Az álláslehetőségek hiánya jelenti a legnagyobb problémát Küküllőszéplak községben – mondta el Sándor Mihály polgármester. Komolyabb vállalkozókat nem sikerült megtelepíteni az ötfalvas községben. A községháza költségvetése szegényes, a községközpontbeli új kultúrház építése, illetve az Oláhszentlászlóra és Kisszentlászlóra vezető községi út leaszfaltozását foglalták bele. Ezt az utat meg kell emelni, mert ha a Küküllő kiönt, a két falut elzárja a külvilágtól. A küküllőmenti borok legjobbjai közé tartoznak a héderfájiak, erősített meg Simon Kálmán héderfáji borosgazda. Egykor tiszta szász falu volt Kisszentlászló, mára csak négyen-öten maradtak, a falut leginkább romák lakják. Sokszor feltörik a templomot – mondja a gondnok, mindent elvisznek. A múltkor szétrúgták a háromszáz éves orgona sípjait. Az oltárról a feszületet egy hírhedt, alvilági gyűjtő lopatta el, az angyalokkal együtt. A templom az 1770-es években épült és a rendszerváltásig használatban volt. Azóta romlik az állaga, a gondnok vigyáz rá, ahogy lehet. Havonta-kéthavonta jár ide lelkész istentiszteletet tartani. Szükség lenne Küküllőszéplakon, a községközpontban kultúrotthonra. Sándor Mihály polgármester segítséget kért a minisztériumtól, de nem érkezett válasz. A lakók megöregedtek, nincs kulturális élet. /Nagy Botond: Küküllőszéplaki vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Ritka szép tárlat a régi Marosvásárhelyről. Régen lebontott házak, átalakult utcák, megszüntetett terek. 187 képeslap, az 1890-es évektől 1944-ig Botha Géza, Csepreghy András és László Csaba Levente tárlata. Csepreghy András elmondta, hogy 1969 óta gyűjt. Először új lapokat gyűjtött, főleg európai műemlékeket ábrázolókat, van belőlük vagy nyolcezer. 1983-ban találkozott Botha Gézával, aki már akkor régi vásárhelyi képeslapokat gyűjtött, akkor kedvet kapott ő is a régi lapokhoz. Tőle pedig a fia, Csepreghy Henrik, őtőle meg az egyik barátja, László Csaba. 1992-ben volt az első tárlatuk, akkor 250 lapot állítottak ki és akkora sikere volt, hogy a Mentor Kiadó albumot adott ki az anyagból. Ezt az új tárlatot már hárman szervezték. – Csepreghy Andrásnak van egy gyűjteménye Dicsőszentmártonról is. A képeslaptörténeti beosztás szerint 1896-tól 1905-ig terjed az első periódus, amikor még a képes oldalra kellett írni, a szövegnek kis csíkot hagytak szabadon. 1905-től 1918-1919-ig tart a második periódus. A harmadik rész a két világháború közötti időszak, míg a negyedik az utolsó magyar világ 1940 és ‘44 között. /Nagy Botond: A múlt kétezer darabja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Növényi ornamentika a népi tárgyakon címmel nyílt kiállítás Szatmárnémetiben, a megyei múzeumban, melyen a többségükben Szatmárnémeti környékéről származó magyar, román, ukrán és sváb népművészeti eszközök kaptak helyet. A különböző rendeltetésű eszközökön kívül virág-, illetve növényi motívumokkal díszített ruhák, bútordarabok, kelengyésládák, tányérok és kancsók is láthatók, melyek szimbolikájáról Szilágyi Levente néprajzkutató beszélt a megnyitón. /Babos Krisztina: Népművészet virágnyelven. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Victor Coroianu Visszatérés a múltba című kötetét mutatják be június 28-án Csíkszeredán a Kriterion Házban. Az 1922-ben született, a németországi Meckhenheimban élő orvos-szerző, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem érdemes professzora, számos nemzetközi tudományos társaság és több írószövetség tagja könyvében elsősorban a két világháború közötti csíkszeredai emlékeit eleveníti fel. A könyvet Vrabie Hajnal fordította magyarra. /Könyvbemutató a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Románia uniós csatlakozását követő első hat hónapban folytatódott az igazságügy reformja, ezért nem ajánlják a védzáradék életbe léptetését, de további lépéseket várnak Romániától, főleg a korrupcióellenes harc terén. A kiszivárgott hírek szerint így összegezhető a Románia EU-tagságának első fél évéről készített mérleg. Az EB aggodalmát fejezi ki a feddhetetlenségi ügynökség hatékonysága és az ingatlanok visszaszolgáltatása miatt. /Akadozik a korrupció elleni harc Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

„Nem fog fájni a szívem, ha a magyar párt a múlté lesz” – vallja Tom Gallagher, a nagy-britanniai Bradford Egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke Tanszékének vezetője, Kelet-Európa szakértő, a posztkommunista államok és különösképpen Románia legújabbkori történelmének kutatója a Romania Libera június 18-i számában. Sötét jövőt jósol az RMDSZ-nek. Annak az alakulatnak, amelytől, bevallása szerint 1990-ben még azt várta, hogy progresszív közép-európai erőként rendet teremt a romániai politikai élet dzsungelében. Mára viszont szerinte a magyar párt (?) gazdasági előnyöket hajhászó betyárok gyülekezetévé vált. Nem ismeri Tom Gallagher tudományos munkásságát, írta Németh Júlia, nem szeretné, ha az etnikai konfliktusok és a béke viszonya Tom Gallaghertől függne. Azt még Gallagher is beismeri, hogy etnikai alakulatként a román politikai zűrzavarban az RMDSZ nem tudott rendet teremteni. A román sajtóban a magyarellenes kirohanások újra megjelentek, mihelyt a magyar közösség határozottabban kinyilvánította óhaját az őt megillető jogok vonatkozásában. Az RMDSZ iránti bizalom megingott a magyar közösségben a szervezet sorozatos visszakozásai és helytelen politikai lépései nyomán. Ezt a bizalmi válságot kellett volna orvosolni. Ezzel szemben a csúcsvezetés homokba dugta a fejét, sőt a fiaskóért közvetlenül felelős kampányfőnököt még előléptette. Ezek után, immár kényszerhelyzetben, erőteljesebben kezdte hangoztatni azokat a jogos, de a román közvélemény szerint nacionalista követeléseket – kisebbségi törvény, autonómia, államilag támogatott anyanyelvi oktatás óvodától az egyetemig, a Bolyai Egyetem visszaállítása – amelyekért kormánypozícióban eddig sokkal határozottabban kellett volna kiállnia. Ezért a lap munkatársa egyetértett Tom Gallagherrel, hogy az RMDSZ kormányban való szereplésének a magyar kisebbség számára kézzelfogható hozadéka vajmi kevés volt. Németh Júlia sokszor bírálta az RMDSZ-t, aminthogy ezt a hozzá közel állókkal is megteszi. Azonban az érdekképviseletre mindaddig szükség van, ameddig a kisebbséget diszkrimináció sújtja. /Németh Júlia: Görbetükör. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

Nagy várakozás előzte meg Torockón Vikidál Gyula rock- és musicalénekes fellépését, pedig alig hirdették meg a koncertet. Az idősebbek nem fejtették el azt az időszakot, amikor titokban hallgatták az István, a király című rockoperát. Felhangzottak ismert vagy kevésbé ismert musicalek, népszerű dalok. Vikidál elmondta, hogy 1983 fordulópont volt az életében, hiszen ekkor született meg az István, a király, és ő nyíltan vallja ma is, hogy a nemzeti oldalon áll. /Vikidál „Koppány” Gyula erdélyi tájakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

A bizalmatlansági indítványuk után a demokraták és a liberális-demokraták két egyszerű indítványa is elbukott június 25-én a törvényhozásban. Az egészségügyi miniszter elleni akció is sikertelen volt. /Csúfos bukás az elszigetelt PD-nek és PLD-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Benyújtották a szenátusban az egyéni választókerületek bevezetését szabályozó törvénytervezetet. A választási rendszer módosítását korábban ellenző RMDSZ szerint sikerül olyan megoldást találni, amely a szövetség számára sem hátrányos. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: sikerül olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között. /Egyetértés az egyéni választókerületek fölött? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését ellenőrző parlamenti bizottság június 26-án egyöntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyben azt javasolják a SRI igazgatójának, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Coldea-ügyben. Az SRI esetében kizárható a politikai rendőri tevékenység, Radu Stroe, a bizottság elnöke azonban kijelentette: ha még előfordulnak hasonló incidensek, akkor ez a kockázat könnyen fennállhat. Emlékezetes: Basescu elnök felfüggesztését elutasító alkotmánybírói döntés után Mircea Geoana, a PSD elnöke azt állította, hogy az államfő felszólította a SRI-t, szolgáltasson adatokat az alkotmánybírákról, akiket tehát ily módon megzsaroltak. Radu Stroe elmondta: George Maiornak, a SRI igazgatójának javasolják a belső rendszabályok, valamint a fegyelmi intézkedések életbe léptetését azon személyekkel szemben, akik hozzájárultak a jelzett hiányosságokhoz. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy George Maior korszerű hírszerző szolgálat híve, mivel csak így teljesítheti kötelességét. ” /Egyöntetűen elfogadták a Coldea-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Dan Voinea katonai ügyész szerint kommunista leszámolás volt 1990 júniusában a bányászjárás Bukarestben, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása. Voinea – aki az 1990. június 13–15-i, bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője – Alin Rus A bányászjárások – Manipuláció, politika és munkásszolidaritás című könyvének bemutatóján elmondta: a több mint egy évtizede tartó vizsgálat során számos alkalommal szembesült nehézségekkel. Az állami intézmények nem működtek együtt a katonai ügyészekkel, több intézmény egyenesen ellenszegült a vizsgálatnak, ez alól csak Emil Constantinescu államfői mandátuma jelent kivételt. A bányászok a fővárosba indulás előtt és a megérkezés után is ételt-italt kaptak. „Ezt a műveletet az államhatalmi szerveken keresztül irányították, annak idején pedig egyetlen intézménynek sem állt érdekében vegyvizsgálatot végezni az élelmiszereken, hogy tartalmaztak-e vagy sem bizonyos hatóanyagokat” – mondta Voinea. Szerinte nemcsak a bányászokat, hanem az ország több részéből érkező munkásokat is manipulálták. Külön csoportok érkeztek Bukarestbe a bányászokat megtapsolni, tette hozzá. Voinea szerint a fővárosban randalírozó bányászokat pontosan irányították bizonyos ellenzéki értelmiségiek vagy az Egyetem téri tüntetők szószólóinak lakásához. A parasztpárt székházát feldúló vájárokat egy szekuritátés tiszt vezette, a Bukaresti Egyetemnél pedig Petre Roman ex-kormányfő sógora irányította. A bányászjárást mindazok ellen találták ki, akik szembeálltak a kommunista ideológiával. Az 1990-es bányászjárás ügyében több mint ezer magánszemély, politikai pártok és fővárosi egyetemek képviselik a sértett felet, mondta Dan Voinea. Az ügyész szerint a vizsgálat további húzás-halasztását jelenti az a nemrég született alkotmánybírósági döntés, miszerint a civil személyeket is érintő ügyeket a katonai ügyészségeknek át kell adniuk a polgári igazságszolgáltatásnak. /Fall Sándor: Bányászjárás: hatalmi manipuláció? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Nem jelent meg június 26-án a katonai bíróság kihallgatásán Ion Iliescu ex-államfő, szociáldemokrata szenátor, akinek ügyében az 1990-es bányászjárások miatt vizsgálódnak. A szenátor azzal magyarázta hiányzását, hogy az SZDP által parlamenti vitára bocsátott egyszerű indítvány vitáján vett részt. Iliescut a katonai ügyészek négy ember haláláért vádolják, akiket 1990. június 13-án a Belügyminisztérium előtt lőttek agyon Bukarestben, a bányászjárásokkor. Az ügyészek már másodszor napolták el a kihallgatást. /Iliescu a törvényen felül? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Egy évig jelzi majd a felhúzott román nemzeti zászló, hogy ez román föld – jelentette ki június 26-án, a román nemzeti lobogó napja alkalmával szervezett csíkszeredai ünnepségen Strujan Constantin prefektus. Az ünnepség az ortodox püspöki templomban kezdődött, ahol megszentelték a lobogót, majd a Csíki Játékszín és a román katona emlékműve közötti téren folytatódott, azon a helyen, amelyet a román hivatalosságok és a román nyelvű sajtó a Trikolór terének nevez. Az ünnepségen részt vett Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, megyei hatóságok és intézmények vezetői, valamint a fegyveres testületek és rendfenntartó erők képviselői. A rendezvényt egyházi áldás és katonai díszszemle zárta. /A trikolór napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Erdélyből Európába címmel június 30-án a romániai magyar polgári erők közös szervezésében fórumot tartanak Marosvásárhelyen. A fórumról Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, műfaja olyan demokratikus erdélyi politikai forma, amelynek hagyománya Alsócsernátonban kezdődött. A mostani fórum tárgyköre az ősszel sorra kerülő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos. Az RMDSZ-szel folytatott eddigi párbeszédeink tapasztalata eleve megkérdőjelezi a további párbeszéd-kezdeményezések sikerét. Az eddig meghirdetett megbeszélések megrekedtek a párbeszéd látszatánál. Ez történt 2006 novemberében, decemberében, idén januárban, amikor több rendben is találkoztak Markó Bélával és munkatársaival. Sem a kerekasztal, sem a közös erdélyi lista nem jött létre. /M. J. : Marosvásárhelyi polgári fórum az EP-választásokról. A párbeszéd lehetőségét már eljátszotta az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

A Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, valamint az Amerikai Magyar Koalíció meghívására június 12-én Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke rendezvénysorozaton vett részt Washingtonban. A püspök június 13–14-én az Amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervezésében a Kongresszusban, a Külügyminisztériumban és a Nemzetbiztonsági Hivatalban tett látogatást, az amerikai adminisztráció vezető beosztású tisztviselőivel találkozott. Június 17-én a New York-i Magyar Református Egyház templomában hirdette Isten igéjét. Június 13-án Tőkés László a washingtoni Kossuth Házban, június 17-én pedig New York-ban tartott előadást A kommunizmusból – Európába címen. A Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét George W. Bush elnök avatta fel, személyes jelenlétével és beszédével emelve ki az esemény nemzetközi fontosságát. /Tőkés László Amerikában. Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

A képességvizsga Fehér megyei eredménye: a magyar tanulók több mint 80 százaléka átmenő jegyet kapott, 19 százalékuk pedig pótvizsgázni kényszerül. A magyar iskolák és tagozatok összesen 111 tanulója iratkozott be az idei képességvizsgára, ebből 109-en jelentek meg. Közülük 86 sikeresen vizsgáztak. Az évről évre ismétlődő sikertelenség oka a román nyelv anyanyelvi szinten való számonkérése. /B. B. : Románból bukott a legtöbb nyolcadikos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya az önkormányzati választásokon Csegzi Sándor alpolgármestert indítja Dorin Florea ellenében. Borbély László alulmaradt a Csegzivel való küzdelemben. Az ÚMSZ szerint ettől kezdve nagy eséllyel elkezdődhet a megosztás, mert az „elhamarkodott választmányi döntésnek” nagyobb lesz a megosztó, mint az integráló hatása. A lap munkatársa Borbély mellé állt, „a közösségi érdekekre fittyet hányó bosszúvágynak” minősítette a döntést, hogy nem Borbélyt választották. Borbély László miniszter helye, képességei, tekintélye, szerepe, kapcsolatrendszere evidencia. /Lokodi Imre: Csegzi vagy nem Borbély? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A szlovák kulturális minisztérium felhívta az Új Szó pozsonyi magyar nyelvű napilap figyelmét, hogy a Szlovák Rádió fizetett hirdetésében a községek, városok neve jogellenesen szerepelt magyarul, a települési önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, melyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, vagyis a települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek. A kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét. Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa emlékeztetett: a kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvű tájékozódás, az anyanyelvnek márpedig a tulajdonnévrendszer is része. Szabómihály Gizella hozzáfűzte: nincs olyan jogszabály Szlovákiában, mely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban – melyet ráadásul egy magánvállalkozás, vagyis nem az állam jelentet meg – a helységnevek csakis államnyelven szerepelhetnek. /Lokodi Imre: Nacionalista hangulatkeltés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Évek óta működik a Drogellenes Országos Ügynökség aradi központja, de kevesen tudnak a létezéséről. Három nagy líceum közelében fekszik, de a fiatalok körében sem ismert. Egy országos felmérés szerint az extasy és az amfetaminok fogyasztása az utóbbi években megháromszorozódott. /(Balázs): Megháromszorozódott az extasy-fogyasztás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezését kifogásolja több emberjogi szervezet. A bukaresti sajtótájékoztatón, amelyet az Academia de Advocacy, a Freedom House, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Polgári Szövetség, a Temesvár Társaság tartott, az Országos Feddhetetlenségi Tanácsba (OFT) meg az alkotmánybíróságba javasolt, illetve kinevezett személyeket kifogásolták. Elmondták, hogy mind Puskás Bálint, mind az RMDSZ által az OFT-be javasolt Pete István rajta volt a Tiszta Parlamentért Koalíció 2004-ben kiállított feketelistáján (Verestóy Attilával együtt). Puskás Bálint esetében feltették a kérdést: hogyan lehet alkotmánybíró olyan személy, aki szövetkezeti jogászként dolgozott, semmiféle polgári vagy büntetőjogi gyakorlattal nem rendelkezik, nem dolgozott az igazságügyben? /Szekeres Attila: Kiből lehet alkotmánybíró!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Aradon Nepomuki Szent János álló szobrát megint meggyalázták. Néhány esztendeje a szobornak levágták a fejét – most barnás színű festéket öntöttek a latin nyelvű feliratra. Lehet, hogy valaki azt hitte, mint a múltkoriban, hogy a cseh szent magyar? A szobrot körülvevő vaskerítés kapuját ellopták. /Mit vétett Nepomuki Szent János? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

A 130 ezer lakosú Szatmárnémeti és a tőle mindössze 10 kilométerre lévő, hatezer lakosú, magyarországi Csenger között egyre szorosabb a kapcsolat. A kapcsolatépítés korábban megkezdődött, például azzal, hogy a csengeriek évek óta átjárnak a Harag György Társulat bemutatóira. Mesterné Juhász Beáta csengeri művelődési ház igazgatója szerint az alig száz éve megszűnt szamosi tutajozást újra kellene indítani, amire akár EU-s pénzeket is lehetne szerezni. A tutajozás a turistákat vonzaná. Déstől Csengerig vagy Vásárosnaményig, netán a Tiszán le Tokajig úszna a tutaj a turistákkal. Az Ópályiban most zajló aratóünnepségen több Szatmár megyei falu képviselteti magát. /Sike Lajos: Fátyoltű és tutajozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A magyarországi Nagykovácsiban zajlik a József Attila Kör 13. műfordító-tábora, immár harmadszorra a csíki származású Dánél Móna irodalomtörténész, egyetemi tanár szervezésében. A tábor Magyarországon egyedülálló módon vállalta fel, hogy szervezett keretek között biztosít fórumot, továbbképzési és konzultációs lehetőséget azon fordítók számára, akik saját hazájukban rendkívül sokat tehetnek vagy már tettek is munkáikkal a magyar kultúra népszerűsítéséért. A tíznapos rendezvényre érkező külföldi fordítóknak „szállítják” a kortárs magyar irodalom képviselőit. Mintegy 40 előadót hívtak meg. /G. E. : Műfordítók Nagykovácsiban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Csoóri Sándor esszéjét (Sütő Andrásról a harmadik napon) a Hitel Sütő András emléke előtt tisztelgő számából átvette a Transsylvania című negyedévi szemle, amely egy ideje már csak a világhálón érhető el. Az utolsó részt idézte a lap. Sütő András életpályájából a legkevesebben Magyarországon és Erdélyben az 1990 márciusától a legutolsó időkig tartó korszakát ismerik. A szeme elvesztése után Sütő alig írt szépirodalmi műveket. Azért, mert a magyarság megmaradását tartotta a legfontosabbnak. Az erdélyi magyarság kivándorlása folyamatos, fenyegető a romániai magyarság teljes megsemmisülése. Sütő András temetése után Csoóri tizenöt erdélyi és tizenöt magyarországi értelmiségitől kérdezte meg, hogy ismeri-e a Szemet szóért című kötetét, a Heródes napjait és az Erdélyi változatlanságokat? Egyikük sem ismerte. Sütő András ismeretlen könyveiben olyan súlyos kérdések halmozódtak föl, mint Illyés Gyula Magyarok című művében s Németh László néhány robbanékony tanulmányában. /(bölöni): Belső anyaország. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Új helyre költöztetik a segesvári várban Petőfi Sándor szobrát. A földcsuszamlás miatt a polgármesteri hivatal mögötti domboldalt meg kellett erősíteni. Dorin Danesan polgármester azt ígérte, hogy a római katolikus templom melletti térre helyezteti át a költő szobrát. Gáll Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke elmondta, a tér is Petőfi nevét viseli majd – erről biztosította a segesvári magyarokat a polgármester. A várban még dolgoznak, a munkálatok befejezése előtt nem foghatnak hozzá a jövendőbeli Petőfi tér átrendezéséhez. Erre valószínűleg szeptemberben kerül sor. /-vagy-: Elköltöztetik Petőfi segesvári szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Solymosi Zsolt vallástanár vezetésével indultak útnak a Pusztuló kövek nyomdokában biciklitúra résztvevői Kolozsvárról, a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvaráról. A 15 naposra tervezett, több mint 1000 km-es túra idén számos érdekességet tartogat a diákok számára. Útjuk során lebicikliznek a Dunáig. Megnézik majd az abrudbányai református templomot, Lugoson, Boksabányán, Oravicabányán keresztül jutnak el majd Néraszlatinára, elmennek a Vaskapuhoz és Orsovára. A Kiskazán és Nagykazán szoroson való hajókázás is a túra része. A negyedik alkalommal megszervezett túra lényege, hogy a diákok olyan helyekre jussanak el, ahová talán másképp nem lenne lehetőségük. /Dézsi Ildikó: Pusztuló kövek nyomdokában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 26-án Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem rektora váltotta fel a kisvárdai színházi fesztivál műhelybeszélgetésein Máté Gábor színész-rendezőt. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Katonák, katonák című, Zalán Tibor drámájából született produkciót elemezte. Délelőttönként a bábszínházi produkciók kerülnek előtérbe, zajlanak továbbá a műhelybeszélgetések. A késő éjszakába nyúló beszélgetések sem maradnak el. Talán a magyarországi média a korábbi évekhez képest több érdeklődést mutat a fesztivál iránt. Sikeres volt a komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása (rendezte Lukáts Andor) és a marosvásárhelyi táncszínházi előadás, az Alvajáró románc. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A helyesírás a 18. század végéig, a felvilágosodás koráig felekezeti megoszlású: a katolikusok írása a kiejtés szerinti láttya, tuggya stb., a protestánsoké a szóelemek szerinti látja, tudja jelölésmódot tükrözte. Az írásjelek alkalmazásában összevisszaság, következetlenség uralkodott sokáig. Ilyen előzmények után jelent meg 1832-ben a Magyar Tudós Társaság, azaz a Magyar Tudományos Akadémia első kiadványaként helyesírásunk első szabályzata: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai. Ez a korszakos, alapvető mű véget vetett a sok évszázados zűrzavarnak, áldatlan állapotnak. Az Akadémia helyesírási szabályzatának eddigi tizenegy kiadása (az utolsó 1984-ben jelent meg) több-kevesebb bővítéssel, jobbítással módosult, de ez lényegében nem érintette a már kialakult és megszilárdult helyesírási elveket, módokat. /Kósa Ferenc: Százhetvenöt éve jelent meg a korszakalkotó első helyesírási szabályzatunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 26-án Marosvásárhelyen hetvenkilenc éves korában váratlanul elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő, politikus, az RMDSZ alapító elnöke /sz. Brassó, 1928. máj. 18./ 1969–1990 között a Kriterion Könyvkiadó igazgatója volt, irányítása alatt a kiadó a magyar szépirodalom és tudományosság tekintélyes műhelyévé vált. 1989 decemberében az RMDSZ egyik alapítója, az érdekvédelmi szövetség első elnöke, 1992-ig parlamenti képviselője, azután nyugdíjba vonult, hátralevő éveit szülőföldjén, Sepsiszentgyörgyön, Papolcon töltötte. Kiemelkedő szerepet játszott a szervezet országos és helyi intézményeinek kiépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében. Halálával megszakadt önéletrajzi köteteinek sorozata. Az RMDSZ saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. /Elhunyt Domokos Géza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./