Újabb emlékművet állítottak az 1944. szeptember 7-én lemészárolt székesfehérvári kiskatonák sírhantjai fölött. A Gac-oldalában nyugvó 159 katona emléke előtt tisztelegtek a magyarországiak és a helyiek május 18-án. A nemrég Székesfehérváron megáldott, szürke márványból készített emlékművet, Richter József alkotását szállították Gyergyószentmiklósra. Tisztelet és hála tehát azoknak a gyergyói embereknek, anyáknak, asszonyoknak, akik a legbarbárabb időkben is vállalták a bátorságot, s őrizték, ápolták annak a 159 magyar hősi halottnak az emlékét, akikről ők is csak annyit tudtak, hogy valakiknek ők is nagyon hiányoznak, hangzott el az avatáson. Közreműködtek a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület lovas huszárai is. /Baricz-Tamás Imola: Új emlékmű a Gac-oldalban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), 2008. máj. 22./

Újabb köztéri alkotással gazdagodik Székelyudvarhely. A városháza előtti téren május 25-én, vasárnap avatják fel a millenniumi emlékoszlopot, Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész alkotását. Székelyudvarhely főterét 1897-től 1919-ig ékesítette a magyar államiságot jelképező millenniumi emlékmű, melyet az első világháborút követően döntöttek le a várost megszálló csapatok. Az emlékművet eredeti helyére, a központi kisparkba állítják vissza. A mintegy kilenc méter magas alkotás az eredeti emlékmű mintájára, egy oszlopból, két oroszlánból, valamint kőből faragott címerekből áll. Az impozáns alkotás talapzatát a magyarországi Reneszánsz Kőfaragó Zrt. készítette. Az avatásra meghívást kapott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. /Szász Emese: Visszaállítják a millenniumi emlékművet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Erdővidéken amikor bányaszerencsétlenségben odaveszett vájárt, csillést temettek, felhangzottak a bányászhimnusz. Hatvanötre rúg az áldozatok száma 1950-től napjainkig. Baróton ma is élő bányamérnökök – Bartha János és Kiss Dezső – munkálkodtak azon, hogy minél teljesebb legyen a lajstrom. Most Barót városi RMDSZ-választmánya vörös andezitből készült klasszikus obeliszkre helyezi el azoknak a névsorát, akik évtizedekkel ezelőtt életüket vesztették a szénbányák mélyén. Május 24-én Baróton temető ravatalozókápolnája előtt ismét felhangzik a bányász fúvószenekartól a bányászhimnusz. /”Bányásznak halni szép halál, /egekbe szállni fel, fel, /Szerencse fel!”/ Emlékezésre hívja az áldozatok maradékait. /Kisgyörgy Zoltán: Egekbe szállni fel, fel, szerencse fel! A Géza-bányában elhunyt bányászok emlékköve a köpeci temetőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Rendes körülmények között Orbán Viktor, a Fidesz elnöke találkozna az egyik és másik magyar politikai szervezet vezetőivel, beszédet mondana mindkét erdélyi magyar szervezet kampányrendezvényén, írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. No de hol vannak manapság a rendes körülmények? – kérdezte. Orbán Viktor kizárólagosan a Magyar Polgári Pártot támogatja. Az MPP számára nélkülözhetetlen a fideszes megerősítés, mert saját jelöltjeinek jó része nem tűnik vonzónak. /Szűcs László: Csalá(r)di viszonyok. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

A székelyföldi borvíz- és fürdőkultúrát bemutató múzeum nyitotta meg kapuit május 21-én a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn. A helyi önkormányzat által létrehozott létesítményben a témakörhöz kapcsolódó használati tárgyakat, írásos dokumentumokat, nagyméretű dokumentumfotókat, ásványokat, a vidék növényvilágát, az ásványvíz-képződés folyamatát szemléltető ábrákat láthatnak az érdeklődők. A borvízmúzeum gondolata tíz éve vetődött fel, mondta Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, köszönetet mondva Szász Jenő polgármesternek az ötlet felkarolásáért. A rendezvényen meghívottként jelen volt Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, illetve Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje is. /Pengő Zoltán: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Ha statisztikát készítenének arról, hogy hányszor szerepelt egyes magyar írók neve 1990 után az erdélyi magyar újságokban, Wass Albert minden bizonnyal vezetné a listát. A rendszerváltás előtt alig ismert író váratlan hódítása pedig csak részben tulajdonítható művei erejének, irodalmi értékének. A másik részt az író életében és holtában történt meghurcoltatása adta a hírnévhez. Az, hogy 1946-ban háborús bűnök vitatható vádjával, távollétében ítélte halálra egy kolozsvári román népbíróság, hogy az ítélet felülvizsgálatára az immár NATO- és EU-tagállam Románia igazságszolgáltatása sem mutat készséget, hogy az Antonescu-kultusz megfékezésére hozott törvény alapján névváltoztatásra kötelezték az író nevét felvett intézményeket, és leszedették talapzataikról a Wass Albert-szobrokat. /Gazda Árpád: Wass-marketing. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A kolozs-dobokai római katolikus főesperesi kerület, a kolozsvári Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya Az Isten-szeretet Dsida Jenő költészetében című rendezvényét tartotta május 19-én Kolozsváron. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános elmondta: Dsida kimagasló tisztelettel viseltetett az egyház iránt. Fodor György piarista confráter örömmel számolt be arról, hogy magyarországi barátja Dsida kéziratot hozott Kolozsvárra. Kabán Annamária textológus előadásában több Dsida verset elemezve végigvonultatta az Isten-szeretet motívumát. Elmondta: Dsida Jenő élete és költészete magában válasz az Isten-szeretetre. Mózes Huba irodalomtörténész Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának Dsida Jenő féle fordítását elemezte. /D. I. : Dsida költészete és élete válasz az Isten-szeretetre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön kétnyelvű feliratok sorakoznak. A hatalmas állomásépületen Ghimes–Gyimes, de egyéb kétnyelvű névből is több van, mint Sepsiszentgyörgy leghosszabb utcáján. A legnagyobb magyar lakosú székely városnak titulált Sepsiszentgyörgyön elfelejtenek az itt élő lakosság nyelvén szólni. Látta-e valaki valamelyik polgármester- vagy tanácstagjelölt programjában, hogy megválasztása esetén élne az anyanyelvhasználat jogával, s másokat is erre ösztönözne? /Sylvester Lajos: Jöjjenek a gyimesiek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Az 1848-as szabadságharc idején a délvidéki válság kezelésére Magyarországra vezényelt székely határőröknek ,,rossz volt a sajtója”, azaz rossz hírüket keltette elsősorban Mészáros Lázár honvédelmi miniszter, s ezt a csorbát igyekezett kiköszörülni néhány történész. A székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban című tanulmánykötet bemutatóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Csikány Tamás és Kedves Gyula magyarországi hadtörténészek a háromszéki és a csíki zászlóaljak magyarországi szereplését ecsetelték, kiemelve: a hiteles kép az, hogy a székelyek az adott körülmények között teljesítették a rájuk bízott feladatot. Az est házigazdája Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész a kötet társszerzője. /Albert Levente: A székelyek helytálltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Főleg erdélyi megyéket sújtottak az áradások és a viharok. A legnagyobb károk a hét elején Kolozs megyében keletkeztek. Hunyad megyében hetven háztartás szenvedett kárt, és több országút megrongálódott az áradások miatt. Szilágy megye Kraszna községében 20 háztáji gazdaságban okoztak kárt a megáradt folyók és patakok. /Főleg Erdélyben pusztítottak az áradások és a viharok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Folytatódott az ítéletidő Hunyad megye északi részén, ahol a felhőszakadás nyomán Brádot és három környező falut öntött el a víz. Több mint 70 porta, gazdaság és 22 hektárnyi termőföld került víz alá. /Gáspár-Barra Réka: Brádot is elöntötte a víz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Két év alatt három millió euróval gyarapodott Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a vagyona – írta a Transindex hírportál összehasonlítva az MPP elnök 2006-os és az idei vagyonnyilatkozatát. A dokumentum nyilvános, Szász a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre való jelentkezéskor adta le azt, de a nyilatkozat nem érhető el a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal honlapján. Szász Jenő egy-egy csíkszeredai és székelyudvarhelyi telekkel gazdagodott, amit feleségével együtt fele-fele arányban birtokol. Az MPP szerint a Transindex „folytatja azt a lejárató hadjáratot, amelyet az RMDSZ évek óta művel politikai versenytársának vezetőjével szemben”, majd arra kéri a portált, hogy amennyiben az MPP elnökére vagy bármely más tisztségviselőjére nézve terhelő adójogi vonatkozású adatok birtokában van, forduljon a nyomozó hatósághoz. /Mennyivel gyarapodott Szász vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Az MPP sajtóirodája szerint a Transindex portál feltételezésekre és vélelmekre alapozva folytat lejárató hadjáratot. A portál Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének az érdekeltségi körébe tartozik, és a közelmúltban Gyurcsány Ferenctől kapott Szabad Sajtó díjat. Nyolc telekkel és egy házzal gazdagodott 2004 óta Borboly Csaba is, aki az RMDSZ színeiben pályázik a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre. Borboly a családtagjaitól vásárolt, illetve kapott adományként tekerőpataki, tordátfalvi és bencédi föld- és erdőterületeket. Ezek összterülete meghaladja a 13 hektárt, 2007-ben vásárolt ugyanakkor negyedhektáros csíkszeredai belterületet. Édesapja 2004-ben egy 55 négyzetméteres tekerőpataki lakóházat is adományozott a politikusnak, akinek a bankbetétjei mintegy tízezer euróra rúgnak. /Gazda Árpád: Gazdagodó politikusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 22-én Budapesten. – Fontos, hogyan vélekednek a magyarországi politikusok, de nekünk kell eldöntenünk, hogy merre megyünk, mert a mi életünkről van szó, és ennek a következményeit is mi viseljük. Az RMDSZ nem kért sem magyarországi, sem európai politikust, hogy kampányoljon a párt mellett – hangsúlyozta. /Markó ellenzi a Fidesz korteskedését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Első körben megnyeri a választásokat Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön – derül ki a politikus által bemutatott felmérésekből, amelyek szerint a megyei tanácsos-jelöltek rangsorában szintén RMDSZ-es jelölt, Tamás Sándor áll az élen. A Kovászna megyei szintű közvélemény-kutatás szintén az RMDSZ-nek kedvez: az RMDSZ megyei tanácsos-jelöltjeire 52,83, az MPP-re 21,07, a román választási szövetség közös listájára pedig 21,3 százalék szavazna. Borbély László marosvásárhelyi jelölt népszerűségéről készült közvélemény-kutatás, de ennek eredménye nem publikus. /I. J., Cs. P. T. : Antal Árpád nyerésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Miközben az RMDSZ-es parlamenti képviselők a kampánnyal vannak elfoglalva, és önkormányzati tisztségbe való megválasztásuk foglalja le őket, a bukaresti parlamentben olyan törvények születnek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az erdélyi magyarság ügyét – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Kovács István, az MPP megyeitanácselnök-jelöltje, utalva Márton Árpád RMDSZ-es képviselő korábbi nyilatkozatára. Most a képviselők nem azzal foglalkoznak, amivel a választók megbízták. Ellenjelöltje, Tamás Sándor nyilatkozataira utalva elismerte, szaktudásra valóban szükség van az önkormányzati vezetésben, de ilyen ismeretekkel ő is rendelkezik. /Farkas Réka: Nem elég a bürokratikus szaktudás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Több mint háromszáz tag és szimpatizáns vett részt Kézdivásárhelyen az MPP által szervezett lakossági fórumon. Jelen volt Kovács István megyei tanácselnök-jelölt, Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke, Kis Boldizsár Svájcban élő nemzetközi jogász, a berni egyetem tanára, az autonómiaformák szakértője, Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterjelöltje, továbbá az MPP helyi és megyei önkormányzati képviselőjelöltjei.,,Erkölcsi megújulást, Székelyföld területi autonómiáját és értékeit megőrző erős Székelyföldet akarunk. Eljött az ideje a rendszerváltásnak, eljött az ideje annak, hogy ne csak szavazzunk, hanem válasszunk is” – hangzott el. Az egypártrendszer már a múlté – mondotta Kovács István –, majd elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetőségét az elrabolt tizennyolc esztendőért. Számon kérte az RMDSZ-től a kisebbségi törvénytervezetet és a magyar egyetem ügyét. Kis Boldizsár Svájchoz hasonlította Székelyföldet, Erdélyt, azt is elárulva, hogy a nyugati országokban a turisztikából élők félve tekintenek erre a régióra, mert tudják, milyen értékek vannak itt. A fórumon Kósa Lajos, Debrecen polgármestere volt a kampánygyűlés vezérszónoka. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Továbbvisszük örökségünket címmel szervezett felvonulást május 22-én a Magyar Polgári Párt Sepsiszentgyörgy központjában. A szentegyházi huszárokkal, valamint a gelencei hagyományőrzőkkel megerősített csapat Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, az MPP önkormányzati képviselőjelöltje vezetésével indult, útközben számos érdeklődő csatlakozott hozzájuk. Kónya Ádám négy műemlék épület – a Beör-palota, a Bazár, a Lábas Ház, valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár – előtt tartott rövid bemutatókat. A felvonulást követően fórumot rendeztek, a díszvendég Kósa Lajos, Debrecen városának fideszes polgármestere volt. /Farcádi Botond: Műemlékeink állapotára hívták fel a figyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Törvényes a magyar nyelvű választási plakátok kifüggesztése – állapította meg a Központi Választási Iroda (BEC), amely helyet adott az RMDSZ óvásának. Az RMDSZ a Temes Megyei Választási Iroda korábbi döntését fellebbezte meg. Markó Béla RMDSZ-elnök budapesti sajtóértekezletén természetesnek nevezte, hogy a választási bizottság visszautasította a temesvári óvást az RMDSZ plakátjaival szemben. „Erdélyi különböző régióiban még mindig szembesülnünk kell a román nacionalizmussal” – jegyezte meg. /BEC: törvényes a magyar plakát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Az eltelt tizennyolc év alatt először mérkőzhet meg Marosvásárhely polgármesteri székéért két, szinte egyformán erős magyar, illetve román nemzetiségű politikus. A sokáig fele-fele nemzetiségi megoszlású városban néhány éve a románság javára billent át az etnikai mérleg. A 2000-es és 2004-es választások eredményei, valamint az elmúlt hónapokban végzett közvélemény-kutatások alapján Dorin Florea jelenlegi polgármesternek elméletileg több esélye lenne, mint kihívójának, Borbély Lászlónak. Mindezek ellenére az RMDSZ jelöltje bízik abban, hogy sikerül összefognia a marosvásárhelyi magyarságot és megnyernie a románság egy részét. Dorin Florea első sikerét Fodor Imre expolgármester legyőzésével szerezte 2000-ben, amikor az RMDSZ jelöltjének mintegy 180 szavazata hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a választásokat. A második menetben a helyi románság szinte egy emberként sorakozott fel az akkori prefektus mögé, aki háromezer vokssal gyűjtött többet, mint Fodor. A 2004-es ismétléshez Dorin Floreának egy forduló is elég volt ahhoz, hogy Kelemen Atillát mintegy 15 ezres szavazatkülönbséggel győzze le. Jelenleg sokan gyengének ítélik meg az RMDSZ kampányát. Borbély László jelölésével mind a Bölöni László indulását szorgalmazó MPP-sek, mind a Csegzi Sándort támogató városi körzetek képviselői megbékültek. /Szucher Ervin: Párharc a városért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a PD-L polgármesterjelöltje, két mandátum után egy harmadikat is vállal, mert fontosnak tartja folytatni mindazt, amit elkezdett, nyilatkozta. – Dorin Florea reméli, hogy a magyarok rá fognak szavazni. /Szucher Ervin: Számít a magyarokra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint elsősorban a város eddig elhanyagolt helyeinek a rehabilitációja szükséges, kevés a gondozott zöldövezet. A másik nagy, megoldásra váró gond a közlekedés rendezése. Parkolóházakat kell építeni, ki kell szorítani a főtérről a gépkocsiforgalmat. Borbély legfontosabb teendője a beruházások vonzása lenne. /Szucher Ervin: Másként, mint elődjei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Két szervezet mérkőzik a magyar szavazók bizalmáért, egyik pártnak /MPP/, másik szövetségnek /RMDSZ/ nevezi magát. A párt szövetséget szeretne kötni minél többekkel, lehetőleg az egész népcsoporttal, de csak pártként tudta üggyel-bajjal bejegyeztetni magát, ráadásul azt is négyéves vesszőfutás után. A szövetség verejtékes ígérgetéssel valamikori szavazói és hitele visszahódításán munkálkodik. 1989 végén nem pártként, hanem a romániai magyarság önigazgatási óhajának talaján született meg a Szövetség, egy teljes társnemzeti társadalomalkotás igényével. Rendes alsó- és felsőházzal, jogszabály-alkotói felhatalmazással, lentről felfelé építkezéssel és egységes irányítással. A teljes rabságból kilépő erdélyi magyarság és nemzetrész kötött akkor szövetséget, s kezdte építeni a maga különlétét. Az állam újjáépítésében ugyanis elképzelhető volt – és ma is az – egy belső magyar önrendelkezés. Azonban a Szövetségre és népére rossz napok vártak. A magyarság számára megállt az idő, az 1995-ös tanügyi törvény például (de nem csupán az) gyalázatosabb volt a réginél. Még mindig a kezdeteknél tartanak. A közvetlen elnyomást felszámolták, azonban a polgári másodrendűséget generáló rendszer fennáll, az asszimilációs nyomás kivédésére elégtelenek az eszközök. Sem egyetem, sem kulturális autonómia, sem kisebbségi törvény. A Szövetséggel nemhiába bontották fel sokan a szövetséget. A pártszerűvé szűkült Szövetség és a pártformában jelentkező, korlátokat levető önépítés igénye közötti választás napja közeledik, írta B. Kovács András. /B. Kovács András: A Párt és a Szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Nemcsak az arra kijelölt helyeken, hanem fatörzseken, fenyőágakon is dúl a plakátháború Székelyföldön. Az MPP plakátjait a Gyimesekben, az RMDSZ-éit a Bucsin-tetőn szegezték fenyőfákra ismeretlen tettesek. Szász Jenőék cáfolják az éjszakai gerillaplakátolás vádját, az RMDSZ kampánystábja provokációra gyanakszik. Az RMDSZ országos kampánystábjának közleménye szerint több Hargita megyei településen Borboly Csabának, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjének plakátjait “brutálisan, késsel, kaszával vágják, kaszabolják szét az MPP aktivistái és szimpatizánsai”. A Bucsin tetőtől alig pár kilométerre, a Gyergyószentmiklóst Parajddal összekötő úton RMDSZ-es plakátok vannak több fenyőfán. /Plakátháború fatörzseken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Halálos fenyegetést kapott az ÚMSZ munkatársa, Barabás Márti azután, hogy „Zöld szemmel” riportsorozatban a Fosztogat a famaffia című /ÚMSZ, máj. 16./ cikkében a székelyföldi illegális fakitermelés kulisszáit tárta fel. Ismeretlen férfihang így fogalmazott: „Aki velünk kikezd, azt akár le is lőhetjük. Csak azért mondom, hogy tudd. ” A hívást további 18 követte, titkosított, illetve ismeretlen számokról. A fenyegető, névtelen üzenetek arra figyelmeztették Barabást, „jó lenne, ha abbahagyná a famaffiás történetekről szóló írásokat, mert megbánhatja”. Az Új Magyar Szó szerkesztősége rendőrségi megfigyelés alá szándékozik helyezni munkatársa mobiltelefonját, az illegális fakitermelésről szóló cikksorozatot pedig folytatják, amint új információk birtokába jutnak. /Salamon Márton László főszerkesztő: Halálos fenyegetés az ÚMSZ riporterének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Egykori jussát visszakérő nyolcvankét hóstáti gazda közül hetvenötnek hagyta jóvá kérelmét május 22-én a Kolozs megyei földosztó bizottság. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követően a folytatás is ennek megfelelő lesz, és az erdőfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak. Földjüket az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a hóstátiaknak. /Benkő Levente: Győzhet a közakarat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Robbanásszerűen fejlődik Kolozsvár, állapították meg a szakemberek és politikusok, akik május 22-én részt vettek a bukaresti Iptana Rt. által a Kolozsvárt és környékét érintő fejlesztési stratégiáról szóló előadáson. A szakemberek elképzeléseket és terveket mutattak be a Kolozsvárt és a vonzáskörzetéhez tartozó településeket (Apahida, Nemeszsuk, Kajántó, Szászfenes, Gyalu, Kisbács és Magyarszentpál) magába foglaló metropolisz-övezet létrehozásáról, az észak-erdélyi autópálya hatásairól és a terelő utakról. /Robbanásszerűen fejlődik Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 22-én avatták fel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretén belül működő Kolozsvári Kultúra Európában elnevezésű intézetet a Farkas utca 4. szám alatt. Fennállása első évében célja az emberiséget tanulmányozó és alkalmazott tudományok területén elért megvalósítások adatbázisának létrehozása, továbbá legalább kétnyelvű honlap elkészítése, és egy olyan kiadvány-gyűjtemény összeállítása, amely tartalmazza a kolozsvári kulturális megvalósításokat. /(di): Kolozsvári Kultúra Európában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Orbán Viktor elleni kirohanás jelent meg a lapban. Orbán Viktorból, az egyik legtehetségesebb magyar politikusból egyeduralomra törő populista lett, aki nem elégszik meg a magyarországi politikai színtérrel, hatalmi játszmáit a határon túli magyarok körében is kiterjesztette. /Szilvássy József, Parameter: Orbán Viktor határon túli vargabetűi. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./