártok továbbra is az etnikai szavazás fele próbálják irányítani a választói akaratot, és több erdélyi településen, köztük Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is összefogtak az RMDSZ ellen. /Gyergyai Csaba: Markó az MPP-t hibáztatja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Weil Gyula gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölt visszalépését követeli a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete. „Ha Kelemen Hunor, az RMDSZ országos kampányfőnöke óvást emelt a csíkszeredai Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltsége vezetőjének jelölése ellen, mi csupán felkérjük Weil Gyulát, mondjon le jelöléséről” – közölte sajtótájékoztatóján Árus Zsolt, az MPP alelnöke, mert Weil ugyanúgy megszegte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, akárcsak Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője. Bokor függetlenként szállt volna versenybe a csíkszeredai polgármesteri székért, indulása ellen Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyújtott be óvást azzal, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon. A felszólításra Kelemen Hunor reagált. Leszögezte, felmentették tisztségéből Weil Gyulát. /Jánossy Alíz: Weil visszalépését követeli az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányátalakítást. Szakértők helyett saját embereit, volt üzletfelét és a szocialista párt eddig mellőzött vezetőit ülteti a bársonyszékekbe a kormányfő. Az önkormányzati és területfejlesztési illetve a gazdasági tárcából három minisztérium lesz. Gyurcsány Ferenc szerint az átalakítással a kormány programja nem változik, csak a hangsúlyok és a szerkezet. „Erős és büszke Magyarországot akarok, ezért szükséges az átalakítás” – mondta. A Fidesz szerint az új kormányzati struktúrában erősen reprezentált Gyurcsány Ferenc üzleti köre. /Hét új miniszter a kisebbségi magyar kormányban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az SZDSZ miniszterei úgy állnak föl a bársonyszékből, hogy Kóka János pártelnök közben siet leszögezni: az SZDSZ-nek nem érdeke a kisebbségi MSZP-kormány megbuktatása. Akkor miért volt szükség az elmúlt hónap során arra, hogy az SZDSZ vezető politikusai úton-útfélen gyalázzák a szocialistákat, akikkel a rendszerváltás óta összesen tíz évig kormányoztak közösen, és akikkel minden ideológiai érvnél szorosabban kovácsolta őket az Orbán Viktor visszatérésétől való félelem? A Gyurcsány-kormány politikájára aligha lehet ráfogni, hogy a klasszikus, társadalmi szolidaritáson alapuló szociáldemokrata értékekhez túl sok köze lenne. Az SZDSZ számára is a szakítás jelentheti a menekülés esélyét. Az előrehozott választások mindkét párt – de főleg a szabad demokraták számára – végzetesek lennének. Az MSZP és az SZDSZ ezért továbbra is együttműködésre van ítélve. /Balogh Levente: Egymásra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A román kormány olyan közös államközi egyezmény megkötését kezdeményezi Magyarországgal, amely megoldást jelenthet a romániai szállítók panaszaira, miszerint a magyar hatóságok túlságosan szigorúan és gyakran diszkriminatív módon bánnak velük – közölte Tánczos Barna, a szállításügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára, miután néhány nappal ezelőtt megbeszélést folytatott a magyar Közlekedési Hatóság és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) illetékeseivel. /Rostás Szabolcs: Közúti egyezmény körvonalazódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság júniusban aláírásgyűjtést kezdeményez egy olyan törvénytervezet támogatása érdekében, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáról rendelkezne – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Hantz Péter, a BKB alelnöke. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről másfél évvel ezelőtt elbocsátott, jelenleg Heidelbergben kutató fizikus elmondta, a kezdeményezők nyílt levélben kérik az erdélyi magyar szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar, illetve a Székely Nemzeti Tanács – támogatását akciójukhoz. Emlékezetes, hogy a román parlament tárgyalásra sem tartotta érdemesnek azt a félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesített, 1994-ben beterjesztett tervezetet, amely ugyancsak az állami magyar egyetem felállítását célozta. Hantz Péter közölte, hogy Kovács Lehellel együtt pert indítanak a román állam ellen a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon amiatt, hogy 2006-ban mindkettőjüket elbocsátották a kolozsvári BBTE-ről. /Rostás Szabolcs: Aláírásokkal a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Papp Kincses Emese, a Sapientia Egyetem oktatójaként jegyezte Törzsökösen (Hargita Népe, ápr. 22.) című cikkét, amelyben a Sapientia sorsát kérte számon a jelenlegi magyar kormányon. Papp Kincses Emese szerint az erdélyi magyar egyetem „nemzeti közösségünk szellemi fejlődése” szempontjából fontos. Parászka Boróka, az A Hét internetes lap szerkesztője feltette a kérdést, mit jelent valóban az egyetem, az univerzitás? „Olyan intézményt, amely segít csatlakozni az európai szellemi, gazdasági, munkaerőpiaci erőtérhez, ezért a szó legnemesebb értelmében nemzetközi, sőt nemzetek feletti? Vagy valamiféle helyi érdekű, avítt, versenyképtelen alibiintézményt, amely napi politikai és egyéni egzisztenciális célokat, nemzeti érdeknek álcázott önzést szolgál? Ideje van a nemzeti gondolat megtisztításának, túl sokan és túl sokáig éltek vissza ezzel” – írta Parászka. Hány „európai szinten is versenyképes oktatót prezentált az ún. erdélyi magyar felsőoktatás?” Látványos az oktatóhiány. Parászka szerint ezeknek az egyetemeknek – néhány szak kivételével– még mindig nincs olyan presztízse, amely egy ilyen léptékű oktatáspolitikai beruházásnak és vállalásnak kijárna. „Az erdélyi magyar érettségizők száma gyakorlatilag megegyezik az egyetemi helyek számával, aki átverekszi magát az érettségi-küszöbön, az elvárt feltételek minimumán, máris egyetemi hallgatónak tudhatja magát, sőt biztosra veheti zsebében a könnyen szerzett, ám nem túl értékes diplomát. ” Papp Kincses Emese szerint az Orbán-kormány idején elindított egyetem a Gyurcsány-kormány idején halódik. Vajon az egyetem működésének fent megnevezett zavarai közül melyért tehető felelőssé a Gyurcsány-kormány bármely hivatalnoka? – kérdezte Parászka, védve Törzsök Erikát. Ebből a nemzetféltő szemléletből hiányzik az állampolgári öntudat, a civil kurázsi. Parászka – Törzsök Erikát ismételve – elítélte az erdélyi magyar felsőoktatást, hogy nem a román államtól és a romániai magyar civil szférától kér támogatást. Parászka szerint szó sem esik a magyarországi felsőoktatással való együttműködésről. Vetette-e bárki össze, hogy miként alakul a magyarországi egyetemek fejlesztése, támogatása akkor, amikor az erdélyi magyar felsőoktatás támogatását követeljük? A dr. Papp Kincses Emese által megfogalmazott „Még több pénzt!” perspektíva nélküli erdélyi önzés. /Parászka Boróka: Még több pénzt! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Az A Hét internetes lap címlapján szerepel: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány – ennek Törzsök Erika a vezetője.

A PHARE-alapok nem rendeltetésszerű felhasználása gyanújával emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) brassói területi szervezete Kicsid Béla, Szentkatolna volt polgármestere ellen. A vád szerint Kicsid hamis, pontatlan vagy hiányos dokumentációt és nyilatkozatokat nyújtott be 2002-ben, egy 85 ezer euró értékű PHARE-Ricop pályázatra. A pályázati pénzből az önkormányzat 2003 májusában szociális étkezdét létesített Szentkatolnán. /Elterelt PHARE-pénzek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Nem vehette át a neki ítélt díjat Kolozsváron, a dráma tagozatos középiskolások országos tantárgyversenyének gáláján Máthé Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos tanulója, azzal az indoklással, hogy nem jelentkezett be hivatalosan a versenybe. Marius Loga, a rendezvénynek otthont adó kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Drámaművészeti Líceum igazgatója kijelentette: „Nem igaz, hogy elmaradt a magyar diákok bejelentkezése, egyszerűen csak annyi történt, hogy a bírálóbizottság számukra nem utalt ki díjat”. Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi dráma tagozat vezető tanára elmondta, valótlan a vád, miszerint késve jelentette volna be a diákjait, pedig a beiratkozás nem volt zökkenőmentes. „Amikor felhívtam a versenyt szervező kolozsvári iskola titkárságát, azt mondták, szó sem lehet arról, hogy a két szentgyörgyi diák magyarul mondja el a repertoárjában szereplő szövegeket. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő és Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fogadják a két magyar diákot” – tette hozzá Fazakas. /Bonczidai Éva: Elnapolt elismerés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Cseres Tiborra, a „nemzeti felelősség írójára” a hét végén szülőfalujában, Gyergyóremetén. Anyanyelvi vetélkedőt, sport- és rajzversenyeket szerveztek. A Cseres-emlékmű megkoszorúzása után tartották a hagyományos szavalóversenyt. Az író-olvasó találkozón beszélgetett a közönséggel a Krónika két munkatársa, Papp Attila Zsolt költő és Burus János Botond író. A Cseres-napokat néptánctalálkozó és sportvetélkedők zárták. /Jánossy Alíz: Cseres-napok Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Romania Mare szélsőséges sovén-nacionalista hetilap, a hasonszőrű Nagy-Románia Párt szócsöve április 18-án öles címben hirdette: A Har-Kov jelentés plágium. Petre Turlea, a cikk szerzője a Vatra Romaneasca alapító agitátora volt. Ilyen minőségében 1996-ban Kovászna megye parlamenti képviselője lett, célja volt, hogy megakadályozza a székelyföldi románság elmagyarosítását. Könyvet jelentetett meg a Maniu-bandák tisztára mosása szándékával oly módon, hogy szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiket indokolt hazafias akcióknak tüntette fel. Turlea később a Romania Mare házi történésze lett. Mostani cikkében azt fájlalta, hogy bizonyos Dragos Zamfirescu szóról szóra lemásolta a parlament 1991. évi Har-Kov jelentését, és ezt 2002-ben saját műveként kiadta az Egyesült Államokban. Az egész könyv egyszerűen plágium, csak a cím Zamfirescu saját alkotása: Transylvania, Romanians Hunted Down in their County Harghita, Covasna, Tg. Mures, megjelent a floridai Romanian Historical Studies sorozatában. Már a címből is kiderül, hogy a jelzett megyékben és Marosvásárhelyen vadásznak a románokra, ami egyet jelent elűzésükkel. 1995-ben az akkori román kormány a Har-Kov jelentést az adófizetők pénzéből angol, francia és német nyelven ötezer példányban terjesztette világszerte, mégpedig a román nagykövetségeken keresztül. 1991-ben a Har-Kov jelentést képviselőként Petre Turlea fogalmazta meg. A jelentést az RMDSZ parlamenti képviselete nem írta alá, így fejezte ki tiltakozását az égbekiáltó hamisítások ellen. Az RMDSZ-es képviselők cáfolatai nem kerültek be a parlamenti jelentésbe. /Barabás István: Amerikai Har-Kov. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) első közös rendezvénye zajlott a hét végén Árkoson az Európai Tanulmányi Központban. A téma az ifjúsági alapok felhasználása volt, érintették azonban a fiatalok közéleti szerepvállalását is. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester örvendetesnek nevezte, hogy a fiatalok nem utasítják el a közéleti szerepvállalást, Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke a szervezett ifjúsági élet fontosságát hangsúlyozta. /Farcádi Botond: Hagyományteremtés a cél (Ifjúsági konferencia Árkoson). = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

A Székelyföld-vitában, amelyet Csutak István írása (Székelyföld – Székek földje) gerjesztett, a küzdelem többnyire elméleti síkon zajlott. Nem volt mögötte társadalmi felhajtó erővé, nem vált mozgalommá. A székelyföldi magyarság közösségtudatát kell erősíteni. Mindenféle autonómia nélkül is lehet szabatosan használni az anyanyelvet. A bolti árukínálat, a cégnevek, a keresztnevek, minden megnevezés esetében. Hiányzik a közösség kényszerítő ereje. /Sylvester Lajos: Lelki autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok szimfonikus koncerttel kezdődtek, három énekkar – az Eufónia, a Vox Humana és a Pro Musica – lépett fel. /Ferencz Csaba: Felütéssel kezdődött a kulturális hét (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Csíkszentdomokoson régen sötét viseletben és fehér fejkendőben mentek az asszonyok a búzaszentelő misére. Aztán eljött az idő, amikor alig vett részt valaki ezen a szép egyházi szertartáson, a népi viseletet pedig szinte teljesen elfelejtették. Mostanra viszont igazi ünnep a községben a búzaszentelés és határáldás. „Isten kezében az áldás, a mi kezünkben a munka” – ezekkel a szavakkal vezette be vasárnap a búzaszentelő szentmisét Csiby László plébános Csíkszentdomokoson. Élő örökség témával pályázott 2005-ben a Polgár-Társ Alapítványnál a Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület. Céljuk az volt, hogy ráébresszék a helyi közösséget arra, milyen értékei vannak. Különböző programokat szerveztek, kézműves és szövő-fonó műhelyekbe csalogatták a fiatalokat – mesélte Kurkó István, az egyesület elnöke. Meghirdették a Szőttesek vasárnapját, búzaszentelő napjára. Arra kérték az embereket, népviseletben menjenek a templomba. Azt mondják, hogy Domokoson 17 féle szőttes van. Ez a színkombinációra és a szövés módjára vonatkozik. A Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület Pendelymustra címmel hirdetett előadást. Az emberek elővették a ládákba, padokba rejtett szőtteseket, és ma már büszkén hordják ünnepi viseletként. /Takács Éva: Szőttesek vasárnapja Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Ünnepélyes keretek között adták át április 26-án Kolozsváron az idei alkotói ösztöndíjakat. A Communitas Alapítvány által meghirdetett ösztöndíjat idén 41 fiatal művész nyerte el. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának ügyvezető alelnöke elmondta: ezzel a rendezvénnyel, nem hivatalosan ugyan, de felavatják az Iskola Alapítvány új székházát, amelyben az irodahelyiségek mellett helyet kapnak a fiatal tanárok számára készült lakások is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki az ösztöndíjbizottság elnöke is, elmondta: a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíja része annak a közös gondolkodásnak, amely a fiatal művészekről, értelmiségiekről szól. Az ünnepségen Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh (BMC) elnöke megnyitotta a 2007-es képzőművészeti díjazottak munkáiból összeállított kiállítást. /Köllő Katalin: Átadták az alkotói ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az örmény népirtás napját követően, április 26-án emlékezett meg a marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület a huszadik század eleji örmény holokausztról, a világ első, központilag irányított népirtásáról. A vásárhelyi egyesület elnöke, Puskás Attila történész a marosvásárhelyi örmény közösség történetét ismertette. Emlékeztek azokra, akik nemzetiségük, keresztény hitük miatt pusztultak el, mintegy másfél – kétmillióan. A páratlan népirtás követőkre is talált, Hitler számára példaként szolgált. /Nagy Botond: Emlékezés az első holokausztra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Lehoczky Attila tanár szerint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak nincs megfelelő önmagát népszerűsítő politikája. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a megye magyar diákjai úgyis a Csikybe jönnek, mert nincs más magyar tannyelvű középiskola. A valóság más. 2007-ben 206 nyolcadikos végzett, ebből mindössze három líceumi osztályt (84 diák) és két szakosztályt (33 diák) tudtak feltölteni, a hiány majdnem 90 fő! A temesvári Gerhardinum és a Bartók Béla Líceum Arad megyébe jött diákokat toborozni. Matekovits Mária aligazgatónő javaslatára két fordulóban az összes Arad megyei magyar iskolába járó nyolcadikost behozták az iskolába, körbevezették őket. Az elgondolás remek volt, az eredmény pedig plusz 30 diák eddig. /Lehoczky Attila: Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Harminc ország hatszáz kiadója ötvenezer címmel várta a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóit a Millenáris Parkban. A fesztivál fővendége Bret Easton Ellis amerikai író, az Amerikai Psycho és a Nullánál is kevesebb szerzője volt. Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó standján olyan kiadványok bizonyultak a legkelendőbbnek, mint báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek, Duka János Székely anekdoták, P. Benedek Fidél Ferences kolostorok, vagy Váli Éva Árkos üzenete egy világpolgárnak című művei, vagy a Műterem-sorozatban megjelent, Sipos László felvinci festőt bemutató kismonográfia. A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas– Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit hozta el Budapestre. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas–Akadémia főszerkesztője közölte: a fesztiválon sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokban élő, csíki származású Barabási Albert-László fizikussal, hogy Behálózva című bestsellerét magyar fordításban elsőként adhassák ki Erdélyben. „Az eredetileg angolul írt könyvében Barabási a világ kapcsolatrendszerét vizsgálja, és matematikailag bizonyítja be, hogy nincsenek véletlenek. Biztosan az sem véletlen, hogy Budapesten találkoztunk, s szülővárosában adhatjuk ki nagy sikerű könyvének első erdélyi magyar fordítását” – mondta Kozma Mária. Ha egyszer eljön az ideje, habozás nélkül az irodalmat részesíti előnyben a politikával szemben – jelentette ki közönségtalálkozóján Markó Béla, hozzátéve, Erdélyben könyvet írni és kiadni „nagyon fontos és jó konspiráció”. A határon túli magyar kiadók arra panaszkodtak, kiadványaik iránt enyhén megcsappant az érdeklődés. Ezt erősítette meg a felvidéki és délvidéki kiadók köteteit népszerűsítő budapesti forgalmazó is. /Benkő Levente: Erdélyi kötetek a könyvünnepen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Egy mesekönyv, egy verseskötet és egy ismeretterjesztő kiadvány is elnyerte az Év Gyermekkönyve 2007 díjat a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: díjjal jutalmazták Czigány Zoltán Csoda és Kósza című mesekönyvét, valamint a marosvásárhelyi Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén című verseskötetét. A Hajnali csillag peremén illusztrátora, Takács Mari is megkapta az elismerést, az év ismeretterjesztő gyermekkönyve pedig A jogerő legyen veled! Izgalmas jogi kérdések – Neves jogászok válaszai című kötet lett. Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén /Magvető Kiadó, Budapest/ című gyermekvers-gyűjteménye a költő kilencedik gyerekeknek szóló könyve, az első, amely Budapesten jelent meg, és az egyetlen, amely három évtized verseiből válogat, miközben új verseket is tartalmaz. /Az Év Gyermekkönyve 2007 díjas Kovács András Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Magyarózdnak nem csak Horváth István kapcsán van köze az irodalomhoz. Az ózdi völgy Petrőczi Kata Szidónia otthonos tája, aki a magyarózdi kastélyban írta első verseit. Petrőczi Kata Szidónia (1662-1708) a magyar barokk első elismert költőnője, a kegyességi próza alkotója. A Horváth István költészetét idéző április 25-i vetélkedőn a grófnő szellemalakját is idézte Csegöldi Erika tanárnő és maguk a szavalók. Horváth István október kilencedikén lenne százéves (1977. január 5-én halt meg). Horváth Arany közíró, a költő lánya gyermekkori emlékeit idézte a faluról és a szerető édesapáról. /Bölöni Domokos: „Az én vándorlásom nem szűnik meg soha”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria és a székelyföldi múzeumok gyűjteményéből című, május 8-ától a Csíki Székely Múzeum kiállítóterében nyíló festőművészeti tárlatra érkezett meg ötven festmény Budapestről, a Magyar Nemzeti Galériából. A Magyar Nemzeti Galéria erre az alkalomra ingyen kölcsönözte a festményeket. Először lesz látható Erdélyben ilyen átfogó kiállítás a nagybányai iskola és művésztelep anyagából. /Székely Zita: Átköltöző művésztelep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Április 25-én nyílt meg a Bernády Ház udvarán a Photo Natura című természetfotó-kiállítás Marosvásárhelyen. Vajda György kiállítás-kezdeményező és szervező üdvözölte a megjelenteket. Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület 2002-ben kezdeményezte a Photo Natura kiállítás szervezését. Az idei tárlatra 24 hazai, 22 magyarországi és egy vajdasági alkotó összesen 345 fotót küldött be. /Nagy Botond: Pillanat-fényrajz apró csodákról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./