Csató Béla római katolikus főesperes a marosvásárhelyi közélet ismert személyisége, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával a város díszpolgára cím megkapta. Hamarosan elhagyja marosvásárhelyi gyülekezetét, új megbízatás várja. Csató Béla úgy érzi, hogy benne a tüzet, a lelket Márton Áron püspök gyújtotta meg. Ő tanította meg, hogy a népünkért fel kell vállalni a munkát. Az egyik nagy megvalósítása a Deus Providebit Ház, Marosvásárhelyen léteznie kell egy szellemi kisugárzó központnak. Eddig meg kellett teremteni egyfajta infrastruktúrát, így plébániák létesítését. Most kezdődik el a legutolsó templom építése az Egyesülés negyedben. Nagy álma volt a katolikus egyetem, ez nem valósult meg, de ennek a szellemiségéből született ez a ház, ahol a Sapientia megkezdhette marosvásárhelyi működését. Csató Béla engedelmeskedik az érseknek, mert a katolikus pap engedelmességi fogadalmat tett, de az elhelyezés ténye bántja őt. /Makkai János: „Bennem a tüzet Márton Áron gyújtotta meg”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Kiskászon Kézdiszentlélek egy része, egy utcája. Kiskászonnak a 2002. évi népszámlálás idején 290 lakója volt, s szinte hihetetlen, hogy 1910-ben 1217 személyt tartottak nyilván. Három esztendeje ígérgeti a kiskászoniaknak a szentléleki tanács, hogy rendezteti a falu borvízkútját és környékét. Nagyon sokan, az egész környék ide jár borvízért. Kitűnő az összetétele, gyógyvízként is használható. Most már rendezni fogják, mélyítik majd a forrás levezető árkát. – Gergely Sándor, a kiskászoniak fiatal tanítója nyolc gyermeket oktat. Pénzt tartalékoltak a falu kis iskolájának korszerűsítésére. A falu idegenforgalmi látnivalója a Búcsújárók emlékháza. A közelben a Perkő-hegy kápolnája, egykori Szent János templomos emlékhely, a Perkő vára, Szent István-napi búcsúkat tartanak, de ott vannak Cecevárának romjai, s a környék népviselete, népi hagyományai sem ismeretlenek. Kiskászonban két alkalommal lehet több turistát látni: a csíksomlyói búcsú idején és Szent István napján, amikor a hívők ezrei lepik el a Perkőt. /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú előtt Kiskászonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az 1956-os forradalom két háromszéki résztvevőjének ítélt oda emlékérmet Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A 68 éves sepsiszentgyörgyi Keresztély Ferenc és a 65 éves baróti Bede István tiszteletére szervezett ünnepségen, a Kovászna megyei önkormányzat tanácstermében június 18-án Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja nyújtotta át az emlékérmeket. /Kovács Zsolt: Emlékérem az ‘56-os hősöknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Évről évre kevesebben emlékeznek 1951. június 18-ra, arra a napra, amikor a bánsági deportáltak első csoportjával megindult a hatvan marhavagonból álló szerelvény a Baragánba. Az ország egyetlen vidékéről sem vittek el annyi ártatlan embert, családot, mint Temes és Krassó-Szörény megyéből. Itt nemcsak az úgynevezett kulákokat – telepítették ki, hanem a földhöz ragadt szegény embert is, akinek a véletlen folytán a határ túl oldalán, Jugoszláviájában rokona volt. Ráadásul a szörnyűséget átélt családok a baragáni kényszerlakhelyek megszüntetése után sem térhettek vissza otthonukba, a saját falujukba, mert továbbra is megbízhatatlannak tartotta őket a rendszer. Idegen településeken, idegen környezetben, idegen emberek között kellett új életet kezdeniük. A Baragánban töltött bizonytalan öt esztendő a legtöbbjüknek egész életre szóló lelki traumát okozott. Az első telet földbe ásott szalmakunyhókban vészelték át a bánsági kitelepítettek. A találkozón Silviu Sarafolean, a Volt Baragáni Deportáltak Egyesületének temesi elnöke elmondta, hogy jelenleg a legfőbb feladatuknak a még létező dokumentumok összegyűjtését tekintik. Levéltár létesítése, és átfogó dokumentumkötet kiadása szerepel a munkaprogramjukban. /(S.): Baragáni deportáltak találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

A Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/ munkatársai a Helyi értékek feltárása és megőrzése elnevezésű program részeként ellátogattak Székelyderzsbe, melynek során néprajzi gyűjtésre vállalkoztak. Két évvel ezelőtt hasonló céllal indultak Homoródalmásra, festett bútorok után kutatva. Derzsen is régi festett bútorokat kerestek, azok motívumainak feltárására vállalkoztak. Bencze Ilona egyesületvezető mellett ott volt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Ivácsony Zsuzsa magyar-néprajz szakos tanár, valamint néprajzos tanítványai, Szabó Károly, a Városi Könyvtár igazgatója, Bencze Margit néprajzos és Vajda Ildikó, a Kuckó munkatársa. A néprajzi gyűjtés házról házra zajlott, festett bútorokat örökítettek meg a fényképezőgép segítségével, ugyanakkor régi családi fényképeket is gyűjtöttek az út során, melyet az udvarhelyi múzeum részére szereztek be. A munka eredménye, akárcsak a homoródalmási kiadvány – Homordalmási bútorfestők nyomában címmel publikálták, és motívumokat, kifestésre alkalmas motívumrajzokat tartalmazott –, egy könyvben jelenik majd meg augusztusban. Ez a derzsi bútorfestésben alkalmazott motívumokat mutatja be. Jelenleg a begyűjtött anyagokat vizsgálják. A gyűjtés alatt körülbelül 20-25 padot találtak, és kendőszeget. A padok talán azért maradtak meg a faluban, , mert nagyságuk miatt (több, mint három méteresek) nem szállították el a kereskedők. /Barabás Blanka: Derzsi motívumkincs egy tarsolyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, temesvári egyetemi tanár alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron, a CAlina magángalériában. A tárgyszobrászat jeles alkotója ez alkalommal szimbolikus kisplasztikákat, minimalista kivitelezésű jel-szobrokat állított ki. A fából faragott, lényegre törő, tömör kisplasztikák többsége monumentális alkotások, épületek, emlékművek makettjének igényével készült. /Szekernyés Irén: Kocsis Rudolf szobrai a CAlina Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Miholcsa József egyéni kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikákkal, fém domborművekkel mutatkozik be a közönségnek. /Antal Erika: A történelmi érdeklődésű szobrász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Wagner Péter Szászföldet bemutató grafikai tárlata látható Kolozsváron. Elsősorban a magyar vonatkozású emlékeket, a magyar zenét és táncot, a magyar falvakat, templomokat és házakat keresték Erdélyben. – „Mint építészhallgató és az építészettörténet nagy rajongója azonban nem mehettem el az erdélyi szász városok és az erődtemplomok mellett” – írta Wagner Péter építész, grafikus A szászok földjén Erdélyben /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című albuma előszavában. A kiadvány grafikáinak egy része a kolozsvári Reményik Sándor Galériában tekinthető meg. /Rostás-Péter Emese: Házak, templomok változó időben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Gazda József a Tűz októbere című interjúkötetét mutatták be június 15-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A meghívott másfajta megközelítésben beszélt az 1956-os forradalom eseményeiről. A kötet alulnézetből láttatja a kommunista megtorlást, elhelyezi térben és időben, ami történt. A meghívott beszámolt utazásairól, élményeiről, a magyar emigránsokkal való kapcsolatteremtésről. Gazda József elmondta, a téma már az 1970-es években foglalkoztatta, a gyűjtési folyamat, a beszélgetés az emberekkel ekkor kezdődött el. Ezek a munkák nem is interjúk, inkább beszélgetések, állapította meg a szerző. Jaj mik történtek, jaj mik is történtek című kötete, amely 1997-ben látott napvilágot 1100 ilyen beszélgetést tartalmaz. Javarészt ezek a munkák a Ceusescu-korszak idején készültek. Nagyon kevés interjúalanya zárkózott el a beszélgetéstől, készek voltak nyilatkozni ‘56-os élményeikről. /Varga Melinda: Kegyetlenül őszinte kötet 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) az európai parlamenti választások „környékén, vagy azok után” írja alá a két alakulat közti együttműködési megállapodást azt követően, hogy a demokraták bíróság előtt érvénytelennek nyilvánítják a D. A. Szövetség protokollumát – jelentette be Emil Boc, a PD és Theodor Stolojan, a PLD elnöke. Június 18-án Emil Boc és Theodor Stolojan bejelentette, hogy benyújtották az egészségügyre vonatkozó, a kormányt elmarasztaló indítványukat. Röviddel ezután Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője is bejelentette hasonló szándékát. /Együttműködési megállapodást ír alá a PD és a PLD. Egyszerű indítványok a Tariceanu-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Visszautasította a képviselőház jogi bizottsága azt a konzervatív párti törvénytervezetet, amelynek célja a román állampolgárság megvonása mindazoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak megtanulni románul. „Azon túl, hogy alkotmányellenes, tisztességtelen is egy ilyen tervezet” – mondta Tamás Sándor háromszéki képviselő. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Az Alkotmánybíróság tagja lett Puskás Bálint Zoltán szenátor, a szenátus június 18-án elfogadta el az RMDSZ javaslatát. Puskás Kozsokár Gábort váltja fel az Alkotmánybíróságban. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Traian Basescu államfő június 19-én aláírta Borbély László ideiglenes kinevezését Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter helyére, akit az államfő múlt hét elején függesztett fel tisztségéből. Borbély László fejlesztési, középítkezési- és lakásügyi miniszter ideiglenes kinevezését a miniszterelnök javasolta. „Mindenképpen átmeneti kinevezésről van szó, az igazságügynek 45 nap alatt tisztáznia kell, hogy befejezi-e az eljárást, vagy nem Nagy Zsolt ellen”, mondta Borbély. A miniszteri tisztség ideiglenes átvétele nem jelenti azt, hogy Borbély Lászlónak le kell mondania a fejlesztési, közmunka- és lakásügyi tárca éléről. /Borbély László az ideiglenes távközlési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai miniszter június 19-én az ügyészségen tovább tanulmányozta a dossziéját, de ezúttal sem bukkant olyan bizonyítékra, amely „bűnösségét” alátámasztotta volna. Nagy Zsoltot szervezett nemzetközi bűnöző csoport támogatásával gyanúsítják, a miniszteri tisztségéből való felfüggesztését egy héttel korábban írta alá Traian Basescu államfő. /Nagy Zsolt folytatta dossziéjának tanulmányozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Jobbközép pólus megalakulásáról szóló egyezményt írt alá június 19-én a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a Népi Akció. A jobbközép pólus alakulatainak vezetői elmondták: nem indítanak közös listát az európai, illetve a hazai parlamenti választásokon. /Parlamenti többségvadászat – jobbról, balról, jobbközépről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A külföldön – elsősorban Afganisztánban és Irakban – állomásozó román csapatok és a román–orosz katonai viszony képezte a fő témáit Teodor Melescanu védelmi miniszter meghallgatásának a szenátus védelmi, közrendfenntartási és nemzetbiztonsági bizottsága előtt. A tárcavezetőt azt követően kérették a honatyák elé, hogy Romániában de Oroszországban is visszhangot keltett egyrészt a román csapatok Irakból történő kivonására, másrészt a közös román-bolgár-orosz-amerikai hadgyakorlatra tett javaslata, amelyet, nagyrészt a romániai felháborodás nyomán később a visszavonásig „árnyalt”. A védelmi ügyek korábbi vezetője, a demokrata párti Sorin Frunzaverde az orosz csapatokkal való közös hadgyakorlat ötletét „furcsának” és „időszerűtlennek” minősítette. Traian Basescu államfő a Grúziát, Ukrajnát, Azerbajdzsánt és a Moldovai Köztársaságot magában foglaló szervezet, a GUAM bakui értekezletéről hazatérve kifejtette, Románia támogatja a békekezdeményezéseket, és szükségesnek tartja az európai hagyományos fegyverzetek csökkentésére vonatkozó egyezmény gyakorlatba ültetését – de csak azt követően, hogy Oroszország kivonja csapatait a Moldovai Köztársaságból és Grúziából. /Bogdán Tibor: Vallatták” az oroszbarát Melescanut. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Elutasította a szenátus illetékes bizottsága a konzervatívok javaslatát, miszerint akik nem tudnak románul beszélni, azok ne lehessenek az állam polgárai. A zsebpártot nem zavarta, hogy az ötlet ellentmond az összes nemzetközi egyezménynek, jogszabálynak és a román alkotmánynak. Azonban tudták, hogy a nemzet, az állam nyelve jó téma, benne lesz a tévében és az újságokban, vitatkoznak róla. A nyelvvel kapcsolatos javaslat megtárgyalása és elutasítása szinte egyszerre történt a Diszkriminációellenes Tanács 2006-os jelentésének megvitatásával egy másik grémiumban. Asztalos Csaba elnököt elsősorban arról faggatták, etnikai megkülönböztetést követett-e el az államfő, amikor lebüdöscigányozott egy újságírónőt. Bizony elkövette, hangzott a válasz. A bizottság nemzetet féltő tagjai megjegyezték: kicsit elnézőbb lehetne a tanács, hiszen még Eminescu is jellemez etnikailag nemzeteket. Ennek ellenére a három illetékes bizottság ellenszavazat nélkül fogadta el az Asztalos vezette intézmény jelentését. /Simon Judit: Aki nem tud arabusul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Az állami magyar Bolyai Tudományegyetem újraindításának szükségességéről írásbeli nyilatkozatot nyújtott be június 19-én az Európai Parlamentbe az RMDSZ három megbízott európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly. Indoklásuk szerint Románia következetesen megtagadja saját, magyar nemzetiségű adófizető polgáraitól azt a jogot, hogy magyar tannyelvű állami egyetemen tanulhassanak. A dokumentum nehezményezi, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést. A lakosság 6,6%-át kitevő 1,5 milliós magyar közösség 4 államilag finanszírozott egyetemre lenne jogosult. Ezzel szemben a romániai egyetemisták csupán 4,4%-át jelentő 29 000 magyar nemzetiségű egyetemista közül csak 10 000 tanulhat anyanyelvén. A képviselők október 25-ig igyekeznek összegyűjteni a képviselők abszolút többségének támogató aláírását, arra ösztönözve ezzel az Európai Bizottságot és Európai Tanácsot, hogy szólítsák fel Romániát a magyar kisebbség jogos igényének teljesítésére. Az írásbeli nyilatkozat kérdésében intenzív egyeztetések folytak az Európai Parlamentben – pártállástól, nemzeti hovatartozástól függetlenül – tevékenykedő, a kisebbségi oktatás ügyét szívén viselő képviselők között, akik teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A nyilatkozatot kiegészíti az a beadvány, amelyet romániai magyar akadémikusok, közéleti személyiségek címeztek az Európai Parlament Petíciós Bizottságához a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult áldatlan helyzet kérdésében. /Kérik a Bolyai egyetem újraindítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Első látásra Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly nem tesznek mást, mint végzik a dolgukat. Eddig azonban az RMDSZ kormányzati érdekszférájába nem fért bele a túlzott bolyaizás. Az elmúlt évek tényleges vagy ellenzéki kormánypártisága a Petőfi–Schiller-szerű, álkezdeményezések támogatását engedélyezte, legfeljebb ejnyebejnyézést a Babes–Bolyai magyar oktatói különutas politikájának intézményi megtorlásakor. A kezdeményezés hitelességét az kérdőjelezi meg, hogy az írásos nyilatkozat korábban valamiért nem járta be a többek között az oktatási ügyekért is felelős magyar államminisztert is felvonultató román kormány kabinetjeit. /Csinta Samu: Bolyai Brüsszelben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Az oktatási tárcának külön belső szabályzatot kell kidolgoznia az iskolákban használatos vallási jelképekről – utasította el a Bukaresti Ítélőtábla a Tanügyminisztérium beadványát, amelyben az megfellebbezte az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) döntését. A CNCD kérte az ikonok és más vallási jelképek mellőzését a tanintézetekből, illetve hogy ezeket csak a hittanórákon használják. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója kifejtette: „Felekezeti iskolaként természetesen minden osztályteremben elhelyeztünk egy keresztet. Úgy vélem, ha a világi tanintézetek, illetve osztályok a kereszténységhez való tartozásuk kifejezéseként keresztet akarnak tenni a falra, akkor ezt nem szabad korlátozni. Ám rendeletben előírni sem feltétlenül szükséges”. /N. -H. D. : Ki az ikonokkal az iskolából? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A katonai ügyészségre fogják behívni meghallgatásra Ion Iliescu volt államfőt, akit az 1990. június 13–15. közötti bányászjáráskor meghalt négy ember ügyében gyanúsítanak. Gyanúsítottként kezelik Mihai Chitac tartalékos tábornokot, volt belügyminisztert, Gheorghe Andrita szintén tartalékos tábornokot, a volt belügyminiszter helyettesét, továbbá Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile tartalékos rendőrezredeseket. 1990. június 13-a és 15-e között Bukarestben hat személyt megöltek, több tízet megsebesítettek, megrongáltak több pártszékházat, intézmények, valamint a rendőrség épületét. Az ügyészek megállapították, hogy a halálesetekért a belügyminisztérium akkori vezetői felelősek, a bűncselekmények pedig magukba foglalják az államhatalom és nemzetgazdaság aláaknázását, a szabadságtól való jogtalan megfosztást és emberiség ellen elkövetett bűntettet. Ion Iliescu szerint mindeddig egyetlen cselekményt sem közöltek vele, amelyek valamilyen formában vád alá helyeznék. Meggyőződése, hogy annak idején helyesen cselekedett. /Kihallgatják Iliescut a bányászjárás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A vidéki iskolákban jobban látszik a magyarság fogyása. A falusi iskola fokozatosan kiürül, a másfél évtizede visszaperelt, újjáépített tantermekben csak lézengnek a gyerekek. A falvakban ott a felújított templom ajtaján cédula, melyik portán kérhetik el a kulcsot az érdeklődő turisták. A tanári szobák is megváltoztak. Azelőtt kis értelmiségi körök voltak, most városról kijáró alkalmazottaknak munkahelye. Lehet erőn felül új iskolákat építeni, adakozni nemes célokra, számítógépekkel telerakni a tantermet, szavalni Reményiket, Wass Albertet az egyre magasabb átlagéletkorú, népnemzetben aggódó hallgatóságnak. /Krbesz János: Mi lesz a mi iskolánkkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A Tanügyminisztérium és a PER Regionális Központja által közösen szervezett országos verseny, a „Sokféleség – a jövő esélye” közelebb viszi az egymás mellett élő nemzetiségek tanulóit egymás kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez – fogalmazta meg Koreck Mária, a PER Regionális Központjának programigazgatója a verseny üzenetét. Ennek a vetélkedőnek a megyei szakaszára került sor Marosvásárhelyen, ahol román, magyar és roma gyerekekből álló csapatok versenyeztek. /Ferencz Melánia: Megismerni a mellettünk élőket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

A magyarországi Danubius megvásárolta a Salina Invest közel felét, ezzel befolyása 90 százalék fölé nőtt a Szovátafürdőn üzemelő gyógyászati és hotelkomplexumban. A szállodacsoport 2001 szeptemberében szállt be a szovátai üdülőkomplexum privatizációjába. /Balogh Levente: A Danubiusé az üdülő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Az ország több városában is tüntettek június 19-én a nyugdíjasok, azt követelve, hogy a nyugdíjpont értékét az országos átlagbér 45 százalékáig emeljék. Azoknak, akiknek nyugdíja nem éri el az országos minimálbér szintjét, olyan állami segélyt biztosítsanak, mely a nyugdíjjal együtt havi 350 lejre növeli jövedelmüket. Preda Nedelcu, a Nyugdíjasok Föderációjának alelnöke szerint ebben a helyzetben van a nyugdíjasok 70 százaléka. Az európai országok között Romániában a legalacsonyabbak a nyugdíjak, az átlagnyugdíj csupán 108 euró. /B. Z. : Lehetetlent kérnek a nyugdíjasok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A június 12-i tárgyaláson a sepsiszentgyörgyi bíróságon visszavonta bejegyzési kérését a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. Demeter János megyei tanács-elnök, az egyesület egyik kezdeményezője kifejtette, az első perctől kezdve felületesen kezelték az ügyet. Jó néhány helyen a jegyzők önkényesen megváltoztatták a határozatok szövegét, s erre a polgármesterek nem figyeltek oda. A rossz határozatokat a prefektúra jogászai megtámadták. Amikor már ott tartottunk, hogy megszavazzák, két önkormányzat visszalépett. Így teljesen megváltozott az alapító okirat tartalma, s a procedúrát újra kell kezdeni. /Iochom István: Quo vadis, Szövetség a Székelyföldért Egyesület? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Az elmúlt hetekben Kolozs és Bihar mellett Kovászna, Hargita és Maros megyében kampányolt a kolozsvári rendőriskola annak érdekében, hogy minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen az idei felvételi vizsgára. A 150 meghirdetett helyre – nemzetiségtől függetlenül – máris 2300-an nyújtották be jelentkezésüket, és a határidő csak a jövő hét végén jár le. A túljelentkezés a magyar anyanyelvűek számára jelent hátrányt, hiszen a bejutásért többek között román nyelvtanból kell jobbaknak lenniük, mint a román anyanyelvűeknek. 2004-ben megszületett a kolozsvári Rendőrképző Iskola, amelyen évről évre több a magyar fiatal, bár összességében arányuk továbbra is rendkívül alacsony. A kolozsvári rendőrképzőben – kormányhatározat alapján –idén először különítettek el helyeket kisebbségeknek: a romák képviselői 5 helyet pályázhatnak meg. /Balázs Bence: Székelyföldről toboroz magyar fiatalokat a rendőriskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Június végéig ki kell költöznie Kolozsvár központjában lévő székhelyéről a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspökségnek, mivel az épületet visszaszolgáltatták a volt tulajdonosoknak, a Bánffy grófok utódainak. Daniel Avram, a püspökség szóvivője elmondta, a kilakoltatás 170 személyt érint. Több irodát, a líceum osztálytermeit, és a görög-katolikus kollégium bentlakásának szobáit is ki kell üríteni június 30-áig. A püspökség szóvivője szerint a helyzet „botrányos”, mivel a restitúciós törvényt kétféleképpen ültetik gyakorlatba, és a görög-katolikus egyház a vesztes. A püspökség 1991 óta működik az említett székhelyen. /Költöznie kell a püspökségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Közel száz sepsiszentgyörgyi önkéntes szavazóbiztos vette át az unitárius templomban a Németh Katalin iparművész által az alkalomra készített kerámia emlékjelet, illetve egy, a székely rovásjeleket népszerűsítő díszplakátot a népszavazás lebonyolításában vállalt munkájáért. A Székelyföldért feliratú, székely zászlót mintázó emlékjelet a sepsiszéki települések szervezőihez is eljuttatják. Az eredményes sepsiszentgyörgyi népszavazás során közel 21 ezer polgár mondott igent az autonómiára. A szavazóbiztosok munkája, akik házról házra járva kérték ki az emberek véleményét, azt is bebizonyította, hogy önerőből, kevés ráfordítással szép eredményt lehet felmutatni. /Ferencz Csaba: Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmükért kaptak kitűntetést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./