Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a lármafa-találkozót, ezúttal a Beszterce megyei Cegőtelkén. Az Árpád-házi Szent László király emléke előtt tisztelgő találkozót 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte, s immár nyolc éve a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az idei rendezvényre egy autóbusznyi résztvevő indult a cegőtelki Cserhalom emlékműtől Felvidékre, bejárva a Szent László emlékét idéző helyeket. A hét végén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében elmondta: a szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez. „Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Szent Gergely-napi búcsút tartottak június 23-án Szamosújváron. Az örmény katolikus ünnepély egyben éves találkozó is a helyi örmény közösség számára. A szentmisén megemlékeztek az örmény népirtás áldozatairól is. Az ünnepélyre minden évben hazalátogatnak a külföldre kivándorolt szamosújvári örmények és más örmény közösségekből, Gyergyószentmiklósról, Szépvízről is érkeznek vendégek. A magyarországi örmény közösségeket Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöknője képviselte. /Mihály Zsombor: Örmény közösségfenntartás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A Zetelaki Napokat Balázsi Róbert szervezte. Június 22-én Born Gergely magyarságkutató a Kárpát-medence földrajzáról tartott előadást, melyben a nagyobb hangsúlyt a székelyföldi tündérvárak kapták. Az esti táncházon a Keleti Szél Szabad Csapat zenélt. Volt gulyásfőző-verseny, fellépett a Zetelaki Fúvószenekar, a Vadrózsa néptánccsoport, az oroszhegyi Boglárka együttes és a Kikerics gyermek-néptánccsoport. A falunapok vendége Vikidál Gyula volt. Az István, a király rockopera Koppányaként ismert színész-énekes óriási sikert aratott. Megkoszorúzták a két világháborúban elesettek emlékművét. A Dr. P. Boros Fortunát Líceum igazgatója, Illyés András elmondta, hogy miért éppen Bethlen Gábor-emlékplakettet avattak fel ezen a napon. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Zetelakának kiváltságlevelet adományozott, ezzel felmentve az adóktól és a katonai szolgálat alól. A Bethlen Gábor-domborművet a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendéke, ifj. Kolumbán Antal József készítette. /Veres Anna: XII. Zetelaki Napok és Deság Kapu Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

2006. június 25-én, a Bocskai István fejedelem vezette győztes szabadságharc és a bécsi béke 400. évfordulójához közeli vasárnapon avatták, és akkor vette fel a fejedelem nevét is Székelyudvarhelyen a belvárosi református egyházközség közösségi háza. Június 24-én, a vasárnap, Gede Mátyás lelkész beszámolt a közösségi létesítmény elmúlt évéről. Az emeleti vendégszobákat a Bethlen Kata Nőszövetség tagjai díszítették. A Bocskai Házban kapott helyet a lelkészi hivatal, a termekben folyamatosan zajlanak az egyházközségi tevékenységek: bibliaórák, kátéoktatás, vallásórák, ifjúsági foglalkozások, nőszövetségi és családi délutánok, baba-mama klub, ünnepi megemlékezések, és alkalmi összejövetelek. Ugyanakkor kiállítások, koncertek helyszíne is az intézmény. A létesítmény kezelője a BEREK Alapítvány. A mozaik név egyszerre jelenti a Belvárosi Református Egyházi Központot, berek értelemben pihenőhelyet, és a Berek-sétány tájékát. /Egyéves a Bocskai István Közösségi Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

Június 24-én került sor a Resicabányán már rég hagyománnyá vált német népviseleti parádéra. A Havas Boldogasszony római katolikus templomban megtartott szentmisét követően Resicabánya különböző német polgári szerveződései, Boksánbánya, Nándorhegy, Karánsebes német műkedvelő csoportjai hosszú sorban vonultak a Német Deportáltak emlékművéhez, ahol Erwin Josef Tigla, a Német Demokrata Fórum megyei elnökének beszéde után az említett csoportok, illetve a Resicabányán első ízben megjelenő Bihar megyei Újpalota ma már magyarul beszélő németjei koszorúztak. A színházteremben következtek a megye óvodáinak, iskoláinak, polgári szerveződéseinek táncai és énekkari számai. /Makay Botond: A XIV. német népviseleti parade. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

Kézműves-foglalkozással egybekötött könyvbemutató volt június 22-án a csíkszeredai Pörgettyű Népi Játszóház Egyesület szervezésében. A gyermekek festegettek, gyöngyöt fűztek, közben vidám gyermekverseket hallgattak Tompa Gábor költő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója előadásában. Tompa Gábor A tatu hozománya című gyermekversfüzetének /Pallas-Akadémia Könyvkiadó/ Mesevonat című sorozatában bemutatója zajlott Csíkszeredában, a versikék több olyan helyszínt, tájat és személyt foglalnak rímbe, amelyek a Gyimesekhez, Csíkszépvízhez, a Hargitához kötődnek. /Gyöngyfűzés és gyermekversek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Megjelent Jakobovits Miklós, a Műterem sorozat 23. kötete /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész alkotómunkáját művészi pályafutását elemző tanulmányt Józsa István írta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Nagyváradon a Törzsasztal vendégei Esterházy Péter író és Dés László előadóművész voltak. Kőrössi P. József, a budapesti Noran Kiadó vezetője és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett a meghívottakkal. Esterházy Péter műveiből olvasott fel részleteket, majd Dés László szólaltatta meg szaxofonját. /Both Abigél: Váradi Esterházy–Dés show. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Esterházy Péter szerint míg húsz évvel ezelőtt a világ semmit sem tudott a magyar irodalomról, mára – főként Márai Sándor nemzetközi sikerének köszönhetően – megváltozott a helyzet. /Gergely Gizella: Esterházy és Dés – irodalom és zene. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Kolozsváron Az emberi piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról című rendezvénysorozat III. részének meghívottja Tamás Gáspár Miklós Kolozsvárról elszármazott filozófus volt, akivel Magyari Nándor László beszélgetett. Tamás Gáspár Miklós úgy vélte, az emberek emlékezetében két fontos emlék él a pártállam időszakából: a titkosszolgálatok hatalma és a nacionalizmus. A vendég szerint nem sokat jelent az, hogy a volt szekus tisztek, központi bizottsági titkárok, pártaktivisták ma a rendszer vezetői között vannak. Azzal érvelt, hogy bár a személyekben megnyilvánuló kontinuitás erkölcsileg elfogadhatatlan, az nem strukturális kérdés, így abból nem következhet a rendszer kontinuitása. Másfelől undorítónak tartja, hogy az 1989 előtti titkosszolgálati emberek bármilyen szerepet is játsszanak napjainkban. Kijelentette: „Nekünk nem elsősorban az ezzel-azzal besúgásra kényszerített ügynökökre kell haragudnunk, hanem a Szekuritáté és a kommunista pártok vezetőire. ” Eckstein-Kovács Péter és Könczei Csilla azért bírálták a vendéget, mert szerintük túlságosan elméleti síkra terelte a beszélgetést, s keveset szólt a konkrétumokról, saját egykori romániai tapasztalatairól. Selyem Zsuzsa a szekusok és besúgók viszonyát taglaló értékeléssel szállt vitába. A vendég azonban hajlíthatatlan maradt. – Az erkölcsi felelősségből több jut annak, akinek nagyobb volt a hatalma. – mondta. Az igazi vita a beszélgetés befejezése után, a Tranzit Ház udvarán következett, ahol többen is vitatták Tamás Gáspár Miklós azon véleményét, miszerint súlyosabb erkölcsi felelősség terheli a rendszer vezetőit és működtetőit, mint pedig az egykori besúgókat. /T. Sz. Z. : Ellenségeink rémtetteinél jobban fáj barátaink árulása? TGM a Tranzit Házban a múlt feltárásának ellentmondásairól beszélt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Az Erdélyből a ‘70-es években Magyarországra költözött közíró beszélgetőtársa Magyari Nándor László volt, aki szerint a múlt átbeszélése mindenkinek hasznos. /Stanik Bence: Szekus „vég” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Június 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Székely Árpád iskolaigazgató elmondta, az iskola kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte. A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996) és Tőkés László (1999). /Nagy-Hintós Diana: Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

Emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális volt május 24-én a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén. A református templom szomszédságában Árpád fejedelem halálának 1100 éves évfordulója alkalmából trachitkőből készült emlékoszlopot avattak, Török János kőfaragómester alkotása. A magyarországi testvértelepülés, Újfehértó önkormányzata döntött úgy, hogy ezt az emlékművet Erdélyben állítják fel. A kulturális műsorban felléptek a Kolozs és Beszterce-Naszód megyei néptánccsoportok, valamint az újfehértói testvértelepülés mazsorett- és néptánccsoportja. /D. I. : Kettős ünnep: emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

Traian Basescu elnök június 25-én részt vesz a fekete-tengeri gazdasági együttműködésért szervezett országok Konstantinápolyban tartott csúcstalálkozóján, egyben felavatta Konstantinápolyban a Dimitrie Cantemir Múzeumot, amely abban az épületben kapott helyett, ahol a tudós lakott. Az ünnepségen szó esett arról, hogy az Európai Bizottság pénzzel támogatta az épület restaurálását, illetve a török és a román nép közötti történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatokról is. Basescu elmondta Cantemirről, hogy hidat képezett a két civilizáció, az európai és a keleti, illetve a román és a török nép között. /Basescu Konstantinápolyban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A kormány a megyék döntő hányadát – a 41-ből 33-at – nyilvánított szárazság sújtotta területnek. Az aszálykárok nem kímélték a magyarlakta erdélyi megyéket sem. Július 15-ig kaptak határidőt a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a kárigények pontos felmérésére. Maros megyében például az őszi gabonafélék hozamkiesése legalább 25 százalékos. Hargita megyében a búzában okozott aszálykár legalább 30 százalékos kiesést jelent, de hasonló veszteségre számítanak a zab és a sörárpa esetében is. /Domján Levente: Erdélyt sem kíméli az aszály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

„A traumatikus múlt sohasem évül el, a feltárása ezért mindig időszerű marad” – jelentette ki Könczei Csilla kutató azt követően, hogy a kolozsvári Tranzit Kávéházban lezajlott Az emberi piramis elnevezésű projekt harmadik kerekasztal-beszélgetése a kommunizmusról. Szerinte bár Európa-szerte és a román nyelvű sajtóban is meglehetősen gyakran tematizált és kutatott kérdéskör a kommunista rendszer titkosított szerkezete, illetve története, „az erdélyi magyar kisebbség a mai napig próbálja elodázni az ezzel való szembenézést, azt a hamis látszatot keltve, hogy annak idején nem volt részese a rendszernek, hanem csak az áldozata”. A szakember szerint „ahogyan nem hozhatjuk fel érvként az idő múlását és a feledést a holokauszt vagy a világháborúk alatt történt egyéb bűnök feltárásával szemben, nem intézhetjük el az 1989 előtti időszak értékelését azzal, hogy már túl sok idő eltelt azóta”. A múlt elhallgatása szoros összefüggésbe van azzal, hogy a pártállami rendszer működési mechanizmusainak a feltárása sérti azoknak az érdekeit, akik átmentették magukat a régi elitből a maiba. /Benkő Levente: Sohasem késő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Tiltakozik a Magyarok Világszövetsége a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Dan Voiculescu által javasolt törvénytervezet ellen, melynek értelmében minden olyan Romániában élő személytől megvonható lenne a román állampolgárság, aki nem beszéli az állam hivatalos nyelvét, illetve két éven belül nem hajlandó megtanulni azt. Az MVSZ tiltakozó dokumentumában felhívta a román állam figyelmét, hogy ez a törvénykezdeményezés nemcsak alkotmányellenes, de ellentmond a Románia által EU-s csatlakozásával vállalt minden olyan kötelezettségnek is, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak. Az MVSZ felszólította az Európai Unió tagállamait, “kiemelten Magyarországot, amely 2005. szeptember 26-án feltétel nélkül megszavazta Románia EU-s tagságát”, kérje számon Romániától a csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeit s zárja ki a parlamentből a “náci korszakokat idéző erőket. ” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

A képességvizsgán a magyar diákok tömegesen buknak meg román nyelv és irodalomból. Évek óta sokszor elmondták, hogy a nyelvi, nyelvtani követelményeknek közepes szinten meg lehet felelni egy jó módszertannal tanított idegen nyelvből, de annak sajátosságait, stílusát, belső harmóniáját csak az ismerheti, akinek anyanyelve. /Fekete Réka: Ki és mi bukott meg tulajdonképpen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Közzétették a nyolcadikosok szakaszzáró – ismertebb nevén kisérettségi – vizsgájának az eredményeit, 80 százalékra tehető a sikeres vizsgázók aránya. Június 25-én országszerte elkezdődött az érettségi vizsga. A most érettségizők száma 190 ezerre tehető. Kolozs megyében több mint 6 000 végzős állt rajthoz. Kolozs megyében a nyolcadikos szakaszzáró vizsgára jelentkező több mint hatezer tanuló közül 82,85 százalék vizsgázott sikeresen. A megye 766 magyar nyolcadikosából 661 jelent meg a vizsgán, sikeresen vizsgázott 507 tanuló (76,70 százalék). /Nagy-Hintós Diana: Sikeres kisérettségi után hétfőn elkezdődött az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A határon túli magyar területeken tanító magyar pedagógusok egyhetes nyári szakmai képzése kezdődött meg június 25-én Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Az immár 18 éve tartó nyári kurzusra az idén 30 erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus érkezett. Az idei képzés központi témája a gyermekközpontú pedagógia. /Határon túli magyar tanítók képzése Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Hatályon kívül helyezte a kolozsvári táblabíróság a Kolozs megyei törvényszéknek azt a május 10-i ítéletét, amellyel elutasította a perújrafelvételt a Wass Albert-ügyben, tájékoztatott Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A perújrafelvételt Wass András – az író fia – képviseletében kezdeményező jogász szerint „a túlpolitizált Wass-ügyben most végre korrekt, kimondottan szakmai ítélet született”. Ennek nyomán az őszre várható tárgyaláson eldől, hogy lesz-e vagy sem perújrafelvétel. „A kolozsvári táblabíróság ekkor ugyanis elvi döntést hozhat arról, hogy mind a régi, mind az eddig ismeretlen, nemrég előkerült bizonyítékokat figyelembe véve tárgyalja újra Wass Albert perét, és bebizonyosodjék, hogy semmilyen bizonyíték nincs, amely összefüggésbe hozná Wass Albert személyét az 1940. szeptemberi vasasszentgothárdi és omboztelki gyilkosságokkal” – magyarázta Kincses Előd. /Benkő Levente: Perújrafelvételre várva. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Megérti az RMDSZ vezetőinek felháborodását a támadások miatt, de nem ártott volna máskor is fellépni az ártatlanul megvádoltak védelmében, még akkor is, ha Tőkés Lászlónak vagy Bardóczi Csabának hívják az illetőt, írta Gábor Attila. Mára a szervezeten belülről is mind több a kritikus hang. A legnagyobb hibát az EU-képviselők jelölésének ügyében követte el a vezetés. Sógor Csaba az RMDSZ szenátora – feltették a listára, tehát alkalmas, nem került befutó helyre, tehát mégsem akarják képviselőnek. Ezt nehéz megmagyarázni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a csíki szenátor személyét az ellenzék is elfogadta volna. Tőkés László személyét is elfogadhatta volna a szervezet, melynek évekig tiszteltbeli elnöke volt, csakhogy fontosabb volt megmutatni azt, hogy ki az úr a háznál. Gábor Attila 2004. június 15-én e lap hasábjain már írt e kérdésről, állította: „Ez az egységesnek mondott szavazótábor morzsolódik. ” Erre az írásra a Maros megyei szervezet ügyvezető elnöke, Brassai Zsombor válaszolt egy kiátkozásszerű cikkben. A 2004-es választásokon az RMDSZ 637 ezer szavazatot kapott, 2000-ben 737 ezret, 1996-ban pedig 835 ezret. Erről kellett volna beszélni, különösen akkor, amikor Vásárhelyen a polgármester-választás is bukás volt. /Gábor Attila: Jótékony vakáció. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Dobos Menyhért, a Magyar Televízió közéleti igazgatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szovátai közgyűlésén jelentette be, hogy az MTV határon túli hírműsora, a Kárpát Expressz nyáron is naponta jelentkezik új műsorral. „Egy vakációra szánt műsor szerkesztése lényegesen eltér az évközi gyakorlattól” – beszél a terveiről Hegedűs István, a Kárpát Expressz kiemelt szerkesztője. A Kárpát Expressz nemrégiben ünnepelte 200. adását. Nyári műsora egyedülálló a magyar nyelvű közszolgálatban; más magyarországi televízió műsorkínálatában jelenleg nem szerepel a határon túl élőkhöz szóló, naponta jelentkező program. /A Kárpát Expressz nyári menetrendje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Ünnepel a Magyar Televízió: negyedszázada, 1982-ben a szegedi körzeti stúdióban készült el az első román nyelvű adás, Ecranul nostru címmel, rá tíz évre megszületett a romáknak szóló műsor. Az Ecranul nostru hamar népszerű lett, és átlépte az akkoriban igen szigorúan őrzött országhatárt. 1992 áprilisa mérföldkő volt a műsor életében, a heti adások bevezetésével a román szerkesztőség háromfős műhellyé bővült. A Roma magazin elődje, a Patrin (Üzenet) című műsor indulását a rendszerváltás tette lehetővé. /Kettős születésnap az MTV-ben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján délelőtt a gyülekezők kezében többnyire a Kisvárdai Lapok elnevezésű fesztiválújság friss száma látható. Műhelybeszélgetések is folynak, idén az előző napi produkcióiról szóló beszélgetéseket rendezők vezetik. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Alvajáró románc a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciója, András Lóránt rendezésében. A nagyváradiak Gőzben előadását Meleg Vilmos rendezte. A Macskabaj a komáromi Jókai Színház előadása, Lukács Andor rendezte. A temesvári Csiky Gergely Színház azért nem vesz részt a versenyben, mert a kiválasztott előadáshoz nincs megfelelő színpad Kisvárdán. A szakértők a Mamma Lolita című produkciót szerették volna látni a fesztiválon, melyet Szabó K. István rendezett. /Simon Judit: Kisvárdai színházkrónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Karinthy Frigyes születésének 120. évfordulója előtt tisztelgett a Csiky Gergely Társulat idei tizedik bemutatójával, az Így írok én című kabaréműsorral. Karinthy paródiáiból, kabaré-jeleneteiből, humoreszkjeiből, költeményeiből Mátray László állított össze kabaréműsort, Valkay Ferenc koreográfiájával, Szász Enikő rendezésében. /Pataki Zoltán: Karinthy kabaréja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A székelykeresztúri Domus Karitatív Egyesület közgyűlése a hét végén értékelte a múlt év tevékenységét. A szervezet azzal a céllal alakult 1992-ben, hogy segítse a társadalomba való beilleszkedésben azokat a 18 évet betöltött, gyermekotthonban nevelkedett fiatalokat, akik nem maradhattak tovább az intézetben. A tevékenységi beszámolót és az idei terveket Szőcs Pál, az egyesület elnöke ismertette. Az elmúlt évben az egyesületnek sikerült a német CJD alapítványhoz csatlakozni. A jelentősebb anyagi támogatást továbbra is a német Domus Egyesülettől kapták. Burus Endre, a németországi CJD alapítvány romániai ügyvezető igazgatója részletesen tájékoztatta a jelenlévőket az alapítvány eddigi tevékenységéről. Az alapítvány jelenleg ötven fiatalról gondoskodik, rendelkezésükre áll hét tömbházlakás Székelykeresztúron, egy családi ház Újszékelyen, továbbá négy, az alapítvány tulajdonában lévő és egy bérelt tömbházlakás Székelyudvarhelyen. /László Miklós: Domus Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Aki részt vett Temes megyében Dézsánfalva ünnepén, nehezen tudja elhinni, hogy kiöregedő, sőt kihalóban lévő közösség lakja a települést. Öt autóbusz, negyven-ötven személygépkocsi zsúfolódott a római katolikus templom és a frissen tatarozott kultúrotthon előtti téren. Rokonok, barátok, ismerősök borultak egymás nyakába. Túry László nagyprépost pappá szentelésének ötvenedik évfordulója megünneplésére jöttek haza az elszármazottak Németországtól Resicáig, a temesvári, dettai, csáki stb. települések katolikus hívei. Dézsánfalva valamikor négyszáz lelket számláló közösségét már csak nyolc-tíz idős család képviseli, azok többsége is csonka. Dézsánfalva az egyedüli bánsági kis falu, amely két papot /Túry Lászlót és Kóbor Györgyöt/ adott az egyház szolgálatára. A szentmisét követően Kóbor György, a csáki Caritas igazgatója terített asztalhoz hívta meg az ünneplő sokadalmat. /Sipos János: Ötven aranyló búzakalász. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./