„A rendszerváltás óta a román történetírás gyorsan nyitott a világra és az új irányzatokra. Ma lényegesen szélesebb spektrumú, mint a magyar. De nyitott fokozatosan a magyarokkal való szakmai vitákra, együttműködésekre is” – írta a Bukarestben, idén májusban tartott román–magyar történészfórum összefoglalásában a História című budapesti folyóirat augusztusi száma. A fórum a két ország történészei közötti vitás kérdésköröket tűzte napirendre: „Éppúgy az ellenségeskedések, mint a békés együttélés, vagy éppen közös állampolitikai fellépések történetét. A középkortól a jelenkorig” – fogalmaz a lap hasábjain Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (TTI) igazgatója. Glatz Ferenc rámutatott, a bukaresti Magazin Istoric című népszerű történész-folyóirat az elmúlt években többször javasolt találkozót a két szerkesztőség között. Úgy látja, hogy a Magazin Istoric az utóbbi időben nyitott a magyar történeti problémák felé. Glatz Ferenc, aki 1989–1990-ben Magyarországon a művelődési miniszteri posztot is betöltötte, a szóban forgó bukaresti fórum előtt elküldött egy nyilatkozatot résztvevőknek. Egy szakma küldetése című nyilatkozatában többek között megállapította, hogy a magyar és román nemzet érdekei ma jobban találkoznak, mint korábban bármikor. A fórumon előadások hangzottak el a közös múltról a középkorban, az egyháztörténelemről a román–magyar kutatásokban, a nemzetté válás koráról, továbbá a 20. századi nagy szembenállásról, majd a nagy hallgatásról. Román részről Mihai E. Ionescu, Dan Berindei és Dinu C. Giurescu akadémikusok adtak elő. A magyar előadók: Zsoldos Attila, Csorba László, Szász Zoltán és Sipos Péter. A magyar–román történészkapcsolatok alakulásáról írt Szász Zoltán, a román–magyar történész vegyes bizottság magyar elnöke. Az 1971-ben, politikai intenciók alapján létrejött bizottság általában évente ülésezett: „Feszült légkörben, de egészében igényes tanácskozások voltak ezek, amelyekből kitűnt, hogy nem az ismeretanyag netáni hiánya, hanem szemléletbeli különbségek képeznek áthatolhatatlan akadályokat”. Hatása kevés volt a bizottságnak, de segítette a kölcsönös levéltári kutatásokat, amire persze a magyar kutatók voltak jobban rászorulva. 1983-at követően a hisztériakeltés évei következtek. Szász Zoltán emlékezett: „A polemikus történeti írásoknál nem lehetett megítélni, mit írt a tudós, s mi az, ami alá a nevét odaírták. Ami 1987 tavaszán történt, a háromkötetes Erdély-sorozat ürügyén, a politikai abszurd világába tartozik. Ki gondolta volna akkor, az elképesztő publicisztikai-politikai ágyúdörgés közepette, hogy három éven belül teljesen új korszak kezdődik Bukarestben is”. /Bajai Ernő: Végtelen történelem, változó idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Környezetvédelmi engedély nélkül termel ki andezitet több vállalkozás a Hargita megyei Székelyszelterszen, a borvizes turistaparadicsomban. Az üdülőben tábla hirdeti ugyan, hogy tilos a kőfejtés, de az andezittel tömött kamionok a valamikor pisztrángot is látott patakon át szállítják a sziklát. Székelyszeltersz menedékházát a Szent Gellért Alapítvány működteti. Többen panaszt tettek a Környezetvédelmi Hivatalnál, a minisztériumnál, de eredmény nélkül. Egy idős házaspár kérte, ne említsék a nevünket. Megfenyegették őket: ha nem akarják, hogy leégessék a házunkat, akkor hagyják, hogy vigyék a követ. Az egyik cég, a Rapid Kft. tulajdonosa, Orbán Lőrinc azt állította, cége nagyon kevés követ termel ki, és nem a patakon át szállítja az anyagot. Fazakas András, az Andezit Kft. igazgatója ugyanezt mondja: nem az ő cége hordja a patakon át a követ, és ki van zárva minden környezetszennyezés. Egyed József, a Transland vezetője bevallotta, hogy a patakon át is szállítanak követ, de csak szekérrel. Lázár Zoltán lövétei polgármester is azon a véleményen van, hogy a lakók rosszindulatúak. Bernát Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezési osztályának vezetője elmondta: a három cég közül csupán a Transland kapott engedélyt. /Barabás Márti: Szeltersz: kő kövön nem marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Árkosra költözik az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ hagyományosan Zetelakán megrendezett írótábora, amely idén a kritika és az irodalmi forgatókönyv műfajait járja körül. Király Zoltán költő, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a rendezvény ideális helyszíne az E-MIL saját – még csak tervezett – fordítóháza lenne. Idén tartják az E-MIL hetedik táborát, augusztus 21–24. között Árkoson. Szakmai fórum, ahol évente egyszer beszélgetni lehet a fontosnak tartott kérdésekről. Tavaly szó esett a könyvterjesztés hiányosságairól, az irodalmi szervezetek pályázati lehetőségeiről, az irodalmi folyóiratok támogatási rendszeréről, ezek olyan témák, amelyek érdeklik az E-MIL több mint 150 fős tagságát. Az új helyszín, az árkosi Európai Tanulmányi Központ sokkal megfelelőbb egy ilyen jellegű rendezvénynek. /Bonczidai Éva: Ki, kit, miért kritizál? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Nagyszabású táncjátékkal ünneplik meg a Váradi Biblia 1660-as megmenekülését a nagyváradi várban augusztus 29-én: Kobzos Kiss Tamás históriás énekére több mint kétszáz, magyar, román és török gyermeknéptáncos idézi meg az erődítményből kimenekített Biblia diadalát. „Oda vagyon a Magyar Birodalomban a mi második Jeruzsálemünk, pogány kézre jutott legnemesebb Végházunk, nincsen már több Váradunk” – írta idősebb Köleséri Sámuel Nagyvárad török kézre kerüléséről. 1660-ban mégis sikerült alkut kötni a hódítókkal, és a Váradi Biblia már elkészült Újszövetségét, valamint az Ószövetség néhány fóliáját és a nyomdagépeket kivihették a várból, és Kolozsvárra menekítették. A református főiskola is ekkor költözött Debrecenbe, és ennek emlékére a váradi ősbemutató után, augusztus 30-án a debreceni református nagytemplom előtt is előadják a Váradi Biblia, avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött Török kézbe esése – A Biblia diadala című, nemzetközi összefogással megvalósuló táncjátékot. A megemlékezés Pálfi József várad-réti református lelkész ötlete volt, többen segítették a produkció megvalósítását. A zene Molnár Szabolcs szerzeménye, és már felvételt is készítettek a Háromszék Együttes stúdiójában. A rendezést és a koreográfiát Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Társulat színésze és László Csaba rendező-koreográfus jegyzi. „Fontos megmutatunk valamit, ami a miénk. Ha jövőre csak egy embernek is eszébe jut majd a Biblia kimenekítése, már győztünk” – mondta Dimény Levente, aki szerint a Szentírást a mindennapokban is vissza kell helyezni az őt megillető helyre. A nagyváradi Csillagocska, a borsi Galagonya és az érsemjéni Ezüstperje mellett a váradi Lioara néptánccsoport tagjai is fellépnek, Dobrudzsából a Karasu és a Filizer török gyermekcsoport érkezik, és Törökországból is várnak táncosokat. /Fried Noémi Lujza: A Biblia diadala. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

„A Magyarok Világszövetségének megalapítása éppen hetven évvel ezelőtt történt. Ezért fontosnak tartottuk, hogy most egy kicsit mélyebben merítsünk a múltunkból és üzenjünk a jövő felé, mert ez a hetven év kötelez” – nyilatkozta L. Németh Erzsébet, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) alelnöke azzal kapcsolatban, hogy „Fordulat” címmel, 2008. augusztus 16–20. között rendezi meg a szervezet a Magyarok VII. Világkongresszusát. A Budapest mellett Ópusztaszeren és Kunszentmiklóson is zajló, négyévente megrendezésre kerülő rendezvénynek mindig más a tematikája. A rendezvény mondanivalójával szeretne hozzájárulni Magyarország erkölcsi és szellemi megújulásához. „Azt hiszem, hogy az előadások témái a tudományos gondolkodásban fordulatot kell hozzanak” – mondta az alelnök. „Mint 2000 óta mindig, mikor megvonták a költségvetési támogatást, évről évre megtörténik a csoda. Az MVSZ él és dolgozik, fordulatkeltő munkákat tesz le az asztalra. Segít a jó Isten, és a csoda, valamint vannak önzetlen emberek, akik fontosnak tartják, hogy a szövetség működjön és betöltse feladatát, ami számára elrendeltetett” – mondta a finanszírozási gondokról L. Németh Erzsébet. Az első kongresszust 1929-ben tartották, de az MVSZ megalapítására, Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezésére, a II. Világkongresszuson, 1938. augusztus 18-án került sor. /Kánya Gyöngyvér: MVSZ: a csoda tartja életben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ "Hogyne tisztelném mindazt, amit gróf Teleki Pál miniszterelnök egész életművével megalkotott" – kezdte Budapesten a Magyarok Házában megtartott sajtótájékoztatót Medvigy Endre, a „Gróf Teleki Pál halála” konferencia szervezőbizottságának elnöke. Megtartó példája és halála körülményeinek újragondolása a célja a Magyarok VII. Világkongresszusa e konferenciájának. A több mint százötven önkormányzatot tömörítő, és folyamatosan bővülő Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége 2003-ban alakult. A MÖESZ elnöke, Janzsó Tamás, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusán belül, Székesfehérváron tartandó Önkormányzatiság és vállalkozás az Európai Unióban című konferencia azt vizsgálja, miként válhat a folyamatosan bővülő EU a világ legdinamikusabban fejlődő régiójává. Bemutatja a Kárpát- medencét, mint tőkevonzó régiót. /Magyarok VII. Világkongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Harmadik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 15–20. között az immár hagyományos „Honfoglalás kori mesterségek hetét” Csíkszeredában. Jurta-bemutatóval kezdődik a rendezvény, majd egy hétig az ősi mesterségeket lehet gyakorolni. Lesz nemezelés, karkötő- és ostorfonás, lemezdomborítás, agyagozás és kötélverés. Magyar népmeséket hallgathatnak rovásírást tanulhatnak az érdeklődők. Augusztus 20-án ünnepi műsorral emlékeznek a magyar államalapításra, fellép a zsögödi Harom néptánccsoport. /Ajánló. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Az úgynevezett rendszerváltozással a két legeredetibb és legjellemesebb erdélyi prózaíró és a legjellemesebb költőnő kivonult az irodalomból. Az egyik prózaíró Györffi Kálmán, a Fehér ház című könyve kitűnő regény, a másik Varga Gábor, aki írt egy sorozat nagyon jó elbeszélést és három remek egyfelvonásost, most minisztériumi tisztviselő Bukarestben, és se Györffi Kálmán, se Varga Gábor nincs jelen az irodalomban, pedig ők nagyon karakánul viselkedtek azelőtt. Adonyi Nagy Mária a Dsida utáni erdélyi költészet legeredetibb hangú költője volt, most valahol Pesten korrektor, még a teljes nevét sem használja, és letagadja, hogy ő valaha is költő lett volna. Arról, hogy ennek a közel fél évszázadnak az irodalmából mi marad meg az irodalomtörténet számára, azt kell mondani, hogy nagyon kevés. Adonyit, Györffit és Varga Gábort, ha lesz irodalomtörténet, akkor számon fogják tartani, de a sok irodalmi nagyságot megemészti az idő. Hova lett Asztalos István, Horváth István vagy Nagy István? Még Szabó Gyula is, pedig jó író volt, igen kevés marad meg a műveiből. (Karácsonyi Zsolt: Buborékirodalom – Beszélgetés Szőcs István íróval, kritikussal, Helikon, 2008. augusztus 10.) /b. d. : Meglepő fordulatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, csíkszeredai író hatvan éves /sz. Karcfalva, 1948. aug. 18./ Közel négy évtizede publikál, rövidprózával hívta fel magára a figyelmet, majd az egyik legtermékenyebb regényíróvá vált. /Nagy Miklós Kund: Hogy jobban megismerhessük önmagunkat és a világot. Születésnapi beszélgetés Kozma Máriával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

A Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számában jelent meg először nyomtatásban a Kossuth-díjas Benedek Marcell író, műfordító, esztéta, szabadkőműves nagymester A zongora című színdarabja. Berényi Zsuzsanna Ágnes történész az 1997-ben kiadott A nagymester című, Benedek Marcell szabadkőműves tevékenységéről szóló könyvében még csak a darab címét ismertethette, de időközben az addig kiadatlan kézirat is előkerült a szerző hagyatékából. A szabadkőműves Benedek Elek elsőszülött fia, Marcell szabadkőműves szellemben nevelkedett, 1910-ben a budapesti „Deák Ferenc, a Testvériséghez” című páholy tagja lett. 1949-ben kezdődött a magyar szabadkőművesség Benedek Marcell nagymesterségével fémjelzett rövid korszaka. Nagymesteri székfoglalójában Benedek kifejtette, hogy a kommunista önkényuralom keretében a magyar szabadkőművesség egyedüli működési területe a kultúra lehet. A Kelet című, belső terjesztésű szabadkőműves lap számolt be az összes páholy részvételével 1950. január 14-én megrendezett nővérestről, amelyen Supka Géza megnyitója és Jancsin Ferenc hegedűjátéka után A zongora címmel Benedek Marcell nagymester erre az alkalomra írt „kis színdarabját” mutatták be. A magánipar államosításáról szóló mű humort és vígjátéki jeleneteket is becsempészve az egyén, a közösség és az erkölcs tragédiáját mutatja be. /Megjelent Benedek Marcell eddig kiadatlan műve. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Tanulmánykötet látott napvilágot a minap a gyimesi csángó életformáról (Tankó Gyula: Öregek faggatása. Történelem, életmód, sors – Gyimesben. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008). Szerzője gyimesi származású értelmiségi, akinek 1996 óta három, egymással összefüggő könyve is megjelent a gyimesi népélet vonatkozásairól, és jó pár néprajzi könyv társszerzője is. Ez a könyve erdélyi és magyarországi folyóiratokban megjelent néprajzi dolgozatainak gyűjteménye: belülről megélt, félig tudományos elemzés, félig lírai ihletettségű, vallomásfüzér a gyimesiek életformájáról, szokásvilágáról, hagyományairól. A tájegység mini-monográfiája (Gyimes rövid története) vezeti be az olvasót a csángóság e sajátos csoportjának világába, majd a helynevek és a helytörténet szoros kapcsolódásait gyűjti egybe a szerző (Helynevek Gyimesben). További beszédes címek: A teherbe esett leány (a bitangos lányokról és a bitangokról), Az asszony helye a gyimesi világban, A gyimesi kalibázás, Kalákarendszer Gyimesben, Új hagyományok születnek..., Öljük magunkat (Öngyilkosság Gyimesben), Az öreg helye a gyimesi társadalomban. /(Cseke Gábor): Antik tragédiák feszültséghálója. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A novemberre ígért nyugdíjemeléssel éri el a romániai nyugdíjasok átlagos bevétele a rendszerváltás előtti értéket – derül ki az Idős Személyek Országos Bizottsága tanulmányából. A tanulmány szerint a romániai nyugdíjasoknak csupán a szűk nyolc százaléka tud pénzt félretenni, sokan pedig alapvető szolgáltatásokról is kénytelenek lemondani. A legidősebb korosztály szinte két évtizede tartó elszegényedésének egyik oka, hogy az aktív lakosság és a nyugdíjasok közötti arány a nyolc évvel ezelőtti 0,3 százalékról 1,3 százalékra változott. A bruttó nemzeti össztermékből a 12,5 százalékos európai átlaghoz képest Románia alig több mint hét százalékot fordít a nyugdíjakra, miközben egy visszavonult Benelux állampolgár 900, de például egy lengyel is 500 euróból gazdálkodhat havonta /a romániai átlag140 eurós/. A sokkal magasabb nyugdíjak ellenére, a nyugat-európai polgárokra is nehéz napok várnak. Ezért fontolgatják az európai fórumokon, hogy a nyugdíjkorhatárt 67 évről 70-re emeljék. Ehhez képest a 65 év (férfiaknál) és a 60 év a nőknél, amit lépcsőzetesen 2015-ig érnek el Romániában, korhatár szempontjából is az utolsó helyet jelenti. /Bodolai Gyöngyi: Nyugdíjkorhatár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A Maros megyei RMDSZ szervezet a megyében képviselői és szenátori jelölési pályázatokat fogadott el: Szenátori jelöltségre: 1. Markó Béla, 2. Frunda György, 3. Szakács János. Képviselői jelöltségre: 1. Dr. Kelemen Atilla, 2. Borbély László, 3. Dr. Benedek Imre, 4. Kerekes Károly, 5. Dávid Csaba, 6. Brassai Zsombor, 7. Szász Izolda, 8. Dr. Makkai Gergely, 9. Erőss Csaba. /12 megyei RMDSZ-jelölt a parlamenti választásokra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

Marosvásárhelyen a magyarság számaránya nem haladja meg a 43 százalékot – ezt Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke jelentette ki. A 2002-es népszámlálás óta először hangzik el olyan hivatalos becslés, amely a legnagyobb magyar közösséget magába foglaló erdélyi város nemzetiségi térképének módosulására vonatkozik. A hat évvel korábban, 2002-ben elvégzett népszámláláskor Marosvásárhely magyar lakossága még 46,7 százalék volt. A helyi magyarságot már akkor egy kisebb sokk érte, hiszen először fordult elő a város történetében, hogy 50 százalék alá esett a magyarság számaránya. 1992-ben Marosvásárhelyen még 53,3 százalék vallotta magát magyarnak. A hat évvel ezelőtti népszámláláskor Kolozsvár magyarságát is kisebb megrázkódtatás érte, hiszen kiderült, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséget magába foglaló kincses városban 20 százalék alá esett a magyarok aránya. A 2002-es adatok szerint a magyarok már csak a város lakosságának a 18,9 százalékát teszik ki. Az 1992-es népszámláláskor a magyarság még a 24,1 százalékát képezte a lakosságnak. /B. T. : Fogyatkozó magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Az idén magyar tagozaton végzett általános iskolásoknak csak valamivel több, mint a fele választotta Arad megyében az anyanyelven való továbbtanulást. Az első elemisek „toborzása” és beiratkozása kora tavasszal megtörtént. Az újságíró megpróbálta lajstromba venni, hogy Arad megyében hány magyar első osztályosnak csengetnek majd be szeptember 15-én, de mindenütt becsült adatokba ütközött. Gyakran az utolsó pillanatban hozzák a gyerekeket a szülők, mondták több iskolában is. Arad megyében majdnem kéttucat azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben magyarul tanítják elemiben a betűvetést. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban a 2008–2009-es tanévben csak egy első osztály indul (szemben a múlt évi, 13–13 fős két osztállyal). Eddig 17-en iratkoztak be, de még 4-5-öt várnak – mondta Szakács Ferenc igazgató. Kisiratoson biztosra vehető, hogy 17 elsős lesz. Az erdőhegyi általános iskolában – amelyben minden évfolyamon önálló magyar osztály van – 12 elsős lesz. Nagyzerinden 7, Feketegyarmaton meg 6-ra számítanak. A szentpáli elemi iskolában 2 elsős kisdiák biztos, de talán 3 is lesz (szemben a legutóbbi 5-tel). /Pataky Lehel Zsolt: Még lehet magyar első osztályba iratkozni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Pataki Csaba, Szatmár megyei alprefektus Nagykárolyban találkozott Kovács Jenő polgármesterrel azért, hogy felmérjék, milyen stádiumban áll a nagykárolyi Károlyi-kastély, illetve az erdődi vár felújítását célzó közös projekt nagykárolyi szakasza. /Műemlék–felújítás Nagykárolyban és Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 16./

Háromszéken Szent István napja, augusztus 20-a idén is gazdagnak ígérkezik. Az egyházi fő rendezvény a perkői búcsú lesz. Az idei őrtűzgyújtás bevilágítja a háromszéki magyarok jövő évre tervezett világtalálkozóját és a római katolikus egyház ezer évének grandiózus ünnepségét. Friss hír az is, hogy létrehozzák a Háromszéki Magyarok Egyesületét, amelynek tiszte lesz, hogy ne hagyja a háromszékiek összetartozásának lángját kialudni. /Sylvester Lajos: Háromszék augusztusi őrtüzei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Erdélyben negyedik alkalommal szervezték meg az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak, illetve az Egyesült Magyar Ifjúság közös szervezésében zajló) táborát Gyergyószentmiklós mellett. A résztvevő napi látogatók száma megközelíti a tizenötezret, ezzel a fesztivál a második legnagyobb ilyen jellegű magyar rendezvénynek számít Erdélyben. A tartalmas programokban: előadásokban, vetítésekben, kerekasztalokban illetve más kísérőprogramokban bővelkedő táborról több hitelrontó írás jelent meg a román és magyar nyelvű sajtóban egyaránt. A tábort nem valami vagy valakik ellenében szervezik meg évről évre, hanem azoknak, és azokért, akik tudni, tanulni szeretnének a magyar történelemről, hagyományokról, örökségünkről. Mindazoknak, akik hangos felhördüléssel szélsőségesnek, „magyarkodónak” kiáltják ki a tábort, le kellene vetíteni az 1956-ban halálraítélt Wittner Máriáról készült portréfilm azon részletét, amikor fiatalokat kérdeznek arról, mi jut eszükbe erről az évszámról. Elkeserítő képsorok. – Bagoly Zsolt EMI-alelnök értékelte az idei tábort: elégedett, egyre nagyobb az érdeklődés. Egyesek megpróbálják meghonosítani Erdélyben is azt a sajnálatos módon túlburjánzott budapesti ál-liberalizmust, amelynek érvrendszerében fasiszta és szélsőséges az, akit érdekel nemzete sorsa. Hasonlóan támadta a tábort a március 15-én Kolozsváron magyarellenes tüntetést szervező Új Jobboldal és a hozzá közel álló Sarmiseghetuza Egyesület. – A Konzervatív Párt nemrég az EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot a belügyminisztertől. /F. I. : Van igény tartalmas rendezvényekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Kolozsvár városi elöljárósága a rengeteg áldozatot követelő pestis járvány miatt 1585-ben kénytelen volt új temetőhelyet létesíteni – olvasható a jeles történész, Herepei János Kolozsvár történeti földrajza című, a Művelődés Kiadónál Sas Péter szerkesztésében megjelent kötetében. 423 éves tehát a Házsongárd, a magyar kultúra panteonja. Óvni kell a közöny és a magyar múlt emlékeinek eltörlésére irányuló törekvésektől, a szándékos rombolásoktól. Cs. Szabó László írta: egy-egy düledező sírkő a hatalom által „közveszélyes”-nek minősíttetik. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnő 1999-ben, a rosszemlékű Funar-korszak teljében hozta létre a Házsongárd Alapítványt, amelynek igazgatója – elnök dr. Sipos Gábor főlevéltáros, ügyvezető elnök dr. Gaal György művelődéstörténész, – mozgósította a város magyar tannyelvű iskoláit a temetőgondozásra. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) augusztus 23-án Kolozsváron nagyszabású jótékonysági képzőművészeti kiállítást rendez, melynek anyagi hozadéka a Házsongárd Alapítvány céljait szolgálja. /A Házsongárdért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A romániai magyar műkedvelő színjátszást a határokon túli magyar amatőr színjátszók XVII. találkozóján Zsámbékon a bukaresti Petőfi Színkör és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínjátszók képviselték. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínjátszók Molnár János vezetésével Lázár Ervin egy kevésbé ismert elbeszélését dolgozták fel. /Pap Gábor, rendező: Kovásznai színjátszók Zsámbékon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Abodi Nagy Béla festőművész most 90 éves. Az idős művész gyermekeihez költözött Budapestre. Továbbra is tagja és tiszteletbeli elnöke a Barabás Miklós Céhnek, amely 1994-es újraalakulását éppen neki, valamint művésztársának és barátjának Kós Andrásnak köszönheti. Monográfiaírója, Bajor Andor könyvében olvasható: „Ha műveinek lényegi párlatát, összefoglalását, álombeli újjáalkotását – fantom képét – akarom adni, akkor: egy tartásnak, egy fejtartásnak, magatartásnak a festője. Emelkedő, eget tartó vagy eget kérő alakoké, feltörő formáké, magasba lendülő idomoké, fennebb igyekvő súlypontoké. Moccanásoké, mozdulatoké. ”Abodi Nagy Béla életműve szerves része a 20. századi erdélyi, tágabb vonatkozásban pedig európai képzőművészetnek. A kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára volt. Életműve mintapéldája az emberközpontú, humanista festészetnek. Abodi Nagy Béla 2004-es, művészeti múzembeli, munkásságában példátlanul nagyszabású gyűjteményes kiállításával valójában elbúcsúzott Kolozsvártól. /Németh Júlia: „Egy az igazak közül” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A Borszéki Napok keretében mutatták be Kamenitzky Antal verseskötetét Árnyak köntösében címmel. Kamenitzky Antal elsőkötetes költő. Versei megjelentek az Utunkban, a Helikonban, a Romániai Magyar Szóban, a Hargita Népében, a Borszéki Forrásokban, a Szekszárdon megjelenő Átalvetőben, valamint a Salamon Ernő Irodalmi Kör által kiadott Találkozások című antológiában. /Farkas Aladár: Megjelent Kamenitzky Antal verseskötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

A fogolyirodalom bőséges vonulatában ma is érnek új meglepetések. Ilyen könyv a nagyváradi Jungel Zoltáné (Hol tanul németül a német? Fiatal életem öt elrabolt esztendeje. Kriterion, 2005), aki arra emlékezett, hogy az utcáról szedték össze és hurcolták el sokadmagával Oroszországba a második világháború végén, mint erdélyi németet. Jungel gyakorlatilag nem is tudott németül, családja elmagyarosodott, s a táborélet öt esztendeje alatt valamiféleképpen elsajátította anyanyelvét – a Szovjetunióban! /Cseke Gábor: Fogolytörténet, tanulsággal. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Augusztus 20-án lesz Szatmárnémetiben a Meszlényi Gyula Egyházmegyei Gyűjtemény megnyitója. A gyűjtemény a szatmári püspökség tulajdona. Nevét Meszlényi Gyula megyéspüspökről (1887–1905) kapta, aki megalapozta és végrendeletében az utókorra hagyta az egyházművészeti gyűjtemény gondozását. A kollekció az évek során számos új műtárggyal gyarapodott, amelyek az egyházmegye plébániáiról vagy régebbi és újabb adományokból származnak. A kiállítás anyagának gerincét a liturgikus tárgyak sokasága mellett a képzőművészeti anyag képezi. A kiállítás a székesegyház régi sekrestyéjének, oratóriumának öt kis termében tekinthető majd meg. /(G. A.): Meszlényi Gyula Egyházmegyei Gyűjtemény megnyitója. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál újabb kötetek jelentek meg a Márton Áron hagyatéka sorozatban: Keresztség, hit, valamint Márton Áron fordításában Joseph Ratzinger: Bevezetés a keresztény hit világába. /Márton Áron-könyvek a Mentor Kiadónál. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyílt levelet írt Tőkés László püspöknek, reagálva a püspöknek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjének, Lokodi Ferenc Attilának címzett nyílt levelére. Ebben Tőkés László figyelmeztetett: túlságosan előre mennek, fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. „Ez például a Jobbik esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem föltétlenül használ közös ügyünknek. ”A püspök szavai egybecsengenek a Fidesz azon véleményével, amely szerint a Jobbik megosztja a jobboldalt. A Jobbik mindig tudta, melyik helyzetben, mit diktál a nemzeti érdek, szögezte le Vona Gábor. Ami Erdélyben a Nagy-Románia Párt, az nekünk itt az MSZP-SZDSZ, és ami ott az RMDSZ, az itt nekünk a Fidesz, érvelt. A Jobbik elsőszámú célja a hazug és alkalmatlan Gyurcsány-kormány leváltása, és egy valóban nemzeti érdekeket szolgáló kormány létrehozása. /Vona Gábor, a Jobbik elnökének nyílt levele Tőkés László püspökhöz. = Erdely. ma, aug. 17./

Teodor Atanasiu volt honvédelmi miniszter elmondta, ha exportáltak géppisztolyokat Grúziába, akkor csakis Kudzsirban gyártottakról lehet szó, ugyanis az országban csak ott gyártanak hasonló fegyvert. Teodor Melescanu védelmi miniszter kijelentette, Románia nem exportált fegyvereket Grúziának, vizsgálatokat végeznek azonban, hogy kiderítsék, voltak-e ilyen szerződések „kereskedelmi vonalon”. „Nem exportáltunk fegyvereket a konfliktusos övezetekbe, ha mégis volt export, az közvetítők útján történt” – mondta Melescanu. Szergej Bagapsh abház vezető bejelentette, a grúz fegyverraktárakban nagy mennyiségű fegyvert találtak, köztük amerikai és román gyártmányú fegyvereket is. (Mediafax) /Román fegyverszállítási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Hat hónap alatt 16 százalékkal 44,79 milliárd euróra nőtt Románia külső adósságállománya. A tavalyi év végi 37 milliárd euróhoz képest nagy a növekedés. A Romániába az idei első félévben érkezett 4,845 milliárd eurós közvetlen működő tőke-beruházás a folyó fizetési mérleg hiányát ugyanakkor a tavalyi szintnél jobban, 61 százalékban volt képes lefedni, amit nem utolsósorban a Nyugat-Európában dolgozó román vendégmunkások idei első hat havi 2,69 milliárd eurós hazautalása is jelentősen kiegészített. Az országba érkező működő tőke-beruházások volumene a tavalyi 7,1 milliárd euró után idén elérik a 10 milliárd eurót. /Domján Levente: Egyre jobban eladósodik Románia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./