Az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület színköre és a celldömölki Soltis Lajos Színház közös produkciójában mutatták be június 29-én Nicolo Machiavelli Mandragórájának átigazított változatát, melynek új címe: Mandragóra, avagy gyereket, gyorsan! A szöveg átírása Solténszky Tibor, a Magyar Rádió Rádiószínháza vezetője nevéhez fűződik, ő az előadás dramaturgja és rendezője is. /Bölöni Domokos: Gyereket, gyorsan! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Bogdán Tibor szerint Wass Albert írói munkásságáról és politikai habitusáról nem túlságosan hízelgően vitacikkéből (Szabadság, jún. 20.) Vekov Károly válaszában (Szabadság, jún. 30.) csak annyit olvasott ki, hogy „a Wass Albert ellenes kampány folytatódik”. Vekov Károly inkompetensnek titulálta az övétől eltérő véleményt valló szerzőket. Bogdán visszautasította, hogy Wass Albert a németektől kapott két vaskeresztjét nem szélsőjobboldaliságáért, hanem vitézi tettekért kapta, továbbá szerinte Wass a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának (HMH) főmunkatársa volt. Vekov szerint ez a szervezet nem létezett, „a kilencvenes évek elejének egyik egyéni kitalációja”. Bogdán azzal érvelt, hogy haladó szellemiségű írók, költők, újságírók álltak ki a debreceni Wass-szobor felállítása ellen, mint Kukorelly Endre, Balla Zsófia, Závada Pál és Szerbhorváth György. /Bogdán Tibor: A trójai Wass-ló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Debrecenben június 28-án avatták fel Wass Albert egész alakos szobrát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, Áder János, az Országgyűlés alelnöke és Bölcskei Zoltán református püspök jelenlétében.

A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra is koalíciót javasol az őszi parlamenti választásokra. Az MPP vezetői július 4-én találkoztak a Tőkés László vezette EMNT-küldöttséggel, és megvizsgálták, milyen formában működhet együtt az RMDSZ és az MPP az őszi választásokon. Szász Jenő MPP-elnök elmondta: továbbra is kitartanak a választási koalíció megkötése mellett, a jogszabály szerint az alternatív parlamenti küszöb a választási szövetségekre is érvényes., az MPP Székelyföldön szerezheti a szükséges 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azonban tévesnek tartja ezt az értelmezést. Márton szerint az a legbiztosabb megoldás, hogy az MPP-sek az arányosság elve alapján az RMDSZ listáin méretik meg magukat. /Borbély Tamás: Tőkésék alternatív küszöböt akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Pozitívnak minősítette sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor mind a múlt heti Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), mind a július 2-án tartott Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését. Az SZKT-ülésén voltak bíráló megnyilvánulások is. /Eckstein: Pozitív hangulatú SZKT és MKT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon, és nem csupán politikai ellenfelein, hanem elsősorban a kishitűségen, a reménytelenségen, az önfeladáson aratott győzelmet, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök július 4-én Székelyudvarhelyen, az RMDSZ polgármestereinek első találkozóján. A találkozón Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a regionális operatív programokról, Borbély Károly informatikai tárcavezető pedig a távközlés és informatika területén kínálkozó új pályázási lehetőségekről tartott előadást. /Egy erős, egységes érdekképviseletre szavazott az erdélyi magyarság. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Július 4-én, a rendkívüli ülésen megalakult Hargita Megye Tanácsa. A tanácsosok elfogadták azt a határozatot, amellyel visszavonták az előző alakuló ülésen elfogadott, a testület személyi összetételére vonatkozó döntést. Mindegyik tanácsos letette az esküt. Újraválaszozták a testület alelnökeit, az RMDSZ frakció jelöltjeit, Petres Sándort és Sófalvi Lászlót. A szakbizottságok terén sem volt változás. Az MPP hiába próbálta kiharcolni a gazdasági szakbizottság elnöki tisztségét, ez többszöri egyeztetés után sem járt sikerrel. A szakbizottságok számára, és személyi összetételére vonatkozó összes MPP-s módosító javaslatot elutasították, de egy ígéretforma kijelentést kaptak az MPP-sek: a szakbizottságok témájára az ősszel még visszatérnek, és ha addig jó lesz az együttműködés, lehet szó egy külön mezőgazdasági szakbizottságról. Az öt szakbizottsági közül egyben kapott elnöki tisztséget a PSD, egyben az MPP, a másik három szakbizottsági elnöki tisztség pedig az RMDSZ-é. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megye Tanácsa – Ismételten megalakult a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Szeben és Brassó közt fekvő dél-erdélyi szülőfalujában járt nemrég egy Nürnbergbe kitelepedett ember, a döbbenet hangján tudott szólni arról, amit látott. Az egykori szászságnak írmagja sem maradt az ősi földön, ez nem volt számára újdonság, végleg felszámolódtak a nyolcszáz éves közösségek, csak az épületek, templomok, erődítmények, romok maradnak. Az eltávozottak a németországi szász egyletekben, könyvekbe menekítik a siebenbürgeni tapasztalatok emlékét. A dél-erdélyi kultúrtájat valamikor szántók, kertészetek, gyümölcsösök jelentették, a helyükön ma már legelővé és kaszálóvá változott a korábban jól megművelt dűlők jó része. A szorgos nép eltűnése a határban ezer évvel vetette vissza a civilizációt: mintha a valamikori pásztorkodó életmód támadt volna fel ezeréves sírjából. Közben Szatmár–Nagykároly környékén magyar földműves közösségek hagyják fel szántóikat a juhászkodók javára... /B. Kovács András: Ezer év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Az autonómia fogalmát illetően teljes zűrzavar uralkodik a fejekben. Hogyan akarjuk kiharcolni az autonómiát, mikor még e szó jelentésével sem vagyunk igazán tisztában? – tette fel a kérdést cikkében Bedő Zoltán. Elmagyarázta az autonómia szó, jelentését, mely a nemzetközi jogban a mai napig nem nyert pontos meghatározást. Az autonómia bizonyos döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott csoportra történő átruházása e csoport fennmaradása, nyelve, kultúrája megőrzése érdekében. Az autonómia esetében szó sincs egy adott ország területi épségének a megsértéséről, illetve területe feldarabolásáról. Az önrendelkezési jog arra vonatkozik, hogy a népek szabadon dönthetnek politikai státusukról, vagyis magában hordozza a politikai rendszer szabad megválasztásának, illetve egy önálló állam létrehozatalának a jogát is. Európában öt, a Székelyföldnél területileg és számbelileg is kisebb független ország létezik. Az önrendelkezés megvalósításához egységes népakarat szükséges, továbbá nemzetileg elkötelezett politikusi réteg. /Bedő Zoltán: Felemelt fejjel, egyenes derékkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Sütő Andrásra emlékező könyv jelent meg: Nyolcvan nyugtalan esztendő. Születésnapi megemlékezés Sütő Andrásról Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson 2007 júniusában. Összeállította és az előszót írta Székely Ferenc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/. Az összeállításban többek között Görömbei András, Márkus Béla, Pálfy G. István, Péntek János, Sylvester Lajos, Szász István Tas, Fodor Sándor és Dobos László emlékezett az íróra. /B. D. : Nyolcvan nyugtalan esztendő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Bálint Tibor munkássága előtt tiszteleg a Vallomás repedt tükör előtt – Bálint Tibor emlékezete /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyv, megjelent az író születése hetvenötödik, halála ötödik évfordulóján. Saját és az írótársak vallomásaiból, kritikákból, tanulmányokból és levelekből áll össze a kötet. Balint Tibor vallotta: „amióta tollat fogtam, csak az emberek iránti szeretet és részvét vezetett. ”Emlékezetes regényei: Zokogó majom, Zarándoklás a panaszfalhoz, Bábel toronyháza novelláskötetei: Önkéntes rózsák Sodomában, Látomás mise után, Nekem már fáj az utazás. /Máriás József: Bálint Tibor emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Napvilágot látott Ungvári László Zsolt A költő nesztelen ecsetje (Versek, 2001–2006) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, a változatos formák, képgazdagság, élőbeszédszerű versmondatok halk, személyes, tágas világa. /Egyed Emese: Habemus poetam. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Nem közeledtek az álláspontok az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségeinek július 5-én Marosvásárhelyen tartott találkozóján azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ miként működhetne együtt a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon. Mind Markó Béla, mind Tőkés László fontosnak tartja az erdélyi magyarság összefogását, de az együttműködés konkrét formáit illetően a felek egyelőre csak egymást kizáró megoldásokat támogatnak. Tőkés és Markó szerint „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás. Az RMDSZ „belső koalíciót” javasolt, az arányosság elve alapján az MPP politikusai a szövetség listáin jelöltetik magukat képviselőnek és szenátornak. A választások után pedig mindenki folytathatná saját politikai tevékenységét, a frakción belül pedig minden szavazás előtt egyeztetnének. Az MPP viszont választási koalíciót javasol. Maga Tőkés állapította meg, hogy az RMDSZ-nek a belső koalíciós javaslata és az MPP-nek a választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. Markó ismét hangsúlyozta, hogy az RMDSZ 85–15 százalékos arányban múlta felül az MPP-t, ezt az értékelést azonban Tőkés „leegyszerűsítőnek” tartja. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztők, és emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Tőkés szerint a mostani találkozó „jó irányba mutatott”, és az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát. /Borbély Tamás: Egyelőre csak elvben ért egyet az összefogásról Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ „Ez a találkozások első köre volt, valószínűnek tartom, hogy a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen folytatódni fog az egyeztetés, a magyar politikusoknak szót kell érteniük” – mondta Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke. A Markó–Tőkés-tárgyalások hátterében Kelemen Hunor–Szilágyi Zsolt-tanácskozás zajlott. /Antal Erika, Lokodi Imre: Markó–Tőkés: „kívül” vagy „belül” folytatják? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. /Máthé Éva, Gazda Árpád: Koalíció az RMDSZ-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Az Új Magyar Szó kiáll az RMDSZ mellett: amikor az MPP-vel tárgyal, tudja, kivel van dolga. „A szentesített arány: hat az egyhez, nem más! Hiába, ez a politika, erő nélkül nem megy. De ez az erő demokratikusan: a közösségünktől származik. ”Az önkormányzati választások eredménye „alaposan megcsappantotta a versenypárt tárgyalási (zsarolási) potenciálját. ” /Ágoston Hugó: A szoba kulcsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A július 5-i csúcstalálkozó az RMDSZ és „ellenzéke” közötti viszony régi medrét látszott követni. Az RMDSZ-t továbbra sem az egység helyébe lépő együttműködés intézményesítése foglalkoztatja, csupán az előtte álló „választási probléma” megoldása. Az autonómia, az „Erdély modernizációja” érdekében való összefogás a célok és eszközök világosabb meghatározását is megkívánja. Kiderült az is, hogy az MPP-nek nem sikerült az „ellenzéki oldal” egyetlen, integrált tényezőjévé válnia. Ennek az oldalnak az erőgépe még mindig Tőkés László, és nem Szász Jenő. Bakk Miklós szerint Markónak le kell mondania a Markó-doktrínáról, az egység mindenekfölöttiségéről, és egyre több teret kell engednie az együttműködés intézményesítésének. Szásznak pedig le kell mondania a Szász-doktrínáról, amely szerint az RMDSZ-szel szemben elegendő erő a dac. /Bakk Miklós: Az együttműködési harc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Hargita megye tanácsának megalakulása kapcsán közleményt adott ki a Magyar Polgári Párt, amelyben szabálytalannak tartják az ülés összehívását, tekintettel arra, hogy több MPP-s tanácsost nem értesítettek idejében az ülésről. A közlemény szerint több alkalommal egyeztetést kezdeményeztek az RMDSZ-szel, de a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. Az alelnöki tisztségre és a szakbizottságokra vonatkozó javaslataikat (amire feljogosította a Magyar Polgári Pártot a megyénkben leadott közel negyvenezer magyar szavazat) elvetették. A többség diktatúrájának érvényesítése sajnálatos. /Méltatlankodnak a polgáriak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Az idei érettségi átmenési arány rosszabb, mint egy évvel ezelőtti: Hargita megyében 78,69 százalékos átmenési arány született, szemben a tavalyi 87,62 százalékkal. Hargita megyében idén 3715 végzős jelentkezett érettségire, melyen végül 3685 diák jelent meg. Közülük 785-nek nem sikerült elérnie az átmenő osztályzatot, tájékoztatott Hodgyai László szaktanfelügyelő. Megyeszerte 353 óvást tettek a román eredmények miatt. /Bálint István: 785 diák bukta el az idei érettségit. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 7./

Összegyűlt pár ezer ember a július 5-én megrendezett Ezer Székely Leány Napján, sőt részt is vettek a közös játékban. A csíksomlyói nyeregben épített Hármashalom-oltárnál ideiglenesen kialakított színpadon fellépő, Székelyföld régióiból érkezett hagyományőrzőkre sokan kíváncsiak voltak. A csoportok idén Csíkszereda több pontjáról indultak, bejárták a város utcáit, majd a Szabadság téren találkoztak egy rövid táncbemutató erejéig. A meghívottak ezután szentmisén vettek részt a csíksomlyói kegytemplomban. A hagyományőrzők a Hármashalom-oltárnál léptek fel. Mind többen és többen kapcsolódnak be, végül a leglustább nézőnek is megmozdult a lába. A rendezvényt első alkalommal 1931. július 7-én rendezték meg Csíksomlyón, Ezer Székely Leány Találkozó néven. A háborút követően a kommunista hatalom betiltotta a rendezvényt, amelyet a rendszerváltás után 1990-ben újraszerveztek. /Horváth István: Fekete-piros székely leányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Megjelent Dr. Nagy Lajos: Életünk kórtörténete. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. 1956–1959 /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája. Dr. Nagy Lajos és sorstársai elmesélik a nagynevű intézetnek és a diákoknak, tanároknak a történetét azokról az évekről, amikor a félelem uralta a lelkeket. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

A vargyasi RMDSZ-es alpolgármester, Szőcs Dénes mandátumának megsemmisítését kérte a szövetség alsó-háromszéki szervezete. Szőcs az RMDSZ listáján jutott be a vargyasi tanácsba, azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) jelölte az alpolgármesteri tisztségre, az RMDSZ által támogatott Borbáth Tibor ellenében. A hat RMDSZ-es és öt MPP-s tanácsosból álló testületben a titkos szavazás során Szőcs Dénes győzött. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke levélben kérte a vargyasi polgármesteri hivatal jegyzőjét, semmisítse meg Szőcs mandátumát, mivel az RMDSZ már nem tekinti a tagjának. Szőcs Dénes fellebbezett a döntés ellen, nem akar kilépni az RMDSZ-ből, és nem tartja akkora bűnnek, hogy elfogadta az MPP jelölését. Az alpolgármester hozzátette, úgy érzi, a falu lakossága őt támogatja. /Kovács Zsolt: Bekeményít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Annak érdekében, hogy a társadalom tudomást vegyen a civil szervezetek tevékenységéről, és értékelje azok munkáját, teljesítményét, megalapítják Az Év Civil Szervezete elnevezésű díjat – tájékoztatott a 101 tagszervezetet nyilvántartó Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) vezetősége, Bodó Barna és Varga Zoltán. A díjkiírás évente tavasszal, május-júniusban történik majd, a jelölést a pályázási szakasz követi. Bodó Barna elmondta: a szervezet vezetősége kiemelt fontosságúként kezeli a civil integráció kérdését, mert a jelenlegi támogatáspolitikai rendszer az EU-s források felé való fordulásra buzdít. Az erdélyi magyar civil szervezetek igen kis hányada rendelkezik a pályázáshoz szükséges önrésszel. Nyitásra, összefogásra van szükség ahhoz, hogy az uniós támogatási lehetőségeket meg lehessen ragadni. A civil szervezetek összefogására létrehozták a www.civilportal.ro portált, ezen a tagszervezetek adattárán kívül civil jogtárat is rendelkezésre bocsátanak, a civil szervezetekre vonatkozó romániai jogszabályok ismertetésével. /F. I. : Az Év Civil Szervezete díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Országszerte sikeresen vizsgázott az érettségizők 77 százaléka, Kolozs megyében 75,6 százalékos volt az átmeneteli arány. Kolozs megyében 6780-an iratkoztak be, 6587-en (97,15 százalék) vettek részt, öt tanulót kellett kizárni másolás miatt. 4980 tanuló, azaz 75,6 százalék vizsgázott sikeresen. Beszterce megyében 71 százalék alatti volt a sikeres érettségizők száma. „A besztercei A. Muresanu Líceumban magyar végzősei a megyei átlaghoz hasonló eredményeket értek el”, közölték Balázs Dénes főtanfelügyelő-helyettes és Székely Dávid, a kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Szilágy megyében az országos átlag felett volt a sikeres érettségizők aránya: 83,46 százalék. Szeben megyében 68,63 százalék volt a sikeresen érettségiző diákok aránya, közel tíz százalékkal az országos átlag alatt. /N. -H. D. : Gyengébb érettségi eredmények a tavalyinál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a Vajdaságban, Zentán tartotta harmadik közgyűlését. A tanácskozás témája a médiaprivatizáció volt. A kérdésnek az adott aktualitást, hogy Szerbiában a politikusok egy része a közszolgálati rádió és televízió, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított Magyar Szó napilap magánosítását célzó kezdeményezést fogalmazott meg. A különböző magyar vidékeket képviselő újságírók ismertették a hazai modelleket, amelyek között több tulajdonforma is megtalálható, vannak médiatermékek magánkézben, alapítványi, közösségi vagy önkormányzati tulajdonban. Elhangzott, eszközként továbbra is az állami tulajdonban lévő elektronikus közmédia biztosítja leginkább a kisebbségi identitás megjelenítését, ápolását. A lehangoló vajdasági és a viszonylag kiegyensúlyozott romániai médiaviszonyokhoz képest pozitív a szlovéniai magyarok tapasztalata. A 6432 lélekszámú muravidéki magyarság egész napos rádió- és több órás televízió-adással büszkélkedhet, de a szlovéniai magyarok gyors asszimilációját a pozitív diszkrimináció sem tudja visszafordítani. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) három évvel ezelőtt alakult meg, tagjai az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai szakmai-érdekvédelmi szervezetek. Célja a magyar szervezetek közötti kapcsolatépítés, a közös érdekű információk cseréje. A találkozón idén nem lehettek jelen kárpátaljai újságírók, mert számukra a magyarországi vagy szerbiai vízum beszerzése több száz kilométeres utat jelent Kijevbe, ahol úti okmányért folyamodhatnak. Ezért a találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban a gyakorlat mielőbbi módosítását szorgalmazták. Ugyanakkor nehezményezték, hogy a magyarországi közhivatalok ígéreteik ellenére nem támogatták a határokon átívelő és a magyar–magyar összefogást szorgalmazó újságírói projektet. A találkozónak Zenta, a nagy többségében magyarok lakta Tisza menti község adott helyet. A jelen lévő 30 újságíró részt vett a bácskossuthfalvi nemzetközi alkotótábor idei termésének bemutatóján. /Vincze Loránt: Eltérő médiamodellek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Az Ezer Székely Leány Napjáról írta az Új Magyar Szó: „nem volt siránkozás, nem volt pusztulás és porladás, nem esett szó népünk fogyásáról. Alighanem Budapesten maradtak, hogy a cigányok után most más szexuális beállítottságú honfitársaik ellen tiltakozzanak vagy éppen rendőrautókat gyújtsanak fel, mert mindössze három Árpád-sávos zászlót lehetett látni a szombati, csíksomlyói Ezer székely lány találkozón…” A lap szerint a „szervezők lemondtak a nemzeti giccsbe torkolló rockoperákról”. /Székedi Ferenc: Porlik, mint a szikla? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Többtucatnyi, az egykori kommunista erőszakszervezetek alkalmazásában álló személy ellen készül keresetet benyújtani a Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete egy munkás megkínzása miatt. Az intézet összesen 67 személy, a Szekuritáté, a milícia és a korabeli ügyészség alkalmazottai, valamint pártaktivisták és pszichiáterek ellen július 8-án nyújtja be a keresetet. A vádak szerint 67 személy bűnös egy Vasile Paraschiv nevű munkás elrablásában és rendszeres kínzásában. Az intézet szerint pszichiátriai módszerekkel próbálták megtörni, kemény, embertelen és megalázó eljárás során próbálták szóra bírni, csupán azért, mert kommunistaellenes meggyőződésének adott hangot. Az intézet – amely egy 2005-ös kormányrendelet nyomán jött létre – feladata az, hogy nyomozást folytasson a kommunista rendszer teljes egésze alatt elkövetett bűncselekmények, visszaélések és emberjogsértések ügyében. A mostani ügyet rendkívül súlyosnak minősítették. Az intézet szerint Vasile Paraschiv ellen több mint 25 éven keresztül alkalmazták a fenti intézkedéseket csupán azért, mert politikai meggyőződése eltért a hivatalos kurzustól. A Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete megalakulása óta több ízben is panaszt tett különböző jogsértések ügyében. Többek között olyan szekus tiszteket lepleztek le, akik kiskorúakat szerveztek be a besúgói hálózatba, de pellengérre állítottak 210 egykori börtönparancsnokot is, akik alaposan gyanúsíthatók népirtásban való közreműködéssel. Feltárták az emberiesség elleni bűnöket elkövető egykori szekus ezredes, Gheorghe Enoiu ügyét, Nicolae Plesita és öt terrorizmussal vádolt román diplomatáéval együtt, de ők rántották le a leplet Radu Sandu Moldovan egykori Hargita megyei rendőrfőkapitányról is, aki a vádak szerint számos személy, főleg kiskorúak ellen folytatott jogellenes nyomozást, amely során számos alkalommal megkínozta őket, embertelenül bánt velük. Az intézet több olyan személy ügyében is vizsgálódik, akiket politikai okokból gyilkoltak meg. /Balogh Levente: Per volt szekusok ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Romániában sem a gépkocsi-vezetői jogosítvány, sem az útlevél kiállításánál nem használnak ékezetes betűket. Ez egyaránt érvényes személynevekre és településnevekre, a magyarokra és románokra. „Arpad Istvan lettem az Árpád István helyett” – panaszkodott egy fiatalember. Elmagyarázták neki, hogy három évvel ezelőtt megváltozott a számítógépes program, és nincsenek ékezetek. Elmaradtak az ékezetes betűk az útlevelekből is. A számítógépes programot kanadaiak készítették három évvel ezelőtt, és azóta nincs lehetőség az ékezetek használatára. Ez nem csak a magyar nemzetiségű román állampolgárokat zavarhatja, hanem a románokat is, hiszen a Bălălăuból is Balalau lesz. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy véli, kényelmi szempontok miatt maradnak el az ékezetek, következetesen kell kérni az ékezetek használatát a jogosítványokban, mert ha sok a panasz, orvosolják majd a helyzetet. A román útlevelekbe 1994 óta írják ékezetek nélkül a neveket. /Ékezetmentes iratok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Július 9-én kezdődik 8-tól a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a VII. Székelyföldi Rockmaraton, négy nap alatt 32 zenekart lehet meghallgatni. A fellépők nagy része, 22 banda Magyarországról érkezik, Erdélyből 8 zenekar lép fel, lesz még egy vajdasági magyar zenekar, a Nevergreen, távolabbi rokonként pedig a finn Moonsorrow mutatkozik be. Az ötnapos fesztiválon folyamatosan lesz meleg harapnivaló, a sátorozási lehetőség ingyenes, és strandolni is lehet. /Mától rockmaraton Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

A 9. Lármafa-találkozóra került sor június 29-én, vasárnap a Besztercétől 25 km-re fekvő Cegőtelkén. A 2000 óta évente tartandó találkozók meghatározó pontja ez a település. Cegőtelke hírnevét annak köszönheti, hogy közvetlen szomszédságában található a Cserhalom nevű domb, a cserhalmi ütközet színhelye, ahol Salamon király, Géza és László herceg (a későbbi király és szent) fényes győzelmet arattak 1068-ban a kunok felett. Az ütközet megihlette Vörösmarty Mihályt, aki 1825-ben a Cserhalom című kisepikai művében állított emléket az eseménynek. A 9. Lármafa-találkozó szervezői, Székely Pál elnök és dr. Szántó Árpád alelnök vezette Cserhalom Művelődési Egyesület, valamint a Beder Tibor nevével fémjelzett Magyarok Székelyföldi Társasága most is arra törekedett, hogy emelkedett hangulatú, ünnepélyes találkozó résztvevője legyen az a közel 250 személy, akik ezen az eseményen jelen voltak. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Beder Tibor zárta az ünnepi köszöntők sorát. A találkozó végén a résztvevők elzarándokoltak az 1998-ban emelt Cserhalmi Emlékműhöz, Kolozsi Tibor kolozsvári művész közel 10 méteres impozáns kompozíciójához, amelyhez 68 lépcső vezet, jelezve a csata évét, s amely méreteivel, látványával uralja a vidéket. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Július 5-én kezdődött, és 11-éig tart az Orbán Balázs szemével Kányád községben elnevezésű, ezen a téren immár nyolcadik fotótábor – a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Kányád község önkormányzatának szervezésében. A fotósok kirajzottak a község különböző falvaiba, ki művész, ki dokumentumfotót készíteni. A község emberei nyitottak a fotózásra, sokan tudják, hogy a vidéket és épített örökségét, az embereket, mindennapjaikat, szokásaikat megörökítik. /Barabás Blanka: Kirajzottak a szélrózsa minden irányába. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./