„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Székelyudvarhely 32 648 szavazásra jogosult polgárának mintegy 47 százaléka járult az urnák elé a választáson. Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje a leadott szavazatok több mint 51 százalékával győzött. Az RMDSZ jelöltje 12 év után első alkalommal nyerte meg a helyhatósági választást. Riválisa, az MPP színekben induló Orbán Árpád a leadott voksok valamivel több mint 40 százalékát tudhatja magáénak. A listákra is az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot, várhatóan kilenc mandátumot szereztek a városi tanácsban, míg az MPP listájáról nyolcan, az újdonsült Zöld Párt színeiben pedig ketten kerültek be a 19 fős testületbe. /Szász Emese: RMDSZ-többség Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Alsó-Háromszéken a huszonkilenc településből tizenhatban RMDSZ-es polgármestert választottak már az első fordulóban – ismertette az RMDSZ által összesített adatokat Albert Álmos. Nyolc településen lesz második forduló. /Farkas Réka: Sok helyen nyertek az RMDSZ-es jelöltek (Háromszéki választási körkép) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Kézdivásárhelyen Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltje győzött, a szavazatok 52,81 százalékával. Török Sándor, az RMDSZ jelöltje 40,58 százalék bizalmat kapott. Kézdivásárhely városi tanácsában az MPP-nek tíz, míg az RMDSZ jelöltjeinek kilenc képviselői szék jut. /Iochom István: Kézdivásárhelyen az MPP győzött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

„A romániai magyar közösség a június elsejei helyhatósági választásokon ismételten bebizonyította, hogy saját sorsáról maga kíván dönteni, és ennek érdekében elsöprő többséggel továbbra is egységes érdekképviseletünket választotta. Az RMDSZ kiváló eredményeket ért el a választásokon” – olvasható Markó Béla, az RMDSZ elnöke közleményében. Köszönettel tartoznak a magyar választóknak, akik szavazatukkal visszautasították a megosztó kísérleteket. Az RMDSZ az egész közösség javát szolgálja, nyitott, demokratikus szervezetként. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a választásról kifejtette, az emberek félnek, ő ezt tapasztalta az elmúlt hetekben. Félnek a helyi megtorlásoktól vagy a megszólásoktól. Az alacsony részvételi arány mellett a klientúra újraválasztja magát. Az emberek kimaradnak a politikából, eltávolodnak tőle. A választások előtt úgy ítélte meg, hogy a Magyar Polgári Pártnak a Székelyföldön jó esélye vannak a győzelemre, emlékeztette Szász Jenőt az újságíró. A választási kampányban szükség van a kincstári optimizmusra, válaszolt erre Szász Jenő. Magasabb részvétel mellett minden bizonnyal jobb eredményt értek volna el. Viszont 75 napja van bejegyezve a párt, és Székelyföldön 30–40 százalékos támogatottságnak örvend, ez a szám önmagáért beszél. A Magyar Polgári Párt megkerülhetetlen tényező lett a politikai közéletben. Szász Jenő szerint nem Borboly Csaba győzött, hanem a jól felépített helyi RMDSZ-hálózat. Szász Jenő várja Markó Béla kéznyújtását. A mostani választás előfeltétele volt az új összefogásnak, az erkölcsi többség közös felépítésének. /Gazda Árpád: „Várjuk Markó Béla kéznyújtását” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, eddig biztosan tudják, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak a jelöltjeik. Az első fordulóban elért teljesítmény 90–93 százalékosnak mondható, 2004-ben az RMDSZ 180 településen nyerte el a polgármesteri tisztséget. Székelyföldön jobb eredményeket értek el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ kampánya meggyőzőbb volt, mint a versenypárté. Kelemen Hunor szerint az a retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Kelemen úgy látja, hogy az alacsony részvételi arány „egyik oka a rendkívül aggresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban”, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Arra a kérdésre, hogyan látja RMDSZ és az MPP közötti együttműködést, Kelemen kitérően válaszolt: jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. /Gyergyai Csaba: „A választónak mindig igaza szokott lenni” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Ki nyert és ki veszített a magyar–magyar választási versenyben? A helyhatósági választások magyar eredményei egyik fél számára sem kecsegtetőek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Már négy évvel ezelőtt megtanulhatta volna a szövetség, hogy hiába állít pártpolitikust Dorin Floreával szemben. Ellene csak olyan jelölt lehet eredményes, aki nem a politika világából érkezik, és egyaránt népszerű a románok és a magyarok körében. Ilyen lehetett volna Bölöni László. Megtört az RMDSZ székelyföldi monopóliuma. Noha jelöltje ülhet a székelyudvarhelyi polgármesteri székbe, döntései megszavaztatásakor csak egy kisebbségbe szorult RMDSZ-frakcióra számíthat. És ahol megmaradt a többség, ott is az ellenzék hódította el a tanácsosi mandátumok 30–40 százalékát. De nem ünnepelhet a Magyar Polgári Párt sem. Jelöltjei – kevés kivétellel – elbukták a polgármesteri, tanácselnöki presztízscsatákat. A 75 napos „régiség” sem ad felmentést a kudarcra. A választás mégsem gyásznap az erdélyi magyarság történetében. A versenyhelyzet teljesítményre sarkallja a választottakat. /Gazda Árpád: Döntéshelyzet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Feltűnő a közügyek iránti közöny. A kisebbségi léthelyzetben meg kell őriznünk nemzeti identitásunkat, hangsúlyozta Veres István, a lap főszerkesztője. /Veres István: Legfőbb bajunk a közöny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 3./

Az RMDSZ továbbra is élvezi a közösség jelentős többségének a támogatását. A Magyar Polgári Párt (MPP) várakozáson alul szerepelt, első választási részvételük inkább kudarcnak minősíthető, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Romániában öt százalékos a parlamenti küszöb, a romániai magyarságnak minden egyes választás alkalmából jelesre kell vizsgáznia fegyelmezettségből. /Borbély Tamás: A maradó felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A helyhatósági választások hivatalos eredményeinek hiányában nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Nehezményezte, hogy a kampánycsend beállta előtt, a rendőrség fellépett egy RMDSZ-es női jelölt és néhány önkéntes ellen, akik egy gépkocsi szélvédőjére (amelynek tulajdonosa ráadásul nem kifogásolja a párt munkáját) választási röplapot ragasztottak ki. A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. Szerinte Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Kifejtette: a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanúsított korrektséget. /Ö. I. B. : Eckstein-Kovács: „Befellegzett a romániai xenofóbiának” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

A volt szekusok maximális szinteket döntögető nyugdíjait a minimális nyugdíjszintre csökkentő törvénytervezet kapcsán szembesülhetett mindenki a demokrácia hátulütőivel. A verőlegény 30-40 millió, a megvert áldozat 5-6 millió lejes nyugdíjat kap. /Bogdán Tibor: Szekus-demokrácia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Immár a tizenhatodik alkalommal indul I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. A beiskolázási szám 50 + 10 (az utóbbi 10 teljes költségtérítéses hely). Az oktatás időtartama 9 félév, az utolsón a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése. Az oktatás helye: kéthetenként, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjat, a legnehezebb anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak. A végzettek a budapesti Corvinus Egyetem diplomáját kaphák, amelyet itthon honosítanak. A diploma egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyeteme kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomával. /Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető: Éljünk a lehetőséggel! Idén is indul képzés a nyárádszeredai kertészmérnöki szakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Negyvenkét fiatal magyar színész lép pályára idén Erdélyben, azonban a hazai magyar színházak nem tudnak ennyi új művészt fogadni. A szokatlanul magas számra a bolognai rendszer kritériumait adaptáló hazai felsőoktatás helyzete ad magyarázatot: egyszerre ér véget az egyetemi alapképzés az utolsó négyéves oktatási ciklusban részt vevő hallgatók és a három évre beiskolázott legelső évfolyam diákjai számára is. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színészképző szakán nyolcan negyedévesek, tízen harmadévesek, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen pedig 12-12 színész és hat bábszínész kapja kézbe oklevelét. Távlati terveket a végzős színészek egyelőre nem szőnek, egyesek átképeznék magukat, a televíziózás felé kacsingatnak, vagy önállóan próbálnak megoldást találni. Molnár Orsolya például egyéni műsorát kívánja minél több városba eljuttatni. Van olyan is, aki Budapesten próbálna szerencsét. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen a mesterképzést a legtöbb diák jó lehetőségnek tartja. /Antal Erika, Bonczidai Éva: Színpad helyett orvosira? = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Csökkenő tendenciát mutat a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma: magyar tagozaton 248 gimnáziumi osztályt indítanak és 112 szakiskolai osztályt, ami az elmúlt évhez képest visszaesés. Országosan 239 ezer helyet biztosít a Tanügyminisztérium a kilencedik osztályba, ebből 10 080 hely magyar osztályban van. Idén először érvényes az a rendelet is, hogy osztályonként két-két roma nemzetiségű gyermeknek is biztosítanak helyet. /Darvas Beáta, Pásztor Krisztina: Kevesebb magyar gimis? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

László V. Ferenc nevéről vallott írásában. Keresztlevele szerint László Ferenc Áron. Születési bizonyítványában Francisc az első keresztneve. A személyazonosságiba is ez került be. Felerősödött benne, hogy beilleszkedjen a román tudományos és sajtóéletbe, hogy Francisc László-ként is legyen valaki. Románul is jelentek meg Bartókról könyvei. Nemcsak a Korunkban, a budapesti Muzsikában és Magyar Zenében, olykor a kecskeméti Forrásban közöl tanulmányokat, hanem a bukaresti Muzicában is, nemcsak a Szabadságba ír publicisztikákat, hanem a Tribunába is. Így három szerzői neve is van. Amit magyarul (és japánul) közölt, annak aláírása László Ferenc, amit az indoeurópai nyelveken (németül, angolul és franciául), azok alatt természetesen az ő szórendjükhöz (és a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatához) igazodó Ferenc László áll, románul pedig Francisc László. Negyedik szerzői nevét, a László V. Ferencet azért használja a Szabadságban meg-megjelenő cikkei alatt, mert amikor jelentkezett a közírásban, névrokona, László Ferenc sportújságíró már rég és sokat közölt a lapelődben, az Igazságban. Mint kezdőnek, meg kellett különböztetnie nevét az övétől. László V. Ferenc amikor megházasodott, szász feleségével úgy döntöttek, hogy kölcsönösen felveszik egymás családnevét. Így útlevele szerint Laszlo-Herbert Francisc-Aron (ékeztetek nélkül az „á”-n és az „ó”-n, mert a hatóságok számítógépe nem ismeri a magyar betűsort). László V. Ferenc nem pironkodik a sok név miatt. Az olyan rugalmasabbakra is szükség van, akik közvetítenek, vallja. /László V. Ferenc: Hogy hívnak? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Budapesten és Bukarestben egyaránt könyvfesztivált rendeznek a héten. Hetvenkilencedik alkalommal rendezik meg június 5. és 9. között az Ünnepi Könyvhetet Budapesten, harmadik alkalommal a Bookfestet a bukaresti Romexpo kiállítócsarnokában, június 4. és 8. között. A budapesti rendezvény, immár 7. alkalommal, a Gyermekkönyvnapok elnevezésű rendezvénnyel társul. A Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákon 142 pavilon áll majd, és 218 könyves cég mutatja be az összesen mintegy 400, újdonságként megjelenő kötetét. Tizennyolc határon túli magyar kiadó is jelen lesz a rendezvényen, köztük a csíkszeredai Pallas-Akadémia, Kolozsvárról a Kriterion, a Koinónia és a Polis Kiadó érkezik, Marosvásárhelyről pedig a Mentor. A bukaresti Bookfesten 160 kiadó lesz jelen könyvújdonságaival. Ez alkalommal újból a román fővárosba érkezik Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, továbbá Esterházy Péter, akinek a Harmonia caelestis című regénye megjelenik románul. /Könyvünnep két fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Május 31-én megnyílt Kolozsváron, Barabás Miklós Céh székhelyén a Napsugár című gyermeklap illusztrációiból készült kiállítás. Németh Júlia műkritikus, a céh alelnöke megjegyezte, a Napsugár 51 éves története alatt még nem fordult elő, hogy a folyóiratban megjelenő rajzokból készüljön kiállítás. A tárlatnyitójára a Szabadság és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében megrendezett gyermeknapi eseményhez igazodva, korábban került sor. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elmondta, kilenc képzőművész illusztrációi sorakoznak a falakon, az utóbbi 10–12 év munkáiból válogattak. /(köllő): Napsugár-illusztrációk a BMG-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye szervezésében június 3-án nyílik a Békesség Istentől – A székelyföldi reformáció évszázadai című kiállítás, amelyen részt vesz az ugyanezen a napon rendezett egyházmegyei közgyűlés több mint 120, a gyülekezeteket képviselő küldött is. /(Molnár Melinda): A székelyföldi reformáció évszázadai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Magasabb a Háromszéken leadott érvénytelen szavazatok száma az országos átlagnál. A megyei tanács-lista esetében a 88 653 voksból 11 552 érvénytelen, azaz 13,03 százalék, miközben az országos átlag 7,91 százalék. A végleges eredmények szerint a harminctagú megyei tanácsban tizenöt mandátumot kap az RMDSZ (az eddigi huszonöt helyett), s ráadásul övé az elnöki tisztség. Szavazatokban ez 36 061-et (46,77 százalék) jelent az RMDSZ-nek, és 37 648-at (46,18 százalék) Tamás Sándornak. Az MPP megyei tanács-listája 20 958 szavazatot kapott (27,18 százalék, ez kilenc mandátumot jelent), Kovács István 22 648-at (27,7 százalék). /Demeter J. Ildikó: Sok az érvénytelen szavazat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ nem érte el az öt százalékos küszöböt /4,86 százalékot kapott, 124661 szavazatot/, így nem lesz képviselete a megyei tanácsban. Az RMDSZ-nek két településen egy-egy tanácsosi mandátumot sikerült szereznie, nyolcat viszont elveszített az előző évekhez képest. A Magyar Polgári Párt (MPP) összesen két településen van jelen a megyében, csupán 304 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-es besztercei városi tanácsosok száma is csökkent, eddig Gönczi Irénke és Ilyés István dolgozott a helyi tanácsban, a mostani választás eredményeképpen az RMDSZ-nek csak egy tanácsost, Ilyés Istvánt sikerült bejutatnia az önkormányzatba. Az RMDSZ-nek 31 helyi tanácsosi mandátuma van a megyében. Elvesztettek öt helyi tanácsosi tisztséget vidéken, egyet Besztercén, kettőt pedig Bethlenben. Ugyanakkor Rettegen és Mezőörményesen egy-egy RMDSZ-es helyi tanácsossal több képviseli majd a magyarságot. Az MPP csak Felőrben és Árpástón van jelen. Árpástón az MPP-re leadott szavazatok száma elég volt ahhoz, hogy az új magyar párt egy tanácsost juttasson be a helyi közigazgatásba. A kilenc RMDSZ-es polgármester közül egyetlen egy jutott tovább a második fordulóba: Árpástón Joó János. /D. I. : Beszterce-Naszód megye. Az RMDSZ hat tanácsosi helyet veszített. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./