Gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc egyik legmarkánsabb személyiségének állítottak szobrot május 22-én Szatmár megyében, Erdődön, az erdődi vár bástyájának tövében. A helyi önkormányzat által felállított alkotás Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrász munkája. A várat Károlyi Sándor építtette újjá az 1700-as években, a kastélyhoz fűződő egyik legnevezetesebb esemény: 1847-ben ennek kápolnájában esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. „Károlyi Sándor a szabadságharc egyik legellentmondásosabb személyisége volt, viszont a mából visszatekintve sokkal inkább a reálpolitikust kellene benne látnunk, semmint az árulót. Ő a békéért harcolt” – méltatta a hajdani grófot a szoboravatón Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere. /Babos Krisztina: Szobor Károlyinak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ Szakács Imre alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint jobb lett volna, ha a Petőfi és Szendrey Júlia-emlékmű tervezett szeptemberi szoboravatója után leplezik le Erdődön Károlyi gróf szobrát, de a békesség miatt ők is eljöttek, és elhelyezték a szervezet koszorúját. /Sike Lajos: Román himnusz Károlyinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Paprikás volt a hangulat az újonnan megjelent Bukaresti Magyar Újság bemutatóján május 21-én, a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság székházában. Árvay Zsolt, a társaság elnöke kifogásolta, hogy a Budai Richárd bukaresti RMDSZ-szervezeti elnök finanszírozásában megjelenő havilap első száma az ő beleegyezése nélkül tünteti fel kiadóként a társaságot. Budai Richárd elmondta, azért tüntette fel kiadóként a társaságot az elnök beleegyezése nélkül, mert a társaság igazgatótanácsának kétharmada tudott a döntéséről. A vallási, kulturális és ifjúsági témákkal is foglalkozó lap két oldalt szentelt az RMDSZ fővárosi és kerületi tanácsosjelöltjeinek bemutatására. A lap példányait, a civil szervezetekkel és az egyházzal közösen elkészített adatbázis alapján, kétezer bukaresti magyar családnak küldik el postán. A sajtóhibáktól hemzsegő kiadvány javítása érdekében Budai az ÚMSZ szerkesztőségéhez akar fordulni. /O. M. : Bukaresti Magyar Újság, gyermekbetegségekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa nem rajongója Wass Albertnek, de sajnálja, hogy a román igazságszolgáltatás nem adott helyt a per-újrafelvételi kérelemnek, amelynek során lehetőség nyílt volna az író rehabilitálására. Miközben Wass Albert politikai szimbólummá minősült, életművét a közízlés megtette a transzszilvanizmus, a kitartás, a Trianon utáni Erdély sorsának jelképévé, nagyon ritkán esett szó irodalmi értékéről. Az újságíró szerint két regényén kívül (Farkasverem, A funtineli boszorkány) nemigen van valódi értéket felmutató műve. Az erdélyi magyar tömegek rajongása annak a nemzeti érzelmi túlfűtöttségnek, Trianon-siratásnak szól, amely a köreinkben népszerű politikai jobboldalt is jellemzi, olvasható a cikkben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Wass Albertről, még egyszer. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 30-án kezdődik Kolozsváron a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál. A június 8-áig tartó rendezvényen 127 nagyjátékfilmet és 73 rövidfilmet láthat a közönség. A magyar filmgyártást idén is kiemelten figyelemmel kíséri a fesztivál, a már hagyományos magyar napra június 4-én kerül sor, összesen 7 játékfilmet vetítenek az elmúlt 3 év terméséből, látható lesz a napokban Cannes-ban versenyző Delta, Mundruczó Kornél alkotása is. /Köllő Katalin: TIFFT-kezdés a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A TransylMania együttes 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Az együttes népdalfeldolgozásaival szeretne hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez. A megzenésített versekkel a magyar nemzeti öntudat megerősítését szolgálják. Találkoztak a budapesti Kormorán együttessel, rájöttek, hogy közös céljaik vannak. 2003-ban közös erdélyi-székelyföldi turnét tartottak, majd megjelent az együttes első lemeze, Legyen úgy, mint régen volt címmel. A TransylMania 2004 nyarán a budapesti Testnevelési Egyetem sportcsarnokában 2000 ember előtt mutatkozhatott be, a Kormorán előzenekaraként. A koncertről a Duna Televízió felvételt készített. 2005-ben rengeteg magyarországi fellépés után a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére Budapesten a Papp László Sportarénában – több neves művész és zenekar társaságában – zenélt az együttes. 2006-ban megjelent a TransylMania El ne add az ősi házat című albuma. Az együttes részt vett több fesztiválon, mint például a Délvidéki EMI tábor, Demokrata Liget, Tusványos vagy az erdélyi EMI tábor. A zenekar május 28-án lép fel Kolozsváron. /Erdély szerelmese: TransylMania. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az Országos Magyar Diákszövetség idén is megszervezte a felvételi tájékoztató körutat, amelynek során az Egyetemi Kalauz 2008 című kiadvány bemutatták. A kiadványban szerepelnek a magyar alapítványi felsőoktatási intézmények, a magyar egyházi felsőoktatási intézmények, a magyar tannyelvet is használó állami egyetemek, a nagyobb egyetemi központokban lévő román állami egyetemek, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények romániai konzultációs központjai. /A felvételi tájékoztató körút eredménye. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Május 21-én kezdődött Aradon a X. Nemzetközi Kulturális Antropológiai Szimpózium, melyen szakemberek vesznek részt Ausztriából, Magyarországról, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából. Az idei rendezvénysorozat az erre az évre meghirdetett interkulturális párbeszéd európai évének keretében zajlik. /Kiss Károly: X. Nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Marosvásárhely – és talán Erdély – egyik legértékesebb, legreprezentatívabb képzőművészeti kiállítását nyitották meg újra május 20-án. A Bernády-gyűjteményként ismert tárlat félévnyi szentendrei tartózkodás után érkezett haza, az időközben a Maros Megyei Múzeum által újrafestett és felújított eredeti galériáiba, a Kultúrpalota legfelső emeletére. A kissé átrendezett, eddig ki nem állított alkotásokat is felvonultató, Fények és árnyak című állandó kiállítás megnyitóján Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és szólt a szentendrei kiállításról is. /Nagy Botond: Fények és árnyak. Újra itthon a Bernády-gyűjtemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Made in Hungary 1900–2000 címmel rendeznek kiállítást a 20. századi Magyarország iparművészetének történetéről és fejlődéséről Temesváron. A tárlat a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének és a Magyar Képző- és Díszítőművészek Szövetségének együttműködésében jön létre. A megnyitóra május 28-án lesz, a tárlat anyagát Ernyey Gyula, a magyarországi szakmai szövetség alelnöke, a budapesti Moholy Nagy László Szépművészeti Egyetem tanára mutatja be. /Pataky Lehel Zsolt: Kiállítás a 20. századi magyar iparművészetről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a Nagy Mózes Elméleti Líceum V–VIII. osztályos rajztagozatának év végi tárlata. Idén közel háromszáz munka látható, melyeket a rajztagozatos tanulók a Vetró művész házaspár és Koszta Ervin képzőművész irányítása alatt készítettek. /(Iochom): Képzőművész-palánták 36. kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A középiskolát elvégző diákok számára ismert a Maturandusok című kiadvány, és a véndiákok is szívesen nosztalgiáznak a kötet forgatása közben. Az utóbbi tizennégy évben érettségizők közül ugyanis sokak polcán ott áll ez a könyv, amelynek szellemi atyja Bartha Zoltán, a kolozsvári Tinivár Kiadó igazgatója. „Nagyon nehéz fizikai munkát igényel egy ilyen kötet összeállítása – mondta. – Decemberben, januárban elküldünk egy körlevelet a romániai középiskolákba, amelyben felkérjük az igazgatót, osztályfőnököt, továbbítsák a magyar diákok névsorát, osztályfőnök nevével és a végzősök mottójával együtt.” Az idei kiadás érdekessége az ún. csökkentett létszámú osztályok névsora, amellyel jelentősen bővült a kiadványban szereplő diákok száma – 8620 magyar diák neve, 300 osztály és 128 iskola adatai kerültek sajtó alá. A kiadvány megjelenésének jövő évben esedékes 15. évfordulójára egy olyan Maturandusok-kiadás lát napvilágot, amelyben a Kárpát-medence összes magyar iskolája szerepelni fog – ígérte Bartha Zoltán. A Tinivár rendszeres kiadványai még a 15 éve megjelenő Diákabrak havilap és a kilenc éve kéthavonta megjelenő Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő szemle. A Maturandusok adatgyűjtéséből az is kiderül, hogy jelenleg Romániában 128-ra tehető a magyar középiskolák száma, ez lassan állandó szám marad. /Varga Melinda: Maturandusok: nevek és mottók világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 22-én az arad-belvárosi református templom imatermében alig fértek el az érdeklődők, akik Ujj János Arad építészeti emlékei /Partiumi Füzetek, Nagyvárad/ című könyvének bemutatójára jöttek el. Dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke ismertette kötetet, amely a „legrégibb időktől” – Arad esetében ez a glogováci templom romja – a múlt század harmincas-negyvenes éveiig veszi számba a város legjelentősebb barokk, szecessziós, eklektikus stílusban épült és modern kori, első világháború utáni épületeit. A szerző hangsúlyozta: mivel eddig hasonló jellegű könyv Aradról nem jelent meg, ez amolyan alapműnek számítható, amely a továbbiakban kiegészíthető. /Arad építészeti emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

A nemzeti kisebbségek helyzete, az európai uniós értékrendszer érvényesítése a kétoldalú kapcsolatokban, a soron következő közös kormányülés előkészítése, a kulturális értékek megóvása és az energiaellátás kérdése egyaránt szerepelt Gilyán György magyar és Raduta Raduta román külügyi államtitkár május 23-i bukaresti megbeszélésein. Gilyán György háromnapos látogatásra érkezett Romániába. A bukaresti megbeszélések után Csángóföldre vezet az útja, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) képviselőivel találkozik. Részt vesz Magyarfaluban a felújított Magyar Ház felszentelésén. Programján szerepel még a Neamt megyei ortodox kolostor megtekintése, majd Székelyföldön keres fel néhány várost. A bukaresti megbeszélések a két minisztérium rendszeres konzultációsorozatába illeszkednek. Raduta kifejtette, Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának az ügyéhez. /Magyar-román eszmecsere a nemzeti kisebbségek helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Romániában a minisztérium májusban 25 millió lej értékben fizet ki kártérítéseket a kommunista rendszer idején elhurcolt személyeknek, ezenkívül egy kétszer ekkora összeget kapnak júniusban azok, akiknek tulajdonait nem lehet visszaadni, jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági miniszter. „Az első három hónapban nem utaltunk ki pénzt a kártérítésekre, Májustól kezdődően azonban ismét utalunk ki pénzt a Besszarábiába vagy más helyre deportált személyeknek, illetve azoknak, akik pénzt igényelnek azon ingatlanok után, melyeket az állam nem tud visszaadni” – mondta Vosganian. A májusban és júniusban kifizetendő kártérítések összege 75 millió lejre emelkedik. /Kárpótlás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveiből részleteket hozott a Szabadság. Az RMDSZ célja a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok kialakítása és fenntartása Románia magyarlakta településein. Az RMDSZ önkormányzati választási programjának három alappillére a decentralizáció, a modernizáció és az autonómia. A jövő önkormányzatának minőségi ügyintézést kell nyújtania, és hozzá kell járulnia a helyi fejlesztés megvalósításához. Az önkormányzatok elősegítik az erős polgári társadalom létrejöttét, a vidéki társadalom versenyképességét. Célszerű lenne a prefektus jogkörének leszűkítése, a törvényesség ellenőrzésére való korlátozása. A kulturális igazgatóságoknak át kellene kerülniük a megyei önkormányzatokhoz. Fontos az információs társadalom kiszélesítése. – Együttműködés az egyházzal a szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti – intézmények létrehozására. Az autonómia a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. /Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat! Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelvei (Részletek) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Értetlenül állok Markó Bélának Fidesz-ellenes megnyilvánulásai előtt, mint ahogy Tőkés László független EP-jelölt kampánya idején is értetlenséggel fogadtam azt a pártunk ellen intézett támadást, amire az RMDSZ elnöke ragadtatta magát – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus Markó azon kijelentését kommentálta, miszerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad befolyásolniuk az itteni választókat. – A Fidesz nem pártokat és nem személyeket támogat, hanem értékeket, programokat. Erről szólt az elmúlt 20 évünk, most is így viszonyulunk az erdélyi politikához. Bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika rendezni tudja azokat a belső szervezeti és személyi problémákat, amelyekkel küszködik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar politika eredményesen tudja ennek a közösségnek hosszú távú érdekeit képviselni – nyilatkozta a fideszes politikus. /Nem pártokat, hanem értékeket támogat a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Élhető Kolozsvárt akarunk, amelyben helye, rangja, méltósága és tartalma van a magyar szónak, írta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári polgármester-jelöltje. Olyant, amelyben eltűnnek a történelmi valóságot meghamisító, bántó egynyelvű feliratok, amelyben senkinek sem lesz bántódása, azért, mert más nyelven szól. /László Attila: Élhető Kolozsvárt akarunk! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje nyílt levélben köszöntötte a Sepsiszentgyörgyre látogató Orbán Viktort. Antal Árpád leszögezte: Székelyföldön az önkormányzati választások talán már fontosabbak a helyi közösségek életében, mint akár az országosak, mert a székely autonómia ügyét csakis erős és elkötelezett önkormányzati háttérrel lehet sikerre vinni. A román pártok a szélsőséges politikai alakulatokkal is összefogtak a magyar jelöltek ellen. Így történt ez Háromszéken is. Tavaly novemberben kevesen hitték, hogy az európai parlamenti választások során mind az RMDSZ, mind Tőkés László független jelölt mandátumot szerezhet a magyar szavazók mozgósításával. „Ez mégis sikerült, többek között a te sodró erejű, mozgósító jelenlétednek köszönhetően” – írta Antal. Most azonban a román összefogás jelöltje okozhat meglepetést, mert tizennyolc év után először, elveszíthetik a magyarok Háromszék vezetői tisztségét. Antal azt kéri, hogy Orbán Viktor minél nagyobb választási részvételre buzdítsa nemzettársait. /Orbán Viktort Antal Árpád is köszönti. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

A közvélemény-kutatások alkalmasak a választók manipulálására, elbizonytalanítására. Az RMDSZ minap közzétett felmérése szerint Háromszéken, győzelemre áll mind a szövetség, mind tanácselnök- és polgármesterjelöltje. Ezzel a közléssel az RMDSZ híveit megerősíti, az ellentábort összezavarja. /Simó Erzsébet: A közvélemény-kutatás és a győzelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Újabb felháborító kezdeményezéssel állt elő a Nagy-Románia Párt: törvénytervezetet készítenek elő, amelynek értelmében hatalmas pénzösszeggel jutalmaznák azokat a románokat, aki Hargita vagy Kovászna megyében szándékoznak letelepedni. A trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették a magyar vidékek elrománosítását. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak. A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen a románok aránya elérte az ötven százalékot. A rendszerváltás után nem állt le a folyamat, csak lelassult. Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat. Székelyföld két megyéje most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak. Az RMDSZ eddig nem foglalkozott ezzel a súlyos problémával. A Magyar Polgári Párt felvállalta az autonómiáért való küzdelmet. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. /Fülöp D. Dénes: Románokat telepítenének Hargita és Kovászna megyébe. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdély. ma, máj. 24./

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje és Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármesterjelölt május 23-án akácfacsemetéket ültetett Kovásznán. Lőrincz Zsigmond polgármesterjelölt ismételten megemlítette a környezetvédelmi miniszternek a város szennyvízcsatornájával és a csomakőrösi szemétteleppel kapcsolatos gondokat. Korodi elmondta, hogy a környezetvédelmi tárca által Kovásznának juttatott pénzügyi támogatásból el lehet kezdeni az új szennyvízcsatorna kiépítését, és megígérte Lőrincznek, hogy a választások után kiegészítik a támogatást. /Bodor János: Csemeteültetés zöldminiszterrel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kovásznai szervezete nyilvános közvitára hívta Lőrincz Zsigmondot, az RMDSZ polgármesterjelöltjét Zsuffa Leventével, az MPP polgármesterjelöltjével. A kovásznai RMDSZ közleményben válaszolt a meghívásra, melyben leszögezték: ,,Jelöltünk nem zárkózik el az érdemi vitától, de az MPP polgármesterjelöltjét nem tartja méltó vitapartnernek. Zsuffa Levente polgármestert jól ismerjük, ismerjük munkamódszereit, temperamentumát, az elmúlt nyolc év alatt számtalanszor megtapasztaltuk ellenszenvét szervezetünkkel szemben. Nem hisszük, hogy az MPP színeibe öltözve jelleme kicserélődött volna. Felidézzük a négy évvel ezelőtti kampány eseményeit, amikor az RMDSZ hívta vitára az akkor függetlenként induló Zsuffa Leventét, aki az okfejtésben alulmaradva, magyarázat nélkül hagyta el a vita helyszínét. ” /Bodor János: A kovásznai RMDSZ elutasította a vitát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Nagyon bölcs és jó választást kívánt a sepsiszentgyörgyieknek Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere az MPP május 23-án tartott kampányrendezvényén.,,Ha kiállunk az érdekeinkért, és határozottan képviseljük azokat, még mindig többre megyünk, mintha örökösen kompromisszumokat kötve hátrálunk, mert előbb-utóbb eljutunk a falig, és ott sem lesz sokkal jobb. Legalább saját magunknak el tudjuk mondani, hogy az erőfeszítéseket megtettük. Ha valaki nem áll ki saját magáért, helyette más nem fogja megtenni” – fejtette ki Kósa Lajos. Előadásában a debreceni sikertörténet titkát igyekezett megosztani a hallgatósággal. Tíz évvel ezelőtt, amikor átvette a város vezetését, nem volt jó a helyzet. Jelenleg viszont pályázataikon a nyertesek 70 százaléka magyarországi cég, s ezek 80 százaléka helybeli. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje röviden folytatta: ,,Kósa Lajos előadásában Sepsiszentgyörgy városvízióját hallották” – az adott léptéket, körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve. Az ötletek ideje lejárt, ellenfelük nem szabad ember, hanem a pártfegyelem megtestesítője – mondta. /Farkas Réka: A debreceni példa (Kampányban az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Sírokat takarított május 23-án Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a Házsongárdi temetőben. A két politikus, és a temető-látogatást kezdeményező Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a műemlék-jellegű sírkert jelentőségére akarta felhívni így a figyelmet. A Házsongárdi temető válságos állapotának rendezése kiemelt helyen szerepel az MPP Kolozs megyei szervezetének programjában. Németh Zsolt megkereste egyik őse, Kriza János unitárius püspök, balladagyűjtő sírját is. /Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek Pro Urbe kitüntetést adományoz Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester. Az RMDSZ-es városvezető a kitüntetést Orbánnak „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásában megnyilvánult, elévülhetetlen érdemeiért adományozza”. Az oklevelet Ráduly a hétvégén Csíkszeredába látogató Orbánnak a Jakab Antal Tanulmányi Házban sorra kerülő Egyház – Közösségépítés – Autonómia című konferencia alkalmából kívánja átnyújtani. A Magyar Polgári Párt meghívására a hétvégén Orbán felkeresi Sepsiszentgyörgyöt és Székelyudvarhelyt is. Az MPP-nek Csíkszeredában is van polgármesterjelöltje, Papp Előd volt RMDSZ-es alpolgármester személyében. /Versengés Orbán kegyeiért? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A DKMT Eurorégió – a kisebbségek eurorégiója című rendezvény keretében a Temes megyei RMDSZ közös reggelire invitálta a romániai és a szerbiai Bánságban élő kisebbségek képviselőit. Megjelent többek között a vajdasági Tóthfalu küldöttsége is Bata Ferenc polgármester vezetésével. „A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napjai alkalmából szervezett rendezvényünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a határokon átnyúló együttműködés létrejöttében és működtetésében kiemelkedő szerep jutott a három országban élő kisebbségeknek. ” – hangsúlyozta Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /Pataki Zoltán: A Magyar Házban reggeliztek a bánsági kisebbségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kettős jelentőségű esemény színhelye volt május 23-án a kolozsvári Szent Mihály templom és környezete. Úrnapjára gyűltek össze a város katolikus hívei és papsága. A szentmise után következett az úrnapi körmenet, amelyet kereken 60 év után először végezhettek a templom körül. A templomkertben négy helyen állítottak fel sátrat, alattuk egy-egy virággal díszített oltárasztallal. Minden oltárnál elhangzott egy-egy evangéliumi szakasz. Kovács Sándor főesperes elmondta, a templomkertet sikerült telekkönyvezni jogos tulajdonosa, a Szent Mihály plébánia nevére. Utoljára 1948-ban tarthattak úrnapi körmenetet a Szent Mihály-templomon kívül. 1949. június 21-én Márton Áron püspököt letartóztatták. Következett a megpróbáltatások hosszú időszaka, amely folyamán a kommunista hatóságok mindent megtettek a vallásos élet felszámolásáért. /Fodor György: Úrnapi ünnep történelmi igazságtétellel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./