Romániában tucatjával találhatók olyan pártszékházak és állami intézmények, amelyek homlokzatára valami okból nem tűzték ki a román zászlót. Székelyföldön azonban rögtön a román–magyar dominanciaharc szimbolikus terébe kerül a történet. Ha a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét is befogadó épület homlokzatán nincsen román zászló, az román értelmezésben azt jelenti, hogy a székelyek nem ismerik el a román fennhatóságot. A Székelyföld határait jelző pannók kifüggesztése esetén is a szimbolikus tér birtokbavétele a tét. Ezek a táblaállítási kísérletek négyévente ismétlődnek: mindig a választási kampányban. Kárt okoz a közösségének az az önkormányzati vezető, aki nem a felújított infrastruktúrával, a létesített ipari parkokkal büszkélkedik, hanem a ki nem tűzött zászlókkal, vagy éppen a kibiggyesztett határtáblákkal próbál népszerű maradni. /Gazda Árpád: Zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Továbbra sem született döntés Gyergyószentmiklóson a gázszolgáltatás újraindítása ügyében, így tovább szünetel a melegvíz-szolgáltatás a Bucsin és Virág negyedben. A Hargita Gáz Rt. és az önkormányzat abban állapodott meg, hogy a másfél millió lejes hitel törlesztési módozatáról az anyacég, a budapesti ELMÉB Rt. dönt. /Jánossy Alíz: Megoldódhat a gázügy? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Csökkenteni kellene a burgonyatermesztést, ugyanakkor meg kell szervezni az értékesítést a Hargita megyei termelőknek – vélik a Hargita megyei szakemberek, akik szerint a gazdák egyelőre nem a piaci igényekhez igazodnak. Tavaly több gazda csekély áron értékesítette, vagy egyáltalán nem tudta eladni termését, Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint idén nyereséges lehet a burgonyatermesztés. Török, aki maga is termelő, az értékesítés szempontjából kedvezőtlen év után idén jobbra számít. „A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő, aki szerint a megyében még további 25 százalékkal kellene csökkenteni a termelést. Hargita megyében 12 600 hektáron termel burgonyát mintegy 12 ezer termelő, legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen. A gazdáknak össze kell fogniuk, egyesületet létrehozni, ahol közösen oldják meg a válogatást, mosást, csomagolást. Török évek óta hiába próbálja erről meggyőzni a gazdákat. /Székely Zita: Túl sok a krumpli? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Felháborodás fogadta az új színházi törvény alkalmazási tervezetét. Közel ötven művész tiltakozott augusztus 13-án a művelődésügyi minisztérium épülete előtt, mert úgy vélik, hogy egyes előírásai alkotmányellenesek, és nem tartják tiszteletben a munkatörvénykönyvben foglaltakat. A tiltakozók szerint a tervezet csak az intézmények érdekeit tartja szem előtt azzal, hogy megengedi, hogy az intézmény vezetősége az alkalmazottak tevékenységének éves szakmai kiértékelése függvényében akár csökkenthesse is a béreket. Demeter András minisztériumi államtitkár szerint a 2007-es törvénymódosítás forradalmi újítás, amely kitágítja az ezen a téren dolgozók – színházak, filharmónia, cirkusz, tág értelemben vett előadóművészet – lehetőségeit. „A bérek és a fizetések a törvény értelmében akár háromszorosukra is nőhetnek a fenntartó intézmények, minisztériumok vagy esetenként a megyei önkormányzatok költségvetésének függvényében” – mondta el az államtitkár. Szerinte a törvény nagyfokú igazságtalanságot szüntet meg azzal, hogy „teljesítményfüggővé” teszi a bérezést. A tiltakozáshoz a könyvtáros szakszervezet képviselői is csatlakoztak, mert a könyvtárosok bérei alacsonyak, a fiataloknak esélyük sincs előléptetésre. /Tiltakozó művészek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Maros megyében 162 tanintézetnek nincs egészségügyi engedélye, ha a hónap végéig nem rendezik a hiányosságokat, akkor a legnagyobb szigorúsággal fogunk eljárni – közölte dr. Gabriela Uifalean, az egészségügyi hatóság vezetője. Marosvásárhelyen tizenhárom tanintézetnek nincsen meg a működéshez szükséges egészségügyi engedélye, Nyárádszeredában a helyi általános iskola étkezdéje és bentlakása, valamint két óvoda is engedély nélkül működött, Erdőszentgyörgyön és Nagysármáson pedig az észlelt rendellenességek miatt a helyi iskolaközpontok bentlakásának és étkezdéjének nem adták meg az engedélyt a felügyelők. Az egészségügyi engedélyt főként azokban az esetekben vonják meg, ha nincsenek belső mellékhelyiségek, nincs bevezetve a víz, vagy a mosdók, a higiéniai körülmények nem felelnek meg az előírásoknak. /Menyhárt Borbála: A hónap végén ellenőriz a közegészségügy. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

A képviselőház augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésszakán letette az esküt Háromszék új képviselője, Haszmann Pál. A csernátoni múzeum igazgatója azért került be a parlamentbe, mert két Kovászna megyei képviselő, Antal Árpád és Tamás Sándor lemondott mandátumáról az önkormányzati választások után. Haszmann Pál mellett még tizenegy új képviselőt iktattak be, köztük egy RMDSZ-est, Nádudvary Györgyöt, aki Kovács Attilát váltja a parlamenti székben. /Farcádi Botond: Képviselő lett Haszmann Pál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Zarándokhely az ezeréves határ. Augusztus 9-én felszentelték Gyimesbükkön az összmagyarság történelmi emlékhelyét, Füredi Gábor békéscsabai képzőművész alkotását. – Senki ellen, magunkért, magyarságtudatunk ápolásáért hoztuk fedél alá, szenteltük fel ezt az emlékhelyet – magyarázza Deáky András nyugalmazott tanár. A panzió udvarán fedél alatt öt testes kopjafa látható, melyekre felvésett évszámok és szimbólumok emlékeztetnek a magyarság történelmének fontosabb eseményeire. Az alkotás anyagi támogatója a békéscsabai Szent György Lovagrend, kivitelezője pedig annak priorja, Füredi Gábor képzőművész. Pünkösdkor az ezeréves határnál ünnepélyes keretek között felavatták a felújított vámházat, melyben végre a vasúttörténeti múzeum tárgyi emlékei is méltó helyiségre találtak, s ezt megelőzően pedig a nagy királyt ábrázoló szoboregyüttest szentelték fel, immár mementóként történelmi emlékhelyet is létesítettek az egykori román–magyar vámhatár szomszédságában. A gyimesbükki felújított vámházat mind többen keresik fel határon inneni és túlról érkezett vendégek. Szomszédságában pedig, a Deáky Panzió nyújtotta programok keretében szerezhetnek ismereteket az itt élő csángómagyarság életviteléről. /Kristó Tibor: Emlékhelyet avattak Gyimesbükkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Marosvásárhelyen a Református Kollégiumnál a Maros Megyei Múzeum régészei megtalálták a város középkori temetőjét, tájékoztatott Soós Zoltán, a múzeum igazgatója. A Vártemplom udvarán pedig folytatják a ferences kolostor feltárását. Nagyon gazdag leletanyagra bukkantak: 40 érme, köztük aranypénz is, magán nemesi pecsétnyomó, szebbnél szebb kályhacsempék, edények, könyvveretek, gombok, bronztűk, a XVI. századi mindennapi élet tartozékai. /Nagy Botond: Emberi maradványok az iskola alatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Amióta megkezdték az Arad megyei Szépfalu (Frumuseni) határában az egykori bizerei Szent Benedek-rendi kolostor maradványainak a feltárását, minden évben találnak különleges leleteket a kutatók. Az idei szenzációt az, hogy egy 12. századi sértetlen állapotban lévő bárkának a lenyomatát találták meg a régészek, ez egyedülálló a maga nemében. Kelet felé volt egy kikötő, a szerzetesi lakások, egy kápolna és a főtemplom a különleges oltárral, déli irányban árkádos folyosó az udvarra, egy szökőkút és a refektórium, délkeleten lehetett egy dokk és egy gabonatároló. Kikötő és dokk maradványait találták meg, mert a bizerei kolostor egy szigetre épült, észak és dél felől fogta közre a Maros, a folyón szállították az építkezési anyagokat. A 18–19. századi mederszabályozások nyomán maradt száraz ez a vidék. A bizerei kolostor első írásos említése 1183-ból származik, de 1150-ből is találtak érméket. A törökvész, majd a reformkor jelentette a hanyatlást. 2003-ban művészettörténeti szempontból egyedinek számító két mozaikrészletet fedeztek fel, amelyek a templomot díszítették, de minden évre jut valami különlegesség. Az itt talált leletek nagy részét a múzeumba szállítják, de az lenne az ideális, ha helyben állíthatnák ki a tárgyakat, konzerválhatnák a maradványokat. /Pataky Lehel Zsolt: Ásatások Szépfalu határában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság idén negyedik alkalommal rendezett műemlékfelmérő tábort. A 2005-ben indult kezdeményezés célja minél több háromszéki műemlék épület felmérése. A munkát az építészeti egyetemek hallgatói végzik, akiknek ez kiváló szakmai gyakorlat is. Hlavathy Izabella műemlékvédelmi szakmérnök elmondta, a tábor indításakor az akkor készülő, Háromszék, kúriák földje című kiadványban is felhasználták a gyűjtést, azóta pedig gyarapodott az adatbázis. Idén a diákok befejezik a megkezdett munkát, és két új műemlék épületet mérnek fel: az erősdi és a zabolai református templomot. Pozsony Ferenc néprajzkutató irányításával helytörténeti ismereteket is elsajátítanak. /Farcádi Botond: Műemlékfelmérő tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve, az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a kolozsvári püspöki helytartóságra került, Sándor Imre helytartó mellé titkárnak. 1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és az egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében, megtiltott minden állami szervezést. Jakab Antalt 1951. augusztus 24-én letartóztatták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Szabadulása után papként nem működhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később megengedték, hogy Görgényszentimrén, majd Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Jakab Antalt Máron Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte Jakab Antalt Márton Áron segédpüspökének. Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Állandó küzdelemmel járt, hogy az elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Nagy tudással, kitűnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent, amit csak megtehetett, híveiért. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), Jakab Antal ezt nem tartotta be. 1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. (Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. /Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003/ című munkája felhasználásával) /Jakab Antal Centenárium 2009. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

A budapesti Határtalanul Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a gyergyókilyénfalvi római katolikus plébánia és Gyergyóújfalu község önkormányzata Kilyénfalva szülötte, dr. Jakab Antal, néhai gyulafehérvári megyéspüspök születése századik évfordulójának méltó megünneplését tervezi 2009. március 13-án. A megemlékezés a századik születési évforduló előestéjén, 2009. március 12-én egy összmagyar, zártkörű sajtókonferenciával kezdődik. Március 13-án, a gyergyókilyénfalvi templomkertben leleplezik Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András szobrászművész alkotását, majd megnyitják a Jakab Antal-emlékkiállítást, este pedig bemutatják a Jakab püspök életéről szóló könyvet, a budapesti Kairosz Kiadó kiadványát. Szívesen fogadják mindazok támogatását, akik készülő mellszobor költségeihez szeretnének hozzájárulni. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Kéthetes európai koncertkörútra indult a hét végén Kelemen Antal vezetésével a rétyi Kovács András Fúvószenekar. A negyvenhét rétyi fúvós az augusztus 15-i brüsszeli szabadtéri hangversenyt várja a legnagyobb izgalommal, melyet a romániai megyei önkormányzatok egyesülete támogatásával szerveztek. Útban a belga főváros felé meglátogatták a magyarországi Inárcs testvértelepülést, majd Prágát, Fuldában koncerteznek, azután Párizs érintésével érkeznek Brüsszelbe, ahol Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Márton Árpád RMDSZ-képviselő támogatásával tartózkodnak. Augusztus 20-án a svédországi Göteborgban mutatják be műsorukat, az ottani magyar egyház vendégeiként. Útban hazafelé megállnak Berlinben, az utolsó koncertállomás pedig Siófok lesz. /(fekete): Rétyi fúvósok Európa fővárosában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi festőművész, a Gyárfás Jenő Képtár restaurátora Hidak címmel megrendezett, tíznapos nemzetközi szimpóziumon vett részt a Helsinki melletti Karjaaban augusztus 1–10. között. A Finnországba látogatott művészek finn, dán, svéd, litván és magyar kollégáikkal voltak jelen a mindennapos alkotómunkát, vetített előadásokat, vitákba torkolló bemutatkozásokat biztosító szimpóziumon. Két évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyiek voltak a rendezvény házigazdái Sugásfürdőn, és a tervek szerint a magyarországi Felsőörs és a svédországi Karlstadt után 2011-ben újra Sepsiszentgyörgy látja majd vendégül e rangos rendezvény résztvevőit. /Vendégségben Finnországban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Vinczeffy László festőművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárának restaurátora Káplár Miklós-emlékéremben részesült a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen végzett kimagasló művészi munkájáért. Jövőre – a fődíjnak köszönhetően – egyéni kiállítást is szerveznek számára. /Káplár Miklós-emlékérem Vinczeffy Lászlónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Régi és új kollégák körében ünnepelte meg a Nyugati Jelen Jámbor Gyula (volt főszerkesztő és főszerkesztő-helyettes) nyugdíjba vonulását. Kollégái, barátai, Böszörményi Zoltán laptulajdonossal az élen szeretettel köszöntötték és kívántak neki még nagyon sok erőt, egészséget és kitartást. Az újság munkatársaitól egy kizárólag neki és róla szóló, 50 példányban kinyomtatott különkiadást is kapott, melyet meghatottan lapozott fel. Régi kedves emlékek, még a Vörös Lobogó idejében készült, jópofa fotók villantak fel a lap hasábjain, a kollégák őszinte jókívánságaival együtt. Az ünneplők nemcsak ledolgozott 39 évre, hanem az ezután következőkre is koccintottak. /Egy híján negyven. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Tíz sepsiszentgyörgyi magyar, román és cigány gyerek nyaralt együtt egy hétig a háromszéki Bikfalván, hogy egymásra utalva megismerjék egymás nyelvét és kultúráját. A Kovászna megyei Europe Direct nevű információs központ által szervezett Tolerancia tábor célja az egymással szembeni előítéletek csökkentése, mondta el Madarasi Csilla programfelelős. Főként az okozott gondot, hogy a roma gyerekek nehezen beszélik a román nyelvet, de segítették egymást. Kovászna megyében múlt hónapban már szerveztek hasonló tábort, amikor 12 hazai nemzeti kisebbséghez tartozó gyermek – összesen 60 személy – töltött el egy hetet egymás társaságában. Akkor az Alteris Egyesület szervezésében a zabolai Csipkésben táboroztak a magyar, román, cigány, örmény, aromán, bulgár, görög, lipován, szerb, szlovák, sváb török és tatár gyerekek. /Kovács Zsolt: Összezárva tanulnak toleranciát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Elhunyt Orbán László /Kolozsvár, 1969. máj. 11. – Kolozsvár. 2008. aug. 9./ római katolikus lelkész – diákkori becenevén: Gulu. Közel két méter magas, vékony, szívós ember volt, hét (vagy nyolc?) nyelven beszélt, írt és olvasott. Kirándulni vitt a Duna-deltába egy egyetemista csoportot és a csapat egyik tagja a vízbe esett és fuldokolni kezdett. Orbán László gondolkodás nélkül a bajba jutott fiatal után vetette magát és sikerült is megmentenie, de ő maga odaveszett. Ha dönthetett volna arról, hogy miként is szeretné befejezni földi pályafutását, akkor sem választhatott volna magának más halált, amely illőbb és méltóbb volna az egész életéhez, amelynek értelme, egy szóban összefoglalva: SZOLGÁLAT. Az Úr és a hívek feltétlen szolgálata. Gyimesfelsőlokon volt káplán. Ezután Rómában mélyítette el tanulmányait, végül, 2005-től, a kolozsvári római katolikus egyetemisták mentora és lelki vezetője lett. Orbán László számára, aki lelkesen vezette a hittanórákat, a lelkigyakorlatokat és a vallási táborokat, ahol együtt kirándult, énekelt, zenélt és nevetett az őt körülvevő ifjakkal, ez volt a téleiosz, vagyis a beteljesülés. Büszke vagyok arra, hogy a barátod lehettem, Laci – búcsúzott az elhunyttól K. Kovács István. /K. Kovács István: Téleiosz – Orbán László római katolikus lelkész emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Sylvester Lajos magyar nyomkereső új könyve, a Szőttesünkben török minták számos törökországi útjának tapasztalatait hármas megvilágításba helyezte. Útikönyvét egyrészt török históriai, művelődéstörténeti, turisztikai, földrajzi és geológiai ismeretek tárházává tette, másrészt törökországi kalandozásait minden esetben céltudatosan magyarságkereső útként jelenítette meg, s harmadrészt kis-ázsiai útjaira mindig magával vitte a ,,hazai fonnivalót". Kéziratának első része Zágonhoz kötődik. /Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

A demokráciára és az igazságszolgáltatásra mért csapásként értékelte a román sajtó azt, hogy a képviselőház megakadályozta a korrupcióval gyanúsított volt kormánytagok elleni ügyészségi vizsgálatokat. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Bukarest és Róma június 9-én egyezményt írt alá, amely szerint az olasz hatóságoknak értesíteniük kell a román hatóságokat minden, Olaszország területén található kiskorú, kísérő nélküli személyről, hogy azonnal intézkedhessenek visszautaztatásuk felől. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a stratégiát, amely a Románia területén tartózkodó idegen állampolgárságú vagy a külföldön lévő román állampolgárságú gyermekekre vonatkozik. /Határozat a kiskorúak védelméről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A romániai építőiparban tapasztalt munkaerőhiány orvoslására a vállalkozók kénytelenek más országbeli – Moldova Köztársaság és Törökország – vendégmunkásokhoz folyamodni. Jelenleg közel nyolcezer külföldi vendégmunkás dolgozik Romániában, főleg az építőiparban. Körülbelül 5% alattira tehető azon külföldön dolgozó romániai munkások aránya, akik visszajönnének. Nehezen elképzelhető, hogy azok a romániai állampolgárok, akik már bankkölcsönből házat vásároltak Olaszországban vagy Spanyolországban, szívesen hagynák ott új otthonukat. A külföldi munkavállalási kedv továbbra sem csökken: a fiatalok közül egyre többen választják a külföldi, vonzónak tűnő munkalehetőséget. /Nagy-Hintós Diana: Nem jönnének haza a külföldön dolgozó vendégmunkások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Mind a román, mind a külföldi állampolgársággal rendelkező doktoranduszok és szakosodó orvostanhallgatók ösztöndíját euróban állapítják majd meg a jövőben, ugyanakkor a 2008–2009-es tanévtől kezdődően 81 százalékkal (65 és 85 euróra) növelik a juttatást. A mesterképzős diákoknak, szakosodó orvostanhallgatóknak és az egyetem utáni továbbképzésen résztvevőknek 75 eurós ösztöndíj jár jövő tanévtől a jelenlegi 30 lejes összeghez képest. /Ősztől növekednek az ösztöndíjak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A középfokú végzettséggel rendelkezők toleránsabbak a romákkal szemben, mint az egyetemet végzettek, mégis kevésbé rasszista csoportot képeznek, mint a társadalom általában – derül ki az Országos Diákszövetség (UNSR) és a Bukaresti Egyetem Roma Központ tanulmányából. Az elemzés felmérte a romániai fiatalok kisebbségekkel szembeni toleranciaszintjét a 2006-os és 2007-es adatokhoz viszonyítva. A 2006-os és 2007-es felmérésekhez viszonyítva a roma fiatalok iránti intoleranciaszint öt százalékkal növekedett az ifjú generáció körében. A román tanügyi rendszerre a kisebbséggel – főleg a romákkal szembeni – toleranciahiány jellemző. /Romákkal szembeni intolerancia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Demeter János államtitkár „színháztörvénye” ellen lázadnak a színészek. Demeter nem ért egyet az előadóművészek szakszervezeteinek megállapításával, hogy az új „színháztörvény” szerinti bérmeghatározás „koldusbotra juttatja” majd a művészeket. A tárca bukaresti székhelye előtt színészek tüntettek. A művelődési államtitkár közleményében úgy vélte, a tiltakozásnak félreértés lehet az oka, vagy pedig az, hogy a protestálók „nem olvasták el elég figyelmesen az új színházi törvényben megfogalmazott fizetésszámolási metodológiát”. Demeter András szerint az új rendszer teljesítményfüggővé teszi a bérezést, és ennek révén nemcsak hogy megduplázódhatnak, de háromszorosára is nőhetnek az előadóművészek fizetései. „Ezek a szabályozások lábbal tiporják Románia alkotmányát, a munkatörvénykönyvet és munkáltatói visszaéléseket vonnak maguk után” – nyilatkozta Dumitru Costin, az előadóművészek szakszervezeteit is tömörítő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke. /Darvas Beáta: Oltja a tüzet a kultúrtárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

„Lappolitikánk, hogy nem politizálunk” – mondta Molnos Lajos, a Közlap főszerkesztője. A tavaly ősszel indított Kolozs megyei civil társadalmi lap alapvető gazdája – a Claudiopolis Alapítványon keresztül – a megyei RMDSZ szervezete, de a lapot inkább kell közösségépítő lapnak, mintsem pártlapnak lehet tekinteni. Közlap célja, hogy az RMDSZ-nek legyen egy csatornája, amelyen keresztül kommunkálni tud a potenciális szavazókkal, a megyében élő magyarsággal. A kezdetekben tízezer, jelenleg tizenötezer példányszámban megjelenő havilapot díjmentesen osztogatják, elsősorban a megyei elnökségeknél és templomokban lehet beszerezni. /Fleischer Hilda Nem politizáló politikalap. A Közlap a Kolozs megyei RMDSZ „civil társadalmi” lapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Hivatali visszaélés gyanúja miatt ügyészségi nyomozás indítását kéri a Bihar megyei rendőrség Koncsek Vadnai Zita, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője ellen, a kágyai kastély felújítása kapcsán. Hivatali visszaélés, illetve visszaélésben való bűnrészesség, hamisítás és arra való felbujtás miatt kért ügyészségi nyomozást a rendőrség. Azt feltételezik, hogy az érintettek tudtak arról, hogy egy Bihar megyei ingatlant visszaigényeltek, ennek ellenére közpénzt fektettek a felújításába. Koncsek Vadnai Zita az újságokból értesült a rendőrségi nyomozás lezárultáról, de sem erről, sem az ügyészségi nyomozás kezdeményezéséről nem kapott semmilyen értesítést. „Személy szerint semmi törvényelleneset nem tettem, sőt büszke vagyok rá, hogy azt az épületet felújítottuk. Ha nem ezt tettük volna, akkor 56, szellemileg sérült vagy súlyosan sérült fiatalnak nem lenne biztosítva az ellátása” nyilatkozta Koncsek Vadnai Zita. /Fried Noémi Lujza: Törvénytelen tatarozás? = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A pálinka megnevezés használatának a jogáról is tárgyaltak augusztus 14-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai és a magyarországi szabadalmi hivatalok vezetői. A két ország közötti egyezmény keretén belül évente kormányszintű találkozókat is szerveznek. Idén Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte, hogy Varga Gáborral, a Román Találmányi és Védjegyhivatal igazgatójával a Sepsiszentgyörgyön berendezkedett Kovászna és Hargita megyei szabadalmi központot is látogassák meg. A találkozón az európai uniós védjegyek helyzetéről tárgyaltak, elsősorban a pálinka megnevezés használati jogáról. Bálint Elemér Imre, a Hargita megyei Oroszfalu polgármestere kérte, tegyék lehetővé, hogy az erdélyi termelők is forgalmazhassák az eredeti gyümölcspárlatot pálinka néven. 2002 óta ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Erdélyben lehet szilvapálinkát főzni, de ezt nem lehet pálinka néven forgalmazni az Unió területén. /Bíró Blanka: Óvatosan a pálinkával! = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./