A segesvári rendőrség elfogta a múlt hét végén elkövetett segesvári sírgyalázások feltételezett elkövetőit. A gyanúsítottak hárman vannak, mindhárman kiskorúak. Az elkövetők a katolikus temetőben 81 sírkövet döntöttek le illetve törtek össze, az ortodox temetőben 5 sírkövet az evangélikusban hármat. A parancsnokhelyettes szerint a fiatalok azt nyilatkozták, hogy ittas állapotban voltak, és nem tagjai semmilyen szektának vagy bűnözői csoportnak. /Antalfi Imola: Elfogták a sírgyalázókat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Falusi turizmus, vendéglátás határok nélkül az EU-ban („Best Practice”, azaz „legjobb gyakorlat”) címmel ötnapos képzést szervezett Kolozsváron a győri Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának A Jövőért (Pro Futuro) Alapítványa, a faluturizmusban tevékenykedő vagy a téma iránt érdeklődő diákok, vállalkozók, önkormányzati szereplők vagy vállalkozni kívánó személyek számára. A szakmai tréning egy romániai képzéssorozat része: a szakemberek korábban hasonló előadássorozatot tartottak Nagyváradon, majd a kincses várost követően Marosvásárhelyen várják képzésre a faluturizmus iránt érdeklődőket. A kolozsvári képzés során a mintegy félszáz fős, magyar és román fiatalokból álló csoport hasznos tudnivalókat ismertető előadásokat hallgathatott. Ezzel a tanfolyammal hidat szeretnének kialakítani a győri és a kolozsvári egyetem között. /K. E. : Falusi turizmus: képzés zajlott Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Idén a számok tükrében a magyar diákok még inkább menekülnek a régió magyar középiskoláitól, s ha az illetékesek nem teszik vonzóbbá az oktatási intézményeket, belátható időn belül már egyetlen magyar kilencedik sem töltődik fel. A Csiky Gergely Iskolacsoportban, Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, a hat kilencedik osztály közül csak az egyikben, a közgazdaság szakon teltek be a 28 hely. A matematika-informatika (intenzív angollal) szakra eddig 16-an, a filológiára 13-an, a természettudományok szakra 12-en jelentkeztek; a szakmunkásképzőben a mechanika szakon 11, a faipariban csak 5 beiratkozott van. Szakács Ferenc igazgató elmondta: eddig három kilencedik volt az elméleti képzésben, a 2008–2009-es tanévre kértek négyet, amit jóváhagyott a tanfelügyelőség. Az általános iskolát végzettek számát tekintve joggal remélhették, hogy szükség lesz ennyi osztályra: idén 129-en fejezték be a nyolcadikat magyar tagozaton a megye 13 magyar tagozatos iskolájában, azonban közülük elsőre csak 79-en választották a Csikyt. Az iskola mindent megtett, hogy Aradra csábítsa a magyar diákokat. Bemutatkoztak a tanügyi vásáron, nyílt napok keretében behozták a vidéki iskolák nyolcadikosait, akik egy-egy napot a Csikyben tölthettek el. Arad megye északi részén, a Körösök vidékén idén több mint 20-an fejezték be magyar tagozaton az általános iskolát – Nagyzerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an –, de a Csikyt egy sem választotta közülük. Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója szerint az ő érdekükben kísérleteztek idén először magyar kilencedikes osztály beindításával Kisjenőben, amelynek vonzáskörzetében találhatók az említett települések. A Kisjenői Iskolacsoportban lett volna kereskedelmi szakmunkásképző szak magyarul. Minden évfolyamon van legalább egy osztálynyi magyar tanuló Kisjenőn a román osztályokban. Idén 8-an választották a kisjenői magyar szakmunkásképzőt. Temes megyében a magyar iskolákban nyolcadik osztályt végzett gyerekek alacsony száma miatt évek óta csak három magyar nyelvű kilencedik osztály indul. Idén a Gerhardinum Katolikus Gimnáziumban /Temesváron/ nem indulhatott magyar kilencedik, mert mindössze hatan jelentkeztek, jelezte Szabó Péter igazgató. Jövőre szeretnénk elindítani az általános iskolai oktatást a Gerhardinumban, magyar és román nyelven. A román osztályba jelentkezők között 14 magyar nevű diák van, de egyikük sem volt hajlandó átiratkozni a magyar osztályba. A megye legnagyobb magyar iskolájában, Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban viszont összejött mind a három magyar kilencedik osztály, de szabad helyek maradtak bőven. Virginás Tar Judit, a Bartók igazgatója elégedett a kilencedik osztályok összetételével. Egyedül a magyar szakos tanárokból van hiány. Jakab Ilona filozófiatanár borúlátó a magyar középiskolai osztályok jövőjét illetően. „A magyar gyerekek száma évről évre csökken, egyrészt a születések alacsony száma, másrészt az elvándorlás miatt. ” „Az asszimilációnak fokozottan kitett magyar közösségek elsorvadnak, ahol megszűnik a magyar nyelvű oktatás, ott ez a folyamat felgyorsul. ”Hunyad megyében a dévai Téglás Gábor iskolában minden valószínűséggel két kilencedik osztály indul, míg az előző években három osztály volt. A korábban létező szakmunkásképző osztály idén nem indul. Nem sikerült betölteni minden üres helyet a Fehér megyei magyar középiskolákban, sem a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, sem a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumban. /Helyosztás kilencedikbe. Népszámosdi. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Háromnapos ifjúsági demográfiai konferenciát szerveztek Kolozsváron a Szent Kamill Otthon dísztermében. Tokay Rozália, az otthon igazgatója s az esemény főszervezője elmondta: „Ezzel a konferenciával kezdetét veszi az az eseménysorozat, amellyel a Magyarok Világszövetsége megalakulásának hetvenedik évfordulóját és az augusztus 16-20. között megtartandó hetedik kongresszusát ünnepelik. Magyarországról közel ötven, Erdélyből pedig húsz, 17-24 év közötti fiatal vett részt. Olyan ifjúsági mozgalom elindítását tűzték ki célul, amely életet ad ennek a városnak, és jövőt épít a fiataloknak. /N. -H. D. : Ifjúsági konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Idén 150 éves a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartománya. 1858-ban hat nővér telepedett le Temesváron, s ezzel kezdetét vette magyar földön az iskolanővérek nevelői munkája. Kolozsváron előbb az Auguszteum, majd a Marianum intézetet vezették. Augusztus 1-jén a kolozsvári piarista templomban hálaadó szentmisével kezdődött a jubileumi rendezvény, amelyen részt vettek a Magyarországról érkezett nővérek, az egykori auguszteumos és marianumista diákok szeretteikkel, s az iskolanővérek számos tisztelője. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános volt a szentmise főcelebránsa. A főesperes hangsúlyozta, hogy az egykori diákok – szerte a világon – szerencsések voltak, amiért az iskolanővérek kolozsvári tanintézeteinek növendékei lehettek. Kolozsváron 1907-től – az Auguszteum megnyitásától – az 1948-ban bekövetkezett önkényes megszüntetésig sugározták az iskolanővérek a katolikus és magyar szellemiséget. A szentmisét követően könyvbemutatót tartottak. Az Erdélyi Iskolanővérek nyomában című kiadvány a nővérek által vezetett Marianum történetét, volt diákjainak emlékeit mutatja be. 1907-ben nyitotta meg kapuit a vegyes óvodát, elemi- és polgári leányiskolát, valamint árvaházat magába foglaló Auguszteum. Ezt követte 1911-ben a Marianum tan- és leánynevelő intézet. Néhány éve Szovátán telepedett le Vera nővér és Gabriella társult tag. Vera nővérék Szovátán „mozgó” énekiskolát hoztak létre immár negyedik éve. Több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak, Kodály-módszerrel tanítják őket a zenei anyanyelvre, ami ugyanaz, mint a magyar anyanyelv. A könyv megjelenésében részt vállalt dr. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap és a Keresztény Szó folyóirat felelős szerkesztője is. /Fodor György: 150 éves az iskolanővérek magyar rendtartománya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

A magyar történelem fontos évszámaival és jelképeivel díszített, közös tőről fakadó kopjafákból álló alkotás a gyimesbükki Rákóczi vár szomszédságában kapott helyet. Az Összmagyarság Történelmi Emlékhelye tisztelgés a szétszakítottan élő Kárpát-medencei magyarság közös múltja előtt. Az emlékművet és nemzeti összefogásra bíztató üzenetét méltatta Wittner Mária 56-os szabadságharcos és az alkotó, Füredi Gábor képzőművész. - Nem valaki ellen akartuk ezt állítani, hanem történelmünkre emlékezve, vállalva önmagunkat, vállalva múltunkat, közös történelmünket és valakik ez ellen próbáltak tiltakozni – hangsúlyozta Deáky András gyimesbükki tanár. Az ünnepség résztvevői az avatással Szent István király és a magyarság ezer éves története előtt tisztelegtek. /Gyimesbükk: Szent István király és a magyarság előtt tisztelegtek. = Duna Tv, erdely.ma, aug. 9./ A Magyarországot, illetve a trianoni békediktátum által elszakított területeket: Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját egyaránt megjelenítő, öt kopjafából álló impozáns képzőművészeti alkotás Füredi Gábor fafaragó alkotása. A központi ágból kinyúló kopjafák az elszakított nemzettesteket jelképezik, az évszámok alapján pedig végigkövethetők a magyar nemzet főbb történelmi eseményei. Az emlékművet a Deáky Panziónál avatják fel augusztus 9-én. „Önmagunk vállalásáról van szó, múltunkkal, történelmünkkel együtt” – mondta az avató kapcsán a Csíki Hírlapnak Deáky András. Az emlékmű feltűnő rendőrségi erődemonstráció övezi, ugyanis a hatóságoknak olyan értesüléseik vannak, hogy tüntetés készül Erdélynek Magyarországhoz való csatolásáért. „Mindez természetesen légből kapott, komolytalan, talán rosszindulatú rémhír, amelyet ismeretlen »jóakaró« terjeszthet" – nyilatkozta Deáky András. /Csíki Hírlap, Erdely. ma, aug. 9./

Pécsi művészek alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Héliosz Galériában. Temesváron 82 épület külső vagy belső díszítésében stílus-meghatározó szerepet töltenek be a Zsolnayak gyárából kikerült eozinmázas épületdíszek és más művészi termékek. A színházi fesztivál keretében megrendezett „Festők versenyének” pedig minden alkalommal van díjnyertes temesvári résztvevője. /Szekernyés Irén: Temesvár – Pécs az értékek mentén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Adjátok vissza a hegyeinket, adjátok vissza a magyar nemzet szabadságát! – hangzott el a IV. EMI-táborban, a Wass Albertről szóló előadáson augusztus 8-án. A rendezvényen előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna írónő Erkölcs, haza, szerelem címmel tartott előadást.,,Lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez a helyzet sem marad fenn tovább" – elemezte a helyzetet Jókai Anna. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. Az előadósátorban Csath Magdolna közgazdász és Czakó Gábor író tartott előadást. Este Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja és Kercsó Árpád jégkorongedző volt a tábor vendége. /Nemzettudatról, fiatalok szerepéről az EMI-táborban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

A Budapestre menekült erdélyiek 1988 tavaszától minden pénteken a rákosszentmihályi-sashalmi református templomban találkozhattak. Kétszázan is elfértek a tágas halljában. Vegyes társaság gyűlt össze: vakmerő határátlépők, óvatos turisták, sápadt betegek, megkeseredett apák. Istentisztelet előtt megkezdődött a külföldiek regisztrációja, majd a tájékozódás, ismerkedés, használtruha- és használtkönyv-válogatás. Karitatív csoportok aktivistái kínáltak lelki segélyt, némi pénzmagot, szálláshely- információt, munkahelyről szóló tájékoztatót. A lelkészek közül egy ötvenöt körülinek látszó férfi tűnt ki, Németh Géza főember lehet, hiszen a leghosszabb, legparázslóbb beszédeket ő mondta, a menekülteket leginkább ő mozgatta meg, a többiek. Pánczél Tivadar, a helyi lelkész segítette munkáját. Néhány hét múlva aztán elhűlve hallották, hogy Németh Géza nem főnök, nem is igazi pap, mert valamikor kegyvesztett lett, a kommunista hatalom elvonta lelkészi jogait, de már majdhogynem megbocsátottak neki, hiszen megbízták a drogosok, hajléktalanok istápolásával. Az erdélyi menekültek is megismerhették Németh Géza Csaba utcai pince-imaházát. A családegyesítésnek legaktívabb szószólója szintén Németh Géza lett, mindent megpróbált, egy külföldi, civil szervezet támogatásával, 1988 nyarán az Egyesült Államokba utazott, ahol elérte, hogy május 24-én, Washingtonban meghallgassa őt a Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága, és átvegyék tőle az erdélyi családok integrációját sürgető kérelmet, melyet kétszáz menekülttel íratott alá. Az csak lassan derült ki, sokáig miért nem volt "igazi" pap: valamikor 1971-ben, szolgálati helyén, Érden, engedély nélkül építtetni kezdett új templomát Martin Luther Kingről nevezte el, de az Állami Egyházügyi Hivatal és a püspökség mindehhez nem járult hozzá, majd a lelkészt az engedetlensége miatt eltiltották hivatásának gyakorlásától. Németh Géza a rákosszentmihályi templom és a Csaba utcai mély-imaterem mellett még két helyszínen, két állandó helyen foglalkozott a többnyire illegális bevándorlókkal: a Thököly úti lakás-irodájában, melynek falait erdélyi festők olajképei, akvarelljei díszítették, és a szilasligeti nyaralójában, amelyet hétvégeken rendezvényházzá változtatott. Csapatának vállalkozó szellemű tagjait 1988 nyarán elvitte Fonyba, ahol lelkészbarátjának udvarán ütöttek tábort, onnan Vizsolyba buszoztatta őket, hogy megmutassa a Károli Gáspár-féle első magyar nyelvű Bibliát. Ez a kezdetét jelentette az elkövetkező ún. vidéki konferenciáknak. Megesett, hogy elhanyagolt zsidó temető takarítására küldte követőit; amikor pusztító földrengés rázta meg Örményországot, gyűjtést rendezett, majd a perselypénzt két férfi vitte a Népköztársaság útjára, a szovjet nagykövetség és konzulátus épületébe. Németh Géza prédikációinak néhány jellegzetes mondatát évtizedek múltán is fel tudja idézni Kibédi Varga Sándor. Kijelentette például: "Mivel sokan próbálnak segíteni rajtatok, remélem, senki nem megy innét Nyugatra. Ha kinyílnak a határok, akkor sem. Azt mondom Isten előtt, hogy ne legyen neked szerencséd, ha ezt a nemzetet mégis elhagyod. " Többször kifejtette, a menekültek fogják megmenteni a bűnös budapesti társadalmat, éspedig azért, mert nincs olyan erdélyi ember, aki azt merné mondani: nincs Isten. (Részlet a Magyarország felfedezése sorozat számára készült Menekültek című szociográfiából.) /Kibédi Varga Sándor: Ha nemzeted mégis elhagyod… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Néhány év alatt a Pallas-Akadémia Kiadó tizennégy kötetben adta ki Nyírő József regényeit (Isten igájában, A sibói bölény, Az én népem, Madéfalvi veszedelem, Halhatatlan élet, Néma küzdelem, A zöld csillag, Íme az emberek – a két utóbbi már az emigrációban íródott…) és elbeszélésköteteit (Jézusfaragó ember, Kopjafák, Havasok könyve, Az elszántak, Székelyek)… A sorozatot 2005-ben Nyírő József, a székely nép krónikása címmel Pomogáts Béla válogatásában a Nyírő műveiről szóló tanulmányok, esszék, kritikák, recenziók gyűjteménye egészítette ki. Az író nevét becsmérlő jelzők nélkül leírni sem lehetett, 1989-ig kellett várni, Pomogáts Bélának először az Alföldben közzétett tanulmányáig, amely reálisan értékelte Nyírő ellentmondásoktól sem mentes írásművészetét. Ez volt a debreceni Csokonai Kiadónál 1990-ben megjelenő, Isten igájában című, önéletrajzi motívumokkal is átszőtt Nyírő-regény utószava, akkoriban kezdődött Debrecenben az első, elhúzódó, másfél évtizedig tartó életműkiadás. Fontos lenne Nyírő József életművét és az életét áttekintő monográfia, illetve biográfia megjelentetése is. /Bogdán László: A Nyírő-sorozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

Wass Albert színpadra szánt alkotásai immár a második kötete látott napvilágot. Az előző "karcsú kötet" 2005-ben jelent meg, Csillag az éjszakában címmel. Nagy Pál, a Wass Albert-sorozat szerkesztője jelezte: a szerző kéziratos hagyatékában újabb, eddig sehol nem közölt kéziratokat fedeztek fel, és az újabb kötet ezeket tartalmazza. /Wass Albert: Jupiter három napja. Drámák. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008./ A szövegeket a hagyatékból gyűjtötte: Lukácsi Éva. A Jupiter három napja a legtartalmasabb, háromfelvonásos szatirikus vígjáték, mely "minden jel szerint a legsikerültebb ilyen jellegű munkája Wass Albertnek", olvasható a szerkesztői jegyzetben. /b. d. : Az életműsorozat újabb darabja. Wass Albert színpadra szánt alkotásai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Augusztus 3-a nevezetes dátum lett a kaplonyi plébánia, sőt a szatmári egyházmegye életében. Dr. Vik János elköszönő plébános, miután bemutatta a visszatért ferences testvéreket, átadta a templom és kolostor kulcsait Szilveszter testvérnek, aki Erik és Tibor újmisés-, valamint Sebestyén testvérekkel folytatja a lelkipásztori tevékenységet, illetve elkezdi az újonnan indult ferences közösség életét Kaplonyban. Jó volt hallgatni a szentmise után a hívek visszaemlékezéseit, a kaplonyi ferences testvérek életéből fölidézett történeteket. /Porciunkula a kaplonyi ferences templomban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./

A rendszerváltás óta soha ilyen kritikus helyzetbe nem került Arad megyében az RMDSZ, hét képviselő- és három szenátor-jelöltet kell majd rangsorolni augusztus végén. Arad megyében nincs tíz olyan húzós nevű jelölt, akit ki lehetne állítani, ráadásul többségük – a biztos veszteség tudatában -, még az ezer eurónyi nevezési díjat is sajnálja majd befizetni. Nehéz helyzet van a szórványban – beleértve Temest, Krassó-Szörényt, Hunyadot, ráadásul az RMDSZ helyzetét súlyosbítja, hogy olyan körzetekben is kell jelölt, ahol a magyarság elfér három templom padsoraiban. Sajnos Arad megyében a kínálat leszűkült, a fiatalítási akció nem volt sikeres. Az RMDSZ Arad megyében kénytelen lesz önkormányzati tanácsosokat bevinni a választásba. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A Magyarok Világszövetsége által Kolozsvár megrendezett Ifjúsági Demográfiai Konferencián szervezési munkát végző fiatalembert, Györkös Gergő Ferencet (és két barátját) románul beszélő fiatalok támadták meg augusztus 8-án este. A Mikó/Klinikák utcában levő pizzázóból kijövet két ittas fiatalember támadt rájuk. Ők menekülni kezdtek, mert úgy tűnt, hogy az agresszorok hamarosan erősítést kapnak. A fiatalember szerint a konfliktus oka az volt, hogy magyarul beszéltek. Györköst utolérték a Diákművelődési Háznál, többször meg is ütötték, míg sikerült társaival taxiba ülnie és a helyszínről elmenekülnie. A fiatalember szeme bedagadt, de nem tesz feljelentést a rendőrségen, mert nem akarja kitenni magát az eljárás körüli hosszú huzavonának. /(póka): Újabb magyarverés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A napokban bírálták el a még áprilisban leadott vidékfejlesztési projekteket. Az északnyugati régió hét nyertes pályázatából négy Kolozs megyei, a megyéhez jutott a vidékfejlesztési infrastruktúrára megpályázható összeg közel 15 százaléka. Egy-egy sikeres projekt született Bihar, Máramaros és Szatmár megyében is. A vidéki önkormányzatok képtelenek egyedül finanszírozni a nagy méretű munkálatokat, ezért elengedhetetlen a sikeres pályázás. A négy nyertes projekt mindegyikében szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A sikeres pályázók között van Katona község helyi tanácsa. A vidéki iskolák nagy része évről évre azért nem kap működési engedélyt az egészségügyi hatóságtól, mivel nem rendelkeznek ivóvízzel. Kolozs megyében a községi iskolák fele van ebben a helyzetben: a gyermekeknek otthonról kell hozniuk az ivóvizet műanyagpalackokban, ez pedig elfogadhatatlan. /Nagy-Hintós Diana: Kolozs megye pályázik legsikeresebben vidékfejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Fehér megyei iskolák több mint a felének kétséges a működési engedélyezése, mivel nem tesznek eleget a higiéniai-egészségügyi feltételeknek. A leggyakoribb gond az ivóvíz és a megfelelő mellékhelyiségek hiánya az épületekben. Ilyen intézményekben tanul a megye diákjainak mintegy 15 százaléka. /Kétséges a Fehér megyei iskolák működési engedélye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Györgyfalváról a Mezőségbe, onnan Kolozsvárra és Bukarestbe, lelkészként vissza a Mezőségbe, majd Hollandiába, Budapesten és Komáromon át pedig Nagyváradra vezetett Hermán M. János lelkipásztor, író életútja. A lelkésszel Fábián Tibor, a Harangszó című református lap főszerkesztője beszélgetett a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem zárónapján, Nagyváradon. Csűry István megbízott püspök rövid áhítata után Gerrit Wiersingát tüntették ki Pro Ecclesia díjjal, aki a hollandiai Emmaus Alapítvány munkatársaként 211 romániai református magyar gyülekezetbe vitt segélyt. Hermán M. János 1983-ban megbetegedett, és a kivándorlás mellett döntött. Hollandiai lelkészi tevékenysége mellett irányította a segélyeket, magyar istentiszteleteket tartott Belgiumban, és szükség esetén mozgósította a Szabad Európa Rádió munkatársait. Holland állampolgárként került Budapestre, ahol 1992-ben a délszláv háború menekültjeit segítette. Onnan a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémiára ment tanítani, majd Nagyváradra jött, és létrehozta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dokumentációs Központját, mert „itt szükség volt könyves emberre. ” /Fried Noémi Lujza: A nagyszájú apostol. Befejeződött Váradon a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Kettős ünnepre gyűltek össze augusztus 6-7-én az erdélyi és határon túli unitáriusok. Az Erdélyi Unitárius Egyház 440. éves múltját, valamint a Szejkefürdői Unitárius Találkozó tízéves jubileumát ünnepelték Szejkefürdő szabadtéri templomában. A X. Egyetemes Unitárius Találkozón Kedei Mózes esperes, székelyudvarhelyi lelkész köszöntötte az összesereglett híveket, majd dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott ünnepi beszédet. Szót kaptak a meghívott testvéregyházak képviselői is. Az egyetemes találkozó keretében ötödik alkalommal adományoztak egyházközségi zászlókat, idén a szervező székelyudvarhelyi unitárius egyházközség is átvehette a különböző motívumokkal díszített lobogót. Az ünnepi műsorban szavalatok, népdalok hangzottak el. A találkozó hivatalos programja Orbán Balázs síremlékénél tartott koszorúzással ért véget. /Szász Emese: X. Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Immár négy éve szervezik meg minden augusztus elején az elszármazott gyergyótölgyesiek találkozóját, ahol a fiatalabb nemzedék szavalóversenyen mérheti össze tudását. Gyergyótölgyes Gyergyószentmiklóstól mintegy 30 kilométerre van. Gyergyótölgyes kialakulása a 18. századra tehető, amikor a gyergyói fát és a borszéki borvizet tutajokkal kezdték szállítani Moldva felé a Kis-Besztercén. A községközponthoz három falucska tartozik, a többségben magyar lakosságú Hágótő, illetve a teljesen román Péntekpataka és a mindössze négy magyar portát számláló Recefalva. Gyergyótölgyesnek 1910-ben, a hozzátartozó falvakkal együtt 2572 magyar és 1032 román lakosa volt. Mostanra ez az arány megfordult, ma már a község lakosságának mindössze 31 százaléka magyar, a többség román. Az itt élő magyar lakosságot az elöregedés, az elvándorlás, illetve a vegyes házasságokba való beolvadás veszélyezteti. Emiatt van különös jelentősége az évente egy alkalommal megszervezett, Gyergyótölgyesről elszármazottak találkozójának. Nemrég árvíz pusztított Gyergyótölgyeen, az udvarokról még mindig takarítják az emberek az iszapot, hordalékot. A Sötét-Putna-patak öntött ki nem is olyan régen. Román iskola van, a magyarok száma apad, ráadásul a magyarság körében elterjedt az alkoholizmus. Több mint száz fűrésztelep működik a településen, a község lakossága a fakitermelésből él. Jelentős gondot okoz a törvénytelen fakitermelés, a rendőrség szemet huny a fatolvajlás fölött. A település határát jelző táblán a Gyergyótölgyes magyar feliratot lefestették. A második világháború után, amikor újra Romániához került a település, kegyetlenül verték a magyarokat. A rossz közlekedési lehetőség és az anyagiak hiánya miatt a középiskolás korúak tekintélyes hányada a szomszéd faluban, Gyergyóhollóban folytatja középiskolai tanulmányait, román tannyelvű gimnáziumban. /Jánossy Alíz: Szórványsors a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 8-án Vetés templomát mutatták be a megemlékezés-sorozat résztvevőinek, majd megtekintették a környék történelmi emlékhelyeit, többek között a majtényi síkon lévő emlékművet, a kaplonyi Károlyi-kriptát. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csáki Márta helyi református lelkipásztor és Marian Gheorghe, a község polgármestere mondott üdvözlő beszédet, András Gyula és Marcel Mirea színművészek a Himnuszt szavalták el. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a kilencvenes évek elejét idézte fel beszédében, amikor elkezdődhetett/folytatódhatott a nagy költő emlékének az ápolása, és amely lelkesedést sikerült immár 18 éven keresztül megőrizni. Egyed Emese irodalomtörténész beszéde után Katona Tamás volt államtitkár, történész hangsúlyozta: Kölcsey a legutolsó tisztességes magyar politikus volt. A szilágypéri Budai Ézsaiás és a Tasnádi Maestoso kórus énekszámokkal szerepelt az ünnepségen. /Fodor István: Sződemeter nagy szülöttére emlékeztek pénteken. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./

Fából készült borvíztároló gyűrűket helyeztek el a Venczel József Faipari Szakközépiskola diákjai és mesterei a Hosszúaszó völgyében található Puskaporos és Adorján borvízforrásoknál. Megtisztították a borvízforrások környékét is. A programban partnerként részt vettek a Zöld SzékelyFöld Egyesület tagjai is. – Igyekszünk támogatni a helyi értékek megóvását, népszerűsítését célzó programokat – mondta Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. /Felfrissült borvízforrások Hosszúaszó völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Hármas ünnepet tartottak augusztus 10-én, vasárnap egy kicsire apadt gyülekezetben, amely a Kis-Küküllő vidékének esperesi székhelye is volt hajdanán. Gógán református templomában hivatalosan beiktatták a falu tavaly novemberben megválasztott lelkész asszonyát, Orbán Juditot, emléktáblát lepleztek el a település életében kitörölhetetlen nyomot hagyott Csiha Kálmán és Csiha Emese lelkészházaspár emlékére, s megünnepelték a templom toronnyal való bővítésének százéves évfordulóját. A templom és a gyülekezet történetéről Ősz Előd egyházi levéltáros tartott előadást. Beszélt az egymással szinte összenőtt két kicsiny település, Gógánváralja és Gógán örök versengéséről, amelyből hol az egyik, hol a másik falu került ki győztesen, az anyaegyházi függetlenségre törekedve. Gógán a gyülekezet nagy áldozattal 1960-ban új parókát épített. 1964–71 között Csiha Emese hirdette az igét, s férje, Csiha Kálmán, Erdély későbbi püspöke mindennap átjárt Váraljára. Jelenleg 150 lélekre apadt a gyülekezet. A fiatalok megnyerése érdekében tartanak ifjúsági találkozókat, gyermekevangelizációt szerveztek. Remélhetőleg az ősztől a gyerekek a központi iskolában végre ötödik osztálytól is anyanyelven tanulhatnak. /Bodolai Gyöngyi: Gógáni remények. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Tízéves a Caritas Kiwanis Központja Alsóhomoródon, ebből az alkalomból Schönberger Jenő római katolikus szatmári megyés püspök celebrálta a három nyelvű /román, magyar és német/ ünnepi szentmisét. A szertartás után, az ünnepségen megjelent megyei elöljárók, köztük Radu Bud prefektus, Csehi Árpád, a megyei tanács elnöke, valamint Erdei D. István képviselő is köszöntötték az egybegyűlteket. Löchli Terézia Tündér, a szatmárnémeti Caritas szervezet igazgatónője beszélt a helyi központ tevékenységéről. A meghívottak meglátogathatták a szervezet által a településen fenntartott három központot, a Kiwanis-házat, a Gyöngy-ház – foglalkozásterápiás integrációs központot, valamint a fogyatékkal élő fiatalok számára fenntartott Szent Vince Otthont. /(gyöngyi): Tízéves volt a Caritas Kiwanis Központja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./

Július végén hagyományőrző néptánctábort tartottak, augusztus 9-én pedig tizenharmadszorra kerítettek sort a Gyöngykoszorú táncos-dalos találkozóra Holtmaroson. Felvonulással kezdődött a főutcán, lovasokkal, mazsorettekkel, népviseleti parádéval. Megyei szinten ez a 78. volt, jelezte dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök, aki Bartha József lelkész áhítatát követően megnyitotta a rendezvényt. /(b. d.): Gyöngykoszorú Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Augusztus 9-én ért véget Kalotaszentkirályon a népzene és néptánctábor, közölte a szervező Archívum Kulturális Alapítvány elnöke, Szép Gyula. „1991 óta minden évben megtartjuk augusztus első hetében Kalotaszentkirályon a Nemzetközi népzene és néptánctábort. Tizennyolc alkalommal gyűjtöttük ide a műfaj elkötelezettjeit. Ez a legrégibb ilyen jellegű rendezvény Erdélyben” – tette hozzá. Évente közel félezer fiatal látogat el ide, hogy elsajátítsa a kalotaszegi hangszeres zenét vagy népdalt. A résztvevők közel fele Magyarországról érkezik. A rendezvényt a Kolozs Megyei Tanács, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a Communitas Alapítvány támogatta. A tábor részvevőinek egy része a tábor zárása után Válaszútra készült, mezőségi népzenét és -táncot tanulni. A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye együttes két csoportja is részt vett a táborban. /(hintós): Felnőttünk… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson zajlott EMI-tábort, valamint a nemrég véget ért Székelyföldi Rockmaratont figyelemmel követők szerint erősödik a Magyarországról importált nacionalizmus. Gyergyószentmiklóson magyar és Árpád-sávos zászlók lengnek az esti koncerteken, rovásírásos pólókban voltak többen. Az EMI-t nem tartom szélsőjobboldali szervezetnek, mondta a fiatal édesapa. Semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek, állította a tábor főszervezője, Soós Sándor. Veres Valér szociológus szerint nem lehet székelyföldi jelenségről beszélni. Szerinte az ottani fiatalok magatartása „kisebbségre jellemző, de nem lényegesebben románellenesek”. /Barabás Márti, Mihály László: Kárpátia – szűrő nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Megszaporodnak a nemzeti emlékezés alkalmai és helyei, emlékművet avattak a Gyimesekben, mégpedig a nemzeti összetartozásét. A nemzeti összetartozás már emlékmű csupán, írta Sebestyén Mihály, inkább nemzeti gyűlölségnek kellene emlékművet állítani. A most felállított emlékmű kopjafákat ábrázol. A kopjafa sírjel – nesze neked, magyarság! A cikkíró szerint búsongó, elkedvetlenítő emlékművet avattak, „új elem, az a magyar gárda megjelenése, szerepvállalása. Már csak erre vágytak csángó atyánkfiai, hisz egyebekben dúskálnak. ” /Sebestyén Mihály: Sírjel a határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kezdeményezte, különböző zenekarok gitárosai éltetik tovább az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, augusztus 5–12. között zajló Erdélyi Gitártábort. Idén a Maros megyei Erdőcsinádon gyűltek össze a tanulni vágyó kezdő és haladó gitárosok. Zilahi Csaba két év múltán nem tudta vállalni a tábor körüli intéznivalók lebonyolítását, így változott a szervezőbrigád. Idén Szép-Tóth György, a marosvásárhelyi After Midnight zenekar basszusgitárosa volt a gitártábor szervezője. Pápay Kamilla, a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatója segített a szervezésben. Idén hatvannál is többen táboroznak Erdőcsinádon. /Máthé Éva: Cserehúr, pengető. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 10-én, vasárnap táncházzal ért véget a 7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ahol a Míves Emberek Sokadalma címmel kilencedik alkalommal megrendezett népművészeti kiállítás és vásár mellett bábszínház, koncertek és gólyalábas óriásbábuk produkciója szórakoztatta a közönséget. Színészet is mesterség címmel nemzetközi színészvetélkedőt is tartottak. /7. Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./